Tudósítás a XI/13. zsinati ülésszakról

Elköteleződésre hívva  

Tanácskozott egyházunk zsinata  

• 

Szerző: Galambos Ádám  

• 

Fotó: Magyari Márton  

A böjti időszak kezdetén ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata Buda-
pesten, az Üllői úti székház kápolnájában. A február 25-i ülésszakon a zsinati küldöttek elfo-
gadták a diakóniai stratégiát, döntöttek a Nigériai Evangélikus Egyházzal való együttműkö-
désről, valamint előkészítő nyilatkozatot fogadtak el a jövő évi általános tisztújításról. 

A Törökországban és Szíriában történt földrengés

 epicentrumaként a hírekbe került Antiókhia 

(ma Antakya) városa mint a gyülekezetépítés modellje adta a központi témáját Fabiny Tamás 
nyitóáhítatának. Az elnök-püspök a prédikációjában 

ApCsel 11,19–13,3

 alapján elmondta: itt 

nevezték először keresztényeknek a Krisztus-követőket. A püspök az evangelizáció, tanítás, 
diakónia és misszió egymásra épülésére hívta fel a figyelmet. 

Az igehirdetés keretében egy videóbejátszáson a mai Antakya egyik protestáns gyülekezetéről 
is hallhattak a jelenlévők, valamint láthatták az elszenvedett károkat. A zsinat tagjai imádkoz-
tak többek között a földrengés sújtotta övezet lakóiért, a háborúban szenvedőkért, a betegekért 
és az elesettekért. 

Tisztségviselők eskütétele, jelentések elfogadása 

Az első ülésszak keretében tette le esküjét a 

korábban már megválasztott

 lelkészi bíró, Réz-

Nagy Zoltán. A Lackner Pál lemondásával megüresedett teológiai bizottsági elnöki posztra 
egyhangú szavazással választották meg, majd iktatták tisztségébe Ittzés Gábort, a Debreceni 
Református Hittudományi Egyetem intézetvezető egyetemi docensét, a Budapest-Kelenföldi 
Evangélikus Egyházközség tagját. Ezután a zsinat tagjai elfogadták az előző ülésszak jegyző-
könyvét, meghallgatták a bizottságok beszámolóit, valamint elfogadták a napirendet. 

A zsinati elnökség előző ülésszakot követő tevékenységéről Hafenscher Károly számolt be. A 
zsinat lelkészi elnöke Az egyház jövője – a jövő egyháza címmel utalt arra, hogy a 

Láthatóan 

evangélikus stratégia

 megvalósult eredményeiről és remélt változásairól mérleget kellene 

vonni. Szólt továbbá az 

úrvacsora évéről

, amely megváltásunk titkára világított rá. A jövőkép-

pel kapcsolatban a gyülekezetek anyagi önállóságának kérdését, a nevelési szolgálatot és a lel-
készutánpótlás megerősítését hangsúlyozta, valamint előretekintő, számos lehetőséget magá-
ban foglaló példaként 

a konfirmáció és elköteleződés évét

 említette. 

Kezdjünk el időben felkészülni a jövő évi általános tisztújí-
tásra! 

„A Magyarországi Evangélikus Egyház jó rendje és szolgálatának hatékonysága érdekében 
fontos, hogy időben megkezdjük a választás előkészületeit, aktívan elősegítve, imádságban 
kérve a megfelelő jelöltek megtalálását, a választási menetrend kialakítását” – olvasható a zsi-
nat által egyhangúlag elfogadott 

nyilatkozat

 szövegében. 

A Prőhle Gergely országos felügyelő által előterjesztett dokumentum a jövő évi általános 
tisztújítást segíti. A nyilatkozat ismerteti a törvénymódosításokat, felhívja a figyelmet a jelö-
lőbizottságok feladataira, de a jelöléshez is szempontot ad: „Testületeinkben, tisztségviselőink 
között nagy szükség van az idősebb testvérek tapasztalatára, ugyanakkor fontosnak tartjuk, 
hogy minél több fiatal, akár még tanulmányait folytató vagy szakmai pályafutása elején járó, 
a munka világában aktív gyülekezeti tag vállaljon részt egyházunk szervezeti életében. Kö-
zösségeinkben egyre több asszony testvérünk szolgál, lelkészeink között is egyre több a nő, 
ezért fontosnak tartjuk, hogy testületeinkben, vezetőink között is megfelelő arányban legye-
nek nők és férfiak.” 

Kölcsönös tanulás a nigériai egyházzal 

A zsinati ülés a 

Nigériai Evangélikus Egyház

 és a Magyarországi Evangélikus Egyház által 

megkötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetének megtárgyalásával folyatódott. 
Fabiny Tamás ismertette, hogy az együttműködés kiterjed többek között az egymásért való 
imádságra, az információcserére és a kölcsönös látogatásokra. 

Az előterjesztő elmondta, hogy az együttműködés a Lutheránus Világszövetség Kölcsönös ta-
nulás a vezetők cseréjén keresztül nevű programjának keretében jön létre. A zsinat a megálla-
podást egyhangúlag jóváhagyta, és felhatalmazta az országos elnökséget a megállapodás alá-
írására. Az egyház a megállapodást legkésőbb 2028-ban felülvizsgálja. 

A diakónia egyben misszió is 

A legutóbbi ülésszakon a zsinati tagok már hallhattak néhány gondolatot a szeretetszolgálat 
távlatos terveiről. Az immár kiforrott diakóniai stratégiát Gregersen-Labossa György, egyhá-
zunk diakóniai bizottságának elnöke és Kelemen Anna Gyöngy, az országos iroda diakóniai 
osztályának vezetője terjesztette a zsinat elé. 

A rövid és középtávú fejlesztéseket meghatározó dokumentum egyszerre tekinthető pillanat-
felvételnek, valamint olyan munkaanyagnak, amely a meghatározott prioritások alapján segíti 
egyházunk diakóniai szolgálatát. A dokumentum bevezetője egyházunk diakóniai szolgálatá-
nak teológiai alapjait fekteti le, majd stratégiai elvek szerint foglalkozik többek között a szoci-
ális, gyermekjóléti, felzárkóztatási, menekült-, foglalkoztatási és egészségügyi ellátásokkal. 
Meghatározza az intézményi és a gyülekezeti diakónia sarokköveit, rövid és hosszú távú cél-
jait, bemutatja a fejlesztési irányokat, valamint értekezik a diakóniai lelkiségről, azon belül is 
a 

diakonátusról

. 

A hozzászólásokban néhány formai, stilisztikai javítás igénye került elő, valamint annak 
hangsúlyozása, hogy az egyház 

diakóniai szolgálata

 misszió is, amelyet meg kell becsülni. A 

zsinat egyhangúlag fogadta el a diakóniai stratégiát, és megbízta az országos presbitériumot, 
hogy a minél szélesebb kör megszólítása érdekében szükséges pontosításokat és kommuniká-
ciós feladatokat végezze el. 

Tényfeltárás és lelkigondozás 

A zsinat meghallgatta és egyhangúlag elfogadta Jákob János dandártábornok, tábori püspök 
2022. évi jelentését a protestáns tábori püspökség működéséről, és ugyanígy Vancsai József 
bizottsági elnök beszámolóját a lelkészi életpályamodell (LÉM) szakmai bizottságának mun-

kájáról, valamint Szeverényi János országos missziói lelkész tájékoztatóját a missziói terüle-
teken végzett szolgálatról. 

A tényfeltáró bizottság tevékenységéről Mirák Katalin szólt. A bizottsági elnök a jelentésében 
közzétette: „A Háló sorozat folytatása éppúgy szerepelt a munkálatok között, mint a szerte-
ágazó tudományos munka, a tényfeltáró kutatások eredményeit ismertető publikációk sora 
vagy a más kutatóintézményekkel és szakmai munkacsoportokkal való kapcsolatépítés.” 

A hozzászólók a tényfeltáró bizottság szolgálatának eddigi eredményeit, a transzparenciát és a 
szakmaiságot méltatták. Megjegyzés érkezett a Háló sorozat tervezett és eddig megvalósult 
ütemezésével kapcsolatban. Kiemelték, hogy a tudományos munka mellett hangsúlyos a lelki-
gondozás szolgálata. A zsinat a tényfeltáró bizottság 2022. évi jelentését egyhangúlag elfo-
gadta, egyúttal kérte, hogy a bizottság a lelkigondozói feladatot erősítse meg. 

Egy igen, egy nem 

Elvi, előkészítő vitát folytatott a zsinat a teológiai bizottság helyének, szerepének és jövőjé-
nek kérdéskörében. A előterjesztő, Hafenscher Károly elmondta: a módosítás célja, hogy a 
grémium az eddigi zsinati bizottsági státuszból kerüljön át országos bizottsági státuszba, s ez-
által az egyház egészét segítő munkacsoporttá váljék. A zsinat látható többséggel fogadta el 
az elvi határozatot. 

Szintén előkészítő, elvi vita keretében tárgyalták a zsinati létszám jövőbeli változásának lehe-
tőségeit. Hafenscher Károly előterjesztésének célja az volt, hogy a következő ciklustól „a tes-
tület létszámát a működőképesség, az anyagi terhek csökkentése, a reális humán erőgazdálko-
dás és az egyház létszámához arányos testület létrehozása érdekében jelentősen csökkentse”. 
Az elvi vita keretében a létszámcsökkentés mértéke, a gyülekezeti érdekérvényesítés kérdése 
egyaránt előkerült. A zsinat nyílt szavazáson huszonnégy igen, tizennyolc nem és hat tartóz-
kodás alapján nem támogatta a javaslatot. 

Bölcsészettudományi nyitás 

Idén ünneplik az egyetemi szintű evangélikus lelkészképzés századik évfordulóját – emelte ki 
szokásos éves jelentésében Csepregi Zoltán, az 

Evangélikus Hittudományi Egyetem

 (EHE) 

rektora. Ennek keretében egész éves programsorozatot tartanak Budapesten, valamint ünnep-
séget Sopronban. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben „a felsőoktatás 
rendszerét alapelemeiben több lépcsőben változtatták meg, amelyre az egyetem vezető testü-
letének gyorsan, de mégis átgondoltan kellett reagálnia és döntéseivel alkalmazkodni az új 
jogszabályi környezethez”. Tájékoztatott arról, hogy az energiaválság is új kihívások elé állí-
totta az intézményt. Ismertette az EHE folyamatosan bővülő 

képzési rendszerét

, szólt a 

könyvtár korszerűsítéséről, a tudományos diákköri konferenciák szervezéséről, valamint be-
számolt arról, hogy a 

mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszak

 elindításával a 

világi bölcsészettudományi szakok piacára lépett ki az egyetem. 

A hozzászólók a lelkészutánpótlás fontosságára és a tapasztalható negatív tendenciára hívták 
fel a figyelmet. Elhangzott, hogy a világi felsőoktatási képzés indítása nemcsak adminisztratív 
próbálkozás, hanem előretekintő lépés. Ezeken túl szó volt arról is, hogy a már tanulmányai-
kat folytató hallgatók lelki kísérése fontos feladat, amely az EHE-n kívül a küldő gyülekezet 

lelkésze, illetve az iskolalelkész általi kísérést, valamint gyülekezetbe integrálást is kellene, 
hogy jelentsen. 

Lépések az új énekeskönyv felé 

Az Evangélikus énekeskönyv megújulásának-megújításának szükségességéről 

2021. november 

26-i ülésszakán

 hozott döntést a zsinat. Az azóta eltelt bő egy év eredményeiről Bence Gábor, 

az Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet igazgatója és Ecsedi Zsuzsa tudományos 
munkatárs, a megújítási folyamat szakmai vezetője számolt be. Mint elhangzott, létrehozták a 
szükséges munkacsoportokat, elkezdődött a munka az elvi, átfogó kérdésekről, és elindult a 

megújítási folyamatot bemutató honlap

 is, amelyen nemcsak széles körű tájékoztatást kaphat-

nak az érdeklődők, hanem 

kérdőívet 

is kitölthetnek, így közölve észrevételeiket a szakembe-

rekkel. 

Ökumenikusan a pedagógusok és a diákok megbecsülésé-
ért 

A pedagógusok és általában az oktatás helyzete kapcsán a zsinat legutóbbi ülésszakán határo-
zatban rögzítették, hogy az országos elnökség folytassa a megkezdett egyeztetéseket az okta-
tási intézményeket fenntartó egyházak vezetőivel és szakértőivel annak érdekében, hogy az 
egyházak együtt tegyenek javaslatot a kormányzatnak az oktatási rendszerben kialakult prob-
lémák megoldására. 

A mostani ülésszakon Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő arról 
adott tájékoztatást, hogy a tárgyalások során egyházunk többek között a differenciált és inflá-
ciókövető bérezést, a modernizációt, a módszertani megújulást, a pedagógus-továbbképzést, a 
szegregáció elleni küzdelmet és az integrációt kívánja képviselni. Az egyik társegyház azon-
ban a saját koncepciójának kidolgozásához időt kért, azóta pedig érdemi előrelépés nem tör-
tént. Fabiny Tamás és Prőhle Gergely megerősítették, hogy egyházunk törekszik pedagógusa-
inak a megbecsülésére, és ha csak kis gesztussal is, de tavaly ősszel próbálta támogatni 

anyagi 

segítséggel is

 az oktatási intézményekben szolgálatot végzőket. 

A zsinati ülésszakot Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke zárta. Kihirdette, hogy a tes-
tület május 26-án tartja tizennegyedik ülését egyházunk országos székházában. Ekkor kerül 
majd sor többek között egyházunk 2022. évi beszámolójának megtárgyalására, a népszámlálá-
si adatok értékelésére, a lelkészképzés és a lelkészutánpótlás kérdésének megvitatására.