Tudósítás a XI/4. zsinati ülésszakról

Tudósítás a XI_4. zsinati ülésszakról.pdf — PDF document, 461Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Ülésezett a Magyarországi Evangélikus 
Egyház Zsinata 

Létrehozva: 2019.11.25. 13:25, Frissítve: 2019.11.27. 08:30 
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna  
 
Budapest – László Virgil zsinati tag, egyetemi adjunktus áhítatával vette kezdetét a zsinat 
2019. november 22-én tartott ülése, amely sorrendben a XI. Zsinat 4. ülésszaka volt.  

László Virgil a megigazulás kérdésében arra hívta fel a figyelmet, mi az, amivel tápláljuk a 
ránk bízottak lelkét. Figyelmeztetett, hogy beszédünk akkor nem lesz fecsegés, ha az 
aranyfedezete az Istennel való belső szobai csendben gyökerezik. 

Az első ülésen Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnökölt. Mivel Tóth Melinda 
ózdi lelkésznő lemondott mandátumáról, Gerlai Pál tokaji lelkész foglalta el a helyét. Az új 
zsinati tag esküt tett. Elfogadták az előző zsinat jegyzőkönyvét. 

Abaffy Zoltán, a zsinat nemlelkészi elnöke ismertette az elmúlt időszak eseményeit. Ezután a 
zsinati bizottságok beszámolója következett: először Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő 
Bizottság elnöke, majd Tölli Balázs, az Ügyrendi Bizottság elnöke szólt. (Orosz Gábor 
Viktor
, a Teológiai Bizottság elnöke nem tudott részt venni az ülésszakon.)  

A második ülésen Ittzés András elnökletével az országos tisztségviselők éves beszámolóira 
került sor.  

Hafenscher Károly az Isten szerinti maradandó értékekre helyezte a hangsúlyt és kiemelte, 
hogy vajon úgy él-e és úgy munkálkodik-e a Magyarországi Evangélikus Egyház, hogy 
bármikor megjelenhet Jézus, az egyház Ura? Elmondta, hogy az elmúlt egy év viszonylag 
kiegyensúlyozott légkörben zajlott, amit a különböző munkaterületeken tapasztalhattunk meg. 
„Egymásra figyelésünknek, lelki és cselekvésbeli összecsiszolódásunknak missziói hatása és 
következménye van.” Elmondta azt is, hogy a költségvetés és a zárszámadás szűkös, de stabil 
állapotot jelez. A LÉM-mel kapcsolatban megemlítette, hogy fejlődik, ha kell, korrigálódik, 
de mindenképpen működőképesnek bizonyul. Az úrvacsora évével kapcsolatban bizonyos 
munkák el is kezdődtek, a konkrét tervezés időszakát éljük. Az ökumené világában 
várakozáson felül pozitív visszhangja volt a zsinati döntésnek. Hangsúlyozta, hogy fontos 
igény lenne az egyház szervezetének realitásokhoz igazodó egyszerűsítésére. Van igény az 
intenzívebb és magától értetődőbb belső kommunikációra. Bíztatott arra is, hogy az ötszáz 
éves évforduló után is téma maradjon a reformáció. Életbe vágóan fontos, hogy ne veszítsük 
el lelkesedésünket, hiszen az evangélium szolgálata szenvedélyes szolgálat. 

Ezután Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök jelentésére került sor. Ő pontokba szedve 
ismertette az elmúlt időszak fontosabb eseményeit, lépéseit, az egyes zsinati ülések lépéseit és 
határozatait. Buzdított a plenáris üléseken való részvételre, példaként állítva a református 
testvéreket a tagok elé. A 2018-as általános tisztújításkor a zsinati tagság több mint 40 
százaléka kicserélődött. Bár az előző X. Zsinathoz képest valamelyest javult a részvétel a 
plenáris üléseken, de még mindig messze van az elvárhatótól. Ezután az előttünk álló 
feladatait sorolta fel, kiemelve egy jövő konferencia szükségességét Az egyház jövője, a jövő 
egyháza: Hogyan tovább Magyarországi Evangélikus Egyház?
 címmel. 

background image

 

Fabiny Tamás jelentésében kitért a 2018–19-es évben végzett fontosabb szolgálataira és az 
aktuális fejleményekre, ismertette kapcsolataink erősítését az ország más keresztyén 
egyházaival, külföldi egyházakkal és beszámolt az országos egyház életét meghatározó lelki 
és közösségi eseményekről, nagyobb projektekről, új vállalkozásokról és kormányzati 
egyeztetésekről. 
A 2020-ban előttünk álló úrvacsora éve kapcsán hangsúlyozta istentiszteleti életünk teológiai 
alapjainak komolyanvételét. „Az úrvacsoráról szóló evangélikus tanítás és a kapcsolódó 
gyakorlati kérdések széles körben történő tisztázása kulcsfontosságú – ide értve az úrvacsora 
illő módozatainak kérdéseit és gyermekúrvacsora kérdését.” Elmondta, hogy küszöbön áll az 
évekkel ezelőtt elektronikus formában közzétett Liturgikus könyv II. és III. részének javított 
kiadása, az énekeskönyvi reform, illetve a 2021-re tervezett országos kórustalálkozó is 
istentiszteleti életünk gazdagítására fókuszál. „A reformáció500+ jegyében 2018-ban a 
heidelbergi disputációra reflektálva idézhettük fel a kereszt teológiája és a dicsőség teológiája 
fontos megkülönböztetését. 2021-ben a wormsi birodalmi gyűlés kerülhet figyelmünk 
középpontjába, 2030-ban pedig az ágostai hitvallás keletkezésének kerek évfordulója 
irányíthatja gondolkodásunkat” – tette hozzá. 

Prőhle Gergely országos felügyelő szerint a beszámolási időszak legfontosabb feladata a 
2018-as egyházi tisztségviselő-választások nyomán felálló testületek működésének 
konszolidációja volt. Ezután szólt az egyház és közélet, a kereszténység, keresztény értékrend 
és a bevándorlás, valamint a politikai kommunikáció kérdéseiről. Ezután áttért egyházunk 
életére, méltatta az Országos Iroda munkatársainak munkáját, kérve őket, legyenek szakmai 
kérdésekben konstruktív kezdeményezők. Emellett örömét fejezte ki, hogy elindult a 20. 
századi lelkész életművek megőrzését célzó program Igehirdetés-felhő címmel. Kitért arra 
még, hogy az egyházunk és Magyarország Kormánya között megkötendő szerződés milyen 
lehetőségeket nyit meg előttünk. Beszélt a Sztehlo- és a Schedius-ösztöndíjak rendszeréről és 
habgsúlyozta az úrvacsora évének fontosságát. Figyelmeztetett, hogy 2021-ben ismét 
népszámlálás lesz hazánkban, amely újabb jelzést fog adni az evangélikus közösség 
állapotával, méretével kapcsolatban. Fontos állomásként emlegette az Evangélikus Országos 
Találkozót. A zsinat a jelentéseket elfogadta. 

A harmadik, illetve a negyedik ülésen, Aradi András lelkészi alelnök elnökletével további 
országos tisztségviselők beszámolóira került sor. Elfogadták az Országos GAS ügyvivő, 
Koskai Erzsébet, valamint a tábori püspök, Jákób János dandártábornok, protestáns tábori 
püspök jelentését.  

Ezután tárgyalták és szavaztak: az országos ügyész, Székács György, az országos bíróság 
elnöke, Gíró Szász János, az országos számvevőszék elnök, Horváth Z. Gábor, a diakóniai 
bizottság elnöke, Gregersen-Labossa György, az egyházzenei bizottság elnöke, Kendeh 
Gusztáv,
 az evangelizációs és missziói bizottság elnöke, Gáncs Péter püspök, az építési és 
ingatlanügyi bizottság elnöke, Benczúr László, a gazdasági bizottság elnöke, Abaffy Zoltán; 
a gyermek és ifjúsági bizottság elnöke, Grendorf-Balogh Melinda, a gyűjteményi tanács 
elnöke, dr. Kovács Eleonóra, a nevelési és oktatási bizottság elnöke, Gadóné Kézdy Edit és a 
sajtóbizottság elnöke, Lovass Tibor éves jelentését. 

 

background image

Hafenscher Károly elnökletével, a nyolcadik ülésen a Magyar Kormánnyal kötendő szerződés 
előkészítő eseményeit és várható tartalmát ismertette Prőhle Gergely. Az országos felügyelő 
elmondta a tárgyalási folyamat eddigi fontosabb lépéseit. A több oldalról tárgyalt 
megállapodási javaslat az oktatási, szociális, illetve hitéleti területeken fogalmazott meg 
általános együttműködési elveket, illetve javasolt konkrét projekteket. A következő egyeztetés 
november második felében várható és reméljük, hogy még idén aláírásra kerül a szerződés. A 
zsinat határozatban kérte az országos elnökséget, hogy a megállapodás végleges tartalmát és 
szövegezését annak aláírását megelőzően jóváhagyásra terjessze a zsinat elé és szükség esetén 
rendkívüli ülést hívjon össze.  

Az ötödik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével tárgyalták a Magyarországi Evangélikus Egyház 
2020. évi költségvetését. Sor került Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor 
gazdasági osztályvezető előterjesztésében ennek általános és részletes vitájára. Szó volt az 
egyszázalékos bevételek növekedéséről, de megjegyezték, hogy a programok, beruházások, 
működési költségek területén is többletigények jelentkeztek, melyeket teljes mértékben még 
így sem tudtak támogatni. Prioritásként emelték ki a költségvetésben a hitoktatói 
életpályamodell és a lelkészi életpályamodell támogatásának költségigényeit. Részletesen 
ismertették a gyülekezetplántálásnak, az egyházmegyék működési támogatásának, a 
diaszpóratámogatásnak, a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapnak, a befektetési 
alapnak, az oktatási intézményi tartalékalapnak, a diakóniai intézményi tartalékalapnak a 
költségvetését. A Luther Kiadó konszolidálására tett lépések is jelentős összeget jelentenek a 
költségvetésben. Végül az egyház pénzügyi befektetéseinek alakulásáról is képet kaptak a 
zsinati tagok. A költségvetési törvényt kisebb szövegmódosításokkal, névszerinti szavazással 
elfogadták. 

A hatodik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével az egyházi szolgálat külön területeiről szóló 
2005. évi V. törvény módosítására került sor, Kendeh K. Péter, LÉM koordinátor 
előterjesztésében. Az esperesi tanács javasolta, hogy a LÉM bizottságnak több gyülekezeti 
szolgálatban álló lelkész legyen tagja. Ezt legcélszerűbben úgy lehet elérni, ha a püspöki 
tanács által delegált tagok számát – ezáltal a bizottság létszámát – kettővel megnövelik. Így a 
törvénymódosítás szerint a LÉM bizottság tagjai a következők lesznek: a Püspöki Tanács által 
delegált négy tag, akik közül ketten gyülekezeti szolgálatban álló lelkészek, valamint egy az 
Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált oktató, a lelkészi munkaközösségek 
országos szövetségének elnöke és a Lelkészakadémia vezetője. 

A hetedik ülésen Hafenscher Károly elnökletével a gyülekezetplántálási program időszakos 
állásáról tartott tájékoztatót Gáncs Péter nyugalmazott püspök, az ezzel kapcsolatban 
felállított munkacsoport kijelölt vezetője. Szó esett a kompetenciazavarokról, 
fenntarthatóságról, új egyházközségek létrehozásáról, a plántálások tervének, stratégiájának 
meghatározásáról, az egyházmegye és egyházkerület felelősségéről, feltételek biztosításáról, a 
gyülekezetplántáló lelkészek helyzetéről, mentorálásáról. A munkacsoport javasolta a korábbi 
zsinati határozat megvalósulásának folytatását újabb három esztendőre (2020-22), a 
programonkénti költségvetési támogatás biztosításával.  

Zárszót mondott Hafenscher Károly. A következő zsinat 2020. február 21-én lesz. 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. október »
október
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031