2013. évi III. törvény a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról.pdf

2013. évi III. törvény a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról.pdf — PDF document, 203Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY

A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS

SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL

A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus
Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége
körében felelősséggel tartozik az egyházi személyek anyagi
biztonságáért,

különösen

nyugdíjbiztosításukért,

létrehozza  és  működteti  a  Zelenka  Pál  Evangélikus
Szolidaritási  Alapot  (a  továbbiakban:  Alap),  az  egyházi
személyek  számára  egyéb  juttatásokat  biztosít  az  Alap
terhére, és annak működését törvényben szabályozza.

I. fejezet

Az Alap szervezete

Az Alap tagjai

1. § (1)

Az Alap tagja az a természetes és egyházi jogi

személy,  aki  e  törvényben  meghatározottak  szerint  az
Alappal szemben jogokat szerez, kötelezettséget visel.
(1a)  Az  Alap  tagjává  válik  az  a  lelkész,  aki  a  lelkészi
nyilvántartásba  felvételre  került,  valamint  –  az  állami  és
egyházi jogszabályokban meghatározott jogi személyiségük
megszerzésével  egyidejűleg  –  az  egyház  és  annak  belső
egyházi jogi személye.
(2)  Az  Alap  tagja  továbbá  az  a  gyülekezeti  munkatárs
(2005.  évi  III.  törvény  73.  §  (5)  bekezdés),  aki  után  az
egyház e törvény 17. §-ban írt adót és járulékot megfizeti.
(3) Az Alap tagja az is, akinek az Alap juttatást teljesít.

2. §  (1) Az Alap fenntartó tagja az egyház és annak belső
egyházi  jogi  személyei  (a  továbbiakban  együtt:  fenntartó
tagok).
(2) Az Alap rendes tagja

a) a lelkész, aki szolgálati jogviszonyban áll,
b)  a  püspöki  hozzájárulással  szolgálati  jogviszonyban
álló gyülekezeti munkatárs, aki után az egyház vállalja,
hogy  az  e  törvény  17.  §-ban  írt  adót  és  járulékot
megfizeti,
c)  aki  nem  áll  szolgálati  jogviszonyban,  de  szerepelt  a
lelkészi nyilvántartásban (passzív rendes tag).

(3)  Az  Alap  járadékos  tagja  az  a  tag,  aki  az  Alaptól  saját
jogon  vagy  elhunyt  tag  jogán  juttatásban  részesül  és
járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

3. §  A  tagsági  jogviszony  megszűnik  a  természetes
személy  halálával,  a  jogosultsága  megszűnésével,  illetve  a
jogi személy megszűnésével, megszüntetésével.

Az Alap vezetője, döntéshozatal

4. §  (1)  Az  Alap  élén  annak  hatékony  és  fenntartható
működését biztosító és irányító vezető áll.
(2)  Az  Alap  vezetőjét  az  országos  gazdasági  bizottság  (a
továbbiakban:

bizottság)

javaslatára

országos

presbitérium  választja  meg  5  évre  a  megfelelő  szakmai
ismeretekkel  és  gyakorlattal  rendelkező  jelöltek  közül.  Az
Alap vezetője újraválasztható.
(3)  Az  Alap  vezetőjének  visszahívásáról  a  bizottság
kezdeményezését követően az országos presbitérium dönt.
(4)  Az  Alap  vezetője  felett  a  munkáltatói  jogkört  az
országos presbitérium gyakorolja.

Az (1) bekezdést módosította a 2015. évi II. törvény 1. §-a, ezzel

egyidejűleg a korábbi (1) bekezdés számozása (1a) bekezdésre módosult.

Hatályos: 2016. január 1-től.

(5) Az Alap vezetője feladat- és hatáskörébe tartozik:

a)  az  Alap  által  nyújtott  szolgáltatások  biztosítása,
fejlesztése,
b)  az  Alapba  történő  befizetések  és  bevallások  rendjé-
nek  irányítása  és  felügyelete;  a  tagokat  terhelő  kötele-
zettségek figyelemmel kísérése, azok elmaradása esetén
a  szükséges  jogi  és  adminisztratív  következmények  al-
kalmazása,
c) az ellátások folyósításának kezdetéről, módosításáról
és megszüntetéséről, valamint a 10. §-ban írt emelésről
rendelkező határozat meghozatala,
d)  -  az  egyház  belső  követeléskezelési  szabályzatának
megfelelően  -  a  nem  fizetők  felszólítása,  az  ezzel
kapcsolatos

egyházi

kifizetések

letiltásának

kezdeményezése,
e)  az  Alappal  kapcsolatos  ügyintézési,  adatszolgáltatási
és  adatvédelmi  rend  felügyelete,  az  adatszolgáltatás
folyamatosságának biztosítása,
f) az Alap részletes költségvetésének és beszámolójának
elkészítése, és azoknak a bizottság elé terjesztése,
g)  az  Alap  hosszú  távú  működését  biztosító  tervek  ki-
dolgozásában való részvétel,
h) az  Alap szakmai  munkájának képviselete az egyházi
testületek és tisztségviselők előtt.

(6)  Az  Alap  vezetője  éves  jelentésében  beszámol  az  Alap
helyzetéről  és  tevékenységéről,  a  tagság  korösszetételéről,
az  Alap  bevételeinek  és  kiadásainak  alakulásáról,  és
valamennyi,  az  Alap  működését  lényegesen  befolyásoló
eseményről és körülményről.
(7)  Az  Alap  vezetőjének  munkáját  egy,  az  országos  iroda
által alkalmazott munkavállaló segíti, aki ellátja az Alaphoz
kapcsolódó adminisztrációs tevékenységeket.
(8)  Az  Alap  vezetőjének  és  a  (7)  bekezdésben  írt
adminisztrátorának  helyettesítéséről  –  az  országos  iroda
bevonásával – az Alap vezetője határoz.

5. §  (1)  Az  Alap  működésének  felügyeletét  a  bizottság
látja el.
(2) A bizottság

a) kapcsolatot tart az Alap vezetőjével,
b)  beszámoltatja  az  Alap  vezetőjét  a  saját  és  az  Alap
tevékenységéről,
c)

javasolja

Alap

költségvetésének

és

beszámolójának elfogadását,
d)

elfogadja az Alap sajátos működésére vonatkozó –

országos  szabályrendeletekben  nem  szabályozott
ügyekre vonatkozó – szabályzatait,
e)  véleményt  és  javaslatot  fogalmaz  meg  az  Alap
működésével  kapcsolatban,  meghatározza  az  ellátandó
feladatokat

és

kezdeményezi

szükséges

jogszabálymódosítást,
f) javaslatot tesz az Alap vezetőjének személyére, és
szükség esetén javasolja visszahívását.

(3)  Az  Alap  vezetőjének  a  tagságra,  a  tagsági  idő
megállapítására,  a  nyugdíj-kiegészítés,  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítés,  árvaellátás,  gyerekáldás  idejére  szóló  pénzbeli
ellátás  megállapítására,  módosítására  és  megszüntetésére
vonatkozó,  illetve  a  4.  §  (5)  bekezdés  d)  pontja  alapján
meghozott  határozata  elleni  fellebbezésről  a  bizottság
határoz. A bizottság által meghozott jogerős döntés ellen az
egyházi bíróság előtt lehet keresetet előterjeszteni.

II. fejezet

Az Alap bevételei

A járulék

Módosította a 2015. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

6. § (1) A járulék alapja:

a rendes tag díjlevele (szolgálati szerződés) alapján

juttatott díjazás,
b)  a  szolgálatba  állító  által  lakhatás  keretében  nyújtott
természetbeni  juttatásoknak  az  egyház  mindenkori
költségvetési törvényében, forintban kifejezett értéke,
c)  minden  egyéb,  a  fenntartó  tag  beszámolójában
szereplő, a rendes tagnak juttatott kifizetés (beleértve a
hitoktatói díjat is), valamint
d)  az  egyháztól  kapott  személyi  jövedelemadó  köteles
ellátás.

(1a)

Amennyiben egy lakóingatlanon belül több egyházi

személy  lakhatását  biztosítja  a  szolgálatba  állító,  a
járulékalap  meghatározásánál  a  természetbeni  juttatás
értékét  csak  egyszeres  összegben,  az  egyházi  személyek
döntése alapján egyiküknél teljes összegben, vagy közöttük
egyenlő arányban megosztva lehet figyelembe venni.
(2)  Az  (1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti  ellátásba  nem
tartoznak  bele  a  segélyek,  valamint  a  gépkocsivásárlás,
lakhatási támogatásra kifizetett adóköteles juttatások.
(3) A rendes tag és a fenntartó tagok együttes akarata esetén
önkéntes kötelezettségvállalással a járulék alapja növelhető.
(4)  A  járulék  befizetésében  a  rendes  tag,  az  őt  szolgálatba
állító  fenntartó  tag  és  az  egyház  fenntartó  tag  azonos
mértékben vesz részt. A befizetőkre jutó tagonkénti járulék
mértéke  15-15-15  %  azzal,  hogy  kizárólag  e  törvényben
meghatározott  juttatás  esetén  mentesül  bármelyik  tag  a
befizetési kötelezettsége alól.
(5)  A  szolgálatba  állító  fenntartó  tagot  terhelő  nyugdíj-
járulék  fizetési  kötelezettség  teljesülésének  elősegítése
érdekében,  figyelembe  véve  a  szolgálatba  állítók  anyagi
teherbíró  képességét  is,  az  egyház  által  nyújtott
egyházközségi  támogatásról  országos  szabályrendelet
rendelkezik.
(6)  A  járulék  alapjáról  és  összegéről  a  rendes  tag
szolgálatba  állító  fenntartó  tagja  bevallást  köteles  küldeni
az  Alaphoz.  A  bevallás  részletes  szabályait  országos
szabályrendelet állapítja meg.
(7)

A szolgálatba állító tag a rendes tag számára pénzben

juttatott  díjazásból  a  kifizetéskor  levonja  a  rendes  tagot
terhelő  járulékot.  A  szolgálatba  állító  ezt  az  őt  terhelő
járulékkal együttesen köteles befizetni. A befizetés részletes
szabályait országos szabályrendelet állapítja meg.
(8)  A  szolgálatba  állító  fenntartó  tag  a  rendes  tag
járulékának megfizetését nem vállalhatja át.
(9)

Késedelmes fizetés esetén a tartozás összege után a

Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamatot kell
fizetni.

Az Alap egyéb bevételei

7 §

(1) Az egyház által az Alap javára elfogadott

adományt, örökséget, támogatást az Alap bevételei között
kell nyilvántartani.
(2)

Az egyház az Alap javára – az Alappal való írásbeli

megegyezést követően – szerződést köthet közérdekű
kötelezettségvállalás elfogadásáról.

Módosította a 2015. évi II. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016.

január 1-től.

Beiktatta a 2015. évi II. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.

január 1-től.

Módosította a 2015. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2016.

január 1-től.

Módosította a 2015. évi II. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2016.

január 1-től.

Módosította a 2015. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

III. fejezet

Az Alap nyugdíj-kiegészítő részének kiadásai

Nyugdíj-kiegészítés

8. §  (1)  Az  egyházi  nyugdíjkorhatár  elérésekor  öregségi
nyugdíj-kiegészítésre (a továbbiakban: nyugdíj-kiegészítés)
jogosulttá  válik  az  a  2.  §  (2)  bekezdésben  meghatározott
rendes  tag,  aki  állami  öregségi  nyugdíjra  (a  továbbiakban:
öregségi nyugdíj) jogosultságot szerzett.
(2)

Az egyházi nyugdíjkorhatárt külön törvény határozza

meg. Az nyugdíj-kiegészítés számításánál csak olyan 1988.
január  1.  napja  után  juttatott  díjazás  vehető  figyelembe,
amely után az Alap tagja megfizette a járulékot.
(3)  A  nyugdíj-kiegészítés  összegének  megállapításakor,  a
szolgálati  idő  számításához  elsősorban  az  egyház
nyilvántartásait  kell  figyelembe  venni.  Szolgálati  időként
ugyanazt  az  időtartamot  csak  egyszer  lehet  számításba
venni. Szolgálati időként kerül beszámításra az az időszak,
amely alatt

a) a járulék teljes összegben megfizetésre került,
b) a rendes tag az Evangélikus Hittudományi Egyetem –
vagy  jogelődje  –  nappali  tagozatának  beiratkozott
hallgatója  volt,  de  legfeljebb annyi év,  mint amennyi a
tanulmányok  folytatásakor  a  lelkészi  képesítés
megszerzéséhez szükséges volt,
c)  a  rendes  tag  külföldön  szerzett  lelkészi  képesítése
esetén a püspöki tanács által elismert tanulmányi idő, de
legfeljebb  annyi  év,  mint  amennyi  a  tanulmányok
folytatásakor  a  lelkészi  képesítés  megszerzéséhez
szükséges volt,
d)  a  b)  pontban  írt  intézménybe  felvételt  nyert  rendes
tag sorkatonai (polgári) szolgálatát töltötte,
e)  a  rendes  tag  gyermekáldással  összefüggésben
pénzbeli támogatásban részesült.

(4)

nyugdíj-kiegészítés

induló

összegének

meghatározásánál  a  szolgálati  idő  és  a  (2)  bekezdésben
meghatározott  jövedelem  figyelembevételével,  az  állami
szabályok  szerint  kell  kiszámolni  az  egyházi  szolgálati
időre  járó  teljes  nyugdíj  összegét azzal  az  eltéréssel,  hogy
az  állami  szabályok  szerinti  szorzót  a  szolgálati  idő  tört
évének  betöltött  hónapjai  arányában  növelve  kell
alkalmazni. Az így kapott összegből le kell vonni az állami
társadalombiztosítási  rendszerből  kapott  nyugdíj,  de
legfeljebb  a  (2)  bekezdésben  megjelölt  időponttól
kezdődően az egyház által biztosított időszakra érvényes, az
állam  által  megállapított  kötelező  legkisebb  munkabér  (a
továbbiakban: minimálbér) után számított nyugdíj összegét.
A  nyugdíj-kiegészítés  összegét  a  kerekítés  szabályainak
figyelembevételével

száz

forintra

kerekítve

kell

meghatározni.
(5) Amennyiben az állam által megállapított nyugdíj és az e
törvény  szerint  megállapított  nyugdíj-kiegészítés  együttes
összege  nem  éri  el  a  mindenkori  egyházi  költségvetési
törvény  eltérő  rendelkezése  hiányában  a  minimálbér  után
számított  öregségi  nyugdíj  150%-át,  de  legalább  a
mindenkori  minimálbér  75%-át,  akkor  az  Alap  a  (4)
bekezdésben meghatározott összegen felül a különbözetet is
megfizeti járadékos tagjának.
(6)  Az  egyházi  nyugdíjkorhatár  elérésekor  öregségi
nyugdíjra  nem  jogosult  rendes  tag  számára  az  Alap
egyösszegű  nyugdíj-kiegészítést  teljesít  a  tag  egyházi
szolgálati  ideje  alatt  befizetett  járuléka  alapján,  országos
szabályrendeletben

meghatározott módon számított,

Módosította a 2015. évi II. törvény 5. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

Módosította a 2014. évi VIII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november

29-től azzal, hogy a 2014-ben folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell.

határozatban rögzített összegben.
(7) Az egyházi nyugdíjkorhatárt elérő, öregségi nyugdíjra
jogosult, de 15 év egyházi szolgálati idővel nem rendelkező
rendes tag számára az Alap a tag választása szerint, írásban
tett végleges nyilatkozata alapján

a) egyösszegű nyugdíj-kiegészítést teljesít a tag egyházi
szolgálati ideje alatt befizetett járuléka alapján, országos
szabályrendeletben meghatározott módon számított,
határozatban rögzített összegben, vagy
b) rendszeres csökkentett összegű nyugdíj-kiegészítést
fizet.

(8)

csökkentett

összegű

nyugdíj-kiegészítés

megállapításakor a (3) bekezdés szerinti egyházi szolgálati
időre járó teljes nyugdíj összegét az egyházi szolgálati idő
alapján a 1. számú melléklet szerinti szorzószámok
alkalmazásával kell meghatározni.

Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés

9. § (1) Özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosult az Alap
elhunyt rendes, vagy saját jogon járadékos tagjának

a) házastársa;
b) elvált házastársa kizárólag abban az esetben, ha

ba)  az  Alap  tagja  jogosult  lett  volna  nyugdíj-
kiegészítésre, vagy már abban részesült, és
bb)  sem  az  Alap  tagja,  sem  az  elvált  házastárs  nem
kötött újabb házasságot.

(2)  Az  elvált  házastárs  az  (1)  bekezdésben  meghatározott
feltételek  hiányában  is  jogosult  az  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítésre, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült. Ebben
az  esetben  az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítésnek  sem  az
összege,  sem  az  időbeni  hatálya  nem  haladhatja  meg  a
tartásdíjét.
(3)  Az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  összegét  a  8.  §  (2)-(8)
bekezdés figyelembevételével kell megállapítani.
(4)  Az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  összege  a  tagot
megillető összeg

a)  100  %-a,  amely  rendszeres  nyugdíj-kiegészítés
esetében  az  Alap  tagjának  halálától  számított  12
hónapig folyósítandó,
b)  a  8.  §  (6)  bekezdés  és  8.  §  (7)  bekezdés  a)  pontja
szerinti egyösszegű nyugdíj-kiegészítés esetén
ba)  66  %-a,  amennyiben  az  özvegyi  nyugdíjkiegészítés
jogosultja  az  Alaptól  saját  jogon  is  nyugdíj-
kiegészítésben részesül,
bb) 40 %-a egyéb esetben,
amely egyszeri kifizetésként teljesítendő.

(5) A (4) bekezdés a) pontja alapján folyósított ellátás
esetén az Alap tagja halálának időpontját követő 12. hónap
után rendszeres özvegyi nyugdíj-kiegészítés annak jár, aki

a)  önmaga  is  elérte  a  rá  vonatkozó  nyugdíj-korhatárt,
vagy
b)  állami  törvényben  meghatározott  rehabilitációs  vagy
rokkantsági ellátásban részesül, vagy
c)  az  elhunyt  jogán  legalább  egy  kiskorú  vagy  nappali
tagozaton tanuló gyermek ellátásáról gondoskodik.

(6)  A  12.  hónap  után  a  rendszeres  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítést  70  %-kal,  amennyiben  az  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítés  jogosultja  az  Alaptól  saját  jogon  is  nyugdíj-
kiegészítésben részesül, akkor 40 %-kal csökkenteni kell.

Nyugdíj-kiegészítés, özvegyi nyugdíj-kiegészítés emelése

10. §  (1)  A  nyugdíj-kiegészítést  és  az  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítést  az  állami  nyugellátások  emelésével  azonos
módon és mértékben kell módosítani.
(2)  Az  (1)  bekezdésben  rögzítetteken  felüli  emelésről  az
Alap vezetője javaslatára a bizottság dönt.

Tizenharmadik havi ellátás

11. §  (1) Az Alap vezetőjének javaslatára a bizottság – az
Alap  adott  évi  gazdálkodása,  valamint  a  jövőbeni  célok  és
lehetőségek  figyelembevételével  –  dönt  a  nyugdíj-
kiegészítésben és özvegyi nyugdíj-kiegészítésben részesülő
tagok számára folyósított 13. havi ellátás kifizetéséről.
(2)  A  13.  havi  ellátás  az  év  első  tíz  hónapjára  kifizetett
ellátás havi átlagának 0–100 %-a közötti része lehet.

IV. fejezet

Az Alap segélyfedezeti részének kiadásai

Az árvaellátás

12. § (1) Árvaellátásra jogosult az Alap elhunyt rendes és
járadékos tagjának gyermeke, örökbefogadott gyermeke,
amennyiben

a) az elhunyttal egy háztartásban élt, és
b) az Alap tagja nyugdíj-kiegészítésre jogosult lett
volna, vagy már abban részesült.

(2) Árvaellátásra jogosult továbbá az Alap elhunyt tagjának
testvére  és  unokája  is  az  (1)  bekezdésben  meghatározott
feltételek  fennállása  esetén  akkor,  ha  tartásra  képes  és
köteles hozzátartozója nincs.
(3)  Az  árvaellátás  az  (1)-(2)  bekezdésben  meghatározott
jogosultnak  16.  életévének  betöltéséig,  illetve  nappali
tagozaton  való  továbbtanulása  esetében  legfeljebb  25  éves
korának betöltésig folyósítható.
(4)  Az  árvaellátás  összege  jogosultanként  havonta  a
mindenkori  minimálbér  15  %-ának  a  kerekítés  szabályai
szerint  ezer  forintra  kerekített  összege.  Az  árvaellátás
összege ennek kétszerese, amennyiben:

a) az árvaellátás jogosultjának másik szülője állami tör-
vényben meghatározott rehabilitációs vagy rokkantsági
ellátásban részesül,
b) az árvaellátás jogosultja mindkét szülője után külön-
külön jogosult az Alaptól árvaellátásra.

Szociális juttatás gyerekáldás idejére

13. §  (1)  Gyermekáldás  miatt  szociális  juttatásra  (a
továbbiakban: gyermekáldási ellátás) jogosult az  Alap 2. §
(2)  bekezdés  a-b)  pontban  meghatározott  tagja,  ha
gyermeke született, gyermeket fogadott örökbe.
(2)

Az Alap tagja a gyermekáldási ellátásra a gyermek szü-

letésétől annak 2 éves koráig jogosult, amennyiben

a)  gyermekgondozás  céljából  fizetés  nélküli  szabadsá-
got vesz igénybe, és
b) a másik szülő nem részesül gyermekgondozási díjban
vagy gyermekgondozási támogatásban, valamint
c) az Alap tagja úgy nyilatkozik, hogy

ca)  gyermeke  1  éves  koráig  –  szerzői  jogvédelem
alatt  álló  alkotás  létrehozását  és  nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet
kivéve – semmilyen és
cb) gyermeke 1 és 2 éves kora között rendszeres heti
8 órát meghaladó

keresőtevékenységet nem folytat.

(3)  Gyermekáldási  ellátásként  a  tagot  a  minimálbér
összegével  egyező  juttatás  illeti  meg.  Ikerszülés  esetén  az
ellátás a született gyermekek számával arányosan nő.
(4)  A  gyermekáldási  ellátás  idején  a  szolgálatba  állító  tag
járulékfizetési kötelezettséggel nem tartozik.

Módosította a 2014. évi VIII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. november

29-től azzal, hogy 2014-ben folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell.

V. fejezet

Az Alap egyéb kiadásai

Keresetpótló járadék

14. §  (1)  Keresetpótló  járadékra  jogosult  az  Alap  rendes
tagja,  amennyiben  –  az  egyház  törvényes  rendjének  és
békéjének  megőrzéséről  szóló  2005.  évi  IX.  törvény  33. §
(1) bekezdés f-g) pontjaiban meghatározott fegyelmi vétség
jogerős

megállapításának

kivételével

–

szolgálati

jogviszony  megszűnése,  megszüntetése  miatt,  a  Püspöki
Tanács  határozata  alapján  rendelkezési  állományba  kerül,
és

a) a rendelkezési állományba kerülést megelőző 2 évben
szolgálati jogviszonyban állt,
b) a Püspöki Tanács a keresetpótló járadék kifizetését
engedélyezte.

(2) A keresetpótló járadék folyósításának időtartama a
Püspöki Tanács döntése szerinti időtartam, de legfeljebb 6
hónap.
(3)

A keresetpótló járadék összege a mindenkori

minimálbér összegével azonos, de legfeljebb a rendelkezési
állományba kerülést megelőző 2 év alatt szerzett lelkészi
járulék alapját képező díjazás (6. §) havi átlaga.

Tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott

egyszeri nyugdíj-kiegészítés, lakhatási támogatás

15. §  (1)  Az  Alap  2.  §  (2)  bekezdés  a-b)  pontban
meghatározott  rendes  tagja  (a  továbbiakban  e  §
vonatkozásában:  jogosult)  egyházi  nyugdíjba  vonuláskor,
az  egyházi  személyekkel  kapcsolatos  tartási  kötelezettség
megszűnésére  tekintettel  egyszeri  nyugdíj-kiegészítést
igényelhet, melynek összege:

a) 1.200.000,- Ft, amennyiben az országos presbitérium
határozatában  rögzített  módon  lakhatási  támogatásban
korábban nem részesült;
b)  600.000,-  Ft  támogatást  igényelhet,  amennyiben  e
törvény  hatálybalépését  megelőzően  részesült  lakhatási
támogatásban.

(2)  Amennyiben  a  jogosult  saját  tulajdonú  lakásban  lakik,
az (1) bekezdésben rögzített feltételek fennállása esetén, az
ott  meghatározott  egyszeri  nyugdíj-kiegészítésre  szintén
jogosult.
(3) Amennyiben a jogosult tartását nyugdíjba vonulása után
az  egyházi  jogi  személy  saját  tulajdonában,  használatában
álló lakásban biztosítja, a lakhatást biztosító fenntartó tag a
lakás  felújításához  legfeljebb  bruttó  1.000.000,-  Ft
számlával igazolt támogatást igényelhet.
(4)  Az  (1)  bekezdésben  rögzített  egyszeri  nyugdíj-
kiegészítés  helyett  egy  alkalommal  lakhatási  támogatást
igényelhet  a  rendes  tag  legfeljebb  az  egyházi
nyugdíjkorhatár  elérését  megelőző  5  évvel.  A  lakhatási
támogatás  igénylésével  az  (1)  bekezdés  szerinti  egyszeri
nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság megszűnik.
(5)  A  (4)  bekezdés  szerinti,  valamint  korábban  kifizetett
lakhatási  támogatást  vissza  kell  fizetni,  amennyiben  a
jogosult lakhatását a nyugdíjba vonulását követően egyházi
jogi  személy  a  tulajdonában  vagy  használatában  álló
lakásban térítésmentesen biztosítja.
(6)  Amennyiben  a  jogosult  nyugdíjba  vonulása  előtt
elhalálozik,  akkor  minden  megkezdett  aktív  szolgálati  éve
után (a rendelkezési állományban töltött idő kivételével) az
(1)  bekezdésben  meghatározott  összeg  2,5  %-a,  de
legfeljebb  100  %  illeti  meg  özvegyét,  a  szolgálati

Módosította a 2015. évi II. törvény 6. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

jogviszony megszűnésének napjáig.
(7)  E  nyugdíj-kiegészítéssel  és  lakhatási  támogatással
kapcsolatos  részletes  szabályokat  országos  szabályrendelet
rögzíti.

Betegszabadságra járó illetmény

16. § A 2005. évi III. törvény 55. § (3) bekezdése alapján a
lelkészt,

gyülekezeti

munkatársat

megillető

betegszabadságra járó illetmény az Alap terhére kerül
kifizetésre.

Az egyházat terhelő, járulékfizetéshez kapcsolódó

kötelezettségek

17. § (1) Az egyház

a)  a  2.  §  (2)  bekezdés  a-b)  pontjában  meghatározott
rendes tag szolgálati jogviszonyának fennállása idejére,
b)  a  rendelkezési  állomány  első  évében  a  Püspöki
Tanács által megállapított időszakra, valamint
c)  e  törvény  14.  §-ban  meghatározott  keresetpótló
járadék folyósításának időszakára

az állami jogszabályokban előírt adót és járulékot az Alap
terhére fizeti meg.
(2) Az egyház az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségén
túl az e törvényben írt egyszeri nyugdíj-kiegészítést és
egyéb kifizetéseit az Alap terhére teljesíti.
(3) Az Alap adatot szolgáltat az egyház adatszolgáltatási és
bevallási kötelezettségének teljesítéséhez.

VI. fejezet

Az Alap gazdálkodásának egyéb szabályai

18. §  Az  Alap  kifizetéseinek  részletes  szabályairól
országos szabályrendelet rendelkezik.

19. §  Az  Alap  működését  megfelelő  mértékű  tartalék
képzésével kell biztosítani.

20. §  (1)

Alap

éves

pozitív

eredményét

többletjuttatásokra vagy a tőke növelésére kell fordítani.
(2)  Amennyiben  az  Alap  éves  hiánya  meghaladja  az  Alap
költségvetése  kiadási  főösszegének  5  %-át,  az  Alap
vezetőjének irányításával pénzügyi és működési intézkedési
tervet  kell  kidolgozni,  melyet  a  bizottság  támogatásával  a
zsinat elé kell terjeszteni.

21. §  (1)

Az Alap vezetője minden évben az egyházi

költségvetés  részeként,  ahhoz  igazodva  elkészíti  az  Alap
költségvetését,  melyet  a  bizottság  véleményez  és  az
országos presbitérium elé terjeszt.
(2) Az  Alap bevételeiről és kiadásairól részletes, analitikus
nyilvántartás készül,  melynek vezetéséért az  Alap vezetője
felel.

22. §  (1)

Az Alap nem önálló jogi személy, ezért

költségvetésének

és

beszámolójának

fő

összegei

elkülönülten,  önálló  költségvetési  soron  szerepelnek  az
egyház  költségvetésében,  illetve  beszámolójában.  Az  Alap
költségvetésének és beszámolójának elfogadásáról a  zsinat
-

egyház

költségvetésének és beszámolójának

elfogadásával egyidejűleg - dönt.
(2) Az Alap pénzügyi eszközeinek hozama az Alapot
illetik.
(3) Az Alapra szállt, az Alap javára szerzett eszközök

Módosította a 2015. évi II. törvény 7. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

Módosította a 2015. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

hozama, hasznosításának bevétele az Alapot illeti meg, míg
ezen  eszközök  fenntartásához  kapcsolódó  költségek  az
Alapot terhelik.

23. §  (1) Az Alap terhére kizárólag az Alap működéséhez
közvetlenül  kapcsolódó  kiadások  számolhatók  el,  így
különösen  is  az  Alap  vezetőjének  és  adminisztratív
munkatársának díjazása.
(2) Az Alap kiadásait az egyház rendjének megfelelően kell
utalványozni,  a  keretgazdai  feladatokat  az  Alap  vezetője
látja el.

24. §  (1) Az Alap a hatáskörébe tartozó eljárások lefolyta-
tásához – az egyház, az Alap, valamint az Alap tagjai jogos
érdekének érvényesítése céljából elengedhetetlenül szüksé-
ges mértékben – jogosult a személyes adat kezelésére.
(2)  Az  Alap  eljárásaink  tartama  alatt  annak  vezetője  gon-
doskodik arról, – különösen az iratokba való betekintés en-
gedélyezésénél,  a  döntés  szerkesztésénél  és  közlésénél  –,
hogy a törvény által védett személyes adat ne kerüljön nyil-
vánosságra,  ne  juthasson  illetéktelen  személy  tudomására,
és az adatok védelme biztosított legyen.
(3) A tag az eljárás bármely szakaszában betekinthet az el-
járás  során  keletkezett  iratba.  Harmadik  személy  akkor  te-
kinthet be a személyes adatot tartalmazó iratba, ha igazolja,
hogy  az  adat  megismerése  joga  érvényesítéséhez,  illetve
jogszabályon  alapuló  kötelezettsége  teljesítéséhez  szüksé-
ges. Az igazolást és a betekintéssel egyidejűleg írásban tett
titoktartási  nyilatkozatot  az  Alap  iratai  között  kell  kezelni.
Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot
készíthet  vagy  másolatot  kérhet.  Az  iratbetekintésre  jogo-
sult  az  eljárás  jogerős  lezárását  követően  is  betekinthet  az
Alap kezelésében lévő iratokba. Fenntartó tag esetén az el-
járásra  a  tag  képviselője  vagy  az  általa  felhatalmazott  sze-
mély jogosult.
(4)  Az  Alap  adatkezelésének  részletes  szabályairól
rendelkező  szabályzatot  az  Alap  vezetője  készíti  el,  és  a
bizottság fogadja el.

VII. fejezet

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

25. §  (1) E törvény 2014. január 1. napján lép hatályba, és
ezzel egyidejűleg a 2007. évi IV. törvény nem lép hatályba.
(2)  A  nyugdíjalap  e  törvény  hatálybalépésekor  meglévő,
felhalmozott  vagyona,  követelései  és  kötelezettségei  a
hatálybalépés időpontjában az Alapra szállnak át.
(3) A törvény  hatálybalépése  napján az  Alap tagjává  válik
és az Alap nyilvántartásába fel kell venni:

a) az egyház és annak belső egyházi jogi személyei,
b) a törvény 2. § (2) bekezdés a-b) pontjában írt rendes
tagok, és
c) aki az egyháztól nyugdíj-kiegészítésben részesül vagy
ellátásra jogosultságot szerzett.

(4) Az e törvény hatálybalépéséig megszerzett és fennálló
jogosultságok az Alapba beszámításra kerülnek.

VIII. fejezet

Egyéb módosító rendelkezések

26. §  (1)  E  törvény  hatályba  lépésével  egyidejűleg  az
egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot  végzőkről
szóló  2005.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Sztv.)  22.  §
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3)  A  lelkész  egészségügyi  okból  az  öregségi  nyugdíj
igénybevételét követően, az (1) bekezdésben meghatározott
korhatár  előtt  is  kérelmezheti  nyugállományba  helyezését,
melynek

megállapításáról

–

Püspöki

Tanács

véleményének  ismeretében  –  az  Alap  vezetője  dönt.
Lelkésznő az öregségi nyugdíj igénybevételét követően, az
(1)  bekezdésben  meghatározott  korhatár  előtt  külön  ok
megjelölése  nélkül  is  kérelmezheti  nyugállományba
helyezését  azzal,  hogy  annak  megállapítása  során  az  Alap
vezetőjének nincs mérlegelési lehetősége.”
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Sztv. 22. §
(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek és
gyülekezeti  munkatársainak  nyugdíj-kiegészítéséről  és  az
ehhez  kapcsolódó  egyéb  ellátásokról  külön  törvény
rendelkezik.”
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Sztv. 28. §-
a hatályát veszti.
(4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Sztv. 56. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lelkészt a gyermek 2 éves koráig szülési szabadság
illeti  meg.  A  szülési  szabadság  első  évében,  választása
szerint vagy az állam által  nyújtott ellátást (gyes), vagy az
egyház által  nyújtott, külön törvény szerinti gyermekáldási
ellátást veszi igénybe. A szülési szabadság második évére a
külön  törvény  szerinti  gyermekáldási  ellátás  kizárólag
akkor  illeti  meg,  ha  semmilyen  keresőtevékenységet  nem
folytat.”

IX. fejezet

Felhatalmazó rendelkezések

27. § Felhatalmazást kap az országos presbitérium, hogy e
törvény

a)  6.  §-ban  meghatározott  támogatási  rendszerrel,
nyugdíjbevallással és járulékbefizetéssel,
b)  8.  §  (6)-(7)  bekezdésében  meghatározott
kifizetésekkel,
c)  a  15.  §-ban  meghatározott  nyugdíj-kiegészítéssel,
valamint
d) a 18. §-ban meghatározott kifizetésekkel
kapcsolatos

részletes

szabályokat

országos

szabályrendeletben szabályozza.

1. sz. melléklet

A csökkentett összegű öregségi nyugdíj-kiegészítés

számítása során alkalmazandó szorzószámok

Szolgálati

idő (év)

A csökkentett összegű öregségi

nyugdíj-kiegészítés alapját képező

havi átlagkereset százaléka