Fontos témákról tárgyalt a zsinat
Szerző: Vitális Judit / Evangélikus.hu
Zárszámadás és költségvetés-módosítás, gyülekezeti és óvodafejlesztések, hitoktatói életpá-
lyamodell, egyházközségek mint önálló jogi személyiségek – e főbb napirendi pontok köré
szerveződött a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata május 28-i tanácskozásának napi-
rendje. A testület az előző, februári ülésszakhoz hasonlóan ezúttal is online ülésezett.
„Isten egyenes utcájában járva végezzük feladatunkat” – erre az üzenetre futtatta ki nyitóáhí-
tatát Gerlai Pál. Az Útmutató napi igéiből kiindulva a Tokaj és Környéke Evangélikus Egy-
házközség, illetve a Miskolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészség – Evangélikus Egyetemi
Gyülekezet lelkésze arról szólt: ahogyan az Úr számontartja, és soha nem hagyja magára az
övéit, úgy fontos az is, hogy mi is tudjuk a ránk bízottak neveit.
Az első ülés egy új zsinati tag eskütételével kezdődött. Vancsai József ugyanis más közegyhá-
zi megbízatást kapott, így a helyére – a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület küldötteként –
Honthegyi Zsolt lépett. A testület ezután dr. Andorka Rudolf születésének közelmúltbeli ki-
lencvenedik évfordulója apropójából a zsinat rendszerváltás utáni első nem lelkészi elnökére
emlékezett. „Élete, példája legyen számunkra is minta küldetésünk betöltéséhez” – fogalma-
zott beszédében dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke.
A zsinati tagok előzetesen írásban megkapták az előző ülésszak óta beérkezett beadványokat,
a lejárt határidejű zsinati határozatokról szóló ismertetést, Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök
tollából a zsinati elnökség beszámolóját, valamint a törvény-előkészítő, a teológiai és az ügy-
rendi bizottság beszámolóit. Szavazásra csupán az előző, XI/7. ülésszak jegyzőkönyvének,
valamint a mostani, XI/8. ülésszak napirendjének elfogadása kapcsán volt szükség.
A második ülés témája egyházunk 2020. évi beszámolója és a 2021. évi költségvetés módosí-
tása volt. Előterjesztőként Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor, az országos
iroda gazdasági osztályának vezetője ismertette a fontosabb tendenciákat és a főbb számada-
tokat.
A zárszámadás kapcsán Prőhle Gergely kiemelte: a koronavírus-járvány úgynevezett vész-
helyzeti tartalék létrehozását tette szükségessé. Ennek az összesen mintegy négyszázhatvan-
kétmillió forintos keretéből 2020-ban oktatási, diakóniai és általános célokra együttesen mint-
egy kétszázharmincnyolcmillió forintot használt fel egyházunk. Az országos felügyelő felhív-
ta a figyelmet az országos presbitérium azon döntésére is, melynek értelmében az egyházköz-
ségek gazdasági önállósodásának elősegítésére létrehozott alap révén elsőként a Tótkomlósi
Evangélikus Egyházközség kaphat százhúszmillió forint támogatást; ezt a gyülekezetnek tíz
év alatt kell visszafizetnie. Külön hangsúlyozta azt is, hogy egyházunk százhatmillió forinttal
járul hozzá a Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon épülő új kollégiumának elindításához.
Prőhle Gergely arra az örömteli fejleményre is felhívta a figyelmet, hogy az egyházunk és a
magyar kormány között aláírt megállapodás immár „szárba szökkent” – az állam tavaly de-
cemberben a 2020-ra és a 2021-re ütemezett támogatások összesen több mint kétmilliárd fo-
rintnyi összegét is átutalta –, és ennek nyomán országszerte sok terv és fejlesztés valósulhat
meg az elkövetkező években. Ehhez kapcsolódóan az országos felügyelő arra kért mindenkit:
igyekezzenek a beruházásokhoz saját forrásból is hozzájárulni, hogy „az egyház önállósága és
a kívülről jövő támogatások egymással arányban legyenek”.
Miután Csorba Gábor ismertette a főösszegeket, a zsinat ötvenkét „igen” szavazat és egy tar-
tózkodás mellett elfogadta egyházunk 2020. évi beszámolóját és 2021. évi költségvetésének
módosítását.
A Magyarország kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között létrejött megálla-
podást az 1732/2020. (X. 30.) kormányhatározat rögzíti. Az ebben megnevezett fejlesztési fel-
adatok megvalósításához – parókiák, illetve közösségi terek felújítására, óvodák létrehozásá-
ra, bővítésére, fejlesztésére, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjára, fel-
zárkóztatásának támogatására – 2020 és 2023 között összesen 10,96 milliárd forintot kap az
egyház az államtól.
A már említett, az állam és egyházunk közötti megállapodás óvodafejlesztésekre, illetve gyü-
lekezeti beruházásokra vonatkozó részeiről a harmadik ülés keretében hallhattak részleteket a
testület tagjai. Elöljáróban Krámer György, az országos iroda igazgatója rögzítette: a parókiák
és a közösségi terek felújítása kapcsán a projektek megvalósítói maguk a gyülekezetek, az
iroda ezen beruházások során segítőként van jelen. Ehhez együttműködési megállapodást köt-
nek az egyházközségekkel, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, kinek mi a feladata,
felelőssége. Az óvodafejlesztésekért pedig az országos egyház felel; a végrehajtást az Evangé-
likus Fejlesztési Iroda koordinálja.
A konkrétumokat Ficzere Ilona, az országos iroda építési, ingatlanügyi és műemléki osztályá-
nak vezetője, illetve Benyó Balázs, az Evangélikus Fejlesztési Iroda intézményvezetője fog-
lalta össze. Utóbbinak az ismertetőjéből kiderült: a következő években összesen tizennégy
helyszínen valósul meg óvodafejlesztés – a projektben már meglévő intézmények átvétele
és/vagy bővítése, valamint új óvodák indítása is szerepel –, ez huszonkilenc új csoportot, kö-
rülbelül hatszázhatvan új férőhelyet és száz új munkahelyet jelent.
Részben a tájékoztatókból, részben a kérdésekre adott válaszokból kiderült: a parókiák és a
közösségi terek felújításánál a gyülekezetek saját elképzelései, tervei dominálnak, a beruházá-
sok tartalmát és célját az egyházközségek maguk határozták meg. Prőhle Gergely országos
felügyelő reményét fejezte ki, hogy a felújításokhoz aktív gyülekezeti élet társul majd, és az
egyháztagok maguk is részt vesznek a munkában. Krámer György irodaigazgató ehhez kap-
csolódva elmondta: a támogatott egyházközségeknek kötelező megvalósítaniuk néhány jó
gyakorlatot az országos iroda gyülekezeti és missziói osztálya által közreadott gyülekezetfej-
lesztési programból.
Élénk érdeklődés kísérte a negyedik ülés témáját is. Dr. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangéli-
kus Hittudományi Egyetem tanszékvezetője, a hittanstratégiai munkacsoport vezetője előter-
jesztésében a hitoktatói életpályamodell 2017-es bevezetése óta eltelt időszakot értékelte, egy-
úttal pedig a hitoktatással kapcsolatos feladatokat is áttekintette. Beszámolójából, illetve a
hozzászólásokból kitűnt, hogy bár az életpályamodell – egyelőre – a főállású hitoktatókra
koncentrál, mihamarabb szükség lesz nagyobb figyelemmel fordulni az óraadók felé is, akik
országszerte körülbelül ötezer diákot érnek el. Hosszú távon mind a szakfelügyelet, a mento-
rálás rájuk való kiterjesztése, mind a bérek rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy kellőkép-
pen vonzó legyen ez a hivatás, és elég pedagógus álljon majd rendelkezésre e szolgálat elvég-
zéséhez.
Az észrevételekben hangsúlyosan jelent meg az a gondolat és tapasztalat, hogy a hitoktatás
igen gyakran egyúttal a misszió terepe is, hiszen sok családdal csak a hittanórák révén, a gye-
rekeken keresztül tudják tartani a kapcsolatot a lelkészek. Az a megjegyzés is elhangzott,
hogy a pandémia miatt a lelkészek az óvodákban nem lehettek jelen – kérdés, miképpen fog
ez meglátszani az iskolába lépéskor: hány elsős tanuló esetében választották az evangélikus
hittant.
A legtöbb hozzászólás az ötödik ülés témájához érkezett. Előterjesztésében Aradi András es-
peres, a zsinat lelkészi alelnöke is ismertette azt, ami aztán az előkészítő, elvi vita során is ki-
domborodott. Az ekkléziológiai, spirituális egység és az önkormányzatiság, önrendelkezés
szempontjai feszülnek egymásnak, amikor arról tárgyal a zsinat, hogy az egyházközségek ré-
szei is kapjanak-e jogi önálló személyiséget, vagy ez – a korábbi zsinati határozatokkal
[7/2017. (V. 26.) és a 4/2020. (II. 21.)] összhangban – csak az egyházközségek egészére
nézve álljon fenn. A kérdést a zsinat következő ülésszakán általános vita keretében fogja tár-
gyalni a testület.
A következő, őszi ülésszakot – miként a zsinat lelkészi elnökének zárszavából kiderült – no-
vember 26–27-re tűzték ki. Dr. Hafenscher Károly azzal a gondolattal bocsátotta útjukra a ta-
gokat, hogy addig is egyházszeretetük, elkötelezettségük mentén végezzék a feladataikat, és
tudjanak mindig egyszerre lokálisan, a helyi közösség és globálisan, az egész egyház érdekeit
szem előtt tartva gondolkodni és munkálkodni.
Elfelejtett jelszó?
Tudósítás 8. üsz..pdf
—
PDF document,
397Kb
