2005. ÉVI IX. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZ TÖRVÉNYES RENDJÉNEK ÉS
BÉKÉJÉNEK MEGŐRZÉSÉRŐL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ (1)
1
A Magyarországi Evangélikus Egyház (a
továbbiakban: egyház) az egyház törvényes rendjének és
békéjének megőrzését, amennyiben ez pásztori békéltetés
formájában nem volna elérhető, az egyházi ügyészek, az
országos fegyelmi tanács és a Magyarországi Evangélikus
Egyház Bírósága (egyházi jogszolgáltatási szervek) útján
biztosítja.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szervek hatáskörébe tartozik
az egyházi jogszabályokon alapuló jogviszonyokból eredő
jogviták elbírálása.
(3) Az egyházi jogszolgáltatási szervek az e törvényben
meghatározott szabályok szerint járnak el a hatáskörükbe
tartozó ügyekben. A Magyarországi Evangélikus Egyház
Bírósága (a továbbiakban: bíróság) – szervezeti és
működési szabályzatát a bíróság teljes ülése fogadja el, az
ügyészi ügyviteli szabályzatot az országos ügyész készíti el,
és az országos presbitérium hagyja jóvá. A bíróság
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a bíróság
belső fegyelmi szabályzatát is.
(4)
2
A bíróság előtti eljárás során amennyiben a
Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei kizárólagos
és egyértelmű rendelkezést nem tartalmaznak, - az (5)
bekezdésben foglalt kivételellel - a Polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
vonatkozó rendelkezéseit kell a jelen törvényben
meghatározottak szerint és annak rendelkezéseivel
összhangban alkalmazni.
(5)
3
A bíróság előtti eljárás során nem lehet alkalmazni
mögöttes jogszabályként sem a Pp. Harmadik rész XIV.
fejezetét (Felülvizsgálat), illetve a Pp. Negyedik, Ötödik,
Hatodik,
illetve
Hetedik
fejezetében
foglalt
rendelkezéseket.
2.§ Az egyházi jogszolgáltatási szerv tagjai e
tisztségükben eljárva kizárólag a Szentírás szerinti jó
erkölcs előírásainak és a jogszabályoknak vannak
alárendelve.
3.§ Az egyházi jogszolgáltatási szervek székhelyét,
tagjait az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.
4.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv eljárása során
köteles megtartani és másokkal is megtartatni a
jogszabályok rendelkezéseit.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörének
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során
a szakszerűség, az egyszerűség és az együttműködés
követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
(3) Az egyházi jogszolgáltatási szerv az eljárások minden
résztvevője
számára biztosítja, hogy jogaikról és
kötelezettségeikről tudomást szerezzenek.
5.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv előtti eljárásban
résztvevő személyek kötelesek jóhiszeműen eljárni, így
különösen senkinek a magatartása nem irányulhat az
1
Módosította a 2016. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
2
Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
3
Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
egyházi jogszolgáltatási szerv megtévesztésére, vagy a
döntéshozatal,
illetve
a
végrehajtás
indokolatlan
késleltetésére.
(2) A rosszhiszemű magatartást tanúsító személyt az
egyházi jogszolgáltatási szerv – az eljárást lezáró
határozatában – bírsággal sújthatja és a rosszhiszemű
magatartással összefüggésben felmerült többletköltségek
megfizetésére kötelezheti.
6.§ (1) Bármely egyházi testületnél, tisztségviselőnél
előterjesztett, egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörébe
tartozó beadványt 5 munkanapon belül az illetékes és
hatáskörrel rendelkező egyházi jogszolgáltatási szervhez
kell áttenni, és erről az előterjesztőt értesíteni kell.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatokból az illetékes és
hatáskörrel rendelkező egyházi jogszolgáltatási szerv nem
állapítható meg, úgy a beadványt az országos ügyészhez
kell áttenni.
(2) A választási panasz tárgyában érkezett beadványt
haladéktalanul továbbítani kell a bíróság részére.
7.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek működéséhez
szükséges
költségek
forrásáról
a
Magyarországi
Evangélikus Egyház éves költségvetésében gondoskodik.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv határozatában az
elmarasztalt felet a jóhiszemű és célszerű ügyvitel során
ténylegesen felmerült költségek és kiadások megfizetésére
kötelezheti.
8.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv jogerős
határozatát – a felek név szerinti megjelölésének
mellőzésével – az ügy lényeges tartalmi elemeinek
közlésével az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) A jogerős határozat (1) bekezdés szerinti kivonatát a
jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül meg kell
küldeni az országos elnökségnek. A közzétételről a
határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül
az országos elnökség gondoskodik.
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYHÁZI JOGSZOLGÁLTATÁSI
SZERVEK
I. fejezet
Az ügyészek
9.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényes
rendjének segítői és őrei az egyházi ügyészek.
(2) Az egyházi ügyészek az országos ügyész és az
egyházkerületi ügyészek.
10.§ (1) Az egyházkerületi ügyészeket az egyházkerületi
közgyűlés, az országos ügyészt a zsinat a jogi szakvizsgával
rendelkező egyházközségi tagok közül választja.
(2) Az ügyész egyéb egyházi tisztséget nem tölthet be.
Országos ügyésszé való megválasztás esetén az ügyész
egyházkerületi ügyészi tisztsége a választás napján
megszűnik.
(3) Az országos ügyészt – akadályoztatása esetén – az általa
kijelölt egyházkerületi ügyész helyettesíti.
(4) Az országos ügyészi tisztség megüresedése esetén az új
országos ügyész megválasztásáig az országos presbitérium
egyházkerületi ügyészt bíz meg az országos ügyészi
feladatok ellátásával.
11.§ (1) Az egyházkerületi ügyész hatáskörébe és
illetékességi körébe tartozik az egyházkerülethez tartozó
egyházközségek, egyházmegyék, valamint az egyházkerület
önkormányzati
testületeinek,
bizottságainak
és
tisztségviselőinek törvényességi felügyelete.
(2) Az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe
tartozik az országos egyház önkormányzati testületeinek,
bizottságainak
és
tisztségviselőinek
törvényességi
felügyelete.
12.§ Az eljáró ügyészek között felmerült hatásköri és
illetékességi összeütközés esetén, vagy az illetékes
egyházkerületi ügyész akadályoztatása, illetve elfogultsága
esetén az eljáró ügyészt az országos ügyész jelöli ki.
II. fejezet
Az országos fegyelmi tanács
4
13.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos
fegyelmi tanácsot hoz létre.
(2) Az országos fegyelmi tanács 7 tagból áll, amely
fegyelmi tanács tagja az országos ügyész, illetve az
egyházkerületek püspökhelyettesei és egyházkerületi
ügyészei. Az országos fegyelmi tanács elnöke az országos
ügyész.
(3) Az országos fegyelmi tanács a hatáskörébe tartozó
fegyelmi ügyekben 3 tagú tanácsban jár el, határozatait
szótöbbséggel hozza.
(4) Az adott ügyben eljáró fegyelmi tanács tagja annak az
egyházkerületnek az ügyésze és püspökhelyettese, amely
egyházkerület illetékességi területéhez tartozó lelkészek,
valamint egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi
nem lelkészi tisztségviselők és - az egyházi szolgálatról és
az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III.
törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott – tartósan
szolgálatba állított egyházi munkások fegyelmi vétségei
tárgyában indult az eljárás, míg az eljáró fegyelmi tanács
harmadik tagját az országos ügyész jelöli ki az országos
fegyelmi tanács többi tagja közül.
(5) Az országos egyház által fenntartott intézményekben
alkalmazott lelkészek, az országos egyház lelkészi és nem
lelkészi tisztségviselői, valamint az egyházkerületi
ügyészek fegyelmi vétségei tárgyában eljáró fegyelmi
tanácsot az országos ügyész szabadon jelöli ki.
14. § A püspök, az egyházkerületi és országos felügyelő és
az országos ügyész elleni - rendes eljárás keretében történő
- fegyelmi eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe
tartozik.
15.§ (1) Amennyiben a kérelem előterjesztésétől számított
3 hónapon belül az illetékes fegyelmi tanács nem hoz
érdemi
határozatot,
akkor
a
fegyelmi
tanácsot
működésképtelennek kell tekinteni.
(2) A fegyelmi tanács működésképtelensége esetén a
bíróság rendelkezik hatáskörrel a fegyelmi eljárás
lefolytatására.
16.§ A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
önkormányzati egységeinél, intézményeinél és az országos
irodánál munkaviszonyban álló alkalmazottak fegyelmi
eljárásának szabályait országos szabályrendelet határozza
meg.
III. fejezet
A bíróság
17.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház független
4
A fejezet címét és a 13-14. §-t módosította a 2016. évi VII. törvény 2. §-a.
Hatályos: 2017. január 1-től.
egyházi bíróságot hoz létre.
(2)
5
A bíróság 8 lelkész és – jogi szakvizsgával rendelkező
egyházközségi tagok közül választott – 8 nemlelkészi bíró
tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6
évre.
(3) A bíró tisztségviselő, valamint egyházkerületi és
országos
testület
tagja
nem
lehet,
kivéve
az
egyházközségben betölthető tisztségeket.
(4) A bíróság tagjai megválasztásuk alkalmával az országos
elnökség előtt esküt tesznek.
18.§ A bíróság nemlelkészi elnökét és lelkészi
elnökhelyettesét a megválasztott bírók közül titkos
szavazással, egyszerű többséggel a bíróság teljes ülése
választja.
19.§ (1) Az első fokon eljáró bíróság 3 tagú tanácsban,
míg a másodfokon eljáró bíróság 5 tagú tanácsban jár el,
határozatait szótöbbséggel hozza.
6
A tanácsokat és azok
elnökét, jegyzőjét a bíróság elnöke jelöli ki.
(2)
7
A másodfokon eljáró bíróság tagja nem lehet, aki az
adott ügyben első fokon eljárt. E szabály a bírósági
jegyzőkre nem vonatkozik.
(3)
8
A bíróság teljes ülése határozatképes, ha tagjainak több
mint kétharmada jelen van.
20.§ (1) A bíróság hatáskörébe tartoznak:
a) az egyházi jogszabályon alapuló jogviszonyból eredő
azon jogviták, amelyek nem tartoznak más egyházi
jogszolgáltatási szerv hatáskörébe,
b) a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárás során
hozott határozatok törvényességi felülvizsgálata,
c) a választási panaszok.
(2) A bíróság határozatával szemben – amennyiben e
törvény másként nem rendelkezik – fellebbezésnek van
helye. A fellebbezést a bíróság másodfokon eljáró tanácsa
bírálja el.
9
HARMADIK RÉSZ
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÉS A
FEGYELMI ELJÁRÁS
IV. fejezet
A törvényességi felügyeleti eljárás
21.§ (1) Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból, vagy
kérelemre indul.
(2) Az ügyész hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást
indít, amennyiben bármely egyházi testület vagy
tisztségviselő eljárása során jogszabálysértést észlel.
(3) Törvényességi felügyeleti eljárás indítható kérelemre, a
törvénysértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon
belül. A kérelmet az illetékes ügyésznél kell előterjeszteni.
A kérelemben meg kell jelölni a törvénysértő magatartást,
továbbá csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(4) A törvénysértő döntés meghozatalát követő 90 napon túl
az eljárás megindításának helye nincsen. E határidő
jogvesztő, a mulasztás igazolásának helye nincsen.
5
Módosította a 2009. évi IV. törvény 1.§-a. Hatályos: 2009. december 10-
től.
6
Az első mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 2.§ (1) bekezdése.
Hatályos: 2009. december 10-től.
7
Módosította a 2009. évi IV. törvény 2.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2009.
december 10-től.
8
Beiktatta a 2009. évi IV. törvény 2.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2009.
december 10-től.
9
A második mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 3.§-a. Hatályos:
2009. december 10-től.
22.§ (1) A 21.§ (2) bekezdésében említett esetben, az
ügyész határidő kitűzésével felhívja az érintettet a
jogellenesség megszüntetésére.
(2) Az érintett köteles az ügyész írásbeli felhívásában
megadott határidőn belül a jogszabálysértést megszüntetni
vagy egyet nem értéséről az ügyészt tájékoztatni.
Eredménytelen írásbeli felszólítást követően vagy az
érintett egyet nem értése esetén az ügyész köteles
törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni.
23.§ (1) Az eljáró ügyész a törvényességi felügyeleti
eljárás során jogosult:
a) az érintett(ekk)el egyeztetést kezdeményezni,
b) helyszíni szemlét tartani,
c) az üggyel összefüggésben keletkezett iratokba
betekinteni,
d) a jogszabálysértőnek tapasztalt eljárás folytatását
vagy rendelkezés végrehajtását meghatározott időre, de
legfeljebb a határozat meghozataláig felfüggeszteni,
e)
a
jogszabálysértés
megszüntetése
céljából
kezdeményezni az illetékes egyházi önkormányzat
hatáskörrel rendelkező testületének összehívását.
(2) Az eljáró ügyész a fent meghatározott intézkedéseket
együttesen is alkalmazhatja.
24.§ (1) Az ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás
során az ügy érdemében határozatot hoz.
(2) A határozat a vizsgált eljárást vagy rendelkezést
hatályában tartja, vagy – részben vagy egészben – hatályon
kívül helyezi és az érintett testületet, tisztségviselőt új
eljárásra kötelezi.
25.§ (1) Az egyházkerületi ügyész határozatával szemben
a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos
ügyészhez lehet fellebbezni.
(2) Az országos ügyész határozatával szemben
fellebbezésnek helye nincs. Az országos ügyész elsőfokú
illetőleg
másodfokú
határozatával
szemben
–
törvénysértésre hivatkozással – a bírósághoz lehet halasztó
hatályú keresetet benyújtani.
V. fejezet
A fegyelmi eljárás
Az eljárás lefolytatása
26.§
10
(1) A fegyelmi eljárás megindítását az illetékes
egyházkerületi elnökség tagjai, az illetékes egyházközségi,
egyházmegyei elnökség, a 32. § c), e), f) pontjai
vonatkozásában az egyházmegyei és az országos
számvevőszék, illetőleg a szolgálatba állítót megillető, az
egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről
szóló 2005. évi III. törvény 51. §-ban meghatározott jogok
gyakorlója írásban kezdeményezi.
(2) A 14. §-ban meghatározottak vonatkozásában, az
írásbeli kezdeményezés joga az egyházkerületi közgyűlést,
az országos presbitériumot, valamint a zsinatot illeti meg.
(3) A 13. § (4) bekezdésében meghatározott fegyelmi
ügyekben a fegyelmi eljárás megindításáról a panasz
kézbesítését követő 15 napon belül az illetékes
egyházkerület elnöksége, míg a 13. § (5) bekezdésében
meghatározott ügyekben az országos ügyész dönt.
(4) A fegyelmi eljárás kezdeményezésének az elutasításáról
szóló határozat ellen a panaszos a kézhezvételtől számított
8 napon belül az országos ügyészhez címzett fellebbezéssel
élhet.
A
fellebbezés
elbírálásáról
a
fellebbezés
10
Módosította a 2016. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
kézbesítésétől számított 15 napon belül az országos ügyész
által kijelölt 3 tagú fegyelmi tanács dönt, amely fegyelmi
tanácsnak nem lehet tagja az a személy, aki az eljárás
lefolytatása esetén az eljáró fegyelmi tanácsnak hivatalból
tagja lenne.
27.§ (1) A fegyelmi eljárás megindításától számított 15
napon belül tárgyalást kell tartani.
11
(2) A tárgyaláson a fegyelmi tanács meghallgathatja a
kérelem előterjesztőjét, a panaszlott védekezését, továbbá
amennyiben az indokolt, tanúkat hallgat meg, vagy okiratot
szerez be.
(3) A határozatot az utolsó tárgyaláson szóban ki kell
hirdetni, majd ezt követően 8 napon belül írásba kell
foglalni és a kérelem előterjesztőjének és a panaszlottnak is
meg kell küldeni.
(4)
A
fegyelmi
tanács
határozatával
szemben
fellebbezésnek helye nincs, azzal szemben törvénysértésre
való hivatkozással a bírósághoz lehet – halasztó hatályú –
keresetet benyújtani.
28.§ A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha a
kérelem tárgyát képező magatartás nem fegyelmi vétség, ha
a büntethetőség elévült, vagy az eljárás lefolytatásának
egyéb akadálya van.
29.§
12
(1) A fegyelmi tanács határozatképes, ha minden
tagja jelen van, határozatait szótöbbséggel hozza meg.
(2) A fegyelmi tanács összehívásáról az országos ügyész, az
ülés vezetéséről, a jegyzőkönyv elkészítéséről, a határozat
írásba foglalásáról az eljáró tanács országos ügyész által
kijelölt tagja gondoskodik, az ügyviteli szabályzat
megfelelő alkalmazásával.
Az ideiglenes hatályú felfüggesztés
30.§ (1)
13
A fegyelmi eljárás kezdeményezése után, vagy
azzal egyidőben a püspök megindokolt döntésével a
panaszlottat az ügyet lezáró jogerős döntésig szolgálatából,
illetőleg tisztségéből felfüggesztheti, amennyiben a
fegyelmi vétség súlya, vagy egyéb körülmények miatt az
indokolt. Amennyiben a fegyelmi tanács a döntést a
kézbesítéstől számított nyolc napon belül nem hagyja jóvá,
a felfüggesztés visszamenőleg hatályát veszti.
(2) Az ideiglenes hatályú felfüggesztés legfeljebb a
fegyelmi eljárás befejezéséig tart.
(3) Az ideiglenes hatályú felfüggesztéssel szemben külön
jogorvoslatnak helye nincs, soron kívüli megszüntetését az
érdemi határozat ellen benyújtott kereseti kérelemben lehet
kérelmezni.
31.§ (1) A szolgálatából felfüggesztett panaszlott lelkész,
nemlelkészi egyházi munkás esetén részére a szolgálatba
állító által folyósított bármely javadalmak együttesen vagy
külön-külön 50 %-a vonható meg az ideiglenes hatályú
felfüggesztés időtartama alatt.
(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozattal egyidőben
a szolgálatából felfüggesztett lelkész, nemlelkészi egyházi
munkás
panaszlott
helyettesítéséről
a
püspök
megkeresésére – az egyházi szolgálatról és az egyházi
szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 51.§-ban
meghatározott – a szolgálatba állítót megillető jogok
gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni.
11
A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2009. évi IV. törvény 4.§-
a. Hatályos: 2009. december 10-től.
12
Módosította a 2016. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
13
Módosította a 2007. évi VIII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. december
20-tól.
Fegyelmi vétségek és büntetések
32.§ A fegyelmi vétségek:
a) a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinati
Hitvallásában felsorolt hitvallási iratoktól eltérő tanok
hirdetése és terjesztése,
b) a hatalmi helyzettel, illetve az egyházi tekintéllyel
való visszaélés,
c)
a
szolgálat,
tisztség
gyakorlásából
folyó
kötelezettségek szándékos vagy gondatlanságból eredő
megszegése,
d) az olyan magatartás, amely a Szentírás szerinti jó
erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztséghez
méltatlan,
e) ellenszegülés az egyház törvényes rendjével, így
különösen az egyházi jogszabályokkal, valamint
valamely egyházi testület, bizottság vagy tisztségviselő,
jogszolgáltatási szerv határozatával szemben,
f) egyházi javak kárt okozó, gondatlan kezelése.
33.§ (1) A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések:
a) megrovás,
b) próbára bocsátás,
c) pénzbírság,
d) választás vagy választhatóság jogától való eltiltás,
e) elmozdítás a viselt választott tisztségből,
f) elbocsátás szolgálati jogviszonyból,
g) hivatalvesztés.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt büntetések együttesen is
alkalmazhatók.
34.§ (1) a) A megrovás büntetés esetén az eljáró
jogszolgáltatási szerv megállapítja a fegyelmi vétség
elkövetését, rosszallását fejezi ki és felhívja a
panaszlottat, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértő
magatartástól.
b) A panaszlottat próbára bocsátani csak meghatározott
időre, legfeljebb 2 évi időtartamra lehet. Amennyiben a
próbára bocsátás időtartama alatt újabb fegyelmi
vétséget követ el a panaszlott, úgy ezt a fegyelmi eljárás
során súlyosító körülményként figyelembe kell venni.
c) A pénzbírság összege legfeljebb – az állami
jogszabályokban közzétett – mindenkori minimálbér
háromszorosának megfelelő összeg lehet.
d) A választás, vagy a választhatóság jogától való
megfosztás 6 évig terjedhet. Amennyiben a lelkészi
állásra való választhatóságra vonatkozik a döntés, úgy
ezt a rendelkező részben kifejezetten ki kell mondani.
e) A viselt választott tisztségből való elmozdítás nem
érinti a gyülekezeti lelkészi tisztséget.
f) A szolgálati jogviszonyból való elbocsátás az
alkalmazás megszűnését jelenti az adott szolgálati
helyen. Az elmarasztalt lelkész rendelkezési állományba
kerül.
g) A hivatalvesztés a lelkészi hivataltól való megfosztás,
mely a lelkészi nyilvántartásból való törléssel valósul
meg.
(2)
14
Hivatalvesztés fegyelmi büntetés csak lelkésszel
szemben alkalmazható.
(3) Hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazása csak
abban az esetben hatályosul, amennyiben ezen fegyelmi
büntetést
az
eljáró
fegyelmi
tanács
döntésének
kézhezvételétől számított 15 napon belül a 13. § (4)
bekezdésében meghatározott fegyelmi ügyben a püspöki
tanáccsal való konzultációja után az egyházkerületileg
14
A (2) bekezdést módosította, valamint a (3)-(5) bekezdést beiktatta a
2016. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
illetékes püspök, a 13. § (5) bekezdésében meghatározott
fegyelmi ügyben szintén a püspöki tanáccsal való
konzultációja után az elnök-püspök, püspök esetén a
püspöki tanács jóváhagyja. Ezen utóbbi esetben az érintett
püspök nem szavazhat.
(4) Amennyiben a fenti határidőn belül az illetékes püspök
vagy a püspöki tanács nem hoz határozatot, azt úgy kell
tekinteni, hogy a fegyelmi tanács döntésével egyetért.
(5) Amennyiben a fenti határidőn belül nyilatkozva az
illetékes püspök vagy a püspöki tanács nem hagyja jóvá a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazását, úgy az ezen
döntés fegyelmi tanács általi kézhezvételétől számított 8
napon belül a fegyelmi tanács a 33. § a-f) pontjában
meghatározott egyéb fegyelmi büntetést vagy halmazati
jelleggel büntetéseket szab ki. A fegyelmi tanács a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabását tartalmazó
fegyelmi határozatában is dönthet úgy, hogy amennyiben az
illetékes püspök vagy a püspöki tanács nem hagyja jóvá a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazását, úgy milyen
más fegyelmi büntetést vagy büntetéseket szab ki a
panaszlottal szemben. Ebben az esetben az illetékes püspök
vagy a püspöki tanács jóvá nem hagyó határozata esetén
automatikusan a kiszabott egyéb fegyelmi büntetés
jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
35.§ (1) A fegyelmi vétség az elkövetéstől számított 2 év
alatt elévül.
(2) Ha a fegyelmi vétség egyben bűncselekményt is
megvalósít, úgy a fegyelmi vétség elévülésére a
bűncselekmény elévülése az irányadó.
(3) Az elévülést bármely eljárási cselekmény félbeszakítja.
A félbeszakadás napján az elévülés határideje ismét
elkezdődik.
VI. fejezet
Közös szabályok
36.§ (1) Az eljárást 30 napon belül le kell folytatni. Az
eljárás lefolytatására nyitva álló határidő egy alkalommal,
legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az eljárás során jelen törvény 40.§, 41.§ (1) bekezdés,
49.§, 50.§, 52.§, 55.§, 64.§ (2) bekezdés, 65.§, 67.§ és 68.§
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
VII. fejezet
Az eljárás alapelvei
37.§ (1) A bíróság e törvény alkalmazása során, annak
rendelkezéseit csak az ebben a fejezetben meghatározott
alapelvekkel, valamint a Magyarországi Evangélikus
Egyház törvényeivel összhangban értelmezheti.
(2) A bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja
el.
(3) A bírósági eljárás során – a bíróság feladatai
vonatkozásában –a Pp. 2.§ (1) és (2) bekezdés, valamint a
3.§ (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
38.§ (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más
hatóság döntése, illetve az azokban megállapított tényállás
nem köti.
(2) Az egyházi bíróság határozatában nem állapíthatja meg,
hogy az érintett nem követte el a terhére rótt
bűncselekményt.
39.§ (1) A bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános
tárgyaláson bírálja el.
(2) A bíróság a nyilvánosságot – a tárgyalás egészéről vagy
annak egy részéről a jóerkölcs védelmében, valamint a fél
kérelmére, ha az személyiségi jogainak védelme miatt
indokolt – pervezető végzéssel kizárhatja.
(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát
nyilvánosan hirdeti ki.
VIII. fejezet
A bírók kizárása
40.§ (1) A bírósági eljárás során – a bírók kizárása
vonatkozásában – a Pp. 13.§ rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(2) A kizárási okot a bíró köteles bejelenteni. A kizárási
okot a perben bármely érdekelt fél is bejelentheti.
(3) A kizárás tárgyában a bíróság elnöke soron kívül
határoz. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
(4) A bírókra vonatkozó kizárási okokat a bírósági
jegyzőkre is alkalmazni kell.
IX. fejezet
A felek és más perbeli személyek
41.§ (1) Az egyházi bíróság előtti eljárásban perbeli
jogképességgel rendelkezhet az az egyházi önkormányzat
vagy intézményi feladatot ellátó szervezeti egység, amely
egyébként jogképességgel nem rendelkezik.
(2) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint
akkor is, ha a fél jogi személy, továbbá az (1) bekezdés
szerinti egyházi önkormányzat vagy szervezeti egység,
nevében törvényes képviselője jár el.
(3) A bíróság előtti eljárás során – a perképesség
vonatkozásában – a Pp. 48.§ és 49.§ (1) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
42.§ A bíróság előtti eljárás során – a pertársaság
vonatkozásában – Pp. 51-53.§ rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
43.§ (1) A bíróság előtti eljárásban beavatkozásnak és a
felek személyében változásnak helye nincs.
(2) A fél halála vagy megszűnése esetén a pert meg kell
szüntetni.
X. fejezet
A képviselet
44.§ (1) A bíróság eljárása során – a meghatalmazottak
vonatkozásában – a Pp. 66.§ (1) bekezdés és 68.§
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A perben képviselőként eljárhat:
a) a félnek a Pp. 13.§ (2) bekezdésében megjelölt
hozzátartozója, meghatalmazottja,
b) a fél pertársa,
c) ügyvéd, ügyvédi iroda,
d) egyházi testület vagy intézmény vezetője, a testület,
illetőleg az intézmény tevékenységével kapcsolatos
ügyekben,
e) az egyházi önkormányzat nevében annak elnöksége,
f) az országos egyház vonatkozásában az elnök-püspök
vagy az országos felügyelő.
45.§ (1) Meghatalmazás esetén a meghatalmazást teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a bíróság
előtti eljárás során az első nyilatkozattétellel egy időben az
iratokhoz csatolás végett a bíróságnak be kell mutatni.
(2) A meghatalmazás a per vitelére szólhat, az egyes perbeli
cselekményekre vonatkozó meghatalmazás érvénytelen.
(3) A meghatalmazás visszavonását a bíróságnak be kell
jelenteni.
(4)
15
Egyházi bíró vagy az országos ügyész az egyházi
jogszolgáltatásban betöltött megbízatása időtartama alatt,
illetve azt követő 2 évig képviselőként nem járhat el.
(5) Egyházkerületi ügyész az egyházi jogszolgáltatásban
betöltött megbízatása időtartama alatt, illetve azt követő 2
évig képviselőként nem járhat el olyan fegyelmi ügyben,
amely egyházkerülete illetékességi területéhez tartozó
lelkészek,
valamint
egyházközségi,
egyházmegyei,
egyházkerületi nem lelkészi tisztségviselők és - az egyházi
szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005.
évi III. törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott –
tartósan szolgálatba állított egyházi munkások fegyelmi
vétségei tárgyában indult.
XI. fejezet
A perköltség
46.§ Az ügyet befejező határozatban kell megállapítani a
bíróság tagjainak, az ügyésznek, valamint a tanúknak az
eljárás során felmerült költségeit. A határozat 8.§ szerinti
megküldésével egyidejűleg fel kell hívni az országos irodát
a költségek 7.§ szerinti forrásból történő kifizetésére.
47.§ (1) A felek az eljárás során felmerült költségeiket
megelőlegezik.
(2) A fél kérelemre a bíróság dönt – az (1) bekezdés alapján
– a jóhiszemű és célszerű pervitellel összefüggésben
felmerült költségekről, annak viselésére a pervesztes felet
az ügyet lezáró határozatban kötelezi. Részleges
pernyertesség esetében a perköltséget arányosan kell a
feleknek viselniük.
XII. fejezet
Egyéb általános szabályok
48.§ A bíróság előtti eljárás során – a beadványok
vonatkozásában – a Pp. 93.§ rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
49.§ (1) A bíróság előtti eljárás során – az idézés
vonatkozásában – a Pp. 96.§ (1) bekezdés rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet arra, hogy
a meg nem jelenése nem akadálya az eljárás
lefolytatásának.
50.§ (1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a
bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell
kézbesíteni.
(2) A bírósági iratokat rendszerint posta útján, a
kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell
kézbesíteni.
(3) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a kézbesítés más
módon történjen.
51.§ (1) A bíróság előtti eljárás során – a határidők
vonatkozásában – a Pp. 103.§ rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(2) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból,
egyszer meghosszabbíthatja.
15
A (4) bekezdést módosította, valamint az (5) bekezdést beiktatta a 2016.
évi VII. törvény 6. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
52.§ A fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé
hatályosan nem teljesítheti, a mulasztás igazolásának
különös méltánylást érdemlő esetben az elmulasztott
perbeli cselekmény eredeti határidejétől számított 15 napon
belül, az elmulasztott cselekmény egyidejű teljesítésével
van helye.
53.§ A bíróság előtti eljárás során – az eljárás
szabálytalansága elleni kifogás vonatkozásában – a Pp.
114.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
54.§ (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A
bírósági eljárás során – a jegyzőkönyv vonatkozásában – a
Pp. 116-118.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A tárgyaláson kívüli egyéb eljárási cselekményekről –
szükség szerint – feljegyzést kell készíteni.
(3) A felek a per iratait – a határozattervezet kivételével – a
per bármely szakaszában, külön engedély nélkül
megtekinthetik
és
azokról
maguknak
másolatot
készíthetnek.
XIII. fejezet
Az eljárás megindítása
55.§ (1) A bíróság előtti eljárást (pert) keresetlevéllel kell
megindítani.
(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét,
lakóhelyét (idézési címét) és perbeli állását,
b) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául
szolgáló
tényeknek
és
azok
bizonyítékainak
előadásával,
c) a bíróság döntésére irányuló kérelmet.
56.§ (1) A bíróság elnöke a keresetlevelet 8 napon belül
megvizsgálja, annak megállapítása érdekében, hogy nem
kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, illetőleg nincs-
e helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli
elutasításának.
(2) Amennyiben a keresetlevél nem tartalmazza a
törvényben meghatározottakat, úgy a bíróság 8 napos
határidővel hiánypótlásra hívja fel a felperest. A
hiánypótlásban meg kell jelölni, hogy a felperesnek milyen
hiányokat kell pótolnia.
(3) A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell
utasítani, ha
a) a perre a bíróságának nincsen hatásköre,
b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból
származó, ugyanazon jog iránt per már folyamatban
van, vagy annak tárgyában jogerős határozat született,
c)
a
felperesnek
nincs
perbeli
jog-
vagy
cselekvőképessége, kivéve e törvény 41.§ (1)
bekezdését,
d) a felperes követelése időelőtti,
e) a felperes a jogszabályban meghatározott
keresetindítási határidőt elmulasztotta és igazolási
kérelmet sem terjesztett elő, vagy azt a bíróság
elutasítja,
f) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott
keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy
újból hiányosan adta be.
(4) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz
való érkezését követő 30 napon belül intézkedik a
tárgyalási határnap kitűzéséről.
(5) A tárgyalás előkészítése során az előadó bíró az ügy
jogi és ténybeli megítélése vonatkozásában indítványt tesz,
bizonyítékokat szerezhet be, valamint felhívhatja a peres
feleket további bizonyítékok előterjesztésére.
(6) A per első tárgyalását a keresetlevélnek a bírósághoz
való beérkezésétől számított 45 napon belül kell megtartani.
XIV. fejezet
A tárgyalás
57.§ (1) A bíróság előtti eljárás során – a pervezetés és a
rendfenntartás vonatkozásában – a Pp. 133.§, valamint
134.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(2) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat, illetőleg
a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az
elnök rendre utasítja. Ismételt, vagy súlyosabb rendzavarás
esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. A pénzbírság
összege legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének
megfelelő összeg lehet.
58.§ A bírósági eljárás lefolytatásának nem akadálya a fél
jelenlétének hiánya, kivéve ha a felperes elmulasztja az első
tárgyalást, ebben az esetben a pert meg kell szüntetni.
59.§ (1) A tárgyalás megnyitása után az elnök
megállapítja, hogy a felek személyesen, vagy képviselőik
útján, illetőleg a megidézett tanúk megjelentek-e.
(2) A bíróság eljárás során a – a tárgyalás menete
vonatkozásában – Pp. 138.§, 139.§, 140.§ (1) bekezdés és
141.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
60.§ (1) A bíróság előtti eljárásban szünetelésnek,
felfüggesztésnek helye nincsen. Keresetváltoztatásra csak a
bíróság egyetértése esetén kerülhet sor.
(2) A bíróság előtti eljárás során – a viszontkereset, az
egyezség, valamint az elkülönítés és az egyesítés
vonatkozásában – a Pp. 147.§ (1) bekezdés, 148.§, valamint
149.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
61.§ (1) A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos
tárgyalás határnapját 30 napon belüli időpontra a bíróság
nyomban kitűzi, és a jelenlévő felekkel azt kihirdetés útján
közli.
(2) A folytatólagos tárgyaláson az ügy iratait röviden
ismertetni kell.
(3) Ha a per, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas
kérdés a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást
berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a
feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-
e valamit még előadni.
62.§ A bíróság a pert megszünteti, ha
a) a keresetlevelet már az 56.§ (3) bekezdésének a)–f)
pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna
utasítani,
b) a felperes a per első tárgyalását elmulasztotta,
c) a felperes a keresetétől elállt,
d) a felek a per megszüntetését közösen kérik,
e) a Pp. szabályai szerint (152-155.§) felfüggesztésnek
lenne helye,
f) a fél meghal, vagy megszűnik.
XV. fejezet
A bizonyítás
63.§ (1) A bíróság eljárás során – a bizonyítás elrendelése
vonatkozásában – a Pp. 163.§ és 164.§ (1) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha
az ügy ésszerű és célszerű befejezéséhez az szükségesnek
mutatkozik.
64.§ (1) A bírósági eljárás során – a tanúk vonatkozásában
– a Pp. 167-175.§ rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(2) A tanú a megjelenésével kapcsolatos költségek
megtérítését kérheti a bíróságtól.
65.§ (1) Ha a perben jelentős tény megállapításához vagy
megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges,
amellyel a bíróság nem rendelkezik, a fél indítványára a
bíróság szakértőt hívhat fel a szakvélemény adására. A
szakértőt
lehetőleg
az
igazságügyi
szakértők
névjegyzékében
feltüntetett
szakértők
közül
kell
kiválasztani.
(2) A szakvélemény adásával kapcsolatos költséget az
indítványozó fél előlegezi meg a bíróság által
meghatározott módon. A bíróság a szakvélemény elkészülte
után rendelkezik a szakértő díj kifizetéséről, a fennmaradó
összeg visszautalásáról az előlegező fél részére.
66.§ A bíróság az eljárása során – szükség esetén –
okiratot szerezhet be.
67.§ A bírósági eljárás során – a bizonyítás eredményének
mérlegelése szempontjából – a Pp. 206.§ (1) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XVI. fejezet
A határozatok
68.§ A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során
felmerült minden más kérdésben – ideértve a per
megszüntetését is – végzéssel határoz.
69.§ (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjedni a
perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
(2) A Pp. 213.§ (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával lehetőség van részítélet és
közbenső ítélet hozatalára is.
(3) A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen,
illetőleg ellenkérelmen.
(4) A bíróság a teljesítésre nyitva álló határidőt az összes
körülmény szem előtt tartásával határozza meg.
70.§ A bíróság határozatát zárt tanácskozás után
szavazással hozza meg.
71.§ (1) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az
ítéletet a tárgyaláson ki kell hirdetni, a kihirdetés
elhalasztásának helye nincs.
(2) A határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb
8 napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást
követő 3 napon belül kézbesíteni kell.
72.§ (1) A határozatnak a rendelkező részt követően
tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy a határozat ellen
van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő
alatt kell benyújtani.
(2) A bírósági eljárás során – a határozat tartalma
vonatkozásában – a Pp. 220.§ (1) bekezdés, 221.§ (1)
bekezdés, valamint 222.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(3) A bíróság által hozott határozatokat a tanács tagjai írják
alá, és jegyző hitelesíti.
73.§ (1) A bírósági eljárás során – a határozatok kijavítása
és kiegészítése vonatkozásában – a Pp. 224.§ (1) bekezdés
és 225-226.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bíróság a kijavítás és a kiegészítés tárgyában a felek
meghallgatása nélkül, tárgyaláson kívül határoz.
(3) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen
fellebbezésnek helye nincsen.
74.§ A bírósági eljárás során – a határozatok jogereje
vonatkozásában – a Pp. 227.§ (1) bekezdés, 228.§ (1)
bekezdés és a 229.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
XVII. fejezet
A fellebbezés és a másodfokú eljárás
75.§ (1) A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek
van helye.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott
végzésekkel szemben (pervezető végzés), továbbá – a
választási panaszokkal kapcsolatos eljárás kivételével – a
különleges eljárások során hozott érdemi határozatokkal
szemben.
76.§ (1) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől
számított 15 napon belül a bíróság elnökénél kell írásban
benyújtani.
(2) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen
irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen, továbbá
ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére hiányosan adja be, a
fellebbezést a bíróság elnöke hivatalból elutasítja.
(3) A fellebbezésnek az első fokú határozat végrehajtására
halasztó hatálya van.
77.§ (1)
16
A másodfokon eljáró bíróság tanácsának elnöke
a fellebbezésnek a bírósághoz való megérkezésétől
számított 30 napon belüli időpontra köteles tárgyalást
kitűzni.
(2) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárásra
vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) Végzés elleni fellebbezés esetén a bíróság nem tart
tárgyalást, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.
b) Ítélet elleni fellebbezésnél a bíróság tárgyaláson
bírálja el a fellebbezést, amelynek során az előadó bíró
ismerteti az ügyet, így különösen az elsőfokú ítéletet és
az azzal szemben benyújtott fellebbezést, ezt követően a
felek tehetik meg perbeli zárónyilatkozatukat.
c)
Bizonyítás
felvételének,
új
bizonyíték
előterjesztésének illetőleg a tárgyalás elhalasztásának a
másodfokú eljárásban nincs helye.
78.§ (1)
17
A másodfokon eljáró bíróság határozatában az
elsőfokú határozatot
a) helyben hagyja,
b) megváltoztatja, vagy
c) hatályon kívül helyezi és elnökét új elsőfokú eljárás
elfolytatására utasítja.
(2) A bírósági eljárás során – a fellebbezési tárgyalás
alapján hozott határozatok vonatkozásában – a Pp. 250-
254.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XVII/A. fejezet
Perújítás
18
16
Módosította a 2009. évi IV. törvény 5.§-a. Hatályos: 2009. december 10-
től.
17
Módosította a 2009. évi IV. törvény 6.§-a. Hatályos: 2009. december 10-
től.
18
A XVII/A. fejezetet (78/A-78/I. §) beiktatta a 2012. évi V. törvény 2. §-
a. Hatályos: 2012. október 1-től.
78/A. § (1) A bíróság eljárást befejező jogerős döntése
ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan
jogerős bírói vagy más egyéb határozatra hivatkozik,
amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy
az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot
eredményezhetett volna;
b) a fél a döntés hozatalában részt vett bírónak, az
ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a
törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott döntést megelőzően ugyanarra a jogra
nézve már korábban jogerős döntést hoztak;
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike
csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt,
bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során
hibáján kívül nem érvényesíthette.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak
akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt
bűncselekmény
elkövetését
jogerős
bírói
ítélet
megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a
bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
78/B. §
(1) A perújítási kérelem előterjesztésének
határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott döntés
jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél
csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott
abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az
időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját
elegendő valószínűvé tenni.
(2) A döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év
elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása
miatt igazolással élni nem lehet.
A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása
78/C. §
(1) A perújítási kérelmet a bíróságnál kell
írásban benyújtani.
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt a döntést,
amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása
iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell
jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok
bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott döntés jogerőre
emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik
elő, ennek okait elő kell adni.
78/D. §
Ha a perújítási kérelmet a megtámadott
döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével
terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül,
hivatalból elutasítja.
78/E. §
Ha a perújító fél az első tárgyalást
elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból
elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását
nem gátolja.
78/F. §
(1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a
perújításnak a 78/A-78/B. §-ban meghatározott előfeltételei
fennállnak-e. A megengedhetőség körében a 78/A. § (1)
bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni,
hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak
valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra,
hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot
hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is
tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a
perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és
végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az
érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben
folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet,
mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.
(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége
tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön
fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás
csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
78/G. §
(1) A perújítás megengedése esetében a pert a
kérelem korlátai között újból kell tárgyalni.
78/H. §
A bíróság a per újbóli tárgyalásának
eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott
döntést hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy
részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak
megfelelő új határozatot hoz.
78/I. § Amennyiben
a jelen fejezet másként nem
rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános
szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a
határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános
szabályok irányadók.
ÖTÖDIK RÉSZ
A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
XVIII. fejezet
A törvényességi felügyeleti és a fegyelmi eljárás
során hozott határozatok felülvizsgálata
79.§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban a keresetet
a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az
országos ügyész ellen kell indítani.
(2)
19
A fegyelmi eljárásban hozott döntéssel szemben a
keresetet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül az eljáró fegyelmi tanács, mint alperes ellen kell
megindítani. A bírósági eljárásban a fegyelmi tanácsot az
általa kijelölt tagja képviseli.
(3) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésben felsoroltakon
túlmenően fel kell tüntetni a támadott határozat számát és a
határozatot hozó jogszolgáltatási szerv nevét, továbbá meg
kell jelölni, hogy az mely jogszabályba ütközik. A támadott
határozatot a keresetlevélhez mellékelni kell.
(4)
20
A fegyelmi eljárásban, amennyiben a bíróság a
fegyelmi határozat megváltoztatása útján a fegyelmi tanács
által kiszabott fegyelmi büntetés helyett másik fegyelmi
büntetést kíván alkalmazni, úgy a 33. § (1) bekezdésében
sorrendben
később
szereplő
fegyelmi
büntetést,
jogkövetkezményt nem alkalmazhat, mint amelyet a
fegyelmi tanács kiszabott. A súlyosbítási tilalom nem
vonatkozik arra az esetre, amikor az eredetileg kiszabott
fegyelmi büntetésnél enyhébb, de több büntetést együttesen
szab ki a bíróság.
XIX. fejezet
A választási panaszokkal kapcsolatos eljárás
80.§ (1) A panaszt a vélelmezett jogsértés napjától
számított 8 napon belül a választással érintett egyházi
testülettel vagy intézménnyel szemben lehet előterjeszteni.
A határidő jogvesztő, mulasztás igazolásának nincsen
helye.
(2) A panaszban meg kell jelölni az érintett egyházi
testületet vagy intézményt, továbbá a törvénysértő
19
Módosította a 2016. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
20
Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
magatartást és annak következményeit. A panaszhoz
csatolni kell a rendelkezésre álló okiratokat és a
meghallgatni indítványozott tanúk nevét és idézési címét.
(3) A bíróság felhívására az érintett egyházi testület vagy
intézmény
törvényes
képviselője
a
választással
kapcsolatban keletkezett összes iratot kézbesítő útján vagy
elsőbbségi postai küldeményként köteles a bíróságnak
megküldeni. Ennek elmulasztása a 32.§ e) pontjába ütköző
fegyelmi vétség.
81.§ (1) A bíróság elsőfokon egyesbíróként, másodfokon
3 tagú tanácsban jár el.
(2) A tárgyalást a panasz beérkezésétől számított 15 napon
belüli időpontra kell kitűzni. A tárgyalás elhalasztásának
nincs helye.
(3) A bíróság határozatát a meghozatalától számított 3
napon belül írásba kell foglalni, és haladéktalanul
kézbesíteni kell.
(4) A határozat ellen a kézhezvételtől számított 5 napon
belül lehet fellebbezést előterjeszteni.
(5) A fellebbezést a bíróság 8 napon belül tárgyalás tartása
nélkül bírálja el.
82.§ (1) A választás eredményére kiható törvénysértés
esetén a bíróság a választás eredményét részben vagy
egészben megsemmisíti, és az eljárást lefolytató egyházi
testületet vagy intézményt az eljárás törvényes rendben
történő egészben vagy részben való megismétlésére utasítja.
Amennyiben fegyelmi eljárás megindításának lehetősége
merül fel, erről az illetékes püspököt értesíteni kell.
(2) A megalapozatlan panaszt a bíróság elutasítja.
XX. fejezet
A lelkésszel szemben támasztott képzési
követelményekkel összefüggésben hozott püspöki
határozat felülvizsgálata
83.§ (1) A lelkésszel szemben támasztott képzési
követelményekkel összefüggésben az egyházi szolgálatról
és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III.
törvény 18.§ (1) bekezdése alapján hozott püspöki határozat
felülvizsgálata iránti – halasztó hatályú – keresetet az
érintett lelkész a határozat kézhezvételétől számított 15
napon belül terjeszthet elő. A pert a határozatot hozó
püspökkel szemben kell megindítani.
(2) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésében
felsoroltakon túlmenően fel kell tüntetni a támadott
határozat számát, továbbá meg kell jelölni, hogy az mely
jogszabályba ütközik. A támadott határozatot a
keresetlevélhez mellékelni kell.
(3) A bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása nélkül jár el,
ügydöntő határozatát a keresetlevélnek a bírósághoz történő
beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg.
XXI. fejezet
A különleges eljárások közös szabályai
84.§ (1) A per eredményétől függetlenül a felmerült
költségeket az országos egyház viseli.
(2) A bíróság határozata ellen – kivéve a választási
panaszokkal kapcsolatos eljárást – fellebbezésnek helye
nincs.
(3) A különleges eljárások körébe tartozó perek más
perekkel nem egyesíthetők.
HATODIK RÉSZ
A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK
HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSA
85.§ (1)
Az
egyházi
jogszolgáltatási
szervek
határozatainak végrehajtásáról a bíróság gondoskodik.
(2) A jogerős ügyészi vagy fegyelmi tanácsi határozat
végrehajtását az illetékes ügyész kezdeményezi a
bíróságnál. A jogerős bírósági határozat végrehajtását a fél
vagy az országos ügyész kezdeményezi a bíróságnál.
(3) A végrehajtási kérelemben meg kell jelölni a
végrehajtható ügyirat számát, a felek azonosításához
szükséges adatokat, továbbá a végrehajtási kérelem
előterjesztésének okát.
(4) A bíróság a végrehajtási kérelmet megvizsgálja, és
amennyiben az megalapozott, végzésében – rövid határidő
kitűzésével – felhívja a kötelezettet teljesítésre, és
pénzbírságot szab ki. A végzést a bírósághoz való
beérkezésétől számított 8 napon belül a felek és más
kötelezett részére kézbesíteni kell.
86.§ (1) A végrehajtási eljárás során alkalmazható
kényszerintézkedések:
a) pénzbírság,
b) támogatás felfüggesztés,
c) támogatás vagy követelés lefoglalás,
d) jogi személyiség megvonása,
e) feloszlatás,
f) e törvény 33.§ e), f) és g) pontjában megjelölt
joghátrányok.
(2) A pénzbírság legmagasabb összege a mindenkori
minimálbér tízszeresének megfelelő összeg lehet. A
pénzbírság ismételten is kiszabható.
(3) A támogatás felfüggesztésről szóló határozatot meg kell
küldeni a kötelezett részére, a támogatást, járadékot, vagy
egyéb összeget folyósító egyházi testület, intézmény
vezetőjének. A megkeresésből egyértelműen ki kell tűnnie,
hogy ki az intézkedésre köteles természetes személy. A
megkeresett
köteles
a
folyósítást
haladéktalanul
felfüggeszteni. A költségvetési normatíva folyósítása nem
függeszthető fel.
(4) A támogatás felfüggesztésének eredménytelensége,
vagy részleges eredményessége esetén helye van a
támogatás vagy követelés lefoglalásának, amelynek során
az érintett egyházi testület, intézmény vezetője köteles a
folyósítandó összeget közvetlenül a végrehajtást kérő
részére folyósítani. Egyebekben a támogatás vagy követelés
lefoglalására a támogatás felfüggesztésére irányadó
szabályokat kell alkalmazni.
(5) Jogi személyiségű egyházi önkormányzat, intézmény
jogi személyiségét megszüntetheti a bíróság és ezzel
egyidejűleg általános jogutódként a Magyarországi
Evangélikus Egyházat jelöli meg.
(6) Feloszlatás esetén a feloszlatott testület mandátuma
megszűnik és a hatályos jogszabályok alapján új választást
kell tartani.
87.§ (1) A bíróságnak a 86.§ alkalmazása során hozott
rendelkezésének a be nem tartása a 32.§ e) pontjába ütköző
fegyelmi vétség.
(2) A fegyelmi eljárás megindításának szükségességéről az
illetékes püspököt értesíteni kell.
(3) A végrehajtási eljárás során hozott határozatok
pervezető végzésnek minősülnek
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
88.§ (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
egyházi bíráskodásról szóló, a többször módosított 1997.
évi X. törvény.
(3) Az egyházmegyei és egyházkerületi bíróságok 2005.
december 31-én megszűnnek, a folyamatban lévő ügyeket
ugyanezen határnapon át kell tenni az országos bírósághoz
az ügyekről szóló teljeskörű tájékoztatással. A már
folyamatban lévő ügyeket a hatályban levő törvény szerint
kell elbírálni.
(4) Az országos bíróság változatlan összetétellel mint a
bíróság működik tovább az általános tisztújítás időpontjáig.
(5) Az e törvény hatálybalépésekor a korábbi
jogszabályoknak megfelelően jogerős határozattal lezárult
ügyekben a végrehajtási eljárásra e törvény szabályait kell
alkalmazni.
Elfelejtett jelszó?
2005. évi IX. törvény az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről.pdf
—
PDF document,
405Kb
