Felelősséggel élni
Tanácskozott egyházunk zsinata
•
Szerző: Galambos Ádám
Online ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata. A május 26-i ülés-
szakon a zsinati küldöttek elfogadták egyházunk 2022. évi beszámolóját és a 2023. évi
költségvetés módosítását, döntöttek a Finnországi Evangélikus Egyházzal való test-
vérkapcsolati szerződésről, valamint határozatot hoztak egyházunk gazdasági önálló-
ságának előmozdítása érdekében.
Nyitóáhítatában Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke Zak
4,6b
(„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek
Ura”),
illetve Dávid és Góliát története alapján elmondta: az egyház ma is az „esélytele-
nek esélyével” néz szembe korunk kihívásaival, ugyanakkor az Úrtól van oltalma és se-
gítsége.
Az első ülésen a zsinati tagok megemlékeztek a testület közelmúltban elhunyt volt nem
lelkészi elnökéről, Thurnay Béláról. Elfogadták az előző ülésszak jegyzőkönyvét, és tá-
jékozódtak a beadványokról, valamint a lejárt határidejű zsinati határozatokról. Abaffy
Zoltán nem lelkészi elnök ismertette a zsinati elnökség utóbbi hónapokban folytatott
tevékenységét, majd Ittzés Gábor, a teológiai bizottság, Tengölics Márta, a törvény-
előkészítő bizottság és Tölli Balázs, az ügyrendi bizottság elnöke tartott beszámolót.
Tovább erősödnek a finn–magyar kapcsolatok
A zsinati ülés a Finnországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház
által megkötendő testvérkapcsolati szerződés szövegtervezetének megtárgyalásával
folyatódott. Fabiny Tamás elnök-püspök az előterjesztésében visszatekintett a
finn–
magyar kapcsolatok közel egy évszázados múltjára
. A dokumentum szorgalmazza az
egyházközi együttműködéseket, a testvérgyülekezeti és testvér-egyházkerületi kapcso-
lattartást, a tanulmányi ösztöndíjak megerősítését, valamint a szélesebb együttműkö-
dést a finn egyházi szervezetek és egyházunk között.
A zsinat a megállapodást egyhangúlag jóváhagyta, és felhatalmazta az országos elnök-
séget a megállapodás aláírására.
Közös válaszkeresésre buzdítva
A zsinat ugyancsak Fabiny Tamás előterjesztésében tárgyalta az
Igazságot szólni szere-
tetben
című nyilatkozat érdemi feldolgozásának lehetőségeit. Az elnök-püspök hangsú-
lyozta: „A hermeneutika tudományával kapcsolatos kérdések, a 20. századi paradigma-
váltás teológiai szempontból is komoly jelentőséggel bírnak.” Ezért is fontos, hogy egy-
házunk a Szentírás és a hitvallásaink alapján teológiailag átgondolt válaszokat adjon ko-
runk társadalmi és etikai kérdéseire.
Az előterjesztő kiemelte a
zsinati vitanapot
, valamint a
személyiségvédelmi munkacso-
port
létrejöttéről is szólt. Hangsúlyozta, hogy szükséges a megalapozott, széles körű
teológiai és ismeretterjesztő munka, amely kiterjed nemcsak a tudományos publikáci-
ókra, a képzésekre, de a hittankönyvek felülvizsgálatára is. A zsinat a jelentést tudomá-
sul vette.
Felelős gazdálkodás
A zsinat Prőhle Gergely országos felügyelőnek és Csorba Gábornak, az országos iroda
gazdasági osztálya vezetőjének az előterjesztésében, általános és részletes vita kereté-
ben tárgyalta egyházunk 2022. évi beszámolóját és 2023. évi költségvetési törvényének
a módosítását. Az előterjesztésből kiderült, hogy egyházunk gondosan használta javait.
Az átlátható, a jelenlegi gazdasági környezet kihívásait figyelembe vevő előterjesztése-
ket a zsinat elfogadta.
Nem változik a zsinati teológiai bizottság hatásköre
Élénk eszmecsere jellemezte a teológiai bizottság helyéről, szerepéről és jövőjéről szóló
általános vitát. Hafenscher Károlynak, a zsinat lelkészi elnökének előterjesztése értel-
mében a teológiai bizottság országos javaslattevő munkacsoporttá alakult volna. A vita
keretében számos érv és ellenérv felmerült. Az előterjesztő az előterjesztést visszavon-
ta.
Erősödő felelősségérzet
A népmozgalmi adatok alapján bár az egyháztagság száma csökken, az egyházfenntartói
támogatás mértéke mégis jelentősen nő – mutatott rá Fábri György. Előterjesztésében
az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője hangsúlyozta: ez jól mutatja, hogy a
hívek a megváltozott gazdasági helyzet ellenére is egyre nagyobb felelősséggel viseltet-
nek az egyház felé.
Egyházunk hitéleti gazdasági önállóságának stratégiája részeként a zsinat döntött arról,
hogy az egyház mindenkori költségvetésének és beszámolójának váljon részévé a gyü-
lekezeti gazdasági önfelelősség aktuális helyzetének áttekintése. A testület felkérte az
országos presbitériumot, hogy a gyülekezetek önfenntartási képességéről készüljön
erőforrástérkép, és ezt ismertessék a 2024. februári zsinati ülésszakon. Továbbá a zsi-
nat javasolja az egyházközségek presbitériumainak, hogy jövedelemarányosan határoz-
zák meg az egyházfenntartói járulék mértékét. Ez a keresők esetében legalább 1,5 szá-
zalék, nyugdíjasoknak legalább 1,25 százalék, míg a többi, önálló jövedelemmel nem, de
választójoggal rendelkező egyháztagnak legalább 0,5 százalék legyen.
A zsinati ülésszakot Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke zárta. A testület a leg-
közelebbi, tizenötödik ülését november 25-én tartja egyházunk országos székházában.
Ekkor kerül majd sor – többek között – egyházunk 2024. évi költségvetési törvényé-
nek megtárgyalására, a népszámlálási adatok értékelésére, a lelkészképzés és a lel-
készutánpótlás kérdésének megvitatására, a diakóniai stratégiához kapcsolódó törvé-
nyi módosításokra, valamint a következő, az ifjúságot fókuszba állító tematikus év
meghirdetésére és a programfelelős kijelölésére.