www.evangelikus.hu
Felelősségvállalás és
folytonosság
Ülésezett egyházunk zsinata
•
Szerző: Vitális Judit
•
Fotó: Magyari Márton
A gyülekezetek önállóságának és életképességének különböző területei voltak napi-
renden – több más fontos téma mellett – a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsi-
natának május 27-i ülésszakán. A törvényhozó testület döntött egyes, a lelkészi nyug-
díjkorhatárral kapcsolatos törvények módosításáról, illetve támogatta, hogy 2023 a
konfirmáció és az elköteleződés éve legyen.
Biztató üzenetből töltekezve kezdhette meg legutóbbi ülésszakát egyházunk zsinata.
Hafenscher Károly a bibliaolvasó
Útmutató
aznapra kijelölt igéi alapján válaszolta meg
azt a kérdést, miért gyűltek össze a küldöttek az országos iroda kápolnájában. „Azért
vagyunk itt, hogy biztosítsuk az egyház szolgálatának hátterét, megformáljuk kereteit,
kijelöljük útjait. Mindezt szolgaként és szolgálatként, ellenszolgáltatás nélkül, Isten iránti
szeretetből, egyházunk iránti elköteleződésből végezzük. A Mindenható ereje támogat
www.evangelikus.hu
minket ebben, általa újulunk meg, és az Úrban való bizalom az, ami reménységet ad a
folytatásra nézve” – fogalmazott az áhítatban a zsinat lelkészi elnöke.
Krisztus köt össze minket
A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajorországi Evangélikus Egyház a zsinati
ülésszak előestéjén újabb öt évre
meghosszabbította testvérkapcsolati szerződését
. A
külföldi vendégek közül Michael Martin bajor egyházfőtanácsos a zsinat előtt is szólt.
Köszöntésében felidézte: már a kommunizmus idején, a hetvenes-nyolcvanas években
is fontos volt számukra, hogy a vasfüggönyön keresztül kapcsolatokat építsenek a ma-
gyarországi evangélikusokkal. Ebből nőtte ki magát harminc évvel ezelőtt a partneri
kapcsolat. „Más világban élünk, mégis mennyi minden közös az életünkben” – fogalma-
zott annak kapcsán, hogy mindkét egyházban központi témát jelent a konfirmáció, illet-
ve a lelkészi életpályamodell kérdése.
„Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az”
– idézte
Pál apostolt (2Kor 5,17). Mint mondta: ez az az ok, ami miatt a hidat építjük – és egyál-
talán: építhetjük – a két ország és azok evangélikus egyházai között. „Valójában nem mi
vagyunk a hídépítők, mert ami összeköt minket, az maga Krisztus! Eltérő pozícióink, ta-
pasztalataink nem kisebbítik a másikat, hanem éppen hogy gazdagítják. A magyar zsinat
se féljen elindulni a hídon és párbeszédet folytatni a bajor testvérekkel.”
A folytatásban – az előző ülésszak jegyzőkönyvének elfogadását, a zsinati elnökség be-
számolójának meghallgatását, illetve a napirend jóváhagyását követően – megválasz-
tották a Gyűjteményi Tanács új elnökét. A Kovács Eleonóra lemondása után megürese-
dett pozíció betöltésére egyetlen jelöltként Krisch András állt a zsinat előtt. A Soproni
www.evangelikus.hu
Evangélikus Gyűjtemények vezetőjét teljes egyetértésben választották meg a tisztség-
re. Megbízatása az általános tisztújításig tart.
A tudatos egyháztagságért
2023 legyen a konfirmáció és az elköteleződés éve – terjesztette a zsinat elé a püspöki
tanács javaslatát Fabiny Tamás elnök-püspök. Az úrvacsora évei után logikusan követ-
kezik, hogy a konfirmáció témájával is még mélyebben foglalkozzon egyházunk. Külö-
nösen is fontos annak hangsúlyozása, hogy az úrvacsora vételének kiterjesztése – egy
tavalyi zsinati döntés értelmében felnőtt felügyeletében gyermekek is magukhoz vehe-
tik a szentséget – nem üresíti meg a konfirmáció ünnepét. Minél több módon fel kell
hívni a figyelmet az egyháztagság, az evangélikusság, a keresztyénség tudatos vállalá-
sára.
A zsinat tagjai jóváhagyták az előterjesztést, és a tematikus év tartalmi kidolgozásával
megbízták Pángyánszky Ágnest, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) adjunk-
tusát, a Gyakorlati Intézet vezetőjét és Keczkó Szilviát, a Budahegyvidéki Evangélikus
Egyházközség lelkészét, az EHE doktoranduszát. A szükséges cselekvési tervet a zsinat
novemberi ülésszakára kell elkészíteniük.
Folytatódjanak az építkezések
www.evangelikus.hu
A Magyarországi Evangélikus Egyház 2021. évi beszámolójának elfogadása és 2022. évi
költségvetési törvényének módosítása előtt Prőhle Gergely országos felügyelő szólt
ezek főbb pontjairól. Főként a Magyarország kormányával kötött megállapodásból fa-
kadó vállalásokat emelte ki: a parókiák, illetve közösségi terek felújítása és az óvodafej-
lesztési program is zajlik.
„A minket körülvevő világpolitikai és gazdasági helyzet érhető módon befolyásolja a
kormányzati finanszírozóképességet. Arra törekszünk, hogy a folyamatosság megma-
radjon, és egyetlen beruházást se kelljen leállítani. Ehhez át kell gondolni, hogy az egy-
ház vagyonával hogyan lehet még hatékonyabban gazdálkodni, például olyan projektek
előfinanszírozásánál, amelyeknél átmenetileg fedezethiány lépne fel, és ez akadályozná
a megvalósítás menetét. Ilyen esetben belső forrásból lehetne biztosítani az éppen
szükséges összeget” – mutatott rá a nehézségekre és lehetséges megoldásukra Prőhle
Gergely.
Az ukrajnai háború következtében kialakult menekültválság kapcsán az országos fel-
ügyelő kiemelte: soha ilyen nagy adakozókészséget és áldozatvállalást nem tapasztal-
tunk az egyházban, mint most. Magánszemélyek és gyülekezetek is megmozdultak, és
a külföldi testvéregyházak – például az Amerikai Evangélikus Egyház – is jelentős támo-
gatást küldtek. Ehhez kapcsolódva hosszú távú feladatként említette, hogy a menekül-
tek támogatására kialakított infrastruktúrát hogyan lehet távlatosan is működőképessé
és még professzionálisabbá tenni.
Az előterjesztést Csorba Gábor, az országos iroda gazdasági osztályának vezetője pon-
tos számadatokkal egészítette ki. A számvevőszék elnökének és a könyvvizsgáló cég
munkatársának beszámolója után a zsinat mind a 2021. évi beszámolót, mind a 2022.
évi költségvetés módosítását egyhangúlag elfogadta.
www.evangelikus.hu
Egyházi jelenlét a honvédségben
A Protestáns Tábori Püspökség működéséről szóló jelentést eredetileg az előző ülés-
szakon kellett volna elfogadnia a zsinatnak, de akkor a küldöttek úgy döntöttek, hogy
személyesen kívánják meghallgatni Jákób János dandártábornokot. A protestáns tábori
püspök a korábban írásban benyújtott beszámolóit – amelyekben elsősorban arra tért
ki, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt a honvédség körében végzett szol-
gálatukra – nem kívánta szóban is kiegészíteni, kérdések azonban elhangzottak felé,
amelyek elsősorban a tábori püspökségen belüli felekezeti megoszlásra vonatkoztak.
A tábori püspök a válaszában egyfelől arra emlékeztetett, hogy amikor 2012-ben dr.
Lackner Pál helyére lépett, egy evangélikus tábori lelkész szolgált, jelenleg pedig három
is van. Másfelől felidézte: 2021-ben a protestáns tábori püspökség létszáma két új stá-
tusszal bővült, az egyiket azonnal betöltötték egy református lelkipásztorral, a másik
helyet pedig felajánlották az evangélikus egyháznak. Egyházunk azonban nem tudta ezt
betölteni, így végül ott is református lelkész állt szolgálatba. Megerősítette: mihelyst
üres pozíció lesz, újra felkínálják a lehetőséget a Magyarországi Evangélikus Egyháznak.
Saját személyével kapcsolatban Jákób János megjegyezte: a két egyház közös döntése
értelmében tölti be a tisztséget immár a második ciklusban, legközelebb pedig húsz
hónap múlva lesz esedékes a püspökválasztás. Hangsúlyozta azt is, hogy a honvédelmi
vezetés jelenlegi elképzelései szerint civilek is lehetnek tábori lelkészek, illetve püspö-
kök, de ebben az esetben katonai rendfokozattal nem látják el őket, bizonyos kérdések-
be pedig nem lehet betekintési jogkörük. Úgy látja, az életpályamodell, amelyet a hon-
www.evangelikus.hu
védség kínál, korántsem versenyképes, ráadásul igen mobil szolgálatról van szó, nagy
lelki terhekkel, sokszor a komfortot is nélkülöző életmóddal.
A zsinati tagok végül – két tartózkodás mellett – elfogadták Jákób János 2020. és 2021.
évi jelentéseit.
További beszámolóként a lelkészi életpályamodell megvalósulását felügyelő bizottság
éves jelentése került a zsinat elé; a küldöttek ezt ellenszavazat és tartózkodás nélkül
fogadták el.
Jogi önállóság felelősségvállalással
Régóta húzódó kérdés végére tett pontot a zsinat az egyházközségrészek jogi szemé-
lyiséggé nyilvánítása ügyében. Az önálló jogi személyiségű egyházközségrészeknek
adószámuk lehet, így pályázhatnak, illetve gazdálkodhatnak, és vagyon, ingatlan is lehet
a nevükön – az elmúlt zsinati ülésszakokon ezek voltak a legfőbb érvek amellett, hogy
ne csak az anyaegyházközségek lehessenek önálló jogi személyiségek.
Aradi András, a zsinat lelkészi alelnöke a mostani előterjesztésében kompromisszumos
megoldást tárt a testület elé. Ennek értelmében egy egyházközségrész jogi személyi-
séggé nyilvánításához az kell, hogy az egyházközség teljes jogi és anyagi felelősséget
vállaljon a társ- vagy leányegyházzal kapcsolatban. Ezt a feltételt az országos presbité-
riumnak kell beillesztenie a jogi személyiség nyilvántartási rendjére vonatkozó szabály-
www.evangelikus.hu
rendeletbe. A felelősségvállalási nyilatkozat megtételére a már most is önálló jogi sze-
mélyiséggel rendelkező egyházközségrészek esetében is szükség van.
A hozzászólások – csakúgy, mint az előző ülésszakokon – az autonómiát, illetve annak
csorbulását érintették. Aradi András ezekre válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy nem
szabad szembeállítani egymással az önkormányzatiságot és a felelősségvállalást. Alap-
vető különbség, hogy a vagyon és a közösség szempontjai vagy pedig az evangélium
terjesztésének szándéka felől közelítünk-e a kérdéshez. Az elsődleges cél a hitélet mű-
ködtetése kell, hogy legyen. „Nem elveszünk valamit akkor, amikor az egyházközség
felelősségvállalási nyilatkozatot ad ki az egyházközségrész tekintetében, hanem azt erő-
sítjük meg, hogy még ha a részeknek külön-külön is van önálló jogi személyiségük, akkor
is együtt, közösen gondolkodnak a lelkészi szolgálat feltételeinek biztosításáról” – fo-
galmazott a zsinat lelkészi alelnöke.
Az álalános és a részletes vita után végül előbb a 2005. évi IV. törvény 5. paragrafusa 4.
bekezdésének kiegészítéséről – az országos szabályrendeletre való utalás beszúrásáról
– kellett dönteniük a zsinati tagoknak. A törvénymódosítást huszonkilenc „igen” és ti-
zenegy „nem” szavazattal, tíz tartózkodás mellett fogadták el. Az ennek alapján hozott
zsinati határozat esetében harminchárom „igen”, tizenkét „nem” és három tartózkodás
lett a szavazás eredménye.
További napirendi pontokként folytatódott az általános vita a választásokról és a sza-
vazásról szóló 2005. évi VII. törvény felülvizsgálata és átdolgozása kapcsán, illetve meg-
kezdődött a zsinat ügyrendjének felülvizsgálata. Előbbi napirendi pont tárgyalásánál ap-
róbb igazítások, egységesítések történtek a jogszabály szövegében, utóbbi esetében
pedig a küldöttek azokat a területeket vették sorra (például a napirend elfogadását, be-
adványok kezelését, a távolléti ülések kérdését, illetve a szavazások lebonyolítását),
ahol pontosításra lehet szükség.
Továbbszolgálat – hozzájárulással
A lelkészi nyugdíjkorhatár megváltoztatásának kérdése már a
2021. novemberi üléssza-
kon
is napirenden lett volna, de végül először
idén februárban foglalkozott vele érdem-
ben a zsinat
. Akkor elfogadták Prőhle Gergely azon előterjesztését, hogy a nyugdíjba
vonulás időpontja – függetlenül attól, hogy gyülekezet vagy valamely intézmény szol-
gálatában áll-e – valamennyi lelkész esetében egységes legyen. A mostani ülésszakra az
ezt szabályozó törvény részleteit dolgozták ki.
Prőhle Gergely az előterjesztésében hangsúlyozta: olyan javaslatot fogalmaztak meg,
amely egyszerre ad módot a szolgálati idő meghosszabbítására, ugyanakkor a fiatalabb
generációk előtt sem zárja el az előrelépés lehetőségét. (Ez utóbbi szempont az előző
ülésszakon több hozzászólásban is előkerült.) Az indítvány értelmében a hatvanötödik
életévüket betöltött lelkészek legfeljebb további két évig szolgálhatnak, abban az eset-
ben, ha erről a lelkész, a püspök és a gyülekezet, illetve intézmény megegyezik. Hatvan-
hét éves kor után – püspöki kiküldés nyomán – csak helyettesítő szolgálat végzésére
van mód, és ez az állami szabályozáshoz igazodva a nyugdíj mellett biztosít keresetet. A
www.evangelikus.hu
püspöki megbízás ugyancsak a nyugdíjkorhatár eléréséig tart, és csak az egyházkerület
közgyűlésének előzetes hozzájárulásával lehet meghosszabbítani legfeljebb két évvel.
A javaslatot szinte teljes egyetértésben – mindössze egy „nem” szavazat és két tartóz-
kodás – mellett fogadta el a zsinat.
Ne másokból, hanem másokért
Hogyan tudja egy-egy gyülekezet saját maga finanszírozni a hitéleti munkáját? – ez a
kérdés állt a középpontjában az utolsó ülésnek. A gazdasági önállósodás stratégiájáról
már 2016-ban is született zsinati határozat, a koronavírus-járvány kitörése előtti utolsó,
2020 februári ülésszakon pedig újból megerősítették, hogy szükség van egy cselekvési
terv kidolgozására. A pandémia miatt ez a folyamat megtorpant, de most újra napirend-
re került.
Fábri Györgynek, az Északi Egyházkerület felügyelőjének az előterjesztésében a zsinati
tagok részletes beszámolót hallhattak arról, hogy az elmúlt években milyen tendenciák
voltak megfigyelhetők a gyülekezeti bevételek és kiadások terén. Az összefoglalóban
Fábri György emlékeztetett arra, hogy különbséget kell tenni az „önerős” (a persely- és
a stólapénzből, a személyes adományokból és az egyházfenntartói járulékból, az ingat-
lanok hasznosításából, valamint a vállalkozásokból és más pénzügyi műveletekből szár-
mazó), illetve az egyéb forrásokból (állami támogatásokból, pályázatokból) származó be-
vételek között. Ugyanígy azt is meg lehet határozni, hogy mely működési kiadások tar-
toznak abba a körbe, amelyek az önfelelősség alapján saját forrásból (lennének) finan-
szírozandók.
Az előterjesztő néhány örömteli adatot is megosztott a testülettel. Ezek szerint míg
2018-ban a gyülekezetek a működési kiadások hetvenhat százalékát fizették önerőből,
addig 2021-ben ez már nyolcvankét százalék volt. Az egy főre jutó egyházfenntartói
járulék szintén emelkedett: a gyülekezeti tagok 2018-ban átlagosan tizenötezer, 2021-
ben pedig húszezer forintot fizettek be.
A hozzászólások sorát Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke nyitotta. Úgy fogal-
mazott: a gazdasági önállóság végső soron azt határozza meg, hogy az egyház betölti-e
krisztusi küldetését, vagyis nem másokból, hanem másokért él.
Több küldött is az egyházfenntartói járulékra vonatkozó központi javaslat szükségessé-
géről szólt, ennek kapcsán pedig elhangzott, hogy továbbra is érvényben van az az aján-
lás, amely szerint az egyháztag nettó bevétele egy százalékának befizetése az elvárás.
„Kedves testvérek, méltatlanok vagytok arra, hogy azokban a templomokban, épületek-
ben üljetek, amelyek őseitek áldozatvállalásából épültek fel. A Szentírás tizedről ír, de a
valóságban sok esetben még a presbiterek sem fizetnek egyházfenntartói járulékot,
nem tíz százalékot, de kétszáz forintot sem” – nyomatékosította Prőhle Gergely. Az or-
szágos felügyelő támogatja, hogy nyíltan beszéljenek a gyülekezetekben arról, hogy ki-
ki a fizetése hány százalékát tudja erre a célra áldozni.
www.evangelikus.hu
„Ha azt akarjuk, hogy közösség legyen, annak anyagi vonzata is van” – Szabó Szilárd
szerint ezt kell tudatosítani gyülekezetekben.
Aradi András, a zsinat lelkészi alelnöke emlékeztetett: 2019-ben a gyülekezeti támoga-
tások rendszere kapcsán azt az álláspontot fogalmazta meg a zsinat, hogy az országos
egyház azoknak az egyházközségeknek ad jó szívvel támogatást, amelyek közvetítik az
egyháztagok felé az egyéni felelősségvállalás szükségességét, és így növekszik az egy
főre jutó egyházfenntartói járulék.
A szavazás során a testület egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy továbbra is ér-
vényesnek és megvalósítandónak látja a korábban elfogadott cselekvési tervet, egyúttal
pedig felkéri az országos presbitériumot, hogy 2022. október 15-ig hozza meg a szük-
séges szervezeti, működési és személyi döntéseket a program végrehajtása érdekében.
A zsinat következő ülésszakát november 25-én és 26-án tartják.
Elfelejtett jelszó?
zsinat tudósítás XI_11.pdf
—
PDF document,
1778Kb
