Lelkesedéssel az elköteleződésért
A 2023. évi költségvetést is tárgyalta a zsinat
•
Szerző: Vitális Judit
Az egyházi év végén ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata Budapesten,
az Üllői úti székház kápolnájában. A november 25–26-ai ülésszak legtöbb hozzászólást kiváltó
napirendi pontja a 2023. évi költségvetésről folytatott vita volt. A zsinat tagjai az országos tiszt-
ségviselők jelentésein túl beszámolót hallhattak a konfirmáció és elköteleződés tematikus évé-
nek előkészületeiről, a lelkészutánpótlás kérdéséről, az oktatási rendszer általános problémái-
ról, a formálódó diakóniai stratégiáról, valamint a gyülekezetplántálás eredményeiről.
A zsinat ezúttal is az igére figyelve, elcsendesedéssel kezdte munkáját. Kondor Péter, a Déli
Egyházkerület püspöke Máté evangéliumából azt a részt idézte, amikor Jézus azzal a mondattal
szólítja fel távozásra a sátánt, hogy „meg van írva: »Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki
szolgálj!«” (Mt 4,10)
Az ülésszak egy új zsinati tag eskütételével folytatódott. A Lackner Pál lemondásával megüre-
sedett helyet Hokker Zsolt budafoki lelkész foglalta el. A nyugalmazott tábori püspök vissza-
lépésével a teológiai bizottság elnöki posztja is betöltetlenné vált, de utódját majd csak a követ-
kező ülésszakon fogják megválasztani. Személyi változások történtek az egyházi bíróság össze-
tételében is: Zsednai Józsefné lemondásának tudomásulvétele mellett a testület lelkészi tagjá-
nak választották Kiss Miklóst és Réz-Nagy Zoltánt, a nem lelkészi jegyzők között pedig Gróf
Gábor helyére Szabó Zsuzsanna került. Valamennyi megbízatás a 2024-ben esedékes általános
tisztújításig szól.
Az első ülés szokásos pontjai – az előző ülésszak jegyzőkönyvének elfogadása, a lejárt határ-
idejű zsinati határozatok ismertetése, a zsinati elnökség és a bizottságok beszámolói, valamint
a napirend elfogadása – után a Nigériai Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus
Egyház közötti megállapodásról kellett döntenie a zsinatnak. Fabiny Tamás elnök-püspök tájé-
koztatta a jelenlévőket, hogy amikor október második felében
hazánkba látogatott Panti Filibus
Musa érsek a Lutheránus Világszövetség elnökeként
, egyúttal felvetette, örömmel erősítené a
két egyház közti kapcsolatot. A tervezet ismeretében a zsinat úgy határozott, felhatalmazza az
országos elnökséget a megállapodás aláírására.
Ha van valamink, abból mindig lehet adni
A novemberi ülésszakok hagyományosan az országos tisztségviselők éves jelentéseivel szoktak
folytatódni.
Prőhle Gergely országos felügyelő beszámolójában
reflektált arra, hogy milyen
„fantasztikusan és szívmelengető módon” állt helyt egyházunk az elmúlt évben. Felelevenítette,
hogyan „nyíltak meg szívek és pénztárcák” a háború hírére, és miként hozta közös nevezőre a
segítségnyújtás azokat, akik között egyébként nézetkülönbségek vannak bizonyos témákban. A
menekültek mellé való odaállásban egyházunk cselekvőképessége mutatkozott meg. Az
inflá-
ció és az energiaárak növekedése
jellemzően nem a kétségbeesést növelte a gyülekezetekben,
intézményekben, hanem a józan mérlegelés után a szükséges takarékossági lépések megtételére
ösztönözte a közösségeket. Kiemelte, hogy az egyház országos irodája által kidolgozott támo-
gatási eljárás olyan protestáns erényekkel ötvözi a központi segítségnyújtást, mint az önszerve-
ződés és az önsegélyezés. Az idei évben megvalósult nagyszabású alkalmak (Szélrózsa ifjúsági
találkozó,
evangélikus presbiterek országos találkozója
) kapcsán hálaadását fejezte ki, a Ma-
gyarország Kormányával kötött megállapodás tekintetében viszont a források – reménység sze-
rint átmeneti – elapadásáról volt kénytelen szólni. Jelentése végén az országos felügyelő a 2024-
ben esedékes általános tisztújításra irányította a zsinati tagok figyelmét, hangsúlyozva, hogy
már most meg kell kezdődnie az alkalmas jelöltek felkutatásának, a jövőben az egyházért ilyen
módon is felelősséget vállaló egyháztagok „kinevelésének”.
„Az egyház jövője – a jövő egyháza” témakör
Abaffy Zoltán nem lelkészi elnöki beszámolójá-
ban
is nyomatékosan megjelent. Az elmúlt egy év zsinati munkájának összegzése, legfőbb ered-
ményeinek ismertetése után mind az írásban beadott jelentésében, mind annak szóbeli kiegé-
szítésében rátért arra, hogy a kor kihívásainak csak az aktív, cselekvő, tevékeny egyház tud
megfelelni. A nem lelkészi elnök előrevetítette, hogy a zsinati tanács javaslatára a jövő májusi
ülésszakon megkezdik a kérdés alapos feldolgozását, megtárgyalását.
Éves jelentését a zsinat lelkészi elnöke
ezúttal is lelkipásztori identitása tükrében – de az abban
foglaltakat az egyetemes papság elve alapján a testület világi tagjai számára is érvényesnek
tekintve – fogalmazta meg. Hafenscher Károly szerint, ahogyan hívő keresztényként ideális
esetben életünk minden percét istenkapcsolatunk határozza meg, úgy a zsinat feladata is az,
hogy minden felmerülő kérdést az ige fényében, a teológia koordináta-rendszerébe helyezve
vizsgáljon meg, döntéseit pedig hitből fakadóan, imádságos keretben hozza meg. A konfirmá-
ció és elköteleződés jegyébe foglalt 2023-as tematikus évről szólva visszautalt az úrvacsora
éveire, és utólagos önvizsgálatra hívta zsinati testvéreit: gondolják végig, valóban megelevene-
dett-e egyházunkban az istentiszteleti élet, az úrvacsorai közösség, és ennek nyomán arra kérte
őket, tegyenek meg mindent azért, hogy az újabb tematikus év végén előrelépésről, örömökről
lehessen majd számot adni. A „talpon maradás, talpra állás, talpalás” hármas képét használva
úgy fogalmazott: az előttünk álló küzdelmes évek feladata, hogy – gyermekeink, unokáink ér-
dekében is – tudunk-e példamutatóan élni a környezet védelme és az energiatakarékosság terén,
és tudunk-e másokról is gondoskodni, személyes diakóniát végezni, mert „ha van egy kevesünk,
azt mindig el lehet felezni”.
A Collins English Dictionary néhány hete a permakrízis kifejezést választotta az év szavának
– ezzel a hírrel nyitotta
elnök-püspöki jelentését Fabiny Tamás
. Mint mondta, személyes éle-
tünkre és az egyház életére is hatással van a hosszú ideje tartó instabilitás és bizonytalanság.
Az egymást követő válságok azonban egyúttal lehetőségeket is rejtenek, emelte ki. A szolida-
ritás tanulása, a józan mérlegelés választása, az elég etikájának elsajátítása, a lemondani tudás
megvalósítása, a fogyasztás mérséklése mind ilyen eredmények lehetnek. Az országos felügye-
lőhöz hasonlóan Fabiny Tamás is elismeréssel szólt a menekültek között végzett rendkívüli
erőfeszítésekről, utalt a kormánnyal kötött megállapodásra, továbbá ökumenikus és nemzetközi
kitekintést is tett. Jelentését azzal a könyörgéssel zárta, hogy legyenek láthatóvá rajtunk Isten
tettei, legyen velünk az Úr jóindulata, és így váljon maradandóvá kezeink munkája (vö. Zsolt
90,16–17).
A zsinat elfogadta a négy egyházvezető jelentését, és ugyanígy az országos tisztségviselők éves
beszámolóit is.
Szabad az út az energetikai fejlesztések előtt
A Magyarországi Evangélikus Egyház 2023. évi költségvetésének tárgyalását Csorba Gábor
vezette fel. Az országos iroda gazdasági osztályának vezetője külön felhívta a zsinat figyelmét
néhány kiemelt szempontra, valamint az új költségvetési sorokra. Tájékoztatást adott arról,
hogy a tervezet szerint az orgonaprogram megvalósítását – melyből a györkönyi és a pilisi
evangélikus templom hangszerének javítása van még hátra – 2024-re, illetve 2025-re halasztják.
Elhangzott, hogy a konfirmáció és elköteleződés tematikus évének költségeire valamivel több
mint 38 millió forintot kívánnak fordítani. Jövőre két – a konfirmáció megítélését, gyakorlatát
feltérképezni kívánó, valamint az evangélikus identitásra fókuszáló – országos kutatást tervez-
nek, ezek finanszírozására 12 millió forintot szánnak. A kiadási oldalon új tételeket jelentenek
a kórházi lelkigondozói szolgálat támogatásának kiegészítésére, illetve a személyiségvédelmi
munkacsoport működésére tervezett összegek.
Az új tételek legjelentősebbike az
energetikai fejlesztések
vissza nem térítendő támogatására
elkülönített 500 millió forint. Ugyanerre a célra további 250 millió forintot visszatérítendő tá-
mogatásként terveztek be a költségvetésbe. Ezt a keretet részben úgy kívánják fedezni, hogy az
egyházmegyék a korábbi 135 millió forint helyett 54 millió forintot kapnak az egyházközségi
felújítások, beruházások támogatására.
A költségvetés vitájánál a leghevesebb indulatokat az előterjesztés ezen pontja váltotta ki. A
felszólalók azt vélték kiolvasni belőle, hogy az országos egyház bizalmatlan az egyházmegyék-
kel szemben, és korábbi hatáskörük megnyirbálásaként értelmezték a javaslatot, továbbá az
esetleges aránytalanságokkal kapcsolatos aggodalmaiknak is hangot adtak. Krámer György, az
országos iroda igazgatója megnyugtatásul nyomatékosította, amit egyébként az országos pres-
bitérium határozata írásban is rögzít, hogy „a pályázat elbírálásánál az egyházmegyék vélemé-
nyét hangsúlyozottan figyelembe kell venni”. A tervezet ellenzői úgy érveltek, hogy az egyház-
megyei keret csorbítása miatt nem tudják majd kellő mértékben segíteni azokat az egyházköz-
ségeket, amelyeknek nincs elegendő tartalékuk a váratlanul szükségessé váló felújítások elvég-
zésére. Az előterjesztés mellett kiállók pedig éppen amellett emelték fel szavukat, hogy ennek
a lehetőségnek köszönhetően olyan egyházközségek is nagyobb volumenű beruházást valósít-
hatnak majd meg, amelyeknek önerő híján más körülmények között esélyük sem lenne rá. A
vita során Homoki Pál esperes módosító javaslatot nyújtott be, melyben köztes megoldásként
azt fogalmazta meg, hogy az egyházmegyék jövőre is ugyanolyan mértékű támogatást kapjanak
erre a célra, mint amilyet kaptak ebben az évben, de ennek nyolcvan százalékát csak energetikai
célú beruházásokra fordíthassák. A szavazás során a beadvány nem kapta meg az elfogadásához
szükséges többséget: a szavazati joggal jelen lévő 51 fő közül 24-en szavaztak rá igennel.
Ugyancsak több reflexió érkezett az előterjesztés azon pontja kapcsán, mely a kötelező offer-
tóriumok szüneteltetését javasolta a következő évre. Aradi András esperes, a zsinat lelkészi
alelnöke még az ülésszakot megelőzően eljuttatta a testülethez a Tolna–Baranyai Egyházmegye
közgyűlésének határozatát, melyben arra kérik a zsinatot, hogy ne függessze fel a kötelező of-
fertóriumok meghirdetését. Indoklásként úgy fogalmaztak: egyházunk Jézustól tanult alapgon-
dolata az egymáson való segítés gyakorlása. A zsinati tagok hozzászólásaikban egyetértésüket
fejezték ki, kiemelve a szolidaritás, a másokért odaszánt élet értékeit. Hozzátették: az adakozást
soha nem a túlélésért küzdőktől várják el, hanem azoktól, akiknek lehetőségük van erre. A be-
adványt végül – hat tartózkodás mellett – elfogadta a zsinat.
A 2023. évi költségvetésről szóló törvényt – amely a bevételi főösszeget közel 38 milliárd, a
kiadási főösszeget több mint 40,6 milliárd forintban állapítja meg – végül 45 igen, 3 nem sza-
vazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a zsinat.
Szükség van a lelkesedésre
A konfirmáció és elköteleződés tematikus évének előkészítéséről Pángyánszky Ágnes, az Evan-
gélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa, a tartalmi háttér kidolgozásáért felelős munkacso-
port vezetője és Szidoly Roland lelkész, a tematikus év gyakorlati megvalósításával megbízott
munkacsoport, a gyülekezeti és missziói osztály referense tájékoztatta az egybegyűlteket. El-
hangzott, milyen kiadványokat, szakmai konferenciákat és továbbképzéseket, médiamegjele-
néseket, illetve közösségi alkalmakat terveznek 2023-ra. Utóbbiak tekintetében megyei és re-
gionális, egy-, illetve többnapos programokkal, országos táborral és találkozóval is számolnak.
A tematikus év finanszírozására elkülönített összeg több mint felét erre a célra kívánják fordí-
tani.
A hozzászólók üdvözölték a koncepciót, azonban néhányan kétségüknek is hangot adtak. Fel-
vetődött például, hogy miként lehet úgy ünnepelni a konfirmációt, hogy számos gyülekezetünk-
ben jövőre éppen nem lesz konfirmáció. Mások súlytalannak érezték a fiatalok megszólítására
tett törekvéseket, vagy épp hiányolták a felnőttkonfirmációra történő utalást, illetve az azokhoz
való odafordulást, akik nem evangélikus egyházközségben konfirmáltak ugyan, de közössége-
ink aktív, elkötelezett, akár egyházfenntartói hozzájárulást is fizető tagjai.
Az előterjesztők a hozzászólásokra reagálva hangsúlyozták, hogy a munkacsoport módszertani
támogatást tud nyújtani a gyermek- és ifjúsági munkához, de annak sikere végső soron a fiata-
lok között mozgókon, a lelkészek, a hitoktatók, a gyülekezeti munkatársak lelkesedésén és kre-
ativitásán múlik.
Egységes fellépés az oktatási rendszer problémái kapcsán
A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium sztrájkbizottsága
beadványt juttatott el a zsinat oktatási intézményi küldöttjein keresztül az egybegyűlt testület-
hez. Ebben felsorolják az általuk tapasztalt legégetőbb problémákat, és kérik, hogy az egyház
országos elnöksége kezdeményezzen érdemi párbeszédet a kormánnyal sztrájkköveteléseik te-
kintetében. A beadványt ismertető Szűcs Gábor, a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola
és Óvoda igazgatója elmondta azt is, hogy a témával az egyház nevelési és oktatási bizottsága
is foglakozott. A grémium a tájékozódáson és a szakértői egyeztetéseken túlmenően egy nyi-
latkozat kiadására is javaslatot tett, amely rögzíthetné, hogy a köznevelési rendszer problémái
az evangélikus köznevelési intézményeket is érintik. Szűcs Gábor a nehézségek kapcsán az
általa vezetett intézmény adatain keresztül szólt arról, mit jelent a gyakorlatban a pedagógusok
túlterheltsége, illetve hogyan mutatkozik meg a bérekben a megbecsültség hiánya.
A hozzászólások során elhangzott, hogy az
ökumenikus püspöki tanács néhány héttel korábbi
találkozóján
is felmerült ez a téma, és akkor az egyházvezetők abban maradtak: szakmai szinten
kezdődjenek meg az egyeztetések a három legnagyobb történelmi felekezet között, hogy ké-
sőbb egységesen léphessenek fel a szaktárca előtt. Krámer György országos irodaigazgató el-
mondta, ez a közös munka már meg is kezdődött.
Kondor Péter püspök hozzászólásában azt emelte ki, hogy a zsinat egyaránt felelősséggel tar-
tozik azok felé, akik aláírták a beadványt, és azok felé is, akik a követelések nem minden pont-
jával értenek egyet. Fabiny Tamás elnök-püspök is megerősítette, hogy minden szinten tartóz-
kodni kell attól, hogy éket verjenek, feszültséget okozzanak az eltérő állásponton lévő kollégák
között.
A zsinat végül egy tartózkodás mellett határozatban rögzítette, hogy az országos elnökség foly-
tassa a megkezdett egyeztetéseket az oktatási intézményfenntartó egyházak vezetőivel és szak-
értőivel annak érdekében, hogy az egyházak együtt tegyenek javaslatot a kormányzatnak az
oktatási rendszerben kialakult problémák megoldására.
Hogy meghallják a belső elhívást
A lelkészutánpótlás fejlesztésének szükségességéről ez év februári ülésszakán hozott határoza-
tot a testület. Ennek nyomán széles körű egyeztetések indultak, és a legkülönfélébb intézmé-
nyek, illetve szolgálati területek bevonásával alakult meg a cselekvési terv kidolgozásával meg-
bízott munkacsoport. Az eddig elvégzett munkáról Krámer György országos irodaigazgató
adott tájékoztatást, aki hangsúlyozta, hogy a lelkészi szolgálatra való elhívás alapvetően Isten
fennhatósága alá tartozik. Nem külső, formai okok miatt választja tehát valaki ezt a hivatást,
hanem a személyes, belső megszólítottsága okán. Az egyház feladata ezért – az evangélium
hirdetésén túl – leginkább abban ragadható meg, hogy arra bátorítsa a fiatalokat, hogy
kövessék
ezt a belső elhívást
. Nélkülözhetetlen a lelkipásztori szolgálat, illetve a közösségi élet hiteles
felmutatása, annak a lehetőségnek a felvillantása, hogy az valóban az ő útjuk lehet. A munka-
csoport továbbra is fontosnak tartja a másoddiplomás lelkészképzést, emellett pedig külföldi
mintára az úgynevezett lektorképzés elindítását is megfontolandónak véli. A helyzet feltárása
után a megkezdett munka a konkrét feladatok és lépések meghatározásával folytatódik.
A választási törvény módosítása már a tisztújításra mutat
A választási törvény módosítása több ízben is napirenden volt az elmúlt évben, a novemberi
ülésszakon két pontról kellett még állást foglalnia a zsinatnak. Ezek egyike a távolléti ülések és
a szavazások lebonyolításának rendezését illeti, a másik pedig a lelkészválasztás egy speciális
esetét próbálná célszerűbben kezelni. Ittzés András nem lelkészi alelnök előterjesztéséből ki-
derült, e téren alapvetően arra gondoltak, amikor a határozott időre létrejött szolgálati jogvi-
szony lejártakor a gyülekezet az addig ott szolgáló lelkészt kívánná határozatlan időre megvá-
lasztani. A javaslat szerint ilyenkor egyszerűsített procedúrát kellene lefolytatni.
A hozzászólások során felmerült a kérdés, vajon ezek a rendelkezések kiterjeszthetők-e arra az
esetre is, amikor a lelkész nyugdíjba vonulásával megüresedő hely betöltéséről van szó, lévén
akkor is előre látható időpontban üresedik meg az állás, és törvényben lehetne rögzíteni, legké-
sőbb mikor kell elindítani a lelkészválasztás folyamatát. A részletes vita során aztán további
kérdések is felmerültek, melyek tisztázása komolyabb előkészítést igényel, így a választási tör-
vény módosításairól végül az eredeti előterjesztésről kellett dönteniük az egybegyűlteknek. A
módosításokat 39 igen és 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Ugyanehhez a napirendi ponthoz kapcsolódóan egy nyilatkozat tervezetét is véleményezték a
zsinati tagok. Az előterjesztők ugyanis fontosnak tartották, hogy – a közelgő tisztújításra ké-
szülve – az egyház nyilvánosságát is megszólítsák, és a választások előkészítésére, az alkalmas
jelöltek időben történő felkutatására buzdítsanak. A hozzászólásokból az derült ki, hogy egy
ilyen dokumentum kiadásáról nem feltétlenül a zsinatnak kell döntenie, illetve hogy az előter-
jesztéshez csatolthoz képest több dologra ki kellene térni a szövegezésében. Ezen vélemények
hatására az előterjesztő az illetékes munkacsoport nevében visszavonta a határozattervezetet,
így arról a testületnek végül nem kellett állást foglalnia.
A plántálás hosszú távú befektetés
A 2016 novemberében elindított gyülekezetplántálási programról évről évre helyzetjelentést
tesz a zsinat előtt a program koordinálásával megbízott Gáncs Péter nyugalmazott püspök. Be-
számolójában újra kiemelte: a gyülekezetplántálások esetében rendkívül lassú és hullámzó fo-
lyamatról van szó, és egyáltalán nincs garancia arra, hogy egy-egy területen biztosan beindul a
növekedés. Mostanra Gazdagrét és Káposztásmegyer kikerült a programból, a többi területen
(a Szigetközben, a
Velencei-tó térségében
, Martonvásáron, Pestszentimrén, Soroksáron, illetve
Kerepesen és Kistarcsán, valamint
Pomázon és Budakalászon
) előrelépésről lehet beszámolni.
Gáncs Péter megemlítette továbbá a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet részvételével zajló
olcs-
vai plántálást
, amely szorosan kapcsolódik a Magyar Falu, illetve a Felzárkózó Települések
Programhoz, az onnan érkező támogatás azonban jövő év tavaszán lejár, és döntést kell hozni,
hogy anyagilag is kívánja-e segíteni az ottani munkát a Magyarországi Evangélikus Egyház.
A hozzászólások során Fábri György egyházkerületi felügyelő egy szempontrendszer felállítá-
sát javasolta, amely alapján el lehetne dönteni, hogy folytatódjon-e egy-egy projekt, vagy sem.
Fabiny Tamás püspök az olcsvai munkálatok kapcsán úgy fogalmazott, hogy egy oktatási vagy
diakóniai intézményben sem csak az evangélikusokért vagyunk felelősek, így az ott megkezdett
munka akkor is támogatható, ha nem valószínű, hogy ott ki tud alakulni „hagyományos” gyü-
lekezet. Aradi András esperes, a zsinat lelkészi alelnöke az újonnan formálódó közösségek és
az anyagyülekezetek közötti kapcsolatokról érdeklődött, egyúttal emlékeztette a zsinatot, hogy
amennyiben továbbra is elköteleződik a gyülekezetplántálások mellett, akkor ahhoz az anyagi
fedezetről is gondoskodni kell. A következő ülésszakok feladata lesz tehát annak rögzítése,
hogy hány további évre biztosítanak forrást rá a költségvetésben.
A források elapadtak, de a munkálatok folynak
A zsinat utolsó ülésszakán a Magyarország Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház
közötti megállapodás időarányos végrehajtásáról adott tájékoztatást Prőhle Gergely országos
felügyelő és Krámer György országos irodaigazgató. Mint elhangzott, március óta semmilyen
forrás nem érkezett, mindazonáltal a kormányhatározat, illetve az az alapján megkötött támo-
gatási szerződések továbbra is érvényesek.
Az evangélikus kórház ügyében lefutott a kiviteli tervek elkészítésének közbeszerzési eljárása,
de az egyház a fennálló körülmények miatt csak feltételes szerződést tudott kötni a győztes
tervező céggel. Ennek többszöri meghosszabbítása után már nem volt mód újabb hosszabbítás-
ra, így az egyház minden szükséges dokumentumot megküldött a hatóságoknak, és elszámolt
az eddig erre a célra érkezett támogatással. Ez azt jelenti, hogy amennyiben mégis lenne forrás
a jövőben a kórházra, akkor elölről kell kezdeni a folyamatot.
Az óvodafejlesztések ügyében tizennégy intézmény megépítése, illetve bővítése szerepelt a ter-
vekben. Ezek közül eddig csak a kecskeméti óvodát tudták megnyitni. A többi projekt az elő-
készítés különböző fázisainál tartott, amikor elapadtak a források. Az már most látható, hogy a
megállapodásban rögzített költségkeret a jelenlegi árakkal számolva tíz intézmény megvalósí-
tására elegendő. Az egyház már jelezte ezt az illetékes államtitkárság felé, és kérte, hogy ez az
összeg oly módon legyen korrigálható, hogy el lehessen érni az eredeti célt.
A parókiák felújítása és a közösségi terek kialakítása esetében annyiban kedvezőbb a helyzet,
hogy az e célokra szánt összegek már januárban-februárban megérkeztek, így a tervezett fel-
adatokat el lehetett végezni. A
piliscsabai templom kiemelt országos projektként futó építése
is
a tervek szerint halad, és várhatóan a következő év első hónapjaiban elkészül. A kerítés nélküli
saroképület az evangélikus egyház jelenlétét és nyitottságát hirdeti majd a település lakói felé.
Az ülésszakon a fentieken túl tárgyalták még a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról
szóló 2013. évi III. törvény módosítását (lényegében apróbb szövegváltoztatásokat eszközöl-
tek), néhány fogalmi tisztázást tettek a zsinat ügyrendjéről szóló határozat módosítása kapcsán,
és beépítették a szövegbe a távolléti ülések döntéshozatali rendjét. Az egyházi szolgálat külön
területeiről szóló 2005. évi V. törvényben azt pontosították, hogy milyen feltételek mellett lehet
munkaviszonyt kötni azokkal a hitoktatókkal, akiknek még nincs meg a hitoktatáshoz szüksé-
ges képesítése. A zsinat továbbá meghallgatta Gregersen-Labossa György lelkésznek, a diakó-
niai bizottság elnökének beszámolóját, aki a szeretetszolgálat átfogó kérdéseiről, a formálódó
diakóniai stratégiáról osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel. A tervezetet a 2023. feb-
ruári ülésszakon fogják a zsinat elé tárni.
Hafenscher Károly lelkészi elnök zárszavában utalt arra, hogy a zsinati tanács meg fogja vitatni,
hogy az energiaválságra tekintettel online formában tartsák-e a következő alkalmat. Addig is
arra biztatta a testület tagjait, hogy kreatívan és aktívan szeressék egyházukat, gyülekezetüket,
és óvják a szolgálattevőket. Kívánságként pedig azt fogalmazta meg, hogy békesség legyen
bennünk és a világban.
Elfelejtett jelszó?
Tudósítás 12. ülésszak.pdf
—
PDF document,
245Kb
