2005. ÉVI IX. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZ TÖRVÉNYES RENDJÉNEK ÉS
BÉKÉJÉNEK MEGŐRZÉSÉRŐL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)
1
A Magyarországi Evangélikus Egyház (a
továbbiakban: egyház) az egyház törvényes rendjének és
békéjének megőrzését, amennyiben ez pásztori békéltetés
formájában nem volna elérhető, az egyházi ügyészek, az
országos fegyelmi tanács és a Magyarországi Evangélikus
Egyház Bírósága (egyházi jogszolgáltatási szervek) útján
biztosítja.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szervek hatáskörébe tartozik
az egyházi jogszabályokon alapuló jogviszonyokból eredő
jogviták elbírálása.
(3) Az egyházi jogszolgáltatási szervek az e törvényben
meghatározott szabályok szerint járnak el a hatáskörükbe
tartozó ügyekben. A Magyarországi Evangélikus Egyház
Bírósága (a továbbiakban: bíróság) – szervezeti és
működési szabályzatát a bíróság teljes ülése fogadja el, az
ügyészi ügyviteli szabályzatot az országos ügyész készíti el,
és az országos presbitérium hagyja jóvá. A bíróság
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a bíróság
belső fegyelmi szabályzatát is.
(4)
2
(5)
2. § Az egyházi jogszolgáltatási szerv tagjai e
tisztségükben eljárva kizárólag a Szentírás szerinti jó
erkölcs előírásainak és a jogszabályoknak vannak
alárendelve.
3. § Az egyházi jogszolgáltatási szervek székhelyét,
tagjait az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.
4. § (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv eljárása során
köteles megtartani és másokkal is megtartatni a
jogszabályok rendelkezéseit.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörének
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során
a szakszerűség, az egyszerűség és az együttműködés
követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
(3) Az egyházi jogszolgáltatási szerv az eljárások minden
résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és
kötelezettségeikről tudomást szerezzenek.
5. § (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv előtti eljárásban
résztvevő személyek kötelesek jóhiszeműen eljárni, így
különösen senkinek a magatartása nem irányulhat az
egyházi jogszolgáltatási szerv megtévesztésére, vagy a
döntéshozatal,
illetve
a
végrehajtás
indokolatlan
késleltetésére.
(2) A rosszhiszemű magatartást tanúsító személyt az
egyházi jogszolgáltatási szerv – az eljárást lezáró
határozatában – bírsággal sújthatja és a rosszhiszemű
magatartással összefüggésben felmerült többletköltségek
megfizetésére kötelezheti.
6. § (1) Bármely egyházi testületnél, tisztségviselőnél
1
Módosította a 2016. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
2
A (4)-(5) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2019. évi IV. törvény 1. §-a.
Hatályos: 2019. május 31-től.
előterjesztett, egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörébe
tartozó beadványt 5 munkanapon belül az illetékes és
hatáskörrel rendelkező egyházi jogszolgáltatási szervhez
kell áttenni, és erről az előterjesztőt értesíteni kell.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatokból az illetékes és
hatáskörrel rendelkező egyházi jogszolgáltatási szerv nem
állapítható meg, úgy a beadványt az országos ügyészhez
kell áttenni.
(2) A választási panasz tárgyában érkezett beadványt
haladéktalanul továbbítani kell a bíróság részére.
7. § (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek működéséhez
szükséges
költségek
forrásáról
a
Magyarországi
Evangélikus Egyház éves költségvetésében gondoskodik.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv határozatában az
elmarasztalt felet a jóhiszemű és célszerű ügyvitel során
ténylegesen felmerült költségek és kiadások megfizetésére
kötelezheti.
8. § (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv jogerős
határozatát – a felek név szerinti megjelölésének
mellőzésével – az ügy lényeges tartalmi elemeinek
közlésével az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2)
3
A jogerős határozat (1) bekezdés szerinti kivonatát a
jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül meg kell
küldeni az országos iroda igazgatójának, aki gondoskodik a
kivonat közzétételéről az egyház hivatalos lapjának
következő számában.
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYHÁZI JOGSZOLGÁLTATÁSI
SZERVEK
I. fejezet
Az ügyészek
9. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényes
rendjének segítői és őrei az egyházi ügyészek.
(2) Az egyházi ügyészek az országos ügyész és az
egyházkerületi ügyészek.
10. § (1) Az egyházkerületi ügyészeket az egyházkerületi
közgyűlés, az országos ügyészt a zsinat a jogi szakvizsgával
rendelkező egyházközségi tagok közül választja.
(2) Az ügyész egyéb egyházi tisztséget nem tölthet be.
Országos ügyésszé való megválasztás esetén az ügyész
egyházkerületi ügyészi tisztsége a választás napján
megszűnik.
(3) Az országos ügyészt – akadályoztatása esetén – az általa
kijelölt egyházkerületi ügyész helyettesíti.
(4) Az országos ügyészi tisztség megüresedése esetén az új
országos ügyész megválasztásáig az országos presbitérium
egyházkerületi ügyészt bíz meg az országos ügyészi
feladatok ellátásával.
11. § (1) Az egyházkerületi ügyész hatáskörébe és
illetékességi körébe tartozik az egyházkerülethez tartozó
egyházközségek, egyházmegyék, valamint az egyházkerület
önkormányzati
testületeinek,
bizottságainak
és
tisztségviselőinek törvényességi felügyelete.
(2) Az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe
tartozik az országos egyház önkormányzati testületeinek,
bizottságainak
és
tisztségviselőinek
törvényességi
3
Módosította a 2018. évi II. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-
tól.
felügyelete.
12. § Az eljáró ügyészek között felmerült hatásköri és
illetékességi összeütközés esetén, vagy az illetékes
egyházkerületi ügyész akadályoztatása, illetve elfogultsága
esetén az eljáró ügyészt az országos ügyész jelöli ki.
II. fejezet
Az országos fegyelmi tanács
4
13. §
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház
országos fegyelmi tanácsot hoz létre.
(2) Az országos fegyelmi tanács 7 tagból áll, amely
fegyelmi tanács tagja az országos ügyész, illetve az
egyházkerületek püspökhelyettesei és egyházkerületi
ügyészei. Az országos fegyelmi tanács elnöke az országos
ügyész.
(3) Az országos fegyelmi tanács a hatáskörébe tartozó
fegyelmi ügyekben 3 tagú tanácsban jár el, határozatait
szótöbbséggel hozza.
(4) Az adott ügyben eljáró fegyelmi tanács tagja annak az
egyházkerületnek az ügyésze és püspökhelyettese, amely
egyházkerület illetékességi területéhez tartozó lelkészek,
valamint egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi
nem lelkészi tisztségviselők és - az egyházi szolgálatról és
az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III.
törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott – tartósan
szolgálatba állított egyházi munkások fegyelmi vétségei
tárgyában indult az eljárás, míg az eljáró fegyelmi tanács
harmadik tagját az országos ügyész jelöli ki az országos
fegyelmi tanács többi tagja közül.
(5) Az országos egyház által fenntartott intézményekben
alkalmazott lelkészek, az országos egyház lelkészi és nem
lelkészi tisztségviselői, valamint az egyházkerületi
ügyészek fegyelmi vétségei tárgyában eljáró fegyelmi
tanácsot az országos ügyész szabadon jelöli ki.
14. § A püspök, az egyházkerületi és országos felügyelő és
az országos ügyész elleni - rendes eljárás keretében történő
- fegyelmi eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe
tartozik.
15. § (1) Amennyiben a kérelem előterjesztésétől számított
3 hónapon belül az illetékes fegyelmi tanács nem hoz
érdemi
határozatot,
akkor
a
fegyelmi
tanácsot
működésképtelennek kell tekinteni.
(2) A fegyelmi tanács működésképtelensége esetén a
bíróság rendelkezik hatáskörrel a fegyelmi eljárás
lefolytatására.
16. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
önkormányzati egységeinél, intézményeinél és az országos
irodánál munkaviszonyban álló alkalmazottak fegyelmi
eljárásának szabályait országos szabályrendelet határozza
meg.
III. fejezet
A bíróság
17. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház független
egyházi bíróságot hoz létre.
(2)
5
A bíróság 8 lelkész és – jogi szakvizsgával rendelkező
4
A fejezetcímet és a 13-14. §-t módosította a 2016. évi VII. törvény 2. §-a.
Hatályos: 2017. január 1-től.
5
Módosította a 2009. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2009. december 10-
egyházközségi tagok közül választott – 8 nemlelkészi bíró
tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6
évre.
(3) A bíró tisztségviselő, valamint egyházkerületi és
országos
testület
tagja
nem
lehet,
kivéve
az
egyházközségben betölthető tisztségeket.
(4) A bíróság tagjai megválasztásuk alkalmával az országos
elnökség előtt esküt tesznek.
18. § A bíróság nemlelkészi elnökét és lelkészi
elnökhelyettesét a megválasztott bírók közül titkos
szavazással, egyszerű többséggel a bíróság teljes ülése
választja.
19. §
6
(1) Az első fokon eljáró bíróság 3 tagú tanácsban,
míg a másodfokon eljáró bíróság 5 tagú tanácsban jár el,
határozatait szótöbbséggel hozza. A tanácsokat és azok
elnökét, jegyzőjét a bíróság elnöke jelöli ki.
(2) A másodfokon eljáró bíróság tagja nem lehet, aki az
adott ügyben első fokon eljárt. E szabály a bírósági
jegyzőkre nem vonatkozik.
(3) A bíróság teljes ülése határozatképes, ha tagjainak több
mint kétharmada jelen van. Amennyiben a teljes ülés
határozatképtelen, úgy az ugyanazon napirend alapján
összehívott megismételt teljes ülés már a megjelentek
számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
20. § (1) A bíróság hatáskörébe tartoznak:
a) az egyházi jogszabályon alapuló jogviszonyból eredő
azon jogviták, amelyek nem tartoznak más egyházi
jogszolgáltatási szerv hatáskörébe,
b)
7
a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárás során
hozott határozatok törvényességi felülvizsgálata a d)
bekezdésben foglalt kivétellel,
c) a választási panaszok,
d)
8
a törvény 14. §-ban, 15. §-ban meghatározottak
szerint indított, valamint a 32. § b) pontjában
meghatározott cselekmények közül a szexuális zaklatás
miatt indított fegyelmi eljárások lefolytatása.
(2) A bíróság határozatával szemben – amennyiben e
törvény másként nem rendelkezik – fellebbezésnek van
helye. A fellebbezést a bíróság másodfokon eljáró tanácsa
bírálja el.
9
HARMADIK RÉSZ
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÉS A
FEGYELMI ELJÁRÁS
IV. fejezet
A törvényességi felügyeleti eljárás
21. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból, vagy
kérelemre indul.
(2) Az ügyész hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást
indít, amennyiben bármely egyházi testület vagy
tisztségviselő eljárása során jogszabálysértést észlel.
(3) Törvényességi felügyeleti eljárás indítható kérelemre, a
törvénysértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon
től.
6
Módosította a 2019. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.
7
Módosította a 2021. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2021.
november 26-tól.
8
Beiktatta a 2021. évi IV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2021.
november 26-tól.
9
A második mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos:
2009. december 10-től.
belül. A kérelmet az illetékes ügyésznél kell előterjeszteni.
A kérelemben meg kell jelölni a törvénysértő magatartást,
továbbá csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(4) A törvénysértő döntés meghozatalát követő 90 napon túl
az eljárás megindításának helye nincsen. E határidő
jogvesztő, a mulasztás igazolásának helye nincsen.
22. § (1) A 21. § (2) bekezdésében említett esetben, az
ügyész határidő kitűzésével felhívja az érintettet a
jogellenesség megszüntetésére.
(2) Az érintett köteles az ügyész írásbeli felhívásában
megadott határidőn belül a jogszabálysértést megszüntetni
vagy egyet nem értéséről az ügyészt tájékoztatni.
Eredménytelen írásbeli felszólítást követően vagy az
érintett egyet nem értése esetén az ügyész köteles
törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni.
23. § (1) Az eljáró ügyész a törvényességi felügyeleti
eljárás során jogosult:
a) az érintett(ekk)el egyeztetést kezdeményezni,
b) helyszíni szemlét tartani,
c) az üggyel összefüggésben keletkezett iratokba
betekinteni,
d) a jogszabálysértőnek tapasztalt eljárás folytatását
vagy rendelkezés végrehajtását meghatározott időre, de
legfeljebb a határozat meghozataláig felfüggeszteni,
e)
a
jogszabálysértés
megszüntetése
céljából
kezdeményezni az illetékes egyházi önkormányzat
hatáskörrel rendelkező testületének összehívását.
(2) Az eljáró ügyész a fent meghatározott intézkedéseket
együttesen is alkalmazhatja.
24. § (1) Az ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás
során az ügy érdemében határozatot hoz.
(2) A határozat a vizsgált eljárást vagy rendelkezést
hatályában tartja, vagy – részben vagy egészben – hatályon
kívül helyezi és az érintett testületet, tisztségviselőt új
eljárásra kötelezi.
25. § (1) Az egyházkerületi ügyész határozatával szemben
a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos
ügyészhez lehet fellebbezni.
(2) Az országos ügyész határozatával szemben
fellebbezésnek helye nincs. Az országos ügyész elsőfokú
illetőleg
másodfokú
határozatával
szemben
–
törvénysértésre hivatkozással – a bírósághoz lehet halasztó
hatályú keresetet benyújtani.
V. fejezet
A fegyelmi eljárás
Az eljárás lefolytatása
26. §
10
(1) A fegyelmi eljárás megindítását az illetékes
egyházkerületi elnökség tagjai, az illetékes egyházközségi,
egyházmegyei elnökség, a 32. § c), e), f) pontjai
vonatkozásában az egyházmegyei és az országos
számvevőszék, illetőleg a szolgálatba állítót megillető, az
egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről
szóló 2005. évi III. törvény 51. §-ban meghatározott jogok
gyakorlója írásban kezdeményezi.
(2) A 14. §-ban meghatározottak vonatkozásában, az
írásbeli kezdeményezés joga az egyházkerületi közgyűlést,
az országos presbitériumot, valamint a zsinatot illeti meg.
10
Módosította a 2016. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
(3) A 13. § (4) bekezdésében meghatározott fegyelmi
ügyekben a fegyelmi eljárás megindításáról a panasz
kézbesítését követő 15 napon belül az illetékes
egyházkerület elnöksége, míg a 13. § (5) bekezdésében
meghatározott ügyekben az országos ügyész dönt.
(3a)
11
A 32. § b) pontjában meghatározott cselekmények
közül a szexuális zaklatás miatt indított fegyelmi eljárások
tekintetében az írásbeli kezdeményezés joga a cselekmény
sértettjét illeti meg.
(4) A fegyelmi eljárás kezdeményezésének az elutasításáról
szóló határozat ellen a panaszos a kézhezvételtől számított
8 napon belül az országos ügyészhez címzett fellebbezéssel
élhet.
A
fellebbezés
elbírálásáról
a
fellebbezés
kézbesítésétől számított 15 napon belül az országos ügyész
által kijelölt 3 tagú fegyelmi tanács dönt, amely fegyelmi
tanácsnak nem lehet tagja az a személy, aki az eljárás
lefolytatása esetén az eljáró fegyelmi tanácsnak hivatalból
tagja lenne.
27. § (1) A fegyelmi eljárás megindításától számított 15
napon belül tárgyalást kell tartani.
12
(2) A tárgyaláson a fegyelmi tanács meghallgathatja a
kérelem előterjesztőjét, a panaszlott védekezését, továbbá
amennyiben az indokolt, tanúkat hallgat meg, vagy okiratot
szerez be.
(3) A határozatot az utolsó tárgyaláson szóban ki kell
hirdetni, majd ezt követően 8 napon belül írásba kell
foglalni és a kérelem előterjesztőjének és a panaszlottnak is
meg kell küldeni.
(4)
A
fegyelmi
tanács
határozatával
szemben
fellebbezésnek helye nincs, azzal szemben törvénysértésre
való hivatkozással a bírósághoz lehet – halasztó hatályú –
keresetet benyújtani.
28. § A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha a
kérelem tárgyát képező magatartás nem fegyelmi vétség, ha
a büntethetőség elévült, vagy az eljárás lefolytatásának
egyéb akadálya van.
29. §
13
(1) A fegyelmi tanács határozatképes, ha minden
tagja jelen van, határozatait szótöbbséggel hozza meg.
(2) A fegyelmi tanács összehívásáról az országos ügyész, az
ülés vezetéséről, a jegyzőkönyv elkészítéséről, a határozat
írásba foglalásáról az eljáró tanács országos ügyész által
kijelölt tagja gondoskodik, az ügyviteli szabályzat
megfelelő alkalmazásával.
Az ideiglenes hatályú felfüggesztés
30. § (1)
14
A fegyelmi eljárás kezdeményezése után, vagy
azzal egyidőben a püspök megindokolt döntésével a
panaszlottat az ügyet lezáró jogerős döntésig szolgálatából,
illetőleg tisztségéből felfüggesztheti, amennyiben a
fegyelmi vétség súlya, vagy egyéb körülmények miatt az
indokolt. Amennyiben a fegyelmi tanács a döntést a
kézbesítéstől számított nyolc napon belül nem hagyja jóvá,
a felfüggesztés visszamenőleg hatályát veszti.
(2) Az ideiglenes hatályú felfüggesztés legfeljebb a
fegyelmi eljárás befejezéséig tart.
11
Beiktatta a 2021. évi IV. törvény 4. §-a. Hatályos: 2021. november 26-
tól.
12
A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2009. évi IV. törvény 4.
§-a. Hatályos: 2009. december 10-től.
13
Módosította a 2016. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
14
Módosította a 2007. évi VIII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2007. december
20-tól.
(3) Az ideiglenes hatályú felfüggesztéssel szemben külön
jogorvoslatnak helye nincs, soron kívüli megszüntetését az
érdemi határozat ellen benyújtott kereseti kérelemben lehet
kérelmezni.
31. § (1) A szolgálatából felfüggesztett panaszlott lelkész,
nemlelkészi egyházi munkás esetén részére a szolgálatba
állító által folyósított bármely javadalmak együttesen vagy
külön-külön 50 %-a vonható meg az ideiglenes hatályú
felfüggesztés időtartama alatt.
(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozattal egyidőben
a szolgálatából felfüggesztett lelkész, nemlelkészi egyházi
munkás
panaszlott
helyettesítéséről
a
püspök
megkeresésére – az egyházi szolgálatról és az egyházi
szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 51.§-ban
meghatározott – a szolgálatba állítót megillető jogok
gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni.
Fegyelmi vétségek és büntetések
32. §
A fegyelmi vétségek:
a) a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinati
Hitvallásában felsorolt hitvallási iratoktól eltérő tanok
hirdetése és terjesztése,
b)
15
a hatalmi helyzettel, illetve az egyházi tekintéllyel
való visszaélés mindennemű formája, különösen a
zaklatás és szexuális zaklatás eseteit,
c)
a
szolgálat,
tisztség
gyakorlásából
folyó
kötelezettségek szándékos vagy gondatlanságból eredő
megszegése,
d) az olyan magatartás, amely a Szentírás szerinti jó
erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztséghez
méltatlan,
e) ellenszegülés az egyház törvényes rendjével, így
különösen az egyházi jogszabályokkal, valamint
valamely egyházi testület, bizottság vagy tisztségviselő,
jogszolgáltatási szerv határozatával szemben,
f) egyházi javak kárt okozó, gondatlan kezelése.
33. § (1) A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések:
a) megrovás,
b) próbára bocsátás,
c) pénzbírság,
d) választás vagy választhatóság jogától való eltiltás,
e) elmozdítás a viselt választott tisztségből,
f) elbocsátás szolgálati jogviszonyból,
g) hivatalvesztés.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt büntetések együttesen is
alkalmazhatók.
34. §
(1) a) A megrovás büntetés esetén az eljáró
jogszolgáltatási szerv megállapítja a fegyelmi vétség
elkövetését, rosszallását fejezi ki és felhívja a
panaszlottat, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértő
magatartástól.
b) A panaszlottat próbára bocsátani csak meghatározott
időre, legfeljebb 2 évi időtartamra lehet. Amennyiben a
próbára bocsátás időtartama alatt újabb fegyelmi
vétséget követ el a panaszlott, úgy ezt a fegyelmi eljárás
során súlyosító körülményként figyelembe kell venni.
c) A pénzbírság összege legfeljebb – az állami
jogszabályokban közzétett – mindenkori minimálbér
háromszorosának megfelelő összeg lehet.
15
Módosította a 2021. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2021. november
26-tól.
d) A választás, vagy a választhatóság jogától való
megfosztás 6 évig terjedhet. Amennyiben a lelkészi
állásra való választhatóságra vonatkozik a döntés, úgy
ezt a rendelkező részben kifejezetten ki kell mondani.
e) A viselt választott tisztségből való elmozdítás nem
érinti a gyülekezeti lelkészi tisztséget.
f) A szolgálati jogviszonyból való elbocsátás az
alkalmazás megszűnését jelenti az adott szolgálati
helyen. Az elmarasztalt lelkész rendelkezési állományba
kerül.
g) A hivatalvesztés a lelkészi hivataltól való megfosztás,
mely a lelkészi nyilvántartásból való törléssel valósul
meg.
(2)
16
Hivatalvesztés fegyelmi büntetés csak lelkésszel
szemben alkalmazható.
(3) Hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazása csak
abban az esetben hatályosul, amennyiben ezen fegyelmi
büntetést
az
eljáró
fegyelmi
tanács
döntésének
kézhezvételétől számított 15 napon belül a 13. § (4)
bekezdésében meghatározott fegyelmi ügyben a püspöki
tanáccsal való konzultációja után az egyházkerületileg
illetékes püspök, a 13. § (5) bekezdésében meghatározott
fegyelmi ügyben szintén a püspöki tanáccsal való
konzultációja után az elnök-püspök, püspök esetén a
püspöki tanács jóváhagyja. Ezen utóbbi esetben az érintett
püspök nem szavazhat.
(4) Amennyiben a fenti határidőn belül az illetékes püspök
vagy a püspöki tanács nem hoz határozatot, azt úgy kell
tekinteni, hogy a fegyelmi tanács döntésével egyetért.
(5) Amennyiben a fenti határidőn belül nyilatkozva az
illetékes püspök vagy a püspöki tanács nem hagyja jóvá a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazását, úgy az ezen
döntés fegyelmi tanács általi kézhezvételétől számított 8
napon belül a fegyelmi tanács a 33. § a-f) pontjában
meghatározott egyéb fegyelmi büntetést vagy halmazati
jelleggel büntetéseket szab ki. A fegyelmi tanács a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabását tartalmazó
fegyelmi határozatában is dönthet úgy, hogy amennyiben az
illetékes püspök vagy a püspöki tanács nem hagyja jóvá a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazását, úgy milyen
más fegyelmi büntetést vagy büntetéseket szab ki a
panaszlottal szemben. Ebben az esetben az illetékes püspök
vagy a püspöki tanács jóvá nem hagyó határozata esetén
automatikusan a kiszabott egyéb fegyelmi büntetés
jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
35. § (1)
17
A fegyelmi vétség – az alábbi kivétellel - az
elkövetéstől számított 2 év alatt elévül. A törvény 32. § b)
pontjában meghatározott cselekmények közül a szexuális
zaklatás miatti fegyelmi vétségek elévülési ideje 5 év.
(2) Ha a fegyelmi vétség egyben bűncselekményt is
megvalósít, úgy a fegyelmi vétség elévülésére a
bűncselekmény elévülése az irányadó.
(3) Az elévülést bármely eljárási cselekmény félbeszakítja.
A félbeszakadás napján az elévülés határideje ismét
elkezdődik.
Értelmező rendelkezés a 32. § b) pontjában meghatározott
jogsértések tekintetében
35/A. §
18
(1) A 32. § (b) pontjában meghatározott
16
A (2) bekezdést módosította, valamint a (3)-(5) bekezdést beiktatta a
2016. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
17
Módosította a 2021. évi IV. törvény 5. §-a. Hatályos: 2021. november
26-tól.
18
Az alcímet és a 35/A. §-t beiktatta a 2021. évi IV. törvény 3. §-a.
fegyelmi
vétség
alapjául
szolgáló
cselekmények
megítélésénél különösen figyelembe kell venni az egyenlő
bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § és 10. §-
ának, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi
C. törvény vonatkozó tényállásainak meghatározásait,
illetve az egyéb vonatkozó jogszabályi definíciókat,
valamint az alábbi értelmező rendelkezésekben foglaltakat.
(2) A magatartás gyakorlója hatalmi helyzetével akkor él
vissza, ha
a) pozícióját, státuszát saját céljai elérése érdekében
használja fel, ideértve azt az esetet is, amikor az egyház
érdekeként tünteti fel saját célját,
b) jogtalan és/vagy követeléseket, elvárásokat támaszt
mással szemben,
c) egyértelműen kimondja, vagy más módon érzékelteti,
hogy a jogtalan és/vagy kiszámíthatatlan követelések
vagy elvárások nem teljesítése, vagy ilyen elvárásoknak
való nem megfelelés a másik személy számára
hátrányos következményekkel járhat, illetve ezeket ki is
eszközöli.
(3) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő
magatartás, amely valamely személlyel szemben
a) megfélemlítő, vagy
b) ellenséges, vagy
c) megalázó, vagy
d) megszégyenítő, vagy
e) támadó.
(4) A zaklatás, mint diszkriminációs jogsérelem, jellemzően
a következő tulajdonságok okán kialakuló eltérő bánásmód
alapján is definiálható: nem, faji hovatartozás, bőrszín,
nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv,
fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti
meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot,
anyaság, terhesség, apaság, szexuális irányultság, nemi
identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet,
foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege,
illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való
tartozás, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.
Ezekben az esetekben a panaszost érő sérelem és fentiekben
felsorolt tulajdonságok valamelyike között ok-okozati
viszony áll fenn.
(5) Szexuális zaklatás a szexuális természetű, nemkívánatos
magatartás minden formája, amely szóbeli, nem szavakkal
történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy
hatással, amely sérti az adott személy méltóságát,
különösen is akkor, ha megfélemlítő, ellenséges, megalázó,
megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt, vagy az
érintett, illetve a vele kapcsolatban álló más személy
méltóságát, illetve testi integritását veszélyezteti.
VI. fejezet
Közös szabályok
36. § (1) Az eljárást 30 napon belül le kell folytatni. Az
eljárás lefolytatására nyitva álló határidő egy alkalommal,
legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az eljárás során jelen törvény 40. §, 41. § (1) bekezdés,
49. §, 50. §, 52. §, 55. §, 64. § (2) bekezdés, 65. §, 67. § és
68. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
Hatályos: 2021. november 26-tól.
VII. fejezet
Az eljárás alapelvei
37. §
19
(1) A bíróság e törvény alkalmazása során, annak
rendelkezéseit csak az ebben a fejezetben meghatározott
alapelvekkel, valamint a Magyarországi Evangélikus
Egyház törvényeivel összhangban értelmezheti.
(2) A bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja
el.
(3) A bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták
elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és
ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát
érvényesítse.
(4) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát
és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi
körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem
hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének
követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve
mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult.
(5) A bíróság a felmerült jogvitát erre irányuló kérelem
esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
(6) A bíróság a fél által előadott kérelmeket,
nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem
tartalmuk szerint veszi figyelembe.
(7) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok
rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása
elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett
voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás
esetleges sikertelensége a bizonyításra kötelezett felet
terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a
bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve
a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket
előzetesen tájékoztatni.
(8) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a
bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság
mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt
bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az
a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság
a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási
indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy
egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető
módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően
rendelkezik.
(9) A bíróság az alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a
bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott
bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon
felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat
minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére
alkalmas. E rendelkezések nem érintik azokat a
jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az
ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.
(10) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek
minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet,
jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot
megismerhessenek és azokra – az előírt időn belül -
nyilatkozhassanak.
38. § (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más
hatóság döntése, illetve az azokban megállapított tényállás
nem köti.
(2) Az egyházi bíróság határozatában nem állapíthatja meg,
19
Módosította a 2019. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
hogy az érintett nem követte el a terhére rótt
bűncselekményt.
39. § (1)
20
A bíróság – az alábbi kivétellel - a felek közötti
jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. A bíróság a
törvény 32. § b) pontjában meghatározott cselekmények
közül a szexuális zaklatás miatti fegyelmi eljárásokat zárt
ülésen bírálja el.
(2) A bíróság a nyilvánosságot – a tárgyalás egészéről vagy
annak egy részéről a jóerkölcs védelmében, valamint a fél
kérelmére, ha az személyiségi jogainak védelme miatt
indokolt – pervezető végzéssel kizárhatja.
(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát
nyilvánosan hirdeti ki.
VIII. fejezet
A bírók kizárása
40. §
21
(1) A bírósági eljárás során az ügy elintézéséből ki
van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett
személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy
részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira
vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
b) az a) pont alá eső személy képviselője, támogatója
vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az
ügyben eljárt;
c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2)
bekezdésben megjelölt hozzátartozója;
d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként
kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként
való kihallgatását a bíróság elrendelte;
e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb
okból nem várható (elfogultság).
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az
egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-
, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott, a
mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a
jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és
testvére, valamint a testvér házastársa.
(3) A kizárási okot a bíró köteles bejelenteni. A kizárási
okot a perben bármely érdekelt fél is bejelentheti.
(4) A kizárás tárgyában a bíróság elnöke soron kívül
határoz. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
(5) A bírókra vonatkozó kizárási okokat a bírósági
jegyzőkre is alkalmazni kell.
IX. fejezet
A felek és más perbeli személyek
41. § (1) A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a
polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és
kötelezettségek terhelhetnek.
Az egyházi bíróság előtti eljárásban perbeli jogképességgel
rendelkezhet az az egyházi önkormányzat vagy intézményi
feladatot ellátó szervezeti egység, amely egyébként
jogképességgel nem rendelkezik.
(2) A perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja
útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki
a)
a
polgári
jog
szabályai
szerint
teljes
cselekvőképességgel rendelkezik,
20
Módosította a 2021. évi IV. törvény 6. §-a. Hatályos: 2021. november
26-tól.
21
A 40-42. §-t módosította és 42/A. §-t beiktatta a 2019. évi IV. törvény 3.
§ (2) bekezdése. Hatályos: 2019. május 31-től.
b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott
nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti
cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli
eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs
korlátozva, vagy
c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint
érvényesen rendelkezhet.
(3) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint
akkor is, ha a fél jogi személy, továbbá az (1) bekezdés
szerinti egyházi önkormányzat vagy szervezeti egység,
nevében törvényes képviselője jár el.
42. § Több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több
alperes együtt perelhető, ha:
a) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös
kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy
ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való
részvétel nélkül is kiterjedne;
b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból
erednek;
c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból
erednek.
42/A § (1) A 42. § a) pontja alá eső pertársaság esetében
bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezséget, az
elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a
pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot
vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását
utóbb nem pótolta.
(2) Ha a 42. § a) pontja alá eső pertársak cselekményei
vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per
egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(3) A 42. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetében
egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a
többi perttársra.
(4) A 42. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetén a
határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az
abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell.
43. § (1) A bíróság előtti eljárásban beavatkozásnak és a
felek személyében változásnak helye nincs.
(2) A fél halála vagy megszűnése esetén a pert meg kell
szüntetni.
X. fejezet
A képviselet
44. §
22
(1) Amennyiben a törvény egyes perbeli
cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az
általa, illetőleg törvényes képviselője által választott
meghatalmazott is eljárhat.
(2) Nem lehet meghatalmazott:
a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
b) akit jogerős büntetőjogi bírói ítélet a közügyektől
eltiltott;
c) akit az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság - a
per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre
kiterjedő hatállyal - jogerősen gondnokság alá helyezett.
(3) A perben képviselőként eljárhat:
a) a fél hozzátartozója,
b) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
c) ügyvéd, ügyvédi iroda,
d) egyházi testület vagy intézmény vezetője, a testület,
illetőleg az intézmény tevékenységével kapcsolatos
22
Módosította a 2019. évi IV. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
ügyekben,
e) az egyházi önkormányzat nevében annak elnöksége,
f) az országos egyház vonatkozásában az elnök-püspök
vagy az országos felügyelő.
45. § (1) Meghatalmazás esetén a meghatalmazást teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a bíróság
előtti eljárás során az első nyilatkozattétellel egy időben az
iratokhoz csatolás végett a bíróságnak be kell mutatni.
(2) A meghatalmazás a per vitelére szólhat, az egyes perbeli
cselekményekre vonatkozó meghatalmazás érvénytelen.
(3) A meghatalmazás visszavonását a bíróságnak be kell
jelenteni.
(4)
23
Egyházi bíró vagy az országos ügyész az egyházi
jogszolgáltatásban betöltött megbízatása időtartama alatt,
illetve azt követő 2 évig képviselőként nem járhat el.
(5) Egyházkerületi ügyész az egyházi jogszolgáltatásban
betöltött megbízatása időtartama alatt, illetve azt követő 2
évig képviselőként nem járhat el olyan fegyelmi ügyben,
amely egyházkerülete illetékességi területéhez tartozó
lelkészek,
valamint
egyházközségi,
egyházmegyei,
egyházkerületi nem lelkészi tisztségviselők és - az egyházi
szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005.
évi III. törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott –
tartósan szolgálatba állított egyházi munkások fegyelmi
vétségei tárgyában indult.
XI. fejezet
A perköltség
46. § Az ügyet befejező határozatban kell megállapítani a
bíróság tagjainak, az ügyésznek, valamint a tanúknak az
eljárás során felmerült költségeit. A határozat 8.§ szerinti
megküldésével egyidejűleg fel kell hívni az országos irodát
a költségek 7.§ szerinti forrásból történő kifizetésére.
47. § (1) A felek az eljárás során felmerült költségeiket
megelőlegezik.
(2) A fél kérelemre a bíróság dönt – az (1) bekezdés alapján
– a jóhiszemű és célszerű pervitellel összefüggésben
felmerült költségekről, annak viselésére a pervesztes felet
az ügyet lezáró határozatban kötelezi. Részleges
pernyertesség esetében a perköltséget arányosan kell a
feleknek viselniük.
XII. fejezet
Egyéb általános szabályok
48. §
24
(1) A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot,
továbbá a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét,
ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per
tárgyát, a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a
bírósági ügyszámot is.
(2) A beadványokat a bíróságánál eggyel több példányban
kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha
több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van,
részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A
beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a
beadvány többi példányához is.
(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány
első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a
23
A (4) bekezdést módosította, valamint az (5) bekezdést beiktatta a 2016.
évi VII. törvény 6. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től.
24
A 48-49. §-t módosította a 2019. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2019. május 31-től.
beadvány első példányát a hatályos polgári perrendtartás
szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati
formának megfelelően kell elkészíteni.
49. § (1) Az idézésben fel kell tüntetni a bíróság
elnevezését és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli
állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás
(meghallgatás) idejét és helyét.
(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet arra, hogy
a meg nem jelenése nem akadálya az eljárás
lefolytatásának.
50. § (1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a
bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell
kézbesíteni.
(2) A bírósági iratokat rendszerint posta útján, a
kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell
kézbesíteni.
(3) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a kézbesítés más
módon történjen.
51. §
25
(1) A határidőket napok, munkanapok, hónapok
vagy évek szerint kell számítani.
(2) A napokban vagy munkanapokban megállapított
határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap,
amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény
vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő
azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak
megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a
hó utolsó napján.
(4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a
határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár
le.
(5) A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz
intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt
teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban
már a hivatali idő végével lejár.
(6) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból,
egyszer meghosszabbíthatja.
52. § A fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé
hatályosan nem teljesítheti, a mulasztás igazolásának
különös méltánylást érdemlő esetben az elmulasztott
perbeli cselekmény eredeti határidejétől számított 15 napon
belül, az elmulasztott cselekmény egyidejű teljesítésével
van helye.
53. §
26
A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás
folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást a fél a
tárgyaláson szóbal adja elő, azt jegyzőkönyvbe rögzíteni
kell. Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban
a kifogással éríntett eljárási cselekményt szabályszerűen
lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a
bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e
döntését legkésőbb az eljárást befejező határozatában
megindokolni köteles.
54. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) a bíróság elnevezését és a bírósági ügyszámot;
b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;
25
Módosította a 2019. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
26
Az 53-54. §-t módosította a 2019. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2019. május 31-től.
c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét,
továbbá kezdő és befejező időpontját, valamint a
tárgyalás elhalasztásának tényét, illetve a tárgyalás
folytatólagos jellegét;
d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és az esetleges tolmács
nevét;
e) a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és
perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek
nevét;
f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást.
(3) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni:
a) az eljárás menetét és az annak során történteket,
mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg
lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben
meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha
valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege
jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
b) a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott
lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek
tényállításait, jogállításait és bizonyítási indítványait,
valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet,
beszámítást, úgyszintén a korábbi kérelmektől és
nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely
nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását
vagy megtagadását;
c) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint
azoknak az eljárás szempontjából való lényeges
tartalmát, valamint a tanúk vallomását, a szakértők
véleményét és a szemle eredményét;
d) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a
jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött
egyezséget;
e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett
intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének
megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás
folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének
megtörténtét.
(4) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy
más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy
másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán
ennek megtörténtére kell utalni.
(4a)
27
A bíróság az eljárás megindításáról az országos
elnökséget és külön az elnök-püspököt 8 napon belül, a
tárgyalási határnapokról (a tárgyalás pontos időpontjának és
helyének megjelölésével) a tárgyalást megelőző 8 napon
belül értesíteni köteles. Az adott eljárásban hozott jogerős
érdemi döntések (ítélet, végzés) egy eredeti példányát a
felek értesítésével egyidejűleg közvetlenül részükre is
megküldeni köteles.
(5) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült
valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak
jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet
mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy
nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.
(6) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet legkésőbb
nyolc munkanapon belül el kell készíteni. A bíróság a
jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt
napon belül kézbesíti.
(7) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a
felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható;
a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén -
a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás folytán
szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a
27
Beiktatta a 2021. évi IV. törvény 7. §-a. Hatályos: 2021. november 26-
tól.
törölt szövegrész olvasható maradjon.
(8) Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási
cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási
cselekményen jelen lévő felek - amennyiben a jegyzőkönyv
részükre kézbesítésre kerül - a kézbesítéstől számított 8
napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem
kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől
számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását,
kiegészítését kérhetik.
(9) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró
bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a
jegyzőkönyv
aláírásában
akadályoztatva
van,
a
jegyzőkönyvet
helyette
-
helyettesi
minőségének
feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.
(10) A tárgyaláson kívüli egyéb eljárási cselekményekről –
szükség szerint – feljegyzést kell készíteni.
(11) A felek a per iratait – a határozattervezet kivételével –
a per bármely szakaszában, külön engedély nélkül
megtekinthetik
és
azokról
maguknak
másolatot
készíthetnek.
XIII. fejezet
Az eljárás megindítása
55. § (1) A bíróság előtti eljárást (pert) keresetlevéllel kell
megindítani.
(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét,
lakóhelyét (idézési címét) és perbeli állását,
b) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául
szolgáló
tényeknek
és
azok
bizonyítékainak
előadásával,
c) a bíróság döntésére irányuló kérelmet.
56. § (1) A bíróság elnöke a keresetlevelet 8 napon belül
megvizsgálja, annak megállapítása érdekében, hogy nem
kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, illetőleg nincs-
e helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli
elutasításának.
(2) Amennyiben a keresetlevél nem tartalmazza a
törvényben meghatározottakat, úgy a bíróság 8 napos
határidővel hiánypótlásra hívja fel a felperest. A
hiánypótlásban meg kell jelölni, hogy a felperesnek milyen
hiányokat kell pótolnia.
(3) A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell
utasítani, ha
a) a perre a bíróságának nincsen hatásköre,
b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból
származó, ugyanazon jog iránt per már folyamatban
van, vagy annak tárgyában jogerős határozat született,
c)
a
felperesnek
nincs
perbeli
jog-
vagy
cselekvőképessége, kivéve e törvény 41. § (1)
bekezdését,
d) a felperes követelése időelőtti,
e) a felperes a jogszabályban meghatározott
keresetindítási határidőt elmulasztotta és igazolási
kérelmet sem terjesztett elő, vagy azt a bíróság
elutasítja,
f) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott
keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy
újból hiányosan adta be.
(4) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz
való érkezését követő 30 napon belül intézkedik a
tárgyalási határnap kitűzéséről.
(5) A tárgyalás előkészítése során az előadó bíró az ügy
jogi és ténybeli megítélése vonatkozásában indítványt tesz,
bizonyítékokat szerezhet be, valamint felhívhatja a peres
feleket további bizonyítékok előterjesztésére.
(6) A per első tárgyalását a keresetlevélnek a bírósághoz
való beérkezésétől számított 45 napon belül kell megtartani.
XIV. fejezet
A tárgyalás
57. §
28
(1) A tárgyalást az egyesbíró, tanács eljárása esetén
az eljáró tanács elnöke (továbbiakban elnök) vezeti. A
törvény keretei között az elnök szabja meg azoknak a
cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson
teljesíteni kell. A felekhez, valamint az elnök által
kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain
kívül a felek és képviselőik is intézhetnek.
(2) Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az
üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az
ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy
befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra
való feleletet megtiltja.
(3) A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás
méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.
(4) Az elnök a tárgyalás szabályszerű lefolytatása,
méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében
helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.
(5) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat, illetőleg
a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az
elnök rendre utasítja. Ismételt, vagy súlyosabb rendzavarás
esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. A pénzbírság
összege legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének
megfelelő összeg lehet
58. § A bírósági eljárás lefolytatásának nem akadálya a fél
jelenlétének hiánya, kivéve ha a felperes elmulasztja az első
tárgyalást, ebben az esetben a pert meg kell szüntetni.
59. §
29
(1) A tárgyalás megnyitása után az elnök
megállapítja, hogy a felek személyesen, vagy képviselőik
útján, illetőleg a megidézett tanúk megjelentek-e.
(2) Az első tárgyalás kezdetén az elnök felolvassa vagy
ismerteti a keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra
nézve, hogy a keresetlevélben előadott keresetét
változatlanul fenntartja-e, illetőleg, hogy azt miként
módosítja vagy változtatja meg.
(3) Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a
keresetlevelet nem kell felolvasni, illetőleg ismertetni.
(4) A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő
ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére irányul,
vagy
érdemi
védekezést,
illetve
ellenkövetelést
(viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti
kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az
annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
(5) Ha az alperes ellenkérelmében a per megszüntetését
kéri, a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és
határoz.
(6) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet
érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson
kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen
lévő felek meghallgatása alapján megállapítja azok
28
Módosította a 2019. évi IV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
29
Az 59-60. §-t módosította a 2019. évi IV. törvény 5. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2019. május 31-től.
azonosításra alkalmas személyes adatait (természetes
személy esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely).
59/A. § (1) A bíróság - ha ez a tényállás
megállapításához szükséges -, a feleket felhívja
nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási
eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait,
bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást
elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve
előterjeszteni. Ha a bizonyítás lefolytatása az első
tárgyaláson ennek ellenére nem lehetséges, vagy csak
részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása
mellett elrendelheti a per további előkészítését.
(2) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a
felet jogi képviselő képviseli, vagy ha a félnek, illetve
képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb
nehézséget.
(3) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha
a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első
harmadában, az ellenérdekű félnek arra vonatkozó
nyilatkozatát pedig oly időben kell a bíróságnál
előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a
tárgyaláson nyilatkozhassék.
(4) Az eljáró tanács elnöke az előkészítő iratok és a
rendelkezésre álló egyéb adatok alapján - amennyiben ez a
per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik - a tárgyalás
folytatására kitűzött határnapra a tanúkat, illetve a feleket
személyes megjelenési kötelezettséggel megidézi, és ha az
irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti, a bizonyító fél
kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat.
(5) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának
előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a (3)
bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok
nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság
felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél
előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz,
kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának,
előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.
60. § (1) A bíróság előtti eljárásban szünetelésnek,
felfüggesztésnek helye nincsen. Keresetváltoztatásra csak a
bíróság egyetértése esetén kerülhet sor.
(2) A bíróság előtti eljárás során az első fokú ítélet
hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a
felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként
érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy
azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a
viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes
kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A
bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a
viszontkeresetet, ha annak előterjesztése a fenti
feltételeknek nem felel meg, illetve nyilvánvaló, hogy a fél
azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per
befejezését hátráltassa.
(3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy
a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét
egyezséggel rendezzék.
(4) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság
azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a
jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
(5) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a
hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen
beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs
halasztó hatálya.
(6) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek
látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes
követelések vagy a megosztható követelések egyes részei,
valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések
elkülönítve kerüljenek tárgyalásra.
(7) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett
elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek
egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
61. § (1) A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos
tárgyalás határnapját 30 napon belüli időpontra a bíróság
nyomban kitűzi, és a jelenlévő felekkel azt kihirdetés útján
közli.
(2) A folytatólagos tárgyaláson az ügy iratait röviden
ismertetni kell.
(3) Ha a per, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas
kérdés a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást
berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a
feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-
e valamit még előadni.
62. §
30
A bíróság a pert megszünteti, ha
a) a keresetlevelet már az 56. § (3) bekezdésének a)–f)
pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna
utasítani,
b) a felperes a per első tárgyalását elmulasztotta,
c) a felperes a keresetétől elállott,
d) a felek a per megszüntetését közösen kérik,
e) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony
természete a jogutódlást kizárja;
f) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.
62/A. § (1) Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés
elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás polgári
peres eljárás, közigazgatási bírósági, büntetőbírói vagy
közigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per
tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig
felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a
bíróság az eljárás megindítására megfelelő határidőt tűz ki.
Ha a határidő eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni
kell.
(2) A tárgyalás felfüggesztésével minden határidő
megszakad; a felfüggesztés megszűnésétől a határidő újra
kezdődik.
(3) A felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói
rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden
perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel,
illetőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói
rendelkezéseket és perbeli cselekményeket.
(4) Felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot
maga is megváltoztathatja.
XV. fejezet
A bizonyítás
63.§ (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények
megállapítása végett bizonyítást rendel el.
(2) A bíróság az ellenérdekű félnek beismerése, mindkét fél
egyező vagy az egyik félnek az ellen érdekű fél által bírói
felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán
valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye
nem merül fel.
(3) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha
30
A 62-64. §-t módosította, és a 62/A-J. §-t beiktatta a 2019. évi IV.
törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. május 31-től.
a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához
szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél
rendelkezik,
b) igazolja, hogy az információ megszerzése és
megtartása
érdekében
szükséges
intézkedéseket
megtette,
c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az
információt, és
d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b)
pontban foglaltak ellenkezőjét
Állítási
szükséghelyzet
fennállása
esetén
a
szükséghelyzettel érintett tényállást a bíróság valósnak
fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
(4) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket
valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is,
amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a
tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a
felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a
tárgyaláson figyelmeztetni.
(5) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak
a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
azokat a bíróság valónak fogadja el.
(6) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha
az ügy ésszerű és célszerű befejezéséhez az szükségesnek
mutatkozik.
64. § (1) Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja
bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket
és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. Ha a
megidézni kért tanú kiskorú, a félnek be kell jelentenie a
tanú életkorát, törvényes képviselője nevét és idézhető
címét is.
(2) A tanú (1) bekezdésben meghatározott adatait a
keresetlevélben vagy más beadványban, illetve a
tárgyaláson kell bejelenteni.
(3) Ha a tanú adatait a fél beadványban jelöli meg,
beadványában a tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait nem
kell feltüntetnie, hanem egy példányban beadott külön
lapon köteles a tanú idézhető címét - és amennyiben
szükséges, a tanú egyéb személyazonosító adatait - a
bíróság részére megjelölni. Különösen indokolt esetben a
beadványban elegendő a tanú nevének feltüntetése helyett
egyéb megjelölést alkalmazni, és az így megjelölt tanú
adatait külön lapon feltüntetni.
(4) Ha a fél a tanú adatait a tárgyaláson jelenti be, arra a (3)
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy a tanú adatait tartalmazó külön lapot a bíróságnak úgy
kell átadni, hogy annak tartalmát a többi fél vagy egyéb
perbeli személy ne ismerhesse meg.
(5) A tanút megidézni kérő félnek a tanút előzőleg
nyilatkoztatnia kell arról, hogy a tanú az adatainak
bejelentésére a (3) és (4) bekezdés szabályait alkalmazni
kéri-e, és köteles e nyilatkozat szerint eljárni. Ha a tanút a
fél nem tudja nyilatkoztatni, a (3) bekezdés első mondata,
illetve a (4) bekezdés szerint köteles eljárni.
(6) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet
is kötelezheti a tanú nevének és idézhető címének a (3),
illetve (4) bekezdésben meghatározott módon történő
bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa
nem ismert tanút az ellen érdekű fél ismeri vagy ismernie
kell. Ebben az esetben a tanú személyi adatainak zártan
kezelésére vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a tanú zártan kezelt személyi adatait a
bizonyító fél sem ismerheti meg, és az adatok zártan történő
kezelését a (4) bekezdésében meghatározott eseteken kívül
csak akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben
egyéb úton megismerte a tanú személyi adatait.
64/A. § (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött
kiskorút csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a
vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.
(2) A kiskorú tanú kihallgatásánál a törvényes képviselője
jelen lehet. A kihallgatáskor a figyelmeztetéseket és
tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére
figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. A
kihallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára
érthető módon kell megtörténnie.
(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú
esetében a személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint
a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes
képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező
határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő
gyakorolja.
64/B. § (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben (96.
§) meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a
tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel
lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a
bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával.
(2) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanút
törvényes képviselője útján idézi a bíróság azzal a
felhívással, hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék. A
tizennegyedik életévét betöltött kiskorú tanú idézéséről a
bíróság a törvényes képviselőjét értesíti.
64/C. § (1) Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása
miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni
nem lehet.
(2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem
hallgatható ki olyan kérdésről, amely minősített adatnak
minősül.
(3) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló
viszony megszűnése után is fennmarad.
(4) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a
felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni.
(5) A jelen § ellenére kihallgatott tanú vallomása
bizonyítékként figyelembe nem vehető.
64/D. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja:
a) a felek bármelyikének a 40. § (2) bekezdésében
megjelölt hozzátartozója;
b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 40. § (2)
bekezdésében megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény
elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben;
c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki
hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a
tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg,
kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;
d) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan
kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással
titoktartási kötelességét sértené meg;
f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a
számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel
összefüggésben információt átadó személy kilétét
felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben.
(2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll a
40. § (2) bekezdésében megjelölt viszonyban, a
tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg,
ha a vallomás nem különíthető el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel
nem tagadható meg, ha a kérdés olyan jogügyletre
vonatkozik, amelynél a tanú, mint valamelyik fél
képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött,
vagy amelynél valamelyik fél a tanúnak képviselője volt,
vagy ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek
valamelyikének jogelődje.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a tanúságtétel nem
tagadható meg, ha:
a) az érdekelt az üzleti titok megtartására köteles
személyt e kötelessége alól felmentette,
b) ha a kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságára és a
közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi
rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak.
(5) Az (1) bekezdés a) és c)-f) pontja esetében a tanút
mentességére kihallgatása előtt, illetőleg mihelyt a
mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét,
valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a
jegyzőkönyvbe fel kell venni.
(6) Az (1) bekezdés c-e) pontjában meghatározott
titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony
megszűnése után is fennmarad.
(7) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség az annak
alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is
fennmarad.
(8) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos
hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5)
bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú
vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.
64/E. § (1) Ha a tanú a 64/C. § értelmében nem hallgatható
ki, vagy a 64/D. § alapján nem akar vallomást tenni, ezt a
bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A 64/D. §
esetében a megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő
kell adni, és egyben valószínűsíteni kell.
(2)
Abban
a
kérdésben,
hogy
a
tanúságtétel
megtagadásának helye van-e, a kihallgatást foganatosító
bíróság határoz; határozathozatal előtt a feleket - ha jelen
vannak - meg kell hallgatni.
(3) A bíróságnak vallomástételre kötelező határozata ellen a
tanú fellebbezéssel élhet.
64/F. §
(1) A bíróság a tanú személyi adatait [64.
§ (1) bek. és 64/H. § (1) bek.] a tanú nevének kivételével - a
64. § (3) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott
esetben a tanú nevét is - (a továbbiakban: a tanú személyi
adatai) az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, ha azokat
a fél a 64. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott
módon jelentette be. A tanú személyi adatait csak a bíróság,
a jegyzőkönyvvezető (leíró) jogosult megismerni. A bíróság
az eljárás során biztosítja, hogy a tanút megidézni kérő fél
kivételével a felek és egyéb perbeli személyek számára az
eljárás egyéb adataiból a tanú személyi adatai ne
válhassanak megismerhetővé.
(2) Ha a fél a tanú személyi adatait (azok egy részét) a 64. §
(3) vagy (4) bekezdésében meghatározott módon jelentette
be, a tanú személyi adatait tartalmazó külön lapot senki
részére nem lehet kézbesíteni, azt a tanút megidézni kérő
fél kivételével a felek és egyéb perbeli személyek a
bíróságon sem tekinthetik meg, arról másolat nekik nem
adható.
(3) A bíróság a tanú személyi adatait akkor is zártan kezeli,
ha ezt a tanú a kihallgatása előtt kéri. Ebben az esetben a
zártan kezelés azon adatokra terjed ki, amelyeket a tanút
megidézni kérő fél ellenérdekű fél (a féllel ellenérdekű
egyéb perbeli személy) még nem ismerhetett meg.
64/G. § (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál
kihallgatása előtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a
bíróság engedélyével távozhatik el.
(2) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút nyilatkoztatni
kell arról, hogy kívánja-e személyi adatainak zártan
kezelését. Ha a tanú személyi adatainak zártan kezelését
kéri, a bíróság a tanú neve kivételével a tanú személyi
adatait zártan kezeli. Különösen indokolt esetben a bíróság
a tanú nevét is zártan kezelheti.
(3) Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak
zártan kezelését nem kéri, illetve külön felhívás nélkül is
úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését
nem kívánja, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan
kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan
kezelésének megszüntetésére.
(4) A tanú személyi adatai zártan történő kezelése
tárgyában a kihallgatást foganatosító bíróság a felek
meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia
azonban nem kell, a jegyzőkönyvben elegendő erre a tényre
utalni.
64/H. § (1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell
kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,
lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban
van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e.
Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha
egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a
bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését nem
szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a
tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok
megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan
kezeli.
(2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt
is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.
(3) A tanút az eljáró tanács elnöke hallgatja ki. A bíróság
többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni.
Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az elnök a feleknek
kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is
intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott
vagy
a
tanúhoz
közvetlenül
intézett
kérdés
megengedhetősége felől az elnök határoz.
(4) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen
meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét
tisztázását
szükség
esetében
szembesítéssel
kell
megkísérelni.
64/I. § (1) A tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában
lévő okiratot, illetőleg annak a peres ügyre vonatkozó részét
köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett
bemutatni, kivéve ha az okiratot perben nem álló harmadik
személy nevében tartja birtokában.
(2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat
másolatának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha
a tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak
elkészítéséről a bíróság gondoskodik.
64/J. § (1) A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe
vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem
a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét
vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(2) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását
kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzőkönyvbe kell
foglalni.
(3) A tanú a megjelenésével kapcsolatos költségek
megtérítését kérheti a bíróságtól.”
65. § (1) Ha a perben jelentős tény megállapításához vagy
megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges,
amellyel a bíróság nem rendelkezik, a fél indítványára a
bíróság szakértőt hívhat fel a szakvélemény adására. A
szakértőt
lehetőleg
az
igazságügyi
szakértők
névjegyzékében
feltüntetett
szakértők
közül
kell
kiválasztani.
(2) A szakvélemény adásával kapcsolatos költséget az
indítványozó fél előlegezi meg a bíróság által
meghatározott módon. A bíróság a szakvélemény elkészülte
után rendelkezik a szakértő díj kifizetéséről, a fennmaradó
összeg visszautalásáról az előlegező fél részére.
66. § A bíróság az eljárása során – szükség esetén –
okiratot szerezhet be.
67. § A bírósági eljárás során – a bizonyítás eredményének
mérlegelése szempontjából – a Pp. 206. § (1) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XVI. fejezet
A határozatok
68. § A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során
felmerült minden más kérdésben – ideértve a per
megszüntetését is – végzéssel határoz.
69. §
31
(1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjedni a
perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
(2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti
kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön
ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban
további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti
kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a
tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a később hozott
ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre
vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül
helyezhető, vagy megfelelően módosítható.
(3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest
ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége)
tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását
ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet).
Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére
(mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet
jogerőre emelkedése után folytatható.
(4) A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen,
illetőleg ellenkérelmen.
(5) A bíróság a teljesítésre nyitva álló határidőt az összes
körülmény szem előtt tartásával határozza meg.
70. § A bíróság határozatát zárt tanácskozás után
szavazással hozza meg.
71. § (1) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az
ítéletet a tárgyaláson ki kell hirdetni, a kihirdetés
elhalasztásának helye nincs.
(2) A határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb
8 napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást
követő 3 napon belül kézbesíteni kell.
31
Módosította a 2019. évi IV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
72. §
32
(1) A határozatnak a rendelkező részt követően
tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy a határozat ellen
van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő
alatt kell benyújtani.
(2) Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot;
b) a feleknek és képviselőiknek nevét, lakóhelyét és
perbeli állását;
c) a per tárgyának megjelölését;
d) az ítélet rendelkező részét és indokolását;
e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő
keltezést.
72/A. § Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a
bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó
bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a
jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg
kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a
bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett,
végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság
valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek
miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
72/B. § (1) A végzésekre a 72. § megfelelően irányadó
azzal, hogy a feleknek és képviselőiknek lakóhelyét a
végzésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni,
továbbá, hogy megindokolni csak olyan végzést kell, amely
külön fellebbezéssel megtámadható. Az egyezséget
jóváhagyó végzést nem kell megindokolni.
(2) A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási
jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja; ebben az esetben a
végzésnek csupán a rendelkező részt és az indokolást kell
tartalmaznia.
(3) A bíróság által hozott határozatokat a tanács tagjai írják
alá, és jegyző hitelesíti.
73.§ (1) A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy
hiba, vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását
végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti.
73/A. § (1) Az ítélet kiegészítését annak közlésétől
számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a
bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől,
vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely
része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség
tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése
vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak
helye lett volna, nem rendelkezett.
(2) Az ítélet kiegészítésére határozott kérelmet kell
előterjeszteni.
(3) A kérelemről a bíróság tárgyalás alapján határoz; a
feleknek vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt
nem gátolja és a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak
nincs helye. A kérelemben a fél - az ellenérdekű fél
egyetértő nyilatkozatának csatolása mellett - kérheti, hogy a
bíróság a kérelemről tárgyaláson kívül határozzon.
(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, kiegészítő ítéletet
hoz, ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja. A
kiegészítő ítéletet az eredeti ítéletre s lehetőleg annak
kiadmányaira is fel kell jegyezni.
(5) A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek az ítélet
elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására
32
A 72-74. §-t módosította, és a 72/A-B. §-t beiktatta a 2019. évi IV.
törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. május 31-től.
halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban az ítélet
végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból
is felfüggesztheti.
(6) Ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan
kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében
hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság a hiányosság
észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból
pótolni.
73/B. § (1) A 73/A. § rendelkezései a végzések
kiegészítésére is megfelelően irányadók, ilyen esetben
azonban a bíróság helytadás esetén is végzéssel határoz, a
felek meghallgatását pedig mellőzheti.
(2) A bíróság a kijavítás és a kiegészítés tárgyában a felek
meghallgatása nélkül, tárgyaláson kívül határoz.
(3) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen
fellebbezésnek helye nincsen.
74. § Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a
bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt
hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől
kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak
közlésétől kezdve.
74/A. § Az a határozat, amely fellebbezéssel nem
támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a
határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre
emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt
közlésétől kezdődnek.
74/B. § A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott
ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból
származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve
azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak,
vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben
egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).
XVII. fejezet
A fellebbezés és a másodfokú eljárás
75. § (1) A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek
van helye.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott
végzésekkel szemben (pervezető végzés), továbbá – a
választási panaszokkal kapcsolatos eljárás kivételével – a
különleges eljárások során hozott érdemi határozatokkal
szemben.
76. § (1) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől
számított 15 napon belül a bíróság elnökénél kell írásban
benyújtani.
(2) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen
irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen, továbbá
ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére hiányosan adja be, a
fellebbezést a bíróság elnöke hivatalból elutasítja.
(3) A fellebbezésnek az első fokú határozat végrehajtására
halasztó hatálya van.
77. § (1)
33
A másodfokon eljáró bíróság tanácsának elnöke
a fellebbezésnek a bírósághoz való megérkezésétől
számított 30 napon belüli időpontra köteles tárgyalást
kitűzni.
(2) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárásra
33
Módosította a 2009. évi IV. törvény 5.§-a. Hatályos: 2009. december 10-
től.
vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) Végzés elleni fellebbezés esetén a bíróság nem tart
tárgyalást, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.
b
34
Ítélet elleni fellebbezésnél – a 81 § (5) bekezdése
kivételével - a bíróság tárgyaláson bírálja el a
fellebbezést, amelynek során az előadó bíró ismerteti az
ügyet, így különösen az elsőfokú ítéletet és az azzal
szemben benyújtott fellebbezést, ezt követően a felek
tehetik meg perbeli zárónyilatkozatukat.
c)
Bizonyítás
felvételének,
új
bizonyíték
előterjesztésének illetőleg a tárgyalás elhalasztásának a
másodfokú eljárásban nincs helye.
78. §
(1)
35
A másodfokon eljáró bíróság határozatában az
elsőfokú határozatot
a) helyben hagyja,
b) megváltoztatja, vagy
c) hatályon kívül helyezi és elnökét új elsőfokú eljárás
elfolytatására utasítja.
78/A. §
36
A másodfokú bíróság a jelen §-ban foglalt
rendelkezéseket a szükséghez képest a tárgyalásra került
ügyekben is megfelelően alkalmazza.
(2) Ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében az elnök az
iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a
szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása
iránt, ha pedig a fellebbezést már az első fokú bíróságnak el
kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz.
(3) A fellebbező a fellebbezését mindaddig visszavonhatja,
amíg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából
vissza nem vonul. A visszavont fellebbezést újból
előterjeszteni nem lehet.
(4) A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet
visszaküldi az elsőfokú bíróságnak; ha ezzel kapcsolatban a
költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben a
kérdésben is határoz.
78/B. § (1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás
alapján a 62. § értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság
ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében,
amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.
(2) Ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány
pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a
felet erre a per megszüntetése előtt - megfelelő határidő
kitűzésével - fel kell hívni.
78/C. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem,
illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet
nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat
hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt
szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában
olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében
kizáró ok áll fenn.
(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a
fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a
fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül -
végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú
bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat
34
Módosította a 2019. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
35
Módosította a 2009. évi IV. törvény 6.§-a. Hatályos: 2009. december 10-
től.
36
A 78/A-E. §-t beiktatta, és ezzel egyidejűleg a korábbi 78/A-I. §
számozását 78/F-N. §-ra módosította. Hatályos: 2019. május 31-től.
hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges
szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás
megismétlése, illetőleg kiegészítése.
(3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes
megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül
azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek
fennállanának, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
ítéletét - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési)
kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között -
hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a
keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat
hozatalára utasíthatja.
(4) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az
elsőfokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait,
továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A
másodfokú bíróság a jelen § esetében csupán a perköltség
összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében
pedig az elsőfokú bíróság határoz.
78/D. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás
alapján, ha nem a törvény megelőző rendelkezései szerint
kell határoznia, az ügy érdemében dönt.
(2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a
másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az
elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben
megváltoztatja, illetőleg közbenső ítéletet vagy részítéletet
hoz.
(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a
fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a
fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja
meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog,
illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául
szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az
elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott.
(4) Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a
követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást
folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az elsőfokú
bíróságnak küldi meg. Így jár el a másodfokú bíróság akkor
is, ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán
közbenső ítéletet hoz.
78/E. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat
is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen fellebbezésnek
egyáltalában
nincs
helye,
vagy
amelyek
külön
fellebbezéssel támadhatók meg.
(2) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó
végzésében megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság
fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott
ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség
vonatkozik, hatályát veszti.
(3) Az eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot
meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a
másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján
hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán
erre a körülményre kell utalnia.
(4)
37
A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a
bíróság legkésőbb harminc napon belül megküldi a bíróság
elnökének. A másodfokú eljárást befejező határozatot –
figyelemmel az 54. § (12) bekezdésére - a felekkel
kézbesítés útján a másodfokú bíróság közli tizenöt napon
belül. Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését
elhalasztotta, a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő
37
Módosította a 2021. évi IV. törvény 8. §-a. Hatályos: 2021. november
26-tól.
feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is
feltünteti.
XVII/A. fejezet
Perújítás
38
78/F. §
39
(1) A bíróság eljárást befejező jogerős döntése
ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan
jogerős bírói vagy más egyéb határozatra hivatkozik,
amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy
az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot
eredményezhetett volna;
b)
40
a fél a döntés hozatalában részt vett bírónak, az
ellenérdekű félnek vagy másnak bűncselekménye miatt
a törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott döntést megelőzően ugyanarra a jogra
nézve már korábban jogerős döntést hoztak;
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike
csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt,
bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során
hibáján kívül nem érvényesíthette.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak
akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt
bűncselekmény
elkövetését
jogerős
bírói
ítélet
megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a
bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
78/G. § (1) A perújítási kérelem előterjesztésének
határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott döntés
jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél
csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott
abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az
időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját
elegendő valószínűvé tenni.
(2) A döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év
elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása
miatt igazolással élni nem lehet.
A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása
78/H. § (1) A perújítási kérelmet a bíróságnál kell írásban
benyújtani.
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt a döntést,
amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása
iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell
jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok
bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott döntés jogerőre
emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik
elő, ennek okait elő kell adni.
78/I. § Ha a perújítási kérelmet a megtámadott döntés
jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével
terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül,
hivatalból elutasítja.
78/J. §
41
Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a
38
A XVII/A. fejezetet (78/A-78/I. §) beiktatta a 2012. évi V. törvény 2. §-
a. Hatályos: 2012. október 1-től.
39
A 78/A-E. §-t a 2019. évi IV. törvény 7. § (2) bekezdése akként
módosítottaa, hogy 78/A-I. § került beiktatásra került. Ezzel egyidejűleg a
korábbi 78/A-E. § átszámozásra került. Hatályos: 2019. május 31-től.
40
Módosította a 2019. évi IV. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
41
Módosította a 2019. évi IV. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az
ellenérdekű fél mulasztása a tárgyalás megtartását nem
gátolja.
78/K. § (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a
perújításnak a 78/A-78/B. §-ban meghatározott előfeltételei
fennállnak-e. A megengedhetőség körében a 78/A. § (1)
bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni,
hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak
valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra,
hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot
hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is
tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a
perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és
végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az
érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben
folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet,
mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.
(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége
tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön
fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás
csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
78/L. § (1) A perújítás megengedése esetében a pert a
kérelem korlátai között újból kell tárgyalni.
78/M. § A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez
képest a perújítási kérelemmel megtámadott döntést
hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy
részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak
megfelelő új határozatot hoz.
78/N. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem
rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános
szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a
határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános
szabályok irányadók.
ÖTÖDIK RÉSZ
A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
XVIII. fejezet
A törvényességi felügyeleti és a fegyelmi eljárás
során hozott határozatok felülvizsgálata
79. § (1)
42
A törvényességi felügyeleti eljárásban a
keresetet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül az országos ügyész ellen kell indítani. A törvény 14.
§-ban, 15. §-ban meghatározottak szerint indított, valamint
a 32. § b) pontjában meghatározott cselekmények közül a
szexuális zaklatás miatt indított fegyelmi eljárások
lefolytatása esetén a keresetet a fegyelmi vétséget
megvalósító feltételezett elkövetővel, mint alperes ellen kell
megindítani.
(2)
43
A fegyelmi eljárásban hozott döntéssel szemben a
keresetet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül az eljáró fegyelmi tanács, mint alperes ellen kell
megindítani. A bírósági eljárásban a fegyelmi tanácsot az
42
Kiegészítette a 2021. évi IV. törvény 9. §-a. Hatályos: 2021. november
26-tól.
43
Módosította a 2016. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
általa kijelölt tagja képviseli.
(3)
44
A keresetlevélben az 55. § (2) bekezdésben
felsoroltakon túlmenően fel kell tüntetni a támadott
határozat számát és a határozatot hozó jogszolgáltatási
szerv nevét, továbbá meg kell jelölni, hogy az mely
jogszabályba ütközik. A támadott határozatot a
keresetlevélhez mellékelni kell.
(4)
45
A fegyelmi eljárásban, amennyiben a bíróság a
fegyelmi határozat megváltoztatása útján a fegyelmi tanács
által kiszabott fegyelmi büntetés helyett másik fegyelmi
büntetést kíván alkalmazni, úgy a 33. § (1) bekezdésében
sorrendben
később
szereplő
fegyelmi
büntetést,
jogkövetkezményt nem alkalmazhat, mint amelyet a
fegyelmi tanács kiszabott. A súlyosbítási tilalom nem
vonatkozik arra az esetre, amikor az eredetileg kiszabott
fegyelmi büntetésnél enyhébb, de több büntetést együttesen
szab ki a bíróság.
XIX. fejezet
A választási panaszokkal kapcsolatos eljárás
80. §
46
(1) A panaszt a vélelmezett jogsértés napjától
számított 8 napon belül a választással érintett egyházi
testülettel vagy intézménnyel szemben lehet előterjeszteni.
A határidő jogvesztő, mulasztás igazolásának nincsen
helye. Amennyiben az adott tisztségre megválasztott
személy az adott választás tényéről a fenti jogvesztő
határidőt követően szerzett tudomást az arra hivatott
egyházi szervezet hivatalos értesítése alapján, úgy a fenti 8
napos panasz tételi határidőt az értesítés kézbesítésétől kell
számítani.
(2) A panaszban meg kell jelölni az érintett egyházi
testületet vagy intézményt, továbbá a törvénysértő
magatartást és annak következményeit. A panaszhoz
csatolni kell a rendelkezésre álló okiratokat és a
meghallgatni indítványozott tanúk nevét és idézési címét.
(3) A bíróság felhívására az érintett egyházi testület vagy
intézmény
törvényes
képviselője
a
választással
kapcsolatban keletkezett összes iratot kézbesítő útján vagy
elsőbbségi postai küldeményként köteles a bíróságnak
megküldeni. Ennek elmulasztása a 32. § e) pontjába ütköző
fegyelmi vétség.
81. § (1) A bíróság elsőfokon egyesbíróként, másodfokon
3 tagú tanácsban jár el.
(2) A bíróság egyesbíróként tárgyalás tartása nélkül jár el,
kivéve amennyiben a keresetlevél, illetve mellékletei
alapján az egyesbíró álláspontja szerint tárgyalás tartása
szükséges. Ezen utóbbi esetben a tárgyalást a panasz
beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra kell
kitűzni. A tárgyalás elhalasztásának nincs helye.
Amennyiben a bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása
nélkül jár el, úgy ügydöntő határozatát a keresetlevélnek,
illetve mellékleteinek a bírósághoz történő beérkezésétől
számított 15 napon belül hozza meg.
(3) A bíróság határozatát a meghozatalától számított 3
napon belül írásba kell foglalni, és haladéktalanul
kézbesíteni kell.
(4) A határozat ellen a kézhezvételtől számított 5 napon
belül lehet fellebbezést előterjeszteni.
44
Módosította a 2019. évi IV. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
május 31-től.
45
Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
46
A 80-81. §-t módosította a 2019. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2019. május 31-től.
(5) A fellebbezést a bíróság 8 napon belül tárgyalás tartása
nélkül bírálja el, kivéve amennyiben a fellebbezést
előterjesztő fél a fellebbezésben kifejezetten kéri tárgyalás
tartását. Ebben az esetben a fellebbezésben elő kell
terjeszteni a tárgyalás tartásának indokait is.
(6) A másodfokon eljáró tanács csak abban az esetben
utasíthatja el a tárgyalás tartása iránti kérelmet, amennyiben
annak indokai nyilvánvalóan megalapozatlanok. Ebben az
esetben a másodfokú ítéletben az elutasítás indokait is
rögzíteni kell.
(7) Tárgyalás tartása esetén a tárgyalást a panasz
beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra kell
kitűzni. A tárgyalás elhalasztásának nincs helye. A
másodfokú bíróság határozatát a meghozatalától számított 3
napon belül írásba kell foglalni, és haladéktalanul
kézbesíteni kell.
82. § (1) A választás eredményére kiható törvénysértés
esetén a bíróság a választás eredményét részben vagy
egészben megsemmisíti, és az eljárást lefolytató egyházi
testületet vagy intézményt az eljárás törvényes rendben
történő egészben vagy részben való megismétlésére utasítja.
Amennyiben fegyelmi eljárás megindításának lehetősége
merül fel, erről az illetékes püspököt értesíteni kell.
(2) A megalapozatlan panaszt a bíróság elutasítja.
XX. fejezet
A lelkészi életpályamodell követelményeivel
összefüggésben hozott püspöki határozat
felülvizsgálata
83. § (1)
47
A lelkészi életpályamodell törvényben vagy
országos szabályrendeletben rögzített követelményeinek
nem teljesítésével összefüggésben az egyházi szolgálatról
és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III.
törvény 18. § (1) vagy (2) bekezdése alapján hozott püspöki
határozat felülvizsgálata iránti – halasztó hatályú –
keresetet az érintett lelkész a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül terjeszthet elő. A pert a
határozatot hozó püspökkel szemben kell megindítani.
(2) A keresetlevélben az 56. § (2) bekezdésében
felsoroltakon túlmenően fel kell tüntetni a támadott
határozat számát, továbbá meg kell jelölni, hogy az mely
jogszabályba ütközik. A támadott határozatot a
keresetlevélhez mellékelni kell.
(3) A bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása nélkül jár el,
ügydöntő határozatát a keresetlevélnek a bírósághoz történő
beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg.
XXI. fejezet
A különleges eljárások közös szabályai
84. § (1) A per eredményétől függetlenül a felmerült
költségeket az országos egyház viseli.
(2)
48
A bíróság határozata ellen – kivéve a választási
panaszokkal kapcsolatos eljárást, illetve a törvény 14. §-
ban, 15. §-ban meghatározottak szerint indított, valamint a
32. § b) pontjában meghatározott cselekmények közül a
szexuális zaklatás miatt indított fegyelmi eljárásokat –
fellebbezésnek helye nincs
.
(3) A különleges eljárások körébe tartozó perek más
47
A fejezetcímet és a 83. § (1) bekezdését módosította a 2018. évi VII.
törvény 15. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
48
Módosította a 2021. évi IV. törvény 10. §-a. Hatályos: 2021. november
26-tól.
perekkel nem egyesíthetők.
HATODIK RÉSZ
A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK
HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSA
85. § (1)
Az
egyházi
jogszolgáltatási
szervek
határozatainak végrehajtásáról a bíróság gondoskodik.
(2) A jogerős ügyészi vagy fegyelmi tanácsi határozat
végrehajtását az illetékes ügyész kezdeményezi a
bíróságnál. A jogerős bírósági határozat végrehajtását a fél
vagy az országos ügyész kezdeményezi a bíróságnál.
(3) A végrehajtási kérelemben meg kell jelölni a
végrehajtható ügyirat számát, a felek azonosításához
szükséges adatokat, továbbá a végrehajtási kérelem
előterjesztésének okát.
(4) A bíróság a végrehajtási kérelmet megvizsgálja, és
amennyiben az megalapozott, végzésében – rövid határidő
kitűzésével – felhívja a kötelezettet teljesítésre, és
pénzbírságot szab ki. A végzést a bírósághoz való
beérkezésétől számított 8 napon belül a felek és más
kötelezett részére kézbesíteni kell.
86. § (1) A végrehajtási eljárás során alkalmazható
kényszerintézkedések:
a) pénzbírság,
b) támogatás felfüggesztés,
c) támogatás vagy követelés lefoglalás,
d) jogi személyiség megvonása,
e) feloszlatás,
f) e törvény 33.§ e), f) és g) pontjában megjelölt
joghátrányok.
(2) A pénzbírság legmagasabb összege a mindenkori
minimálbér tízszeresének megfelelő összeg lehet. A
pénzbírság ismételten is kiszabható.
(3) A támogatás felfüggesztésről szóló határozatot meg kell
küldeni a kötelezett részére, a támogatást, járadékot, vagy
egyéb összeget folyósító egyházi testület, intézmény
vezetőjének. A megkeresésből egyértelműen ki kell tűnnie,
hogy ki az intézkedésre köteles természetes személy. A
megkeresett
köteles
a
folyósítást
haladéktalanul
felfüggeszteni. A költségvetési normatíva folyósítása nem
függeszthető fel.
(4) A támogatás felfüggesztésének eredménytelensége,
vagy részleges eredményessége esetén helye van a
támogatás vagy követelés lefoglalásának, amelynek során
az érintett egyházi testület, intézmény vezetője köteles a
folyósítandó összeget közvetlenül a végrehajtást kérő
részére folyósítani. Egyebekben a támogatás vagy követelés
lefoglalására a támogatás felfüggesztésére irányadó
szabályokat kell alkalmazni.
(5) Jogi személyiségű egyházi önkormányzat, intézmény
jogi személyiségét megszüntetheti a bíróság és ezzel
egyidejűleg általános jogutódként a Magyarországi
Evangélikus Egyházat jelöli meg.
(6) Feloszlatás esetén a feloszlatott testület mandátuma
megszűnik és a hatályos jogszabályok alapján új választást
kell tartani.
87. § (1) A bíróságnak a 86. § alkalmazása során hozott
rendelkezésének a be nem tartása a 32. § e) pontjába ütköző
fegyelmi vétség.
(2) A fegyelmi eljárás megindításának szükségességéről az
illetékes püspököt értesíteni kell.
(3) A végrehajtási eljárás során hozott határozatok
pervezető végzésnek minősülnek
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
88. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
az egyházi bíráskodásról szóló, többször módosított 1997.
évi X. törvény.
(3) Az egyházmegyei és egyházkerületi bíróságok 2005.
december 31-én megszűnnek, a folyamatban lévő ügyeket
ugyanezen határnapon át kell tenni az országos bírósághoz
az ügyekről szóló teljeskörű tájékoztatással. A már
folyamatban lévő ügyeket a hatályban levő törvény szerint
kell elbírálni.
(4) Az országos bíróság változatlan összetétellel, mint a
bíróság működik tovább az általános tisztújítás időpontjáig.
(5) Az e törvény hatálybalépésekor a korábbi
jogszabályoknak megfelelően jogerős határozattal lezárult
ügyekben a végrehajtási eljárásra e törvény szabályait kell
alkalmazni.
Elfelejtett jelszó?
2005. évi IX. törvény.pdf
—
PDF document,
486Kb
