Tudósítás a XI/8. online zsinati ülésszakról

Tudósítás 8. üsz..pdf — PDF document, 397Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Fontos témákról tárgyalt a zsinat  

 

Szerző: Vitális Judit / Evangélikus.hu  

Zárszámadás és költségvetés-módosítás, gyülekezeti és óvodafejlesztések, hitoktatói életpá-
lyamodell, egyházközségek mint önálló jogi személyiségek – e főbb napirendi pontok köré 
szerveződött a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata május 28-i tanácskozásának napi-
rendje. A testület az előző, februári ülésszakhoz hasonlóan ezúttal is online ülésezett. 

„Isten egyenes utcájában járva végezzük feladatunkat” – erre az üzenetre futtatta ki nyitóáhí-
tatát Gerlai Pál. Az Útmutató napi igéiből kiindulva a Tokaj és Környéke Evangélikus Egy-
házközség, illetve a Miskolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészség – Evangélikus Egyetemi 
Gyülekezet lelkésze arról szólt: ahogyan az Úr számontartja, és soha nem hagyja magára az 
övéit, úgy fontos az is, hogy mi is tudjuk a ránk bízottak neveit. 

Az első ülés egy új zsinati tag eskütételével kezdődött. Vancsai József ugyanis más közegyhá-
zi megbízatást kapott, így a helyére – a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület küldötteként – 
Honthegyi Zsolt lépett. A testület ezután dr. Andorka Rudolf születésének közelmúltbeli ki-
lencvenedik évfordulója apropójából a zsinat rendszerváltás utáni első nem lelkészi elnökére 
emlékezett. „Élete, példája legyen számunkra is minta küldetésünk betöltéséhez” – fogalma-
zott beszédében dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke. 

A zsinati tagok előzetesen írásban megkapták az előző ülésszak óta beérkezett beadványokat, 
a lejárt határidejű zsinati határozatokról szóló ismertetést, Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök 
tollából a zsinati elnökség beszámolóját, valamint a törvény-előkészítő, a teológiai és az ügy-
rendi bizottság beszámolóit. Szavazásra csupán az előző, XI/7. ülésszak jegyzőkönyvének, 
valamint a mostani, XI/8. ülésszak napirendjének elfogadása kapcsán volt szükség. 

A második ülés témája egyházunk 2020. évi beszámolója és a 2021. évi költségvetés módosí-
tása volt. Előterjesztőként Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor, az országos 
iroda gazdasági osztályának vezetője ismertette a fontosabb tendenciákat és a főbb számada-
tokat. 

A zárszámadás kapcsán Prőhle Gergely kiemelte: a koronavírus-járvány úgynevezett vész-
helyzeti tartalék létrehozását tette szükségessé. Ennek az összesen mintegy négyszázhatvan-
kétmillió forintos keretéből 2020-ban oktatási, diakóniai és általános célokra együttesen mint-
egy kétszázharmincnyolcmillió forintot használt fel egyházunk. Az országos felügyelő felhív-
ta a figyelmet az országos presbitérium azon döntésére is, melynek értelmében az egyházköz-
ségek gazdasági önállósodásának elősegítésére létrehozott alap révén elsőként a Tótkomlósi 
Evangélikus Egyházközség kaphat százhúszmillió forint támogatást; ezt a gyülekezetnek tíz 
év alatt kell visszafizetnie. Külön hangsúlyozta azt is, hogy egyházunk százhatmillió forinttal 
járul hozzá a Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon épülő új kollégiumának elindításához. 

Prőhle Gergely arra az örömteli fejleményre is felhívta a figyelmet, hogy az egyházunk és a 
magyar kormány között aláírt megállapodás immár „szárba szökkent” – az állam tavaly de-
cemberben a 2020-ra és a 2021-re ütemezett támogatások összesen több mint kétmilliárd fo-
rintnyi összegét is átutalta –, és ennek nyomán országszerte sok terv és fejlesztés valósulhat 
meg az elkövetkező években. Ehhez kapcsolódóan az országos felügyelő arra kért mindenkit: 

background image

igyekezzenek a beruházásokhoz saját forrásból is hozzájárulni, hogy „az egyház önállósága és 
a kívülről jövő támogatások egymással arányban legyenek”. 

Miután Csorba Gábor ismertette a főösszegeket, a zsinat ötvenkét „igen” szavazat és egy tar-
tózkodás mellett elfogadta egyházunk 2020. évi beszámolóját és 2021. évi költségvetésének 
módosítását. 

A Magyarország kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között létrejött megálla-
podást az 1732/2020. (X. 30.) kormányhatározat rögzíti. Az ebben megnevezett fejlesztési fel-
adatok megvalósításához – parókiák, illetve közösségi terek felújítására, óvodák létrehozásá-
ra, bővítésére, fejlesztésére, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjára, fel-
zárkóztatásának támogatására – 2020 és 2023 között összesen 10,96 milliárd forintot kap az 
egyház az államtól. 

A már említett, az állam és egyházunk közötti megállapodás óvodafejlesztésekre, illetve gyü-
lekezeti beruházásokra vonatkozó részeiről a harmadik ülés keretében hallhattak részleteket a 
testület tagjai. Elöljáróban Krámer György, az országos iroda igazgatója rögzítette: a parókiák 
és a közösségi terek felújítása kapcsán a projektek megvalósítói maguk a gyülekezetek, az 
iroda ezen beruházások során segítőként van jelen. Ehhez együttműködési megállapodást köt-
nek az egyházközségekkel, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, kinek mi a feladata, 
felelőssége. Az óvodafejlesztésekért pedig az országos egyház felel; a végrehajtást az Evangé-
likus Fejlesztési Iroda koordinálja. 

A konkrétumokat Ficzere Ilona, az országos iroda építési, ingatlanügyi és műemléki osztályá-
nak vezetője, illetve Benyó Balázs, az Evangélikus Fejlesztési Iroda intézményvezetője fog-
lalta össze. Utóbbinak az ismertetőjéből kiderült: a következő években összesen tizennégy 
helyszínen valósul meg óvodafejlesztés – a projektben már meglévő intézmények átvétele 
és/vagy bővítése, valamint új óvodák indítása is szerepel –, ez huszonkilenc új csoportot, kö-
rülbelül hatszázhatvan új férőhelyet és száz új munkahelyet jelent. 

Részben a tájékoztatókból, részben a kérdésekre adott válaszokból kiderült: a parókiák és a 
közösségi terek felújításánál a gyülekezetek saját elképzelései, tervei dominálnak, a beruházá-
sok tartalmát és célját az egyházközségek maguk határozták meg. Prőhle Gergely országos 
felügyelő reményét fejezte ki, hogy a felújításokhoz aktív gyülekezeti élet társul majd, és az 
egyháztagok maguk is részt vesznek a munkában. Krámer György irodaigazgató ehhez kap-
csolódva elmondta: a támogatott egyházközségeknek kötelező megvalósítaniuk néhány jó 
gyakorlatot az országos iroda gyülekezeti és missziói osztálya által közreadott gyülekezetfej-
lesztési programból. 

Élénk érdeklődés kísérte a negyedik ülés témáját is. Dr. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangéli-
kus Hittudományi Egyetem tanszékvezetője, a hittanstratégiai munkacsoport vezetője előter-
jesztésében a hitoktatói életpályamodell 2017-es bevezetése óta eltelt időszakot értékelte, egy-
úttal pedig a hitoktatással kapcsolatos feladatokat is áttekintette. Beszámolójából, illetve a 
hozzászólásokból kitűnt, hogy bár az életpályamodell – egyelőre – a főállású hitoktatókra 
koncentrál, mihamarabb szükség lesz nagyobb figyelemmel fordulni az óraadók felé is, akik 
országszerte körülbelül ötezer diákot érnek el. Hosszú távon mind a szakfelügyelet, a mento-
rálás rájuk való kiterjesztése, mind a bérek rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy kellőkép-
pen vonzó legyen ez a hivatás, és elég pedagógus álljon majd rendelkezésre e szolgálat elvég-
zéséhez. 

background image

Az észrevételekben hangsúlyosan jelent meg az a gondolat és tapasztalat, hogy a hitoktatás 
igen gyakran egyúttal a misszió terepe is, hiszen sok családdal csak a hittanórák révén, a gye-
rekeken keresztül tudják tartani a kapcsolatot a lelkészek. Az a megjegyzés is elhangzott, 
hogy a pandémia miatt a lelkészek az óvodákban nem lehettek jelen – kérdés, miképpen fog 
ez meglátszani az iskolába lépéskor: hány elsős tanuló esetében választották az evangélikus 
hittant. 

A legtöbb hozzászólás az ötödik ülés témájához érkezett. Előterjesztésében Aradi András es-
peres, a zsinat lelkészi alelnöke is ismertette azt, ami aztán az előkészítő, elvi vita során is ki-
domborodott. Az ekkléziológiai, spirituális egység és az önkormányzatiság, önrendelkezés 
szempontjai feszülnek egymásnak, amikor arról tárgyal a zsinat, hogy az egyházközségek ré-
szei is kapjanak-e jogi önálló személyiséget, vagy ez – a korábbi zsinati határozatokkal 
[7/2017. (V. 26.) és a 4/2020. (II. 21.)] összhangban – csak az egyházközségek egészére 
nézve álljon fenn. A kérdést a zsinat következő ülésszakán általános vita keretében fogja tár-
gyalni a testület. 

A következő, őszi ülésszakot – miként a zsinat lelkészi elnökének zárszavából kiderült – no-
vember 26–27-re tűzték ki. Dr. Hafenscher Károly azzal a gondolattal bocsátotta útjukra a ta-
gokat, hogy addig is egyházszeretetük, elkötelezettségük mentén végezzék a feladataikat, és 
tudjanak mindig egyszerre lokálisan, a helyi közösség és globálisan, az egész egyház érdekeit 
szem előtt tartva gondolkodni és munkálkodni. 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2021. október »
október
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031