Tudósítás a XI/5. zsinati ülésszakról

Ülésezett a zsinat 

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna  
Budapest – Többek között a kormánnyal kötendő szerződés, a gyülekezetek 
felelősségvállalása, önálló gazdálkodása, jogi személyiségük kérdése, a Lelkészi 
Életpályamodell kérdései és az Evangélikus Hittudományi Egyetem fejlődési terve is terítékre 
került 2020. február 21-én, a budapesti Üllői úton lévő székházban tartott, soron következő 
XI/5. zsinati ülésszakon.  
A nap indításaként Máté evangéliuma 6. fejezetének 26. verse alapján Orosz Gábor 
Viktor, a teológiai bizottságelnöke, teológiai tanár tartott áhítatot. 
 
 
Az első ülésen Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke vezetésével sor került a XI/4. 
ülésszak jegyzőkönyvének elfogadására, majd ismertették a zsinathoz érkezett beadványokat. 
A zsinati elnökség részéről Hafenscher Károly számolt be az elmúlt időszak főbb 
eseményeiről, lépéseiről. 
 
Ezután a bizottságok beszámolói következtek, melyeket Tengölics Márta, a 
Törvényelőkészítő Bizottság elnöke, Orosz Gábor Viktor, a Teológiai Bizottság elnöke és 
Tölli Balázs, az Ügyrendi Bizottság elnöke tartottak meg; majd ügyrendi módosításokkal 
elfogadták a XI./5. ülésszak napirendjét. 
 
Ennek alapján először a Zelenka Pál Szolidaritási Alap tevékenységének áttekintésére, a 
bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatainak összegzésére került sor Csorba Gábor, 
gazdasági osztályvezető előterjesztésében, aki tájékoztatott arról, hogy az alap működése 
során nehézséget jelent a bevallott járulékok befizetésének időbeli csúszása. A bevallásra havi 
ütemezést, de a befizetésre negyedéves ütemezést kért meghatározni. A másik kérdés az volt, 
hogy a szolidaritási alap nyugdíjas lelkészek esetében rendelkezik minimális nyugdíjak 
összegéről, de a lelkészözvegyek esetében ilyen szabályozás nincsen; ezért Csorba Gábor 
kérte, hogy megállapításra kerüljön itt is egy minimális összeg. Az erről szükséges módosítást 
a novemberi ülésig kidolgozzák majd és akkor kerülhet sor törvénymódosításra. 
 
A következő ülésen Aradi András, a zsinat lelkészi alelnöke elnökletével, Fábri György 
előterjesztésében került sor a Felelősségvállalás a gyülekezetekben – a Magyarországi 
Evangélikus Egyház (hitéleti) gazdasági önállósodásának stratégiája című kérdéskörre. A 
felügyelő elmondta, hogy „a Magyarországi Evangélikus Egyház teológiai-ekleziológiai 
megfontolások és egyházi hagyománya alapján olyan működési fejlesztést tart szükségesnek, 
amely kialakítja a feltételeket ahhoz, hogy egyházunk szervezeti működésében is a Krisztus-
követés kizárólagossága érvényesüljön. Ezért kifejezi elkötelezettségét, hogy egyházunk 
gyülekezeti és országos hitéleti tevékenysége ötéves távlatban teljes egészében önfenntartó 
legyen. Egyben kinyilvánítja, hogy a közösségi szolgálataihoz (oktatás, diakónia, 
műemlékvédelem, kulturális örökségvédelem, közösségszervezés, diplomácia) szükséges 
forrásokról számon kérhető és teljesítményelvű megállapodást kész kötni az országos és 
regionális, települési és szakmai intézményekkel, képviseletekkel.”  
 
Ezután a felügyelő szólt a realitásokról is, amelyekről elmondta, hogy a gyülekezeteink 
áldozatvállalása annak ellenére nem csökkent, hogy sajnos a gyülekezeteink létszáma fogy. 
Így a bíztató jelek hatására úgy véli, hogy nem bizonyos összegek meghatározásában, hanem 
a fizetés vagy jövedelem bizonyos százalékának meghatározásában kellene gondolkodni a 
támogatás mértékét megállapítandó. Az előadó felvázolta azt is, mi történjen a következő 
években, többek között önfelelősségi stratégia és forrástérkép kell, erősebb egyháztagi 

misszió, felelősségvállalás, tudatosítás, szolidaritás, épületfejlesztés, gazdálkodási 
szabályozás, szervezetműködési célszerűség stb.  
Élénk vita indult el, több hozzászólás is érkezett a felvetésre, sok kétség, javaslat, meglátás 
merült fel, még a tanácskozásra szánt időt is hosszabbítani kellett. 
Az egyház gazdasági 
önállósodásában az egyéni felelősségvállalás növeléséről hozott végül határozatot a zsinat. Az 
egyház hitéleti, valamint gazdasági önállósodásának (felelősségvállalás a gyülekezetekben) 
irányát elfogadták és felkérték az országos presbitériumot, hogy az eddigi vita 
figyelembevétele mellett az előterjesztésben meghatározott feladatok (kivéve III/4. pont) 
cselekvési tervét dolgozzák ki és terjesszék a zsinat elé. 
A szünet után került sor Stermeczki András zsinati tag eskütételére. 
 
A következő ülésen Hafenscher Károly elnökletével a Magyarország Kormánya és a 
Magyarországi Evangélikus Egyház között megkötendő szerződés jóváhagyására került sor, 
amely az 1998-ban létrejött szerződés megújítása. Az anyagot Prőhle Gergely országos 
felügyelő terjesztette elő; elmondta, hogy a kormány elismeri egyházunk történelmi szerepét 
és jelenlegi helyzetét, ahogyan az egyházunk elismeri a kormány azon intézkedéseit, amelyek 
támogatják az egyház hitéleti tevékenységeit és társadalmi szerepvállalását. A zsinat a 
szerződéstervezetet ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag hagyta jóvá, ugyanakkor 
felhatalmazta az országos elnökséget a megállapodás aláírására, valamint felkérték az 
országos presbitériumot, hogy az abban foglalt feladatokat ütemezzék és hajtsák végre. 
 
A következő ülésen Abaffy Zoltán elnökletével a lelkészi életpályamodell bevezetése óta 
eltelt időszak tapasztalatainak összegzését terjesztette elő Kendeh K. Péter, LÉM 
koordinátor. 
2018 nyarától a LÉM ügyeinek intézése az országos irodához került, azon 
belül is a Gyülekezeti és Missziói Osztályon lett kialakítva a LÉM-koordinátor státusza, aki 
mellett az országos iroda munkatársi csapata dolgozik. Első lépésben az illetmények 
rendezése volt a feladat, majd sor került a jogszabályi keretek tisztázására, kidolgozták a 
lelkészi szolgálati igénymutatót (szim-szám). Elindult a vezetőképzés, lettek trénerek is – tíz 
lelkész –, akik közösen alakítják majd ki a speciálisan evangélikus lelkészeknek szóló, 30 órás 
vezetőképzés tematikáját és módszertanát. A LÉM egyik új elemeként elindult az éves 
önértékelés és esperesi beszélgetés, illetve az MEE adatbázis-kezelési rendszerének 
fejlesztése, a támogatási rendszer átalakítása is. 
Az ebéd utáni első ülésen dr. Ittzés 
András, a zsinat nem lelkészi alelnöke elnökölt; a téma az egyházi jogi személyiség kérdése, 
az állami törvényeknek megfelelő egyházi szabályozás előkészítése volt. Mindezt dr. 
Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke terjesztette elő.  
 
Szükséges az egyházközségek, egyházközségi részek között a külvilág felé történő 
képviseletet szerződésekben rögzíteni. Ennek megfelelően felkérte a zsinat a 
törvényelőkészítő bizottságot, hogy a törvénymódosítás kidolgozása során vizsgálja meg 
annak lehetőségét, hogy csak az egyházmegye, egyházközség és a társult egyházközség 
lehessen jogi személy. Elfogadta a zsinat azt az elvet, hogy az egyházi belső jogi személy 
képviseletét az egyházmegye, illetve az egyházközség választott lelkésze és felügyelője lássák 
el, a képviseletet pedig együttesen gyakorolják. Az egyházközség székhelye csak olyan hely 
lehet, ahol lelkészi hivatal működik., ezzel együtt felül kell vizsgálni az egyházmegyék 
részéről az egyházközségi és társult egyházközségi formákat. 
 
A következő ülésen Aradi András elnökölt és beszámolót hallgathattak meg Csepregi Zoltán 
rektor előterjesztésében az Evangélikus Hittudományi Egyetemen zajló fejlesztési 
folyamatokról, az EHE munkájáról. Az egyetem új arculatának felépítése folyt az elmúlt 
három hónapban. A rektor ismertette a hallgatói létszám alakulását: megállapítható, hogy 

enyhe, de folyamatos létszámnövekedés tapasztalható. Viszonylag összetett szakstruktúrája 
van az egyetemnek; megismerhették a zsinati tagok a képzési kínálat főbb változásait, 
fejlesztéseket és programokat, kurzusokat, a képzési kínálat bővítésére irányuló aktuális 
terveket, a fókuszterületeket, a lezajlott akkreditációs folyamatot, de az előadó kiemelte 
többek között a Melanchthon Szakkollégium munkáját, a Diakóniai Képzési Központ (DKK) 
létesítését és tervezett feladatait, valamint a missziológiai kurzusokat is. 
 
A következő ülés Hafenscher Károly elnökletével zajlott. Itt tájékoztatót hallgathattak meg a 
zsinati tagok A gyülekezeti ének (korál) szerepének megerősítéséről az evangélikus 
köznevelési intézményekben címmel, Kendeh Gusztáv egyházzenei bizottsági elnök 
előterjesztésében. A 2019-2020-as tanévtől az intézmények hivatalosan is beilleszthetik az 
ének tantervükbe a kidolgozott egyházi ének tananyagot, amelyhez tankönyvet szeretnének 
kiadni – ehhez kértek támogatást.
 
 
Az utolsó ülésen a Tényfeltáró Bizottság éves jelentését hallgathatták meg és fogadták el 
Mirák Katalinnak, a Tényfeltáró Bizottság elnökének előadása során. 
A tájékoztatás szerint az idei évben megjelenik a Háló harmadik kötete Harmati Béla 
nyugalmazott püspökről. A megjelenés 2020. április közepére várható, és a kötet az április 
23–26-i Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatható lesz. Tervben van továbbá egy, a 
teológiai tanárokat bemutató negyedik kötet is. 
 
Zárszót mondott Abaffy Zoltán és bejelentette, hogy 2020. május 29-én lesz a következő ülés.