2005. évi IX. törvény az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről.pdf

2005. évi IX. törvény.pdf — PDF document, 486Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

2005. ÉVI IX. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZ TÖRVÉNYES RENDJÉNEK ÉS 

BÉKÉJÉNEK MEGŐRZÉSÉRŐL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 

1. §  (1)

1

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  (a 

továbbiakban:  egyház)  az  egyház  törvényes  rendjének  és 
békéjének  megőrzését,  amennyiben  ez  pásztori  békéltetés 
formájában  nem  volna  elérhető,  az  egyházi  ügyészek,  az 
országos  fegyelmi  tanács  és  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  Bírósága  (egyházi  jogszolgáltatási  szervek)  útján 
biztosítja. 
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szervek hatáskörébe tartozik 
az  egyházi  jogszabályokon  alapuló  jogviszonyokból  eredő 
jogviták elbírálása. 
(3)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szervek  az  e  törvényben 
meghatározott  szabályok  szerint  járnak  el  a  hatáskörükbe 
tartozó  ügyekben.  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
Bírósága  (a  továbbiakban:  bíróság)  –  szervezeti  és 
működési szabályzatát a  bíróság teljes ülése  fogadja  el, az 
ügyészi ügyviteli szabályzatot az országos ügyész készíti el, 
és  az  országos  presbitérium  hagyja  jóvá.  A  bíróság 
szervezeti  és  működési  szabályzata  tartalmazza  a  bíróság 
belső fegyelmi szabályzatát is. 
(4)

2

 

(5) 
 
2. §  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  tagjai  e 
tisztségükben  eljárva  kizárólag  a  Szentírás  szerinti  jó 
erkölcs  előírásainak  és  a  jogszabályoknak  vannak 
alárendelve.  
 
3. §  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szervek  székhelyét, 
tagjait az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.  
 
4. §  (1)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  eljárása  során 
köteles  megtartani  és  másokkal  is  megtartatni  a 
jogszabályok rendelkezéseit.  
(2)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  hatáskörének 
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során 
a  szakszerűség,  az  egyszerűség  és  az  együttműködés 
követelményeinek megfelelően köteles eljárni.  
(3)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  az  eljárások  minden 
résztvevője  számára  biztosítja,  hogy  jogaikról  és 
kötelezettségeikről tudomást szerezzenek.  
 
5. §  (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv előtti eljárásban 
résztvevő  személyek  kötelesek  jóhiszeműen  eljárni,  így 
különösen  senkinek  a  magatartása  nem  irányulhat  az 
egyházi  jogszolgáltatási  szerv  megtévesztésére,  vagy  a 
döntéshozatal, 

illetve 

végrehajtás 

indokolatlan 

késleltetésére.  
(2)  A  rosszhiszemű  magatartást  tanúsító  személyt  az 
egyházi  jogszolgáltatási  szerv  –  az  eljárást  lezáró 
határozatában  –  bírsággal  sújthatja  és  a  rosszhiszemű 
magatartással  összefüggésben  felmerült  többletköltségek 
megfizetésére kötelezheti. 
 
6. §  (1)  Bármely  egyházi  testületnél,  tisztségviselőnél 

 

1

Módosította a 2016. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

2

A (4)-(5) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2019. évi IV. törvény 1. §-a. 

Hatályos: 2019. május 31-től. 

előterjesztett,  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  hatáskörébe 
tartozó  beadványt  5  munkanapon  belül  az  illetékes  és 
hatáskörrel  rendelkező  egyházi  jogszolgáltatási  szervhez 
kell  áttenni,  és  erről  az  előterjesztőt  értesíteni  kell. 
Amennyiben a  rendelkezésre álló adatokból az illetékes és 
hatáskörrel  rendelkező  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  nem 
állapítható  meg,  úgy  a  beadványt  az  országos  ügyészhez 
kell áttenni.  
(2)  A  választási  panasz  tárgyában  érkezett  beadványt 
haladéktalanul továbbítani kell a bíróság részére.  
 
7. §  (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek működéséhez 
szükséges 

költségek 

forrásáról 

Magyarországi 

Evangélikus Egyház éves költségvetésében gondoskodik.  
(2)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  határozatában  az 
elmarasztalt  felet  a  jóhiszemű  és  célszerű  ügyvitel  során 
ténylegesen  felmerült  költségek  és  kiadások  megfizetésére 
kötelezheti.  
 
8. §  (1)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  jogerős 
határozatát  –  a  felek  név  szerinti  megjelölésének 
mellőzésével  –  az  ügy  lényeges  tartalmi  elemeinek 
közlésével az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.  
(2)

3

A  jogerős  határozat  (1)  bekezdés  szerinti  kivonatát  a 

jogerőre  emelkedéstől  számított  15  napon  belül  meg  kell 
küldeni az országos iroda igazgatójának, aki gondoskodik a 
kivonat  közzétételéről  az  egyház  hivatalos  lapjának 
következő számában.  

 

MÁSODIK RÉSZ 

AZ EGYHÁZI JOGSZOLGÁLTATÁSI 

SZERVEK 

 

I. fejezet 

Az ügyészek 

 

9. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  törvényes 
rendjének segítői és őrei az egyházi ügyészek. 
(2)  Az  egyházi  ügyészek  az  országos  ügyész  és  az 
egyházkerületi ügyészek. 
 
10. §  (1)  Az  egyházkerületi  ügyészeket  az  egyházkerületi 
közgyűlés, az országos ügyészt a zsinat a jogi szakvizsgával 
rendelkező egyházközségi tagok közül választja. 
(2)  Az  ügyész  egyéb  egyházi  tisztséget  nem  tölthet  be. 
Országos  ügyésszé  való  megválasztás  esetén  az  ügyész 
egyházkerületi  ügyészi  tisztsége  a  választás  napján 
megszűnik. 
(3) Az országos ügyészt – akadályoztatása esetén – az általa 
kijelölt egyházkerületi ügyész helyettesíti.  
(4) Az országos ügyészi tisztség megüresedése esetén az új 
országos  ügyész  megválasztásáig  az  országos  presbitérium 
egyházkerületi  ügyészt  bíz  meg  az  országos  ügyészi 
feladatok ellátásával. 
 
11. §  (1)  Az  egyházkerületi  ügyész  hatáskörébe  és 
illetékességi  körébe  tartozik  az  egyházkerülethez  tartozó 
egyházközségek, egyházmegyék, valamint az egyházkerület 
önkormányzati 

testületeinek, 

bizottságainak 

és 

tisztségviselőinek törvényességi felügyelete. 
(2) Az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe 
tartozik  az  országos  egyház  önkormányzati  testületeinek, 
bizottságainak 

és 

tisztségviselőinek 

törvényességi 

 

3

Módosította a 2018. évi II. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-

tól. 

background image

felügyelete.  
 
12. §  Az  eljáró  ügyészek  között  felmerült  hatásköri  és 
illetékességi  összeütközés  esetén,  vagy  az  illetékes 
egyházkerületi  ügyész  akadályoztatása,  illetve  elfogultsága 
esetén az eljáró ügyészt az országos ügyész jelöli ki. 

 

II. fejezet 

Az országos fegyelmi tanács

4

 

 

13. § 

(1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 

országos fegyelmi tanácsot hoz létre. 
(2)  Az  országos  fegyelmi  tanács  7  tagból  áll,  amely 
fegyelmi  tanács  tagja  az  országos  ügyész,  illetve  az 
egyházkerületek  püspökhelyettesei  és  egyházkerületi 
ügyészei.  Az  országos  fegyelmi  tanács  elnöke  az országos 
ügyész.  
(3)  Az  országos  fegyelmi  tanács  a  hatáskörébe  tartozó 
fegyelmi  ügyekben  3  tagú  tanácsban  jár  el,  határozatait 
szótöbbséggel hozza. 
(4) Az  adott ügyben eljáró fegyelmi tanács tagja  annak az 
egyházkerületnek  az  ügyésze  és  püspökhelyettese,  amely 
egyházkerület  illetékességi  területéhez  tartozó  lelkészek, 
valamint  egyházközségi,  egyházmegyei,  egyházkerületi 
nem lelkészi tisztségviselők és - az egyházi szolgálatról és 
az  egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III. 
törvény  74.  §  (2)  bekezdésében  meghatározott  –  tartósan 
szolgálatba  állított  egyházi  munkások  fegyelmi  vétségei 
tárgyában  indult  az  eljárás,  míg  az  eljáró  fegyelmi  tanács 
harmadik  tagját  az  országos  ügyész  jelöli  ki  az  országos 
fegyelmi tanács többi tagja közül. 
(5)  Az  országos  egyház  által  fenntartott  intézményekben 
alkalmazott  lelkészek,  az  országos  egyház  lelkészi  és  nem 
lelkészi  tisztségviselői,  valamint  az  egyházkerületi 
ügyészek  fegyelmi  vétségei  tárgyában  eljáró  fegyelmi 
tanácsot az országos ügyész szabadon jelöli ki.  
 
14. §  A püspök, az egyházkerületi és országos felügyelő és 
az országos ügyész elleni - rendes eljárás keretében történő 
-  fegyelmi  eljárás  lefolytatása  a  bíróság  hatáskörébe 
tartozik. 
 
15. §  (1) Amennyiben a kérelem előterjesztésétől számított 
3  hónapon  belül  az  illetékes  fegyelmi  tanács  nem  hoz 
érdemi 

határozatot, 

akkor 

fegyelmi 

tanácsot 

működésképtelennek kell tekinteni.  
(2)  A  fegyelmi  tanács  működésképtelensége  esetén  a 
bíróság  rendelkezik  hatáskörrel  a  fegyelmi  eljárás 
lefolytatására. 
 
16. §  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

önkormányzati egységeinél, intézményeinél  és az országos 
irodánál  munkaviszonyban  álló  alkalmazottak  fegyelmi 
eljárásának  szabályait  országos  szabályrendelet  határozza 
meg. 

 

III. fejezet 

A bíróság 

 

17. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  független 
egyházi bíróságot hoz létre. 
(2)

5

A  bíróság 8 lelkész  és –  jogi szakvizsgával rendelkező 

 

4

A fejezetcímet és a 13-14. §-t módosította a 2016. évi VII. törvény 2. §-a. 

Hatályos: 2017. január 1-től. 

5

Módosította a 2009. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2009. december 10-

egyházközségi tagok közül választott  –  8 nemlelkészi bíró 
tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6 
évre. 
(3)  A  bíró  tisztségviselő,  valamint  egyházkerületi  és 
országos 

testület 

tagja 

nem 

lehet, 

kivéve 

az 

egyházközségben betölthető tisztségeket. 
(4) A bíróság tagjai megválasztásuk alkalmával az országos 
elnökség előtt esküt tesznek. 
 
18. §  A  bíróság  nemlelkészi  elnökét  és  lelkészi 
elnökhelyettesét  a  megválasztott  bírók  közül  titkos 
szavazással,  egyszerű  többséggel  a  bíróság  teljes  ülése 
választja. 
 
19. §

6

 (1)  Az  első  fokon  eljáró  bíróság  3  tagú  tanácsban, 

míg  a  másodfokon  eljáró  bíróság  5  tagú  tanácsban  jár  el, 
határozatait  szótöbbséggel  hozza.  A  tanácsokat  és  azok 
elnökét, jegyzőjét a bíróság elnöke jelöli ki. 
(2)  A  másodfokon  eljáró  bíróság  tagja  nem  lehet,  aki  az 
adott  ügyben  első  fokon  eljárt.  E  szabály  a  bírósági 
jegyzőkre nem vonatkozik.  
(3) A bíróság teljes ülése határozatképes, ha tagjainak több 
mint  kétharmada  jelen  van.  Amennyiben  a  teljes  ülés 
határozatképtelen,  úgy  az  ugyanazon  napirend  alapján 
összehívott  megismételt  teljes  ülés  már  a  megjelentek 
számára tekintet nélkül határozatképes lesz. 
 
20. §  (1) A bíróság hatáskörébe tartoznak: 

a) az egyházi jogszabályon alapuló jogviszonyból eredő 
azon  jogviták,  amelyek  nem  tartoznak  más  egyházi 
jogszolgáltatási szerv hatáskörébe,  
b)

7

a  törvényességi felügyeleti és  fegyelmi eljárás során 

hozott  határozatok  törvényességi  felülvizsgálata  a  d) 
bekezdésben foglalt kivétellel,  
c) a választási panaszok, 
d)

8

a  törvény  14.  §-ban,  15.  §-ban  meghatározottak 

szerint  indított,  valamint  a  32.  §  b)  pontjában 
meghatározott cselekmények közül a szexuális zaklatás 
miatt indított fegyelmi eljárások lefolytatása. 

(2)  A  bíróság  határozatával  szemben  –  amennyiben  e 
törvény  másként  nem  rendelkezik  –  fellebbezésnek  van 
helye.  A  fellebbezést  a  bíróság  másodfokon  eljáró  tanácsa 
bírálja el.

9

  

 

HARMADIK RÉSZ 

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÉS A 

FEGYELMI ELJÁRÁS 

 

IV. fejezet 

A törvényességi felügyeleti eljárás 

 

21. §  (1) Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból, vagy 
kérelemre indul.  
(2)  Az  ügyész  hivatalból  törvényességi  felügyeleti  eljárást 
indít,  amennyiben  bármely  egyházi  testület  vagy 
tisztségviselő eljárása során jogszabálysértést észlel.  
(3) Törvényességi felügyeleti eljárás indítható kérelemre, a 
törvénysértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon 

 

től. 

6

Módosította a 2019. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től. 

7

Módosította a 2021. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2021. 

november 26-tól. 

8

Beiktatta  a  2021.  évi  IV.  törvény  1.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2021. 

november 26-tól. 

9

A második mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos: 

2009. december 10-től. 

background image

belül. A kérelmet az illetékes ügyésznél kell előterjeszteni. 
A  kérelemben  meg  kell  jelölni  a  törvénysértő  magatartást, 
továbbá csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  
(4) A törvénysértő döntés meghozatalát követő 90 napon túl 
az  eljárás  megindításának  helye  nincsen.  E  határidő 
jogvesztő, a mulasztás igazolásának helye nincsen.  
 
22. §  (1)  A  21.  §  (2)  bekezdésében  említett  esetben,  az 
ügyész  határidő  kitűzésével  felhívja  az  érintettet  a 
jogellenesség megszüntetésére.  
(2)  Az  érintett  köteles  az  ügyész  írásbeli  felhívásában 
megadott  határidőn  belül  a  jogszabálysértést  megszüntetni 
vagy  egyet  nem  értéséről  az  ügyészt  tájékoztatni. 
Eredménytelen  írásbeli  felszólítást  követően  vagy  az 
érintett  egyet  nem  értése  esetén  az  ügyész  köteles 
törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni.  
 
23. §  (1)  Az  eljáró  ügyész  a  törvényességi  felügyeleti 
eljárás során jogosult: 

a) az érintett(ekk)el egyeztetést kezdeményezni, 
b) helyszíni szemlét tartani, 
c)  az  üggyel  összefüggésben  keletkezett  iratokba 
betekinteni, 
d)  a  jogszabálysértőnek  tapasztalt  eljárás  folytatását 
vagy rendelkezés végrehajtását meghatározott időre, de 
legfeljebb a határozat meghozataláig felfüggeszteni, 
e) 

jogszabálysértés 

megszüntetése 

céljából 

kezdeményezni  az  illetékes  egyházi  önkormányzat 
hatáskörrel rendelkező testületének összehívását. 

(2)  Az  eljáró  ügyész  a  fent  meghatározott  intézkedéseket 
együttesen is alkalmazhatja. 
 
24. §  (1)  Az  ügyész  a  törvényességi  felügyeleti  eljárás 
során az ügy érdemében határozatot hoz.  
(2)  A  határozat  a  vizsgált  eljárást  vagy  rendelkezést 
hatályában tartja, vagy – részben vagy egészben – hatályon 
kívül  helyezi  és  az  érintett  testületet,  tisztségviselőt  új 
eljárásra kötelezi. 
 
25. §  (1) Az egyházkerületi ügyész határozatával szemben 
a  kézbesítéstől  számított  15  napon  belül  az  országos 
ügyészhez lehet fellebbezni. 
(2)  Az  országos  ügyész  határozatával  szemben 
fellebbezésnek  helye  nincs.  Az  országos  ügyész  elsőfokú 
illetőleg 

másodfokú 

határozatával 

szemben 

– 

törvénysértésre hivatkozással  – a bírósághoz lehet halasztó 
hatályú keresetet benyújtani.  

 

V. fejezet 

A fegyelmi eljárás 

 

Az eljárás lefolytatása 

 

26. §

10

  (1)  A  fegyelmi  eljárás  megindítását  az  illetékes 

egyházkerületi  elnökség  tagjai,  az  illetékes  egyházközségi, 
egyházmegyei  elnökség,  a  32.  §  c),  e),  f)  pontjai 
vonatkozásában  az  egyházmegyei  és  az  országos 
számvevőszék,  illetőleg  a  szolgálatba  állítót  megillető,  az 
egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot  végzőkről 
szóló 2005. évi III. törvény 51. §-ban meghatározott jogok 
gyakorlója írásban kezdeményezi.  
(2)  A  14.  §-ban  meghatározottak  vonatkozásában,  az 
írásbeli kezdeményezés joga az egyházkerületi közgyűlést, 
az országos presbitériumot, valamint a zsinatot illeti meg. 

 

10

Módosította a 2016. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

(3)  A  13.  §  (4)  bekezdésében  meghatározott  fegyelmi 
ügyekben  a  fegyelmi  eljárás  megindításáról  a  panasz 
kézbesítését  követő  15  napon  belül  az  illetékes 
egyházkerület  elnöksége,  míg  a  13.  §  (5)  bekezdésében 
meghatározott ügyekben az országos ügyész dönt. 
(3a)

11

A  32.  §  b)  pontjában  meghatározott  cselekmények 

közül a szexuális zaklatás miatt indított fegyelmi eljárások 
tekintetében  az  írásbeli kezdeményezés  joga  a  cselekmény 
sértettjét illeti meg. 
(4) A fegyelmi eljárás kezdeményezésének az elutasításáról 
szóló határozat ellen a panaszos a kézhezvételtől számított 
8 napon belül az országos ügyészhez címzett fellebbezéssel 
élhet. 

fellebbezés 

elbírálásáról 

fellebbezés 

kézbesítésétől számított 15 napon belül az országos ügyész 
által  kijelölt  3  tagú  fegyelmi  tanács  dönt,  amely  fegyelmi 
tanácsnak  nem  lehet  tagja  az  a  személy,  aki  az  eljárás 
lefolytatása  esetén  az  eljáró  fegyelmi  tanácsnak  hivatalból 
tagja lenne. 
 
27. §  (1)  A  fegyelmi  eljárás  megindításától  számított  15 
napon belül tárgyalást kell tartani.

12

  

(2)  A  tárgyaláson  a  fegyelmi  tanács  meghallgathatja  a 
kérelem  előterjesztőjét,  a  panaszlott  védekezését,  továbbá 
amennyiben az indokolt, tanúkat hallgat meg, vagy okiratot 
szerez be.  
(3)  A  határozatot  az  utolsó  tárgyaláson  szóban  ki  kell 
hirdetni,  majd  ezt  követően  8  napon  belül  írásba  kell 
foglalni és a kérelem előterjesztőjének és a panaszlottnak is 
meg kell küldeni.  
(4) 

fegyelmi 

tanács 

határozatával 

szemben 

fellebbezésnek  helye  nincs,  azzal  szemben  törvénysértésre 
való  hivatkozással  a  bírósághoz  lehet  –  halasztó  hatályú  – 
keresetet benyújtani. 
 
28. §  A  fegyelmi  tanács  az  eljárást  megszünteti,  ha  a 
kérelem tárgyát képező magatartás nem fegyelmi vétség, ha 
a  büntethetőség  elévült,  vagy  az  eljárás  lefolytatásának 
egyéb akadálya van. 
 
29. §

13

  (1)  A  fegyelmi  tanács  határozatképes,  ha  minden 

tagja jelen van, határozatait szótöbbséggel hozza meg. 
(2) A fegyelmi tanács összehívásáról az országos ügyész, az 
ülés  vezetéséről,  a  jegyzőkönyv  elkészítéséről,  a  határozat 
írásba  foglalásáról  az  eljáró  tanács  országos  ügyész  által 
kijelölt  tagja  gondoskodik,  az  ügyviteli  szabályzat 
megfelelő alkalmazásával. 

 

Az ideiglenes hatályú felfüggesztés 

 

30. §  (1)

14

A  fegyelmi  eljárás  kezdeményezése  után,  vagy 

azzal  egyidőben  a  püspök  megindokolt  döntésével  a 
panaszlottat az ügyet lezáró jogerős döntésig szolgálatából, 
illetőleg  tisztségéből  felfüggesztheti,  amennyiben  a 
fegyelmi  vétség  súlya,  vagy  egyéb  körülmények  miatt  az 
indokolt.  Amennyiben  a  fegyelmi  tanács  a  döntést  a 
kézbesítéstől számított nyolc napon belül nem hagyja jóvá, 
a felfüggesztés visszamenőleg hatályát veszti.  
(2)  Az  ideiglenes  hatályú  felfüggesztés  legfeljebb  a 
fegyelmi eljárás befejezéséig tart. 

 

11

Beiktatta a 2021. évi IV. törvény 4. §-a. Hatályos: 2021. november 26-

tól. 

12

A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2009. évi IV. törvény 4. 

§-a. Hatályos: 2009. december 10-től. 

13

Módosította a 2016. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

14

Módosította a 2007. évi VIII.  törvény 1. §-a. Hatályos: 2007. december 

20-tól. 

background image

(3)  Az  ideiglenes  hatályú  felfüggesztéssel  szemben  külön 
jogorvoslatnak helye nincs, soron kívüli megszüntetését az 
érdemi határozat ellen benyújtott kereseti kérelemben lehet 
kérelmezni. 
 
31. §  (1)  A  szolgálatából felfüggesztett  panaszlott  lelkész, 
nemlelkészi  egyházi  munkás  esetén  részére  a  szolgálatba 
állító által folyósított bármely javadalmak együttesen vagy 
külön-külön  50  %-a  vonható  meg  az  ideiglenes  hatályú 
felfüggesztés időtartama alatt. 
(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozattal egyidőben 
a  szolgálatából  felfüggesztett  lelkész,  nemlelkészi  egyházi 
munkás 

panaszlott 

helyettesítéséről 

püspök 

megkeresésére  –  az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi 
szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 51.§-ban 
meghatározott  –  a  szolgálatba  állítót  megillető  jogok 
gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni. 

 

Fegyelmi vétségek és büntetések 

 

32. § 

A fegyelmi vétségek: 

a)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Zsinati 
Hitvallásában  felsorolt  hitvallási  iratoktól  eltérő  tanok 
hirdetése és terjesztése, 
b)

15

a  hatalmi  helyzettel,  illetve  az  egyházi  tekintéllyel 

való  visszaélés  mindennemű  formája,  különösen  a 
zaklatás és szexuális zaklatás eseteit,  
c) 

szolgálat, 

tisztség 

gyakorlásából 

folyó 

kötelezettségek  szándékos  vagy  gondatlanságból  eredő 
megszegése, 
d)  az  olyan  magatartás,  amely  a  Szentírás  szerinti  jó 
erkölcsbe  ütközik,  vagy  a  viselt  egyházi  tisztséghez 
méltatlan, 
e)  ellenszegülés  az  egyház  törvényes  rendjével,  így 
különösen  az  egyházi  jogszabályokkal,  valamint 
valamely egyházi testület, bizottság vagy tisztségviselő, 
jogszolgáltatási szerv határozatával szemben,  
f) egyházi javak kárt okozó, gondatlan kezelése. 

 
33. §  (1) A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések:  

a) megrovás,  
b) próbára bocsátás,  
c) pénzbírság, 
d) választás vagy választhatóság jogától való eltiltás,  
e) elmozdítás a viselt választott tisztségből,  
f) elbocsátás szolgálati jogviszonyból,  
g) hivatalvesztés. 

(2)  Az  (1)  bekezdésben  felsorolt  büntetések  együttesen  is 
alkalmazhatók. 
 
34. § 

(1)  a)  A  megrovás  büntetés  esetén  az  eljáró 

jogszolgáltatási  szerv  megállapítja  a  fegyelmi  vétség 
elkövetését,  rosszallását  fejezi  ki  és  felhívja  a 
panaszlottat,  hogy  a  jövőben  tartózkodjék  a  jogsértő 
magatartástól. 
b) A panaszlottat próbára bocsátani csak meghatározott 
időre, legfeljebb 2 évi időtartamra lehet. Amennyiben a 
próbára  bocsátás  időtartama  alatt  újabb  fegyelmi 
vétséget követ el a panaszlott, úgy ezt a fegyelmi eljárás 
során súlyosító körülményként figyelembe kell venni. 
c)  A  pénzbírság  összege  legfeljebb  –  az  állami 
jogszabályokban  közzétett  –  mindenkori  minimálbér 
háromszorosának megfelelő összeg lehet. 

 

15

Módosította  a  2021.  évi  IV.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2021.  november 

26-tól. 

d)  A  választás,  vagy  a  választhatóság  jogától  való 
megfosztás  6  évig  terjedhet.  Amennyiben  a  lelkészi 
állásra  való  választhatóságra  vonatkozik  a  döntés,  úgy 
ezt a rendelkező részben kifejezetten ki kell mondani. 
e)  A  viselt  választott  tisztségből  való  elmozdítás  nem 
érinti a gyülekezeti lelkészi tisztséget.  
f)  A  szolgálati  jogviszonyból  való  elbocsátás  az 
alkalmazás  megszűnését  jelenti  az  adott  szolgálati 
helyen. Az elmarasztalt lelkész rendelkezési állományba 
kerül. 
g) A hivatalvesztés a lelkészi hivataltól való megfosztás, 
mely  a  lelkészi  nyilvántartásból  való  törléssel  valósul 
meg. 

(2)

16

Hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  csak  lelkésszel 

szemben alkalmazható. 
(3)  Hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  alkalmazása  csak 
abban  az  esetben  hatályosul,  amennyiben  ezen  fegyelmi 
büntetést 

az 

eljáró 

fegyelmi 

tanács 

döntésének 

kézhezvételétől  számított  15  napon  belül  a  13.  §  (4) 
bekezdésében  meghatározott  fegyelmi  ügyben  a  püspöki 
tanáccsal  való  konzultációja  után  az  egyházkerületileg 
illetékes  püspök,  a  13.  §  (5)  bekezdésében  meghatározott 
fegyelmi  ügyben  szintén  a  püspöki  tanáccsal  való 
konzultációja  után  az  elnök-püspök,  püspök  esetén  a 
püspöki tanács jóváhagyja. Ezen  utóbbi  esetben az érintett 
püspök nem szavazhat. 
(4) Amennyiben a fenti határidőn belül az illetékes püspök 
vagy  a  püspöki  tanács  nem  hoz  határozatot,  azt  úgy  kell 
tekinteni, hogy a fegyelmi tanács döntésével egyetért. 
(5)  Amennyiben  a  fenti  határidőn  belül  nyilatkozva  az 
illetékes püspök vagy a  püspöki  tanács nem hagyja  jóvá  a 
hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazását, úgy az ezen 
döntés  fegyelmi  tanács  általi  kézhezvételétől  számított  8 
napon  belül  a  fegyelmi  tanács  a  33.  §  a-f)  pontjában 
meghatározott  egyéb  fegyelmi  büntetést  vagy  halmazati 
jelleggel  büntetéseket  szab  ki.  A  fegyelmi  tanács  a 
hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  kiszabását  tartalmazó 
fegyelmi határozatában is dönthet úgy, hogy amennyiben az 
illetékes püspök vagy a  püspöki tanács nem hagyja  jóvá  a 
hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  alkalmazását,  úgy  milyen 
más  fegyelmi  büntetést  vagy  büntetéseket  szab  ki  a 
panaszlottal szemben. Ebben az esetben az illetékes püspök 
vagy  a  püspöki  tanács  jóvá  nem  hagyó  határozata  esetén 
automatikusan  a  kiszabott  egyéb  fegyelmi  büntetés 
jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 
 
35. §  (1)

17

A  fegyelmi  vétség  –  az  alábbi  kivétellel  -  az 

elkövetéstől számított 2 év alatt elévül. A törvény 32. § b) 
pontjában  meghatározott  cselekmények  közül  a  szexuális 
zaklatás miatti fegyelmi vétségek elévülési ideje 5 év. 
(2)  Ha  a  fegyelmi  vétség  egyben  bűncselekményt  is 
megvalósít,  úgy  a  fegyelmi  vétség  elévülésére  a 
bűncselekmény elévülése az irányadó. 
(3) Az elévülést bármely eljárási cselekmény félbeszakítja. 
A  félbeszakadás  napján  az  elévülés  határideje  ismét 
elkezdődik. 

 

Értelmező rendelkezés a 32. § b) pontjában meghatározott 

jogsértések tekintetében 

 

35/A. §

18

 

(1)  A  32.  §  (b)  pontjában  meghatározott 

 

16

A  (2)  bekezdést  módosította,  valamint  a  (3)-(5)  bekezdést  beiktatta  a 

2016. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

17

Módosította  a  2021.  évi  IV.  törvény  5.  §-a.  Hatályos:  2021.  november 

26-tól. 

18

Az  alcímet  és  a  35/A.  §-t  beiktatta  a  2021.  évi  IV.  törvény  3.  §-a. 

background image

fegyelmi 

vétség 

alapjául 

szolgáló 

cselekmények 

megítélésénél  különösen  figyelembe  kell  venni  az  egyenlő 
bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § és 10. §-
ának,  valamint  a  büntető  törvénykönyvről  szóló  2012.  évi 
C.  törvény  vonatkozó  tényállásainak  meghatározásait, 
illetve  az  egyéb  vonatkozó  jogszabályi  definíciókat, 
valamint az alábbi értelmező rendelkezésekben foglaltakat. 
(2)  A  magatartás  gyakorlója  hatalmi  helyzetével  akkor  él 
vissza, ha 

a)  pozícióját,  státuszát  saját  céljai  elérése  érdekében 
használja fel, ideértve azt az esetet is, amikor az egyház 
érdekeként tünteti fel saját célját, 
b)  jogtalan  és/vagy  követeléseket,  elvárásokat  támaszt 
mással szemben, 
c) egyértelműen kimondja, vagy más módon érzékelteti, 
hogy  a  jogtalan  és/vagy  kiszámíthatatlan  követelések 
vagy elvárások nem teljesítése, vagy ilyen elvárásoknak 
való  nem  megfelelés  a  másik  személy  számára 
hátrányos következményekkel járhat, illetve ezeket ki is 
eszközöli. 

(3)  Zaklatásnak  minősül  az  az  emberi  méltóságot  sértő 
magatartás, amely valamely személlyel szemben  

a) megfélemlítő, vagy 
b) ellenséges, vagy 
c) megalázó, vagy 
d) megszégyenítő, vagy 
e) támadó. 

(4) A zaklatás, mint diszkriminációs jogsérelem, jellemzően 
a következő tulajdonságok okán kialakuló eltérő bánásmód 
alapján  is  definiálható:  nem,  faji  hovatartozás,  bőrszín, 
nemzetiség,  nemzetiséghez  való  tartozás,  anyanyelv, 
fogyatékosság,  egészségi  állapot,  vallási  vagy  világnézeti 
meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, 
anyaság,  terhesség,  apaság,  szexuális  irányultság,  nemi 
identitás,  életkor,  társadalmi  származás,  vagyoni  helyzet, 
foglalkoztatási  jogviszonyának  vagy  munkavégzésre 
irányuló  egyéb  jogviszonyának  részmunkaidős  jellege, 
illetve  határozott  időtartama,  érdekképviselethez  való 
tartozás,  egyéb  helyzete,  tulajdonsága  vagy  jellemzője. 
Ezekben az esetekben a panaszost érő sérelem és fentiekben 
felsorolt  tulajdonságok  valamelyike  között  ok-okozati 
viszony áll fenn. 
(5) Szexuális zaklatás a szexuális természetű, nemkívánatos 
magatartás  minden  formája,  amely  szóbeli,  nem  szavakkal 
történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy 
hatással,  amely  sérti  az  adott  személy  méltóságát, 
különösen is akkor, ha megfélemlítő, ellenséges, megalázó, 
megszégyenítő  vagy  sértő  környezetet  teremt,  vagy  az 
érintett,  illetve  a  vele  kapcsolatban  álló  más  személy 
méltóságát, illetve testi integritását veszélyezteti. 

 

VI. fejezet 

Közös szabályok 

 

36. §  (1)  Az  eljárást  30  napon  belül  le  kell  folytatni.  Az 
eljárás  lefolytatására  nyitva  álló  határidő  egy  alkalommal, 
legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. 
(2) Az eljárás során jelen törvény 40. §, 41. § (1) bekezdés, 
49. §, 50. §, 52. §, 55. §, 64. § (2) bekezdés, 65. §, 67. § és 
68. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  

 

NEGYEDIK RÉSZ 

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS 

 

 

Hatályos: 2021. november 26-tól. 

VII. fejezet 

Az eljárás alapelvei 

 

37. §

19

 (1)  A  bíróság  e  törvény  alkalmazása  során,  annak 

rendelkezéseit  csak  az  ebben  a  fejezetben  meghatározott 
alapelvekkel,  valamint  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház törvényeivel összhangban értelmezheti.  
(2) A bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja 
el.  
(3) A bíróságnak az a feladata, hogy  a feleknek a jogviták 
elbírálásához,  a  perek  tisztességes  lefolytatásához  és 
ésszerű  időn  belül  történő  befejezéséhez  való  jogát 
érvényesítse. 
(4) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát 
és  természetét,  valamint  az  eljárás  lefolytatásának  egyedi 
körülményeit  is  figyelembe  véve  határozható  meg.  Nem 
hivatkozhat  a  per ésszerű időn belül  történő befejezésének 
követelményére  az  a  fél,  aki  magatartásával,  illetve 
mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. 
(5)  A  bíróság  a  felmerült  jogvitát  erre  irányuló  kérelem 
esetén bírálja  el. Ilyen kérelmet  -  ha  törvény eltérően nem 
rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. 
(6)  A  bíróság  a  fél  által  előadott  kérelmeket, 
nyilatkozatokat  nem  alakszerű  megjelölésük,  hanem 
tartalmuk szerint veszi figyelembe. 
(7)  A  jogvita  elbírálásához  szükséges  bizonyítékok 
rendelkezésre  bocsátása  -  ha  törvény  eltérően  nem 
rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása 
elmulasztásának,  illetve  a  bizonyítási  indítvány  elkésett 
voltának  jogkövetkezményei,  valamint  a  bizonyítás 
esetleges  sikertelensége  a  bizonyításra  kötelezett  felet 
terheli.  A  bíróság  köteles  a  jogvita  eldöntése  érdekében  a 
bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve 
a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket 
előzetesen tájékoztatni. 
(8)  A  bíróság  a  bizonyítási  indítványhoz,  illetve  a 
bizonyítást elrendelő határozatához  nincs kötve. A  bíróság 
mellőzi  a  bizonyítás  elrendelését,  vagy  a  már  elrendelt 
bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az 
a  jogvita elbírálása  szempontjából szükségtelen. A  bíróság 
a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási 
indítványt  a  fél  neki  felróható  okból  elkésetten,  vagy 
egyébként  a  jóhiszemű  pervitellel  össze  nem  egyeztethető 
módon  terjeszti  elő,  kivéve,  ha  a  törvény  eltérően 
rendelkezik. 
(9)  A  bíróság  az  alakszerű  bizonyítási  szabályokhoz,  a 
bizonyítás  meghatározott  módjához  vagy  meghatározott 
bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon 
felhasználhatja  a  felek  előadásait,  valamint  felhasználhat 
minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére 
alkalmas.  E  rendelkezések  nem  érintik  azokat  a 
jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az 
ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. 
(10)  A  bíróság  köteles  gondoskodni  arról,  hogy  a  felek 
minden,  az  eljárás  során  előterjesztett  kérelmet, 
jognyilatkozatot,  valamint  a bírósághoz  benyújtott  okiratot 
megismerhessenek  és  azokra  –  az  előírt  időn  belül  - 
nyilatkozhassanak. 
 
38. §  (1)  A  bíróságot  határozatának  meghozatalában  más 
hatóság döntése,  illetve  az azokban megállapított tényállás 
nem köti.  
(2) Az egyházi bíróság határozatában nem állapíthatja meg, 

 

19

Módosította a 2019. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

background image

hogy  az  érintett  nem  követte  el  a  terhére  rótt 
bűncselekményt. 
 
39. §  (1)

20

A bíróság – az alábbi kivétellel - a felek közötti 

jogvitát  nyilvános  tárgyaláson  bírálja  el.  A  bíróság  a 
törvény  32.  §  b)  pontjában  meghatározott  cselekmények 
közül  a  szexuális  zaklatás  miatti  fegyelmi  eljárásokat  zárt 
ülésen bírálja el.  
(2) A bíróság a nyilvánosságot – a tárgyalás egészéről vagy 
annak egy részéről  a  jóerkölcs védelmében, valamint a  fél 
kérelmére,  ha  az  személyiségi  jogainak  védelme  miatt 
indokolt – pervezető végzéssel kizárhatja. 
(3)  A  bíróság  a  tárgyalás  során  hozott  határozatát 
nyilvánosan hirdeti ki.  

 

VIII. fejezet 

A bírók kizárása 

 

40. §

21

 (1)  A  bírósági  eljárás  során  az  ügy  elintézéséből  ki 

van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt: 

a)  a  fél,  a  féllel  együtt  jogosított  vagy  kötelezett 
személy,  továbbá  az,  aki  a  per  tárgyát  egészen  vagy 
részben  a  maga  részére  követeli,  vagy  akinek  jogaira 
vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; 
b)  az  a)  pont  alá  eső  személy  képviselője,  támogatója 
vagy  olyan  volt  képviselője,  volt  támogatója,  aki  az 
ügyben eljárt; 
c)  az  a)  vagy  a  b)  pont  alá  eső  személynek  a  (2) 
bekezdésben megjelölt hozzátartozója; 
d)  az,  akit  a  perben  tanúként  vagy  szakértőként 
kihallgattak,  vagy  akinek  tanúként  vagy  szakértőként 
való kihallgatását a bíróság elrendelte; 
e)  az,  akitől  az  ügynek  tárgyilagos  megítélése  egyéb 
okból nem várható (elfogultság). 

(2)  Az  (1)  bekezdés  alkalmazásában  hozzátartozó  az 
egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-
,  a  mostoha-  és  a  nevelőszülő,  az  örökbefogadott,  a 
mostoha-  és  a  nevelt  gyermek,  a  testvér,  a  házastárs  a 
jegyes  és  az  élettárs,  a  házastárs  egyeneságbeli  rokona  és 
testvére, valamint a testvér házastársa. 
(3)  A  kizárási  okot  a  bíró  köteles  bejelenteni.  A  kizárási 
okot a perben bármely érdekelt fél is bejelentheti.  
(4)  A  kizárás  tárgyában  a  bíróság  elnöke  soron  kívül 
határoz. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. 
(5)  A  bírókra  vonatkozó  kizárási  okokat  a  bírósági 
jegyzőkre is alkalmazni kell. 
 

IX. fejezet 

A felek és más perbeli személyek 

 
41. §  (1) A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a 
polgári  jog  szabályai  szerint  jogok  illethetnek  és 
kötelezettségek terhelhetnek. 
Az egyházi bíróság előtti eljárásban perbeli jogképességgel 
rendelkezhet az az egyházi önkormányzat vagy intézményi 
feladatot  ellátó  szervezeti  egység,  amely  egyébként 
jogképességgel nem rendelkezik. 
(2) A perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja 
útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki 

a) 

polgári 

jog 

szabályai 

szerint 

teljes 

cselekvőképességgel rendelkezik, 

 

20

Módosította  a  2021.  évi  IV.  törvény  6.  §-a.  Hatályos:  2021.  november 

26-tól.

 

21

A 40-42. §-t módosította és 42/A. §-t beiktatta a 2019. évi IV. törvény 3. 

§ (2) bekezdése. Hatályos: 2019. május 31-től. 

b)  olyan  cselekvőképességében  részlegesen  korlátozott 
nagykorú,  akinek  a  polgári  jog  szabályai  szerinti 
cselekvőképessége  a  per  tárgyára,  illetve  a  perbeli 
eljárási  cselekményekre  kiterjedő  hatállyal  nincs 
korlátozva, vagy 
c)  aki  a  per  tárgyáról  a  polgári  jog  szabályai  szerint 
érvényesen rendelkezhet. 

(3)  Ha  a  félnek  nincs  perbeli  cselekvőképessége,  valamint 
akkor  is,  ha  a  fél  jogi  személy,  továbbá  az  (1)  bekezdés 
szerinti  egyházi  önkormányzat  vagy  szervezeti  egység, 
nevében törvényes képviselője jár el. 
 
42. §  Több  felperes  együtt  indíthat  pert,  illetőleg  több 
alperes együtt perelhető, ha: 

a)  a  per  tárgya  olyan  közös  jog,  illetőleg  olyan  közös 
kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy 
ha  a  perben  hozott  döntés  a  pertársakra  a  perben  való 
részvétel nélkül is kiterjedne; 
b)  a  perbeli  követelések  ugyanabból  a  jogviszonyból 
erednek; 
c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból 
erednek. 
 

42/A §  (1)  A 42.  § a) pontja alá  eső pertársaság esetében 
bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezséget, az 
elismerést  és  a  jogról  való  lemondást  kivéve  -  arra  a 
pertársra  is  kihatnak,  aki  valamely  határidőt,  határnapot 
vagy  cselekményt  elmulasztott,  feltéve,  hogy  mulasztását 
utóbb nem pótolta. 
(2)  Ha  a  42.  §  a)  pontja  alá  eső  pertársak  cselekményei 
vagy  előadásai  egymástól  eltérnek,  a  bíróság  azokat  a  per 
egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. 
(3)  A  42. § b) vagy c) pontja alá  eső pertársaság esetében 
egyik  pertárs  cselekménye  vagy  mulasztása  nem  hat  ki  a 
többi perttársra. 
(4)  A  42.  §  b) vagy  c)  pontja  alá  eső  pertársaság  esetén  a 
határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az 
abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell. 
43. §  (1)  A  bíróság  előtti  eljárásban  beavatkozásnak  és  a 
felek személyében változásnak helye nincs.  
(2)  A  fél  halála  vagy  megszűnése  esetén  a  pert  meg  kell 
szüntetni. 

 

X. fejezet 

A képviselet 

 

44. § 

22

(1)  Amennyiben  a  törvény  egyes  perbeli 

cselekményekre  másként nem  rendelkezik,  a  fél  helyett  az 
általa,  illetőleg  törvényes  képviselője  által  választott 
meghatalmazott is eljárhat. 
(2) Nem lehet meghatalmazott: 

a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; 
b)  akit  jogerős  büntetőjogi  bírói  ítélet  a  közügyektől 
eltiltott; 
c) akit az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság - a 
per  tárgyára,  illetve  a  perbeli  eljárási  cselekményekre 
kiterjedő hatállyal - jogerősen gondnokság alá helyezett. 

(3) A perben képviselőként eljárhat: 

a) a fél hozzátartozója, 
b) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője, 
c) ügyvéd, ügyvédi iroda, 
d)  egyházi  testület  vagy  intézmény vezetője,  a  testület, 
illetőleg  az  intézmény  tevékenységével  kapcsolatos 

 

22

Módosította a 2019. évi IV. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

background image

ügyekben, 
e) az egyházi önkormányzat nevében annak elnöksége, 

f)  az  országos  egyház  vonatkozásában  az  elnök-püspök 
vagy az országos felügyelő. 
 
45. §  (1)  Meghatalmazás  esetén  a  meghatalmazást  teljes 
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a bíróság 
előtti eljárás során az első nyilatkozattétellel egy időben az 
iratokhoz csatolás végett a bíróságnak be kell mutatni.  
(2) A meghatalmazás a per vitelére szólhat, az egyes perbeli 
cselekményekre vonatkozó meghatalmazás érvénytelen.  
(3)  A  meghatalmazás  visszavonását  a  bíróságnak  be  kell 
jelenteni.  
(4)

23

Egyházi  bíró  vagy  az  országos  ügyész  az  egyházi 

jogszolgáltatásban  betöltött  megbízatása  időtartama  alatt, 
illetve azt követő 2 évig képviselőként nem járhat el.  
(5)  Egyházkerületi  ügyész  az  egyházi  jogszolgáltatásban 
betöltött  megbízatása  időtartama  alatt,  illetve  azt  követő  2 
évig  képviselőként  nem  járhat  el  olyan  fegyelmi  ügyben, 
amely  egyházkerülete  illetékességi  területéhez  tartozó 
lelkészek, 

valamint 

egyházközségi, 

egyházmegyei, 

egyházkerületi nem lelkészi tisztségviselők és - az egyházi 
szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. 
évi  III.  törvény  74.  §  (2)  bekezdésében  meghatározott  – 
tartósan  szolgálatba  állított  egyházi  munkások  fegyelmi 
vétségei tárgyában indult. 

 

XI. fejezet 

A perköltség 

 

46. §  Az  ügyet  befejező  határozatban  kell  megállapítani  a 
bíróság  tagjainak,  az  ügyésznek,  valamint  a  tanúknak  az 
eljárás  során  felmerült  költségeit.  A  határozat  8.§  szerinti 
megküldésével egyidejűleg fel kell hívni az országos irodát 
a költségek 7.§ szerinti forrásból történő kifizetésére. 
 
47. §  (1)  A  felek  az  eljárás  során  felmerült  költségeiket 
megelőlegezik.  
(2) A fél kérelemre a bíróság dönt – az (1) bekezdés alapján 
–  a  jóhiszemű  és  célszerű  pervitellel  összefüggésben 
felmerült  költségekről,  annak  viselésére  a  pervesztes  felet 
az  ügyet  lezáró  határozatban  kötelezi.  Részleges 
pernyertesség  esetében  a  perköltséget  arányosan  kell  a 
feleknek viselniük. 

 

XII. fejezet 

Egyéb általános szabályok 

 

48. §

24

 (1)  A  beadványokon  fel  kell  tüntetni  a  bíróságot, 

továbbá  a  felek  és  képviselőik  teljes  nevét,  lakóhelyét, 
ismert  elektronikus  levélcímét,  perbeli  állását  és  a  per 
tárgyát,  a  folyamatban  levő  ügyekben  pedig  ezenfelül  a 
bírósági ügyszámot is. 
(2)  A  beadványokat  a  bíróságánál  eggyel  több példányban 
kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha 
több  félnek  közös  képviselője  (meghatalmazottja)  van, 
részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A 
beadvány  mellékleteinek  egy-egy  másolatát  csatolni  kell  a 
beadvány többi példányához is. 
(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány 
első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a 

 

23

A (4) bekezdést módosította, valamint az (5) bekezdést beiktatta a 2016. 

évi VII. törvény 6. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

24

A  48-49.  §-t  módosította  a  2019.  évi  IV.  törvény  4.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos: 2019. május 31-től. 

beadvány  első  példányát  a  hatályos  polgári  perrendtartás 
szerint  meghatározott,  teljes  bizonyító  erejű  magánokirati 
formának megfelelően kell elkészíteni. 
 
49. §  (1)  Az  idézésben  fel  kell  tüntetni  a  bíróság 
elnevezését és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli 
állását  és  a  per  tárgyát,  valamint  a  kitűzött  tárgyalás 
(meghallgatás) idejét és helyét. 
(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet arra, hogy 
a  meg  nem  jelenése  nem  akadálya  az  eljárás 
lefolytatásának. 
50. §  (1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a 
bírósági  iratokat  a  fél  helyett  a  meghatalmazottnak  kell 
kézbesíteni.  
(2)  A  bírósági  iratokat  rendszerint  posta  útján,  a 
kézbesítésére  vonatkozó  külön  jogszabályok  szerint  kell 
kézbesíteni.  
(3)  A  bíróság  rendelkezhet  úgy,  hogy  a  kézbesítés  más 
módon történjen. 
 
51. §

25

 (1)  A  határidőket  napok,  munkanapok,  hónapok 

vagy évek szerint kell számítani. 
(2)  A  napokban  vagy  munkanapokban  megállapított 
határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, 
amelyre  a  határidő  megkezdésére  okot  adó  cselekmény 
vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. 
(3)  A  hónapokban  vagy  években  megállapított  határidő 
azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak 
megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a 
hó utolsó napján. 
(4)  Ha  a  határidő  utolsó  napja  munkaszüneti  napra  esik, a 
határidő  csak  az  azt  követő  legközelebbi  munkanapon  jár 
le. 
(5)  A  határidő  az  utolsó  nap  végével  jár  le,  a  bírósághoz 
intézett  beadvány  előterjesztésére  és  a  bíróság  előtt 
teljesítendő  cselekményre  megállapított  határidő  azonban 
már a hivatali idő végével lejár. 
(6) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból, 
egyszer meghosszabbíthatja. 
 
52. §  A  fél  az  elmulasztott  perbeli  cselekményt  többé 
hatályosan  nem  teljesítheti,  a  mulasztás  igazolásának 
különös  méltánylást  érdemlő  esetben  az  elmulasztott 
perbeli cselekmény eredeti határidejétől számított 15 napon 
belül,  az  elmulasztott  cselekmény  egyidejű  teljesítésével 
van helye.  
 
53. §

26

 A  fél  az  eljárás  szabálytalanságát  az  eljárás 

folyamán  bármikor  kifogásolhatja.  Ha  a  kifogást  a  fél  a 
tárgyaláson  szóbal  adja  elő,  azt  jegyzőkönyvbe  rögzíteni 
kell. Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban 
a  kifogással  éríntett  eljárási  cselekményt  szabályszerűen 
lefolytatja  vagy  a  szükséghez  képest  megismétli.  Ha  a 
bíróság  a  kifogást  elutasítja,  erről  határozatot  hoz,  e 
döntését  legkésőbb  az  eljárást  befejező  határozatában 
megindokolni köteles. 
 
54. §  (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.  
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: 

a) a bíróság elnevezését és a bírósági ügyszámot; 
b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát; 

 

25

Módosította a 2019. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

26

Az  53-54.  §-t  módosította  a  2019.  évi  IV.  törvény  4.  §  (3)  bekezdése. 

Hatályos: 2019. május 31-től.

 

background image

c)  a  tárgyalás  (meghallgatás  vagy  kihallgatás)  helyét, 
továbbá  kezdő  és  befejező  időpontját,  valamint  a 
tárgyalás  elhalasztásának  tényét,  illetve  a  tárgyalás 
folytatólagos jellegét; 
d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és az esetleges tolmács 
nevét; 
e)  a  jelenlevő  feleknek  és  képviselőiknek  nevét  és 
perbeli  állását,  a  jelen  levő  más  perbeli  személyek 
nevét; 
f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást. 

(3) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni:  

a)  az  eljárás  menetét  és  az  annak  során  történteket, 
mégpedig  úgy,  hogy  a  jegyzőkönyv  alapján  azt  is meg 
lehessen  állapítani,  vajon  az  eljárás  a  törvényben 
meghatározott  alaki  követelményeknek  megfelel-e.  Ha 
valamely  kifejezés  vagy  kijelentés  pontos  szövege 
jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. 
b)  a  felek  által  előadott  vagy  a  periratokból felolvasott 
lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek 
tényállításait,  jogállításait  és  bizonyítási  indítványait, 
valamint  a  keresetváltoztatást  és  a  viszontkeresetet, 
beszámítást,  úgyszintén  a  korábbi  kérelmektől  és 
nyilatkozatoktól  való  eltéréseket,  illetőleg  valamely 
nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását 
vagy megtagadását; 
c)  az  okiratok  bemutatásának  megtörténtét,  valamint 
azoknak  az  eljárás  szempontjából  való  lényeges 
tartalmát,  valamint  a  tanúk  vallomását,  a  szakértők 
véleményét és a szemle eredményét; 
d)  a  keresettől  való  elállást,  továbbá  az  elismerést  és  a 
jogról  való  lemondást,  illetőleg  a  felek  között  létrejött 
egyezséget; 
e)  a  pervezetés  és  rendfenntartás  körében  tett 
intézkedéseket,  a  korábbi  eljárás  ismertetésének 
megtörténtét,  valamint  a  bíróság  által  az  eljárás 
folyamán  hozott  végzéseket  és  az  ítélet  kihirdetésének 
megtörténtét. 

(4) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy 
más  periratnak  felolvasása,  valamint  okiratnak  vagy 
másolatnak  csatolása  esetében  a  jegyzőkönyvben  csupán 
ennek megtörténtére kell utalni. 
(4a)

27

A  bíróság  az  eljárás  megindításáról  az  országos 

elnökséget  és  külön  az  elnök-püspököt  8  napon  belül,  a 
tárgyalási határnapokról (a tárgyalás pontos időpontjának és 
helyének  megjelölésével)  a  tárgyalást  megelőző  8  napon 
belül  értesíteni  köteles.  Az  adott  eljárásban  hozott  jogerős 
érdemi  döntések  (ítélet,  végzés)  egy  eredeti  példányát  a 
felek  értesítésével  egyidejűleg  közvetlenül  részükre  is 
megküldeni köteles.  
(5)  Ha  a  felek  bármelyike  az  eljárás  során  felmerült 
valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak 
jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet 
mellőzni,  ha  a  bíróságnak  az  illető  körülmény  vagy 
nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása. 
(6)  A  bírósági  tárgyalásról  a  jegyzőkönyvet  legkésőbb 
nyolc  munkanapon  belül  el  kell  készíteni.  A  bíróság  a 
jegyzőkönyvet  az  írásba  foglalást  követő  további  tizenöt 
napon belül kézbesíti. 
(7) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a 
felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható; 
a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - 
a  jegyzőkönyvben  fel  kell  tüntetni.  A  módosítás  folytán 
szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a 

 

27

Beiktatta a 2021. évi IV. törvény 7. §-a. Hatályos: 2021. november 26-

tól. 

törölt szövegrész olvasható maradjon. 
(8)  Ha  a  jegyzőkönyv  elkészítésére  nem  az  eljárási 
cselekménnyel  egyidejűleg  kerül  sor,  az  eljárási 
cselekményen jelen lévő felek - amennyiben a jegyzőkönyv 
részükre  kézbesítésre  kerül  -  a  kézbesítéstől  számított  8 
napon  belül,  ha  pedig  a  jegyzőkönyv  a  felek  részére  nem 
kerül  kézbesítésre,  akkor  az  eljárási  cselekménytől 
számított  15  napon  belül  a  jegyzőkönyv  kijavítását, 
kiegészítését kérhetik. 
(9) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró 
bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 
Ha  a  bíróság  tanácsban  jár  el,  és  a  tanács  elnöke  a 
jegyzőkönyv 

aláírásában 

akadályoztatva 

van, 

jegyzőkönyvet 

helyette 

helyettesi 

minőségének 

feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá. 
(10) A tárgyaláson kívüli egyéb eljárási cselekményekről – 
szükség szerint – feljegyzést kell készíteni. 
(11) A felek a per iratait – a határozattervezet kivételével – 
a  per  bármely  szakaszában,  külön  engedély  nélkül 
megtekinthetik 

és 

azokról 

maguknak 

másolatot 

készíthetnek. 

 

XIII. fejezet 

Az eljárás megindítása 

 

55. §  (1) A bíróság előtti eljárást (pert) keresetlevéllel kell 
megindítani.  
(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni: 

a)  a  feleknek,  valamint  a  felek  képviselőinek  nevét, 
lakóhelyét (idézési címét) és perbeli állását,  
b)  az  érvényesíteni  kívánt  jogot,  az  annak  alapjául 
szolgáló 

tényeknek 

és 

azok 

bizonyítékainak 

előadásával, 
c) a bíróság döntésére irányuló kérelmet. 

 
56. §  (1)  A  bíróság  elnöke  a  keresetlevelet  8  napon  belül 
megvizsgálja,  annak  megállapítása  érdekében,  hogy  nem 
kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, illetőleg nincs-
e  helye  a  keresetlevél  idézés  kibocsátása  nélküli 
elutasításának.  
(2)  Amennyiben  a  keresetlevél  nem  tartalmazza  a 
törvényben  meghatározottakat,  úgy  a  bíróság  8  napos 
határidővel  hiánypótlásra  hívja  fel  a  felperest.  A 
hiánypótlásban meg kell jelölni, hogy a felperesnek milyen 
hiányokat kell pótolnia. 
(3)  A  keresetlevelet  idézés  kibocsátása  nélkül  el  kell 
utasítani, ha  

a) a perre a bíróságának nincsen hatásköre,  
b)  a  felek  között  ugyanabból  a  ténybeli  alapból 
származó,  ugyanazon  jog  iránt  per  már  folyamatban 
van, vagy annak tárgyában jogerős határozat született, 
c) 

felperesnek 

nincs 

perbeli 

jog- 

vagy 

cselekvőképessége,  kivéve  e  törvény  41.  §  (1) 
bekezdését, 
d) a felperes követelése időelőtti, 
e)  a  felperes  a  jogszabályban  meghatározott 
keresetindítási  határidőt  elmulasztotta  és  igazolási 
kérelmet  sem  terjesztett  elő,  vagy  azt  a  bíróság 
elutasítja, 
f)  a  felperes  a  hiánypótlás  végett  neki  visszaadott 
keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy 
újból hiányosan adta be. 

(4)  A  bíróság  legkésőbb  a  keresetlevélnek  a  bírósághoz 
való  érkezését  követő  30  napon  belül  intézkedik  a 
tárgyalási határnap kitűzéséről.  

background image

(5)  A  tárgyalás  előkészítése  során  az  előadó  bíró  az  ügy 
jogi és ténybeli megítélése vonatkozásában indítványt tesz, 
bizonyítékokat  szerezhet  be,  valamint  felhívhatja  a  peres 
feleket további bizonyítékok előterjesztésére.  
(6)  A  per  első  tárgyalását  a  keresetlevélnek  a  bírósághoz 
való beérkezésétől számított 45 napon belül kell megtartani. 

 

XIV. fejezet 

A tárgyalás 

 

57. §

28

 (1) A tárgyalást az egyesbíró, tanács eljárása esetén 

az  eljáró  tanács  elnöke  (továbbiakban  elnök)  vezeti.  A 
törvény  keretei  között  az  elnök  szabja  meg  azoknak  a 
cselekményeknek  a  sorrendjét,  amelyeket  a  tárgyaláson 
teljesíteni  kell.  A  felekhez,  valamint  az  elnök  által 
kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain 
kívül a felek és képviselőik is intézhetnek. 
(2) Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az 
üggyel  összefüggésben  nem  álló  körülményekre,  és  az 
ügyre  nem  tartozó,  úgyszintén  a  kihallgatott  személy 
befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra 
való feleletet megtiltja. 
(3)  A  tárgyalás  rendjének  fenntartásáról  és  a  tárgyalás 
méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik. 
(4)  Az  elnök  a  tárgyalás  szabályszerű  lefolytatása, 
méltóságának  és  biztonságának  megőrzése  érdekében 
helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. 
(5) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat, illetőleg 
a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az 
elnök rendre utasítja. Ismételt, vagy súlyosabb rendzavarás 
esetében  a  bíróság  pénzbírságot  szab  ki.  A  pénzbírság 
összege  legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 
megfelelő összeg lehet 
 
58. §  A bírósági eljárás lefolytatásának nem akadálya a fél 
jelenlétének hiánya, kivéve ha a felperes elmulasztja az első 
tárgyalást, ebben az esetben a pert meg kell szüntetni. 
 
59. §

29

 (1)  A  tárgyalás  megnyitása  után  az  elnök 

megállapítja,  hogy  a  felek  személyesen,  vagy  képviselőik 
útján, illetőleg a megidézett tanúk megjelentek-e. 
(2)  Az  első  tárgyalás  kezdetén  az  elnök  felolvassa  vagy 
ismerteti a keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra 
nézve,  hogy  a  keresetlevélben  előadott  keresetét 
változatlanul  fenntartja-e,  illetőleg,  hogy  azt  miként 
módosítja vagy változtatja meg. 
(3)  Ha  a  tárgyaláson  a  felperes  nem  jelent  meg,  a 
keresetlevelet nem kell felolvasni, illetőleg ismertetni. 
(4)  A  felperes  nyilatkozata  után  az  alperes  terjeszti  elő 
ellenkérelmét,  amely  vagy  a  per  megszüntetésére  irányul, 
vagy 

érdemi 

védekezést, 

illetve 

ellenkövetelést 

(viszontkereset,  beszámítás)  tartalmaz  a  felperes  kereseti 
kérelmével  szemben.  Az  ellenkérelemben  elő  kell  adni  az 
annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. 
(5)  Ha  az  alperes  ellenkérelmében  a  per  megszüntetését 
kéri, a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és 
határoz. 
(6)  Ha  a  bíróság  a  pert  nem  szünteti  meg,  az  ügyet 
érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson 
kideríthető, nyomban  érdemben  határoz.  A  bíróság  a  jelen 
lévő  felek  meghallgatása  alapján  megállapítja  azok 

 

28

Módosította a 2019. évi IV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től.

 

29

Az  59-60.  §-t  módosította  a  2019.  évi  IV.  törvény  5.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2019. május 31-től.

 

azonosításra  alkalmas  személyes  adatait  (természetes 
személy esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely).  
 
59/A.  §  (1)  A  bíróság  -  ha  ez  a  tényállás 
megállapításához  szükséges  -,  a  feleket  felhívja 
nyilatkozataik  megtételére  és  lefolytatja  a  bizonyítási 
eljárást.  A  fél  köteles  a  tényállításait,  nyilatkozatait, 
bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást 
elősegítő  pervitelnek  megfelelő  időben  előadni,  illetve 
előterjeszteni.  Ha  a  bizonyítás  lefolytatása  az  első 
tárgyaláson  ennek  ellenére  nem  lehetséges,  vagy  csak 
részben  lehetséges,  a  bíróság  a  tárgyalás  elhalasztása 
mellett elrendelheti a per további előkészítését. 
(2)  Írásbeli  előkészítést  csak  akkor  lehet  elrendelni,  ha  a 
felet  jogi  képviselő  képviseli,  vagy  ha  a  félnek,  illetve 
képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb 
nehézséget. 
(3) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha 
a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első 
harmadában,  az  ellenérdekű  félnek  arra  vonatkozó 
nyilatkozatát  pedig  oly  időben  kell  a  bíróságnál 
előterjeszteni,  hogy  arra  a  vele  szemben  álló  fél  a 
tárgyaláson nyilatkozhassék. 
(4)  Az  eljáró  tanács  elnöke  az  előkészítő  iratok  és  a 
rendelkezésre álló egyéb adatok alapján - amennyiben ez a 
per  eldöntéséhez  szükségesnek  mutatkozik  -  a  tárgyalás 
folytatására  kitűzött  határnapra  a  tanúkat,  illetve  a  feleket 
személyes megjelenési kötelezettséggel megidézi,  és ha  az 
irat  kiadását  a  fél  közvetlenül  nem  kérheti,  a  bizonyító  fél 
kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat. 
(5) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának 
előadásával,  bizonyítékainak  előterjesztésével  -  a  (3) 
bekezdésben  előírt  kötelezettsége  ellenére  -  alapos  ok 
nélkül  késlekedik,  és  e  kötelezettségének  a  bíróság 
felhívása  ellenére  sem  tesz  eleget,  a  bíróság  a  fél 
előadásának,  előterjesztésének  bevárása  nélkül  határoz, 
kivéve,  ha  álláspontja  szerint  a  fél  előadásának, 
előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. 
 
60. §  (1)  A  bíróság  előtti  eljárásban  szünetelésnek, 
felfüggesztésnek helye nincsen. Keresetváltoztatásra csak a 
bíróság egyetértése esetén kerülhet sor. 
(2)  A  bíróság  előtti  eljárás  során  az  első  fokú  ítélet 
hozatalát  megelőző  tárgyalás  berekesztéséig  az  alperes  a 
felperes  ellen  viszontkeresetet  indíthat,  ha  az  ekként 
érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy 
azzal  összefüggő  jogviszonyból  ered,  vagy  ha  a 
viszontkereset  tárgyául  szolgáló  követelés  a  felperes 
kereseti  követelésével  szemben  beszámításra  alkalmas.  A 
bíróság  érdemi  tárgyalás  nélkül  végzéssel  elutasíthatja  a 
viszontkeresetet,  ha  annak  előterjesztése  a  fenti 
feltételeknek nem felel meg, illetve nyilvánvaló, hogy a fél 
azt  azért  terjesztette  elő  késedelmesen,  hogy  a  per 
befejezését hátráltassa. 
(3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy 
a  felek  a  jogvitát  vagy  a  vitás  kérdések  egy  részét 
egyezséggel rendezzék. 
(4)  Ha  az egyezség  megfelel  a  jogszabályoknak, a  bíróság 
azt  végzéssel  jóváhagyja,  ellenkező  esetben  pedig  a 
jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. 
(5)  A  bíróság  által  jóváhagyott  egyezségnek  ugyanaz  a 
hatálya,  mint  a  bírói  ítéletnek;  a  jóváhagyó  végzés  ellen 
beadott  fellebbezésnek  az  egyezség  végrehajtására  nincs 
halasztó hatálya. 
(6)  A  bíróság,  ha  az  ügy  eldöntése  érdekében  célszerűnek 

background image

látja,  elrendelheti,  hogy  a  perben  érvényesített  egyes 
követelések  vagy  a  megosztható  követelések  egyes  részei, 
valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések 
elkülönítve kerüljenek tárgyalásra. 
(7)  A  bíróság  együttes  tárgyalás  és  eldöntés  végett 
elrendelheti  az  előtte  folyamatban  levő  olyan  perek 
egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. 
 
61. §  (1)  A  tárgyalás  elhalasztása  esetén  a  folytatólagos 
tárgyalás  határnapját  30  napon  belüli  időpontra  a  bíróság 
nyomban kitűzi, és a jelenlévő felekkel azt kihirdetés útján 
közli.  
(2)  A  folytatólagos  tárgyaláson  az  ügy  iratait  röviden 
ismertetni kell.  
(3)  Ha  a  per,  vagy  valamely  külön  eldöntésre  alkalmas 
kérdés a  határozathozatalra  megérett, az elnök a  tárgyalást 
berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a 
feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-
e valamit még előadni.  
 
62. §

30

 A bíróság a pert megszünteti, ha 

a) a keresetlevelet már az 56. § (3) bekezdésének a)–f) 
pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna 
utasítani, 
b) a felperes a per első tárgyalását elmulasztotta,  
c) a felperes a keresetétől elállott,  
d) a felek a per megszüntetését közösen kérik, 
e) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony 
természete a jogutódlást kizárja; 
f) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. 

 
62/A. §  (1)  Ha  a  per  eldöntése  olyan  előzetes  kérdés 
elbírálásától  függ,  amelynek  tárgyában  az  eljárás  polgári 
peres  eljárás,  közigazgatási  bírósági,  büntetőbírói  vagy 
közigazgatási  hatáskörbe  tartozik,  a  bíróság  a  per 
tárgyalását  ennek  az  eljárásnak  jogerős  befejezéséig 
felfüggesztheti.  Ha  ez  az  eljárás  még  megindítva  nincs,  a 
bíróság az eljárás megindítására megfelelő határidőt tűz ki. 
Ha a határidő eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni 
kell. 
(2)  A  tárgyalás  felfüggesztésével  minden  határidő 
megszakad;  a  felfüggesztés  megszűnésétől  a  határidő  újra 
kezdődik. 
(3)  A  felfüggesztés  tartama  alatt  tett  minden  bírói 
rendelkezés,  úgyszintén  a  felek  által  teljesített  minden 
perbeli  cselekmény  hatálytalan,  kivéve  a  felfüggesztéssel, 
illetőleg  az  annak  megszüntetésével  kapcsolatos  bírói 
rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. 
(4)  Felfüggesztést  elrendelő  bírósági  határozat  ellen  külön 
fellebbezésnek  van  helye;  a  bíróság  az  ilyen  határozatot 
maga is megváltoztathatja. 

 

XV. fejezet 

A bizonyítás 

 
63.§  (1)  A  bíróság  a  per  eldöntéséhez  szükséges  tények 
megállapítása végett bizonyítást rendel el. 
(2) A bíróság az ellenérdekű félnek beismerése, mindkét fél 
egyező vagy az egyik félnek az ellen érdekű fél által bírói 
felhívás  ellenére  kétségbe  nem  vont  előadása  folytán 
valónak fogadhat el tényeket, ha azok  tekintetében kételye 
nem merül fel.  
(3) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha 

 

30

A  62-64.  §-t  módosította,  és  a  62/A-J.  §-t  beiktatta  a  2019.  évi  IV. 

törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. május 31-től. 

a)  valószínűsíti,  hogy  a  határozott  tények  állításához 
szükséges  információval  kizárólag  az  ellenérdekű  fél 
rendelkezik, 
b)  igazolja,  hogy  az  információ  megszerzése  és 
megtartása 

érdekében 

szükséges 

intézkedéseket 

megtette, 
c)  az  ellenérdekű  fél  bírói  felhívásra  sem  adja  meg  az 
információt, és 
d)  az  ellenérdekű  fél  nem  valószínűsíti  az  a)  és  b) 
pontban foglaltak ellenkezőjét 

Állítási 

szükséghelyzet 

fennállása 

esetén 

szükséghelyzettel  érintett  tényállást  a  bíróság  valósnak 
fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. 
(4)  A  bíróság  az  általa  köztudomásúnak  ismert  tényeket 
valónak  fogadhatja  el.  Ugyanez  áll  azokra  a  tényekre  is, 
amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a 
tényeket  a  bíróság  akkor  is  figyelembe  veszi,  ha  azokat  a 
felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a 
tárgyaláson figyelmeztetni. 
(5) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak 
a  félnek  kell  bizonyítania,  akinek  érdekében  áll,  hogy 
azokat a bíróság valónak fogadja el. 
(6)  A  bíróság  bizonyítást  hivatalból  akkor  rendelhet  el, ha 
az  ügy  ésszerű  és  célszerű  befejezéséhez  az  szükségesnek 
mutatkozik.  
 
64. §  (1)  Ha  a  fél  a  tényállításait  tanúkkal  kívánja 
bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket 
és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. Ha a 
megidézni  kért  tanú  kiskorú,  a  félnek  be  kell  jelentenie  a 
tanú  életkorát,  törvényes  képviselője  nevét  és  idézhető 
címét is. 
(2)  A  tanú  (1)  bekezdésben  meghatározott  adatait  a 
keresetlevélben  vagy  más  beadványban,  illetve  a 
tárgyaláson kell bejelenteni. 
(3)  Ha  a  tanú  adatait  a  fél  beadványban  jelöli  meg, 
beadványában a tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait nem 
kell  feltüntetnie,  hanem  egy  példányban  beadott  külön 
lapon  köteles  a  tanú  idézhető  címét  -  és  amennyiben 
szükséges,  a  tanú  egyéb  személyazonosító  adatait  -  a 
bíróság  részére  megjelölni.  Különösen  indokolt  esetben  a 
beadványban  elegendő  a  tanú  nevének  feltüntetése  helyett 
egyéb  megjelölést  alkalmazni,  és  az  így  megjelölt  tanú 
adatait külön lapon feltüntetni. 
(4) Ha a fél a tanú adatait a tárgyaláson jelenti be, arra a (3) 
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, 
hogy a tanú adatait tartalmazó külön lapot a bíróságnak úgy 
kell  átadni,  hogy  annak  tartalmát  a  többi  fél  vagy  egyéb 
perbeli személy ne ismerhesse meg. 
(5)  A  tanút  megidézni  kérő  félnek  a  tanút  előzőleg 
nyilatkoztatnia  kell  arról,  hogy  a  tanú  az  adatainak 
bejelentésére  a  (3)  és  (4)  bekezdés  szabályait  alkalmazni 
kéri-e, és köteles e nyilatkozat szerint eljárni. Ha a tanút a 
fél  nem  tudja  nyilatkoztatni,  a  (3)  bekezdés  első  mondata, 
illetve a (4) bekezdés szerint köteles eljárni. 
(6) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet 
is  kötelezheti  a  tanú  nevének  és  idézhető  címének  a  (3), 
illetve  (4)  bekezdésben  meghatározott  módon  történő 
bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa 
nem  ismert  tanút  az  ellen  érdekű  fél  ismeri  vagy  ismernie 
kell.  Ebben  az  esetben  a  tanú  személyi  adatainak  zártan 
kezelésére  vonatkozó  rendelkezéseket  azzal  az  eltéréssel 
kell alkalmazni, hogy a tanú zártan kezelt személyi adatait a 
bizonyító fél sem ismerheti meg, és az adatok zártan történő 
kezelését a (4) bekezdésében meghatározott eseteken kívül 

background image

csak akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben 
egyéb úton megismerte a tanú személyi adatait. 
 
64/A. §  (1)  A  tizennegyedik  életévét  be  nem  töltött 
kiskorút  csak  akkor  lehet  tanúként  kihallgatni,  ha  a 
vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. 
(2)  A  kiskorú  tanú kihallgatásánál  a  törvényes  képviselője 
jelen  lehet.  A  kihallgatáskor  a  figyelmeztetéseket  és 
tájékoztatásokat  a  kiskorú  tanú  korára,  érettségére 
figyelemmel,  számára  érthető  módon  kell  közölni.  A 
kihallgatásnak  megfelelő  légkörben,  a  kiskorú  számára 
érthető módon kell megtörténnie. 
(3)  A  tizennegyedik  életévét  be  nem  töltött  kiskorú  tanú 
esetében a  személyi adatainak zártan kezeléséről,  valamint 
a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes 
képviselője  teszi  meg,  valamint  a  vallomástételre  kötelező 
határozat  elleni  fellebbezési  jogot  a  törvényes  képviselő 
gyakorolja. 
 
64/B. §  (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben (96. 
§) meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a 
tanú  kihallgatása  szükségesnek  mutatkozik,  s  a  tanút  fel 
lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a 
bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. 
(2)  A  tizennegyedik  életévét  be  nem  töltött  kiskorú  tanút 
törvényes  képviselője  útján  idézi  a  bíróság  azzal  a 
felhívással,  hogy  a  tanú  megjelenéséről  gondoskodjék.  A 
tizennegyedik  életévét  betöltött  kiskorú  tanú  idézéséről  a 
bíróság a törvényes képviselőjét értesíti. 
 
64/C. §  (1)  Azt,  akitől  testi  vagy  szellemi  fogyatkozása 
miatt  helyes  vallomás  nem  várható,  tanúként  kihallgatni 
nem lehet. 
(2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem 
hallgatható  ki  olyan  kérdésről,  amely  minősített  adatnak 
minősül. 
(3)  A  titoktartási  kötelezettség  az  annak  alapjául  szolgáló 
viszony megszűnése után is fennmarad. 
(4)  Azokat  a  kérdéseket,  amelyekre  a  felmentést  kérik,  a 
felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni. 
(5)  A  jelen  §  ellenére  kihallgatott  tanú  vallomása 
bizonyítékként figyelembe nem vehető. 
 
64/D. §  (1) A tanúvallomást megtagadhatja: 

a)  a  felek  bármelyikének  a  40.  §  (2)  bekezdésében 
megjelölt hozzátartozója; 
b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 40. § (2) 
bekezdésében megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény 
elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; 
c)  az  ügyvéd,  az  orvos  és  más  olyan  személy,  aki 
hivatásánál  fogva  titoktartásra  köteles,  ha  a 
tanúvallomással  titoktartási  kötelességét  sértené  meg, 
kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette; 
d) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan 
kérdésben,  amely  tekintetében  a  tanúvallomással 
titoktartási kötelességét sértené meg; 
f)  a  médiatartalom-szolgáltató,  valamint  a  vele 
munkaviszonyban  vagy  munkavégzésre  irányuló  egyéb 
jogviszonyban  álló  személy,  ha  a  tanúvallomásával  a 
számára  a  médiatartalom-szolgáltatói  tevékenységgel 
összefüggésben  információt  átadó  személy  kilétét 
felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben. 

(2)  Ha  a  tanú  több  pertárs  közül  nem  valamennyivel  áll  a 
40.  §  (2)  bekezdésében  megjelölt  viszonyban,  a 
tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, 

ha a vallomás nem különíthető el. 
(3)  Az  (1)  bekezdés  a)  és  b)  pontja  alapján  a  tanúságtétel 
nem  tagadható  meg,  ha  a  kérdés  olyan  jogügyletre 
vonatkozik,  amelynél  a  tanú,  mint  valamelyik  fél 
képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, 
vagy  amelynél  valamelyik  fél  a  tanúnak  képviselője  volt, 
vagy  ha  a  tanú  a  kérdéses  jogviszonyban  a  felek 
valamelyikének jogelődje. 
(4)  Az  (1)  bekezdés  e)  pontja  alapján  a  tanúságtétel  nem 
tagadható meg, ha: 

a)  az  érdekelt  az  üzleti  titok  megtartására  köteles 
személyt e kötelessége alól felmentette, 
b) ha a kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságára és a 
közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi 
rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak.  

(5)  Az  (1)  bekezdés  a)  és  c)-f)  pontja  esetében  a  tanút 
mentességére  kihallgatása  előtt,  illetőleg  mihelyt  a 
mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, 
valamint  a  tanúnak  a  figyelmeztetésre  adott  válaszát  a 
jegyzőkönyvbe fel kell venni. 
(6)  Az  (1)  bekezdés  c-e)  pontjában  meghatározott 
titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony 
megszűnése után is fennmarad. 
(7) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség az annak 
alapjául  szolgáló  jogviszony  megszűnése  után  is 
fennmarad. 
(8) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos 
hivatkozása  ellenére  vallomásra  kötelezik,  vagy  az  (5) 
bekezdésben  foglalt  rendelkezést  nem  tartják  meg,  a  tanú 
vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető. 
 
64/E. §  (1) Ha a tanú a 64/C. § értelmében nem hallgatható 
ki, vagy a 64/D. § alapján nem akar vallomást tenni, ezt a 
bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A 64/D. § 
esetében a megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő 
kell adni, és egyben valószínűsíteni kell.  
(2) 

Abban 

kérdésben, 

hogy 

tanúságtétel 

megtagadásának  helye  van-e,  a  kihallgatást  foganatosító 
bíróság  határoz;  határozathozatal  előtt  a  feleket  -  ha  jelen 
vannak - meg kell hallgatni.  
(3) A bíróságnak vallomástételre kötelező határozata ellen a 
tanú fellebbezéssel élhet. 
 
64/F. §   

(1) A bíróság a tanú személyi adatait [64. 

§ (1) bek. és 64/H. § (1) bek.] a tanú nevének kivételével - a 
64.  §  (3)  bekezdésének  utolsó  mondatában  meghatározott 
esetben a  tanú nevét  is  -  (a  továbbiakban: a  tanú  személyi 
adatai) az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, ha azokat 
a  fél  a  64.  §  (3)  vagy  (4)  bekezdésében  meghatározott 
módon jelentette be. A tanú személyi adatait csak a bíróság, 
a jegyzőkönyvvezető (leíró) jogosult megismerni. A bíróság 
az eljárás során biztosítja, hogy a tanút megidézni kérő fél 
kivételével  a  felek és egyéb perbeli személyek számára  az 
eljárás  egyéb  adataiból  a  tanú  személyi  adatai  ne 
válhassanak megismerhetővé. 
(2) Ha a fél a tanú személyi adatait (azok egy részét) a 64. § 
(3) vagy (4) bekezdésében meghatározott módon jelentette 
be,  a  tanú  személyi  adatait  tartalmazó  külön  lapot  senki 
részére  nem  lehet  kézbesíteni,  azt  a  tanút  megidézni  kérő 
fél  kivételével  a  felek  és  egyéb  perbeli  személyek  a 
bíróságon  sem  tekinthetik  meg,  arról  másolat  nekik  nem 
adható. 
(3) A bíróság a tanú személyi adatait akkor is zártan kezeli, 
ha  ezt  a  tanú  a  kihallgatása  előtt  kéri.  Ebben  az  esetben  a 
zártan  kezelés  azon  adatokra  terjed  ki,  amelyeket  a  tanút 

background image

megidézni  kérő  fél  ellenérdekű  fél  (a  féllel  ellenérdekű 
egyéb perbeli személy) még nem ismerhetett meg. 
 
64/G. §  (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál 
kihallgatása előtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a 
bíróság engedélyével távozhatik el. 
(2)  A  kihallgatás  megkezdése  előtt  a  tanút  nyilatkoztatni 
kell  arról,  hogy  kívánja-e  személyi  adatainak  zártan 
kezelését.  Ha  a  tanú  személyi  adatainak  zártan  kezelését 
kéri,  a  bíróság  a  tanú  neve  kivételével  a  tanú  személyi 
adatait zártan kezeli. Különösen indokolt esetben a bíróság 
a tanú nevét is zártan kezelheti. 
(3)  Ha  a  tanú  a  bíróság  felhívására  a  személyi  adatainak 
zártan  kezelését  nem  kéri,  illetve  külön  felhívás  nélkül  is 
úgy  nyilatkozik,  hogy  személyi  adatainak  zártan  kezelését 
nem  kívánja,  a  bíróság  a  tanú  személyi  adatainak  zártan 
kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan 
kezelésének megszüntetésére. 
(4)  A  tanú  személyi  adatai  zártan  történő  kezelése 
tárgyában  a  kihallgatást  foganatosító  bíróság  a  felek 
meghallgatása  nélkül  dönt,  külön  határozatot  hoznia 
azonban nem kell, a jegyzőkönyvben elegendő erre a tényre 
utalni. 
 
64/H. §  (1)  A  kihallgatás  kezdetén  a  tanútól  meg  kell 
kérdezni  a  nevét,  születési  helyét,  idejét,  anyja  nevét, 
lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban 
van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. 
Ezekre  a  kérdésekre  a  tanú  akkor  is  köteles  válaszolni,  ha 
egyébként  a  vallomástétel  megtagadására  jogosult.  Ha  a 
bíróság  a  tanú  személyi  adatainak  zártan  kezelését  nem 
szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a 
tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok 
megtekintésével  állapítja  meg,  írásban  rögzíti  és  zártan 
kezeli.  
(2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt 
is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást. 
(3)  A  tanút  az  eljáró  tanács  elnöke  hallgatja  ki.  A  bíróság 
többi  tagja  is  jogosult  a  tanúhoz  kérdéseket  intézni. 
Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az elnök a feleknek 
kérelmükre  megengedheti,  hogy  a  tanúhoz  közvetlenül  is 
intézhessenek  kérdéseket.  A  fél  részéről  indítványozott 
vagy 

tanúhoz 

közvetlenül 

intézett 

kérdés 

megengedhetősége felől az elnök határoz. 
(4)  Ha  a  tanú  vallomása  más  tanúnak  vagy  a  személyesen 
meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét 
tisztázását 

szükség 

esetében 

szembesítéssel 

kell 

megkísérelni. 
 
64/I. §  (1)  A  tanú  a  kihallgatása  alkalmával  a  birtokában 
lévő okiratot, illetőleg annak a peres ügyre vonatkozó részét 
köteles  a  bíróság  rendelkezésére  megtekintés  végett 
bemutatni, kivéve ha az okiratot perben nem álló harmadik 
személy nevében tartja birtokában.  
(2)  A  bíróság  szükség  esetén  elrendelheti  az  okirat 
másolatának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha 
a  tanú  a  másolatot  (kivonatot)  csatolni  nem  tudja,  annak 
elkészítéséről a bíróság gondoskodik. 
 
64/J. §  (1) A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe 
vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem 
a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét 
vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 
(2)  Ha  a  tanú  a  vallomás  felolvasásakor  vallomását 
kiigazítja  vagy  kiegészíti,  azt  szintén  jegyzőkönyvbe  kell 

foglalni. 
(3)  A  tanú  a  megjelenésével  kapcsolatos  költségek 
megtérítését kérheti a bíróságtól.” 
 
65. §  (1) Ha a perben jelentős tény megállapításához vagy 
megítéléséhez  olyan  különleges  szakértelem  szükséges, 
amellyel  a  bíróság  nem  rendelkezik,  a  fél  indítványára  a 
bíróság  szakértőt  hívhat  fel  a  szakvélemény  adására.  A 
szakértőt 

lehetőleg 

az 

igazságügyi 

szakértők 

névjegyzékében 

feltüntetett 

szakértők 

közül 

kell 

kiválasztani.  
(2)  A  szakvélemény  adásával  kapcsolatos  költséget  az 
indítványozó  fél  előlegezi  meg  a  bíróság  által 
meghatározott módon. A bíróság a szakvélemény elkészülte 
után rendelkezik a szakértő díj kifizetéséről, a fennmaradó 
összeg visszautalásáról az előlegező fél részére. 
 
66. §  A  bíróság  az  eljárása  során  –  szükség  esetén  – 
okiratot szerezhet be.  
 
67. §  A bírósági eljárás során – a bizonyítás eredményének 
mérlegelése  szempontjából  –  a  Pp.  206.  §  (1)  bekezdés 
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

 

XVI. fejezet 

A határozatok 

 

68. §  A  bíróság  a  per  érdemében  ítélettel,  a  per  során 
felmerült  minden  más  kérdésben  –  ideértve  a  per 
megszüntetését is – végzéssel határoz.  
 
69. §

31

 (1)  Az  ítéletben  foglalt  döntésnek  ki  kell  terjedni  a 

perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.  
(2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti 
kérelemnek  önállóan  elbírálható  egyes  részei  felől  külön 
ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban 
további  tárgyalásra  nincs  szükség,  és  ha  a  többi  kereseti 
kérelem  vagy  a  beszámítási  kifogás  eldöntése  végett  a 
tárgyalást  el  kell  halasztani.  A  részítélet  a  később  hozott 
ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre 
vonatkozó  tárgyalás  eredményéhez  képest  hatályon  kívül 
helyezhető, vagy megfelelően módosítható. 
(3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest 
ennek  alapján  megillető  követelés  összege  (mennyisége) 
tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását 
ítélettel  előzetesen  is  megállapíthatja  (közbenső  ítélet). 
Ebben  az  esetben  a  tárgyalás  a  követelés  összegére 
(mennyiségére)  vonatkozóan  csak  a  közbenső  ítélet 
jogerőre emelkedése után folytatható. 
(4) A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, 
illetőleg ellenkérelmen.  
(5)  A  bíróság  a  teljesítésre  nyitva  álló  határidőt  az  összes 
körülmény szem előtt tartásával határozza meg. 
 
70. §  A  bíróság  határozatát  zárt  tanácskozás  után 
szavazással hozza meg.  

 

71. §  (1)  A  tárgyalás  folyamán  hozott  végzéseket  és  az 
ítéletet  a  tárgyaláson  ki  kell  hirdetni,  a  kihirdetés 
elhalasztásának helye nincs. 
(2) A határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb 
8  napon  belül  kell  írásba  foglalni  és  az  írásba  foglalást 
követő 3 napon belül kézbesíteni kell.  

 

31

Módosította a 2019. évi IV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

background image

 
72. §

32

 (1)  A  határozatnak  a  rendelkező  részt  követően 

tájékoztatást  kell  nyújtania  arról,  hogy  a  határozat  ellen 
van-e  helye  fellebbezésnek  és  hogy  azt  hol  és  mennyi  idő 
alatt kell benyújtani. 
(2) Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: 

a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot; 
b)  a  feleknek  és  képviselőiknek  nevét,  lakóhelyét  és 
perbeli állását; 
c) a per tárgyának megjelölését; 
d) az ítélet rendelkező részét és indokolását; 
e)  az  ítélethozatal  helyének  és  idejének  megfelelő 
keltezést. 

 
72/A. §  Az  ítélet  indokolásában  röviden  elő  kell  adni  a 
bíróság  által  megállapított  tényállást  az  arra  vonatkozó 
bizonyítékok  megjelölésével,  hivatkozni  kell  azokra  a 
jogszabályokra,  amelyeken  a  bíróság  ítélete  alapszik.  Meg 
kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a 
bíróság  a  bizonyítékok  mérlegelésénél  irányadónak  vett, 
végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság 
valamely  tényt  nem  talált  bizonyítottnak,  vagy  amelyek 
miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. 
 
72/B. §  (1)  A  végzésekre  a  72.  §  megfelelően  irányadó 
azzal,  hogy  a  feleknek  és  képviselőiknek  lakóhelyét  a 
végzésben  csak  a  szükséghez  képest  kell  feltüntetni, 
továbbá, hogy megindokolni csak olyan végzést kell, amely 
külön  fellebbezéssel  megtámadható.  Az  egyezséget 
jóváhagyó végzést nem kell megindokolni. 
(2)  A  tárgyaláson  hozott  végzéseket  a  bíróság  a  tárgyalási 
jegyzőkönyvbe  is  belefoglalhatja;  ebben  az  esetben  a 
végzésnek  csupán  a  rendelkező  részt  és  az  indokolást  kell 
tartalmaznia. 
(3) A bíróság által hozott határozatokat a tanács tagjai írják 
alá, és jegyző hitelesíti. 
 
73.§  (1)  A  bíróság  névcsere,  hibás  névírás,  szám-  vagy 
hiba, vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását 
végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. 
 
73/A. §  (1)  Az  ítélet  kiegészítését  annak  közlésétől 
számított  tizenöt  nap  alatt  bármelyik  fél  kérheti,  ha  a 
bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, 
vagy  a  kereseti  kérelem  vagy  az  ellenkérelem  valamely 
része  felől  akár  a  fő-,  akár  a  mellékkötelezettség 
tekintetében  nem  határozott,  avagy  a  perköltség  viselése 
vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak 
helye lett volna, nem rendelkezett. 
(2)  Az  ítélet  kiegészítésére  határozott  kérelmet  kell 
előterjeszteni. 
(3)  A  kérelemről  a  bíróság  tárgyalás  alapján  határoz;  a 
feleknek  vagy  egyiküknek  elmaradása  a  határozathozatalt 
nem  gátolja  és  a  tárgyalás  elmulasztása  miatt  igazolásnak 
nincs  helye.  A  kérelemben  a  fél  -  az  ellenérdekű  fél 
egyetértő nyilatkozatának csatolása mellett - kérheti, hogy a 
bíróság a kérelemről tárgyaláson kívül határozzon. 
(4)  Ha  a  bíróság  a  kérelemnek  helyt  ad,  kiegészítő  ítéletet 
hoz,  ellenkező  esetben  a  kérelmet  végzéssel  elutasítja.  A 
kiegészítő  ítéletet  az  eredeti  ítéletre  s  lehetőleg  annak 
kiadmányaira is fel kell jegyezni. 
(5)  A  kiegészítés  iránt  előterjesztett  kérelemnek  az  ítélet 
elleni  fellebbezés  beadására  és  az  ítélet  végrehajtására 

 

32

A  72-74.  §-t  módosította,  és  a  72/A-B.  §-t  beiktatta  a  2019.  évi  IV. 

törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. május 31-től.

 

halasztó  hatálya  nincs,  a  bíróság  azonban  az  ítélet 
végrehajtását a kiegészítési  kérelem elintézéséig  hivatalból 
is felfüggesztheti. 
(6)  Ha  a  bíróság  az  ítéletében  nem  rendelkezett  olyan 
kérdésről,  amelyről  a  rendelkezés  jogszabály  értelmében 
hivatalból  kötelező,  a  mulasztást  a  bíróság  a  hiányosság 
észlelését  követően  haladéktalanul  köteles  hivatalból 
pótolni.  
 
73/B. §  (1)  A  73/A.  §  rendelkezései  a  végzések 
kiegészítésére  is  megfelelően  irányadók,  ilyen  esetben 
azonban  a  bíróság helytadás esetén  is  végzéssel  határoz,  a 
felek meghallgatását pedig mellőzheti. 
(2) A bíróság a kijavítás és a kiegészítés tárgyában a felek 
meghallgatása nélkül, tárgyaláson kívül határoz. 
(3)  A  kijavítás  tárgyában  hozott  határozat  ellen 
fellebbezésnek helye nincsen.  
 
74. §  Amennyiben  a  törvény  másként  nem  rendelkezik,  a 
bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt 
hozta,  kötve  van,  mégpedig  a  határozat  kihirdetésétől 
kezdve,  ha  pedig  a  határozat  kihirdetve  nem  volt,  annak 
közlésétől kezdve. 
 
74/A. §  Az  a  határozat,  amely  fellebbezéssel  nem 
támadható  meg, kihirdetésével  emelkedik  jogerőre;  azok a 
határidők  azonban,  amelyeket  a  határozat  jogerőre 
emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt 
közlésétől kezdődnek. 
 
74/B. §  A  keresettel  érvényesített  jog  tárgyában  hozott 
ítélet  jogereje  kizárja,  hogy  ugyanabból  a  tényalapból 
származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve 
azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, 
vagy  az  ítéletben  már  elbírált  jogot  egymással  szemben 
egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). 

 

XVII. fejezet 

A fellebbezés és a másodfokú eljárás 

 

75. §  (1)  A  bíróság  határozatával  szemben  fellebbezésnek 
van helye.  
(2)  Nincs  helye  fellebbezésnek  az  eljárás  folyamán  hozott 
végzésekkel  szemben  (pervezető  végzés),  továbbá  –  a 
választási  panaszokkal  kapcsolatos  eljárás  kivételével  –  a 
különleges  eljárások  során  hozott  érdemi  határozatokkal 
szemben.  
 
76. §  (1)  A  fellebbezést  a  határozat  kézbesítésétől 
számított  15  napon  belül  a  bíróság  elnökénél  kell  írásban 
benyújtani. 
(2)  Ha  a  fellebbezés  elkésett,  vagy  olyan  határozat  ellen 
irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen, továbbá 
ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére hiányosan adja be, a 
fellebbezést a bíróság elnöke hivatalból elutasítja. 
(3) A fellebbezésnek az  első fokú  határozat végrehajtására 
halasztó hatálya van. 
 
77. §  (1)

33

A  másodfokon eljáró bíróság  tanácsának elnöke 

a  fellebbezésnek  a  bírósághoz  való  megérkezésétől 
számított  30  napon  belüli  időpontra  köteles  tárgyalást 
kitűzni. 
(2)  A  másodfokú  eljárásban  az  első  fokú  eljárásra 

 

33

Módosította a 2009. évi IV. törvény 5.§-a. Hatályos: 2009. december 10-

től. 

background image

vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: 

a)  Végzés  elleni  fellebbezés  esetén  a  bíróság  nem  tart 
tárgyalást, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. 
b

34

  Ítélet  elleni  fellebbezésnél  –  a  81  §  (5)  bekezdése 

kivételével  -  a  bíróság  tárgyaláson  bírálja  el  a 
fellebbezést, amelynek során az előadó bíró ismerteti az 
ügyet,  így  különösen  az  elsőfokú  ítéletet  és  az  azzal 
szemben  benyújtott  fellebbezést,  ezt  követően  a  felek 
tehetik meg perbeli zárónyilatkozatukat. 
c) 

Bizonyítás 

felvételének, 

új 

bizonyíték 

előterjesztésének  illetőleg  a  tárgyalás  elhalasztásának  a 
másodfokú eljárásban nincs helye.  

 
78. § 

(1)

35

A másodfokon eljáró bíróság határozatában az 

elsőfokú határozatot  

a) helyben hagyja,  
b) megváltoztatja, vagy  
c) hatályon kívül helyezi és elnökét  új elsőfokú eljárás 
elfolytatására utasítja.  

 
78/A. §

36

 

A másodfokú bíróság a jelen §-ban foglalt 

rendelkezéseket  a  szükséghez  képest  a  tárgyalásra  került 
ügyekben is megfelelően alkalmazza. 
(2)  Ítélet  ellen  irányuló  fellebbezés  esetében  az  elnök  az 
iratoknak  a  másodfokú  bírósághoz  való  beérkezése  után  a 
szükséghez  képest  intézkedik  az  esetleges  hiányok  pótlása 
iránt, ha pedig a fellebbezést már az első fokú bíróságnak el 
kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz. 
(3) A fellebbező a fellebbezését mindaddig visszavonhatja, 
amíg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából 
vissza  nem  vonul.  A  visszavont  fellebbezést  újból 
előterjeszteni nem lehet. 
(4)  A  fellebbezés  visszavonása  esetén  az  elnök  az  ügyet 
visszaküldi az elsőfokú bíróságnak; ha ezzel kapcsolatban a 
költségek  megállapításának  szüksége  merül  fel,  ebben  a 
kérdésben is határoz. 
 
78/B. §  (1)  Ha  a  másodfokú  bíróság  a  pert  a  tárgyalás 
alapján a 62. § értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság 
ítéletét  végzéssel  teljes  egészében  vagy  abban  a  részében, 
amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi. 
(2)  Ha  a  per  megszüntetésének  alapjául  szolgáló  hiány 
pótolható  vagy  az  eljárás  jóváhagyásával  orvosolható,  a 
felet  erre  a  per  megszüntetése  előtt  -  megfelelő  határidő 
kitűzésével - fel kell hívni. 
 
78/C. §  (1)  A  másodfokú  bíróság  az  elsőfokú  bíróság 
ítéletét  -  a  fellebbezési  (csatlakozó  fellebbezési)  kérelem, 
illetőleg  a  fellebbezési  ellenkérelem  korlátaira  tekintet 
nélkül  -  végzéssel  hatályon  kívül  helyezi,  és  az  elsőfokú 
bíróságot  a  per  újabb  tárgyalására  és  újabb  határozat 
hozatalára  utasítja,  ha  az  elsőfokú  bíróság  nem  volt 
szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában 
olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében 
kizáró ok áll fenn. 
(2)  A  másodfokú  bíróság  az  elsőfokú  bíróság  ítéletét  -  a 
fellebbezési  (csatlakozó  fellebbezési)  kérelem,  illetőleg  a 
fellebbezési  ellenkérelem  korlátaira  tekintet  nélkül  - 
végzéssel  hatályon  kívül  helyezheti,  és  az  elsőfokú 
bíróságot  a  per  újabb  tárgyalására  és  újabb  határozat 

 

34

Módosította a 2019. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

35

Módosította a 2009. évi IV. törvény 6.§-a. Hatályos: 2009. december 10-

től. 

36

  A  78/A-E.  §-t  beiktatta,  és  ezzel  egyidejűleg  a  korábbi  78/A-I.  § 

számozását 78/F-N. §-ra módosította. Hatályos: 2019. május 31-től. 

hozatalára  utasíthatja,  ha  az  elsőfokú  eljárás  lényeges 
szabályainak  megsértése  miatt  szükséges  a  tárgyalás 
megismétlése, illetőleg kiegészítése. 
(3)  Ha  a  bizonyítási  eljárásnak  nagyterjedelmű  vagy  teljes 
megismétlése,  illetőleg  kiegészítése  szükséges,  anélkül 
azonban,  hogy  az  (1)  és  (2)  bekezdésben  foglalt  feltételek 
fennállanának,  a  másodfokú  bíróság  az  elsőfokú  bíróság 
ítéletét - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) 
kérelem  és  a  fellebbezési  ellenkérelem  korlátai  között  - 
hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a 
keretben  a  per  újabb  tárgyalására  és  újabb  határozat 
hozatalára utasíthatja. 
(4) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az 
elsőfokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, 
továbbá  az  új  eljárásra  vonatkozó  utasításokat.  A 
másodfokú  bíróság  a  jelen  §  esetében  csupán  a  perköltség 
összegét  állapítja  meg,  a  költség  viselésének  kérdésében 
pedig az elsőfokú bíróság határoz.  
 
78/D. §  (1)  A  másodfokú  bíróság  a  fellebbezési  tárgyalás 
alapján,  ha  nem  a  törvény  megelőző  rendelkezései  szerint 
kell határoznia, az ügy érdemében dönt. 
(2)  Ha  az  elsőfokú  bíróság  ítélete  érdemben  helyes,  a 
másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az 
elsőfokú  bíróság  ítéletét  egészben  vagy  részben 
megváltoztatja,  illetőleg  közbenső  ítéletet  vagy  részítéletet 
hoz. 
(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a 
fellebbezési  (csatlakozó  fellebbezési)  kérelem  és  a 
fellebbezési  ellenkérelem  korlátai  között  változtathatja 
meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, 
illetőleg  az  azzal  szemben  felhozott  védekezés  alapjául 
szolgáló  olyan  kérdésekben  is  határozhat,  amelyekben  az 
elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. 
(4) Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a 
követelés  összegére  (mennyiségére)  nézve  a  tárgyalást 
folytatni kell, a  másodfokú bíróság az  iratokat  az elsőfokú 
bíróságnak küldi meg. Így jár el a másodfokú bíróság akkor 
is,  ha  a  keresetet  elutasító  ítélet  elleni  fellebbezés  folytán 
közbenső ítéletet hoz. 
 
78/E. §  (1)  A  másodfokú  bíróság  az  elsőfokú  bíróság 
ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat 
is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen fellebbezésnek 
egyáltalában 

nincs 

helye, 

vagy 

amelyek 

külön 

fellebbezéssel támadhatók meg. 
(2)  A  másodfokú  bíróság  az  egyezséget  jóváhagyó 
végzésében  megállapítja,  hogy  az  elsőfokú  bíróság 
fellebbezéssel  (csatlakozó  fellebbezéssel)  megtámadott 
ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség 
vonatkozik, hatályát veszti. 
(3) Az eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot 
meg  kell  nevezni,  és  ügyszámát  is  fel  kell  tüntetni.  Ha  a 
másodfokú  bíróság  az  elsőfokú  ítéletet  indokai  alapján 
hagyja  helyben,  a  másodfokú  ítélet  indokolásában  csupán 
erre a körülményre kell utalnia. 
(4)

37

A  másodfokú  eljárás  befejezése  után  az  iratokat  a 

bíróság legkésőbb harminc napon belül megküldi a bíróság 
elnökének.  A  másodfokú  eljárást  befejező  határozatot  – 
figyelemmel  az  54.  §  (12)  bekezdésére  -  a  felekkel 
kézbesítés  útján  a  másodfokú  bíróság  közli  tizenöt  napon 
belül.  Ha  a  másodfokú  bíróság  a  határozata  kihirdetését 
elhalasztotta,  a  már  írásba  foglalt  határozatát  a  jelenlévő 

 

37

Módosította  a  2021.  évi  IV.  törvény  8.  §-a.  Hatályos:  2021.  november 

26-tól. 

background image

feleknek  nyomban  kézbesíti  és  ezt  a  jegyzőkönyvben  is 
feltünteti. 

 

XVII/A. fejezet 

Perújítás

38

 

 

78/F. §

39

 (1)  A  bíróság  eljárást  befejező  jogerős  döntése 

ellen perújításnak van helye, ha 

a)  a  fél  oly  tényre  vagy  bizonyítékra,  illetőleg  olyan 
jogerős  bírói  vagy  más  egyéb  határozatra  hivatkozik, 
amelyet  a bíróság a  perben nem bírált el, feltéve, hogy 
az  -  elbírálás  esetén  -  reá  kedvezőbb  határozatot 
eredményezhetett volna; 
b)

40

a  fél  a  döntés  hozatalában  részt  vett  bírónak,  az 

ellenérdekű félnek vagy  másnak bűncselekménye miatt 
a törvény ellenére lett pervesztes; 
c) a perben hozott döntést megelőzően ugyanarra a jogra 
nézve már korábban jogerős döntést hoztak; 

(2)  Az  (1)  bekezdés  a)  pontja  alapján  a  felek  bármelyike 
csak  akkor  élhet  perújítással,  ha  az  ott  említett  tényt, 
bizonyítékot  vagy  határozatot  a  korábbi  eljárás  során 
hibáján kívül nem érvényesíthette. 
(3)  Az  (1)  bekezdés  b)  pontja  alapján  perújításnak  csak 
akkor  van  helye,  ha  a  perújítás  okaként  megjelölt 
bűncselekmény 

elkövetését 

jogerős 

bírói 

ítélet 

megállapította,  vagy  ilyen  ítélet  hozatalát  nem  a 
bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki. 
 
78/G. §  (1)  A  perújítási  kérelem  előterjesztésének 
határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott  döntés 
jogerőre  emelkedésétől,  ha  pedig  a  perújítás  okáról  a  fél 
csak  később  szerzett  tudomást,  vagy  csak  később  jutott 
abba  a  helyzetbe,  hogy  perújítással  élhessen,  ettől  az 
időponttól  kell  számítani.  A  tudomásszerzés  időpontját 
elegendő valószínűvé tenni. 
(2)  A  döntés  jogerőre  emelkedésétől  számított  öt  év 
elteltével  perújításnak helye nincs; e  határidő elmulasztása 
miatt igazolással élni nem lehet. 
 

A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása 

 

78/H. §  (1) A perújítási kérelmet a bíróságnál kell írásban 
benyújtani. 
(2)  A  perújítási  kérelemben meg  kell  jelölni  azt  a  döntést, 
amely  ellen  a  perújítás  irányul,  s  annak  megváltoztatása 
iránt  kérelmet  kell  előterjeszteni.  A  kérelemben  meg  kell 
jelölni  a  perújítás  alapjául  szolgáló  tényeket  és  azok 
bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott döntés jogerőre 
emelkedésétől  számított  hat  hónap  eltelte  után  terjesztik 
elő, ennek okait elő kell adni. 
 
78/I. §  Ha  a  perújítási  kérelmet  a  megtámadott  döntés 
jogerőre  emelkedésétől  számított  öt  év  elteltével 
terjesztették  elő,  a  bíróság  azt  tárgyalás  kitűzése  nélkül, 
hivatalból elutasítja. 
 
78/J. §

41

 Ha  a  perújító  fél  az  első  tárgyalást  elmulasztja,  a 

 

38

A XVII/A. fejezetet (78/A-78/I. §) beiktatta a 2012. évi V. törvény 2. §-

a. Hatályos: 2012. október 1-től. 

39

A  78/A-E.  §-t  a  2019.  évi  IV.  törvény  7.  §  (2)  bekezdése  akként 

módosítottaa, hogy 78/A-I. § került beiktatásra került. Ezzel egyidejűleg a 
korábbi 78/A-E. § átszámozásra került. Hatályos: 2019. május 31-től. 

40

Módosította a 2019. évi IV. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

41

Módosította a 2019. évi IV. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től.

 

bíróság  a  perújítási  kérelmet  hivatalból  elutasítja;  az 
ellenérdekű  fél  mulasztása  a  tárgyalás  megtartását  nem 
gátolja.  
 
78/K. §  (1)  A  bíróság  hivatalból  vizsgálja,  hogy  a 
perújításnak a 78/A-78/B. §-ban meghatározott előfeltételei 
fennállnak-e.  A  megengedhetőség  körében  a  78/A.  §  (1) 
bekezdésének  a)  pontjával  kapcsolatban  azt  kell  elbírálni, 
hogy  a  perújító  fél  által  a  perújítás  alapjául  felhozottak 
valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, 
hogy  a  bíróság  a  perújító  félre  kedvezőbb  határozatot 
hozzon.  A  bíróság  a  tárgyaláson  a  perújítás  érdemében  is 
tárgyalhat  és határozhat; ha  azonban célszerűnek látszik, a 
perújítás  megengedhetősége  kérdésében  külön  tárgyal,  és 
végzéssel határoz. 
(2)  Ha  a  bíróság  a  perújítást  megengedhetőnek  találja,  az 
érdemi  tárgyalást  kitűzi,  illetőleg  a  tárgyalást  érdemben 
folytatja,  ellenkező  esetben  pedig  a  perújítási  kérelmet, 
mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja. 
(3)  Ha  a  bíróság  a  perújítási  kérelem  megengedhetősége 
tárgyában  külön  hoz  határozatot,  határozata  ellen  külön 
fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás 
csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható. 
 
78/L. §  (1)  A  perújítás  megengedése  esetében  a  pert  a 
kérelem korlátai között újból kell tárgyalni. 
 
78/M. §  A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez 
képest  a  perújítási  kérelemmel  megtámadott  döntést 
hatályában  fenntartja,  illetőleg  annak  egészben  vagy 
részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak 
megfelelő új határozatot hoz. 
 
78/N. §  Amennyiben  a  jelen  fejezet  másként  nem 
rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános 
szabályok  szerint  jár  el.  A  határozathozatalra,  valamint  a 
határozatok  elleni  perorvoslatokra  szintén  az  általános 
szabályok irányadók. 

 

 

 

ÖTÖDIK RÉSZ 

A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 

 

XVIII. fejezet 

A törvényességi felügyeleti és a fegyelmi eljárás 

során hozott határozatok felülvizsgálata 

 

79. §  (1)

42

A  törvényességi  felügyeleti  eljárásban  a 

keresetet  a  határozat  kézhezvételétől  számított  15  napon 
belül az országos ügyész ellen kell indítani.  A törvény 14. 
§-ban, 15. §-ban meghatározottak szerint indított, valamint 
a  32.  §  b)  pontjában  meghatározott  cselekmények  közül  a 
szexuális  zaklatás  miatt  indított  fegyelmi  eljárások 
lefolytatása  esetén  a  keresetet  a  fegyelmi  vétséget 
megvalósító feltételezett elkövetővel, mint alperes ellen kell 
megindítani. 
(2)

43

A  fegyelmi  eljárásban  hozott  döntéssel  szemben  a 

keresetet  a  határozat  kézhezvételétől  számított  15  napon 
belül  az  eljáró  fegyelmi  tanács,  mint  alperes  ellen  kell 
megindítani.  A  bírósági  eljárásban  a  fegyelmi  tanácsot  az 

 

42

Kiegészítette  a 2021.  évi  IV.  törvény  9.  §-a.  Hatályos:  2021.  november 

26-tól. 

43

Módosította a 2016. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

background image

általa kijelölt tagja képviseli. 
(3) 

44

A  keresetlevélben  az  55.  §  (2)  bekezdésben 

felsoroltakon  túlmenően  fel  kell  tüntetni  a  támadott 
határozat  számát  és  a  határozatot  hozó  jogszolgáltatási 
szerv  nevét,  továbbá  meg  kell  jelölni,  hogy  az  mely 
jogszabályba  ütközik.  A  támadott  határozatot  a 
keresetlevélhez mellékelni kell. 
(4)

45

A  fegyelmi  eljárásban,  amennyiben  a  bíróság  a 

fegyelmi határozat megváltoztatása útján a fegyelmi tanács 
által  kiszabott  fegyelmi  büntetés  helyett  másik  fegyelmi 
büntetést  kíván  alkalmazni,  úgy  a  33.  §  (1)  bekezdésében 
sorrendben 

később 

szereplő 

fegyelmi 

büntetést, 

jogkövetkezményt  nem  alkalmazhat,  mint  amelyet  a 
fegyelmi  tanács  kiszabott.  A  súlyosbítási  tilalom  nem 
vonatkozik  arra  az  esetre,  amikor  az  eredetileg  kiszabott 
fegyelmi büntetésnél enyhébb, de több büntetést együttesen 
szab ki a bíróság. 

 

XIX. fejezet 

A választási panaszokkal kapcsolatos eljárás 

 

80. §

46

 (1)  A  panaszt  a  vélelmezett  jogsértés  napjától 

számított  8  napon  belül  a  választással  érintett  egyházi 
testülettel  vagy  intézménnyel  szemben  lehet  előterjeszteni. 
A  határidő  jogvesztő,  mulasztás  igazolásának  nincsen 
helye.  Amennyiben  az  adott  tisztségre  megválasztott 
személy  az  adott  választás  tényéről  a  fenti  jogvesztő 
határidőt  követően  szerzett  tudomást  az  arra  hivatott 
egyházi szervezet hivatalos értesítése alapján, úgy a fenti 8 
napos panasz tételi határidőt az értesítés kézbesítésétől kell 
számítani.    
(2)  A  panaszban  meg  kell  jelölni  az  érintett  egyházi 
testületet  vagy  intézményt,  továbbá  a  törvénysértő 
magatartást  és  annak  következményeit.  A  panaszhoz 
csatolni  kell  a  rendelkezésre  álló  okiratokat  és  a 
meghallgatni indítványozott tanúk nevét és idézési címét. 
(3)  A  bíróság  felhívására  az  érintett  egyházi  testület  vagy 
intézmény 

törvényes 

képviselője 

választással 

kapcsolatban keletkezett összes iratot kézbesítő útján vagy 
elsőbbségi  postai  küldeményként  köteles  a  bíróságnak 
megküldeni. Ennek elmulasztása a 32. § e) pontjába ütköző 
fegyelmi vétség. 
 
81. §  (1)  A  bíróság  elsőfokon  egyesbíróként,  másodfokon 
3 tagú tanácsban jár el. 
(2)  A  bíróság egyesbíróként tárgyalás tartása nélkül jár el, 
kivéve  amennyiben  a  keresetlevél,  illetve  mellékletei 
alapján  az  egyesbíró  álláspontja  szerint  tárgyalás  tartása 
szükséges.  Ezen  utóbbi  esetben  a  tárgyalást  a  panasz 
beérkezésétől  számított  15  napon  belüli  időpontra  kell 
kitűzni.  A  tárgyalás  elhalasztásának  nincs  helye. 
Amennyiben  a  bíróság  egyes  bíróként  tárgyalás  tartása 
nélkül  jár  el,  úgy  ügydöntő  határozatát  a  keresetlevélnek, 
illetve  mellékleteinek  a  bírósághoz  történő  beérkezésétől 
számított 15 napon belül hozza meg. 
(3)  A  bíróság  határozatát  a  meghozatalától  számított  3 
napon  belül  írásba  kell  foglalni,  és  haladéktalanul 
kézbesíteni kell. 
(4)  A  határozat  ellen  a  kézhezvételtől  számított  5  napon 
belül lehet fellebbezést előterjeszteni. 

 

44

Módosította a 2019. évi IV. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

május 31-től. 

45

Beiktatta  a  2016.  évi  VII.  törvény  7.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

január 1-től. 

46

A  80-81.  §-t  módosította  a  2019.  évi  IV.  törvény  8.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2019. május 31-től. 

(5) A fellebbezést a bíróság 8 napon belül tárgyalás tartása 
nélkül  bírálja  el,  kivéve  amennyiben  a  fellebbezést 
előterjesztő  fél  a  fellebbezésben  kifejezetten  kéri  tárgyalás 
tartását.  Ebben  az  esetben  a  fellebbezésben  elő  kell 
terjeszteni a tárgyalás tartásának indokait is.  
(6)  A  másodfokon  eljáró  tanács  csak  abban  az  esetben 
utasíthatja el a tárgyalás tartása iránti kérelmet, amennyiben 
annak  indokai  nyilvánvalóan  megalapozatlanok.  Ebben  az 
esetben  a  másodfokú  ítéletben  az  elutasítás  indokait  is 
rögzíteni kell. 
(7)  Tárgyalás  tartása  esetén  a  tárgyalást  a  panasz 
beérkezésétől  számított  15  napon  belüli  időpontra  kell 
kitűzni.  A  tárgyalás  elhalasztásának  nincs  helye.  A 
másodfokú bíróság határozatát a meghozatalától számított 3 
napon  belül  írásba  kell  foglalni,  és  haladéktalanul 
kézbesíteni kell. 
 
82. §  (1)  A  választás  eredményére  kiható  törvénysértés 
esetén  a  bíróság  a  választás  eredményét  részben  vagy 
egészben  megsemmisíti,  és  az  eljárást  lefolytató  egyházi 
testületet  vagy  intézményt  az  eljárás  törvényes  rendben 
történő egészben vagy részben való megismétlésére utasítja. 
Amennyiben  fegyelmi  eljárás  megindításának  lehetősége 
merül fel, erről az illetékes püspököt értesíteni kell. 
(2) A megalapozatlan panaszt a bíróság elutasítja. 

 

XX. fejezet 

A lelkészi életpályamodell követelményeivel 

összefüggésben hozott püspöki határozat 

felülvizsgálata 

 

83. §  (1)

47

A  lelkészi  életpályamodell  törvényben  vagy 

országos  szabályrendeletben  rögzített  követelményeinek 
nem  teljesítésével  összefüggésben  az  egyházi  szolgálatról 
és  az  egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III. 
törvény 18. § (1) vagy (2) bekezdése alapján hozott püspöki 
határozat  felülvizsgálata  iránti  –  halasztó  hatályú  – 
keresetet  az  érintett  lelkész  a  határozat  kézhezvételétől 
számított  15  napon  belül  terjeszthet  elő.  A  pert  a 
határozatot hozó püspökkel szemben kell megindítani. 
(2)  A  keresetlevélben  az  56.  §  (2)  bekezdésében 
felsoroltakon  túlmenően  fel  kell  tüntetni  a  támadott 
határozat  számát,  továbbá  meg  kell  jelölni,  hogy  az  mely 
jogszabályba  ütközik.  A  támadott  határozatot  a 
keresetlevélhez mellékelni kell. 
(3) A bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása nélkül jár el, 
ügydöntő határozatát a keresetlevélnek a bírósághoz történő 
beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg. 

 

XXI. fejezet 

A különleges eljárások közös szabályai 

 

84. §  (1)  A  per  eredményétől  függetlenül  a  felmerült 
költségeket az országos egyház viseli. 
(2)

48

A  bíróság  határozata  ellen  –  kivéve  a  választási 

panaszokkal  kapcsolatos  eljárást,  illetve  a  törvény  14.  §-
ban, 15. §-ban meghatározottak szerint indított, valamint a 
32.  §  b)  pontjában  meghatározott  cselekmények  közül  a 
szexuális  zaklatás  miatt  indított  fegyelmi  eljárásokat  – 
fellebbezésnek helye nincs

.

 

(3)  A  különleges  eljárások  körébe  tartozó  perek  más 

 

47

A  fejezetcímet  és  a  83.  §  (1)  bekezdését  módosította  a  2018.  évi  VII. 

törvény 15. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től. 

48

Módosította a 2021. évi IV. törvény  10. §-a. Hatályos: 2021. november 

26-tól. 

background image

perekkel nem egyesíthetők. 

 

HATODIK RÉSZ 

A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK 

HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSA 

 

85. §  (1) 

Az 

egyházi 

jogszolgáltatási 

szervek 

határozatainak végrehajtásáról a bíróság gondoskodik. 
(2)  A  jogerős  ügyészi  vagy  fegyelmi  tanácsi  határozat 
végrehajtását  az  illetékes  ügyész  kezdeményezi  a 
bíróságnál. A jogerős bírósági határozat végrehajtását a fél 
vagy az országos ügyész kezdeményezi a bíróságnál.  
(3)  A  végrehajtási  kérelemben  meg  kell  jelölni  a 
végrehajtható  ügyirat  számát,  a  felek  azonosításához 
szükséges  adatokat,  továbbá  a  végrehajtási  kérelem 
előterjesztésének okát.  
(4)  A  bíróság  a  végrehajtási  kérelmet  megvizsgálja,  és 
amennyiben az megalapozott, végzésében  –  rövid határidő 
kitűzésével  –  felhívja  a  kötelezettet  teljesítésre,  és 
pénzbírságot  szab  ki.  A  végzést  a  bírósághoz  való 
beérkezésétől  számított  8  napon  belül  a  felek  és  más 
kötelezett részére kézbesíteni kell.  
 
86. §  (1)  A  végrehajtási  eljárás  során  alkalmazható 
kényszerintézkedések: 

a) pénzbírság, 
b) támogatás felfüggesztés, 
c) támogatás vagy követelés lefoglalás, 
d) jogi személyiség megvonása, 
e) feloszlatás, 
f)  e  törvény  33.§  e),  f)  és  g)  pontjában  megjelölt 
joghátrányok. 

(2)  A  pénzbírság  legmagasabb  összege  a  mindenkori 
minimálbér  tízszeresének  megfelelő  összeg  lehet.  A 
pénzbírság ismételten is kiszabható.  
(3) A támogatás felfüggesztésről szóló határozatot meg kell 
küldeni  a  kötelezett  részére,  a  támogatást,  járadékot,  vagy 
egyéb  összeget  folyósító  egyházi  testület,  intézmény 
vezetőjének. A megkeresésből egyértelműen ki kell tűnnie, 
hogy  ki  az  intézkedésre  köteles  természetes  személy.  A 
megkeresett 

köteles 

folyósítást 

haladéktalanul 

felfüggeszteni.  A  költségvetési  normatíva  folyósítása  nem 
függeszthető fel.  
(4)  A  támogatás  felfüggesztésének  eredménytelensége, 
vagy  részleges  eredményessége  esetén  helye  van  a 
támogatás  vagy  követelés  lefoglalásának,  amelynek  során 
az  érintett  egyházi  testület,  intézmény  vezetője  köteles  a 
folyósítandó  összeget  közvetlenül  a  végrehajtást  kérő 
részére folyósítani. Egyebekben a támogatás vagy követelés 
lefoglalására  a  támogatás  felfüggesztésére  irányadó 
szabályokat kell alkalmazni. 
(5)  Jogi  személyiségű  egyházi  önkormányzat,  intézmény 
jogi  személyiségét  megszüntetheti  a  bíróság  és  ezzel 
egyidejűleg  általános  jogutódként  a  Magyarországi 
Evangélikus Egyházat jelöli meg. 
(6)  Feloszlatás  esetén  a  feloszlatott  testület  mandátuma 
megszűnik és a hatályos jogszabályok alapján új választást 
kell tartani. 
 
87. §  (1)  A  bíróságnak  a  86.  §  alkalmazása  során  hozott 
rendelkezésének a be nem tartása a 32. § e) pontjába ütköző 
fegyelmi vétség.  
(2) A fegyelmi eljárás megindításának szükségességéről az 
illetékes püspököt értesíteni kell. 
(3)  A  végrehajtási  eljárás  során  hozott  határozatok 

pervezető végzésnek minősülnek 

 

HETEDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 

88. §  (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. 
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 
az  egyházi  bíráskodásról  szóló,  többször  módosított  1997. 
évi X. törvény. 
(3)  Az  egyházmegyei  és  egyházkerületi  bíróságok  2005. 
december  31-én  megszűnnek,  a  folyamatban  lévő  ügyeket 
ugyanezen határnapon át kell tenni az országos bírósághoz 
az  ügyekről  szóló  teljeskörű  tájékoztatással.  A  már 
folyamatban lévő ügyeket a hatályban levő törvény szerint 
kell elbírálni.  
(4)  Az  országos  bíróság  változatlan  összetétellel,  mint  a 
bíróság működik tovább az általános tisztújítás időpontjáig.  
(5)  Az  e  törvény  hatálybalépésekor  a  korábbi 
jogszabályoknak  megfelelően  jogerős  határozattal  lezárult 
ügyekben a  végrehajtási eljárásra e  törvény  szabályait kell 
alkalmazni. 

 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2022. június »
június
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930