2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Az intézmények és formáik
1. §
1
(1)
Az evangélikus egyházi intézmény (a
továbbiakban: intézmény) valamely jogi személyiséggel
rendelkező egyházi önkormányzat által meghatározott céllal
alapított, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12.
§ (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján meghatározott,
10. § szerinti belső egyházi jogi személy.
(2)
2
Egyházközségi és egyházmegyei alapítású intézmény
alapításának folyamatát az adott egyházkormányzati szint
közgyűlése, a Magyarországi Evangélikus Egyház által
alapított intézmény esetén az országos presbitérium
előzetes,
támogató
szándéknyilatkozatával
lehet
megkezdeni. Egyházközségi közgyűlés által alapítandó
intézmény megalapításáról rendelkező döntést megelőzően
az illetékes egyházmegyei és az országos presbitérium
egybehangzó
jóváhagyásával
is
rendelkezni
kell.
Egyházmegyei közgyűlés által alapítandó intézmény
megalapításáról rendelkező döntést megelőzően az illetékes
egyházkerületi közgyűlés és az országos presbitérium
egybehangzó jóváhagyásával is rendelkezni kell.
(3) Az evangélikus intézmény önálló intézményvezetői
képviselettel,
önálló
szakmai
programmal
és
jogszabályokban
meghatározott
szabályzatokkal
rendelkezik, önálló költségvetés alapján gazdálkodik a
működéshez szükséges vagyonnal és forrásokkal, illetve az
e törvény alapján létrehozott igazgatótanács segítő
iránymutatása mellett működik. Az egyházi intézmény a
felvételnél és foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél az e
törvényben meghatározottak figyelembevételével a sajátos
identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket határozhat
meg.
2. § (1) Az intézmények célja az egyház alapvető
küldetésének végzése és támogatása a következő
területeken:
a) evangélizáló és missziói munka,
b) kommunikáció,
c) kultúra és közművelődés,
d)
3
nevelés-oktatás,
e)
4
diakónia: szociális, valamint gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátás és szolgáltatás, egészségügy.
f)
(2) Az intézmények céljaikat az alábbi formákban
valósítják meg:
a) missziói intézmény,
b) konferencia- és üdülőközpont,
c) tájékoztatási intézmény,
d) gyűjtemény,
1
Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
2
Módosította a 2017. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. november
25-től.
3
A d) pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
4
Az e) pontot módosította és ezzel egyidejűleg az f) pontot hatályon kívül
helyezte a 2018. évi I. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-
től.
e) közművelődési intézmény,
f) felsőoktatási intézmény,
g)
5
köznevelési intézmény,
h) egyéb oktatási intézmény,
i)
6
diakóniai intézmény,
j)
k)
7
fejlesztési és vagyongazdálkodási intézmény.
(3) Az intézmények alapító okiratában az intézmény
formáját – a fő tevékenységi terület alapján – a (2)
bekezdés megfelelő pontjára utalással kell meghatározni.
II. fejezet
Intézmények alapítása, fenntartása, megszüntetése
3. §
8
(1) Az egyházi önkormányzat intézményt alapíthat és
tarthat fenn, ha
a) az alapításhoz szükséges állami és egyházi
engedélyekkel, jóváhagyásokkal rendelkezik, illetve az
intézmény szervezete és működése az egyházi és állami
jogszabályoknak megfelel,
b) az alapító önkormányzati testület az intézmény
fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud tenni,
c) az intézmény alapítását és működését a felettes
egyházi önkormányzat közgyűlése az országos
presbitérium, valamint az illetékes állami hatóság
engedélyezi,
d) elfogadja a Magyarországi Evangélikus Egyház
illetékes testületének szakmai irányítását, illetve
felügyeletét, a 7. § (4) bekezdésben írt hozzájárulást
megadja,
e) az intézmény alkalmazza az egyház egységes
számviteli és könyvvezetési rendszerét, elfogadja és
betartja az egyházi jogszabályokban és döntésekben
meghatározott gazdasági-pénzügyi szabályozást.
(2) Intézmény alapításánál be kell tartani a vonatkozó
állami
és
egyházi
jogszabályokban
az
adott
intézménytípusra meghatározott feltételeket azzal, hogy
egyházi fenntartási kötelezettség kizárólag az evangélikus
egyház, és annak belső egyházi jogi személyei által alapított
egyházi intézményben vállalható fel.
(3) Az intézményalapítás előtt az alapító egyházi
önkormányzat
szakmai
és
gazdasági
szempontú
előterjesztést készít, amelyet az országos szakmai és
gazdasági bizottság e törvényben meghatározottak szerint
egybehangzóan
hagy
jóvá.
Amennyiben
egy
intézménytípusnál a törvény nem rögzíti az illetékes
szakmai bizottságot, akkor az országos presbitérium jelöli
ki azt.
(4) A (3) bekezdés szerint előterjesztésnek tartalmaznia kell
az alapításra vonatkozó feltételek fennállásán túlmenően az
alábbiakat is:
a) amennyiben az intézmény működésének tárgyi
feltételéül szolgáló ingatlan nem az alapító, illetve nem
a fenntartó tulajdonában áll, annak használatáról, a
működtetés feltételeiről szóló, a tulajdonossal megkötött
megállapodást;
b) a helyileg illetékes egyházközséggel, annak
lelkészeivel a kapcsolattartás és az együttműködés
módjáról, formáiról való megállapodást.
4. §
9
(1) Az intézmény alapító okiratának az állami
5
A g) pontot pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
6
Az i) pontot módosította és ezzel egyidejűleg a j) pontot hatályon kívül
helyezte a 2018. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-
től.
7
Beiktatta a 2016. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2016. november 18-tól.
8
Módosította a 2012. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
9
Módosította a 2012. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
jogszabályoknak való megfelelésen és az e törvény 2. § (3)
bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell
legalább:
a) az intézmény – és amennyiben több egységből áll,
azok – megnevezését,
b) evangélikus szó használatát az intézmény nevében,
c) az intézmény alapítójának megnevezését, az
alapításról szóló határozat számát, illetve az alapítás
időpontját,
d) az intézmény alapításakor rendelkezésre bocsátott
alapítói vagyon összegét, összetételét,
e) az intézmény fenntartójának megjelölését, címét,
f) az intézmény tevékenységének felsorolását és az
intézmény működési területét,
g) az intézmény gazdálkodási besorolását,
h) az intézmény képviseleti rendjét,
i) az intézményvezető megbízásának rendjét, jogállását,
j) az egyházi jogszabályokra utalást,
k) a vagyon feletti rendelkezési jogot és rendelkezést az
intézmény
vagyonának
sorsáról
az
intézmény
megszűnése esetére,
l) mindazt, amit az alapító a jogszabályokban előírtakkal
összhangban az intézményalapítás indokaival, céljaival
és körülményeivel kapcsolatban rögzíteni kíván.
(2) Az alapító okirat fenntartó általi módosítására az állami
jogszabályokat, valamint – a szándéknyilatkozat tétele
kivételével - az egyházi intézmény alapításának szabályait
kell alkalmazni azzal, hogy az országos szakmai és
gazdasági bizottság támogató döntése esetén nem szükséges
az országos presbitérium jóváhagyását beszerezni.
(3) A törvényben előírt előzetes engedélyek és
jóváhagyások nélkül elfogadott alapító okirat, alapító okirat
módosítása, annak aláírása fegyelmi vétségnek minősül. A
jogszabálysértést elkövető egyházi önkormányzat a
törvénytelen állapot fennállásának ideje alatt egyházi
támogatást nem kaphat.
5. §
10
6. §
11
Evangélikus egyházi intézmények alapítása és
fenntartása
érdekében
az
evangélikus
egyház
önkormányzati testületei más egyházzal, állami és
önkormányzati hatósággal, jogi és magánszeméllyel is
köthetnek szerződést, amennyiben rendelkeznek az egyházi
törvényekben előírt előzetes jóváhagyásokkal.
7. § (1) Az egyházi önkormányzat fenntartói jogait és
kötelességeit presbitériumán keresztül gyakorolja, biztosítja
az intézmény folyamatos működésének feltételeit. Ennek
során:
a) biztosítja és ellenőrzi a szakmai működés és
gazdálkodás törvényességét, a szakmai munka
eredményességét és hatékonyságát, az intézmény
egyházi jellegét,
b) jóváhagyja az intézmény valamennyi szabályzatát,
amennyiben állami és egyházi jogszabály eltérően nem
rendelkezik,
c) az intézményvezető felett munkáltatói jogkört
gyakorol,
d) biztosítja a feladatellátáshoz szükséges létszám és
végzettség szerinti személyi feltételeket.
(2) A fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma
fenntartói jogkörét határozatában az elnökségre, az
igazgatótanácsra, illetve a Magyarországi Evangélikus
10
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 5. §-a. Hatályos: 2012.
október 1-től.
11
A 6. §-12. § (1) bekezdéséig terjedő rendelkezéseket módosította a 2012.
évi VI. törvény 6. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
Egyház által fenntartott intézmény esetén az országos iroda
igazgatójára is átruházhatja az alábbi át nem ruházható
jogkörök kivételével:
a) az alapító okirat és módosításának jóváhagyása,
b)
12
az intézmény költségvetésének és beszámolójának
elfogadása,
c) az egyházi jogszabályban meghatározott értékhatár
feletti
beruházás
megvalósításának,
pályázat
lefolytatásának előzetes jóváhagyása,
d) az intézmény tulajdonában, illetve használatában álló
ingatlan
tulajdonjogi
és
rendelkezési
jog
megváltozásához való előzetes hozzájárulás,
e) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának,
szakmai
programjának,
állománytáblájának
jóváhagyása,
f) az intézményvezető megválasztása, felmentése és
díjazásának megállapítása,
g) mindazon feladatok ellátása, melyeket egyházi
törvény kizárólagos fenntartói jogkörként megjelöl.
(3) Az intézmény köteles vezetni a vonatkozó
jogszabályokban számára előírt nyilvántartásokat és
dokumentációkat, s azokat a fenntartó, továbbá az országos
presbitérium és az illetékes hatóságok rendelkezésére
bocsátani.
(4) Az intézmény alapításának, illetve alapító okirata mó-
dosításának tényével egyidejűleg a fenntartó és az intéz-
mény hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarországi Evangélikus
Egyház arra illetékes testülete, tisztségviselője az intéz-
mény szakmai, törvényességi és gazdagsági működése fel-
tételeinek biztosítása érdekében dokumentumaiba és köny-
veibe betekintsen, felvilágosítást kérjen és kapjon, szükség
esetén intézkedések megtételét kezdeményezze a fenntartó-
nál, illetve az intézménynél.
(5) Az (3)-(4) bekezdésben írtak elmulasztása, nem
teljesítése
esetén
az
országos
szabályrendeletben
meghatározott jogkövetkezmény érvényesíthető.
8. § (1) A fenntartó szakmai, törvényességi és gazdasági
felügyeletének keretében legalább évente egyszer –
szakértő részvételével – ellenőrzi, és ennek alapján értékeli
az intézmény működését. A fenntartó által évente
meghatározott tartalmú értékelés az alábbi szempontok
figyelembevételével kerül meghatározásra:
a) az intézményi feladatellátás törvényességének, a
szakmai programnak, illetve annak évente, a fenntartó
által meghatározott részének megvalósulása,
b) az intézmény működésének általános feltételei: a tár-
gyi, a személyi, és a gazdasági-pénzügyi feltételek fo-
lyamatos rendelkezésre állása,
c) a szakmai működés, munkatervek hatékonysága,
eredményessége, összhangban az intézményben folyó
munkával,
d) az intézmény szerepe a fenntartó egyházkormányzati
szint, illetve az egyház és a területileg illetékes egyház-
község életében.
(2) Az intézmények feletti szakmai, törvényességi és
gazdasági felügyeletet a fenntartó az illetékes országos
bizottság és az országos iroda illetékes osztálya(i) szakmai
iránymutatása, határozatába foglalt álláspontja alapján,
véleményének
beszerzését
követően
gyakorolja.
Amennyiben a fenntartó ezek figyelmen kívül hagyásával
gyakorolja fenntartói jogát, országos szabályrendeletben
meghatározott jogkövetkezmény alkalmazható.
(3) A szakmai, törvényességi és gazdasági felügyelet
rendjének részletszabályait országos szabályrendelet
12
Módosította a 2018. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. szeptember
30-tól.
rögzíti.
9. § (1) Amennyiben az intézmény az alapító okiratában
lefektetett céljainak, illetve az önálló gazdasági és szakmai
működés feltételeinek nem tud megfelelni, az ezt
alátámasztó szakmai és gazdasági szakértői vélemény
ismeretében
a
fenntartó
egyházi
önkormányzat
presbitériumának kezdeményezésére a közgyűlés és - az
országos számvevőszék erre irányuló írásbeli javaslatának
figyelembevételével
-
az
országos
presbitérium
egybehangzóan elhatározhatja az intézmény jogutód nélküli
megszűnését, vagy jogutódlással történő megszüntetését.
Amennyiben az országos presbitérium nem ért egyet az
intézmény megszüntetésével, köteles azt a Magyarországi
Evangélikus Egyház fenntartásába venni.
(2) A jogutódlással történő megszüntetés esetén a jogutód
intézmény szakmai és gazdasági működésének biztonságos
folyamatosságát biztosítani kell azzal, hogy kizárólag az
erre vonatkozó szakértői anyag ismeretében hozható meg a
fenntartói döntés. A jogutódlással történő megszüntetés
történhet beolvadással másik evangélikus egyházi
intézménybe,
két
evangélikus
egyházi
intézmény
elhatározhatja
összeolvadását,
evangélikus
egyházi
intézmény elhatározhatja különválását két vagy több
evangélikus egyházi intézményre, illetőleg evangélikus
egyházi intézményből történő kiválás esetén is csak
evangélikus egyházi intézményként válhat ki.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházközsége,
egyházmegyéje fenntartásában működő intézménynek az
országos presbitérium által kezdeményezett – belső egyházi
jogi személyiség törlésével történő – megszüntetéséről a
felettes
önkormányzati
közgyűlés
véleményének
ismeretében a zsinat dönt.
(4) Egy intézmény megszüntetése esetén a fenntartó köteles
– a jogszabályi kötelezettségek betartása mellett – az
érintett személyek érdekeit és az anyagi javak védelmét
figyelembe véve eljárni.
III. fejezet
Az igazgatótanács
10. § (1) Az intézmény munkáját önálló – hivatalbóli és
választott tagokból álló – igazgatótanács segíti és
támogatja, valamint ellátja a számára e törvényben
rögzített, illetve a fenntartó által átruházott feladatokat.
(2) Az igazgatótanács összetételének meghatározásáról és
tagjainak megválasztásáról a fenntartó gondoskodik. Az
egyházi önkormányzatok által delegált tagokat az illetékes
presbitériumok választják meg. Az igazgatótanács
választott tagjainak mandátuma 6 év. A tagokat a küldő
testületeknek úgy kell megválasztaniuk, hogy az
igazgatótanács névsorát tudomásulvételre a fenntartó ülésén
még a régi igazgatótanács mandátumának lejárta előtt elő
lehessen terjeszteni.
11. § (1) Az igazgatótanács létszáma legalább 5, legfeljebb
13 fő.
(2) Az igazgatótanácsnak hivatalból tagja az intézmény
vezetője és az intézmény lelkésze. Amennyiben működik az
intézményben munkaügyi jogviszonyban foglalkoztatott
gazdasági vezető, ő is hivatalból tagja az igazgatótanácsnak
azzal, hogy a hivatalból jelenlevő tagok és az intézményi
foglalkoztatottak együttesen nem alkothatnak többséget.
(3)
13
Egyházközség vagy egyházmegye által fenntartott
intézmény, valamint köznevelési és diakóniai intézmény
13
Módosította a 2017. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. november
25-től.
igazgatótanácsába legalább 1-1 tagot választ a területileg
illetékes egyházközség, egyházmegye és az országos
presbitérium.
A
fenntartó
egyházi
önkormányzat
számvevőszékének tagjai nem választhatóak meg
az
igazgatótanács tagjainak vagy elnökének.
(4) A fenntartó elnöksége gondoskodik az igazgatótanács
névsorának (nyilvános adat) helyi közzétételéről. A
Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott
intézmények igazgatótanácsának névsorát az egyház
hivatalos lapjában közzé kell tenni.
12. § (1) Az igazgatótanács elnökét – az igazgatótanács
tagjai közül - a fenntartó választja meg.
(2) Az igazgatótanács elnöke nem állhat az intézménnyel
szolgálati
jogviszonyban,
munkaviszonyban
vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. E korlátozás
alól indokolt kérelemre az országos presbitérium felmentést
adhat.
(3) Az igazgatótanács elnökét a fenntartó igazgatótanácsi
küldötte helyettesíti. A helyettesítés rendjéről az
igazgatótanács ügyrendje rendelkezik.
(4) Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább 2
alkalommal ülésezik.
(5)
14
Az igazgatótanács üléséről - az elnök és egy további
jelenlevő igazgatótanácsi tag által hitelesített - jegyzőkönyv
készül.
(6) Az igazgatótanács határozathozatali rendjéről külön
törvény rendelkezik.
13. §
15
14. §
16
Az igazgatótanács feladatai és hatásköre:
a) Gyakorolja a fenntartó határozatával ráruházott
jogokat az intézmény fölött.
b) A beszámoló benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a
fenntartót
az
intézmény
helyzetéről,
és
az
igazgatótanács éves munkájáról.
c) Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra a fenntartó elé
terjeszti.
d) Véleményezi az intézmény szakmai programját és
valamennyi szabályzatát, melyről a döntéshozót
tájékoztatja.
e) Megtárgyalja és véleményezi az intézmény
állománytábláját, költségvetését, zárszámadását, s azt a
fenntartó elé terjeszti.
f)
Ellátja
az
intézményvezetői
pályázatokkal
kapcsolatban a törvény, illetve a fenntartó által
ráruházott feladatokat.
g) Az intézmény állománytáblájában szereplő
álláshelyre szóló nyilvános pályázat kiírása és a
pályázat útján történő alkalmazás esetén véleményezési
jogköre van.
h) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik,
szükség esetén az országos iroda bevonásával
kivizsgálja
az
intézményvezetői
döntésekkel
kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az
ügyekben.
i) Figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát,
segíti a személyi és tárgyi feltételek megteremtését,
fejlesztését, különös tekintettel az intézmények e
törvényben meghatározott céljaira.
j) Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását,
fejlesztését,
közreműködik
a
feltételek
megteremtésében.
14
Módosította a 2018. évi I. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
15
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2012.
október 1-től.
16
Módosította a 2012. évi VI. törvény 8. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
k) Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak
kialakítását.
15. § Az igazgatótanácsi tagság megszűnik a külön
törvényben szabályozott eseteken túl háromszori kimentés
nélküli távollét, illetve a megválasztás alapjául szolgáló
jogállás megszűnése esetén.
IV. fejezet
Az intézmény vezetése
16. § Az intézmény élén intézményvezető áll.
16/A. §
17
(1) Az intézményvezető megválasztása a
fenntartó feladat és hatásköre. A fenntartó által kiírt
nyilvános
pályázat
vagy
meghívás
alapján,
az
igazgatótanáccsal való egyeztetést követően kell az
intézményvezetői munkakört betölteni.
(2)
18
Intézményvezető által betöltött ciklus lejártát
megelőzően, a fenntartó újabb, legfeljebb 5 évre
megerősítheti
(a
továbbiakban:
újraválasztás)
az
intézményvezetőt, vagy új pályázatot ír ki, illetve új
meghívással él.
(3) Intézményvezetőnek olyan személy pályázhat, aki
megfelel
az
adott
intézménytípus
vezetésére
jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(4)
19
Az intézményvezető a rá irányadó nyugdíjkorhatár
eléréséig láthatja el feladatát azzal, hogy a lelkészi
intézményvezető a nyugdíjkorhatár elérését követően
legfeljebb további 2 évig akkor folytathatja tovább
intézményvezetői szolgálatát, amennyiben a lelkész és a
szolgálatba állító írásbeli megállapodásához a területileg
illetékes püspök előzetesen, írásban hozzájárult.
17. § (1)
20
(2)
21
Pályázati eljárás esetén – legalább – a Magyaországi
Evangélikus Egyház sajtójában megjelentetett nyilvános
pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) a munkahely és munkakör pontos megjelölését,
b)
az
intézményvezetői
munkakör,
megbízás
betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és
képesítéseket,
c) az állás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat,
d) a megbízás kezdő időpontját és időtartamát,
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
f) az intézmény sajátos körülményeiből fakadó egyéb
feltételeket.
(3) A pályázat kiírójának lehetővé kell tenni, hogy a
pályázat iránt érdeklődők a pályázat elkészítéséhez
szükséges
tájékoztatást
megkapják,
betekintést
nyerhessenek az intézmény munkájába.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell
a) a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló
igazolásokat,
b) a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát,
c) az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai
programot és a szakmai helyzetelemzésre épülő
elképzeléseket,
d) lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől.
17
Beiktatta a 2011. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2011. február 18-tól.
18
A (2)-(4) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 9. §-a. Hatályos:
2012. október 1-től.
19
Módosította a 2022. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2022.
május 27-től.
20
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2011. február 18-tól.
21
Módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
(5)
22
(6)
23
A fenntartó által megbízott legalább háromtagú
szakértői bizottság előzetesen megvizsgálja, hogy a
pályázatok
megfelelnek-e
a
(4)
bekezdésben
meghatározottaknak.
(7) A szakértői bizottság vizsgálatának eredménye alapján
az igazgatótanács dönt a pályázatok befogadásáról, és erről
minden pályázót írásban értesít. A kiírt feltételeknek
megfelelő pályázókat tájékoztatja az eljárás menetéről és a
meghallgatás szabályairól. A tájékoztatás kézhezvétele és a
meghallgatás között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie.
(8)
24
A pályázók és a Munka Törvénykönyve szerinti
hozzátartozóik nem lehetnek jelen a pályázatokról szóló
testületi vitákon és szavazásokon, továbbá nem vehetnek
részt a pályázatok véleményezésében és értékelésében.
(9) Az igazgatótanács és az illetékes országos bizottság
személyesen meghallgatja a pályázókat, és szakmai
szempontból minősíti a pályázatok szakmai és fejlesztési
elképzeléseit, és javaslatot tesz a fenntartónak. Az
igazgatótanács az előzetes vizsgálatot, valamint a
személyes meghallgatások és a véleményezők jelentését
figyelembe véve alakítja ki állásfoglalását a jelöltek
személyével kapcsolatban. Az igazgatótanács a pályázati
eljárásról jelentést készít, amelyhez mellékelni kell minden,
az eljárásban keletkezett dokumentumot. A jelentést az
igazgatótanács a fenntartó elé terjeszti döntésre.
(10)
25
Az
intézményvezetői
pályázatok
elbírálásánál
figyelembe kell venni a pályázó hosszabb idejű kiemelkedő
munkavégzését,
vezetői
képességeit,
egyházi
elkötelezettségét, magánélete rendezettségét, valamint a
csatolt
három
hónapnál
nem
régebbi
erkölcsi
bizonyítványát. Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki
evangélikus, konfirmált és az egyházközségi tagság
feltételeinek legalább 5 éve megfelel. Az intézményvezető
megválasztásánál az illetékes országos bizottság javaslatát
figyelembe véve kell dönteni.
(11)
26
A fenntartó a döntését nyilvánosságra hozza, és az
eredményről írásban tájékoztatja a pályázókat.
(12) Rendkívüli esetben, új alapítású egyházi intézmény
esetében, valamint eredménytelen pályázat esetén, az
intézményvezetői feladatokat – legfeljebb egy évig – a
fenntartó által megbízott személy látja el, és a pályázatot
egy éven belül meg kell ismételni. A megbízott vezetőnek
lehetőleg meg kell felelnie az intézményvezetővel szemben
felállított követelményeknek – e törvény 17. § (2) bekezdés
b) pontjában meghatározottak feltétlen teljesülésével. A
megbízott intézményvezetőnek a 19. § (2) bekezdésének b),
c), e) és g) pontjában meghatározott jogkörét a fenntartó
korlátozhatja.
17/A.§
27
Intézményvezetői meghívás esetén a 17.§ (2)
bekezdésben írt feltételekről a fenntartó által meghívott
személyt tájékoztatni kell, valamint a (3) bekezdés
kivételével a pályázati eljárás szabályait kell alkalmazni
azzal, hogy a pályázaton a meghívott bemutatkozó anyagát
kell érteni.
22
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi I. törvény 2. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2011. február 18-tól.
23
Módosította a 2011. évi I. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2011.
február 18-tól.
24
A (8)-(9) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.
25
Módosította a 2011. évi I. törvény 2. § (6) bekezdése. Hatályos: 2011.
február 18-tól.
26
Módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
27
Beiktatta a 2011. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
február 18-tól.
17/B. §
28
Intézményvezető újraválasztásáról - az
intézményvezető által készített, az előző megbízatásának
munkájáról szóló helyzetelemzés és a jövőre vonatkozó
tervei ismeretében - a szakmailag illetékes bizottság
véleményét követően a fenntartó dönt.
18. §
29
(1) Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény
eltérően nem rendelkezik, az intézményvezetői kinevezés
(megbízás) 5 évre szól. Az intézményvezető megválasztása
alkalmával istentiszteleten hivatali esküt tesz.
(2) Az intézményvezető munkáltatója a fenntartó. A
munkáltatói jogok gyakorlását – az intézményvezető
kinevezését, és munkaviszonyának, szolgálati viszonyának
megszüntetését, valamint fizetésének megállapítását kivéve
– a fenntartó átruházhatja a fenntartó egyházi önkormányzat
elnökségére, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház
által fenntartott intézmény esetében az országos iroda
igazgatójára is.
(3)
Szolgálati
jogviszonyban
álló
lelkészek
intézményvezetői szolgálati jogviszonyának megszüntetése
csak fegyelmi eljárást lezáró jogerős elmarasztaló határozat
alapján lehetséges. Egyéb intézményvezetők megbízásának
visszavonására, jogviszonyuk megszüntetése a Munka
Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. § (1) Az intézményvezető felelősséggel tartozik az
intézmény fenntartójának és a Magyarországi Evangélikus
Egyháznak, hogy az általa vezetett intézmény az egyházi és
állami törvények szerint, a Magyarországi Evangélikus
Egyház erkölcsi értékrendjének szellemében működjék. Így
különösen felelős
a) az intézmény tevékenységének szakszerűségéért,
b) intézményének rendjéért, evangélikus szellemű
működéséért,
c) az intézmény ingó és ingatlan vagyonának gondos
kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsátott
pénzeszközök takarékos és célszerű felhasználásáért,
d) az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok és
szabályzatok
megtartásáért,
az
ügykezelés
pontosságáért.
(2) Az intézményvezető
a) szervezi és irányítja az intézményben folyó szakmai
munkát az állami és egyházi szabályok alapján,
b) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, az
éves munkaterv, a házirend és az egyéb szükséges
szabályzatok tervezetének elkészítéséről, módosításáról,
c) javaslatot tesz az intézmény állománytáblájára, a
gazdasági vezetővel előkészíti a költségvetést és a
zárszámadást,
d) amennyiben erre az igazgatótanács elnöke felkéri,
előkészíti az igazgatótanács ülését és döntését,
e) dönt az intézmény alkalmazottainak felvételéről, a
nyilvános pályázat útján történő alkalmazás esetén az
igazgatótanács véleményének ismeretében,
f) gondoskodik a beérkezett panaszok kezeléséről,
g) munkáltatói jogot gyakorol az intézmény
alkalmazottai felett,
h) dönt a munka szakszerűségét segítő külső
szolgáltatások – szaktanácsadás, szakértők bevonása,
továbbképzés – igénybevételéről,
i) gondoskodik a hatékony működéshez szükséges
ellenőrző
rendszer
kidolgozásáról,
és
annak
működtetéséről,
j) évente beszámolót készít a fenntartónak az intézmény
28
Beiktatta a 2011. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
február 18-tól.
29
A 18-19. §-t módosította és a 19/A. §-t beiktatta a 2012. évi VI. törvény
11. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
munkájáról és eredményeiről.
(3) Az intézményvezető Munka Törvénykönyve szerinti
hozzátartozója az intézmény fizetett alkalmazottja csak az
igazgatótanács véleményének kikérését követően, a
fenntartó egyetértésével lehet, de ekkor sem kerülhet az
intézmény pénzügyeit intéző munkakörbe.
(4) Az intézményvezető szerződésében rendelkezni kell
arról, hogy az intézmény bértábláján szerepel.
19/A. §
(1)
Az
intézményvezetők
teljesítményértékelését megbízatásuk második és negyedik
évében a Magyarországi Evangélikus Egyház köteles
elvégezni, amelynek eredménye jogviszony megszüntető,
megbízást visszavonó munkáltatói döntés meghozatalára is
vezethet. Minden intézményvezető munkaszerződésében e
rendelkezésre utalni kell.
(2) A teljesítményértékelés szempontrendszerét és szakmai
protokollját országos szabályrendelet rögzíti.
20. § (1) A fenntartó dönthet intézményvezető-helyettesi
munkakör létrehozásáról.
30
Az intézményvezető-helyettes
megbízása határozatlan időre szól. A megbízás
visszavonható, a visszavonás a kézhezvételtől számított
három napon belül benyújtott írásbeli kérelemre további
három napon belül írásban indokolandó.
(2) Az intézményvezető munkaköri leírásban rögzíti azokat
a feladat- és hatásköröket, amelyeket helyettesére átruház.
(3) A fenntartó egyéb vezetői munkaköröket is
meghatározhat.
E
munkakörök
betöltőire
az
intézményvezető-helyettesekre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
V. fejezet
Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei
21. § Az intézménnyel szolgálati jogviszonyban vagy
munkaviszonyban álló alkalmazottak munkavégzésével és
nyugdíjazásával kapcsolatban a hatályos állami és egyházi
jogszabályokat kell alkalmazni.
22. § (1) Az üres álláshelyek betöltése során az e
törvényben meghatározott esetekben kell nyilvános
pályázatot kiírni.
(2) Az alkalmazás egyéb módozatait az intézmény
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) Az intézményekben csak olyan személy alkalmazható,
aki teljesíti az adott álláshoz egyházi és állami
jogszabályokban előírt feltételeket. Azonos feltételekkel
rendelkező jelöltek közül előnyben kell részesíteni az
evangélikust.
(4)
31
A szolgálati, illetve munkaszerződésekben rögzíteni
kell, hogy az alkalmazott köteles betartani az e törvényben,
valamint az intézmény valamennyi szabályzatában rögzített
előírásokat.
23. § A közalkalmazottakkal azonos feladatot ellátó
alkalmazottak illetménye és juttatásai nem lehetnek
kevesebbek az állami előírásokban szereplőknél.
24. §
32
(1) Az alkalmazottak kötelessége, hogy
a) feladataikat legjobb tudásuk szerint végezzék,
b) szakmai felkészültségüket állandóan fejlesszék,
30
A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 11.
§ (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.
31
Módosította a 2012. évi VI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
32
A 24-25. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 12. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
c) az egyházi és állami előírásokat megtartsák.
(2) Az alkalmazottak joga, hogy részt vegyenek
a) egyházi és világi szervezetek, illetve testületek
munkájában,
b) szervezett továbbképzésben.
25. § Az alkalmazottak munkájára vonatkozó részletes
rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési
szabályzata és munkaköri tartalmazza.
VI. fejezet
Az intézmények működésére vonatkozó
általános szabályok
26. § Az intézmény egy vagy több egységből állhat.
27. §
33
(1) Az intézmény anyagi eszközeivel – a fenntartó,
valmant a Magyarországi Evangélikus Egyház gazdasági
ellenőrzése és iránymutatása mellett, az elfogadott
költségvetés keretében – önálló felelősséggel és elszámolási
kötelezettséggel gazdálkodik.
(2) A fenntartói testület felelőssége az, hogy – saját erejéből
vagy más források bevonásával – gondoskodjék az
intézmény működésének anyagi feltételeiről legalább azon
a szinten, amelyen az azonos feladatkört ellátó állami,
illetve önkormányzati intézmények működnek.
(3) Az intézményben minden munkavégzésre irányuló
jogviszonyt írásba foglalt szerződésben kell rögzíteni.
28. § (1) Az intézmények működési rendjére, belső és
külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az
intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérően nem
rendelkezik, a szervezeti és működési szabályzatot a
fenntartói testület fogadja el.
(2)
34
A szervezeti és működési szabályzatban meg kell
határozni
a) az intézmény jogállását, irányítását, részletes
szervezeti felépítését és gazdálkodási rendjét,
b) az alkalmazottak jogállását és munkarendjét,
c) a vezetők és a szervezeti egységek közötti
kapcsolattartás rendjét és formáját, továbbá a feladatok
megosztását,
d)
a
szolgáltatást
igénybevevők
jogait
és
kötelezettségeit,
e) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
f) a belső ellenőrzés rendjét,
g)
a
szakalkalmazottak
alkalmazásának
helyi
szabályozását,
h) az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek
használati rendjét,
i) mindazt, aminek meghatározását e törvény vagy más
jogszabály előírja, illetve az intézmény szükségesnek
tart, különös tekintettel a szolgáltatást igénybevevők
érdekeire, az intézmény jogi stabilitására és az
alkalmazottak jogbiztonságának garantálására.
29. §
35
(1) Az intézmény évente köteles elkészíteni
munkatervét,
állománytábláját,
költségvetését
és
beszámolóját. Az intézménynek rendelkeznie kell az állami
és egyházi jogszabályokban írt szabályzatokkal is.
(2) Az egyház egységes számviteli rendjének megteremtése
33
Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
34
Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
35
Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
érdekében az intézmény köteles a Magyarországi
Evangélikus Egyház által alkalmazott könyvvezetési és
beszámoló
készítési
rendszert
alkalmazni,
a
nyilvántartásokat és dokumentációkat e rendszerben
vezetni.
30. §
36
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az
intézmény fenntartója teljes vagy részmunkaidejű lelkészi
állást tart fenn, melynek betöltője (a továbbiakban:
intézményi lelkész) felelős a fenntartott intézmény egyházi
jellegéért és keresztény szellemiségéért, és ennek
megvalósítása érdekében támogatja az intézményvezető
munkáját. Ha az intézményvezető lelkész, ő is elláthatja az
intézményi lelkész feladatait.
(2)
37
Az intézményi lelkészt a fenntartó presbitériuma az
intézményvezető, az igazgatótanács és a szolgálati ágat
felügyelő püspök véleményének megismerését, valamint a
területileg illetékes püspök által kiadott választhatósági
igazolást követően választja meg, ennek hiányában a
területileg illetékes püspök küldi ki. Az intézményi lelkész
szolgálati jogviszonyának megszüntetéséhez a szolgálati
munkaágat felügyelő püspök egyetértése szükséges. A
nyugdíjkorhatárt elért intézményi lelkész akkor folytathatja
tovább - legfeljebb 2 évig - szolgálatát, amennyiben a
szolgálatba állítóval megkötött írásbeli megállapodásához a
területileg illetékes püspök előzetesen, írásban hozzájárult.
(3) A szolgálati jogviszonyban álló intézményi lelkész felett
a munkáltatói jogokat a fenntartó presbitériuma, illetve
átruházott jogkörében elnöksége, illetve a Magyarországi
Evangélikus Egyház által fenntartott intézmény esetén az
országos iroda igazgatója gyakorolhatja. Szolgálatát a
szolgálati munkaágat felügyelő püspök, illetve az általa
megbízott lelkész felügyeli.
(4) Az intézményi lelkész feladatai ellátása során köteles
együttműködni az intézményvezetővel, alkalmazkodni az
intézmény munka- és szabadságolási rendjéhez, valamint az
intézmény szabályzataiban foglaltak figyelembevételével,
azokat betartva szolgálni.
(5) Az intézményi lelkész a területileg illetékes
egyházközségben egyházközségi lelkészi feladatokat is ellát
az egyházközség, a fenntartó, az intézmény és az
intézményi lelkész között megkötött megállapodás szerint.
Utalva e törvény 3. § (4) bekezdés b) pontjára, e lelkészi
szolgálat
tartalmáról
egyházközségi,
egyházmegyei
fenntartású intézmény esetén a fenntartó presbitériuma
dönt, a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott
intézmény esetén az országos presbitérium és a területileg
illetékes egyházközség megállapodása szükséges. Az
országos presbitérium e jogkörét a szolgálati munkaágat
felügyelő püspökre ruházhatja át.
(6) Az intézményi lelkész feladata:
a) az intézményvezetővel együttműködve az intézmény
keresztyén szellemiségének biztosítása,
b) az alkalmazottak, a szolgáltatás igénybevevőinek és
hozzátartozóknak lelkigondozása, valamint segítése,
irányítása a gyülekezeti élet felé,
c) istentiszteletek, áhítatok, bibliaórák, hittanórák
szervezése, illetve megtartása,
d) ökumenikus kapcsolatok ápolása,
e) részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi
munkaközösségének, valamint az intézménytípusra
meghatározott lelkészi munkaközösség munkájában.
(7) Az intézményi lelkész díjlevelét a fenntartó
presbitériuma fogadja el, melyet a szolgálati munkaágat
36
Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013.
január 1-től.
37
Módosította a 2022. évi III. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022.
május 27-től.
felügyelő püspöknek kell jóváhagynia. A díjlevélben
rögzíteni kell legalább az egyházi szolgálatról és az egyházi
szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 43. § (4)
bekezdésben írtakat.
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYES INTÉZMÉNYEK
VII. fejezet
Missziói intézmények
31. § (1) A missziói intézmények intézményes kereteket
nyújtanak az egyház evangélizációs és missziói
küldetésének betöltéséhez, elősegítik az evangélium
örömhírével még nem találkozott emberek elérését és
megszólítását, erősítik és mélyítik az egyház tagjainak a
Szentíráson és a Hitvallási Iratainkon nyugvó hitét.
(2) A missziói intézményeknek a 3.§ (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és
felügyelő testülete az országos evangélizációs és missziói
bizottság.
(3) Több szolgálati területet felölelő missziói intézmény
igazgatótanácsának hivatalból tagjai a részterületek vezetői
is.
(4) Az igazgatótanács – a 14. §-ban felsoroltakon túl – az
intézmény igazgatójával együtt elkészíti az intézmény
hosszú- és középtávú szolgálati tervét.
(5) Missziói intézmény vezetését felsőfokú evangélikus
teológiai végzettséggel rendelkező igazgató látja el.
VIII. fejezet
Konferencia- és üdülőközpontok
32. §
38
(1) A konferencia- és üdülőközpontok elsődlegesen
a Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati
testületei, illetve intézményei által szervezett csoportok,
valamint az egyházi szolgálatban vagy alkalmazásban állók
részére kínálnak kedvezményes konferencia- és üdülési
lehetőséget. A gazdaságos működtetés érdekében az ilyen
intézményeket külső szervezetek és személyek is igénybe
vehetik.
(2) A konferencia- és üdülőközpontoknak a 3.§ (1)
bekezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai
irányító és felügyelő testülete az országos evangélizációs és
missziói bizottság.
(3) A konferencia- és üdülőközpont által szervezett
programokat az igazgatótanács véleményének ismeretében
a fenntartó hagyja jóvá.
(4) Az intézményvezetői pályázatok elbírálásánál előnyben
kell részesíteni a felsőfokú végzettségű pályázót.
(5) A konferencia- és üdülőközpontokban intézményi
lelkész alkalmazása nem kötelező.
IX. fejezet
Tájékoztatási intézmények
33. § (1) A tájékoztatási intézmények feladata az egyház
tájékoztató, hitébresztő, tanító, nevelő munkájának segítése,
a könyv- és folyóirat-kiadás, az egyház eseményeinek
dokumentálása, valamint hivatalos állásfoglalásainak,
kulturális és lelki értékeinek megjelenítése az írott és
elektronikus médián keresztül.
(2) A tájékoztatási intézményeknek a 3.§ (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és
38
Módosította a 2012. évi VI. törvény 14. §-a. Hatályos: 2012. október 1-
től.
felügyelő testülete az országos sajtóbizottság.
(3) Tájékoztatási intézmény vezetését lehetőleg szakirányú
végzettséggel rendelkező igazgató látja el.
(4) A tájékoztatási intézmény működési költségeit
előfizetési- és jogdíjakból, kiadványai értékesítéséből,
valamint a fenntartó által biztosított támogatásból fedezi.
Luther Kiadó
34. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház működteti
a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadóját
(rövid neve: Luther Kiadó). A Luther Kiadó a
Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának
jogutóda.
(2) A Luther Kiadó
a)
39
az egyházon belüli és kívüli tájékoztatáshoz
szükséges nyomtatott és elektronikus kiadványokat
készít és gyárt, ad ki és terjeszt, ideértve az internetes
tartalomszolgáltatást, valamint hang- és filmfelvételek,
rádió- és televízióműsorok készítését is,
b)
40
kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház
hivatalos lapját, melynek szerkesztéséért az országos
iroda igazgatója felel, és amelynek kiadási rendjét
országos szabályrendelet határozza meg.
c)
41
kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház
országos lapját, a lelkészi szakfolyóiratot, egyéb
országos
jellegű
folyóiratokat,
valamint
a
Magyarországi Evangélikus Egyház honlapját és egyéb
internetes médiumait. A médiumok kiadási rendjét
országos szabályrendelet határozza meg.
(3)
42
A Luther Kiadó vezetését felsőfokú végzettségű,
evangélikus vallású igazgató látja el.
(4) A Luther Kiadónál intézményi lelkész alkalmazása nem
kötelező.
X. fejezet
Gyűjtemények
35. §
43
(1) Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami és
egyházi
jogszabályokkal
összhangban
könyvtárat,
levéltárat, muzeális intézményt (a továbbiakban együttesen:
gyűjteményeket) alapíthatnak és tarthatnak fenn.
(2) A gyűjteményeknek a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelő
testülete a gyűjteményi tanács.
(3) Gyűjtemény vezetését felsőfokú végzettséggel
rendelkező igazgató látja el. Az intézményvezetői
pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni a
szakirányú végzettségű pályázót.
(4) A gyűjtemények felsőfokú végzettségű alkalmazottai az
intézményvezetői pályázatokat és az intézményvezető-
helyettesi kinevezésre vonatkozó javaslatokat titkos
szavazással véleményezik.
(5) A gyűjteményeknél intézményi lelkész alkalmazása
nem kötelező.
Evangélikus Országos Gyűjtemény
39
Módosította a 2014. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. május 30-tól.
40
Módosította a 2016. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2016. november
18-tól.
41
Módosította a 2017. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2017. november
25-től.
42
A (3) bekezdést módosította és a (4) bekezdést beiktatta a 2012. évi VI.
törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.
43
A 35-40. §-t módosította és beiktatta a 2016. évi IV. törvény 3. §-a.
Hatályos: 2017. január 1-től.
36. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos
gyűjteményeinek működtetésére Evangélikus Országos
Gyűjtemény elnevezéssel intézményt tart fenn.
(2) Az Evangélikus Országos Gyűjtemény országos fel-
adatkörrel rendelkező könyvtára (a továbbiakban: gyűjte-
ményi egység) gyűjtőkörébe elsősorban a magyarországi
evangélikus és a külföldi magyar nyelvű evangélikus kiad-
ványok, valamint a Kárpát-medencei evangélikusságra vo-
natkozó dokumentumok tartoznak.
(3) Az Evangélikus Országos Gyűjtemény országos fel-
adatkörrel rendelkező levéltára (a továbbiakban: gyűjtemé-
nyi egység) gyűjtőkörébe az országos egyház, az egyházke-
rületek, az egyházmegyék hivatalainak és intézményeinek,
az egyház tisztségviselőinek és más személyeknek iratai,
továbbá az egyházi tulajdonban lévő épületekre vonatkozó
tervdokumentációk és forrásanyagok tartoznak. A levéltári
gyűjteményi egység közreműködik az egyházi szervezetek
iratkezelési szabályzatainak megalkotásában és irattárának
megőrzésében.
(4) Az Evangélikus Országos Gyűjtemény országos fel-
adatkörrel rendelkező múzeumának (a továbbiakban: gyűj-
teményi egység) feladata az egyházi önkormányzatok és
intézmények, illetve a saját őrzésében lévő liturgikus, egy-
háztörténeti, néprajzi és egyéb jellegű műtárgyak regisztrá-
lása, feldolgozása, védelme, karbantartásának szakmai fel-
ügyelete, gyűjtése, valamint egy részüknek kiállításokon
való bemutatása és publikálása.
(5) Az Evangélikus Országos Gyűjtemény alapfeladatai
mellett közművelődési feladatokat is ellát.
(6) Az alapító okiratban rögzíteni kell, hogy az Evangélikus
Országos Gyűjtemény gyűjteményi anyagai az egyház tu-
lajdonában állnak.
37. § Az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatóta-
nácsa összetételében az általános szabályokat azzal az elté-
réssel kell alkalmazni, hogy a hivatalból jelenlévő tagok
mellett valamennyi tagot az országos presbitérium választja
úgy, hogy mindhárom szakterület képviseletét biztosítania
kell.
38. § (1) Az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgató-
jának csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező
személy választható.
(2) Gyűjteményi egység vezetőjének csak szakirányú felső-
fokú végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető jogvi-
szony. Gyűjteményi egység vezető jogviszonyának létesíté-
sét megelőzően az országos presbitérium előzetes jóváha-
gyását be kell szerezni.
39. § Az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója
munkáltatója valamennyi alkalmazottnak, az alkalmazottak
felett a munkáltatói jogokat az illetékes vezetővel egyetér-
tésben gyakorolja. Az igazgató a munkáltatói jogok gyakor-
lását – a jogviszony létesítését és megszüntetését, illetve a
díjazás megállapítását kivéve – átruházhatja az illetékes
gyűjteményi egység vezetőjére.
40. § Az Evangélikus Országos Gyűjtemény és a fenntartó
közötti keretmegállapodást, amely a gyűjteményi anyag el-
helyezéséről, a működéssel és a fenntartással kapcsolatos
kérdésekről rendelkezik szükség esetén, de legalább három-
évente felül kell vizsgálni.
41. §
44
44
A 41. §-t hatályon kívül helyezte a 2008. évi VII. törvény 2. §-a.
Hatályos: 2008. december 15-től.
XI. fejezet
Felsőoktatási intézmények
Evangélikus Hittudományi Egyetem
42. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az 1557 óta
evangélikus szellemben működő soproni latin Scholából
kialakult Teológiai Intézetnek, és az 1892-ben önállóvá vált
Soproni Evangélikus Theologiai Főiskolának, majd a
Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-ban
létesített soproni Evangélikus Hittudományi Karának, és az
1951-ben megalakult Evangélikus Teológiai Akadémiának
lelki-szellemi örököse és jogutódja, a Magyarországi
Evangélikus Egyháznak elkötelezett intézmény.
43. §
45
(1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem feladata:
a) az evangélikus lelkészképzés,
b) felsőfokú hitoktató- és hittantanárképzés,
c) egyházi munkatársak (egyházi munkások) képzése és
továbbképzése,
d) teológiai doktori képzés és fokozatszerzés biztosítása,
e) habilitációs eljárás lefolytatása,
f) a teológia tudományos művelése,
g) egyéb, az egyház társadalmi feladatellátásban szolgá-
latot vállaló világiak képzése és továbbképzése
(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem jogosult
a) a felsőoktatás államilag meghatározott valamennyi
képzési szintjén és képzési típusa szerint képzéseket
folytatni,
b)
feladatkörében
felnőttképzést
folytatni
és
továbbképzést tartani.
44. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem
a) a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, mint
fenntartónak felsőoktatási és tudományos intézménye;
b) a magyar egyetemi oktatás szerves része, amely
tanulmányi rendjét és a tudományos minősítés rendjét
az egyetemi rendszer követelményei szerint, de a
teológiai tudomány és az egyházi intézmény
sajátosságaiból adódó különbségekre tekintettel alakítja
ki;
c) önkormányzattal rendelkező intézmény, amely a
vonatkozó állami és egyházi törvények előírásainak
megfelelően saját hatáskörében önállóan működik,
igazgatótanácsa feladatait az országos presbitérium látja
el.
(2)
46
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szerves részét
képezi az Evangélikus Teológus Otthon, az Evangélikus
Hittudományi Egyetem Könyvtára és a Melanchthon
Evangélikus Szakkollégium.
45. §
47
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az állam
által elismert felsőoktatási intézmény, az állami
jogszabályok betartása és a Magyarországi Evangélikus
Egyház felé kinyilvánított elkötelezése mellett saját
hatáskörében önállóan és szakszerűen műveli a teológiai és
egyéb tudományokat, jogosult a felsőoktatásról szóló állami
jogszabály
alapján
nyilvántartásba
vett
képzései
tekintetében államilag elismert oklevelek kiadására.
46. § (1)
48
Az
Evangélikus
Hittudományi
Egyetem
egyetemi tanárát és egyetemi docensét pályázat vagy
meghívás útján a Szenátus választja. A választás érvényes,
45
Módosította a 2017. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.
46
Módosította a 2017. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.
47
Módosította a 2017. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.
48
Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2017. évi IV. törvény 4. §-a.
Hatályos: 2017. május 26-tól.
ha azt az országos presbitérium jóváhagyja. Az Evangélikus
Hittudományi Egyetem egyetemi tanárát a köztársasági
elnök nevezi ki.
(2)
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1)
bekezdésben
nem
említett
oktatóit
(adjunktusait,
tanársegédeit és más oktatóit) a Szenátus választása alapján
a rektor nevezi ki, vagy bízza meg a szervezeti és működési
szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
(3) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem lelkészét (a
továbbiakban: Egyetem lelkésze) pályázat vagy meghívás
útján a Szenátus választja. A választás érvényes, ha azt az
országos presbitérium jóváhagyja. Az Egyetem lelkészét az
országos elnökség nevezi ki.
47. §
49
(1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi
tanára és docense csak tudományos fokozattal és megfelelő
teológiai vagy szakirányú tudományos felkészültséggel
rendelkező személy lehet.
(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem ószövetségi,
újszövetségi, rendszeres teológiai, egyháztörténeti és
gyakorlati teológiai tanszékén tanszékvezetői megbízást
csak felavatott, szolgálatra kiküldött evangélikus lelkész
kaphat.
(3) Az egyetemi tanári és docensi, valamint egyetemi lelké-
szi állásra pályázó vagy a Szenátus által meghívásra aján-
lott személyeket a Magyarországi Evangélikus Egyháznak
jogában áll hitvallási és erkölcsi szempontból megvizsgálni.
Ennek a jognak gyakorlására a püspöki tanács jogosult. A
püspöki tanács indokolt döntését írásban tudatja a Szenátus-
sal. A püspöki tanács által hitvallási vagy erkölcsi szem-
pontból kifogásolt személy nem hívható meg, illetve nem
választható meg.
(4) Az Egyetem lelkésze az egész intézmény minden
hallgatóját, oktatóját és alkalmazottját pásztorolja, valamint
az Evangélikus Teológus Otthon vezetőjeként felelős az
otthon életéért.
48. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek és
oktatóinak az egyház életében – ezen belül az egyházi
önkormányzat és törvényhozás munkájában – való
részvételhez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit az
egyházi törvények és szabályrendeletek szabályozzák.
(2) Az egyházi törvények mindazon rendelkezéseit,
amelyek a lelkészek, hitoktatók, egyházi iskolai tanítók és
tanárok egyházhoz való viszonyát a hitvallási hűségre,
valamint a magán- és családi életre való vonatkozásban
szabályozzák, az Evangélikus Hittudományi Egyetem
oktatóira megfelelően alkalmazni kell.
49. §
50
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói és
az
Egyetem
lelkésze
felett a külön törvényben
meghatározott fegyelmi vétségek tekintetében a fegyelmi
jogokat a Magyarországi Evangélikus Egyház gyakorolja az
egyházi törvények szerint. Ha a fegyelmi tanács vagy az
egyházi bíróság valamely oktatót lelkészi jellegétől
megfoszt, vagy tisztére alkalmatlannak ítél, az erre
vonatkozó határozatát a Szenátussal közli, és felkéri a
Szenátust, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után ezt az
oktatót mentse fel megbízatása alól.
50. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem vezetője a
rektor. A rektort az egyetemi tanárok közül a Szenátus
választja meg, a választást az országos presbitérium hagyja
jóvá. A rektort a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti
fel. A rektor megbízatása 4 évre szól. A Szenátus a rektor
49
Módosította a 2017. évi IV. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.
50
Módosította a 2017. évi IV. törvény 6. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.
megbízatását egyszer további 4 évre meghosszabbíthatja.
51. §
51
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezeti
és működési rendjét a Szenátus fogadja el és az országos
presbitérium hagyja jóvá
52. §
52
53. §
Egyéb felsőoktatási intézmények
53
53/A. §
54
A Magyarországi Evangélikus Egyház által
alapított és fenntartott szakkollégiumok:
a) Luther Otthon-Szakkollégium,
b) Evangélikus Roma Szakkollégium.
XII. fejezet
Köznevelési intézmények
55
54. §
56
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház bármely
egyházi önkormányzata az állami köznevelési törvényben
elismert köznevelési intézményeket alapíthat és tarthat
fenn.
(2) A fenntartó saját erejéből vagy más források
bevonásával gondoskodik a köznevelési intézmény
működésének anyagi feltételeiről legalább olyan szinten,
mint amilyenen az azonos feladatkört ellátó, azonos
képesítést nyújtó állami, illetve önkormányzati köznevelési
intézmények működnek.
55. § (1)
57
Az
evangélikus
egyház
köznevelési
intézményei:
a) óvoda,
b) általános iskola,
c) gimnázium,
d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)-d) pont alattiak
együtt: középiskola),
e) szakiskola,
f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)-f)
pont alattiak együtt: iskola),
g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézmény,
h) kollégium (a továbbiakban: az a)-h) pont alattiak
együtt: nevelési-oktatási intézmény),
i) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.
(2) A köznevelési intézmény több különböző köznevelési
intézmény feladatát is elláthatja.
56. § (1)
Az
evangélikus
egyház
köznevelési
intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus
szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus
tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a
más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a
51
Módosította a 2017. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
május 26-tól.
52
Az 52-53. §-t hatályon kívül helyezte a 2017. évi IV. törvény 7. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2017. május 26-tól.
53
Az alcímet beiktatta a a 2017. évi IV. törvény 7. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2017. május 26-tól.
54
Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
55
A XII. fejezetben szereplő közoktatási kifejezés köznevelési kifejezésre
változik a 2012. évi VI. törvény 17. § (1) bekezdése szerint. Hatályos:
2012. október 1-tól.
56
Az 54-56.§-t módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
57
Módosította a 2014. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 28-
tól.
lelkiismereti
szabadság
tiszteletben
tartásával,
a
lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is
nevelje, minden tanulóját a hatályos állami jogszabályok,
illetve a nemzeti alaptanterv és az országos nevelési
programok célkitűzésnek megfelelően oktassa, és az egyes
iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.
(2) A hitoktatás az egyházi iskolák pedagógiai
programjának szerves részét alkotja, és beépül az
intézmény munkarendjébe.
(3) A hitoktatás az egyházi iskolákba felvett tanulók részére
– amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik –
kötelező. Nem egyházi fenntartású iskola átvételekor
átmeneti időszakot kell biztosítani a kötelező hitoktatás
bevezetésére.
A
hitoktatás
szervezési
kérdéseit,
célkitűzéseit, a tantárgy választásának feltételeit az
intézmény nevelési és oktatási programjában, annak
tartalmát, értékelési-mérési-ellenőrzési szabályait az
érvényes kerettanterv előírásainak megfelelően a helyi
tantervben kell rögzíti.
57. §
58
58. §
59. §
Az intézmény vezetője
59/A. §
59
Köznevelési intézményvezető annak a
tanévnek a végéig láthatja el feladatát, amely évben a 65.
életévét betölti.
60. §
60
(1) A köznevelési intézmény vezetője az lehet,
a) aki evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, az
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelel, egyházának hűséges tagja,
b)
akinek a képesítése megfelel az állami
jogszabályoknak,
c) aki legalább öt év – az állami jogszabályokban
meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben
szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) A köznevelési intézményben az intézményvezetői
megbízás
feltétele
az
intézményben
pedagógus-
munkakörben
fennálló,
határozatlan
időre,
teljes
munkaidőre szóló alkalmazás, illetve a megbízással
egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan
időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(3) Az intézményvezető a 19.§ (1) és (2) bekezdésében
meghatározottakon túl
a) felelős a tanulók keresztyén szellemű neveléséért,
b) felelős az elfogadott pedagógiai program és tanterv
megvalósításáért,
c) dönt a tanulók felvételéről,
d) előkészíti a nevelőtestület döntéseit.
Az intézményvezetői pályázati eljárás
61. § (1) Az intézményvezetői állásra vonatkozó pályázati
felhívást közzé kell tenni a köznevelést felügyelő
minisztérium hivatalos lapjában is.
(2) A pályázat benyújtására meghatározott idő a
köznevelést felügyelő minisztérium hivatalos lapjában való
megjelenéstől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.
58
Az 57-59. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (3)
bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.
59
Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
60
Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
(3) A benyújtott és a pályázati feltételeknek megfelelő
pályázatokat a nevelőtestület és az igazgatótanács
véleményezi az alábbiak szerint:
a) Az igazgatótanács tájékoztatja a nevelőtestületet a
beérkezett pályázatokról és az előzetes vizsgálat
eredményéről. Gondoskodik arról, hogy a pedagógusok
legalább 30 nappal a b) pontban meghatározott
értekezlet előtt megismerhessék a kiírt feltételeknek
megfelelő pályázatokat. Tájékoztatja a nevelőtestületet a
véleménynyilvánítás szabályairól és a pedagógusok
ezzel kapcsolatos jogairól.
b) Az igazgatótanács elnöke összehívja a nevelőtestületi
értekezletet, ahová személyes meghallgatásra meghívja
a pályázókat, továbbá – ha van ilyen – az állami
jogszabályokban meghatározott szakértői vélemény
készítőjét.
c) A nevelőtestület személyenkénti titkos szavazással
véleményt nyilvánít a pályázatokról, az eredményt
jegyzőkönyvbe
foglalja,
és
továbbítja
az
igazgatótanácsnak.
(4)
61
(5) Középiskola esetében a fenntartónak döntését
jóváhagyásra az országos presbitérium elé kell terjesztenie.
(6) A fenntartó a döntés, illetve a jóváhagyás után azt
nyilvánosságra hozza, és kinevezi a vezetőt.
61/A. §
62
Intézményvezetői meghívás esetén a 61.§
(1)-(2) bekezdés kivételével a pályázati eljárás szabályait
kell alkalmazni.
61/B. §
63
Az intézményvezető újraválasztása esetén a
17/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
nevelőtestület - 61.§ (3) bekezdés c) pontja szerinti -
véleményét is be kell szerezni.
61/C. §
64
A fenntartó egyetértési jogot gyakorol az
intézményvezető-helyettesek határozott idejű megbízása
során.
A nevelőtestület
62. § (1) Az intézmény nevelési-oktatási kérdésekben
illetékes önkormányzati testülete a nevelőtestület.
(2)
65
A nevelőtestület szavazati joggal bíró tagjai:
a) azok a pedagógus munkakörben alkalmazott
dolgozók,
akik
legalább
50%-os
munkaidejű
alkalmazásban állnak,
b) az iskolalelkész, az intézményben evangélikus
hitoktatást végző személyek (lelkészek, hitoktatók,
hittantanárok).
(3) A nevelőtestület joga és kötelessége az állami
jogszabályban meghatározott döntési feladatok ellátásán
túlmenően:
a) jogszabályban meghatározott szervezetbe delegált
tagok megválasztása,
b) az intézmény egész munkáját érintő program
módosítás, fejlesztés kezdeményezése,
c) döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideértve a
különféle szociális és tanulmányi jogon odaítélt
61
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (4) bekezdése az
(5)-(6) bekezdés módosításával egyidejűleg. Hatályos: 2012. október 1-től.
62
Beiktatta a 2011. évi I. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
február 18-tól.
63
Beiktatta a 2011. évi I. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011.
február 18-tól.
64
Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
65
A (2)-(3) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (7)
bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.
kedvezményeket) elveiről, felosztásának feltételeiről,
d)
az
intézményben
vagy
mellette
működő
diákszervezet patronálása.
(4) A nevelőtestület joga továbbá, hogy érdemi
információkat kapjon és testületi véleményt alkosson az
iskola belső életét és külső kapcsolatait érintő minden
fontos kérdésben.
A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések
63. § (1) Határozatlan időre szóló vagy egy évnél hosszabb
határozott idejű pedagógusi munkakörre nyilvános
pályázatot kell kiírni.
(2) Pedagógusnak rendezett életvitelű, elkötelezett
keresztyén, egyházhoz hű, lehetőség szerint evangélikus
jelöltet lehet megválasztani, aki vállalja az intézmény
szellemiségét és értékrendjét.
(3) A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a
magyar hazához való hűségével, feddhetetlen életmódjával,
vallásának gyakorlásával és rendezett családi életével
példát mutat tanítványainak és környezetének.
(4)
66
A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy a
pedagógus köteles betartani az intézmény pedagógiai
programjában, és valamennyi szabályzatában foglaltakat.
(5) Az intézmény pedagógusa határozatlan idejű kinevezése
alkalmából hivatali esküt tesz.
64. § (1)
67
Az evangélikus nevelési-oktatási intézményben
evangélikus hitoktatást végző nemlelkészi személyek felett
a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.
Lelkészek hitoktatói megbízásához és felmentéséhez a
lelkész szolgálati helye szerint illetékes püspök véleményét
is ki kell kérni.
(2) A hittantanárnak, hitoktatónak valláserkölcsi-hitéleti
kérdésekben javaslattevő és véleményezési joga van. Az
igazgató és az iskolalelkész mellett kötelessége az
intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása.
65. § Az egyes intézménytípusokra előírt képesítési
feltételeket a közneveléről szóló állami jogszabályok írják
elő. A hitoktatók, hittantanárok képesítési feltételeit külön
törvény szabályozza.
66. § (1) A pedagógus
a) megválasztja az iskolában elfogadott tanterv és
pedagógiai program alapján a tananyagot, a tanítás
módszereit és eszközeit,
b) irányítja és értékeli a tanulók munkáját,
c) minősíti a tanuló tudását,
d) a rábízott tanítványokat keresztyén szellemben
neveli, figyelemmel kíséri és elősegíti fejlődésüket,
ismereteiket gyarapítja, pozitív erkölcsi vonásaikat
fejleszti, értékes jellembeli tulajdonságaikat erősíti,
felkészíti őket az önálló keresztyén életre,
e) tiszteletben tartja az általános emberi jogokat,
beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez
fűződő jogokat,
f) megtartja az intézmény tanulmányi és munkarendjét,
g) a tanulók szüleivel a szükséges kapcsolatot fenntartja.
Az iskolalelkész
67. §
68
(1) Evangélikus köznevelési intézmény intézményi
66
Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (8) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
67
Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (9) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
68
Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (10) bekezdése. Hatályos:
2012. október 1-től.
lelkésze az iskolalelkész.
(2) Teljes munkaidejű iskolalelkész foglalkoztatását a
fenntartó köteles biztosítani a 300 fő tanulólétszám feletti
köznevelési intézményben. A 300 fő alatti köznevelési
intézményben a területileg illetékes egyházközség lelkésze
egyházközségi
szolgálata
keretében
elláthatja
az
iskolalelkészi feladatokat.
(3) Az iskolalelkész megválasztása során előnyt jelent a
pedagógus végzettség.
A tanulókra és a szülőkre vonatkozó rendelkezések
68. § (1) A tanuló joga, hogy
a)
az
egyházi
köznevelési
intézmények
hagyományaihoz és szelleméhez méltó, igényes,
személyre szóló testi, lelki és szellemi nevelésben és
oktatásban részesüljön,
b) emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi,
gyülekezeti és baráti kapcsolatait tiszteletben tartsák,
c) véleményét és javaslatait – elsősorban a
diákönkormányzaton keresztül – érvényesíthesse.
(2) A tanuló kötelessége, hogy
a) egyháza, hazája, iskolája törvényeit és rendelkezéseit,
hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa és mindenkor
azokhoz méltóan viselkedjék,
b) képességeit fejlessze és ismereteit legjobb tudása
szerint gyarapítsa,
c) tiszteletet, megbecsülést tanúsítson egyháza, nemzete,
hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az intézmény
valamennyi dolgozója iránt,
d) rendszeresen részt vegyen az intézmény közösségi
életében, az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti
alkalmakon,
e) óvja környezetét, saját és társai testi épségét.
69. § (1) A szülő joga, hogy
a) megismerje az intézmény pedagógiai programját,
szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási
programját, valamint házirendjét,
b) rendszeres tájékoztatást kapjon a gyermekét érintő
kérdésekről, tanulmányi előmeneteléről,
c) javaslataival segítse az intézmény jobb működését, és
részt vegyen a szülői közösség, valamint – képviselője
útján – az igazgatótanács munkájában.
(2) A szülő kötelessége, hogy
a) biztosítsa gyermeke rendszeres iskolába járását,
elősegítse szellemi, testi, lelki fejlődését, figyelemmel
kísérje tanulmányi előmenetelét,
b) elfogadja az intézmény keresztyén értékrendjét, s
gyermeke
nevelésével
példamutató
módon
együttműködjék az iskolával,
c) lehetőségei szerint vállaljon részt az intézmény
feladatainak megoldásában.
Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény
70. §
69
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos
hatáskörű pedagógiai-szakmai szolgáltató köznevelési
intézményt működtet.
(2)
Az
intézmény
az
evangélikus
köznevelési
intézményekben
folyó
nevelési-oktatási
munkával
kapcsolatban ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a
vonatkozó állami jogszabályok a pedagógiai-szakmai
szolgáltató köznevelési intézmények feladatává tesznek,
figyelembe véve az egyházi fenntartásból adódó speciális
szempontokat és feladatokat.
69
Az alcímet és a 70. §-t beiktatta a 2014. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos:
2014. november 28-tól.
(3) Az intézmény igazgatótanácsának hivatalból jelenlévő
tagjai az e törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározottak,
a választott tagokat a fenntartó delegálja.
70/A. §
70
XIII. fejezet
Egyéb oktatási intézmények
Kántorképző Intézet
71. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház az
egyházzenei, kántori szolgálat szakmai színvonalának
megőrzése és fejlesztése, a kántorképzés és a
kántortovábbképzés
feladatainak
ellátása
érdekében
működteti a Kántorképző Intézetet.
(2) A Kántorképző Intézet feladata a gyülekezeti kántorok
és karvezetők szakmai felkészítése, a vonatkozó
szabályzatok szerinti képesítése, valamint a kántori
oklevéllel rendelkezők továbbképzése.
(3) A Kántorképző Intézetnek a 3. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és
felügyelő testülete az országos egyházzenei bizottság.
(4)
71
A Kántorképző Intézet vezetését felsőfokú zenei
végzettséggel és legalább 5 éves evangélikus egyházzenei
gyakorlattal rendelkező igazgató látja el.
(5) A Kántorképző Intézetben intézményi lelkész
alkalmazása nem kötelező.
XIV. fejezet
Diakóniai intézmények
72
72. §
73
(1)
74
Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami
jogszabályokkal
összhangban
diakóniai
intézményt
alapíthatnak és tarthatnak fenn. Önálló jogi személyiséggel
rendelkező egyházi diakóniai intézmény csak az állami és
egyházi ágazati jogszabályokban rögzített feltételeknek
eleget tevő, a Magyarországi Evangélikus Egyház általi
jóváhagyással rendelkező és a szolgáltatói nyilvántartásba
engedélyesként bejegyzett intézmény/szolgáltató lehet.
(2)
A diakóniai intézmények célja a szociális,
gyermekvédelmi, gyermekjóléti, egészségügyi, társadalmi
felzárkóztatási, (re)integrációs, (re)habilitációs rendkívüli
eseményekből fakadó, élethelyzeti nehézségek, krízisek
kezelése, megelőzése. Ebből következően az intézmények
feladata
a
rászoruló
emberek,
a
szolgáltatások
igénybevevői, ellátottai képessé tevése, számukra a
szükségletalapú ellátási biztonság megteremtése és
megőrzése, valamint a lelkigondozás evangélikus
szellemben történő biztosítása.
(3) A diakóniai intézmények feletti szakmai felügyeletet a
Magyarországi Evangélikus Egyház – az e törvényben
meghatározottakon túlmenően - az egyház által kijelölt
módszertani központ véleményének beszerzését követően is
gyakorolja.
73. § (1)
75
A magyar államtól, állami szervtől, települési,
területi önkormányzattól ellátási szerződés keretében
70
A 70/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (11)
bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.
71
A (4)-(6) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 18. §-a.
Hatályos: 2012. október 1-től.
72
A fejezetcímet módosította a 2018. évi I. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018.
július 1-től.
73
A 72-75. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 19. §-a. Hatályos: 2012.
október 1-től.
74
A (1)-(2) bekezdést módosította a 2018. évi I. törvény 4. §-a. Hatályos:
2018. július 1-től.
75
Módosította a 2018. évi I. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
átvállalt szociális feladatra alapított vagy – az alapító okirat
módosításával - kibővített intézmény esetében az ellátási
szerződés aláírására, illetve felbontására az alapító okirat
módosítására jogosult testület adhat felhatalmazást. Ellátási
szerződés keretében átvállalt szociális feladatot végző
diakóniai intézmény alapító okiratában, illetve szervezeti és
működési szabályzatában különösen hangsúlyosan meg kell
fogalmazni az evangélikus szellemiséget, amellyel az
egyház az intézményen keresztül az ellátottak szolgálatát
végzi.
(2) A diakóniai intézmény alapítását, illetve alapító
okiratának módosítását követően tényleges működésének
megkezdését az alapító köteles 8 napon belül az országos
iroda illetékes osztályának írásban bejelenteni.
(3) Amennyiben a diakóniai intézmény működési
engedélyét az illetékes állami hatóságok visszavonják, a
fenntartót, illetve az országos iroda illetékes osztályát erről
a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.
74. § (1)
76
(2) A diakóniai intézmény 50 fő feletti ellátotti létszám
esetén
jogszabályban
előírt
végzettségű,
munkajogviszonyban foglalkoztatott gazdasági vezetőt
köteles alkalmazni.
75. § A diakóniai intézmény intézményi lelkésze a
diakóniai lelkész.
XV. fejezet
77
Fejlesztési és vagyongazdálkodási intézmények
Evangélikus Fejlesztési Iroda
75/A. §
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a
hitéleti szolgálatát, intézményfenntartói tevékenységét
elősegítő, országos hatáskörű fejlesztési, pályázati és
gazdálkodási feladatok ellátására működteti az Evangélikus
Fejlesztési Irodát.
(2)
78
(3) Az Evangélikus Fejlesztési Irodában intézményi lelkész
alkalmazása nem kötelező.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
76. § (1) Amennyiben az e törvény hatálya alá tartozó
intézmény nem rendelkezik alapító okirattal vagy valamely
más – számára e törvényben meghatározott – szabályzattal,
akkor annak a törvény hatályba lépése után 180 napon
belüli
megalkotásáról
és
elfogadásáról
az
intézményvezetőnek, az igazgatótanács elnökének, illetve a
fenntartói testület elnökségének gondoskodni kell.
(2)
79
Legkésőbb 2013. szeptember 30. napjáig kell a 3. § (4)
bekezdésben írt megállapodást megkötni és az alapító okirat
4. § (1) bekezdésének megfelelően módosítani.
77. § (1) E törvény hatályba lépése előtt – írásban
rögzítetten – határozott vagy határozatlan időre adott
megbízásokat a 18.§ (1) bekezdésének és a 19.§ (3)
76
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi I. törvény 6. §-a. Hatályos: 2018.
július 1-től.
77
A XV. fejezetet beiktatta a 2016. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016.
november 18-tól.
78
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017.
november 25-től.
79
Módosította a 2012. évi VI. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
bekezdésének rendelkezése nem érinti. Amennyiben az
intézményvezetői megbízást nem rögzítették írásban, e
törvény hatályba lépését követő egy éven belül köteles a
fenntartó új intézményvezetői pályázatot kiírni.
(2)
80
78. §
81
(1) Az intézmények igazgatótanácsait úgy kell
megválasztani, hogy azok az általános tisztújítás évét
követően, legkésőbb június 30-ig megtarthassák alakuló
ülésüket.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban levő
igazgatótanácsok megbízatása megbízatása az újonnan
megválasztott igazgatótanácsok alakuló üléséig tart.
79. §
82
80. § (1) Azokról az intézményi feladatokat ellátó
szervezeti egységekről, amelyek evangélikus egyházi
önkormányzatok szervezeti keretein belül önálló jogi
személyiség nélkül működnek, a fenntartó egyházi
önkormányzat közgyűlése szabályrendeletet alkot.
(2) E szabályrendeletnek rendelkeznie kell a szervezeti
egység
megnevezéséről,
feladatairól,
vezetéséről,
felügyeletéről,
működéséről,
működésének
anyagi
feltételeiről, valamint a további szabályozásra, illetve
intézkedésekre vonatkozó felhatalmazásokról.
(3) E törvény hatálybalépésekor már működő szervezeti
egységekről e törvény hatálybalépése után egy éven belül,
újonnan megalakított szervezeti egységek esetén a
megalakításkor kell megalkotni a (2) bekezdésben
meghatározott szabályrendeletet.
81. §
83
82. § (1)
84
(2) Az intézményekben e törvény hatályba lépésekor
folyamatban levő ügyeket e törvény alkalmazásával kell
folytatni, illetve lezárni.
80
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
81
Módosította a 2012. évi VI. törvény 20. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
október 1-től.
82
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
83
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017.
november 25-től.
84
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (6) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
Elfelejtett jelszó?
2005. évi VIII. tv.pdf
—
PDF document,
317Kb
