2005. évi VIII. törvény az egyház intézményeiről

2005. évi VIII. törvény.pdf — PDF document, 444Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Az intézmények és formáik

1. §

(1)

Az evangélikus egyházi intézmény (a

továbbiakban:  intézmény)  valamely  jogi  személyiséggel
rendelkező egyházi önkormányzat által meghatározott céllal
alapított,  a  lelkiismereti  és  vallásszabadság  jogáról,
valamint  az  egyházak,  vallásfelekezetek  és  vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12.
§ (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján meghatározott,
10. § szerinti belső egyházi jogi személy.
(2)

Egyházközségi és egyházmegyei alapítású intézmény

alapításának  folyamatát  az  adott  egyházkormányzati  szint
közgyűlése,  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  által
alapított  intézmény  esetén  az  országos  presbitérium
előzetes,

támogató

szándéknyilatkozatával

lehet

megkezdeni.  Egyházközségi  közgyűlés  által  alapítandó
intézmény  megalapításáról  rendelkező  döntést  megelőzően
az  illetékes  egyházmegyei  és  az  országos  presbitérium
egybehangzó

jóváhagyásával

rendelkezni

kell.

Egyházmegyei  közgyűlés  által  alapítandó  intézmény
megalapításáról rendelkező döntést megelőzően az illetékes
egyházkerületi  közgyűlés  és  az  országos  presbitérium
egybehangzó jóváhagyásával is rendelkezni kell.
(3)  Az  evangélikus  intézmény  önálló  intézményvezetői
képviselettel,

önálló

szakmai

programmal

és

jogszabályokban

meghatározott

szabályzatokkal

rendelkezik,  önálló  költségvetés  alapján  gazdálkodik  a
működéshez szükséges vagyonnal és forrásokkal, illetve az
e  törvény  alapján  létrehozott  igazgatótanács  segítő
iránymutatása  mellett  működik.  Az  egyházi  intézmény  a
felvételnél  és  foglalkoztatásra  irányuló  jogviszony
létesítésénél,  fenntartásánál  és  megszüntetésénél  az  e
törvényben  meghatározottak  figyelembevételével  a  sajátos
identitás  megőrzéséhez  szükséges  feltételeket  határozhat
meg.

2. §  (1)  Az  intézmények  célja  az  egyház  alapvető
küldetésének  végzése  és  támogatása  a  következő
területeken:

a) evangélizáló és missziói munka,
b) kommunikáció,
c) kultúra és közművelődés,
d)

nevelés-oktatás,

diakónia: szociális, valamint gyermekjóléti és

gyermekvédelmi ellátás és szolgáltatás, egészségügy.
f)

(2) Az intézmények céljaikat az alábbi formákban
valósítják meg:

a) missziói intézmény,
b) konferencia- és üdülőközpont,
c) tájékoztatási intézmény,
d) gyűjtemény,

Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

Módosította a 2017. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. november

25-től.

A d) pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése.

Hatályos: 2012. október 1-től.

Az e) pontot módosította és ezzel egyidejűleg az f) pontot hatályon kívül

helyezte a 2018. évi I. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-
től.

e) közművelődési intézmény,
f) felsőoktatási intézmény,
g)

köznevelési intézmény,

h) egyéb oktatási intézmény,
i)

diakóniai intézmény,

j)
k)

fejlesztési és vagyongazdálkodási intézmény.

(3) Az intézmények alapító okiratában az intézmény
formáját – a fő tevékenységi terület alapján – a (2)
bekezdés megfelelő pontjára utalással kell meghatározni.

II. fejezet

Intézmények alapítása, fenntartása, megszüntetése

3. §

(1) Az egyházi önkormányzat intézményt alapíthat és

tarthat fenn, ha

a)  az  alapításhoz  szükséges  állami  és  egyházi
engedélyekkel,  jóváhagyásokkal  rendelkezik,  illetve  az
intézmény szervezete és működése az egyházi és állami
jogszabályoknak megfelel,
b)  az  alapító  önkormányzati  testület  az  intézmény
fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud tenni,
c)  az  intézmény  alapítását  és  működését  a  felettes
egyházi  önkormányzat  közgyűlése  az  országos
presbitérium,  valamint  az  illetékes  állami  hatóság
engedélyezi,
d)  elfogadja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
illetékes  testületének  szakmai  irányítását,  illetve
felügyeletét,  a  7.  §  (4)  bekezdésben  írt  hozzájárulást
megadja,
e)  az  intézmény  alkalmazza  az  egyház  egységes
számviteli  és  könyvvezetési  rendszerét,  elfogadja  és
betartja  az  egyházi  jogszabályokban  és  döntésekben
meghatározott gazdasági-pénzügyi szabályozást.

(2) Intézmény alapításánál be kell tartani a vonatkozó
állami

és

egyházi

jogszabályokban

adott

intézménytípusra  meghatározott  feltételeket  azzal,  hogy
egyházi  fenntartási  kötelezettség  kizárólag  az  evangélikus
egyház, és annak belső egyházi jogi személyei által alapított
egyházi intézményben vállalható fel.
(3)  Az  intézményalapítás  előtt  az  alapító  egyházi
önkormányzat

szakmai

és

gazdasági

szempontú

előterjesztést készít, amelyet az országos szakmai és
gazdasági bizottság e törvényben meghatározottak szerint
egybehangzóan

hagy

jóvá.

Amennyiben

egy

intézménytípusnál a törvény nem rögzíti az illetékes
szakmai bizottságot, akkor az országos presbitérium jelöli
ki azt.
(4) A (3) bekezdés szerint előterjesztésnek tartalmaznia kell
az alapításra vonatkozó feltételek fennállásán túlmenően az
alábbiakat is:

a)  amennyiben  az  intézmény  működésének  tárgyi
feltételéül szolgáló ingatlan nem az alapító, illetve nem
a  fenntartó  tulajdonában  áll,  annak  használatáról,  a
működtetés feltételeiről szóló, a tulajdonossal megkötött
megállapodást;
b)  a  helyileg  illetékes  egyházközséggel,  annak
lelkészeivel  a  kapcsolattartás  és  az  együttműködés
módjáról, formáiról való megállapodást.

4. §

(1) Az intézmény alapító okiratának az állami

A g) pontot pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2012. október 1-től.

Az i) pontot módosította és ezzel egyidejűleg a j) pontot hatályon kívül

helyezte a 2018. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-

től.

Beiktatta a 2016. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2016. november 18-tól.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

jogszabályoknak való megfelelésen és az e törvény 2. § (3)
bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell
legalább:

a)  az  intézmény  –  és  amennyiben  több  egységből  áll,
azok – megnevezését,
b) evangélikus szó használatát az intézmény nevében,
c)  az  intézmény  alapítójának  megnevezését,  az
alapításról  szóló  határozat  számát,  illetve  az  alapítás
időpontját,
d)  az  intézmény  alapításakor  rendelkezésre  bocsátott
alapítói vagyon összegét, összetételét,
e) az intézmény fenntartójának megjelölését, címét,
f)  az  intézmény  tevékenységének  felsorolását  és  az
intézmény működési területét,
g) az intézmény gazdálkodási besorolását,
h) az intézmény képviseleti rendjét,
i) az intézményvezető megbízásának rendjét, jogállását,
j) az egyházi jogszabályokra utalást,
k) a vagyon feletti rendelkezési jogot és rendelkezést az
intézmény

vagyonának

sorsáról

intézmény

megszűnése esetére,
l) mindazt, amit az alapító a jogszabályokban előírtakkal
összhangban az intézményalapítás indokaival, céljaival
és körülményeivel kapcsolatban rögzíteni kíván.

(2) Az alapító okirat fenntartó általi módosítására az állami
jogszabályokat,  valamint  –  a  szándéknyilatkozat  tétele
kivételével  -  az  egyházi  intézmény  alapításának  szabályait
kell  alkalmazni  azzal,  hogy  az  országos  szakmai  és
gazdasági bizottság támogató döntése esetén nem szükséges
az országos presbitérium jóváhagyását beszerezni.
(3)  A  törvényben  előírt  előzetes  engedélyek  és
jóváhagyások nélkül elfogadott alapító okirat, alapító okirat
módosítása,  annak aláírása  fegyelmi  vétségnek  minősül.  A
jogszabálysértést  elkövető  egyházi  önkormányzat  a
törvénytelen  állapot  fennállásának  ideje  alatt  egyházi
támogatást nem kaphat.

5. §

6. §

Evangélikus egyházi intézmények alapítása és

fenntartása

érdekében

evangélikus

egyház

önkormányzati  testületei  más  egyházzal,  állami  és
önkormányzati  hatósággal,  jogi  és  magánszeméllyel  is
köthetnek szerződést, amennyiben rendelkeznek az egyházi
törvényekben előírt előzetes jóváhagyásokkal.

7. §  (1)  Az  egyházi  önkormányzat  fenntartói  jogait  és
kötelességeit presbitériumán keresztül gyakorolja, biztosítja
az  intézmény  folyamatos  működésének  feltételeit.  Ennek
során:

a)  biztosítja  és  ellenőrzi  a  szakmai  működés  és
gazdálkodás  törvényességét,  a  szakmai  munka
eredményességét  és  hatékonyságát,  az  intézmény
egyházi jellegét,
b)  jóváhagyja  az  intézmény  valamennyi  szabályzatát,
amennyiben állami és egyházi jogszabály eltérően nem
rendelkezik,
c)  az  intézményvezető  felett  munkáltatói  jogkört
gyakorol,
d)  biztosítja  a  feladatellátáshoz  szükséges  létszám  és
végzettség szerinti személyi feltételeket.

(2)  A  fenntartó  egyházi  önkormányzat  presbitériuma
fenntartói  jogkörét  határozatában  az  elnökségre,  az
igazgatótanácsra,  illetve  a  Magyarországi  Evangélikus

Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 5. §-a. Hatályos: 2012.

október 1-től.

A 6. §-12. § (1) bekezdéséig terjedő rendelkezéseket módosította a 2012.

évi VI. törvény 6. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

Egyház által fenntartott intézmény esetén az országos iroda
igazgatójára is átruházhatja az alábbi át nem ruházható
jogkörök kivételével:

a) az alapító okirat és módosításának jóváhagyása,
b)

az intézmény költségvetésének és beszámolójának

elfogadása,
c) az egyházi jogszabályban meghatározott értékhatár
feletti

beruházás

megvalósításának,

pályázat

lefolytatásának előzetes jóváhagyása,
d) az intézmény tulajdonában, illetve használatában álló
ingatlan

tulajdonjogi

és

rendelkezési

jog

megváltozásához való előzetes hozzájárulás,
e) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának,
szakmai

programjának,

állománytáblájának

jóváhagyása,
f) az intézményvezető megválasztása, felmentése és
díjazásának megállapítása,
g) mindazon feladatok ellátása, melyeket egyházi
törvény kizárólagos fenntartói jogkörként megjelöl.

(3)  Az  intézmény  köteles  vezetni  a  vonatkozó
jogszabályokban  számára  előírt  nyilvántartásokat  és
dokumentációkat, s azokat a fenntartó, továbbá az országos
presbitérium  és  az  illetékes  hatóságok  rendelkezésére
bocsátani.
(4)  Az  intézmény  alapításának,  illetve  alapító  okirata  mó-
dosításának  tényével  egyidejűleg  a  fenntartó  és  az  intéz-
mény hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarországi Evangélikus
Egyház  arra  illetékes  testülete,  tisztségviselője  az  intéz-
mény szakmai, törvényességi és gazdagsági  működése  fel-
tételeinek biztosítása érdekében dokumentumaiba és köny-
veibe betekintsen, felvilágosítást kérjen és kapjon, szükség
esetén intézkedések megtételét kezdeményezze a fenntartó-
nál, illetve az intézménynél.
(5)  Az  (3)-(4)  bekezdésben  írtak  elmulasztása,  nem
teljesítése

esetén

országos

szabályrendeletben

meghatározott jogkövetkezmény érvényesíthető.

8. §  (1)  A  fenntartó  szakmai,  törvényességi  és  gazdasági
felügyeletének  keretében  legalább  évente  egyszer  –
szakértő részvételével – ellenőrzi, és ennek alapján értékeli
az  intézmény  működését.  A  fenntartó  által  évente
meghatározott  tartalmú  értékelés  az  alábbi  szempontok
figyelembevételével kerül meghatározásra:

a)  az  intézményi  feladatellátás  törvényességének,  a
szakmai  programnak,  illetve  annak  évente,  a  fenntartó
által meghatározott részének megvalósulása,
b) az intézmény működésének általános feltételei: a tár-
gyi,  a  személyi,  és  a  gazdasági-pénzügyi  feltételek  fo-
lyamatos rendelkezésre állása,
c)  a  szakmai  működés,  munkatervek  hatékonysága,
eredményessége,  összhangban  az  intézményben  folyó
munkával,
d) az intézmény szerepe a fenntartó egyházkormányzati
szint, illetve az egyház és a területileg illetékes egyház-
község életében.

(2)  Az  intézmények  feletti  szakmai,  törvényességi  és
gazdasági  felügyeletet  a  fenntartó  az  illetékes  országos
bizottság és az országos iroda illetékes osztálya(i) szakmai
iránymutatása,  határozatába  foglalt  álláspontja  alapján,
véleményének

beszerzését

követően

gyakorolja.

Amennyiben  a  fenntartó  ezek  figyelmen  kívül  hagyásával
gyakorolja  fenntartói  jogát,  országos  szabályrendeletben
meghatározott jogkövetkezmény alkalmazható.
(3)  A  szakmai,  törvényességi  és  gazdasági  felügyelet
rendjének  részletszabályait  országos  szabályrendelet

Módosította a 2018. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. szeptember

30-tól.

rögzíti.

9. §  (1)  Amennyiben  az  intézmény  az  alapító  okiratában
lefektetett céljainak, illetve az önálló gazdasági és szakmai
működés  feltételeinek  nem  tud  megfelelni,  az  ezt
alátámasztó  szakmai  és  gazdasági  szakértői  vélemény
ismeretében

fenntartó

egyházi

önkormányzat

presbitériumának kezdeményezésére a közgyűlés és - az
országos számvevőszék erre irányuló írásbeli javaslatának
figyelembevételével

országos

presbitérium

egybehangzóan elhatározhatja az intézmény jogutód nélküli
megszűnését,  vagy  jogutódlással  történő  megszüntetését.
Amennyiben  az  országos  presbitérium  nem  ért  egyet  az
intézmény  megszüntetésével,  köteles  azt  a  Magyarországi
Evangélikus Egyház fenntartásába venni.
(2)  A  jogutódlással  történő  megszüntetés  esetén  a  jogutód
intézmény szakmai és gazdasági működésének biztonságos
folyamatosságát  biztosítani  kell  azzal,  hogy  kizárólag  az
erre vonatkozó szakértői anyag ismeretében hozható meg a
fenntartói  döntés.  A  jogutódlással  történő  megszüntetés
történhet  beolvadással  másik  evangélikus  egyházi
intézménybe,

két

evangélikus

egyházi

intézmény

elhatározhatja

összeolvadását,

evangélikus

egyházi

intézmény  elhatározhatja  különválását  két  vagy  több
evangélikus  egyházi  intézményre,  illetőleg  evangélikus
egyházi  intézményből  történő  kiválás  esetén  is  csak
evangélikus egyházi intézményként válhat ki.
(3)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  egyházközsége,
egyházmegyéje  fenntartásában  működő  intézménynek  az
országos presbitérium által kezdeményezett – belső egyházi
jogi  személyiség  törlésével  történő  –  megszüntetéséről  a
felettes

önkormányzati

közgyűlés

véleményének

ismeretében a zsinat dönt.
(4) Egy intézmény megszüntetése esetén a fenntartó köteles
– a jogszabályi kötelezettségek betartása mellett – az
érintett személyek érdekeit és az anyagi javak védelmét
figyelembe véve eljárni.

III. fejezet

Az igazgatótanács

10. §  (1)  Az  intézmény  munkáját  önálló  –  hivatalbóli  és
választott  tagokból  álló  –  igazgatótanács  segíti  és
támogatja,  valamint  ellátja  a  számára  e  törvényben
rögzített, illetve a fenntartó által átruházott feladatokat.
(2)  Az  igazgatótanács  összetételének  meghatározásáról  és
tagjainak  megválasztásáról  a  fenntartó  gondoskodik.  Az
egyházi  önkormányzatok  által  delegált  tagokat  az  illetékes
presbitériumok  választják  meg.  Az  igazgatótanács
választott  tagjainak  mandátuma  6  év.  A  tagokat  a  küldő
testületeknek  úgy  kell  megválasztaniuk,  hogy  az
igazgatótanács névsorát tudomásulvételre a fenntartó ülésén
még  a  régi  igazgatótanács  mandátumának  lejárta  előtt  elő
lehessen terjeszteni.

11. §  (1) Az igazgatótanács létszáma legalább 5, legfeljebb
13 fő.
(2)  Az  igazgatótanácsnak  hivatalból  tagja  az  intézmény
vezetője és az intézmény lelkésze. Amennyiben működik az
intézményben  munkaügyi  jogviszonyban  foglalkoztatott
gazdasági vezető, ő is hivatalból tagja az igazgatótanácsnak
azzal,  hogy  a  hivatalból  jelenlevő  tagok  és  az  intézményi
foglalkoztatottak együttesen nem alkothatnak többséget.
(3)

Egyházközség vagy egyházmegye által fenntartott

intézmény, valamint köznevelési és diakóniai intézmény

Módosította a 2017. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. november

25-től.

igazgatótanácsába legalább 1-1 tagot választ a területileg
illetékes egyházközség, egyházmegye és az országos
presbitérium.

fenntartó

egyházi

önkormányzat

számvevőszékének tagjai nem választhatóak meg

igazgatótanács tagjainak vagy elnökének.

(4)  A  fenntartó  elnöksége  gondoskodik  az  igazgatótanács
névsorának  (nyilvános  adat)  helyi  közzétételéről.  A
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  által  fenntartott
intézmények  igazgatótanácsának  névsorát  az  egyház
hivatalos lapjában közzé kell tenni.

12. §  (1)  Az  igazgatótanács  elnökét  –  az  igazgatótanács
tagjai közül - a fenntartó választja meg.
(2)  Az  igazgatótanács  elnöke  nem  állhat  az  intézménnyel
szolgálati

jogviszonyban,

munkaviszonyban

vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. E korlátozás
alól indokolt kérelemre az országos presbitérium felmentést
adhat.
(3) Az igazgatótanács elnökét a fenntartó igazgatótanácsi
küldötte helyettesíti. A helyettesítés rendjéről az
igazgatótanács ügyrendje rendelkezik.
(4) Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább 2
alkalommal ülésezik.
(5)

Az igazgatótanács üléséről - az elnök és egy további

jelenlevő igazgatótanácsi tag által hitelesített - jegyzőkönyv
készül.
(6) Az igazgatótanács határozathozatali rendjéről külön
törvény rendelkezik.

13. §

14. §

Az igazgatótanács feladatai és hatásköre:

a) Gyakorolja a fenntartó határozatával ráruházott
jogokat az intézmény fölött.
b) A beszámoló benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a
fenntartót

intézmény

helyzetéről,

és

igazgatótanács éves munkájáról.
c) Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra a fenntartó elé
terjeszti.
d)  Véleményezi  az  intézmény  szakmai  programját  és
valamennyi  szabályzatát,  melyről  a  döntéshozót
tájékoztatja.
e)  Megtárgyalja  és  véleményezi  az  intézmény
állománytábláját, költségvetését, zárszámadását,  s azt a
fenntartó elé terjeszti.
f)

Ellátja

intézményvezetői

pályázatokkal

kapcsolatban  a  törvény,  illetve  a  fenntartó  által
ráruházott feladatokat.
g)  Az  intézmény  állománytáblájában  szereplő
álláshelyre  szóló  nyilvános  pályázat  kiírása  és  a
pályázat útján történő alkalmazás esetén véleményezési
jogköre van.
h)  Amennyiben  törvény  másképp  nem  rendelkezik,
szükség  esetén  az  országos  iroda  bevonásával
kivizsgálja

intézményvezetői

döntésekkel

kapcsolatos  panaszokat,  és  állást  foglal  ezekben  az
ügyekben.
i)  Figyelemmel  kíséri  az  intézményben  folyó  munkát,
segíti  a  személyi  és  tárgyi  feltételek  megteremtését,
fejlesztését,  különös  tekintettel  az  intézmények  e
törvényben meghatározott céljaira.
j) Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását,
fejlesztését,

közreműködik

feltételek

megteremtésében.

Módosította a 2018. évi I. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 8. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

k) Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak
kialakítását.

15. §  Az  igazgatótanácsi  tagság  megszűnik  a  külön
törvényben  szabályozott  eseteken  túl  háromszori  kimentés
nélküli  távollét,  illetve  a  megválasztás  alapjául  szolgáló
jogállás megszűnése esetén.

IV. fejezet

Az intézmény vezetése

16. § Az intézmény élén intézményvezető áll.

16/A. §

(1) Az intézményvezető megválasztása a

fenntartó feladat és hatásköre. A fenntartó által kiírt
nyilvános

pályázat

vagy

meghívás

alapján,

igazgatótanáccsal való egyeztetést követően kell az
intézményvezetői munkakört betölteni.
(2)

Intézményvezető által betöltött ciklus lejártát

megelőzően, a fenntartó újabb, legfeljebb 5 évre
megerősítheti

továbbiakban:

újraválasztás)

intézményvezetőt,  vagy  új  pályázatot  ír  ki,  illetve  új
meghívással él.
(3)  Intézményvezetőnek  olyan  személy  pályázhat,  aki
megfelel

adott

intézménytípus

vezetésére

jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(4)  Az  intézményvezetői  a  rá  irányadó  nyugdíjkorhatár
eléréséig láthatja el feladatát.

17. §  (1)

(2)

Pályázati eljárás esetén – legalább – a Magyaországi

Evangélikus Egyház sajtójában megjelentetett nyilvános
pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a munkahely és munkakör pontos megjelölését,
b)

intézményvezetői

munkakör,

megbízás

betöltéséhez  szükséges  iskolai  végzettséget  és
képesítéseket,
c) az állás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat,
d) a megbízás kezdő időpontját és időtartamát,
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
f)  az  intézmény  sajátos  körülményeiből  fakadó  egyéb
feltételeket.

(3) A pályázat kiírójának lehetővé kell tenni, hogy a
pályázat iránt érdeklődők a pályázat elkészítéséhez
szükséges

tájékoztatást

megkapják,

betekintést

nyerhessenek az intézmény munkájába.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell

a)  a  pályázati  feltételekben  előírtak  teljesüléséről  szóló
igazolásokat,
b) a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát,
c)  az  intézmény  vezetésére  vonatkozó  szakmai
programot  és  a  szakmai  helyzetelemzésre  épülő
elképzeléseket,
d) lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől.

(5)

(6)

A fenntartó által megbízott legalább háromtagú

szakértői bizottság előzetesen megvizsgálja, hogy a
pályázatok

megfelelnek-e

(4)

bekezdésben

Beiktatta a 2011. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2011. február 18-tól.

A (2)-(4) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 9. §-a. Hatályos:

2012. október 1-től.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése.

Hatályos: 2011. február 18-tól.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi I. törvény 2. § (3) bekezdése.

Hatályos: 2011. február 18-tól.

Módosította a 2011. évi I. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2011.

február 18-tól.

meghatározottaknak.
(7) A szakértői bizottság vizsgálatának eredménye alapján
az igazgatótanács dönt a pályázatok befogadásáról, és erről
minden pályázót írásban értesít. A kiírt feltételeknek
megfelelő pályázókat tájékoztatja az eljárás menetéről és a
meghallgatás szabályairól. A tájékoztatás kézhezvétele és a
meghallgatás között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie.
(8)

A pályázók és a Munka Törvénykönyve szerinti

hozzátartozóik  nem  lehetnek  jelen  a  pályázatokról  szóló
testületi  vitákon  és  szavazásokon,  továbbá  nem  vehetnek
részt a pályázatok véleményezésében és értékelésében.
(9)  Az  igazgatótanács  és  az  illetékes  országos  bizottság
személyesen  meghallgatja  a  pályázókat,  és  szakmai
szempontból  minősíti  a  pályázatok  szakmai  és  fejlesztési
elképzeléseit,  és  javaslatot  tesz  a  fenntartónak.  Az
igazgatótanács  az  előzetes  vizsgálatot,  valamint  a
személyes  meghallgatások  és  a  véleményezők  jelentését
figyelembe  véve  alakítja  ki  állásfoglalását  a  jelöltek
személyével  kapcsolatban.  Az  igazgatótanács  a  pályázati
eljárásról jelentést készít, amelyhez mellékelni kell minden,
az  eljárásban  keletkezett  dokumentumot.  A  jelentést  az
igazgatótanács a fenntartó elé terjeszti döntésre.
(10)

intézményvezetői

pályázatok

elbírálásánál

figyelembe kell venni a pályázó hosszabb idejű kiemelkedő
munkavégzését,

vezetői

képességeit,

egyházi

elkötelezettségét, magánélete rendezettségét, valamint a
csatolt

három

hónapnál

nem

régebbi

erkölcsi

bizonyítványát. Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki
evangélikus,  konfirmált  és  az  egyházközségi  tagság
feltételeinek legalább 5 éve  megfelel.  Az  intézményvezető
megválasztásánál  az  illetékes  országos  bizottság  javaslatát
figyelembe véve kell dönteni.

(11)

A fenntartó a döntését nyilvánosságra hozza, és az

eredményről írásban tájékoztatja a pályázókat.
(12)  Rendkívüli  esetben,  új  alapítású  egyházi  intézmény
esetében,  valamint  eredménytelen  pályázat  esetén,  az
intézményvezetői  feladatokat  –  legfeljebb  egy  évig  –  a
fenntartó  által  megbízott  személy  látja  el,  és  a  pályázatot
egy éven belül  meg kell ismételni.  A  megbízott vezetőnek
lehetőleg meg kell felelnie az intézményvezetővel szemben
felállított követelményeknek – e törvény 17. § (2) bekezdés
b)  pontjában  meghatározottak  feltétlen  teljesülésével.  A
megbízott intézményvezetőnek a 19. § (2) bekezdésének b),
c),  e)  és  g)  pontjában  meghatározott  jogkörét  a  fenntartó
korlátozhatja.

17/A.§

Intézményvezetői meghívás esetén a 17.§ (2)

bekezdésben  írt  feltételekről  a  fenntartó  által  meghívott
személyt  tájékoztatni  kell,  valamint  a  (3)  bekezdés
kivételével  a  pályázati  eljárás  szabályait  kell  alkalmazni
azzal, hogy a pályázaton a meghívott bemutatkozó anyagát
kell érteni.

17/B. §

Intézményvezető újraválasztásáról - az

intézményvezető  által  készített,  az  előző  megbízatásának
munkájáról  szóló  helyzetelemzés  és  a  jövőre  vonatkozó
tervei  ismeretében  -  a  szakmailag  illetékes  bizottság
véleményét követően a fenntartó dönt.

A (8)-(9) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (2)

bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

Módosította a 2011. évi I. törvény 2. § (6) bekezdése. Hatályos: 2011.

február 18-tól.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Beiktatta a 2011. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.

február 18-tól.

Beiktatta a 2011. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.

február 18-tól.

18. §

(1) Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény

eltérően  nem  rendelkezik,  az  intézményvezetői  kinevezés
(megbízás) 5 évre szól. Az intézményvezető megválasztása
alkalmával istentiszteleten hivatali esküt tesz.
(2)  Az  intézményvezető  munkáltatója  a  fenntartó.  A
munkáltatói  jogok  gyakorlását  –  az  intézményvezető
kinevezését,  és  munkaviszonyának,  szolgálati  viszonyának
megszüntetését, valamint fizetésének megállapítását kivéve
– a fenntartó átruházhatja a fenntartó egyházi önkormányzat
elnökségére,  illetve  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
által  fenntartott  intézmény  esetében  az  országos  iroda
igazgatójára is.
(3)

Szolgálati

jogviszonyban

álló

lelkészek

intézményvezetői  szolgálati  jogviszonyának  megszüntetése
csak fegyelmi eljárást lezáró jogerős elmarasztaló határozat
alapján lehetséges. Egyéb intézményvezetők megbízásának
visszavonására,  jogviszonyuk  megszüntetése  a  Munka
Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. §  (1)  Az  intézményvezető  felelősséggel  tartozik  az
intézmény  fenntartójának  és  a  Magyarországi  Evangélikus
Egyháznak, hogy az általa vezetett intézmény az egyházi és
állami  törvények  szerint,  a  Magyarországi  Evangélikus
Egyház erkölcsi értékrendjének szellemében működjék. Így
különösen felelős

a) az intézmény tevékenységének szakszerűségéért,
b)  intézményének  rendjéért,  evangélikus  szellemű
működéséért,
c)  az  intézmény  ingó  és  ingatlan  vagyonának  gondos
kezeléséért,  az  intézmény  rendelkezésére  bocsátott
pénzeszközök takarékos és célszerű felhasználásáért,
d) az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok és
szabályzatok

megtartásáért,

ügykezelés

pontosságáért.

(2) Az intézményvezető

a)  szervezi  és  irányítja  az  intézményben  folyó  szakmai
munkát az állami és egyházi szabályok alapján,
b) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, az
éves  munkaterv,  a  házirend  és  az  egyéb  szükséges
szabályzatok tervezetének elkészítéséről, módosításáról,
c)  javaslatot  tesz  az  intézmény  állománytáblájára,  a
gazdasági  vezetővel  előkészíti  a  költségvetést  és  a
zárszámadást,
d)  amennyiben  erre  az  igazgatótanács  elnöke  felkéri,
előkészíti az igazgatótanács ülését és döntését,
e)  dönt  az  intézmény  alkalmazottainak  felvételéről,  a
nyilvános  pályázat  útján  történő  alkalmazás  esetén  az
igazgatótanács véleményének ismeretében,
f) gondoskodik a beérkezett panaszok kezeléséről,
g)  munkáltatói  jogot  gyakorol  az  intézmény
alkalmazottai felett,
h)  dönt  a  munka  szakszerűségét  segítő  külső
szolgáltatások  –  szaktanácsadás,  szakértők  bevonása,
továbbképzés – igénybevételéről,
i)  gondoskodik  a  hatékony  működéshez  szükséges
ellenőrző

rendszer

kidolgozásáról,

és

annak

működtetéséről,
j) évente beszámolót készít a fenntartónak az intézmény
munkájáról és eredményeiről.

(3)  Az  intézményvezető  Munka  Törvénykönyve  szerinti
hozzátartozója  az  intézmény  fizetett  alkalmazottja  csak  az
igazgatótanács  véleményének  kikérését  követően,  a
fenntartó  egyetértésével  lehet,  de  ekkor  sem  kerülhet  az
intézmény pénzügyeit intéző munkakörbe.
(4)  Az  intézményvezető  szerződésében  rendelkezni  kell

A 18-19. §-t módosította és a 19/A. §-t beiktatta a 2012. évi VI. törvény

11. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

arról, hogy az intézmény bértábláján szerepel.

19/A. §

(1)

intézményvezetők

teljesítményértékelését  megbízatásuk  második  és  negyedik
évében  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  köteles
elvégezni,  amelynek  eredménye  jogviszony  megszüntető,
megbízást visszavonó munkáltatói döntés meghozatalára is
vezethet.  Minden  intézményvezető  munkaszerződésében  e
rendelkezésre utalni kell.
(2) A teljesítményértékelés szempontrendszerét és szakmai
protokollját országos szabályrendelet rögzíti.

20. §  (1)  A  fenntartó  dönthet  intézményvezető-helyettesi
munkakör  létrehozásáról.

Az intézményvezető-helyettes

megbízása  határozatlan  időre  szól.  A  megbízás
visszavonható,  a  visszavonás  a  kézhezvételtől  számított
három  napon  belül  benyújtott  írásbeli  kérelemre  további
három napon belül írásban indokolandó.
(2) Az intézményvezető munkaköri leírásban rögzíti azokat
a feladat- és hatásköröket, amelyeket helyettesére átruház.
(3)  A  fenntartó  egyéb  vezetői  munkaköröket  is
meghatározhat.

munkakörök

betöltőire

intézményvezető-helyettesekre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.

V. fejezet

Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei

21. §  Az  intézménnyel  szolgálati  jogviszonyban  vagy
munkaviszonyban  álló  alkalmazottak  munkavégzésével  és
nyugdíjazásával  kapcsolatban  a  hatályos  állami  és  egyházi
jogszabályokat kell alkalmazni.

22. §  (1)  Az  üres  álláshelyek  betöltése  során  az  e
törvényben  meghatározott  esetekben  kell  nyilvános
pályázatot kiírni.
(2)  Az  alkalmazás  egyéb  módozatait  az  intézmény
szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3)  Az  intézményekben  csak  olyan  személy  alkalmazható,
aki  teljesíti  az  adott  álláshoz  egyházi  és  állami
jogszabályokban  előírt  feltételeket.  Azonos  feltételekkel
rendelkező  jelöltek  közül  előnyben  kell  részesíteni  az
evangélikust.
(4)

A szolgálati, illetve munkaszerződésekben rögzíteni

kell, hogy az alkalmazott köteles betartani az e törvényben,
valamint az intézmény valamennyi szabályzatában rögzített
előírásokat.

23. § A közalkalmazottakkal azonos feladatot ellátó
alkalmazottak illetménye és juttatásai nem lehetnek
kevesebbek az állami előírásokban szereplőknél.

24. §

(1) Az alkalmazottak kötelessége, hogy

a) feladataikat legjobb tudásuk szerint végezzék,
b) szakmai felkészültségüket állandóan fejlesszék,
c) az egyházi és állami előírásokat megtartsák.

(2) Az alkalmazottak joga, hogy részt vegyenek

a) egyházi és világi szervezetek, illetve testületek
munkájában,
b) szervezett továbbképzésben.

25. § Az alkalmazottak munkájára vonatkozó részletes

A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 11.

§ (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

A 24-25. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 12. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2012. október 1-től.

rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési
szabályzata és munkaköri tartalmazza.

VI. fejezet

Az intézmények működésére vonatkozó

általános szabályok

26. § Az intézmény egy vagy több egységből állhat.

27. §

(1) Az intézmény anyagi eszközeivel – a fenntartó,

valmant  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  gazdasági
ellenőrzése  és  iránymutatása  mellett,  az  elfogadott
költségvetés keretében – önálló felelősséggel és elszámolási
kötelezettséggel gazdálkodik.
(2) A fenntartói testület felelőssége az, hogy – saját erejéből
vagy  más  források  bevonásával  –  gondoskodjék  az
intézmény  működésének  anyagi  feltételeiről  legalább  azon
a  szinten,  amelyen  az  azonos  feladatkört  ellátó  állami,
illetve önkormányzati intézmények működnek.
(3)  Az  intézményben  minden  munkavégzésre  irányuló
jogviszonyt írásba foglalt szerződésben kell rögzíteni.

28. §  (1)  Az  intézmények  működési  rendjére,  belső  és
külső  kapcsolataira  vonatkozó  rendelkezéseket  az
intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérően nem
rendelkezik,  a  szervezeti  és  működési  szabályzatot  a
fenntartói testület fogadja el.
(2)

A szervezeti és működési szabályzatban meg kell

határozni

a)  az  intézmény  jogállását,  irányítását,  részletes
szervezeti felépítését és gazdálkodási rendjét,
b) az alkalmazottak jogállását és munkarendjét,
c)  a  vezetők  és  a  szervezeti  egységek  közötti
kapcsolattartás rendjét  és formáját, továbbá  a  feladatok
megosztását,
d)

szolgáltatást

igénybevevők

jogait

és

kötelezettségeit,
e) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
f) a belső ellenőrzés rendjét,
g)

szakalkalmazottak

alkalmazásának

helyi

szabályozását,
h)  az  intézmény  létesítményeinek  és  helyiségeinek
használati rendjét,
i)  mindazt, aminek  meghatározását e törvény  vagy  más
jogszabály  előírja,  illetve  az  intézmény  szükségesnek
tart,  különös  tekintettel  a  szolgáltatást  igénybevevők
érdekeire,  az  intézmény  jogi  stabilitására  és  az
alkalmazottak jogbiztonságának garantálására.

29. §

(1) Az intézmény évente köteles elkészíteni

munkatervét,

állománytábláját,

költségvetését

és

beszámolóját. Az intézménynek rendelkeznie kell az állami
és egyházi jogszabályokban írt szabályzatokkal is.
(2) Az egyház egységes számviteli rendjének megteremtése
érdekében az intézmény köteles a Magyarországi
Evangélikus Egyház által alkalmazott könyvvezetési és
beszámoló

készítési

rendszert

alkalmazni,

nyilvántartásokat és dokumentációkat e rendszerben
vezetni.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

30. §

(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az

intézmény  fenntartója  teljes  vagy  részmunkaidejű  lelkészi
állást  tart  fenn,  melynek  betöltője  (a  továbbiakban:
intézményi lelkész) felelős a fenntartott intézmény egyházi
jellegéért  és  keresztény  szellemiségéért,  és  ennek
megvalósítása  érdekében  támogatja  az  intézményvezető
munkáját. Ha az intézményvezető lelkész, ő is elláthatja az
intézményi lelkész feladatait.
(2)  Az  intézményi  lelkészt  a  fenntartó  presbitériuma  az
intézményvezető,  az  igazgatótanács  és  a  szolgálati  ágat
felügyelő  püspök  véleményének  megismerését,  valamint  a
területileg  illetékes  püspök  által  kiadott  választhatósági
igazolást  követően  választja  meg,  ennek  hiányában  a
területileg illetékes püspök küldi ki. Az intézményi lelkész
szolgálati  jogviszonyának  megszüntetéséhez  a  szolgálati
munkaágat felügyelő püspök egyetértése szükséges.
(3) A szolgálati jogviszonyban álló intézményi lelkész felett
a  munkáltatói  jogokat  a  fenntartó  presbitériuma,  illetve
átruházott  jogkörében  elnöksége,  illetve  a  Magyarországi
Evangélikus  Egyház  által  fenntartott  intézmény  esetén  az
országos  iroda  igazgatója  gyakorolhatja.  Szolgálatát  a
szolgálati  munkaágat  felügyelő  püspök,  illetve  az  általa
megbízott lelkész felügyeli.
(4)  Az  intézményi  lelkész  feladatai  ellátása  során  köteles
együttműködni  az  intézményvezetővel,  alkalmazkodni  az
intézmény munka- és szabadságolási rendjéhez, valamint az
intézmény  szabályzataiban  foglaltak  figyelembevételével,
azokat betartva szolgálni.
(5)  Az  intézményi  lelkész  a  területileg  illetékes
egyházközségben egyházközségi lelkészi feladatokat is ellát
az  egyházközség,  a  fenntartó,  az  intézmény  és  az
intézményi  lelkész  között  megkötött  megállapodás  szerint.
Utalva  e  törvény  3.  §  (4)  bekezdés  b)  pontjára,  e  lelkészi
szolgálat

tartalmáról

egyházközségi,

egyházmegyei

fenntartású  intézmény  esetén  a  fenntartó  presbitériuma
dönt, a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott
intézmény  esetén  az  országos  presbitérium  és  a  területileg
illetékes  egyházközség  megállapodása  szükséges.  Az
országos  presbitérium  e  jogkörét  a  szolgálati  munkaágat
felügyelő püspökre ruházhatja át.
(6) Az intézményi lelkész feladata:

a) az intézményvezetővel együttműködve az intézmény
keresztyén szellemiségének biztosítása,
b)  az  alkalmazottak,  a  szolgáltatás  igénybevevőinek  és
hozzátartozóknak  lelkigondozása,  valamint  segítése,
irányítása a gyülekezeti élet felé,
c)  istentiszteletek,  áhítatok,  bibliaórák,  hittanórák
szervezése, illetve megtartása,
d) ökumenikus kapcsolatok ápolása,
e) részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi
munkaközösségének,  valamint  az  intézménytípusra
meghatározott lelkészi munkaközösség munkájában.

(7)  Az  intézményi  lelkész  díjlevelét  a  fenntartó
presbitériuma  fogadja  el,  melyet  a  szolgálati  munkaágat
felügyelő  püspöknek  kell  jóváhagynia.  A  díjlevélben
rögzíteni kell legalább az egyházi szolgálatról és az egyházi
szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 43. § (4)
bekezdésben írtakat.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013.

január 1-től.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYES INTÉZMÉNYEK

VII. fejezet

Missziói intézmények

31. §  (1)  A  missziói  intézmények  intézményes  kereteket
nyújtanak  az  egyház  evangélizációs  és  missziói
küldetésének  betöltéséhez,  elősegítik  az  evangélium
örömhírével  még  nem  találkozott  emberek  elérését  és
megszólítását,  erősítik  és  mélyítik  az  egyház  tagjainak  a
Szentíráson és a Hitvallási Iratainkon nyugvó hitét.
(2)  A  missziói  intézményeknek  a  3.§  (1)  bekezdés  d)
pontjában  meghatározott  illetékes  szakmai  irányító  és
felügyelő  testülete  az  országos  evangélizációs  és  missziói
bizottság.
(3)  Több  szolgálati  területet  felölelő  missziói  intézmény
igazgatótanácsának hivatalból tagjai a részterületek vezetői
is.
(4)  Az  igazgatótanács  –  a  14.  §-ban  felsoroltakon  túl  –  az
intézmény  igazgatójával  együtt  elkészíti  az  intézmény
hosszú- és középtávú szolgálati tervét.
(5)  Missziói  intézmény  vezetését  felsőfokú  evangélikus
teológiai végzettséggel rendelkező igazgató látja el.

VIII. fejezet

Konferencia- és üdülőközpontok

32. §

(1) A konferencia- és üdülőközpontok elsődlegesen

a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  önkormányzati
testületei,  illetve  intézményei  által  szervezett  csoportok,
valamint az egyházi szolgálatban vagy alkalmazásban állók
részére  kínálnak  kedvezményes  konferencia-  és  üdülési
lehetőséget.  A  gazdaságos  működtetés  érdekében  az  ilyen
intézményeket  külső  szervezetek  és  személyek  is  igénybe
vehetik.
(2)  A  konferencia-  és  üdülőközpontoknak  a  3.§  (1)
bekezdés  d)  pontjában  meghatározott  illetékes  szakmai
irányító és felügyelő testülete az országos evangélizációs és
missziói bizottság.
(3)  A  konferencia-  és  üdülőközpont  által  szervezett
programokat  az  igazgatótanács  véleményének  ismeretében
a fenntartó hagyja jóvá.
(4) Az intézményvezetői pályázatok elbírálásánál előnyben
kell részesíteni a felsőfokú végzettségű pályázót.
(5)  A  konferencia-  és  üdülőközpontokban  intézményi
lelkész alkalmazása nem kötelező.

IX. fejezet

Tájékoztatási intézmények

33. §  (1)  A  tájékoztatási  intézmények  feladata  az  egyház
tájékoztató, hitébresztő, tanító, nevelő munkájának segítése,
a  könyv-  és  folyóirat-kiadás,  az  egyház  eseményeinek
dokumentálása,  valamint  hivatalos  állásfoglalásainak,
kulturális  és  lelki  értékeinek  megjelenítése  az  írott  és
elektronikus médián keresztül.
(2)  A  tájékoztatási  intézményeknek  a  3.§  (1)  bekezdés  d)
pontjában  meghatározott  illetékes  szakmai  irányító  és
felügyelő testülete az országos sajtóbizottság.
(3) Tájékoztatási intézmény vezetését lehetőleg szakirányú
végzettséggel rendelkező igazgató látja el.
(4)  A  tájékoztatási  intézmény  működési  költségeit
előfizetési-  és  jogdíjakból,  kiadványai  értékesítéséből,
valamint a fenntartó által biztosított támogatásból fedezi.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 14. §-a. Hatályos: 2012. október 1-

től.

Luther Kiadó

34. §  (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház  működteti
a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Luther  Kiadóját
(rövid  neve:  Luther  Kiadó).  A  Luther  Kiadó  a
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Sajtóosztályának
jogutóda.
(2) A Luther Kiadó

az egyházon belüli és kívüli tájékoztatáshoz

szükséges  nyomtatott  és  elektronikus  kiadványokat
készít  és  gyárt,  ad  ki  és  terjeszt,  ideértve  az  internetes
tartalomszolgáltatást,  valamint  hang-  és  filmfelvételek,
rádió- és televízióműsorok készítését is,
b)

kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház

hivatalos lapját, melynek szerkesztéséért az országos
iroda igazgatója felel, és amelynek kiadási rendjét
országos szabályrendelet határozza meg.
c)

kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház

országos lapját, a lelkészi szakfolyóiratot, egyéb
országos

jellegű

folyóiratokat,

valamint

Magyarországi Evangélikus Egyház honlapját és egyéb
internetes médiumait. A médiumok kiadási rendjét
országos szabályrendelet határozza meg.

(3)

A Luther Kiadó vezetését felsőfokú végzettségű,

evangélikus vallású igazgató látja el.
(4) A Luther Kiadónál intézményi lelkész alkalmazása nem
kötelező.

X. fejezet

Gyűjtemények

35. §

(1) Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami és

egyházi

jogszabályokkal

összhangban

könyvtárat,

levéltárat, muzeális intézményt (a továbbiakban együttesen:
gyűjteményeket) alapíthatnak és tarthatnak fenn.
(2)  A  gyűjteményeknek  a  3.§  (1)  bekezdés  d)  pontjában
meghatározott  illetékes  szakmai  irányító  és  felügyelő
testülete a gyűjteményi tanács.
(3)  Gyűjtemény  vezetését  felsőfokú  végzettséggel
rendelkező  igazgató  látja  el.  Az  intézményvezetői
pályázatok  elbírálásánál  előnyben  kell  részesíteni  a
szakirányú végzettségű pályázót.
(4) A gyűjtemények felsőfokú végzettségű alkalmazottai az
intézményvezetői  pályázatokat  és  az  intézményvezető-
helyettesi  kinevezésre  vonatkozó  javaslatokat  titkos
szavazással véleményezik.
(5)  A  gyűjteményeknél  intézményi  lelkész  alkalmazása
nem kötelező.

Evangélikus Országos Gyűjtemény

36. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  országos
gyűjteményeinek  működtetésére  Evangélikus  Országos
Gyűjtemény elnevezéssel intézményt tart fenn.
(2)  Az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  országos  fel-
adatkörrel  rendelkező  könyvtára  (a  továbbiakban:  gyűjte-
ményi  egység)  gyűjtőkörébe  elsősorban  a  magyarországi
evangélikus és a külföldi magyar nyelvű evangélikus kiad-

Módosította a 2014. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. május 30-tól.

Módosította a 2016. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2016. november

18-tól.

Módosította a 2017. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2017. november

25-től.

A (3) bekezdést módosította és a (4) bekezdést beiktatta a 2012. évi VI.

törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

A 35-40. §-t módosította és beiktatta a 2016. évi IV. törvény 3. §-a.

Hatályos: 2017. január 1-től.

ványok,  valamint  a  Kárpát-medencei  evangélikusságra  vo-
natkozó dokumentumok tartoznak.
(3)  Az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  országos  fel-
adatkörrel rendelkező levéltára (a továbbiakban: gyűjtemé-
nyi egység) gyűjtőkörébe az országos egyház, az egyházke-
rületek,  az  egyházmegyék  hivatalainak  és  intézményeinek,
az  egyház  tisztségviselőinek  és  más  személyeknek  iratai,
továbbá  az  egyházi  tulajdonban  lévő  épületekre  vonatkozó
tervdokumentációk  és  forrásanyagok  tartoznak.  A  levéltári
gyűjteményi  egység  közreműködik  az  egyházi  szervezetek
iratkezelési  szabályzatainak  megalkotásában  és  irattárának
megőrzésében.
(4)  Az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  országos  fel-
adatkörrel rendelkező múzeumának (a továbbiakban: gyűj-
teményi  egység)  feladata  az  egyházi  önkormányzatok  és
intézmények, illetve a saját őrzésében lévő liturgikus, egy-
háztörténeti, néprajzi és egyéb jellegű műtárgyak regisztrá-
lása,  feldolgozása,  védelme,  karbantartásának  szakmai  fel-
ügyelete,  gyűjtése,  valamint  egy  részüknek  kiállításokon
való bemutatása és publikálása.
(5)  Az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  alapfeladatai
mellett közművelődési feladatokat is ellát.
(6) Az alapító okiratban rögzíteni kell, hogy az Evangélikus
Országos  Gyűjtemény  gyűjteményi  anyagai  az  egyház  tu-
lajdonában állnak.

37. §  Az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  igazgatóta-
nácsa összetételében az általános szabályokat azzal az elté-
réssel  kell  alkalmazni,  hogy  a  hivatalból  jelenlévő  tagok
mellett valamennyi tagot az országos presbitérium választja
úgy,  hogy  mindhárom  szakterület  képviseletét  biztosítania
kell.

38. §  (1) Az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgató-
jának  csak  szakirányú  felsőfokú  végzettséggel  rendelkező
személy választható.
(2) Gyűjteményi egység vezetőjének csak szakirányú felső-
fokú végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető jogvi-
szony. Gyűjteményi egység vezető jogviszonyának létesíté-
sét  megelőzően  az  országos  presbitérium  előzetes  jóváha-
gyását be kell szerezni.

39. §  Az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  igazgatója
munkáltatója valamennyi alkalmazottnak, az alkalmazottak
felett  a  munkáltatói jogokat  az illetékes  vezetővel  egyetér-
tésben gyakorolja. Az igazgató a munkáltatói jogok gyakor-
lását  –  a  jogviszony létesítését és  megszüntetését, illetve  a
díjazás  megállapítását  kivéve  –  átruházhatja  az  illetékes
gyűjteményi egység vezetőjére.

40. §  Az Evangélikus Országos Gyűjtemény és a fenntartó
közötti keretmegállapodást, amely a gyűjteményi anyag el-
helyezéséről,  a  működéssel  és  a  fenntartással  kapcsolatos
kérdésekről rendelkezik szükség esetén, de legalább három-
évente felül kell vizsgálni.

41. §

XI. fejezet

Felsőoktatási intézmények

Evangélikus Hittudományi Egyetem

42. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az 1557 óta
evangélikus szellemben működő soproni latin Scholából

A 41. §-t hatályon kívül helyezte a 2008. évi VII. törvény 2. §-a.

Hatályos: 2008. december 15-től.

kialakult Teológiai Intézetnek, és az 1892-ben önállóvá vált
Soproni  Evangélikus  Theologiai  Főiskolának,  majd  a
Magyar  Királyi  Erzsébet  Tudományegyetem  1923-ban
létesített soproni Evangélikus Hittudományi Karának, és az
1951-ben  megalakult  Evangélikus  Teológiai  Akadémiának
lelki-szellemi  örököse  és  jogutódja,  a  Magyarországi
Evangélikus Egyháznak elkötelezett intézmény.

43. §

(1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem feladata:

a) az evangélikus lelkészképzés,
b) felsőfokú hitoktató- és hittantanárképzés,
c) egyházi munkatársak (egyházi munkások) képzése és
továbbképzése,
d) teológiai doktori képzés és fokozatszerzés biztosítása,
e) habilitációs eljárás lefolytatása,
f) a teológia tudományos művelése,
g) egyéb, az egyház társadalmi feladatellátásban szolgá-
latot vállaló világiak képzése és továbbképzése

(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem jogosult

a)  a  felsőoktatás  államilag  meghatározott  valamennyi
képzési  szintjén  és  képzési  típusa  szerint  képzéseket
folytatni,
b)

feladatkörében

felnőttképzést

folytatni

és

továbbképzést tartani.

44. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem

a)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyháznak,  mint
fenntartónak felsőoktatási és tudományos intézménye;
b)  a  magyar  egyetemi  oktatás  szerves  része,  amely
tanulmányi  rendjét  és  a  tudományos  minősítés  rendjét
az  egyetemi  rendszer  követelményei  szerint,  de  a
teológiai  tudomány  és  az  egyházi  intézmény
sajátosságaiból adódó különbségekre tekintettel alakítja
ki;
c)  önkormányzattal  rendelkező  intézmény,  amely  a
vonatkozó  állami  és  egyházi  törvények  előírásainak
megfelelően  saját  hatáskörében  önállóan  működik,
igazgatótanácsa feladatait az országos presbitérium látja
el.

(2)

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szerves részét

képezi az Evangélikus Teológus Otthon, az Evangélikus
Hittudományi Egyetem Könyvtára és a Melanchthon
Evangélikus Szakkollégium.

45. §

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az állam

által  elismert  felsőoktatási  intézmény,  az  állami
jogszabályok  betartása  és  a  Magyarországi  Evangélikus
Egyház  felé  kinyilvánított  elkötelezése  mellett  saját
hatáskörében önállóan és szakszerűen műveli a teológiai és
egyéb tudományokat, jogosult a felsőoktatásról szóló állami
jogszabály

alapján

nyilvántartásba

vett

képzései

tekintetében államilag elismert oklevelek kiadására.

46. § (1)

Evangélikus

Hittudományi

Egyetem

egyetemi  tanárát  és  egyetemi  docensét  pályázat  vagy
meghívás útján a Szenátus választja. A választás érvényes,
ha azt az országos presbitérium jóváhagyja. Az Evangélikus
Hittudományi  Egyetem  egyetemi  tanárát  a  köztársasági
elnök nevezi ki.
(2)

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1)

bekezdésben

nem

említett

oktatóit

(adjunktusait,

tanársegédeit és más oktatóit) a Szenátus választása alapján
a rektor nevezi ki, vagy bízza meg a szervezeti és működési

Módosította a 2017. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.

Módosította a 2017. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.

Módosította a 2017. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.

Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2017. évi IV. törvény 4. §-a.

Hatályos: 2017. május 26-tól.

szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
(3)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  lelkészét  (a
továbbiakban:  Egyetem  lelkésze)  pályázat  vagy  meghívás
útján a  Szenátus  választja. A  választás érvényes, ha  azt az
országos presbitérium jóváhagyja. Az Egyetem lelkészét az
országos elnökség nevezi ki.

47. §

(1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi

tanára és docense csak tudományos fokozattal és megfelelő
teológiai  vagy  szakirányú  tudományos  felkészültséggel
rendelkező személy lehet.
(2)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  ószövetségi,
újszövetségi,  rendszeres  teológiai,  egyháztörténeti  és
gyakorlati  teológiai  tanszékén  tanszékvezetői  megbízást
csak  felavatott,  szolgálatra  kiküldött  evangélikus  lelkész
kaphat.
(3) Az egyetemi tanári és docensi, valamint egyetemi lelké-
szi  állásra  pályázó  vagy  a  Szenátus  által  meghívásra  aján-
lott  személyeket  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyháznak
jogában áll hitvallási és erkölcsi szempontból megvizsgálni.
Ennek  a  jognak  gyakorlására  a  püspöki  tanács  jogosult.  A
püspöki tanács indokolt döntését írásban tudatja a Szenátus-
sal.  A  püspöki  tanács  által  hitvallási  vagy  erkölcsi  szem-
pontból  kifogásolt  személy  nem  hívható  meg,  illetve  nem
választható meg.
(4)  Az  Egyetem  lelkésze  az  egész  intézmény  minden
hallgatóját, oktatóját és alkalmazottját pásztorolja, valamint
az  Evangélikus  Teológus  Otthon  vezetőjeként  felelős  az
otthon életéért.

48. §  (1)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemnek  és
oktatóinak  az  egyház  életében  –  ezen  belül  az  egyházi
önkormányzat  és  törvényhozás  munkájában  –  való
részvételhez  kapcsolódó  jogait  és  kötelezettségeit  az
egyházi törvények és szabályrendeletek szabályozzák.
(2)  Az  egyházi  törvények  mindazon  rendelkezéseit,
amelyek  a  lelkészek,  hitoktatók,  egyházi  iskolai  tanítók  és
tanárok  egyházhoz  való  viszonyát  a  hitvallási  hűségre,
valamint  a  magán-  és  családi  életre  való  vonatkozásban
szabályozzák,  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem
oktatóira megfelelően alkalmazni kell.

49. §

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói és

Egyetem

lelkésze

felett a külön törvényben

meghatározott  fegyelmi  vétségek  tekintetében  a  fegyelmi
jogokat a Magyarországi Evangélikus Egyház gyakorolja az
egyházi  törvények  szerint.  Ha  a  fegyelmi  tanács  vagy  az
egyházi  bíróság  valamely  oktatót  lelkészi  jellegétől
megfoszt,  vagy  tisztére  alkalmatlannak  ítél,  az  erre
vonatkozó  határozatát  a  Szenátussal  közli,  és  felkéri  a
Szenátust,  hogy  az  ítélet  jogerőre  emelkedése  után  ezt  az
oktatót mentse fel megbízatása alól.

50. §  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  vezetője  a
rektor.  A  rektort  az  egyetemi  tanárok  közül  a  Szenátus
választja meg, a választást az országos presbitérium hagyja
jóvá. A rektort a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti
fel. A rektor megbízatása  4 évre  szól.  A  Szenátus  a  rektor
megbízatását egyszer további 4 évre meghosszabbíthatja.

51. §

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezeti

és működési rendjét a Szenátus fogadja el és az országos
presbitérium hagyja jóvá

Módosította a 2017. évi IV. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.

Módosította a 2017. évi IV. törvény 6. §-a. Hatályos: 2017. május 26-tól.

Módosította a 2017. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.

május 26-tól.

52. §

53. §

Egyéb felsőoktatási intézmények

53/A. §

A Magyarországi Evangélikus Egyház által

alapított és fenntartott szakkollégiumok:

a) Luther Otthon-Szakkollégium,
b) Evangélikus Roma Szakkollégium.

XII. fejezet

Köznevelési intézmények

54. §

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház bármely

egyházi  önkormányzata  az  állami  köznevelési  törvényben
elismert  köznevelési  intézményeket  alapíthat  és  tarthat
fenn.
(2)  A  fenntartó  saját  erejéből  vagy  más  források
bevonásával  gondoskodik  a  köznevelési  intézmény
működésének  anyagi  feltételeiről  legalább  olyan  szinten,
mint  amilyenen  az  azonos  feladatkört  ellátó,  azonos
képesítést nyújtó állami, illetve önkormányzati köznevelési
intézmények működnek.

55. §  (1)

evangélikus

egyház

köznevelési

intézményei:

a) óvoda,
b) általános iskola,
c) gimnázium,
d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)-d) pont alattiak
együtt: középiskola),
e) szakiskola,
f)  alapfokú  művészeti  iskola  (a  továbbiakban  a  b)-f)
pont alattiak együtt: iskola),
g)  gyógypedagógiai,  konduktív  pedagógiai  nevelési-
oktatási intézmény,
h)  kollégium  (a  továbbiakban:  az  a)-h)  pont  alattiak
együtt: nevelési-oktatási intézmény),
i) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

(2) A köznevelési intézmény több különböző köznevelési
intézmény feladatát is elláthatja.

56. § (1)

evangélikus

egyház

köznevelési

intézményeinek  célja  az,  hogy  tanulóit  evangélikus
szellemben,  a  magyar  haza  hű  polgáraivá,  evangélikus
tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a
más  felekezetű  tanulókat  egyházunk  megbecsülésére,  és  a
lelkiismereti

szabadság

tiszteletben

tartásával,

lehetőségekhez  képest  saját  egyházuk  segítségével  is
nevelje,  minden  tanulóját  a  hatályos  állami  jogszabályok,
illetve  a  nemzeti  alaptanterv  és  az  országos  nevelési
programok  célkitűzésnek  megfelelően  oktassa,  és  az  egyes
iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.
(2)  A  hitoktatás  az  egyházi  iskolák  pedagógiai
programjának  szerves  részét  alkotja,  és  beépül  az

Az 52-53. §-t hatályon kívül helyezte a 2017. évi IV. törvény 7. § (2)

bekezdése. Hatályos: 2017. május 26-tól.

Az alcímet beiktatta a a 2017. évi IV. törvény 7. § (3) bekezdése.

Hatályos: 2017. május 26-tól.

Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

A XII. fejezetben szereplő közoktatási kifejezés köznevelési kifejezésre

változik a 2012. évi VI. törvény 17. § (1) bekezdése szerint. Hatályos:

2012. október 1-tól.

Az 54-56.§-t módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2012. október 1-től.

Módosította a 2014. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 28-

tól.

intézmény munkarendjébe.
(3) A hitoktatás az egyházi iskolákba felvett tanulók részére
–  amennyiben  erről  törvény  eltérően  nem  rendelkezik  –
kötelező.  Nem  egyházi  fenntartású  iskola  átvételekor
átmeneti  időszakot  kell  biztosítani  a  kötelező  hitoktatás
bevezetésére.

hitoktatás

szervezési

kérdéseit,

célkitűzéseit,  a  tantárgy  választásának  feltételeit  az
intézmény  nevelési  és  oktatási  programjában,  annak
tartalmát,  értékelési-mérési-ellenőrzési  szabályait  az
érvényes  kerettanterv  előírásainak  megfelelően  a  helyi
tantervben kell rögzíti.

57. §

58. §

59. §

Az intézmény vezetője

59/A. §

Köznevelési intézményvezető annak a

tanévnek a végéig láthatja el feladatát, amely évben a 65.
életévét betölti.

60. §

(1) A köznevelési intézmény vezetője az lehet,

a) aki evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, az
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelel, egyházának hűséges tagja,
b)

akinek a képesítése megfelel az állami

jogszabályoknak,
c) aki legalább öt év – az állami jogszabályokban
meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben
szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A köznevelési intézményben az intézményvezetői
megbízás

feltétele

intézményben

pedagógus-

munkakörben

fennálló,

határozatlan

időre,

teljes

munkaidőre  szóló  alkalmazás,  illetve  a  megbízással
egyidejűleg  pedagógus-munkakörben  történő,  határozatlan
időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(3)  Az  intézményvezető  a  19.§  (1)  és  (2)  bekezdésében
meghatározottakon túl

a) felelős a tanulók keresztyén szellemű neveléséért,
b) felelős az elfogadott pedagógiai program és tanterv
megvalósításáért,
c) dönt a tanulók felvételéről,
d) előkészíti a nevelőtestület döntéseit.

Az intézményvezetői pályázati eljárás

61. §  (1)  Az  intézményvezetői  állásra  vonatkozó  pályázati
felhívást  közzé  kell  tenni  a  köznevelést  felügyelő
minisztérium hivatalos lapjában is.
(2)  A  pályázat  benyújtására  meghatározott  idő  a
köznevelést felügyelő minisztérium hivatalos lapjában való
megjelenéstől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.
(3)  A  benyújtott  és  a  pályázati  feltételeknek  megfelelő
pályázatokat  a  nevelőtestület  és  az  igazgatótanács
véleményezi az alábbiak szerint:

a)  Az  igazgatótanács  tájékoztatja  a  nevelőtestületet  a
beérkezett  pályázatokról  és  az  előzetes  vizsgálat
eredményéről. Gondoskodik arról, hogy a pedagógusok
legalább  30  nappal  a  b)  pontban  meghatározott
értekezlet  előtt  megismerhessék  a  kiírt  feltételeknek

Az 57-59. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (3)

bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

megfelelő pályázatokat. Tájékoztatja a nevelőtestületet a
véleménynyilvánítás  szabályairól  és  a  pedagógusok
ezzel kapcsolatos jogairól.
b) Az igazgatótanács elnöke összehívja a nevelőtestületi
értekezletet,  ahová  személyes  meghallgatásra  meghívja
a  pályázókat,  továbbá  –  ha  van  ilyen  –  az  állami
jogszabályokban  meghatározott  szakértői  vélemény
készítőjét.
c)  A  nevelőtestület  személyenkénti  titkos  szavazással
véleményt  nyilvánít  a  pályázatokról,  az  eredményt
jegyzőkönyvbe

foglalja,

és

továbbítja

igazgatótanácsnak.

(4)

(5) Középiskola esetében a fenntartónak döntését
jóváhagyásra az országos presbitérium elé kell terjesztenie.
(6) A fenntartó a döntés, illetve a jóváhagyás után azt
nyilvánosságra hozza, és kinevezi a vezetőt.

61/A. §

Intézményvezetői meghívás esetén a 61.§

(1)-(2) bekezdés kivételével a pályázati eljárás szabályait
kell alkalmazni.

61/B. §

Az intézményvezető újraválasztása esetén a

17/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
nevelőtestület - 61.§ (3) bekezdés c) pontja szerinti -
véleményét is be kell szerezni.

61/C. §

A fenntartó egyetértési jogot gyakorol az

intézményvezető-helyettesek határozott idejű megbízása
során.

A nevelőtestület

62. § (1) Az intézmény nevelési-oktatási kérdésekben
illetékes önkormányzati testülete a nevelőtestület.
(2)

A nevelőtestület szavazati joggal bíró tagjai:

a) azok a pedagógus munkakörben alkalmazott
dolgozók,

akik

legalább

50%-os

munkaidejű

alkalmazásban állnak,
b)  az  iskolalelkész,  az  intézményben  evangélikus
hitoktatást  végző  személyek  (lelkészek,  hitoktatók,
hittantanárok).

(3) A nevelőtestület joga és kötelessége az állami
jogszabályban meghatározott döntési feladatok ellátásán
túlmenően:

a)  jogszabályban  meghatározott  szervezetbe  delegált
tagok megválasztása,
b)  az  intézmény  egész  munkáját  érintő  program
módosítás, fejlesztés kezdeményezése,
c) döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideértve a
különféle  szociális  és  tanulmányi  jogon  odaítélt
kedvezményeket) elveiről, felosztásának feltételeiről,
d)

intézményben

vagy

mellette

működő

diákszervezet patronálása.

(4)  A  nevelőtestület  joga  továbbá,  hogy  érdemi
információkat  kapjon  és  testületi  véleményt  alkosson  az
iskola  belső  életét  és  külső  kapcsolatait  érintő  minden
fontos kérdésben.

Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (4) bekezdése az

(5)-(6) bekezdés módosításával egyidejűleg. Hatályos: 2012. október 1-től.

Beiktatta a 2011. évi I. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.

február 18-tól.

Beiktatta a 2011. évi I. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011.

február 18-tól.

Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

A (2)-(3) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (7)

bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések

63. §  (1) Határozatlan időre szóló vagy egy évnél hosszabb
határozott  idejű  pedagógusi  munkakörre  nyilvános
pályázatot kell kiírni.
(2)  Pedagógusnak  rendezett  életvitelű,  elkötelezett
keresztyén,  egyházhoz  hű,  lehetőség  szerint  evangélikus
jelöltet  lehet  megválasztani,  aki  vállalja  az  intézmény
szellemiségét és értékrendjét.
(3) A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a
magyar hazához való hűségével, feddhetetlen életmódjával,
vallásának  gyakorlásával  és  rendezett  családi  életével
példát mutat tanítványainak és környezetének.
(4)

A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy a

pedagógus köteles betartani az intézmény pedagógiai
programjában, és valamennyi szabályzatában foglaltakat.
(5) Az intézmény pedagógusa határozatlan idejű kinevezése
alkalmából hivatali esküt tesz.

64. § (1)

Az evangélikus nevelési-oktatási intézményben

evangélikus hitoktatást végző nemlelkészi személyek felett
a  munkáltatói  jogokat  az  intézmény  vezetője  gyakorolja.
Lelkészek  hitoktatói  megbízásához  és  felmentéséhez  a
lelkész szolgálati helye szerint illetékes püspök véleményét
is ki kell kérni.
(2)  A  hittantanárnak,  hitoktatónak  valláserkölcsi-hitéleti
kérdésekben  javaslattevő  és  véleményezési  joga  van.  Az
igazgató  és  az  iskolalelkész  mellett  kötelessége  az
intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása.

65. §  Az  egyes  intézménytípusokra  előírt  képesítési
feltételeket  a  közneveléről  szóló  állami  jogszabályok  írják
elő.  A  hitoktatók,  hittantanárok  képesítési  feltételeit  külön
törvény szabályozza.

66. §  (1) A pedagógus

a)  megválasztja  az  iskolában  elfogadott  tanterv  és
pedagógiai  program  alapján  a  tananyagot,  a  tanítás
módszereit és eszközeit,
b) irányítja és értékeli a tanulók munkáját,
c) minősíti a tanuló tudását,
d)  a  rábízott  tanítványokat  keresztyén  szellemben
neveli,  figyelemmel  kíséri  és  elősegíti  fejlődésüket,
ismereteiket  gyarapítja,  pozitív  erkölcsi  vonásaikat
fejleszti,  értékes  jellembeli  tulajdonságaikat  erősíti,
felkészíti őket az önálló keresztyén életre,
e)  tiszteletben  tartja  az  általános  emberi  jogokat,
beleértve  a  gyermekek  jogait  és  a  személyiséghez
fűződő jogokat,
f) megtartja az intézmény tanulmányi és munkarendjét,
g) a tanulók szüleivel a szükséges kapcsolatot fenntartja.

Az iskolalelkész

67. §

(1) Evangélikus köznevelési intézmény intézményi

lelkésze az iskolalelkész.
(2)  Teljes  munkaidejű  iskolalelkész  foglalkoztatását  a
fenntartó  köteles  biztosítani  a  300  fő  tanulólétszám  feletti
köznevelési  intézményben.  A  300  fő  alatti  köznevelési
intézményben a  területileg  illetékes egyházközség  lelkésze
egyházközségi

szolgálata

keretében

elláthatja

iskolalelkészi feladatokat.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (8) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (9) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (10) bekezdése. Hatályos:

2012. október 1-től.

(3) Az iskolalelkész megválasztása során előnyt jelent a
pedagógus végzettség.

A tanulókra és a szülőkre vonatkozó rendelkezések

68. § (1) A tanuló joga, hogy

egyházi

köznevelési

intézmények

hagyományaihoz  és  szelleméhez  méltó,  igényes,
személyre  szóló  testi,  lelki  és  szellemi  nevelésben  és
oktatásban részesüljön,
b)  emberi  méltóságát,  személyiségi  jogait,  családi,
gyülekezeti és baráti kapcsolatait tiszteletben tartsák,
c)  véleményét  és  javaslatait  –  elsősorban  a
diákönkormányzaton keresztül – érvényesíthesse.

(2) A tanuló kötelessége, hogy

a) egyháza, hazája, iskolája törvényeit és rendelkezéseit,
hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa és mindenkor
azokhoz méltóan viselkedjék,
b)  képességeit  fejlessze  és  ismereteit  legjobb  tudása
szerint gyarapítsa,
c) tiszteletet, megbecsülést tanúsítson egyháza, nemzete,
hazája,  szülei,  nevelői,  iskolatársai  és  az  intézmény
valamennyi dolgozója iránt,
d)  rendszeresen  részt  vegyen  az  intézmény  közösségi
életében,  az  iskolai  és  a  gyülekezeti  istentiszteleti
alkalmakon,
e) óvja környezetét, saját és társai testi épségét.

69. § (1) A szülő joga, hogy

a)  megismerje  az  intézmény  pedagógiai  programját,
szervezeti  és  működési  szabályzatát,  minőségirányítási
programját, valamint házirendjét,
b)  rendszeres  tájékoztatást  kapjon  a  gyermekét  érintő
kérdésekről, tanulmányi előmeneteléről,
c) javaslataival segítse az intézmény jobb működését, és
részt  vegyen  a  szülői  közösség,  valamint  –  képviselője
útján – az igazgatótanács munkájában.

(2) A szülő kötelessége, hogy

a)  biztosítsa  gyermeke  rendszeres  iskolába  járását,
elősegítse  szellemi,  testi,  lelki  fejlődését,  figyelemmel
kísérje tanulmányi előmenetelét,
b)  elfogadja  az  intézmény  keresztyén  értékrendjét,  s
gyermeke

nevelésével

példamutató

módon

együttműködjék az iskolával,
c) lehetőségei szerint vállaljon részt az intézmény
feladatainak megoldásában.

Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény

70. §

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos

hatáskörű pedagógiai-szakmai szolgáltató köznevelési
intézményt működtet.
(2)

intézmény

evangélikus

köznevelési

intézményekben

folyó

nevelési-oktatási

munkával

kapcsolatban  ellátja  mindazokat  a  feladatokat,  amelyeket  a
vonatkozó  állami  jogszabályok  a  pedagógiai-szakmai
szolgáltató  köznevelési  intézmények  feladatává  tesznek,
figyelembe  véve  az  egyházi  fenntartásból  adódó  speciális
szempontokat és feladatokat.
(3)  Az  intézmény  igazgatótanácsának  hivatalból  jelenlévő
tagjai az e törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározottak,
a választott tagokat a fenntartó delegálja.

70/A. §

Az alcímet és a 70. §-t beiktatta a 2014. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos:

2014. november 28-tól.

A 70/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (11)

bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

XIII. fejezet

Egyéb oktatási intézmények

Kántorképző Intézet

71. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  az
egyházzenei,  kántori  szolgálat  szakmai  színvonalának
megőrzése  és  fejlesztése,  a  kántorképzés  és  a
kántortovábbképzés

feladatainak

ellátása

érdekében

működteti a Kántorképző Intézetet.
(2) A Kántorképző Intézet feladata  a  gyülekezeti  kántorok
és  karvezetők  szakmai  felkészítése,  a  vonatkozó
szabályzatok  szerinti  képesítése,  valamint  a  kántori
oklevéllel rendelkezők továbbképzése.
(3)  A  Kántorképző  Intézetnek  a  3.  §  (1)  bekezdés  d)
pontjában  meghatározott  illetékes  szakmai  irányító  és
felügyelő testülete az országos egyházzenei bizottság.
(4)

A Kántorképző Intézet vezetését felsőfokú zenei

végzettséggel és legalább 5 éves evangélikus egyházzenei
gyakorlattal rendelkező igazgató látja el.
(5) A Kántorképző Intézetben intézményi lelkész
alkalmazása nem kötelező.

XIV. fejezet

Diakóniai intézmények

72. §

(1)

Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami

jogszabályokkal

összhangban

diakóniai

intézményt

alapíthatnak és tarthatnak fenn. Önálló jogi személyiséggel
rendelkező  egyházi  diakóniai  intézmény  csak  az  állami  és
egyházi  ágazati  jogszabályokban  rögzített  feltételeknek
eleget  tevő,  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  általi
jóváhagyással  rendelkező  és  a  szolgáltatói  nyilvántartásba
engedélyesként bejegyzett intézmény/szolgáltató lehet.
(2)

A diakóniai intézmények célja a szociális,

gyermekvédelmi,  gyermekjóléti,  egészségügyi,  társadalmi
felzárkóztatási,  (re)integrációs,  (re)habilitációs  rendkívüli
eseményekből  fakadó,  élethelyzeti  nehézségek,  krízisek
kezelése,  megelőzése.  Ebből  következően  az  intézmények
feladata

rászoruló

emberek,

szolgáltatások

igénybevevői,  ellátottai  képessé  tevése,  számukra  a
szükségletalapú  ellátási  biztonság  megteremtése  és
megőrzése,  valamint  a  lelkigondozás  evangélikus
szellemben történő biztosítása.
(3)  A  diakóniai  intézmények  feletti  szakmai  felügyeletet  a
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  –  az  e  törvényben
meghatározottakon  túlmenően  -  az  egyház  által  kijelölt
módszertani központ véleményének beszerzését követően is
gyakorolja.

73. §  (1)

A magyar államtól, állami szervtől, települési,

területi  önkormányzattól  ellátási  szerződés  keretében
átvállalt szociális feladatra alapított vagy – az alapító okirat
módosításával  -  kibővített  intézmény  esetében  az  ellátási
szerződés  aláírására,  illetve  felbontására  az  alapító  okirat
módosítására jogosult testület adhat felhatalmazást. Ellátási
szerződés  keretében  átvállalt  szociális  feladatot  végző
diakóniai intézmény alapító okiratában, illetve szervezeti és
működési szabályzatában különösen hangsúlyosan meg kell

A (4)-(6) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 18. §-a.

Hatályos: 2012. október 1-től.

A fejezetcímet módosította a 2018. évi I. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018.

július 1-től.

A 72-75. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 19. §-a. Hatályos: 2012.

október 1-től.

A (1)-(2) bekezdést módosította a 2018. évi I. törvény 4. §-a. Hatályos:

2018. július 1-től.

Módosította a 2018. évi I. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

fogalmazni az evangélikus szellemiséget, amellyel az
egyház az intézményen keresztül az ellátottak szolgálatát
végzi.

(2)  A  diakóniai  intézmény  alapítását,  illetve  alapító
okiratának  módosítását  követően  tényleges  működésének
megkezdését  az  alapító  köteles  8  napon  belül  az  országos
iroda illetékes osztályának írásban bejelenteni.
(3)  Amennyiben  a  diakóniai  intézmény  működési
engedélyét  az  illetékes  állami  hatóságok  visszavonják,  a
fenntartót, illetve az országos iroda illetékes osztályát erről
a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.

74. §  (1)

(2) A diakóniai intézmény 50 fő feletti ellátotti létszám
esetén

jogszabályban

előírt

végzettségű,

munkajogviszonyban foglalkoztatott gazdasági vezetőt
köteles alkalmazni.

75. § A diakóniai intézmény intézményi lelkésze a
diakóniai lelkész.

XV. fejezet

Fejlesztési és vagyongazdálkodási intézmények

Evangélikus Fejlesztési Iroda

75/A. §

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a

hitéleti szolgálatát, intézményfenntartói tevékenységét
elősegítő, országos hatáskörű fejlesztési, pályázati és
gazdálkodási feladatok ellátására működteti az Evangélikus
Fejlesztési Irodát.
(2)

(3) Az Evangélikus Fejlesztési Irodában intézményi lelkész
alkalmazása nem kötelező.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76. § (1) Amennyiben az e törvény hatálya alá tartozó
intézmény nem rendelkezik alapító okirattal vagy valamely
más – számára e törvényben meghatározott – szabályzattal,
akkor annak a törvény hatályba lépése után 180 napon
belüli

megalkotásáról

és

elfogadásáról

intézményvezetőnek, az igazgatótanács elnökének, illetve a
fenntartói testület elnökségének gondoskodni kell.
(2)

Legkésőbb 2013. szeptember 30. napjáig kell a 3. § (4)

bekezdésben írt megállapodást megkötni és az alapító okirat
4. § (1) bekezdésének megfelelően módosítani.

77. §  (1)  E  törvény  hatályba  lépése  előtt  –  írásban
rögzítetten  –  határozott  vagy  határozatlan  időre  adott
megbízásokat  a  18.§  (1)  bekezdésének  és  a  19.§  (3)
bekezdésének  rendelkezése  nem  érinti.  Amennyiben  az
intézményvezetői  megbízást  nem  rögzítették  írásban,  e
törvény  hatályba  lépését  követő  egy  éven  belül  köteles  a
fenntartó új intézményvezetői pályázatot kiírni.
(2)

Hatályon kívül helyezte a 2018. évi I. törvény 6. §-a. Hatályos: 2018.

július 1-től.

A XV. fejezetet beiktatta a 2016. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016.

november 18-tól.

Hatályon kívül helyezte a 2017. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017.

november 25-től.

Módosította a 2012. évi VI. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

október 1-től.

Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2012. október 1-től.

78. §

(1) Az intézmények igazgatótanácsait úgy kell

megválasztani,  hogy  azok  az  általános  tisztújítás  évét
követően,  legkésőbb  június  30-ig  megtarthassák  alakuló
ülésüket.
(2)  Az  e  törvény  hatálybalépésekor  hivatalban  levő
igazgatótanácsok  megbízatása  megbízatása  az  újonnan
megválasztott igazgatótanácsok alakuló üléséig tart.

79. §

80. §  (1)  Azokról  az  intézményi  feladatokat  ellátó
szervezeti  egységekről,  amelyek  evangélikus  egyházi
önkormányzatok  szervezeti  keretein  belül  önálló  jogi
személyiség  nélkül  működnek,  a  fenntartó  egyházi
önkormányzat közgyűlése szabályrendeletet alkot.
(2)  E  szabályrendeletnek  rendelkeznie  kell  a  szervezeti
egység

megnevezéséről,

feladatairól,

vezetéséről,

felügyeletéről,

működéséről,

működésének

anyagi

feltételeiről,  valamint  a  további  szabályozásra,  illetve
intézkedésekre vonatkozó felhatalmazásokról.
(3)  E  törvény  hatálybalépésekor  már  működő  szervezeti
egységekről  e  törvény  hatálybalépése  után  egy  éven  belül,
újonnan  megalakított  szervezeti  egységek  esetén  a
megalakításkor  kell  megalkotni  a  (2)  bekezdésben
meghatározott szabályrendeletet.

81. §

82. § (1)

(2) Az intézményekben e törvény hatályba lépésekor
folyamatban levő ügyeket e törvény alkalmazásával kell
folytatni, illetve lezárni.