2005. ÉVI V. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZI SZOLGÁLAT KÜLÖN
TERÜLETEIRŐL
I. fejezet
Az egyház evangélizáló és missziói munkája
1. § (1) Az evangélizáció és misszió az egyház alapvető
hivatása, ezért annak érvényesülnie kell az egyház egész
munkájában.
(2) Az egyház evangélizációval fordul a hitükben erősítésre
szorulók és az egyháztól eltávolodottak, belmissziós
szolgálattal a hazai nemkeresztyének, külmissziós
felelősséggel pedig a külföldi nemkeresztyének felé.
2. § Evangélizáló és missziói küldetése minden felelős
egyházközségi tagnak van, de e szolgálatok hivatásszerű
végzésére az egyház külön munkásokat készít fel és küld ki.
Az evangélizáló és missziói munka rendje és munkásai
3. § Az evangélizáló és missziói munka az egyházközség
szolgálatának, a lelkészi munkatervnek és az évi
jelentésnek szerves része. Tagjai felelősségét az
egyházközség evangélizáló alkalmak és missziói napok
rendezésével, missziói offertóriumok meghirdetésével és
tartásával serkenti.
4. § (1) Az egyházmegyében az evangélizáló és missziói
munka szervezését és végzését az egyházmegye
evangélizációs és missziói felelőse segíti. Az egyházmegye
e célra bizottságot is létrehozhat.
(2) Az egyházmegye evangélizációs és missziói
bizottságának vezetője az egyházmegyei evangélizációs és
missziói felelős, tagjait az egyházmegyei közgyűlés
választja.
5. § Az
egyházkerületek evangélizáló és missziói
munkáját az egyházkerületi evangélizációs és missziói
lelkész irányítja az egyházmegyei evangélizációs és
missziói felelősökkel és az egyházmegyék evangélizációs
és missziói bizottságaival összhangban. Az egyházkerületi
evangélizációs és missziói lelkész megbízását az
egyházkerületi
közgyűléstől
kapja.
Munkáját
az
egyházkerület püspöke felügyeli. Az egyházkerületi
evangélizációs és missziói lelkész önálló munkakörben is
szolgálhat.
6. § (1)
1
Az evangélizációs és missziói munka országos
irányítása,
szervezése,
koordinálása
az
országos
evangélizációs és missziói lelkész feladata, aki önálló
munkakörben
dolgozik.
Javadalmát
az
országos
presbitérium állapítja meg. Munkáját a püspöki tanács
egyik tagja felügyeli. Megbízása idején nem tölthet be
alacsonyabb szintű evangélizációs és missziói munkakört,
illetve tisztséget.
(2)
2
7. § (1) Az országos evangélizációs és missziói bizottság
feladatairól és tagjairól külön jogszabály rendelkezik.
(2) Az országos evangélizációs és missziói bizottság
szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.
(3) A zsinat az országos evangélizációs és missziói
1
Módosította a 2007. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
2
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2007.
április 10-től.
bizottság javaslata alapján, irányelvekben rögzíti az
evangélizáló és missziói munka időszerű súlypontjait és azt
legalább 3 évenként felülvizsgálja.
8. § A
missziói
intézményekről
külön
törvény
rendelkezik.
Az evangélizáló és missziói munka területei és eszközei
9. § Az egyház feladatának tartja az evangélizációk,
csendesnapok, illetve az egyéb bel- és külmissziói
konferenciák szervezését.
10. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
kötelességének tartja a világban folyó evangéliumi
külmissziói munkában való részvételt. A külmissziói
munkát önállóan vagy a testvéregyházakkal együttműködve
végzi.
11. § Az egyház evangélizáló és missziói munkájában
felhasználja a tájékoztatás korszerű eszközeit az e
törvényben szabályozott módon.
II. fejezet
Az egyház hitoktatásáról
12. §
3
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyháznak Jézus
Krisztus missziói parancsa alapján kötelessége a hitoktatói
szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát
a) egyházközségekben,
b) köznevelési intézményekben folyó oktatás keretében,
ezen belül
ba) evangélikus köznevelési intézményben,
bb) más egyház által fenntartott köznevelési
intézményben,
bc) állami köznevelési intézményben, valamint
bd) más fenntartású köznevelési intézményben
végzi.
(2) A hitoktatás keretében megtartott órák megnevezése a
vonatkozó állami köznevelési törvény által meghatározott
esetekben hit- és erkölcstan óra, a többi esetben hittanóra.
13. § (1) Az egyházközségek gyülekezeti hitoktatást
szerveznek. Az egyházközségeknek kötelessége azon
diákok számára a gyülekezeti hitoktatás megszervezéséről
gondoskodni, akik nem jutnak hitoktatáshoz a köznevelési
intézményekben, vagy akik a köznevelési intézményben
igénybe vett hittanóra mellett további hitoktatást
igényelnek. Az egyházközség gondoskodik a gyülekezeti
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról.
(2) Az evangélikus köznevelési intézmény a tanulói
számára hitoktatást szervez, valamint gondoskodik a
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról.
(3) A nem evangélikus köznevelési intézmény (12. § (1)
bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja) evangélikus hitoktatást
igénylő tanulói számára a területileg illetékes egyházközség
– elsődlegesen az intézményben – hitoktatást szervez, és
gondoskodik a hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek
biztosításáról. E feltételek biztosítása érdekében szükség
esetén igénybe veszi az egyház önkormányzatainak és
illetékes testületeinek segítségét.
(4) A hitoktatás rendjét, így különösen a hitoktatás
tantervének, tankönyveinek, taneszközeinek, a hitoktatók
alkalmazásának, a hitoktatás megszervezésének, valamint a
szakmai támogatásnak és felügyeletnek, továbbá a
hitoktatással kapcsolatos költségek fedezésének részletes
3
A 12-15. §-t módosította a 2014. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014.
május 30-tól.
szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
14. §
4
(1) Egyházközségben hitoktatást az végezhet, akit
erre a lelkész a presbitériummal egyetértésben felhatalmaz,
és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen vagy jogelőd-
jén szerzett, illetve elismert felsőfokú hitéleti képesítéssel
rendelkezik, vagy a foglalkoztatási jogviszony időtartama
alatt megkezdte ez irányú felsőfokú tanulmányait, és okle-
velét a megszerzéséhez szükséges időtartamnál legfeljebb
két félévvel későbbi időpontban bemutatja.
(2) Köznevelési intézményben hitoktatást az végezhet, aki
az Evangélikus Hittudományi Egyetem vagy jogelődje által
kiadott oklevéllel rendelkezik, vagy ez irányú felsőfokú
tanulmányait megkezdte, és oklevelét a megszerzéséhez
szükséges időtartamnál legfeljebb két félévvel későbbi
időpontban bemutatja. Lelkészi, teológus-lelkészi vagy
hittanári
oklevéllel
rendelkező
személy
minden
intézménytípusban, míg hitoktatói vagy katekéta-
lelkipásztori munkatárs oklevéllel rendelkező személy
kizárólag óvodában és általános iskolában végezhet
hitoktatást. Nem evangélikus köznevelési intézményben a
hitoktatás végzésének további feltétele, hogy a megfelelő
oklevéllel rendelkező személyt a területileg illetékes
egyházközség lelkésze erre a feladatra a presbitérium
egyetértésével felhatalmazza.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt, de nem Evangélikus
Hittudományi Egyetemen szerzett oklevéllel rendelkező
személy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tett
különbözeti képesítő vizsgával vehet részt az evangélikus
hitoktatásban.
(4) Evangélikus hittan érettségi vizsgán evangélikus
lelkész, illetve egyetemi végzettségű hittanár vizsgáztathat.
15. §
5
(1) Az egyház jogi személyiséggel rendelkező ön-
kormányzatai, valamint az evangélikus köznevelési intéz-
mények hitoktatói és hittantanári állásokat szervezhetnek. A
hitoktató, hittantanár a feladatát munkaviszonyban, szolgá-
lati, illetve megbízási jogviszonyban vagy önkéntes egyházi
munkásként végzi. Főállású hitoktatói munkaviszonyban,
szolgálati jogviszonyban csak hittanári vagy hitoktatói ok-
levéllel rendelkező személy állhat, továbbá aki megkezdte
és folyamatosan végzi az oklevél megszerzéséhez szüksé-
ges tanulmányait, illetve oklevelét a megszerzéshez szüksé-
ges időtartamhoz képest legfeljebb két félévvel későbbi
időpontban bemutatja.
(2) A hitoktató, hittantanár feladata a hitoktatás tananyagá-
nak megtanítása, a felelős keresztény életre nevelés és az
egyház közösségéhez tartozás erősítése.
(3) Köznevelési intézményben a hitoktató, hittantanár to-
vábbi feladata, hogy a területileg illetékes vagy a lakóhely
szerinti egyházközség lelkésze(i)vel együttműködve kap-
csolatot teremtsen a hitoktatásban résztvevők és az egyház-
község között.
(4) Evangélikus köznevelési intézményben a hitoktató, hit-
tantanár feladata az is, hogy az intézményvezetővel, az is-
kolalelkésszel és a tantestülettel együttműködve elősegítse
az intézmény evangélikus szellemiségű működését.
(5) Az egyház a főállású hitoktatók számára szakfelügyeleti
eljárást szervez, melynek részletes szabályait országos
szabályrendelet tartalmazza.
4
Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2019. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos:
2019. május 31-től.
5
Módosította a 2019. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.
III. fejezet
Felkészítés a konfirmációra, illetve a
felnőttkeresztségre
16. § (1)
A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
hagyományos rendje szerint a gyülekezetben konfirmációi
felkészítés folyik, melyet konfirmációi vizsga és
hitvallástétel, valamint úrvacsorához bocsátás követ.
(2) A konfirmációi felkészítés célja az élő Krisztus-hitre és
vallástételre segítés, valamint a gyülekezet életébe való
beépítés.
(3) A felkészítés egyházközségi, kivételesen iskolai keretek
között történik, a hitoktatással összehangoltan. A
felkészítést lelkész végzi.
17. § A konfirmációi felkészítés legkorábban a 12.
életévüket betöltött fiatalokkal kezdhető el. Az oktatás
rendjét országos szabályrendelet írja elő, amely az oktatás
tantervéről, tankönyveiről, taneszközeiről, az oktatás
szakmai
feltételeiről
és
felügyeletéről,
valamint
költségeinek fedezéséről rendelkezik.
18. § A felnőttkeresztségre való felkészítés megfelel a
konfirmációi
felkészítésnek.
A
felnőttkeresztségben
részesült egyháztag konfirmáltnak tekintendő.
19. § A konfirmáció tényét a konfirmációi anyakönyv
alapján kiállított konfirmációi emléklap igazolja.
IV. fejezet
Az egyház fiatalok között végzett szolgálata,
oktató-nevelő munkája
20. § A Magyarországi Evangélikus Egyház alapvető céljai
közé tartozik a fiatalok segítése abban, hogy élő hitre
jussanak és az egyház közösségébe bekapcsolódhassanak.
Az e cél érdekében végzett szolgálat formái a hitoktatás és
a konfirmációi felkészítés mellett
a) a gyülekezeti ifjúsági munka, melyhez módszertani és
anyagi támogatást nyújt az egyházmegye és az országos
egyház,
b)
táborok,
ifjúsági
találkozók
szervezése
egyházközségi, egyházmegyei és országos szinten.
21. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház oktató-
nevelő munkájának elsődleges helyszínei az egyház
oktatási intézményei, de keresi és vállalja a más formákban
való részvétel lehetőségét is.
(2) Az oktatási intézményekben az oktató-nevelő munka
mellett kiemelt szerepet kap a tanulók és oktatók
lelkigondozása.
(3) A lakóhelyüktől távol tanuló evangélikus diákok
számára
a
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
önkormányzati egységei és intézményei diákotthonokat
tartanak fenn, biztosítva azokban az evangélikus szellemű
nevelést.
(4) Az egyetemi városokban országos egyházi támogatással
egyetemi gyülekezetek szervezhetők, az ezekre vonatkozó
szabályokat országos szabályrendelet tartalmazza.
V. fejezet
Az egyházi szeretetszolgálat
22. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a Jézus
Krisztusban való hite gyümölcseként szeretetszolgálatot
végez.
(2)
6
A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
a
szeretetszolgálatot
az
egyházközségekben,
illetve
egyházközségek és magasabb egyházi önkormányzati
szintek által fenntartott intézményekben, illetve más
szervezetekkel együttműködve végzi.
(3) Az egyház tagjai és egyházközségei egymás terhét
hordozzák lelki, szellemi és anyagi téren, és felajánlják
szolgálatukat minden rászoruló részére.
(4) Az egyház a szeretetszolgálat végzésére diakóniai
munkásokat képez és küld ki.
23. § (1)
7
Az önálló jogi személyiséggel rendelkező
diakóniai ntézményekről külön törvény rendelkezik.
(2) Az országos diakóniai bizottság feladatairól és tagjairól
külön jogszabály rendelkezik.
Szeretetszolgálat az egyházközségben és az
egyházmegyében
24. § (1) A gyülekezeti szeretetszolgálat az egyházközség
tagjainak hitükből eredő feladata.
(2) A gyülekezeti szeretetszolgálatot az egyházközség
szervezi és irányítja. Ennek a segítésére az egyházközség
presbitériuma
diakóniai
bizottságot
választhat,
szabályrendelet
készíthet
elő,
valamint
diakóniai
munkásokat állíthat szolgálatba.
(3) A gyülekezeti szeretetszolgálat területe elsődlegesen a
személyek, családok és közösségek eseti vagy rendszeres
szociális támogatása.
25. § (1) Az egyházmegyében végzett szeretetszolgálat
szervezésére és irányítására az egyházmegyei közgyűlés
diakóniai felelőst választhat.
(2) Szükség esetén az egyházmegye közgyűlése
egyházmegyei diakóniai bizottságot is választhat.
25/A. §
8
(1) Az egyház a szeretetszolgálat végzésére
diakóniai önkéntes és hivatásos munkásokat képez és küld
ki, akiket saját iskolarendszerében (középfokú és felsőfokú
intézményben), iskolarendszeren kívüli oktatásban vagy
más szervezetekkel való együttműködés keretében képez ki.
A felsőfokú képzés területén az Evangélikus Hittudományi
Egyetem teológiai képzésére alapoz. Az önkéntesség
szervezése és képzése az egyház diakóniai munkaágának
feladata.
(2) Az egyház diakónusi szolgálatot (hivatalt) tart fenn. A
diakónus az iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívül
megszerzett munkaterületének megfelelő szakképzettséggel
és teológia képzettséggel rendelkező szakember, munkatárs,
aki munkáját püspöki felhatalmazással végzi az evangélikus
egyház
szeretetszolgálatában.
A
diakónusok
felhatalmazását a diakóniai munkáért felelős püspök végzi.
A diakónusok lelki és szakmai közösséget alkotnak.
VI. fejezet
A lelkészi munkaközösségek és a lelkészi
továbbképzés
9
26. § A lelkészi hivatás betöltése érdekében a lelkészek
munkaközösséget alkotnak, amely szervezett formában és
rendszeresen gondoskodik a teológiai és egyéb
6
Módosította a 2012. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
7
Módosította a 2018. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
8
Beiktatta a 2012. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-
tól.
9
A 26-32/A. §-t módosította a 2007. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2007.
december 20-tól.
ismeretekben
nélkülözhetetlen
továbbképzésről,
a
személyes hit ápolásáról, a kölcsönös tájékoztatásról és az
egymás iránti felelős testvéri szeretet gyakorlásáról.
27. § (1)
A
lelkészi
munkaközösség
elsősorban
egyházmegyénként végzi munkáját. Az egyházmegyei
lelkészi munkaközösség tagjai az egyházmegye területén
élő lelkészek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége
a munkaközösség alkalmain való részvétel. A nyugdíjas
lelkészek teljes jogú tagjai a lelkészi munkaközösségnek. A
munkaközösség más szolgatársakat, szakértőket és
vendégeket is meghívhat.
(2)
10
Lelkészi munkaközösséget az egyház munkaágaiban is
szervezhetők a munkaágban szolgáló lelkészek számára,
amelynek vezetőjét a lelkészi munkaközösség tagjai
választják meg.
(3) A lelkészi munkaközösség alkalmain való részvétel a
lelkészek kötelező továbbképzésének része.
28. § Az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek maguk
alakítják ki évi munkatervüket, határozzák meg
összejöveteleik helyét és számát, amely általában havi egy
összejövetelt jelent, és döntenek más egyházmegyék
lelkészi
munkaközösségeivel,
más
szolgatársakkal,
szakértőkkel és vendégekkel tartandó kapcsolataikról. A
lelkészi
munkaközösség
összejöveteleiről
készült
emlékeztetőt meg kell küldeni az egyházmegyei levéltár
számára. Az elfogadott munkatervük alapján elvégzett évi
munkáról a lelkészi munkaközösség elnöke jelentést tesz,
illetve az egyházmegyei lelkészi munkaközösség témákat
javasol
a
lelkészi
munkaközösségek
országos
szövetségének.
29. § A lelkészi munkaközösség tagjai köréből választja
meg a munkáját irányító és szervező elnököt, illetve
elnökhelyettest.
30. § (1) Az egyházmegyei munkaközösségek a regionális
és országos alkalmak szervezésére, az egyházmegyei
lelkészi
munkaközösségek
tevékenységének
összehangolására a lelkészi munkaközösségek országos
szövetségét alkotják. A lelkészi munkaközösséget az elnök,
illetve
az
elnökhelyettes
képviseli
a
lelkészi
munkaközösségek országos szövetségében.
(2) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége
meghatározza a következő évre javasolt témákat,
meghallgatja az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek
munkaterveiről és elvégzett munkájáról szóló jelentését,
valamint szükség esetén intézkedéseket tesz. A lelkészi
munkaközösségek országos szövetsége szakértők segítségét
veheti igénybe.
31. § A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége
elnökét, valamint elnökhelyettesét a tagjai közül választja
meg. A lelkészi munkaközösségek országos szövetségének
elnöke vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettese
felügyeli a lelkészi munkaközösségek munkáját. Összehívja
a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége üléseit, és
jelentést tesz a lelkészi munkaközösségek országos
szövetségének. Képviseli a lelkészi munkaközösségeket az
országos egyházi önkormányzati testületekben és a belföldi,
valamint külföldi társszervezeteknél.
Országos lelkészkonferencia és az egyházkerület által
szervezett éves lelkészkonferencia
10
A (2) bekezdést beiktatta a 2012. évi IV. törvény 4. §-a és ezzel
egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés (3) bekezdésre módosul. Hatályos:
2012. szeptember 28-tól.
32. §
11
(1)
A
lelkészi
munkaközösségek
országos
szövetsége által évente legalább egy alkalommal szervezett
országos lelkészkonferencia a lelkészi életpályamodell
kötelező része.
(2)
Az
egyházkerületek
által
évente
szervezett
lelkészkonferencia a lelkészi életpályamodell kötelező
része.
A Lelkészakadémia
32/A. §
(1)
12
A Lelkészakadémia az egyház intenzív
teológiai és spirituális továbbképzést biztosító szervezeti
egysége, melynek keretében megszervezésre kerülnek a
lelkészi életpályamodell lelkészek számára kötelező és
választható egyes részei.
(2)
A
Lelkészakadémia
vezetőjét
a
lelkészi
munkaközösségek országos szövetsége elnökének, a
püspöki tanácsnak, és az Evangélikus Hittudományi
Egyetem rektorának javaslatát figyelembe véve az országos
presbitérium nevezi ki.
(3)
13
A Lelkészakadémia vezetője a továbbképzés alkalmait
a püspöki tanáccsal egyetértésben szervezi, munkáját
tanácsadó testület segíti, és – országos szabályrendelet
rendelkezései szerint – évente jelentést tesz az elvégzett
munkáról.
(4) A Lelkészakadémia alkalmain való részvétel a lelkészek
kötelező továbbképzésének része.
LÉM bizottság
32/B. §
14
(1) A lelkészi életpályamodell szakmai bi-
zottságának (a továbbiakban: LÉM bizottság) feladata:
a) ellátja a lelkészi életpályamodell rendszerének
folyamatos felülvizsgálatát,
b) megadja a képzési és minősítési, valamint a
jelzőrendszer és támogató szolgálat kötelező elemei
alóli
felmentést,
más
képzés
teljesítésének
egyenértékűségével indokolva,
c) kijelöli a minősítési kollokvium bizottsági tagjait,
valamint az egyházközségi szolgálatban nem álló
lelkészek esetén az éves beszélgetést lefolytató lelkészt.
(2) A LÉM bizottság tagjai:
a) a Püspöki Tanács által delegált két tag,
b) az Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált
oktató,
c) a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének
elnöke,
d) a Lelkészakadémia vezetője.
(3) A LÉM bizottság elnöke a lelkészi munkaközösségek
országos szövetségének elnöke.
(4) A LÉM bizottság üléseit szükség szerint tartja. Az elnök
rendkívüli és sürgős esetben elrendelhet távolléti ülést, ha a
következő ülésig beálló késedelem az egyház vagy a lelkész
számára hátrányos következményekkel járna.
(5) A LÉM bizottság az általa végzett munkáról évente leg-
alább egy alkalommal beszámol a zsinatnak.
(6) A LÉM bizottság adminisztratív feladatait az országos
iroda erre kijelölt munkatársa mint titkár látja el.
11
Az alcímet és a 32. §-t módosította a 2018. évi VII. törvény 12. §-a.
Hatályos: 2019. január 1-től.
12
Módosította a 2018. évi VII. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
13
Módosította a 2018. évi VII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
14
Az alcímet és a 32/B. §-t beiktatta a 2018. évi VII. törvény 14. §-a.
Hatályos: 2019. január 1-től.
VII. fejezet
Az egyházzenei szolgálat
33. § Az
énekes és hangszeres egyházzene Isten
imádásának, az igehirdetésnek és az imádságnak sajátos
formája, az egyház életének elválaszthatatlan, szerves része.
34. § Az egyházzenei szolgálatot az egyházközségben
elsősorban a kántor szervezi és vezeti, amely feladatban
mások is segítik.
Egyházzenei szolgálat a gyülekezetben
35. § (1) A kántor feladatai a gyülekezetben:
a) vezeti a gyülekezeti éneklést, ellátja a hangszeres
szolgálatot az istentiszteleteken és egyéb alkalmakon,
b) tanítja az énekeket,
c) tevékenyen közreműködik a gyülekezet liturgiai
életében.
(2) A kántor lehetőség szerint ellátja a következő
feladatokat is:
a) szervezi és vezeti a felnőtt-, ifjúsági- és gyermekkart,
valamint hangszeres együttest,
b) gondoskodik az egyházközségi alkalmak zenei
műsoráról,
c) szervezi a zenés áhítatokat és egyházzenei
hangversenyeket az évi egyházközségi munkaterven
belül.
36. § Az egyházközség a kántort a helyi igények és
lehetőségek szerinti feladatok elvégzésére írásban bízza
meg. A kántori feladatok több személy között (így kántor,
énekvezető, orgonista, karvezető, zenekar vezetője) is
feloszthatók. Ebben az esetben mindenki a maga, írásban is
meghatározott feladatköréért felelős.
37. § Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat
személyi és tárgyi feltételeit az egyházközség elnöksége és
presbitériuma biztosítja:
a) gondoskodik a kántori állás betöltéséről,
b) biztosítja az évi költségvetésben az egyházzenei
munkához szükséges összeget,
c) biztosítja az évi költségvetésben az egyházközség
kántorainak és kántorjelöltjeinek továbbképzését segítő
összeget,
d) gondoskodik a szükséges hangszerekről és az
egyházközség
birtokában
lévő
hangszerek
karbantartásáról.
38. § A kántor tevékenysége más egyházi szolgálattal, így
hitoktatói, diakóniai és adminisztratív munkakörökkel is
összekapcsolható.
39. § A kántor szakmai szempontból az országos
egyházzenei bizottság felügyelete alá tartozik.
40. § A kántor megválasztásánál a jelölt egyházzenei
képzettségét és gyakorlatát, valamint emberi alkalmasságát
is figyelembe kell venni.
41.§ A megválasztott kántort a gyülekezeti lelkész
istentisztelet keretében iktatja be.
Egyházzenei szolgálat az egyházmegyében
42. § Az
egyházmegyében az egyházzenei ügyek
felügyeletére és szervezésére zenei felelős választható.
Több egyházmegyének lehet közös zenei felelőse.
43. § Az egyházmegyei zenei felelős
a) egyházzenei ügyekben tanácsadó, szervező és
ellenőrző munkát végez, segíti az egyházközségekben
végzett egyházzenei szolgálat személyi, anyagi és tárgyi
kérdéseinek megoldását,
b) szorgalmazza és segíti a kántorok és a lelkészek zenei
és liturgiai képzését, illetve továbbképzését,
c) szervezi az egyházmegyei kántortalálkozókat,
képzéseket
és
továbbképzéseket,
az
énekkari
találkozókat és egyházzenei táborokat,
d) közvetít az országos egyházzenei bizottság és az
egyházmegye egyházközségei között az egyházzenei
kérdésekben.
Országos egyházzenei szolgálat
44. § (1) Az egyházzenei szolgálat országos tervezése,
szervezése, irányítása és az egyházzenei kiadványok
előkészítése az országos egyházzenei bizottság feladata.
(2) Az országos egyházzenei bizottság tagjairól és
feladatairól külön jogszabály rendelkezik.
VIII. fejezet
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat
45. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az
egyházközségek
egymást
kölcsönösen
segítő
szeretetmunkáját a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat végzi,
ezzel is kifejezve az egyházközségek és intézmények
egységét és összetartozását.
(2) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladata az építkező,
renováló, újonnan alakuló és a szórványegyházközségek
meghatározott célú támogatása.
(3) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat munkáját az
egyházközségekben,
az
egyházmegyékben,
az
egyházkerületekben és az országos egyház önkormányzati
szintjén végzi.
46. § (1) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat ügyeinek
intézésére az egyházmegyék és az egyházkerületek
közgyűlései felelőst választanak, aki munkájáról a
közgyűlésnek beszámol, munkáját a közgyűlés hagyja jóvá.
(2) Az egyházmegyék és az egyházkerületek által
megválasztott felelősök alkotják a Gusztáv Adolf
Segélyszolgálat Tanácsát. Hatáskörébe tartozik a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálat munkájának tervezése, szervezése és
irányítása, a segélyek összegének elosztása. A Tanács saját
tagjai közül országos elnököt választ, aki a zsinatnak
számol be.
(3) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat Tanácsát szükség
szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
(4) A külföldi testvérszervezetekkel a kapcsolatot a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálat országos elnöke tartja.
(5) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat pénzkezelését az
országos számvevőszék ellenőrzi.
47. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat bevételi forrásai:
a) a templomokban és istentiszteleti helyiségekben e
célra kötelezően kitett perselyek,
b) minden egyházközségben és részeiben évenként
megtartandó offertóriumok és gyűjtések,
c) magánszemélyek és testületek adományai, valamint
d) az a-c) pontokban felsoroltak kamatai.
48. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladatainak
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
IX. fejezet
A börtönlelkészi szolgálat
49. § A Magyarországi Evangélikus Egyház – az állami
jogszabályoknak megfelelően – a büntetés-végrehajtási
intézetekben börtönlelkészi szolgálatot szervez. A
börtönlelkészi szolgálat elsődleges célja a fogvatartottak
lelkigondozása, hitébresztés, és a hit megéléséhez közösség
kialakítása.
50. § A börtönlelkészi szolgálat feladata a hitéleti
tevékenység végzése, így különösen
a) istentiszteletek, bibliaórák tartása és hitoktatás,
b) egyéni és közösségi lelki gondozás, rendszeres
fogadóórák tartása,
c) életvezetési, valláserkölcsi oktatás és tanácsadás,
d) a fogvatartottak kérésére kazuális és egyéb
szolgálatok elvégzése.
51. § A börtönlelkész a lelkipásztori szolgálatot a lelkészi
esküben vállalt és a szolgálati törvényben foglalt előírások
szerint végzi. Lelkészi tevékenysége kizárólag egyházi
irányítás, felügyelet alatt áll, de szolgálatában betartja a
büntetés-végrehajtási intézet működési rendjére vonatkozó
szabályokat, együttműködik az intézet parancsnokával és
dolgozóival.
52. § A börtönlelkészt az országos presbitérium választja.
X. fejezet
A tábori lelkészi szolgálat
53. § A tábori lelkészi szolgálatról külön törvény
rendelkezik.
XI. fejezet
A kommunikáció eszközei az egyház szolgálatában
54. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a
kultúrparancs (1 Móz 1,28), valamint a missziói parancs
(Mt 28,19–20) értelmében, a reformátori örökség
szellemében – szolgálata betöltése érdekében – felhasználja
a korszerű technika eszközeit, az írott és elektronikus sajtót
(továbbiakban: sajtó). A Magyarországi Evangélikus
Egyház sajtószolgálatának célja: tájékoztatás, hitébresztés,
tanítás és nevelés.
(2) A sajtószolgálat evangélikus jellegét a Magyarországi
Evangélikus Egyház bibliai és hitvallási alapokon nyugvó
értékrendje biztosítja. Ennek érvényesítéséért az illetékes
szerkesztő felel, aki munkáját az országos sajtóbizottsággal
összhangban végzi.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladata a
sajtószolgálatához szükséges anyagi és személyi feltételek
biztosítása, szakemberek képzése.
55. § Az országos sajtóbizottság feladatairól és tagjairól
külön jogszabály rendelkezik.
Evangélikus kiadványok
56. § (1) Az evangélikus egyházi szervezetek végezhetnek
lap- és könyvkiadást, valamint forgalmazást.
(2) Az egyházon belüli információáramlás és a történeti
regisztráció érdekében a Magyarországi Evangélikus
Egyházon belül megjelent minden kiadványból a felelős
kiadónak kötelespéldányt kell eljuttatnia az Országos
Evangélikus Könyvtárba és az Evangélikus Hittudományi
Egyetem Könyvtárába.
Közszolgálati műsorszolgáltató eszközök
57. § A
Magyarországi Evangélikus Egyház él a
közszolgálati
műsorszolgáltató
eszközök
nyújtotta
lehetőségekkel az állami törvények által biztosított keretek
között. Az országos sajtóbizottság egyházi szakértőket
delegál a közszolgálati műsorszolgáltató eszközök által
készítendő vallási műsorok szerkesztőségébe.
Egyéb tájékoztatási eszközök felhasználása
58. § A Magyarországi Evangélikus Egyház és annak
szervezetei a közszolgálati műsorszolgáltató eszközök
mellett igénybe vehetnek egyéb tájékoztatási eszközöket is,
melyek segítik szolgálatukat, és összhangban vannak az
alapvető rendelkezésekkel.
Sajtószolgálat az egyházközségekben
59. §
15
Az egyházközségek presbitériumának feladata a helyi
körülményeknek megfelelően megszervezni a sajtószolgálatot, az
iratterjesztést, valamint kapcsolatot tartani az evangélikus és a
helyi sajtóval
.
XII. fejezet
Az egyházi gyűjtemények
A gyűjteményi anyagok és kezelésük
60. § (1) Az egyházi önkormányzatok, intézményeik,
valamint az egyházi egyesületek és alapítványok (a
továbbiakban e fejezeten belül: egyházi szervezetek) jogi
felelősséggel tartoznak a tulajdonukban levő vagy náluk
letétbe helyezett hivatalos iratok, nyomtatott kiadványok,
művészeti alkotások, az épített környezetre – különösen a
hatályos műemlékvédelmi törvénnyel és határozatokkal
védett műemlékekre – vonatkozó forrásanyagok és
tervdokumentációk, valamint egyéb tárgyi, írásos, illetve
audiovizuális emlékek (a továbbiakban: gyűjteményi
anyagok) megőrzéséért és kezeléséért.
(2) Az egyházi önkormányzatok és intézményeik
gyűjteményi anyagaik megőrzését és kezelését végezhetik
a) önálló intézményként működő, jogi személyiséggel
rendelkező gyűjteményekben,
b) a saját szervezetükön belüli szervezeti egységként
működő gyűjteményekben,
c) saját szervezetük keretei között.
(3) Az önálló intézményként működő, jogi személyiséggel
rendelkező gyűjteményekről külön törvény is rendelkezik.
Az egyházi gyűjtemények feladatai
61. § (1) Az evangélikus egyházi gyűjtemények:
a) a könyvtárak,
b) a levéltárak,
c) a muzeális gyűjtemények.
(2)
16
Az evangélikus könyvtárak gyűjtik, őrzik, gondozzák,
feltárják, illetve hozzáférhetővé teszik a magyarországi
evangélikusság múltjára és jelenére, általában a keresztyén
és különösen a lutheránus egyházakra és az egyetemes
protestantizmusra vonatkozó – elsősorban nyomtatásban
megjelent – dokumentumokat.
(3) Az evangélikus levéltárak gyűjtik, őrzik, gondozzák és a
kutatás számára hozzáférhetővé teszik azokat az egyházi és
15
Módosította a 2017. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. november
25-től.
16
Módosította a 2016. évi IV. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
más eredetű, az egyházi történetírás és az épített örökség
megőrzése szempontjából fontos forrásanyagokat, amelyek
az egyes egyházi szervezetekben keletkeztek, illetve
amelyeket egyházi vagy magánszemélyek az egyház
számára irathagyatékként átadtak.
(4) Az evangélikus muzeális gyűjtemények feladata az –
elsősorban evangélikus – egyháztörténet, egyházművészet
és közművelődés tárgyi, írásos, nyomtatott, illetve
audiovizuális
emlékeinek
gyűjtése,
nyilvántartása,
megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és
publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő
bemutatása.
Az országos gyűjtemények
61/A. §
17
Az egyházi gyűjtemények szakmai felügyelete
62. § (1) Az evangélikus egyházi gyűjtemények az állami
és egyházi jogszabályok rendelkezései szerint működnek.
(2)
18
Az evangélikus könyvtárak és könyvtári anyagok, az
evangélikus levéltárak és levéltári anyagok, illetve az
evangélikus muzeális gyűjtemények és egyéb muzeális
értékek szakmai felügyeletét az Evangélikus Országos
Gyűjtemény illetékes gyűjteményi egységének vezetője
mint ágazatvezető látja el. Az illetékes ágazatvezető
javaslatára egy-egy fenntartó szervezet – indokolt esetben –
gyűjteményének szükségleteire központi anyagi támogatást
kaphat.
(3) A gyűjteményi tanács felügyeli a gyűjtemények
működését és összehangolja az ágazatvezetők szakmai
felügyeleti munkáját.
(4) Az ágazatvezetők munkáját az egyházmegyei
gyűjteményi felelősök segítik.
A gyűjteményekkel kapcsolatos vegyes rendelkezések
63. § (1) Veszélyeztetett gyűjteményi anyagok országos
gyűjteményben való biztonságos megőrzéséről – a
tulajdonjog fenntartása mellett – az illetékes ágazatvezető
javaslatára a gyűjteményi tanács rendelkezik.
(2) Egyházi szervezetek összevonása, társítása, megszűnése
esetén a jogutód szervezet köteles gondoskodni a
gyűjtemények és gyűjteményi anyagok elhelyezéséről és
gondozásáról. Ilyen esetekben, valamint a gyűjtemények
vezetőjének változása esetén a gyűjteményi anyagok
átadása a felettes egyházi önkormányzat felügyelete mellett
történik.
(3) A gyűjteményekre és gyűjteményi anyagokra vonatkozó
– törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket országos
szabályrendelet rögzíti.
XIII. fejezet
Az egyesületekről és egyletekről
Az egyházi egyesületek és egyletek
64. § A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai,
valamint önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetei
közös feladataik szolgálatára, közös érdekeik védelmére
evangélikus egyházi egyesületeket, illetve evangélikus
egyházi egyleteket hozhatnak létre. Ezek működési céljuk,
munkaterületük és működési feltételeik tekintetében az
17
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi IV. törvény 2. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2017. január 1-től.
18
A (2)-(3) bekezdést módosította a 2016. évi IV. törvény 2. § (3)
bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től.
egyházzal, annak testületeivel és tisztségviselőivel szoros
kapcsolatban tevékenykednek.
65. § Az evangélikus egyházi egyesületek a hatályos
állami törvényekben előírt feltételek mellett jönnek létre és
működnek, önálló jogi személyiséggel és alapszabállyal
rendelkeznek, melyben az egyházhoz való tartozásukat
kinyilvánítják.
66. § Egyházi egyletnek tekintendő minden egyházi célú
tömörülés, amely evangélikus egyházi önkormányzat
keretében működik, jogi személyiséggel nem, de működési
szabályzattal rendelkezik. Az egylet működési szabályzatát
az illetékes egyházi önkormányzat hagyja jóvá.
Az evangélikus egyházi egyesületek
67. § Valamely egyesület egyházi egyesületként való
elismerése úgy történik, hogy az elismerést kívánó
egyesület, illetve annak alapítói kérelemmel fordulnak
ahhoz az egyházi önkormányzathoz, amelynek illetékességi
területén működnek, illetve működni kívánnak. A kérelem
tartalmazza az egyesület alapszabályát, valamint az egyházi
önkormányzat szolgálatával való összhangjának és
együttműködésének módját. Az evangélikus egyházi
egyesületként való elismerést az illetékes egyházi
önkormányzat presbitériumának javaslata alapján a
közgyűlés adja meg.
68. § Az illetékes egyházi önkormányzatok, és ezek
jelentései alapján az országos iroda az egyesületekről, azok
képviselőiről és a kialakított kapcsolatokról nyilvántartást
vezetnek.
69. § Az egyházi egyesület megszűnését köteles az
egyesület, illetve képviselője az illetékes egyházi
önkormányzatnak 2 hónapon belül bejelenteni.
70. § A már létező egyesületek evangélikus jellegük
elismerését a törvény rendelkezései alapján a hatálybalépés
után kérhetik.
71. § Egyesületek
az
„evangélikus”
jelzőt
saját
megnevezésükben csak a 67.§-ban meghatározott testület
jóváhagyásával használhatják.
72. § Az egyházi egyesületek az illetékes egyházi
önkormányzat presbitériumának és az illetékes püspöknek a
jóváhagyásával egyesületi lelkészt alkalmazhatnak.
A nem evangélikus egyházi, illetve nem egyházi egyesületek
73. § Az egyház önkormányzatai a nem evangélikus
egyházi, illetve a nem egyházi egyesületekkel a bármelyik
fél részéről kezdeményezett együttműködés kölcsönös
feltételeit rögzítő, külön megállapodásban rendezik
kapcsolataikat.
74. § Ökumenikus jellegű egyesületnél ennek ökumenikus
egyházi elkötelezettségét az írásos megállapodásban
rögzíteni kell.
XIV. fejezet
Záró rendelkezések
75. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
az egyházi szolgálat külön területeiről szóló, többször
módosított 1997. évi V. törvény 1-34. §-a, 39-73. §-a és 75-
80.
§-a, valamint az egyház intézményeiről és
egyesületeiről szóló, többször módosított 1997. évi VIII.
törvény 55-56. §-a, 58-67. §-a, 69-70. §-a, 72.§-a, 74-98. §-
a.
(3)
19
Az a hitoktató, aki 2018. szeptember 15-én főállású
hitoktatói munkaviszonyban vagy szolgálati viszonyban
állt, és a hittanári vagy hitoktatói oklevél megszerzéséhez
szükséges tanulmányait megkezdte, a tanulmányok meg-
szakítás nélküli folytatásával az oklevél megszerzéséhez
szükséges képzési ideig oklevél bemutatása nélkül is be-
töltheti a főállású hitoktatói státuszt. Amennyiben az okle-
vél bemutatására vonatkozó határidő tartós távollét alatt
következik be, a határidő a tartós távollét időszakával meg-
hosszabbodhat.
(4) Ha a hitoktatói feladat ellátása megfelelő végzettséggel
és szakképzettséggel rendelkező munkatárs alkalmazásával
vagy megbízásával nem látható el, akkor egy tanévre a püs-
pöki tanács jóváhagyásával alkalmazható, illetve megbízha-
tó az is, aki nem teljesíti a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben rög-
zített képesítési feltételeket. Főállású hitoktatói státusz be-
töltése esetén jelen bekezdés alkalmazásához az Evangéli-
kus Hittudományi Egyetemen, illetve jogelődjén, vagy pe-
dagógiai tudományterületen tett sikeres záróvizsga szüksé-
ges.
19
A (3) bekezdést módosította és a (4) bekezdést beiktatta a 2019. évi V.
törvény 3. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.
Elfelejtett jelszó?
2005. évi V. törvény.pdf
—
PDF document,
365Kb
