2013. ÉVI III. TÖRVÉNY
A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI
ALAPRÓL
A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus
Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége
körében felelősséggel tartozik az egyházi személyek anyagi
biztonságáért,
különösen
is
nyugdíjbiztosításukért,
létrehozza és működteti a Zelenka Pál Evangélikus
Szolidaritási Alapot (a továbbiakban: Alap), az egyházi
személyek számára egyéb juttatásokat biztosít az Alap
terhére, és annak működését törvényben szabályozza.
I. fejezet
Az Alap szervezete
Az Alap tagjai
1. § (1)
1
Az Alap tagja az a természetes és egyházi jogi
személy, aki e törvényben meghatározottak szerint az
Alappal szemben jogokat szerez, kötelezettséget visel.
(1a) Az Alap tagjává válik az a lelkész, aki a lelkészi
nyilvántartásba felvételre került, valamint – az állami és
egyházi jogszabályokban meghatározott jogi személyiségük
megszerzésével egyidejűleg – az egyház és annak belső
egyházi jogi személye.
(2) Az Alap tagja továbbá az a gyülekezeti munkatárs
(2005. évi III. törvény 73. § (5) bekezdés), aki után az
egyház e törvény 17. §-ban írt adót és járulékot megfizeti.
(3) Az Alap tagja az is, akinek az Alap juttatást teljesít.
2. § (1) Az Alap fenntartó tagja az egyház és annak belső
egyházi jogi személyei (a továbbiakban együtt: fenntartó
tagok).
(2) Az Alap rendes tagja
a) a lelkész, aki szolgálati jogviszonyban áll,
b) a püspöki hozzájárulással szolgálati jogviszonyban
álló gyülekezeti munkatárs, aki után az egyház vállalja,
hogy az e törvény 17. §-ban írt adót és járulékot
megfizeti,
c) aki nem áll szolgálati jogviszonyban, de szerepelt a
lelkészi nyilvántartásban (passzív rendes tag).
(3) Az Alap járadékos tagja az a tag, aki az Alaptól saját
jogon vagy elhunyt tag jogán juttatásban részesül és
járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn.
3. § A tagsági jogviszony megszűnik a természetes
személy halálával, a jogosultsága megszűnésével, illetve a
jogi személy megszűnésével, megszüntetésével.
Az Alap vezetője, döntéshozatal
4. § (1) Az Alap élén annak hatékony és fenntartható
működését biztosító és irányító vezető áll.
(2) Az Alap vezetőjét az országos gazdasági bizottság (a
továbbiakban:
bizottság)
javaslatára
az
országos
presbitérium választja meg 5 évre a megfelelő szakmai
ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező jelöltek közül. Az
Alap vezetője újraválasztható.
(3) Az Alap vezetőjének visszahívásáról a bizottság
kezdeményezését követően az országos presbitérium dönt.
(4) Az Alap vezetője felett a munkáltatói jogkört az
országos presbitérium gyakorolja.
(5) Az Alap vezetője feladat- és hatáskörébe tartozik:
1
Az (1) bekezdést módosította a 2015. évi II. törvény 1. §-a, ezzel
egyidejűleg a korábbi (1) bekezdés számozása (1a) bekezdésre módosult.
Hatályos: 2016. január 1-től.
a) az Alap által nyújtott szolgáltatások biztosítása,
fejlesztése,
b) az Alapba történő befizetések és bevallások rendjé-
nek irányítása és felügyelete; a tagokat terhelő kötele-
zettségek figyelemmel kísérése, azok elmaradása esetén
a szükséges jogi és adminisztratív következmények al-
kalmazása,
c) az ellátások folyósításának kezdetéről, módosításáról
és megszüntetéséről, valamint a 10. §-ban írt emelésről
rendelkező határozat meghozatala,
d) - az egyház belső követeléskezelési szabályzatának
megfelelően - a nem fizetők felszólítása, az ezzel
kapcsolatos
egyházi
kifizetések
letiltásának
kezdeményezése,
e) az Alappal kapcsolatos ügyintézési, adatszolgáltatási
és adatvédelmi rend felügyelete, az adatszolgáltatás
folyamatosságának biztosítása,
f) az Alap részletes költségvetésének és beszámolójának
elkészítése, és azoknak a bizottság elé terjesztése,
g) az Alap hosszú távú működését biztosító tervek ki-
dolgozásában való részvétel,
h) az Alap szakmai munkájának képviselete az egyházi
testületek és tisztségviselők előtt.
(6) Az Alap vezetője éves jelentésében beszámol az Alap
helyzetéről és tevékenységéről, a tagság korösszetételéről,
az Alap bevételeinek és kiadásainak alakulásáról, és
valamennyi, az Alap működését lényegesen befolyásoló
eseményről és körülményről.
(7)
2
Az Alap vezetőjének munkáját az országos iroda által
alkalmazott munkavállalók segítik, akik ellátják az Alaphoz
kapcsolódó adminisztrációs tevékenységeket.
(8) Az Alap vezetőjének és a (7) bekezdésben írt
adminisztrátorának helyettesítéséről – az országos iroda
bevonásával – az Alap vezetője határoz.
5. § (1) Az Alap működésének felügyeletét a bizottság
látja el.
(2) A bizottság
a) kapcsolatot tart az Alap vezetőjével,
b) beszámoltatja az Alap vezetőjét a saját és az Alap
tevékenységéről,
c)
javasolja
az
Alap
költségvetésének
és
beszámolójának elfogadását,
d)
3
elfogadja az Alap sajátos működésére vonatkozó –
országos szabályrendeletekben nem szabályozott
ügyekre vonatkozó – szabályzatait,
e) véleményt és javaslatot fogalmaz meg az Alap
működésével kapcsolatban, meghatározza az ellátandó
feladatokat
és
kezdeményezi
a
szükséges
jogszabálymódosítást,
f) javaslatot tesz az Alap vezetőjének személyére, és
szükség esetén javasolja visszahívását.
(3) Az Alap vezetőjének a tagságra, a tagsági idő
megállapítására, a nyugdíj-kiegészítés, özvegyi nyugdíj-
kiegészítés, árvaellátás, gyerekáldás idejére szóló pénzbeli
ellátás megállapítására, módosítására és megszüntetésére
vonatkozó, illetve a 4. § (5) bekezdés d) pontja alapján
meghozott határozata elleni fellebbezésről a bizottság
határoz. A bizottság által meghozott jogerős döntés ellen az
egyházi bíróság előtt lehet keresetet előterjeszteni.
II. fejezet
Az Alap bevételei
A járulék
2
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018. november
24-től.
3
Módosította a 2015. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
6. §
(1)
4
A járulék alapja – e törvény eltérő rendelkezése
hiányában –:
a) a rendes tag díjlevele (szolgálati szerződés) alapján
juttatott díjazás,
b) a szolgálatba állító által lakhatás keretében nyújtott
természetbeni juttatásoknak az egyház mindenkori
költségvetési törvényében, forintban kifejezett értéke,
c) – a kistelepülési illetménypótlék kivételével – minden
egyéb, a fenntartó tag beszámolójában szereplő, a
rendes tagnak juttatott kifizetés, valamint
d) az egyháztól kapott személyi jövedelemadó köteles
ellátás, támogatás.
(1a)
5
Amennyiben egy lakóingatlanon belül több egyházi
személy lakhatását biztosítja a szolgálatba állító, a
járulékalap meghatározásánál a természetbeni juttatás
értékét csak egyszeres összegben, az egyházi személyek
döntése alapján egyiküknél teljes összegben, vagy közöttük
egyenlő arányban megosztva lehet figyelembe venni.
(2)
6
Az (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásba nem
tartoznak bele a segélyek, valamint a gépkocsivásárlási
támogatás.
(3) A rendes tag és a fenntartó tagok együttes akarata esetén
önkéntes kötelezettségvállalással a járulék alapja növelhető.
(4)
7
A járulék befizetésében a rendes tag, az őt szolgálatba
állító fenntartó tag és az egyház fenntartó tag azonos
mértékben vesz részt. A befizetőkre jutó tagonkénti járulék
mértéke 15-15-15 % azzal, hogy az egyház, mint fenntartó
tag 2019. évtől évente a 2. sz. mellékletben meghatározott
%-t
fizeti.
Kizárólag
e törvényben meghatározott
kifizetések esetén mentesül bármelyik tag a befizetési
kötelezettsége alól.
(5) A szolgálatba állító fenntartó tagot terhelő nyugdíj-
járulék fizetési kötelezettség teljesülésének elősegítése
érdekében, figyelembe véve a szolgálatba állítók anyagi
teherbíró képességét is, az egyház által nyújtott
egyházközségi támogatásról országos szabályrendelet
rendelkezik.
(6) A járulék alapjáról és összegéről a rendes tag
szolgálatba állító fenntartó tagja bevallást köteles küldeni
az Alaphoz. A bevallás részletes szabályait országos
szabályrendelet állapítja meg.
(7)
8
A szolgálatba állító tag a rendes tag számára pénzben
juttatott díjazásból a kifizetéskor levonja a rendes tagot
terhelő járulékot. A szolgálatba állító ezt az őt terhelő
járulékkal együttesen köteles befizetni. A befizetés részletes
szabályait országos szabályrendelet állapítja meg.
(8) A szolgálatba állító fenntartó tag a rendes tag
járulékának megfizetését nem vállalhatja át.
(9)
9
Késedelmes fizetés esetén a tartozás összege után a
Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamatot kell
fizetni.
Az Alap egyéb bevételei
7 §
(1) Az egyház által az Alap javára elfogadott
adományt, örökséget, támogatást az Alap bevételei között
4
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
november 24-től.
5
Beiktatta a 2015. évi II. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
6
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
november 24-től.
7
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: 2018.
november 24-től.
8
Módosította a 2015. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
9
Módosította a 2015. évi II. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
kell nyilvántartani.
(2)
10
Az egyház az Alap javára – az Alappal való írásbeli
megegyezést követően – szerződést köthet közérdekű
kötelezettségvállalás elfogadásáról.
III. fejezet
Az Alap nyugdíj-kiegészítő részének kiadásai
Nyugdíj-kiegészítés
8. § (1) Az egyházi nyugdíjkorhatár elérésekor öregségi
nyugdíj-kiegészítésre (a továbbiakban: nyugdíj-kiegészítés)
jogosulttá válik az a 2. § (2) bekezdésben meghatározott
rendes tag, aki állami öregségi nyugdíjra (a továbbiakban:
öregségi nyugdíj) jogosultságot szerzett.
(2)
11
Az egyházi nyugdíjkorhatárt külön törvény határozza
meg. Az nyugdíj-kiegészítés számításánál csak olyan 1988.
január 1. napja után juttatott díjazás vehető figyelembe,
amely után az Alap tagja megfizette a járulékot.
(3) A nyugdíj-kiegészítés összegének megállapításakor, a
szolgálati idő számításához elsősorban az egyház
nyilvántartásait kell figyelembe venni. Szolgálati időként
ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba
venni. Szolgálati időként kerül beszámításra az az időszak,
amely alatt
a) a járulék teljes összegben megfizetésre került,
b) a rendes tag az Evangélikus Hittudományi Egyetem –
vagy jogelődje – nappali tagozatának beiratkozott
hallgatója volt, de legfeljebb annyi év, mint amennyi a
tanulmányok folytatásakor a lelkészi képesítés
megszerzéséhez szükséges volt,
c) a rendes tag külföldön szerzett lelkészi képesítése
esetén a püspöki tanács által elismert tanulmányi idő, de
legfeljebb annyi év, mint amennyi a tanulmányok
folytatásakor a lelkészi képesítés megszerzéséhez
szükséges volt,
d) a b) pontban írt intézménybe felvételt nyert rendes
tag sorkatonai (polgári) szolgálatát töltötte,
e) a rendes tag gyermekáldással összefüggésben
pénzbeli támogatásban részesült.
(4)
12
A
nyugdíj-kiegészítés
induló
összegének
meghatározásánál a szolgálati idő és a (2) bekezdésben
meghatározott jövedelem figyelembevételével, az állami
szabályok szerint kell kiszámolni az egyházi szolgálati
időre járó teljes nyugdíj összegét azzal az eltéréssel, hogy
az állami szabályok szerinti szorzót a szolgálati idő tört
évének betöltött hónapjai arányában növelve kell
alkalmazni. Az így kapott összegből le kell vonni az állami
társadalombiztosítási rendszerből kapott nyugdíj, de
legfeljebb a (2) bekezdésben megjelölt időponttól
kezdődően az egyház által biztosított időszakra érvényes, az
állam által megállapított kötelező legkisebb munkabér (a
továbbiakban: minimálbér) után számított nyugdíj összegét.
A nyugdíj-kiegészítés összegét a kerekítés szabályainak
figyelembevételével
száz
forintra
kerekítve
kell
meghatározni.
(5) Amennyiben az állam által megállapított nyugdíj és az e
törvény szerint megállapított nyugdíj-kiegészítés együttes
összege nem éri el a mindenkori egyházi költségvetési
törvény eltérő rendelkezése hiányában a minimálbér után
számított öregségi nyugdíj 150%-át, de legalább a
mindenkori minimálbér 75%-át, akkor az Alap a (4)
bekezdésben meghatározott összegen felül a különbözetet is
megfizeti járadékos tagjának.
10
Módosította a 2015. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
11
Módosította a 2015. évi II. törvény 5. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
12
Módosította a 2014. évi VIII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november
29-től.
(6) Az egyházi nyugdíjkorhatár elérésekor öregségi
nyugdíjra nem jogosult rendes tag számára az Alap
egyösszegű nyugdíj-kiegészítést teljesít a tag egyházi
szolgálati ideje alatt befizetett járuléka alapján, országos
szabályrendeletben
meghatározott módon számított,
határozatban rögzített összegben.
(7) Az egyházi nyugdíjkorhatárt elérő, öregségi nyugdíjra
jogosult, de 15 év egyházi szolgálati idővel nem rendelkező
rendes tag számára az Alap a tag választása szerint, írásban
tett végleges nyilatkozata alapján
a) egyösszegű nyugdíj-kiegészítést teljesít a tag egyházi
szolgálati ideje alatt befizetett járuléka alapján, országos
szabályrendeletben meghatározott módon számított,
határozatban rögzített összegben, vagy
b) rendszeres csökkentett összegű nyugdíj-kiegészítést
fizet.
(8)
A
csökkentett
összegű
nyugdíj-kiegészítés
megállapításakor a (3) bekezdés szerinti egyházi szolgálati
időre járó teljes nyugdíj összegét az egyházi szolgálati idő
alapján a 1. számú melléklet szerinti szorzószámok
alkalmazásával kell meghatározni.
Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés
9. § (1) Özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosult az Alap
elhunyt rendes, vagy saját jogon járadékos tagjának
a) házastársa;
b) elvált házastársa kizárólag abban az esetben, ha
ba) az Alap tagja jogosult lett volna nyugdíj-
kiegészítésre, vagy már abban részesült, és
bb) sem az Alap tagja, sem az elvált házastárs nem
kötött újabb házasságot.
(2) Az elvált házastárs az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek hiányában is jogosult az özvegyi nyugdíj-
kiegészítésre, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült. Ebben
az esetben az özvegyi nyugdíj-kiegészítésnek sem az
összege, sem az időbeni hatálya nem haladhatja meg a
tartásdíjét.
(3) Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés összegét a 8. § (2)-(8)
bekezdés figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés összege a tagot
megillető összeg
a) 100 %-a, amely rendszeres nyugdíj-kiegészítés
esetében az Alap tagjának halálától számított 12
hónapig folyósítandó,
b) a 8. § (6) bekezdés és 8. § (7) bekezdés a) pontja
szerinti egyösszegű nyugdíj-kiegészítés esetén
ba) 66 %-a, amennyiben az özvegyi nyugdíjkiegészítés
jogosultja az Alaptól saját jogon is nyugdíj-
kiegészítésben részesül,
bb) 40 %-a egyéb esetben,
amely egyszeri kifizetésként teljesítendő.
(5) A (4) bekezdés a) pontja alapján folyósított ellátás
esetén az Alap tagja halálának időpontját követő 12. hónap
után rendszeres özvegyi nyugdíj-kiegészítés annak jár, aki
a) önmaga is elérte a rá vonatkozó nyugdíj-korhatárt,
vagy
b) állami törvényben meghatározott rehabilitációs vagy
rokkantsági ellátásban részesül, vagy
c) az elhunyt jogán legalább egy kiskorú vagy nappali
tagozaton tanuló gyermek ellátásáról gondoskodik.
(6) A 12. hónap után a rendszeres özvegyi nyugdíj-
kiegészítést 70 %-kal, amennyiben az özvegyi nyugdíj-
kiegészítés jogosultja az Alaptól saját jogon is nyugdíj-
kiegészítésben részesül, akkor 40 %-kal csökkenteni kell.
Nyugdíj-kiegészítés, özvegyi nyugdíj-kiegészítés emelése
10. § (1) A nyugdíj-kiegészítést és az özvegyi nyugdíj-
kiegészítést az állami nyugellátások emelésével azonos
módon és mértékben kell módosítani.
(2) Az (1) bekezdésben rögzítetteken felüli emelésről az
Alap vezetője javaslatára a bizottság dönt.
Tizenharmadik havi ellátás
11. § (1) Az Alap vezetőjének javaslatára a bizottság – az
Alap adott évi gazdálkodása, valamint a jövőbeni célok és
lehetőségek figyelembevételével – dönt a nyugdíj-
kiegészítésben és özvegyi nyugdíj-kiegészítésben részesülő
tagok számára folyósított 13. havi ellátás kifizetéséről.
(2) A 13. havi ellátás az év első tíz hónapjára kifizetett
ellátás havi átlagának 0–100 %-a közötti része lehet.
IV. fejezet
Az Alap segélyfedezeti részének kiadásai
Az árvaellátás
12. § (1) Árvaellátásra jogosult az Alap elhunyt rendes és
járadékos tagjának gyermeke, örökbefogadott gyermeke,
amennyiben
a) az elhunyttal egy háztartásban élt, és
b) az Alap tagja nyugdíj-kiegészítésre jogosult lett
volna, vagy már abban részesült.
(2) Árvaellátásra jogosult továbbá az Alap elhunyt tagjának
testvére és unokája is az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállása esetén akkor, ha tartásra képes és
köteles hozzátartozója nincs.
(3) Az árvaellátás az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
jogosultnak 16. életévének betöltéséig, illetve nappali
tagozaton való továbbtanulása esetében legfeljebb 25 éves
korának betöltésig folyósítható.
(4) Az árvaellátás összege jogosultanként havonta a
mindenkori minimálbér 15 %-ának a kerekítés szabályai
szerint ezer forintra kerekített összege. Az árvaellátás
összege ennek kétszerese, amennyiben:
a) az árvaellátás jogosultjának másik szülője állami tör-
vényben meghatározott rehabilitációs vagy rokkantsági
ellátásban részesül,
b) az árvaellátás jogosultja mindkét szülője után külön-
külön jogosult az Alaptól árvaellátásra.
Szociális juttatás gyerekáldás idejére
13. §
13
(1) (1) Gyermekáldás miatt szociális juttatásra (a
továbbiakban: gyermekáldási ellátás) jogosult az Alap 2. §
(2) bekezdés a-b) pontban meghatározott tagja, ha
gyermeke született, gyermeket fogadott örökbe.
(2) Az Alap tagja a gyermekáldási ellátásra a gyermek szü-
letésétől annak 2 éves koráig, illetve családba kerülésétől
számítottan két évig jogosult, amennyiben
a) gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadsá-
got vesz igénybe, és
b) a másik szülő nem részesül gyermekgondozási díjban
vagy gyermekgondozási támogatásban, valamint
c) az Alap tagja úgy nyilatkozik, hogy
ca) gyermeke 1 éves koráig – szerzői jogvédelem
alatt álló alkotás létrehozását és nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet
kivéve – semmilyen és
cb) a gyermekáldási ellátás ideje alatt, a gyermek 1
éves korától rendszeres heti 20 órát meghaladó
13
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. november
24-től.
keresőtevékenységet nem folytat.
(3) Gyermekáldási ellátásként a tagot a lelkészi havi
rendszeres díjazás minimális mértéknek 70 %-a, de
legalább a minimálbér összegével egyező juttatás illeti meg.
Ikerszülés esetén az ellátás a született gyermekek számával
arányosan nő.
(4) A gyermekáldási ellátás idején a jogosult a
keresőtevékenysége után rendes tagnak minősül.
V. fejezet
Az Alap egyéb kiadásai
Keresetpótló járadék
14. § (1) Keresetpótló járadékra jogosult az Alap rendes
tagja, amennyiben – az egyház törvényes rendjének és
békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 33. §
(1) bekezdés f-g) pontjaiban meghatározott fegyelmi vétség
jogerős
megállapításának
kivételével
–
szolgálati
jogviszony megszűnése, megszüntetése miatt, a Püspöki
Tanács határozata alapján rendelkezési állományba kerül,
és
a) a rendelkezési állományba kerülést megelőző 2 évben
szolgálati jogviszonyban állt,
b) a Püspöki Tanács a keresetpótló járadék kifizetését
engedélyezte.
(2) A keresetpótló járadék folyósításának időtartama a
Püspöki Tanács döntése szerinti időtartam, de legfeljebb 6
hónap.
(3)
14
A keresetpótló járadék összege a lelkészi havi
rendszeres díjazás minimális mértékének 70 %-a, de
legfeljebb a rendelkezési állományba kerülést megelőző 2
év alatt szerzett lelkészi járulék alapját képező díjazás (6. §)
havi átlaga.
Tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott egyszeri
nyugdíj-kiegészítés, lakhatási támogatás
15. §
15
(1) Az Alap 2. § (2) bekezdés a-b) pontban
meghatározott rendes tagja (a továbbiakban e §
vonatkozásában: jogosult) egyházi nyugdíjba vonuláskor,
az egyházi személyekkel kapcsolatos tartási kötelezettség
megszűnésére tekintettel egyszeri nyugdíj-kiegészítést
igényelhet, melynek összege:
a) bruttó 2.000.000,- Ft, amennyiben lakhatási
támogatásban korábban nem részesült; vagy
b) bruttó 1.000.000,- Ft támogatást igényelhet,
amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően
részesült lakhatási támogatásban.
(2) Amennyiben a jogosult saját tulajdonú lakásban lakik,
az (1) bekezdésben rögzített feltételek fennállása esetén, az
ott meghatározott egyszeri nyugdíj-kiegészítésre szintén
jogosult.
(3) Amennyiben a jogosult tartását nyugdíjba vonulása után
az egyházi jogi személy saját tulajdonában, használatában
álló lakásban biztosítja, a lakhatást biztosító fenntartó tag a
lakás felújításához legfeljebb bruttó 2.000.000,- Ft
számlával igazolt támogatást igényelhet.
(4) Az (1) bekezdésben rögzített egyszeri nyugdíj-
kiegészítés helyett egy alkalommal lakhatási támogatást
igényelhet a rendes tag - a rendelkezési állományban töltött
idő
kivételével - legalább öt év szolgálati jogviszony
fennállása
esetén
lakóingatlan
építése,
vásárlása
támogatásához. A kérelemhez csatolni kell legfeljebb 2015.
14
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. november
24-től.
15
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018. november
24-től.
július 1. napjáig visszamenően az építést, vásárlást igazoló
dokumentumokat:
a) vásárlás esetén az adásvételi szerződést,
b) az építkezés esetén a megnyitott építési napló
igazolását vagy a használatbavételi engedélyt.
Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapja alapján igazolható a
lakóingatlan építése, vásárlása, akkor kizárólag a helyrajzi
szám megjelölése szükséges a kérelemben.
(5) A lakhatási támogatás igénylésével az (1) bekezdés
szerinti egyszeri nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság
megszűnik.
(6) A (4) bekezdés szerinti lakhatási támogatást az alábbi
esetekben kell visszafizetni:
a) amennyiben a jogosult szolgálati jogviszonya
megszűnik és nem rendelkezik 20 év szolgálati
jogviszonnyal, akkor a lakhatási támogatás 50 %-át –
kivéve, ha a nyugdíjba vonulása előtt elhalálozik -, vagy
b) amennyiben a jogosult lakhatását a nyugdíjba
vonulását követően egyházi jogi személy a tulajdonában
vagy használatában álló lakásban térítésmentesen
biztosítja, akkor a lakhatási támogatás 100 %-át.
(7) Amennyiben a jogosult nyugdíjba vonulása előtt
elhalálozik, akkor minden megkezdett aktív szolgálati éve
után (a rendelkezési állományban töltött idő kivételével)
egyszeri nyugdíj-kiegészítés 2,5 %-a, de legfeljebb 100 %-a
az özvegyét illeti meg.
(8) E nyugdíj-kiegészítéssel és lakhatási támogatással
kapcsolatos részletes szabályokat országos szabályrendelet
rögzíti.
Betegszabadságra járó illetmény
16. § A 2005. évi III. törvény 55. § (3) bekezdése alapján a
lelkészt,
gyülekezeti
munkatársat
megillető
betegszabadságra járó illetmény az Alap terhére kerül
kifizetésre.
Az egyházat terhelő, járulékfizetéshez kapcsolódó
kötelezettségek
17. § (1) Az egyház
a) a 2. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott
rendes tag szolgálati jogviszonyának fennállása idejére,
b) a rendelkezési állomány első évében a Püspöki
Tanács által megállapított időszakra, valamint
c) e törvény 14. §-ban meghatározott keresetpótló
járadék folyósításának időszakára
az állami jogszabályokban előírt adót és járulékot az Alap
terhére fizeti meg.
(2) Az egyház az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségén
túl az e törvényben írt egyszeri nyugdíj-kiegészítést és
egyéb kifizetéseit az Alap terhére teljesíti.
(3) Az Alap adatot szolgáltat az egyház adatszolgáltatási és
bevallási kötelezettségének teljesítéséhez.
VI. fejezet
Az Alap gazdálkodásának egyéb szabályai
18. § Az Alap kifizetéseinek részletes szabályairól
országos szabályrendelet rendelkezik.
19. § Az Alap működését megfelelő mértékű tartalék
képzésével kell biztosítani.
20. § (1)
Az
Alap
éves
pozitív
eredményét
többletjuttatásokra vagy a tőke növelésére kell fordítani.
(2) Amennyiben az Alap éves hiánya meghaladja az Alap
költségvetése kiadási főösszegének 5 %-át, az Alap
vezetőjének irányításával pénzügyi és működési intézkedési
tervet kell kidolgozni, melyet a bizottság támogatásával a
zsinat elé kell terjeszteni.
21. § (1)
16
Az Alap vezetője minden évben az egyházi
költségvetés részeként, ahhoz igazodva elkészíti az Alap
költségvetését, melyet a bizottság véleményez és az
országos presbitérium elé terjeszt.
(2) Az Alap bevételeiről és kiadásairól részletes, analitikus
nyilvántartás készül, melynek vezetéséért az Alap vezetője
felel.
22. § (1)
17
Az Alap nem önálló jogi személy, ezért
költségvetésének
és
beszámolójának
fő
összegei
elkülönülten, önálló költségvetési soron szerepelnek az
egyház költségvetésében, illetve beszámolójában. Az Alap
költségvetésének és beszámolójának elfogadásáról a zsinat
-
az egyház költségvetésének és beszámolójának
elfogadásával egyidejűleg - dönt.
(2) Az Alap pénzügyi eszközeinek hozama az Alapot
illetik.
(3) Az Alapra szállt, az Alap javára szerzett eszközök
hozama, hasznosításának bevétele az Alapot illeti meg, míg
ezen eszközök fenntartásához kapcsolódó költségek az
Alapot terhelik.
23. § (1) Az Alap terhére kizárólag az Alap működéséhez
közvetlenül kapcsolódó kiadások számolhatók el, így
különösen is az Alap vezetőjének és adminisztratív
munkatársának díjazása.
(2) Az Alap kiadásait az egyház rendjének megfelelően kell
utalványozni, a keretgazdai feladatokat az Alap vezetője
látja el.
24. § (1) Az Alap a hatáskörébe tartozó eljárások lefolyta-
tásához – az egyház, az Alap, valamint az Alap tagjai jogos
érdekének érvényesítése céljából elengedhetetlenül szüksé-
ges mértékben – jogosult a személyes adat kezelésére.
(2) Az Alap eljárásaink tartama alatt annak vezetője gon-
doskodik arról, – különösen az iratokba való betekintés en-
gedélyezésénél, a döntés szerkesztésénél és közlésénél –,
hogy a törvény által védett személyes adat ne kerüljön nyil-
vánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására,
és az adatok védelme biztosított legyen.
(3) A tag az eljárás bármely szakaszában betekinthet az el-
járás során keletkezett iratba. Harmadik személy akkor te-
kinthet be a személyes adatot tartalmazó iratba, ha igazolja,
hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve
jogszabályon alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szüksé-
ges. Az igazolást és a betekintéssel egyidejűleg írásban tett
titoktartási nyilatkozatot az Alap iratai között kell kezelni.
Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot
készíthet vagy másolatot kérhet. Az iratbetekintésre jogo-
sult az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet az
Alap kezelésében lévő iratokba. Fenntartó tag esetén az el-
járásra a tag képviselője vagy az általa felhatalmazott sze-
mély jogosult.
(4)
18
VII. fejezet
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
25. § (1) E törvény 2014. január 1. napján lép hatályba, és
ezzel egyidejűleg a 2007. évi IV. törvény nem lép hatályba.
(2) A nyugdíjalap e törvény hatálybalépésekor meglévő,
16
Módosította a 2015. évi II. törvény 7. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
17
Módosította a 2015. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
18
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VIII. törvény 6. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2018. november 24-től.
felhalmozott vagyona, követelései és kötelezettségei a
hatálybalépés időpontjában az Alapra szállnak át.
(3) A törvény hatálybalépése napján az Alap tagjává válik
és az Alap nyilvántartásába fel kell venni:
a) az egyház és annak belső egyházi jogi személyei,
b) a törvény 2. § (2) bekezdés a-b) pontjában írt rendes
tagok, és
c) aki az egyháztól nyugdíj-kiegészítésben részesül vagy
ellátásra jogosultságot szerzett.
(4) Az e törvény hatálybalépéséig megszerzett és fennálló
jogosultságok az Alapba beszámításra kerülnek.
VIII. fejezet
Egyéb módosító rendelkezések
26. §
19
IX. fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
27. § Felhatalmazást kap az országos presbitérium, hogy e
törvény
a) 6. §-ban meghatározott támogatási rendszerrel,
nyugdíjbevallással és járulékbefizetéssel,
b) 8. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott
kifizetésekkel,
c) a 15. §-ban meghatározott nyugdíj-kiegészítéssel,
valamint
d) a 18. §-ban meghatározott kifizetésekkel kapcsolatos
részletes szabályokat országos szabályrendeletben
szabályozza.
1. sz. melléklet
A csökkentett összegű öregségi nyugdíj-kiegészítés
számítása során alkalmazandó szorzószámok
Szolgálati
idő (év)
A csökkentett összegű öregségi
nyugdíj-kiegészítés alapját képező
havi átlagkereset százaléka
1.
1
1
2.
2
1
3.
3
1
4.
4
1
5.
5
1
6.
6
1
7.
7
3
8.
8
5
9.
9
7
10.
10
9
11.
11
11
12.
12
13
13.
13
15
14.
14
17
2. sz. melléklet
20
Az egyház mint fenntartó tag csökkentett járulékfizetési
kötelezettségének mértéke 2019-2028-ig
Év
Járulék mértéke
2019.
10,0 %
2020.
10,5 %
19
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VIII. törvény 6. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2018. november 24-től.
20
Beiktatta a 2018. évi VIII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
november 24-től.
2021.
11,0 %
2022.
11,5 %
2023.
12,0 %
2024.
12,5 %
2025.
13,0 %
2026.
13,5 %
2027.
14,0 %
2028.
14,5 %”
Elfelejtett jelszó?
2013. évi III. törvény.pdf
—
PDF document,
534Kb
