1997. ÉVI I. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS
EGYHÁZRÓL
1
1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy, szent,
egyetemes, apostoli, keresztyén anyaszentegyház része, a
Magyarországon élő evangélikusok jogilag szervezett
közössége. Tanítása a Szentíráson, az egyetemes
hitvallásokon (az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi
Hitvallásokon) és a reformáció lutheri irányzatának
hitvallásain (különösen az Ágostai Hitvalláson és a
Kiskátén) alapul.
2. § A Magyarországi Evangélikus Egyház a hitvallás
azonossága alapján szószék- és oltárközösségben van más
országok
evangélikus
egyházaival,
a
Lutheránus
Világszövetség tagegyházaival.
3. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyházat
a
Magyarországi Református Egyházhoz szoros kapcsolat
köti, mely az évszázados történelmi hagyományokon és a
Leuenbergi Konkordia együttes elfogadásán alapul.
4. § A Magyarországi Evangélikus Egyházat a Jézus
Krisztusba vetett hitbeli közösség révén testvéri kapcsolat
köti össze a többi keresztyén egyházzal. Ökumenikus
kapcsolatokat tart fenn a magyarországi és külföldi
egyházakkal, valamint egyházi szervezetekkel, elsősorban a
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsával, az
Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak
Konferenciája tagegyházaival.
5. § A
Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus
Krisztustól rendelt küldetésének tekinti, hogy Isten igéjét
tisztán és igazán hirdesse minden embernek, a szentségeket
Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki, és hitének
gyümölcseként a szeretetet Jézus Krisztus tanítása és
példája szerint gyakorolja. Ennek megvalósításáért minden
egyháztag és egyházi tisztségviselő felelősséggel tartozik.
6. § A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának
tekinti a szolgálat szervezését, a szervezett missziói és
diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést,
az egyházi szolgálatra való felkészítést és tiszteletben tartja
a teológia művelésének szabadságát.
7.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház felajánlja
segítségét a más országban, illetve egyházban élő magyar
ajkú evangélikus gyülekezetek szolgálatához.
8.§ A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
egyházközségekből
épül
fel.
Az
egyházközségek
egyházmegyét, az egyházmegyék egyházkerületet, az
egyházkerületek pedig országos egyházat alkotnak.
9. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyházat
önkormányzati jog illeti meg, amelyet az évszázados
joggyakorlat és az állami törvények is megerősítenek. A
Magyarországi Evangélikus Egyház önálló jogi személy, az
egyházat érintő ügyekben – a törvény keretei között –
önállóan intézkedik.
10. §
2
(1)
A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
1
Hatályos: 1995. december 1-től. Egységes szerkezetbe foglalta a 2000. évi
XIV. törvény. Hatályos: 2001. január 1-től.
2
Módosította a 2019. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2019. július 15-től.
önkormányzati egységei és intézményei egyházi törvényben
meghatározottak szerint belső egyházi jogi személyek.
Elnevezésükben feltüntetik az evangélikus szót.
(2)
3
(3)
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája
nyilvántartást vezet a jogi személyiséggel rendelkező
evangélikus önkormányzati egységekről és intézményekről.
11. § A
Magyarországi Evangélikus Egyház – a
törvényesség érvényesülése érdekében, a törvényben
rögzített módon – a törvényhozást, az egyházkormányzást,
a bíráskodást egymástól elválasztja.
12. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
törvényhozásában, kormányzásában és bíráskodásában az
egyházi szervek összetételénél a paritás elve, vagyis a
lelkészi és nemlelkészi elem azonos mértékű befolyása
érvényesül. Az egyházi élet minden területén a nők és a
férfiak azonos jogokat élveznek.
13. § A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a
magyar állampolgár és az a Magyarországon élő személy,
aki keresztségben részesült, az evangélikus egyháznak a
Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja és
képességei szerint megtartja.
14. § Az egyháztagság rendesen egyházközségi tagságban
valósul meg. Az egyházközség tagja az az egyháztag, aki
annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi
és anyagi erejéhez képest részt vesz és általában az
egyházközség területén lakik. Az egyházközség tagjairól
nyilvántartást vezet.
15. §
4
Az egyháztagság elhalálozással, illetve az egyházból
való kilépéssel szűnik meg.
16. § Minden
egyházközségi tag, aki az egyházi
törvényekben megfogalmazott feltételeknek megfelel,
jogosult a Magyarországi Evangélikus Egyház közéletében
és kormányzásában részt venni. Az egyházjogi hatalom az
összes jogosult egyháztag közakaratán alapul. Az egyházi
törvényekben megfogalmazott feltételek fennállása esetén
minden egyházközségi tag egyházi tisztségre választó és
választható.
17. § Egyházi tisztségre az olyan feddhetetlen életű,
egyházához hűséges egyházközségi tag választható, aki a
Magyarországi Evangélikus Egyház jogszabályaiban
meghatározott feltételeknek megfelel. Az egyházi
tisztségviselők felelősséggel tartoznak a rájuk bízott feladat
elvégzéséért és az anyagi javakért. Az egyházi tisztségekre
történt választás meghatározott időtartamra szól. Egyházi
tisztségről érvényesen lemondani csak írásban vagy
törvényben meghatározott más módon lehet.
5
18. §
6
Minden egyházi tisztségviselő és testület csak saját
illetékességi területén, a feladat- és hatáskörébe tartozó
ügyben jogosult hivatalosan nyilatkozni, egyéb ügyekről
csak saját nevében nyilváníthat véleményt.
3
A (2)-(3) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2019. évi II. törvény 3. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2019. július 15-től.
4
Módosította a 2002. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2002. március 5-től.
5
Az utolsó mondatot módosította a 2003. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos:
2003. június 10-től.
6
Módosította a 2002. évi III. törvény 2. §-a. Hatályos: 2002. március 5-től.