EVANGÉLIKUSOK VAGYUNK
A Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus
Krisztus egyházának részegyháza, az evangélikusság
világméretű családjának tagja, hálát ad Urának, hogy
mindeddig megőrizte és abban a biztos reménységben és
örömben él, hogy a jövőben is megtartja. A Magyarországi
Evangélikus Egyház Zsinata (1991-től) mind a
folyamatosságot, mind a megújulást fontosnak tartja,
amikor újra fogalmazza szolgálatának rendjét zsinati
munkája során. Őseink a reformáció idején is
hangsúlyozták az első 15 évszázad örökségét, noha élesen
bírálták is az egyházban tapasztalt visszaéléseket. A múlt
kincseinek őrzése és a javítás egyaránt jelentős volt. Ez ma
is példaértékű. Hitték, hogy a Szentlélek megőrzi és
megújítja az egyházat.
Hitünket elsősorban az „egyedül Krisztus” (solus
Christus) megvallása határozza meg. Mi is valljuk: „nincs
üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek
az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk” (ApCsel
4,12). Ez hitünk középpontjának tekinthető ma is
gyülekezeteinkben. Valljuk a reformáció három másik
alapelvét is : „egyedül a Szentírás” (sola Scriptura),
„egyedül kegyelemből” (sola gratia), „egyedül hit által”
(sola fide). Ezek az alapvető hitvallások ma is összekötnek
minket a protestantizmus nagy családjával. Az első
évezredbeli ökumenikus hitvallások pedig összekötnek a
történelmi keresztyénség három nagy ágával: az
orthodoxiával,
a
római
katolicizmussal
és
az
anglikanizmussal.
Ma is mértékadó számunkra az Ágostai Hitvallás és
Védőirata, élő kincsünk a Kis- és Nagykáté, és a Konkordia
könyv minden irata. Ezek a hitvallásaink segítenek Jézus
Krisztushoz igazodni, ugyanakkor arra indítanak, hogy mi
is kövessük Őt és kortársainknak megvalljuk: Jézus
Krisztus Úr! Gondozzuk az evangéliumi keresztyének
kegyességének életformáit, a személyes és közösségi
bibliaolvasást, az imádságot és gyakoroljuk a személyes
elkötelezettségű hívő életet.
KÜLDETÉSÜNK
Hisszük, hogy Jézus Krisztus követésében Isten
egész népe – ki-ki elhívatása szerint – hallgatja és hirdeti az
evangéliumot Isten törvényével együtt abban a
bizonyosságban, hogy Isten igéje élő és ható és a Szentlélek
munkáján keresztül képes hitet és új életet teremteni ma is.
Hisszük és tapasztaljuk, hogy Isten egész népe – ki-
ki elhívatása szerint – él és szolgál az evangéliumot
hordozó szentségekkel, tanul és nevelődik, tanít és nevel.
Valljuk, hogy a missziói parancsban a keresztelés és tanítás
együtt jár (Mt 28). A tanításhoz tartozik a nevelés feladata
is: az emberformálás.
Egyházunk nem e világhoz igazodik, de keresi azt,
ami Isten kinyilatkoztatott akarata számunkra e világban
(Róm 12,2). Ezért kell figyelembe vennünk környezetünket,
korunkat, a helyi és időbeli tényezőket. Tudatosan
vállaljuk, amiért Jézus imádkozott: „Nem azt kérem, hogy
vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a
gonosztól.” (Jn 17,15).
Hitünk alapján végezzük a szeretet cselekedeteit
Jézus kicsinyei között: az árvák, özvegyek, betegek,
elesettek között, de Urunkat szolgáljuk minden rossz
megelőzésében is. Luther Mártonnal valljuk: „A hit nem
kérdezi, kell-e cselekednie a jót, de még meg sem
kérdeztük, ő már meg is cselekedte”. Tisztában vagyunk
korlátainkkal, erőtlenségeinkkel, de jelt akarunk adni
Krisztusról, akinek szolgálatában állunk, aki erősebb
minden bűnnél, bajnál, betegségnél, sőt még a halálnál is,
és aki új eget és új földet ígér. Az Ő erejével merünk és
tudunk szembeszállni a romlás erőivel. Az emberek
nyomorúsága, elesettsége éppenúgy állandó feladatot jelent
számunkra, mint a jólét kísértései, hiszen arra a szolgálatra
hívunk, hogy az embereket mindkétféle kísértéstől
megőrizni igyekezzünk.
FELELŐSSÉGÜNK – KÖZÖSSÉGVÁLLALÁSUNK
Isten előtti felelősségünk kötelez arra, hogy
testvérként tekintsünk minden emberre.
Egyházunk tagjainak jelentős része él szórványban
más felekezetű testvérek között. Szeretettel, megbecsüléssel
fordulunk szórványban élő híveinkhez és kérjük, őrizzék
meg hitüket, evangélikus örökségüket.
Elfogadó és adakozó egyháznak tudjuk magunkat a
világ keresztyénségében. Szívesen tanulunk másoktól és
bizonyosak vagyunk abban, hogy mi is tudunk adni lelki
értékeket testvéregyházaknak.
Közösségben vagyunk az Egyházak Világtanácsa
tagegyházaival, velük együtt valljuk: Jézus Krisztus Úr,
Megváltó és velük együtt hiszünk a Szentháromság
Istenben.
Közösségben vagyunk a Lutheránus Világszövetség
tagegyházaival az ősi reformátori hitbeli kincsek alapján és
századunkban megtapasztalt kölcsönös, építő kapcsolataink
révén.
Felelősséget
érzünk
az
Európai
Egyházak
Konferenciája tagegyházai iránt, jelentősnek tekintjük ezt a
felekezetközi szervezetet mind az új Európa, mind az új
világrend kialakulásának folyamatában.
Szeretettel figyelünk hazai testvéregyházaink életére
és munkájára: a református egyházra, amellyel
Magyarországon a reformáció kezdeteitől sorsközösség,
helyenként szószék- és úrvacsora-közösség köt össze, a
római katolikus egyházra, amellyel a 2. Vatikáni Zsinat óta
a régebbinél jobb kapcsolatok kötnek össze, a gazdag
liturgiájú orthodox egyházra és a kisebb protestáns
közösségekre is. A magunk részéről jó kapcsolatokra
törekszünk a magyarországi keresztyénség minden ágával.
Ez a testvéri közösség erősítheti mai missziói
szolgálatunkat, közös Urunkról szóló bizonyságtételünket.
Testvéri szeretettel vagyunk a zsidó hitközösség
iránt is, a közös Szentírás (Ószövetség) és a közös múltbeli
gyökereink alapján.
Párbeszédre készen fordulunk a hazánkban új
jelenségnek számító más vallások képviselői felé
(buddhisták, hinduisták stb.), tudva, hogy nekik is tartozunk
az evangéliummal.
Több nemzetiségű egyház vagyunk, ezért különös
felelősséget érzünk a magyarországi nemzetiségek és a
környező országok népei iránt. Vannak gyülekezeteink,
ahol rendszeresen tartunk szlovák, illetve német
istentiszteleteket, szertartásokat, lelkigondozást. Nem
feledkezünk meg a határainkon túl élő magyar
testvéreinkről és felismertük az egyházak hídépítő szerepét
a századvég bonyolult helyzetében. Iránymutatónak tartjuk
az apostoli figyelmeztetést: „Legyetek készen mindenkor
számot adni mindenkinek a bennetek élő reménységről, de
tegyétek ezt szelíden és tisztelettudóan.” (1Pt 3,15–16).
EGYHÁZI TÖRVÉNYEINK ÉRTELME
A jelenlegi Zsinatunk által hozott egyházi
törvényeink életünk és szolgálatunk jó rendje érdekében
szükségesek, hogy tisztán és igazán hirdethessük az
evangéliumot, Krisztus rendelése szerint éljünk a
szentségekkel, hatékony legyen szeretetszolgálatunk,
botránkozás és rendetlenség mindezt meg ne erőtlenítse.
Evangélikus testvéregyházainkkal egyek vagyunk
abban, hogy a rend és a törvény nem öncél, hanem mindig
csupán eszköz ahhoz, hogy Jézus Krisztus szabadító és
megújító munkája folyjék az egyház által e világban.
Örömünknek adunk kifejezést, amiért az 1990. évi IV.
törvény és a Magyar Köztársaság Alkotmánya új helyzetet
teremtett országunkban az állam és egyház valódi
szétválasztása tekintetében és ezáltal újra visszanyertük
autonómiánkat.
Az államtól való szétválásunk nem jelenti azt, hogy
egyházunk többé már nem tudja magát a társadalom szerves
részének. Itt akarunk élni és értékeinkkel szolgálni.
Egyházi
törvényeinknek
nem
tulajdonítunk
tévedhetetlen jelleget, de azt valljuk, hogy az egyházi élet
és szolgálat számára jó rendet biztosíthatnak. Az egyházi
törvények biztosítéka az egyház autonómiája, amelyet
évszázados
demokratikus
gyakorlat,
valamint
a
szabadságjogok kiteljesítése tesz lehetővé. Egyházunk
egyház kíván maradni a jövőben is.
Egyházunk a hitélet körébe tartozó munkálkodás
mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi
tevékenységével, valamint a nemzeti tudat ápolásával
jelentős szerepet kíván betölteni az ország életében. Ezért
tudatosan és önként szánjuk el magunkat az érvényes
egyházi törvények megtartására mindaddig, amíg egy új
Zsinat azokat meg nem változtatja. A jórend
szükségességéről meggyőződve magunkra nézve elismerjük
egyházi törvényeink kötelező erejét és azokat minden
kényszer nélkül önként teljesítjük.
Mindezt a Szentírás intése alapján valljuk: „Éljetek
méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, teljes
alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el
egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek
egységét a békesség kötelékével. Egy a test és egy a Lélek,
aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is; egy az Úr,
egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja
mindeneknek, ő van mindenek felett, és mindenek által és
mindenekben.” (Ef 4,1–6).
A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának
tanúságtétele a reformáció kezdetének ötszázadik
évfordulóját követően
– Anno Domini 2018 –
A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját követően
Isten iránti hálával, az egyházat féltő szeretettel, a jövőt
Istentől kérve és egyben az ő kezébe letéve valljuk meg
hitünket. Tesszük ezt abban a reménységben, hogy
tanúságtételünk erősíti a Magyarországi Evangélikus
Egyház, a magyar kereszténység és a Kárpát-medencében
élő népek közösségét. Annak tudatában, hogy az európai
kereszténység megerősítésre szorul, szükségesnek látjuk a
hitvalló összefogást.
Hisszük, hogy Isten alkotta a világot. Isten teremtő csodája
az élet, minden egyes ember élete, a saját életünk is. Ezért
felelősek vagyunk önmagunkért, egészségünkért, egymásért
és az emberi környezetért.
A föld alkotója és az élet ajándékozója bízta ránk a
teremtettséget, hogy gondot viseljünk rá. Ma, amikor a
környezetszennyezés, az önpusztító gazdálkodás, a
beszűkült materialista gondolkodás rongálja földünket és
környezetünket, hisszük, hogy küldetésünk van, s javító-
mentő igyekezetünkkel Istennek tartozunk elszámolással.
Hitből fakadó kötelességünk a környezettudatos élet.
Feladatunk, hogy erre neveljük a közvetkező nemzedéket.
Valljuk, hogy Isten férfinak és nőnek teremtette az embert.
Teremtő akaratának folytatására megbízta az embert az élet
továbbadásával, az új életek óvásával, a gyermekek
felnevelésével, a családi közösségek megtartásával. Az
emberek közötti szeretetkapcsolat az élet nagy kegyelme és
hozzáadott értéke, ezért óvnunk, támogatnunk kell. Isten
szeretete nem különböztet meg senkit életfelfogása alapján,
előtte minden ember egyenlő, szeretete minden gyermekére
érvényes. Isten az élet rendjébe iktatta egymás iránti
felelősségünk gyakorlását, ezért valljuk, hogy csak a
másikért élő létnek van jövője e földön.
Tudjuk, hogy Istennek terve van egyházával. Nem
véletlenül helyezett minket a mai korban éppen erre a
helyre. Mi, magyarországi keresztények és evangélikusok
az egyház Urától kapott mandátumként éljük meg, hogy itt
és most élünk. Ő adott és ad feladatot Magyarországon a
reformáció 500 éves jubileuma körüli időszakban. Így kell
figyelnünk az élet törvényében, a tíz igében kapott
parancsolatra. A gazdasági növekedést és a fogyasztást
középpontba
helyező
mindennapjainkban,
szociális
feszültségek közepette, az igazságosság és a szolidaritás
gyakori hiányával számolva, a gazdasági, társadalmi,
kulturális és tudományos élet területein mindent meg kell
tennünk, hogy Istent és az embereket szolgáljuk. Hisszük,
hogy a mennyei Atya közeledése miatt újra kialakulhat a
harmónia Teremtő és teremtmény között. Ezt a lehetőséget
kívánjuk megélni és hirdetni, egyben az egyház megújuló
életével példázni.
Hisszük, hogy Jézus Krisztus a mennyei Atya Fia, aki
emberré lett értünk, végigjárta és felértékelte az emberi
életutat, lehajolt hozzánk, szenvedésével és halálával
megmutatta Isten szeretetének titkát. Hisszük, hogy az élet
mindennapi döntéseiben éppen úgy, mint a végső
kérdésekben ő mutat utat, ő ad válaszokat, ő tud
megszabadítani kényszerpályáinktól, és ő tud elvezetni a
mulandóból az örökkévalóság felé. Valljuk, ahogy minden
kor tanítványait, úgy minket is ő tanított arra, hogy Isten
kegyelmes, könyörülő Isten, akit Atyánknak nevezhetünk,
akihez közvetlenül fordulhatunk.
Mi itt az ő elhívottaiként és küldötteiként egy életen át a
tanítványi utat akarjuk járni. Nem a saját erőnkből küzdünk
a jóért és az értékesért, hanem az ő felszabadító szeretetéből
merítünk erőt.
22.
Urunk megváltott az értelmetlen és
semmibe vesző életből, így magunk is szabadon járhatjuk a
másokért felelős élet útját. Jézus megtanított és
folyamatosan nevel arra, hogy mint követői és tanítványi
közössége másokért is éljünk – így válhatunk egyházának,
azaz az ő testének tagjaivá.
Irgalmasság nélkül nincs élet, ezért az élő és feltámadott Úr
az irgalmasság életformáját adta egyetlen járható útként
számunkra. Ezt járva veszünk részt a közösségi életben –
népünk közéletében is. Hittel valljuk, hogy mindenki Isten
kegyelmére szoruló, szeretetre vágyó, egyenlő bánásmódot
megérdemlő ember, akiért Krisztus az életét adta.
Hiszünk a Szentlélekben. Ő az egy Isten harmadik szemé-
lye: a mennyei Atya és a Fiú, Jézus Krisztus Lelke. Valljuk,
hogy az emberi lélek rászorul arra, hogy Isten Lelke vezé-
relje. Hisszük, hogy a Lélek ma is működik, és életet mun-
kál. Elsősorban az igében, a keresztségben és az úrvacsorá-
ban tapasztaljuk meg jelenlétét, hatását. Az igében és a
szentségekben megszólít, ösztönzést ad, elmarasztal, rávi-
lágít mulasztásainkra és bűneinkre. Ugyanakkor felemel,
megvigasztal és bátorít. Szól hozzánk, megeleveníti a Bib-
lia betűjét, evangéliummá formálja az igehirdetők szavát,
meghív az új életre, táplál az élet kenyerével és italával. Je-
lenléte az egyházban különösen is a bűnbocsánat, s az abból
fakadó egymás iránti megbocsátás ajándékában ismerhető
fel. Működése azonban nem korlátozódik az egyes emberek
és az egyház életére, hanem kihat az egész világra. Áldását
mindenütt megtapasztaljuk, ahol élet van. Megjelenése
mindig életszerű és időszerű. Ő éltetőnk, aki munkálja az
életet, és tanácsol az idők változásaiban.
Jelenvalóvá és aktuálissá teszi Isten szeretetét. Vigasztal,
amikor szükségünk van rá, bátorít, hogy emberhez méltó
úton járhassunk, megújít, ha a testünk-lelkünk a régi bűn
fogságában vergődik, megelevenít, ha a halál alagútján át a
feltámadás pillanatához érkezünk.
Hiszünk abban, hogy az egyház a Szentlélek csodája. A
Szentlélek teremti és újítja meg a Krisztusban hívők
közösségét. S mivel a Szentlélek munkálkodik az
egyházban, a tagoknak is küldetésük van, hogy Krisztus
tanúi, az evangélium hirdetői, a békesség hírnökei, a
szeretet apostolai és a reménység világossága legyenek
családjukban és tágabb közösségeikben. Valljuk, hogy egy
egyház van, noha a történelem során részekre töredezett.
Fáj ez mindannyiunknak.
Az egyház Urától kapott
küldetésünk alapján elkötelezettek vagyunk, hogy az
egyház egységét a maga sokszínűségében építsük, és a
megbékélt
különbözőség
ökumenikus
modelljét
megvalósítsuk.
Hisszük, hogy a reformáció 2017. évi jubileuma, az „Úrnak
kedves esztendeje” volt, nagy lehetőség Isten mai népe
számára. A Szentháromság egy Isten adjon bölcsességet,
Lelkesedést, bátorságot és lehetőséget a folyamatos
reformációra: bűnbánatra, megtérésre, Szentlélek általi
megújulásra. Ő vezesse utunkat az évfordulót követő
években, tartson és újítson meg naponként. Kegyelmére
bízva ad hálát a Magyarországi Evangélikus Egyház azért,
hogy megérte az ötszázadik évfordulót, és erőt gyűjtve
indulhat tovább az úton levők közösségeként és a
hazaérkezés reménységében. Jövel, Uram Jézus!
1997. ÉVI I. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS
EGYHÁZRÓL
1
1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy, szent,
egyetemes, apostoli, keresztyén anyaszentegyház része, a
Magyarországon élő evangélikusok jogilag szervezett
közössége. Tanítása a Szentíráson, az egyetemes
hitvallásokon (az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi
Hitvallásokon) és a reformáció lutheri irányzatának
hitvallásain (különösen az Ágostai Hitvalláson és a
Kiskátén) alapul.
2. § A Magyarországi Evangélikus Egyház a hitvallás
azonossága alapján szószék- és oltárközösségben van más
országok
evangélikus
egyházaival,
a
Lutheránus
Világszövetség tagegyházaival.
3. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyházat
a
Magyarországi Református Egyházhoz szoros kapcsolat
köti, mely az évszázados történelmi hagyományokon és a
Leuenbergi Konkordia együttes elfogadásán alapul.
4. § A Magyarországi Evangélikus Egyházat a Jézus
Krisztusba vetett hitbeli közösség révén testvéri kapcsolat
köti össze a többi keresztyén egyházzal. Ökumenikus
kapcsolatokat tart fenn a magyarországi és külföldi
egyházakkal, valamint egyházi szervezetekkel, elsősorban a
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsával, az
Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak
Konferenciája tagegyházaival.
5. § A
Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus
Krisztustól rendelt küldetésének tekinti, hogy Isten igéjét
tisztán és igazán hirdesse minden embernek, a szentségeket
Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki, és hitének
gyümölcseként a szeretetet Jézus Krisztus tanítása és
példája szerint gyakorolja. Ennek megvalósításáért minden
egyháztag és egyházi tisztségviselő felelősséggel tartozik.
6. § A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának
tekinti a szolgálat szervezését, a szervezett missziói és
diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést,
az egyházi szolgálatra való felkészítést és tiszteletben tartja
a teológia művelésének szabadságát.
7.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház felajánlja
segítségét a más országban, illetve egyházban élő magyar
ajkú evangélikus gyülekezetek szolgálatához.
8.§ A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
egyházközségekből
épül
fel.
Az
egyházközségek
egyházmegyét, az egyházmegyék egyházkerületet, az
egyházkerületek pedig országos egyházat alkotnak.
9. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyházat
önkormányzati jog illeti meg, amelyet az évszázados
joggyakorlat és az állami törvények is megerősítenek. A
Magyarországi Evangélikus Egyház önálló jogi személy, az
egyházat érintő ügyekben – a törvény keretei között –
önállóan intézkedik.
10. §
2
(1)
A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
1
Hatályos: 1995. december 1-től. Egységes szerkezetbe foglalta a 2000. évi
XIV. törvény. Hatályos: 2001. január 1-től.
2
Módosította a 2019. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2019. július 15-től.
önkormányzati egységei és intézményei egyházi törvényben
meghatározottak szerint belső egyházi jogi személyek.
Elnevezésükben feltüntetik az evangélikus szót.
(2)
3
(3)
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája
nyilvántartást vezet a jogi személyiséggel rendelkező
evangélikus önkormányzati egységekről és intézményekről.
11. § A
Magyarországi Evangélikus Egyház – a
törvényesség érvényesülése érdekében, a törvényben
rögzített módon – a törvényhozást, az egyházkormányzást,
a bíráskodást egymástól elválasztja.
12. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
törvényhozásában, kormányzásában és bíráskodásában az
egyházi szervek összetételénél a paritás elve, vagyis a
lelkészi és nemlelkészi elem azonos mértékű befolyása
érvényesül. Az egyházi élet minden területén a nők és a
férfiak azonos jogokat élveznek.
13. § A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a
magyar állampolgár és az a Magyarországon élő személy,
aki keresztségben részesült, az evangélikus egyháznak a
Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja és
képességei szerint megtartja.
14. § Az egyháztagság rendesen egyházközségi tagságban
valósul meg. Az egyházközség tagja az az egyháztag, aki
annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi
és anyagi erejéhez képest részt vesz és általában az
egyházközség területén lakik. Az egyházközség tagjairól
nyilvántartást vezet.
15. §
4
Az egyháztagság elhalálozással, illetve az egyházból
való kilépéssel szűnik meg.
16. § Minden
egyházközségi tag, aki az egyházi
törvényekben megfogalmazott feltételeknek megfelel,
jogosult a Magyarországi Evangélikus Egyház közéletében
és kormányzásában részt venni. Az egyházjogi hatalom az
összes jogosult egyháztag közakaratán alapul. Az egyházi
törvényekben megfogalmazott feltételek fennállása esetén
minden egyházközségi tag egyházi tisztségre választó és
választható.
17. § Egyházi tisztségre az olyan feddhetetlen életű,
egyházához hűséges egyházközségi tag választható, aki a
Magyarországi Evangélikus Egyház jogszabályaiban
meghatározott feltételeknek megfelel. Az egyházi
tisztségviselők felelősséggel tartoznak a rájuk bízott feladat
elvégzéséért és az anyagi javakért. Az egyházi tisztségekre
történt választás meghatározott időtartamra szól. Egyházi
tisztségről érvényesen lemondani csak írásban vagy
törvényben meghatározott más módon lehet.
5
18. §
6
Minden egyházi tisztségviselő és testület csak saját
illetékességi területén, a feladat- és hatáskörébe tartozó
ügyben jogosult hivatalosan nyilatkozni, egyéb ügyekről
csak saját nevében nyilváníthat véleményt.
3
A (2)-(3) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2019. évi II. törvény 3. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2019. július 15-től.
4
Módosította a 2002. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2002. március 5-től.
5
Az utolsó mondatot módosította a 2003. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos:
2003. június 10-től.
6
Módosította a 2002. évi III. törvény 2. §-a. Hatályos: 2002. március 5-től.
2005. ÉVI III. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRÓL ÉS AZ
EGYHÁZI SZOLGÁLATOT VÉGZŐKRŐL
Az egyház elsődleges szolgálata az evangélium hirdetése és
a szentségek kiszolgáltatása annak érdekében, hogy a Jézus
Krisztusban való megigazító hitre eljussunk. Az
evangélium az egyház létének forrása és értelme, hirdetése
az egyház missziói küldetése és minden egyéb
szolgálatának alapja.
A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel minden Krisztusban
hívő ember egyetemes feladata. Az egyház minden tagja
részese ennek a szolgálatnak hitének és lelki adományának
mértéke szerint.
Az egyház hivatalos szolgálatát, a nyilvános tanítást és a
szentségek kiszolgáltatását az egyház jó rendje érdekében
az azzal megbízott egyházi munkások végzik. Minden
egyházi szolgálatban álló munkás a feladat- és hatáskörében
felelős azért, hogy az egyház sajátos küldetését betöltse.
Mindezek keretéül a Magyarországi Evangélikus Egyház
zsinata a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarországi
Evangélikus Egyház önálló képviselettel rendelkező
szervezeti
egységeinél
(a
továbbiakban:
egyházi
önkormányzat),
intézményeinél,
evangélikus
egyesületeknél szolgáló lelkészekre, nemlelkészi egyházi
munkásokra és a szolgálatba állítót megillető jogok
gyakorlóira.
(2) Az e törvény alapján szolgálati jogviszonyban álló
lelkész, illetve nemlelkészi egyházi munkás egyházi
személy.
Fogalom meghatározások
2.§ E törvény alkalmazásában:
a) szolgálatba állító: az az egyházi önkormányzat,
intézmény, evangélikus egyesület, amely az egyházi
szolgálat ellátására szolgálati jogviszonyt létesít,
b) szolgálati jogviszony evangélikus lelkész, illetve
nemlelkészi egyházi munkás és szolgálatba állítója,
valamint e kapcsolat révén a Magyarországi
Evangélikus Egyház között az egyház törvényeinek
megfelelően az egyházi szolgálat ellátására létrejött
jogviszony,
c) a szolgálatba állítót megillető jogok gyakorlói: azok a
személyek,
illetve
testületek,
akik/amelyek
a
Magyarországi Evangélikus Egyház nevében a
szolgálatba állítót megillető jogok törvényben, illetve
írásbeli szerződésben meghatározott részét gyakorolják,
d) szolgálati szerződés: a szolgálatba állító és a lelkész,
illetve nemlelkészi egyházi munkás közötti szerződés,
amely tartalmazza az egyházi szolgálat ellátásának
legfontosabb feltételeit és elvárásait. Ahol jogszabály
díjlevelet vagy híványt említ, ott szolgálati szerződést
kell érteni.
MÁSODIK RÉSZ
A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
A lelkészi szolgálat
3. § (1) Az evangélium hirdetésére és a szentségek
kiszolgáltatására Jézus Krisztus külön szolgálatot rendelt.
Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra
szabályszerűen elhívott lelkész végzi.
(2) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel
való szolgálatuk – a lelkészi alkalmazás helyétől és az
egyházigazgatási hatáskörtől függetlenül – azonos.
(3) A lelkészeknek az alkalmazási helyükből és
egyházigazgatási hatáskörükből adódó képviseleti és
kormányzási teendőiről a Magyarországi Evangélikus
Egyház külön törvényben rendelkezik.
4. § (1) Minden egyházi szolgálatban álló lelkész és
lelkészi szolgálattal megbízott személy kötelessége a
lelkészi szolgálat hűséges végzése, különösen
a) Isten igéjének, törvényének és evangéliumának
hirdetése,
b) az egyház építése,
c) a hívek pásztorolása.
d)
1
a lelkigondozás,
e) a bűnökből való feloldozás,
f)
2
a tanítás,
g) a szeretetszolgálat szervezése,
h) önmaga továbbképzése egyéni és egyházi
továbbképzés keretében.
(2) Az egyházi szolgálatban álló lelkész sajátos joga és
kötelessége:
a) a szentségek kiszolgáltatása,
b) a házasság egyházi megáldása,
c) az egyházi temetések végzése.
5. § A Magyarországi Evangélikus Egyház férfiakat és
nőket egyaránt képez, felavat, illetve kiküld a lelkészi
szolgálatra.
6. § A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze
felelős egyháza biblikus és hitvallásos tanításának
érvényesüléséért.
7. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészétől
elvárja, hogy
a) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi
szolgálatra,
b) lelkészi hivatásában feddhetetlenül éljen és
szolgáljon,
c) családját példaadóan, evangélikus hitben pásztorolja.
(2) A lelkész köteles magatartásával, viselkedésével és
külső megjelenésével is hivatalának megfelelni.
8. § (1) A lelkészi szolgálatban álló személy köteles a
lelkipásztori titkot megőrizni, az egyház törvényes rendjét
megtartani és védelmezni. A lelkész lelkiismeretesen és
híven köteles magát minden tevékenységében lelkészi
esküjéhez tartani.
(2) A lelkész az egyházban rendszeresített liturgikus
öltözetet istentiszteleteken és az egyéb liturgikus
1
Módosította a 2018. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
2
Módosította a 2018. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
alkalmakon viseli.
9. §
3
(1) Az egyház a szolgálat rendjének kialakításával,
a pihenésre, testi és lelki feltöltődésre való lehetőségek
biztosításával, a lelkészcsaládok támogatásával, valamint a
kritikus helyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez felajánlott
szolgálatával segíti, hogy a lelkész magánélete összhangban
legyen hivatásával.
(2) A lelkész olyan személlyel köthet házasságot, aki
magánéletében, valamint hivatásában egyaránt vállalja a
házastársa evangélikus egyházi szolgálatával járó
felelősséget. A lelkész házasságkötési szándékát a házasság
megkötése előtt 3 hónappal az esperesen keresztül a
püspöknek bejelenti, és a házasságkötéshez engedélyt kér.
A lelkészi szolgálatra készülő teológiai hallgató és a
lelkészjelölt is csak a püspök előzetes engedélyével köthet
házasságot.
(3) A lelkész, valamint a lelkészi szolgálatra készülő
teológiai hallgató és a lelkészjelölt élettársi kapcsolatban
nem élhet.
(4) A püspök vagy az általa felkért lelkészi személy
feladata, hogy legalább 3 évenként olyan lelkipásztori
beszélgetést folytasson a lelkésszel, amelynek témája a
lelkész magánélete, illetve annak összefüggései a lelkész
szolgálatával.
10. § A lelkész a köz szolgálatában választott tisztséget
betölthet, ugyanakkor pártpolitikai tevékenységet nem
folytathat, pártnak tagja nem lehet.
10/A. §
4
(1) A lelkészi életpályamodell a lelkészi
életutat meghatározó alapvető feltételek rendszere. A
lelkészi életpályamodell a Magyarországi Evangélikus
Egyházban lelkészi szolgálatot teljesítő lelkészek,
egyházközségek
és
intézmények
együttes
felelősségvállalása a lelkészi szolgálatra elhívottak és az
azzal
megbízottak
szakmai
fejlődéséért,
mentális
egészségének megőrzéséért, keresztyén lelkiségének
gazdagodásáért és egzisztenciális biztonságáért.
(2) A lelkészi életpályamodell három fő részből áll:
a) képzési és minősítési rendszer,
b) jelzőrendszer és támogató szolgálat,
c) illetményrendszer.
10/B. §
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház
kötelezően elvárja valamennyi lelkésztől a lelkészi
életpályamodell megvalósítása részeként a részvételt
a) a szakmai fejlődést biztosító alábbi szervezett
továbbképzéseken:
aa) lelkészi munkaközösségek,
ab) országos lelkészkonferencia,
ac) egyházkerület által szervezett éves konferencia,
ad) lelkészakadémiai kurzusok,
b) az ötévente esedékes minősítési kollokviumon;
c) a lelkész személyiségét támogató és az esetleges
elakadásokban segítséget nyújtó jelzőrendszer és
támogató szolgálat keretében
ca) az éves önértékelésen és esperesi konzultáción,
cb) ötévente egyszer csoportos szupervíziós
folyamatban.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház ajánlja és
támogatja a lelkészi életpályamodell megvalósítása során,
annak részeként a lelkészeknek a jelzőrendszer és a
támogató szolgálat keretében az alábbiak igénybevételét:
a) egyházkerületi hivatásgondozó alkalmak,
3
Módosította a 2017. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. március 30-tól.
4
A 10/A-B. §-t beiktatta a 2018. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019.
január 1-től.
b) rekreációs programok,
c) szolgálatvégzés nélküli fizetett szabadság (sabbatidő),
d) szakember által biztosított professzionális segítő
kapcsolat.
(3) A lelkészi életpályamodell (1)–(2) bekezdésben írt
elemeit a kreditrendszer fogja össze.
(4) A lelkészi életpályamodell képzési és minősítési
rendszeréhez, valamint a jelzőrendszerhez és támogató
szolgálathoz kapcsolódik a lelkészek egzisztenciális
életfeltételeit biztosító illetményrendszer, amely a lelkészek
rendszeres havi illetményének minimális mértékét
határozza meg.
(5) A lelkészi életpályamodell részletes szabályait országos
szabályrendelet rögzíti.
II. fejezet
A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei
11. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott
lelkésze az, aki
a) az előírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és erről
egyetemi, illetve ezzel egyenértékű oklevelet szerzett,
b) érvényes lelkészi oklevéllel rendelkezik,
c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbízást
és felhatalmazást kapott,
d) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek
nyilvántartásában szerepel.
(2) A lelkészi oklevél feltételként való megjelenése először
az 1996. évben Budapesten az Evangélikus Hittudományi
Egyetemre felvett hallgatóknál lép hatályba.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott
lelkésze továbbá az is, akit az Evangélikus Teológiai
Akadémia levelező teológiai vagy hitoktatói tanfolyamának
elvégzése után, de 2003. június 10. előtt lelkésszé avattak
és gyülekezeti szolgálatba kiküldtek. E lelkészek 2005.
december 31-ig az illetékes egyházkerületi lelkészképesítő
bizottság előtt vizsgát tesznek. Eredményes vizsga
hiányában más lelkészi beosztásba nem választhatók.
(4)
5
Püspöki, püspökhelyettesi, esperesi, espereshelyettesi és
igazgató lelkészi tisztségek betöltéséhez – a törvényben
rögzített egyéb feltételek mellett – az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott oklevél szükséges, valamint a
lelkészi életpályamodellben meghatározott magasabb szintű
vezetőképzés országos szabályrendeletben meghatározott
határidőn belüli teljesítése.
12. § (1)
6
A lelkésszé avatás (ordináció) feltétele az
evangélikus hittudományi egyetemi diploma megszerzése,
valamint a lelkészképesítő vizsga letétele. A lelkészjelölt az
egyetemi diplomát az ötéves elméleti képzés után letett
szigorlatokkal és a hatodik év gyakorlati képzése után az
országos lelkészképesítő bizottság előtt tett eredményes
lelkészképesítő vizsgával szerezheti meg. Ennek során a
bizottság a lelkészi szolgálatra való alkalmasságot is
megvizsgálja. Ha a bizottság a jelöltet a lelkészi szolgálatra
alkalmasnak találja, a lelkészjelölt lelkésszé avatható. Az
alkalmassági vizsgálat részletes szabályait országos
szabályrendelet rögzíti.
(2) Az országos lelkészképesítő bizottság öttagú.
Társelnökei hivataluknál fogva a rektor és a lelkészjelölt
egyházközsége szerint illetékes püspöke, akadályoztatásuk
esetén az általuk megbízott teológiai tanár és
püspökhelyettes. További egy bizottsági tagot az
Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2 bizottsági tagot
5
Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
6
Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
pedig – a megválasztott egyházkerületi lelkészképesítő
bizottság tagjai közül – az illetékes egyházkerületi elnökség
küld. A lelkészképesítő vizsgát megállott lelkészjelöltek
egyetemi diplomát és avatás után lelkészi oklevelet kapnak,
amelyeket az Evangélikus Hittudományi Egyetem
képviselője és a bizottság társelnöke ír alá.
(3) Az egyházkerületi lelkészképesítő bizottság elnöke
hivatalánál fogva a püspök, akadályoztatása esetén
helyettese. Az egyházkerületi lelkészképesítő bizottság 5
tagját, valamint 3 póttagját az illetékes egyházkerületi
közgyűlés választja 6 évre. A vizsga anyagát és
követelményrendszerét az egyházkerületi lelkészképesítő
bizottságok együttes ülése állapítja meg.
(4) Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen vagy annak
jogelődjén a korábbi ötéves képzés alapján egyetemi
végzettséget szerzők vagy más külföldi intézményekben
kiállított teológiai végzettséget igazoló oklevéllel
rendelkezők az egyházkerületi lelkészképesítő bizottságok
előtt tesznek vizsgát.
(5) A Magyarországi Evangélikus Egyházban használt
nemzetiségi nyelveken leteendő lelkészképesítő vizsgákra
az
egyházkerületi
lelkészképesítő
bizottságoknál
jelentkezhetnek a lelkészjelöltek vagy lelkészek.
13. § A lelkészjelölt az avatás alkalmával kapja meg a
lelkészi címet és a lelkészi oklevelet. Ezt követően
beosztott lelkészként a kibocsátó egyházkerület püspökének
rendelkezése szerint áll szolgálatba a parókusi alkalmassági
vizsgálat megállásáig.
14. § (1) A lelkész 2 év beosztott lelkészként eltöltött időt
követően – amelyből legalább egy év gyülekezeti szolgálat
– jelentkezhet parókusi alkalmassági vizsgálatra. A
vizsgálatot végző testület tagja:
a) az illetékes püspök,
b) a szolgálati hely szerint illetékes esperes(ek),
c) a közvetlen felügyeletet ellátó lelkész(ek),
d) az illetékes egyházközségi felügyelő(k), illetőleg
egyházi fenntartású intézményben végzett szolgálat
esetén annak vezetője.
(2)
7
A testület megvizsgálja, hogy a vizsgálatra jelentkező
jelölt szolgálatában hogyan valósulnak meg a hitvallásosság
szempontjai,
hogyan
tudja
alkalmazni
az
egyházkormányzati és az egyházi ismereteit, valamint,
hogy teljesítette-e a lelkészi életpályamodellben rá
vonatkozó
kötelező
elemeket.
A
vizsgálat
szempontrendszerét országos szabályrendelet rögzíti.
(3) Az önálló lelkészi szolgálatra alkalmasnak talált jelölt
nevét, választhatóságát a testület az egyház hivatalos
lapjában kihirdeti. Így a jelölt lelkészi szolgálati helyre
választható, amennyiben a törvényben rögzített egyéb
feltételeknek megfelel.
(4) Amennyiben a testület az önálló lelkészi szolgálatra
alkalmatlannak találja a jelöltet, ezt a döntését vele –
indokolással együtt – írásban közli. A jelölt legközelebb
további egy év beosztott lelkészi szolgálat után jelentkezhet
alkalmassági vizsgálatra. A harmadik alkalmatlan minősítés
után újabb vizsgálatnak helye nincs, és a jelölt kizárólag
beosztott lelkészként szolgálhat tovább.
15. § (1) A lelkészt a lelkésszé avatás után fel kell venni a
lelkészi nyilvántartásba. A lelkészi nyilvántartásban
szerepel az,
a) aki e törvény alapján létesített szolgálati
jogviszonyban áll,
7
Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
b) akinek a lelkészi jogviszonya megszűnése óta
kevesebb, mint 5 év telt el,
c) aki lelkészi szolgálatból ment nyugdíjba.
(2) A lelkészi nyilvántartásból törölni kell a lelkészt, ha
a) a lelkészi jogviszonyának – nem nyugdíjazás miatti –
megszűnésétől legalább 5 év eltelt,
b) írásos nyilatkozatával lelkészi jellegéről lemondott,
c) írásos nyilatkozatával a Magyarországi Evangélikus
Egyházból kilépett,
d) jogerős bírói ítélet alapján lelkészi jellegétől
megfosztották.
(3) Minden lelkész a szolgálati helye szerint illetékes
egyházkerület
megjelölésével
szerepel
a
lelkészi
nyilvántartásban. Bármilyen formában végzett lelkészi
szolgálat tanítási tisztasága és a lelkész erkölcsi magatartása
fölött a lelkész nyilvántartása szerint illetékes püspök
gyakorol felügyeletet.
(4) A lelkészi nyilvántartás vezetésének módjáról,
hozzáférhetőségéről, a rendelkezési állományban lévők
jelöléséről és egyéb, részletes szabályairól országos
szabályrendelet rendelkezik.
16. § Amennyiben a lelkész megszakítás nélkül 5 éven
keresztül
nem
állt
egyházi
alkalmazásban,
az
egyházkerületi lelkészképesítő bizottság előtt tett vizsga
szükséges ahhoz, hogy a lelkészi nyilvántartásba
visszakerüljön, s beosztott lelkészként újra szolgálatba
álljon. Választhatóságát – legalább 2 év elteltével – a
parókusi alkalmassági vizsgálat megállását követően nyeri
vissza.
17. § Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilép, vagy
akit az egyházi bíróság hivatalvesztésre ítél, lelkészi
jellegét elveszti, lelkészi szolgálatot nem végezhet,
liturgikus öltözetet nem viselhet és a lelkészi címet nem
használhatja.
18. §
8
Azt a lelkészt, aki a lelkészi életpályamodell
törvényben vagy országos szabályrendeletben rögzített
követelményeinek nem tett eleget, az illetékes püspök erről
szóló határozatával értesíti. A határozat kézhezvétele
napján a lelkész magasabb egyházkormányzati szintű
egyházi önkormányzatoknál betöltött tisztsége és testületi
tagsága megszűnik, és ilyen tisztségre nem választható az
elmulasztott továbbképzési követelmények teljesítéséig.
(2) Az a lelkész, aki a lelkészi életpályamodell törvényben
vagy
országos
szabályrendeletben
rögzített
követelményeinek az (1) bekezdésben írt püspöki
határozatot követő további két évig sem tesz eleget,
beosztott lelkészként szolgálhat tovább, illetve gyülekezeti
lelkészi szolgálati jogviszonyt nem létesíthet a lelkészi
életpályamodell által előírt, de határidőig el nem végzett
kötelező követelmények teljesítéséig.
(3) A követelmények nem teljesítését a püspök állapítja
meg megindokolt határozatával. A püspök határozatával
szemben a lelkész az egyházi bírósághoz fordulhat.
19. § (1) Külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész
a
Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi
szolgálatba csak akkor léphet, ha az egyházkerületi
lelkészképesítő bizottság által előírt (különbözeti) vizsgát
letette. Szolgálatba állításáról a leendő szolgálati helye
szerint illetékes püspök dönt.
(2)
A
külföldi
egyetemen,
főiskolán
teológiai
végbizonyítványt szerzett, fel nem avatott, a Magyarországi
Evangélikus Egyházban lelkészi szolgálatra készülő
8
Módosította a 2018. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
személy köteles végbizonyítványát honosíttatni.
20. § Más keresztyén felekezetekben szerzett lelkészi
oklevél birtokosa a Magyarországi Evangélikus Egyházban
lelkészi alkalmazásba csak úgy léphet, ha a lelkészekre
vonatkozó jogszabályokban rögzített feltételeken túl az
egyházközsége szerint illetékes püspök engedélyével az
Evangélikus Hittudományi Egyetem tanári kara által
megállapított
tantárgyakból
vizsgát
tett,
és
az
egyházkerületi lelkészképesítő bizottság az alkalmasságáról
meggyőződött. Az avatásra a lelkészképesítő bizottság tesz
javaslatot az illetékes püspöknek.
21. §
9
A lelkészek számára az egyház biztosítja a parókusi
alkalmassági vizsgálaton való megfeleléshez szükséges
szolgálati jogviszonyt, beosztott lelkészként legfeljebb 4 év
időtartamra, valamint ennek során – igazodva a lelkészi
életpályamodell törvényben és szabályrendeletben írt
rendelkezéseihez – legalább a lelkészek minimális
rendszeres havi illetményének megfelelő juttatást a
szolgálatba állító költségvetésének terhére. Ezen túlmenően
a Magyarországi Evangélikus Egyház, az egyházi
önkormányzatok és intézmények igényeikhez igazodva
létesítenek szolgálati jogviszonyt.
22. § (1) A lelkészek nyugdíjkorhatára 65 év.
(2)
10
A lelkészi jelleg nem szűnik meg a nyugdíjba vonulás-
sal. A nyugdíjba vonult lelkész kizárólag a területileg illet-
ékes püspök előzetes, írásbeli határozatával állhat lelkészi
szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjba vonult lelkésszel a
25-26. §-ban hivatkozott beosztott lelkészi és helyettes lel-
készi, illetve bármely egyházi önkormányzatnál, illetve in-
tézménynél - képviseleti joggal nem járó, meghatározott
szolgálatra vonatkozó - lelkészi szolgálati jogviszony léte-
síthető. A nyugdíjba vonult lelkész esetén a 16. §-ban hi-
vatkozott lelkészképesítő bizottság előtti vizsgára vonatko-
zó rendelkezést nem kell alkalmazni. A nyugdíjba vonulást
követően nem kötelező a lelkészi életpályamodellben való
részvétel.
(3)
11
A lelkész egészségügyi okból az öregségi nyugdíj
igénybevételét követően, az (1) bekezdésben meghatározott
korhatár előtt is kérelmezheti nyugállományba helyezését,
melynek
megállapításáról
–
a
Püspöki
Tanács
véleményének ismeretében – az alap vezetője dönt.
Lelkésznő az öregségi nyugdíj igénybevételét követően, az
(1) bekezdésben meghatározott korhatár előtt külön ok
megjelölése nélkül is kérelmezheti nyugállományba
helyezését azzal, hogy annak megállapítása során a Zelenka
Pál Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjének nincs
mérlegelési lehetősége.
(4)
12
A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek és
gyülekezeti munkatársainak nyugdíj-kiegészítéséről és az
ehhez kapcsolódó egyéb ellátásokról külön törvény
rendelkezik.
III. fejezet
A lelkészi szolgálat formái
23. § (1) Az önálló szolgálatot végző lelkész olyan
szolgálati helyre választott lelkész, amelyben nem áll másik
lelkész közvetlen irányítása alatt. Önálló szolgálatra csak
parókusi alkalmassági vizsgálatot érvényesen megállott
9
Módosította a 2018. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
10
Módosította a 2022. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től.
11
Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014.
január 1-től.
12
Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014.
január 1-től.
lelkész választható. Felelős azért, hogy egyháza biblikus és
hitvallásos tanítása érvényesüljön munkájában és a
szolgálatával ellátott területen. Felelős azért, hogy
szolgálati helyén tévtanítások ne terjedjenek, őrködik a
rábízottak egységén. Egyházközségben e felelősségében
osztoznak vele az egyházközségben szolgáló lelkészek,
valamint az egyházközség tisztségviselői és a presbitérium
tagjai is.
(2) Az egyházközségben önálló szolgálatot végző lelkész
(gyülekezeti, parókus lelkész) felelős az igehirdetői és
gyülekezeti lelkészi munka szervezéséért, tartalmáért és
folyamatos végzéséért.
24. § A másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé választott
lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával és
felelőssége mellett végzi, de személyében felelős a rábízott
munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért.
25. § (1) A beosztott lelkész munkáját püspöki kiküldés
alapján, valamely kijelölt önálló szolgálatot végző lelkész
irányításával, beosztottként végzi, de személyében felelős a
rábízott feladatok elvégzéséért és lelkészi munkája
tartalmáért. A beosztott lelkész a parókus lelkész jogait nem
gyakorolhatja.
(2) A beosztott lelkészt a püspök küldi ki az
egyházközségbe, vagy más szolgálati helyre. A kiküldés
történhet határozatlan vagy határozott – legfeljebb 3 éves –
időtartamra.
26. § (1) Helyettes lelkész az, akit a tartósan betöltetlen
lelkészi szolgálati helyre a püspök küld ki. A helyettes
lelkész a helyettesített lelkész feladatköre és jogköre szerint
működik.
(2) A helyettes lelkész megbízatása meghatározott,
legfeljebb 3 éves időszakra szól. Helyettes lelkészként
nyugdíjas lelkész is megbízható.
IV. fejezet
A lelkészi szolgálati jogviszony
27. § (1) Az e törvényben meghatározottak szerint
szolgálatban álló lelkészek – a szolgálatba állító egyházi
önkormányzaton,
intézményen,
illetve
egyesületen
keresztül
–
szolgálati
jogviszonyban
állnak
a
Magyarországi
Evangélikus
Egyházzal.
Szolgálati
jogviszony azzal a lelkésszel létesíthető, aki a lelkészi
nyilvántartásban szerepel.
(2) A szolgálati idő számításakor figyelembe vett időbe
beletartozik az e törvény alapján létesített szolgálati
jogviszony, különösen
a) az egyházközségben végzett lelkészi szolgálat,
b) más egyházi önkormányzatnál végzett lelkészi
szolgálat,
c) a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos
Irodájában (a továbbiakban: országos iroda), vagy
központi beosztásban végzett szolgálat,
d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatójaként
végzett szolgálat,
e) az evangélikus intézményben végzett lelkészi jellegű
szolgálat,
f) az evangélikus egyesületnél végzett lelkészi szolgálat,
g) az egyházi ösztöndíj, illetve hivatalos külföldi
kiküldetés, amennyiben a kiküldött erről szerződést köt
a Magyarországi Evangélikus Egyházzal,
h) a Magyarországi Evangélikus Egyházzal állandó
kapcsolatban álló szervezetnél végzett szolgálat,
i) a nem egyházi állományban végzett, de egyházilag
elismert szolgálat (így különösen a börtönlelkészi,
tábori lelkészi, kórházlelkészi szolgálat).
(3) A szolgálati idő számításakor szintén figyelembe kell
venni:
a)
az
országos
szabályrendeletben
szolgálati
jogviszonynak elismert egyházi tevékenységet,
b) az eddig felsoroltaktól eltérő beosztású lelkészi
szolgálatot, amelyet a püspöki tanács szolgálati
jogviszonyként elismert.
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek a
Magyarországi Református Egyházban, valamint külföldi
evangélikus, illetve református egyházban végzett korábbi
lelkészi szolgálatának ideje szolgálati időnek számít.
(5) Az e törvény hatályba lépése előtt végzett szolgálatok
tekintetében az országos iroda állapítja meg a lelkészi
nyilvántartásban szereplő lelkészek szolgálati idejét a
korábban hatályos szabályok szerint (beleértve a korábbi
segédlelkészi szolgálatot is), vitás esetben a lelkészi
munkaközösségek országos szövetsége, valamint az
illetékes püspök véleményének figyelembe vételével.
28. §
13
V. fejezet
Rendelkezési állomány
29. § (1)
14
Az a lelkész, aki nem áll szolgálati
jogviszonyban, rendelkezési állományba kerül. A
rendelkezési állományban lévő lelkész számára nem
kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel.
(2) A rendelkezési állományban lévő lelkész az utolsó
szolgálati helye szerint illetékes püspök, ennek hiányában
az egyházközsége szerint illetékes püspök felügyelete alatt
áll.
(3) A rendelkezési állományban lévő lelkészt a leendő
szolgálati hely szerint illetékes püspök a felügyeletet
gyakorló püspök egyetértésével küldheti ki szolgálatba.
(4) A rendelkezési állományban lévő lelkész díjazásra csak
a püspöki kiküldés alapján jogosult, azt megelőzően
javadalmazásban nem részesül.
(5) A rendelkezési állományban álló lelkész írásban
bejelentheti az illetékes püspöknél a rendelkezési
állományból való kilépését, ez – erre irányuló külön írásos
nyilatkozat hiányában – nem jelenti a lelkészi jellegről való
lemondást. A bejelentés visszavonható. Sem a kilépés, sem
annak visszavonása nem befolyásolja a 15.§ (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott 5 éves időtartam számítását.
VI. fejezet
A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos vitás
kérdések rendezése
A lelkészi becsületszék
30. § (1) Az egyházi alkalmazásban levő lelkész
szolgálatával kapcsolatban felmerült, illetve beérkezett
panasz
elbírálására
–
amennyiben
az
illetékes
egyházkerületben működik – a lelkészi becsületszék (a
továbbiakban: becsületszék) jogosult, ha az nem tartozik az
egyházi bíróság hatáskörébe.
(2) A becsületszék illetékessége az adott egyházkerület
lelkészi névjegyzékében szereplő lelkészek szolgálatával
kapcsolatos kérdésekre terjed ki.
31. § (1) Becsületszék létrehozásáról az egyházkerületi
13
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi III. törvény 26. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2014. január 1-től.
14
Módosította a 2018. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
közgyűlés
dönthet,
ebben
az
esetben
biztosítja
működésének anyagi és egyéb feltételeit.
(2) A becsületszékbe az egyházmegyei lelkészi
munkaközösségek delegálnak 1-1 tagot az általános
tisztújítás ciklusának megfelelő időre. A becsületszék
elnökét és alelnökét a tagok maguk közül választják. Az
elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
32. § (1)
Eljárást kezdeményezhet a becsületében
megsértett lelkész is. A becsületszék eljárásának
megindításáról az elnök dönt. A becsületszék legalább
háromtagú becsületszéki tanácsban (a továbbiakban:
tanácsban) jár el. A tanács tagjait a becsületszék elnöke
jelöli ki. Az ügyben érintett tag a panasz elbírálásában nem
vehet részt.
(2) Ha erről a becsületszék eltérően nem dönt, a tanács
maga határozza meg a panasz kivizsgálásának módját és
ütemezését. A tanács a vizsgálatról jegyzőkönyvet
készíthet.
(3) A tanács a kivizsgálás során egyebek mellett jogosult:
a) meghallgatni az érintetteket,
b) a panasszal kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról
másolatot készíteni,
c) felvilágosítást kérni,
d) szemlét tartani,
e) az érintetteket békítő tanácskozás meghívni,
f) megbeszéléseire az illetékes püspököt, esperest vagy
más személyt tanácskozási joggal meghívni.
(4) A tanács a panasz kivizsgálásának befejezése után
a) tájékoztathatja a panasz előterjesztőjét a panasz
kivizsgálásáról, s arról, ha a panaszt nem találta
indokoltnak,
b) megállapíthatja a lelkészi szolgálattal kapcsolatos
panasz indokoltságát,
c) felhívhatja a lelkészt a Szentírásnak, a hitvallási
iratoknak, a jogi és erkölcsi előírásoknak megfelelő
magatartás tanúsítására, és az ezekkel ellentétes
magatartás abbahagyására, valamint az attól való
tartózkodásra,
d) javaslatot tehet az illetékes püspöknek, esperesnek,
igazgató lelkésznek, valamint más személynek vagy
testületnek valamilyen intézkedés megtételére,
e) erkölcsi állásfoglalást, közleményt adhat ki, amit az
egyház
hivatalos
lapjában
vagy
hetilapjában
megjelentethet,
f) életviteli vagy egyéb tanácsot adhat,
g) egyéb döntést hozhat.
(5) A tanács a vizsgálat lezárásáról és döntéséről a
panasztevőt, a többi érintettet, a becsületszék elnökét és a
püspököt
tájékoztatja.
Írásban
érkezett
panasz
kivizsgálásának eredményéről a tájékoztatást írásban kell
megadni.
33. § A püspökkel kapcsolatos becsületszéki eljárást az
egyházkerületi becsületszékek elnökeiből álló tanács
folytatja le, melyet az illetékes becsületszék elnöke vezet.
Amennyiben nincs az egyházkerületben megválasztva
becsületszék, az illetékes elnök a szomszédos egyházkerület
egyházmegyei lelkészi munkaközösségeinek elnökei közül
kér fel tanácstagot.
Lelkészek házasságának felbontása
33/A. §
15
(1) A lelkész – házassági kapcsolatának
megromlása esetén – a házasság felbontására irányuló
kereset előterjesztését megelőzően tájékoztatja a szolgálati
15
Beiktatta a 2017. évi I. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. március 31-től.
területe szerint illetékes esperest és püspököt az ő vagy
házastársa válási szándékáról.
(2) A lelkész a házasság felbontására irányuló keresetlevél
kézhezvételét követően legkésőbb 8 napon belül
egyidejűleg írásban értesíti erről a szolgálatba állítót, az
esperest és a püspököt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvétele
után a püspök azonnali hatállyal felállít egy bizottságot,
melynek segítségével 15 napon belül megvizsgálja a
történteket. Meghallgatják a lelkészt és a szolgálatba állító
képviselőit,
valamint
meghallgathatják
a
lelkész
házastársát. Ha egyházi önkormányzat a szolgálatba állító,
akkor ebben az ügyben a presbitérium vagy a presbitérium
legalább 3 tagja, ha intézmény, akkor az igazgatótanács
vagy az igazgatótanács legalább 3 tagja a szolgálatba állító
képviselője.
(4) A vizsgálat lefolytatása után a püspök dönt a lelkész
további szolgálatáról:
a) a lelkész szolgálatát változatlanul hagyja,
b) a lelkész szolgálatát legfeljebb 90 napra felfüggeszti,
c) fegyelmi eljárást kezdeményez a lelkész ellen,
d) egyéb intézkedést hoz.
(5) A püspök a (4) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott,
egymásnak nem ellentmondó döntéseket együttesen is
meghozhatja. Döntését írásban közli az érintettekkel. A
szolgálati jogviszony felfüggesztése esetén az esperes
bevonásával intézkedik a helyettesítésről és a jövedelem
megosztásáról.
(6) A püspök figyelemmel kíséri a válás folyamatát a
bontóper lezárulásáig. A püspök a (4) bekezdésben
meghatározott intézkedéseket a bontóper ideje alatt később
is tehet.
(7) Amennyiben a per a házasság jogerős felbontásával
zárul, a lelkész a jogerős ítélet kézhezvételét követően
legkésőbb 8 napon belül egyidejűleg írásban értesíti erről a
szolgálatba állítót, az esperest és a püspököt. A püspök a
bejelentés kézhezvétele után – szükség esetén a (3)
bekezdésben meghatározott bizottság bevonásával – 15
napon belül dönt a lelkész szolgálati jogviszonyáról. A
püspök a szolgálati jogviszonyt változatlanul hagyja vagy
megszünteti. Döntését írásban közli az érintettekkel.
(8) A lelkész házasságának felbontása után választhatósága
3 évig a püspöki tanács egyetértési jogához kötött.
(9) A házasság jogerős bírósági felbontásával a lelkész
minden
–
az
egyházközségnél
magasabb
egyházkormányzati szinten viselt – tisztsége, valamint
zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága
megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra a házasság
felbontása után 3 évig nem választható.
A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták
34. § A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
jogvita eldöntésére a Magyarországi Evangélikus Egyház
bírósága jogosult.
HARMADIK RÉSZ
LELKÉSZI SZOLGÁLAT AZ
EGYHÁZKÖZSÉGBEN
VII. fejezet
Az egyházközség lelkészei
35. § (1) Az egyházi szolgálat ellátása érdekében minden
egyházközség az egyházközségi tagok számától és az
ellátandó feladatoktól függően egy vagy több lelkészi állást
tart fent.
(2) Az egyházközség lelkésze:
a) a gyülekezeti lelkész,
b) a gyülekezeti másodlelkész,
c) a beosztott lelkész,
d) a helyettes lelkész.
36. § Az egyházközség lelkésze köteles:
a) gondoskodni az istentiszteleti és egyéb gyülekezeti
alkalmak ellátásáról,
b) ellátni a kazuális szolgálatokat, valamint a megelőző
és követő beszélgetéseket és látogatásokat,
c) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt, az
ifjúsági munkát,
d) szervezni a szeretetszolgálatot,
e) ellátni a gyülekezet lelkigondozói feladatait,
f) végezni a lelkészi hivatali munkát,
g) vállalni és megszervezni az egyházmegyei,
egyházkerületi és országos egyházi élet alkalmain és
feladataiban való részvételt,
h) vállalni és megszervezni a gyülekezeti élet érdekében
szükséges további teendőket.
VIII. fejezet
Az egyházközség lelkészeinek szolgálatba állítása
37. § (1) Gyülekezeti lelkész szolgálatba állításának az
egyházközségi
lelkészi
állás
szervezésekor
vagy
megüresedésekor van helye.
(2)
16
Gyülekezeti lelkész az a lelkész lehet, akinek érvényes
lelkészi oklevele van, az e törvényben szabályozott
parókusi alkalmassági vizsgálaton megfelelt, illetve ezzel
egyenértékű
vizsgát
tett,
valamint
a
lelkészi
életpályamodell törvényben és szabályrendeletben rögzített
követelményeinek – a megszabott határidőben – eleget tett.
(3) A gyülekezeti lelkész szolgálatba állítása az
egyházközségi közgyűlés által meghívás vagy pályázat
alapján, – külön törvény rendelkezéseinek megfelelően –
választás útján történik.
38. § A gyülekezeti másodlelkészi állás megszervezésére,
valamint a másodlelkész alkalmazására és nyugdíjazására a
gyülekezeti
lelkészre
vonatkozó
szabályokat
kell
alkalmazni.
39. § (1) A lelkész szolgálati jogviszonya határozott vagy
határozatlan időre létesíthető. A határozott időre létesített
szolgálati jogviszony legfeljebb 3 évre szólhat, ennek
lejártakor csak határozatlan időre újítható meg.
(2) A szolgálati jogviszony kezdő időpontját a
lelkészválasztáskor kell meghatározni, ennek hiányában a
szolgálati jogviszony a hivatalátvétel időpontjától
számítandó.
40. § (1) Az egyházközség megválasztott lelkészeinek
beiktatása istentiszteleten történik, melyet egyházközségi
közgyűlés követ.
(2) A gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt az
esperes, rendkívüli esetben az esperes által megbízott
lelkész iktatja be.
(3) A beosztott lelkész beiktatását a szolgálatát felügyelő
lelkész végzi.
(4) Az iktatásnak a szolgálati jogviszony kezdő időpontjától
számított 3 hónapon belül kell megtörténnie.
41. § (1) A tartósan betöltetlen lelkészi szolgálati helyre –
az egyházközség presbitériumának egyetértésével – az
illetékes püspök küld ki helyettes lelkészt vagy beosztott
16
Módosította a 2018. évi VII. törvény 7. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
lelkészt.
(2) Helyettes lelkész küldésének van helye különösen:
a) ha a gyülekezeti lelkészi állás megüresedett,
b) ha a lelkész beteg, teológiai tanulmányai céljából
szabadságot vesz ki, vagy egyéb okból tartósan nem
tudja ellátni feladatát és az egyházmegye nem tudja
megoldani rendszeres helyettesítését,
c) ha a gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztés alatt
áll.
(3) A szolgálat ellátásával a püspök beosztott lelkészt is
megbízhat, egyidejűleg megnevezi a beosztott lelkész
munkáját felügyelő helyettes lelkészt, és gondoskodik a
szolgálati teendők és a javadalom megosztásáról. A
beosztott lelkész kiküldése szólhat határozatlan időre is.
42. § A püspöki kiküldéssel létrejött szolgálati jogviszony
alapja az egyházközség – szükség esetén a presbitérium
által módosított – díjlevele és a püspök kiküldő
rendelkezése együttesen. A szolgálati jogviszony kezdete a
kiküldő rendelkezésben megjelölt időpont.
A díjlevél
43. § (1) Az egyházközség gyülekezeti lelkésze és
másodlelkésze az egyházközséggel megkötött szolgálati
szerződés (díjlevél, hívány) alapján kerül szolgálati
jogviszonyba.
(2) A díjlevelet az egyházközség részéről a közgyűlés
fogadja el.
(3) Az egyházközség lelkészeinek díjlevelét az
egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségnek kell
jóváhagynia. Amennyiben az egyházmegyei vagy
egyházkerületi elnökség a díjlevelet nem hagyja jóvá, azt
14 napon belül észrevételeivel visszajuttatja. Az
egyházközség közgyűlése újabb 14 napon belül köteles az
abban javasolt módosításokat megvizsgálni, s a díjlevelet
ismételten felterjeszteni jóváhagyásra. Amennyiben a
közgyűlés a felsőbb szintű elnökségek észrevételeit
figyelmen kívül hagyva fogadja el a díjlevelet, az
elnökségek írásban rögzíthetik ellenvetésüket, ekkor a
díjlevél aláírásuk nélkül válik véglegessé.
(4) A díjlevélben rögzíteni kell:
a) az ellátandó lelkészi szolgálat fő területeit és
jellegzetességeit,
b) szolgálati lakás, és a szolgálati lakással kapcsolatos
fűtés, közüzemi díjak biztosítását vagy az ezekhez való
egyházközségi hozzájárulás összegét,
c)
17
a lelkészi szolgálatért juttatott rendszeres havi
díjazást,
d) a lelkészi hivatal helyiségének, berendezésének,
fűtésének, világításának, takarításának biztosítását,
e) a szolgálati lakás épületének külső és belső
karbantartását, vagyonbiztosítását és közterheit,
f) a szolgálati lakással, a szolgálathoz biztosított
eszközökkel kapcsolatos kétoldalú vállalásokat,
g)
18
a 62/A. § szerinti juttatások formáit, módját és
mértékét.
(5)
19
A díjlevélnek tartalmaznia kell az egyházközség
nyilatkozatát, amelyben kötelezettséget vállal a lelkész
díjazásának évenkénti felülvizsgálatára, és legalább az
országosan megállapított lelkészi minimumjövedelem
biztosítására.
17
Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
18
Beiktatta a 2014. évi IX. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 29-
től.
19
Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
(6) A díjlevél a kötelező elemeken kívül tartalmazhat a
lelkészi szolgálati jogviszony egyéb elemeire vonatkozó
rendelkezést is.
(7) A díjlevelet a lelkész és az egyházközségi közgyűlés
közös megegyezéssel módosíthatja. A díjlevél módosítására
– a lelkész illetményének felülvizsgálatát kivéve – a
létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A lelkész rendszeres pénzbeli illetményének
felülvizsgálatát a presbitérium végzi, díjlevél kizárólag erre
vonatkozó módosítását nem kell külön felterjeszteni a
felsőbb szintű elnökségeknek jóváhagyásra.
(9) A díjlevelet az egyházmegyei elnökség felülvizsgálhatja
lelkészválasztási eljárás nélkül is, és annak módosítására
javaslatot tehet.
IX. fejezet
A szolgálati jogviszony megszűnése és
megszüntetése
44. § (1) A lelkészi szolgálati jogviszony megszűnik:
a) a lelkész halálával,
b)
20
a lelkészi nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan,
minden külön jogcselekmény nélkül, kivéve a 44. § (2)
bekezdésében és a 67. § (3) bekezdésében, valamint a
választásokról és szavazásról szóló 2005. évi VII.
törvény 36. § (2) bekezdésében, továbbá az egyház
intézményeiről szóló VIII. törvény 16/A. § (4)
bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében meghatározott
rendelkezést. A kivételként meghatározott esetekben a
továbbszolgáló
lelkészek
szolgálati
jogviszonya
továbbra is fennáll,
c) az egyház törvényes rendjének és békéjének
megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34.§ f) és g)
pontjában leírt fegyelmi büntetésekről szóló ítélet
jogerőssé válásának napján,
d) a lelkésznek a lelkészi jellegéről való lemondásával,
illetve az evangélikus egyházból való kilépésével, az
erre vonatkozó szándéka bejelentésének napján,
e) az egyházközség megszűnése, társulása esetén, annak
jogerőre emelkedésével,
f) a határozott idő lejártával,
g) ha a lelkész egy évet meghaladó időt tölt
betegszabadságon,
h)
21
a lelkész házasságának felbontása esetén a
püspöknek a szolgálati jogviszony megszüntetéséről
szóló határozatával.
(2)
22
Az egyházkerületi elnökség a korhatár elérése előtt 6
hónappal írásban emlékezteti az illetékes egyházközségi
elnökséget e törvényre hivatkozva arra, hogy az
egyházközség
lelkésze
eléri
a
nyugdíjkorhatárt.
Amennyiben egyházi érdekből a nyugdíjkorhatárt elért
lelkész további szolgálata szükséges, a lelkész - az
egyházközség presbitériuma, a lelkész és az illetékes
egyházkerületi püspök írásbeli megállapodása alapján -
legfeljebb további 2 évig lelkészként szolgálhat tovább.
(3) A lelkész nyugdíjazásával minden olyan választott
tisztsége megszűnik, amelyet csak egyházközségi lelkész
láthat el.
(4)
Egyházközségek
társulásakor,
a
társulás
megszüntetésekor az egyházközség közgyűlése dönthet a
szolgálati jogviszony folytatásáról, ilyenkor nem szükséges
új lelkészválasztási eljárás megindítani.
20
Módosította a 2022. évi III. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.
május 27-től.
21
Beiktatta a 2017. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
március 31-től.
22
Módosította a 2022. évi III. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.
május 27-től.
45. § (1) A 37. § (3) bekezdése alapján létrejött,
határozatlan
idejű
lelkészi
szolgálati
jogviszony
megszüntethető:
a)
a lelkész és a szolgálatba állító közös
megegyezésével,
b) a lelkész vagy a szolgálatba állító felmondásával.
(2) A szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó
nyilatkozatot, illetőleg megállapodást írásba kell foglalni. A
felmondás a másik féllel való írásbeli közléssel, a
megállapodás annak aláírásával válik hatályossá.
(3) A lelkész szolgálati jogviszonyának felmondását az
egyházközség részéről a presbitérium, az egyházmegyei
elnökség által összehívott és vezetett ülésen az összes
presbiter több mint felének megegyező szavazatával
indítványozhatja az egyházközségi közgyűlésnek. Az
egyházmegyei elnökség tagjai által összehívott és vezetett
közgyűlés a jelenlévő közgyűlési tagok több mint
kétharmadának szavazatával határozhat a szolgálati
jogviszony felmondásáról.
(4) A felmondási idő 30 nap. Az egyházközség
presbitériuma és a lelkész ennél hosszabb időben is
megállapodhatnak, amely azonban a 4 hónapot nem
haladhatja meg.
(5)
23
Az egyházközség felmondása esetén a lelkészt
végkielégítés illeti meg, amit az egyházközség fizet. A
végkielégítés mértéke a lelkész háromhavi lelkészi díjazása.
(6) Az egyházközség, a lelkész súlyos kötelezettségszegése
esetén a lelkészi szolgálati jogviszonyt azonnali hatályú
felmondással is megszüntetheti.
(7) Azonnali hatályú felmondás esetén a lelkész felmondási
időre és végkielégítésre nem jogosult.
46. § (1) A 37. § (3) bekezdése alapján létrejött, határozott
időre szóló szolgálati jogviszony csak közös megegyezéssel
vagy súlyos kötelezettségszegés esetén azonnali hatályú
felmondással szüntethető meg.
(2)
24
Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti az
egyházközség az általa határozott időre létrehozott
szolgálati jogviszonyt, a lelkész ez esetben azonban
jogosult a hátralévő időre jutó díjazására.
47. § (1) A püspöki kiküldéssel határozatlan időtartamra
létrejött szolgálati jogviszonyt az illetékes püspök
áthelyezéssel
megszüntetheti.
Az
egyházközség
presbitériuma a püspöki kirendeléssel, határozatlan
időtartamra létesített szolgálati jogviszony megszüntetését
az
illetékes
püspöknél
kezdeményezheti.
A
kezdeményezéstől számított 3 hónap elteltével az
egyházközség az így létrejött szolgálati jogviszonyt is
felmondhatja a felmondásra vonatkozó szabályok
betartásával.
(2) Beosztott lelkész és helyettes lelkész esetén a határozott
időtartamra
püspöki kiküldéssel létrejött szolgálati
jogviszony az időtartam letelte előtt csak a kiküldő püspök,
a lelkész és az egyházközség presbitériumának
egyetértésével szüntethető meg. Ebben az esetben a lelkész
kizárólag 30 nap felmondási időre jogosult.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a beosztott lelkész és
helyettes lelkész jogviszonyát az egyházközség a lelkész
súlyos kötelezettségszegése esetén azonnali hatállyal
felmondhatja.
48. § (1) Ha a szolgálati jogviszony az egyházközség
kezdeményezésére szűnt meg, a lelkész a döntéssel
23
Módosította a 2015. évi II. törvény 10. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
24
Módosította a 2015. évi II. törvény 11. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
szemben 15 napon belül bírósághoz fordulhat. E határidő
elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(2) A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén
a lelkészt kérelmére az eredeti jogviszony keretében kell
továbbfoglalkoztatni. Ha a lelkész kérésére vagy az
egyházközség magatartása miatt a bíróság mellőzi az
eredeti jogviszonyba való visszahelyezést, a bíróság az
egyházközséget a lelkész legfeljebb 6 havi illetményének
megfizetésére kötelezheti.
A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén követendő
eljárás
49. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás megüresedését az
egyházközség felügyelője köteles azonnal jelenteni az
esperesnek, aki értesíti a püspököt és az egyházi
nyugdíjszervet.
(2) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségekben
a lelkészi állás megüresedésekor az esperes vagy az
egyházmegyének az esperes által megbízott lelkésze:
a) gondoskodik a helyettes lelkész kirendeléséig az
egyházi munka zavartalan folytatásáról,
b) átveszi leltár szerint az egyházközség ingóságait,
amelyek a lelkész kezelésében állottak, és gondoskodik
azok megőrzéséről,
c) megállapítja az egyházközség követeléseit és
kintlevőségeit,
d) meggyőződik a pénztárkönyv naprakész vezetéséről
és a pénzeszközök meglétéről,
e) megállapítja az elmaradt vagy előre felvett
javadalmakat,
f) átadásig zárolja a lelkészi hivatalt.
(3) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségben az
üresedés
idején
az
esperes,
illetve
megbízottja
meghatalmazása nélkül senki hivatalos lelkészi szolgálatot
nem végezhet, gyűlést nem hívhat össze, összejövetelt nem
tarthat.
(4) A lelkészi állás megüresedésével kapcsolatos
eljárásokról jegyzőkönyv készül.
50. § (1) Az üresedésben levő gyülekezeti lelkészi állás
fenntartott lelkészi állásnak tekintendő. A lelkész javadalma
az
üresedés
idejére
helyettesítésre,
illetve
lelkészalkalmazásra használhatók fel.
(2) A megüresedéstől számított 2 év elteltével az
egyházmegyei elnökség felülvizsgálja, hogy a gyülekezeti
lelkészi állás fenntartható-e önálló szolgálati helyként
X. fejezet
A lelkészi szolgálati jogviszony szabályai
A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlói
51. § (1)
Az egyházközség lelkészeinek szolgálati
jogviszonyával kapcsolatban a szolgálatba állítót megillető
jogok és kötelességek törvényben meghatározott részét az
illetékes
egyházkerület
elnökségének
tagjai,
az
egyházmegye
elnökségének
tagjai,
valamint
az
egyházközség testületei és tisztségviselői gyakorolják.
(2) Az egyházkerületi elnökség:
a) jóváhagyja a díjlevelet,
b)
25
tagot delegál a lelkészjelölő bizottságba.
(3) A püspök:
a) egyetértési jogot gyakorol a lelkész rendkívüli
szabadságának kiadásakor,
b) kiadja a választhatósági igazolást,
25
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
c)
26
intézkedik
és
dönt
a
lelkész
szolgálati
jogviszonyával
kapcsolatban
a
33/A.
§-ban
meghatározott esetekben,
d)
helyettes
és
beosztott
lelkészt
küld
az
egyházközségbe,
e) közreműködik a nyugdíjkorhatárt elért lelkész
további
szolgálatáról
szóló
megállapodás
megkötésében,
f)
27
ellátja a lelkészi életpályamodell által meghatározott
feladatait.
(4) Az egyházmegyei elnökség:
a) jóváhagyja a díjlevelet,
b)
28
tagot delegál a lelkészjelölő bizottságba, és a
lelkészválasztás során ellátja a törvény által ráruházott
egyéb feladatait,
c) közreműködik a szolgálati jogviszony egyházközség
által történő felmondásra irányuló eljárásban.
(5) Az esperes:
a) egyeztet a lelkészi szabadság kivételénél,
b) meghatározza a szabadságolás miatti helyettesítési
rendet az egyházmegyében,
c)
29
ellátja a lelkészi életpályamodell által meghatározott
feladatait.
(6) Az egyházközség közgyűlése:
a) lelkészi állásokat szervez,
b)
30
c) megválasztja a gyülekezeti lelkészt, valamint a
gyülekezeti másodlelkészt,
d) dönt a szolgálati jogviszony egyházközség részéről
történő felmondásáról,
e) meghallgatja és megvitatja a lelkészi jelentést.
(7)
31
A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott jog
gyakorlását a közgyűlés átruházhatja a képviselő-testületre.
(8) Az egyházközség presbitériuma:
a)
32
elfogadja a lelkészi díjlevelet, tagot delegál a
lelkészjelölő
bizottságba,
jelölt(ek)et
állít
a
megüresedett vagy új lelkész állásra,
b) évente felülvizsgálja a lelkész havi rendszeres
járandóságát,
c) megköti a nyugdíjkorhatárt elért lelkész további
szolgálatáról szóló megállapodást,
d) meghatározza a helyettes lelkész javadalmát,
e) engedélyezi a lelkész rendkívüli szabadságát,
f) tanulmányi szerződést köt a lelkésszel,
g) engedélyezi a további szolgálati jogviszony, valamint
munkavégzésre irányuló egyébjogviszony létesítését,
h) kezdeményezi a szolgálati jogviszony egyházközség
részéről történő felmondását.
(9) Az egyházközség felügyelője:
a)
33
b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában.
(10) Az igazgató lelkész:
a) meghatározza az egyházközségben szolgáló lelkészek
munkarendjét,
26
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
27
Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
28
A b) pontot módosította és a c) pontot beiktatta a 2018. évi VI. törvény 1.
§ (3) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-től.
29
Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
30
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018.
május 25-től.
31
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
32
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
33
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018.
május 25-től.
b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában.
52. §
34
A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül
eső körben a lelkész, a lelkész nyilvántartása szerint
illetékes püspök, továbbá a lelkész kérése alapján az
egyházközség felügyelője adhat. Állami szervek, illetve
bíróságok jogszerű megkeresése alapján a lelkészi
szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatást kizárólag
az illetékes püspök adhat. Lelkészi jövedelemigazolást – a
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap nyilvántartása
alapján – csak az országos iroda állíthat ki.
A munkaidő és a munkarend
53. § (1) A lelkészi szolgálat megszakítás nélküli
munkarenddel és kötetlen munkaidővel jár együtt. A
kötetlen munkaidőnek megfelel, ha az előre ütemezhető
feladatait a lelkész saját maga ütemezi, osztja be,
figyelemmel az egyházi szempontokra és előírásokra.
Munkájáról tételes szolgálati naplót vezet. A lelkészi
hivatal rendjéről szóló egyházközségi szabályrendelet
meghatározhat hivatali időt is.
(2) Többlelkészes egyházközségben a lelkészek szolgálati
tevékenységének beosztását az igazgató lelkész készíti el,
és gondoskodik annak megtartásáról.
(3) A lelkészi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a
lelkész(ek) számára hetente egy pihenőnap biztosított
legyen.
(4) Az egyházközség érdekében tett, illetve a vállalt
egyházi tisztségekkel összefüggésben végzett tevékenység
(munkavégzés, utazás stb.) a lelkészi szolgálat része, nem
számolható a lelkész szabadságának terhére.
(5) A lelkész köteles a presbitériumnak bejelenteni a (4)
bekezdésen kívül eső, egyéb egyházi tevékenységét,
elfoglaltságát.
Az egyházközség presbitériuma erre
vonatkozóan korlátot határozhat meg, ami nem lehet évente
21 napnál kevesebb.
Rendes szabadság
54. § (1) A lelkészt – ha törvény eltérően nem rendelkezik
– évente 30 naptári nap fizetett rendes szabadság illeti meg.
Az éves szabadságot szeptember 1-től következő év
szeptember 1-ig kell kiadni. A ki nem vett szabadság a
következő periódusra nem átvihető, pénzre nem váltható.
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában
nagyobb szerepet vállaló lelkész szülőt a 16 évesnél
fiatalabb gyermekek után gyermekenként 2 nap – de
összesen legfeljebb 8 nap – pótszabadság illeti meg.
(3) A szabadság kiadásának időpontját a lelkész kérése
alapján a felügyelő az igazgató lelkésszel, illetve –
amennyiben az egyházközségben nincs igazgató lelkész –
az esperessel egyeztetve határozza meg.
Betegszabadság
55. § (1)
A
lelkészt
betegsége
idejére
fizetett
betegszabadság illeti meg.
(2) A betegség első hónapjában a lelkész korábbi havi
illetményét kapja, azt követően annak 75 százalékát.
Ugyanez illeti meg a gyermek 12. életéve betöltéséig a
gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás idejére a
gyermek gondozásában nagyobb szerepet vállaló lelkész
szülőt.
(3) Egy év betegszabadságban eltöltött idő után a lelkész
34
Módosította a 2017. évi I. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.
március 31-től.
szolgálati
jogviszonya
az
adott
egyházközségben
megszűnik, a lelkészi állás megüresedik. Ezt követően –
amennyiben közben a lelkész nem létesít szolgálati
jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt, és nem részesül állami társadalombiztosítási
juttatásban – az országos egyház költségvetéséből továbbra
is jogosult 6 hónapig a korábbi illetménye 75 százalékára.
Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság
56. § (1)
35
A lelkészt a gyermek 2 éves koráig, illetve a
családba kerülésétől számított két évig szülési szabadság
illeti meg. A szülési szabadság ideje alatt a lelkész külön
törvény szerinti gyermekáldási ellátást vehet igénybe.
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában
nagyobb szerepet vállaló lelkész szülőt fizetés nélküli
szabadság illeti meg:
a) a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek
gondozása céljából;
b) a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a lelkész a
gyermek
gondozása
céljából
gyermekgondozási
segélyben részesül.
Tartós szabadság
57. § (1)
36
A szolgálatba állító – az illetékes püspök
véleményének kikérése mellett – általa méltányosnak tartott
esetben (elsősorban egészségügyi, tanulmányi, családi
okok, társadalmi tisztség betöltése miatt, illetve egyéb
méltányos okból) tartós szabadságot nyújthat a lelkésznek.
A tartós szabadság alatt a lelkész fizetésre általában nem
jogosult. A tartós szabadságon lévő lelkész számára nem
kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel.
(2) A tartós szabadság kiadásának feltételeit írásbeli
megállapodásban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell
különösen
a) a tartós szabadság kezdő és záró időpontját (vagy
azon feltételeket, amelyek esetén ezek beállnak),
b) a szolgálati lakás, valamint a szolgálathoz biztosított
egyéb
eszközök
használatára
vonatkozó
rendelkezéseket,
c) a javadalommal kapcsolatos megállapodást.
57/A. §
37
A lelkészt a lelkészi életpályamodellben való
részvétele során szolgálatvégzés nélküli fizetett szabadság
(sabbatidő) illeti meg, melynek részletes szabályait
országos szabályrendelet rögzíti.
A szolgálati jogviszony ellátásának akadályoztatása
58. § Ha a lelkész szülői hivatása miatt lelkészi
kötelességeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor
a szolgálatba állítóval munkájára nézve határozott időre
szóló külön megegyezést köt, amit az esperesen keresztül
bejelent az illetékes püspöknek.
59. § (1) A lelkész, mint aki élethivatásként kötelezte el
magát az egyházi szolgálatra, olyan egyéb elfoglaltságot
nem vállalhat, amely veszélyezteti lelkészi szolgálatának
ellátását, illetve hivatalához méltatlan.
(2) A lelkész a fennálló szolgálati jogviszonya mellett
további szolgálati jogviszonyt, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt vagy más, tartós időbeli lekötöttséggel
35
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. november
24-től.
36
Módosította a a 2018. évi VII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
37
Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
járó elfoglaltságot, így különösen: tanulmányok folytatása,
társadalmi tisztségek betöltése, – a püspöki kiküldésen
alapuló helyettes lelkészi megbízás kivételével – csak a
szolgálatba állító (egyházközség esetén a presbitérium)
előzetes engedélye alapján létesíthet.
(3) Országgyűlési és önkormányzati képviselőségre,
valamint polgármesteri tisztségre való megválasztását a
lelkész bejelenti az egyházmegyei elnökségen keresztül az
egyházkerületi elnökségnek. A tisztség betöltésével
kapcsolatos döntést meghozó presbiteri ülést az
egyházmegyei elnökség hívja össze és vezeti.
(4) Amennyiben a lelkész az (1)-(2) bekezdésben felsorolt
elfoglaltságok valamelyikét előzetes engedély nélkül
létesítette vagy tartja fenn, fegyelmi vétséget követ el. Az
ilyen elfoglaltság fenntartását a szolgálatba állító
megtilthatja.
(5) A szolgálatba állító a (2) bekezdés szerint megadott
engedélyét visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy további
fenntartása veszélyeztetné a lelkészi szolgálat ellátását.
60. § A szolgálatba állító és a lelkész – az illetékes püspök
véleményének kikérése mellett – megállapodhat arról is,
mely egyházi szolgálatokat látja el továbbra is a lelkész, s
milyen juttatásokban részesül. A lelkész olyan tartós
elfoglaltsága
esetén,
amely
nem
teszi
lehetővé
szolgálatának ellátását, a szolgálatba állító tartós
szabadságot nyújthat.
Tanulmányi szerződés
61. § (1) A szolgálatba állító, illetve a Magyarországi
Evangélikus Egyház (e szakaszban együtt: támogató) a
lelkésszel tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a
támogató vállalja, hogy a tanulmányok folytatásának
idejére támogatást nyújt, a lelkész pedig arra kötelezi
magát, hogy a támogatott tanulmányokat folytatja,
meghatározott idő alatt befejezi, s a tanulmányok
befejezése (képzettség megszerzése) után meghatározott
időn keresztül a szolgálati viszonyát fenntartja.
(2) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni és abban
meg kell határozni a támogató által vállalt támogatás
formáját és mértékét, valamint – a támogatás mértékével
arányosan – a lelkész által a támogatónál kötelezően
szolgálatban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb
nem lehet.
(3) A lelkész mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei
alól és kártérítésre is jogosult, ha a támogató a támogatást
nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ
el.
(4) Ha a lelkész a tanulmányait nem megfelelő
eredménnyel folytatja, a meghatározott időtartamot nem
tölti le, a meghatározott idő alatt nem fejezi be vagy egyéb
lényeges szerződésszegést követ el, a támogató követelheti
az általa nyújtott támogatás teljes vagy részleges
megtérítését.
A lelkészi szolgálat díjazása
62. § (1) A lelkészi szolgálat díjazásáról a díjlevél, illetve a
püspöki kiküldés rendelkezik, melyek tartalmazzák a
lelkész havi rendszeres illetményét, valamint az egyéb
juttatásokat.
(2) Az illetmény törvényes magyar pénznemben, havonta,
utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig fizetendő.
(3) Az illetményről a lelkész részére olyan részletes írásbeli
elszámolást kell adni, amiből a kiszámítás helyessége
ellenőrizhető.
(4) Az egyházmegyei elnökség általában nem járulhat
hozzá, hogy a lelkész juttatásait – azonos szolgálati
jogviszonyon belül – az előző díjlevélhez képest
csökkentsék. Ha a díjlevél bizonyos tételei korszerűtlenek,
az egyházmegyei elnökség köteles ezeknek a tételeknek
megváltoztatását és az azokon alapuló javadalomnak
megfelelő egyenértékkel való pótlását szorgalmazni.
62/A. §
38
(1) A szolgálati jogviszony keretében az egy-
házi önkormányzat tartási kötelezettségéből eredően pénz-
beli és nem pénzbeli juttatásban részesítheti a szolgálati
jogviszonyban álló lelkészt, gyülekezeti munkatársat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tartási kötelezettség kapcsán
adható juttatás formáit, a juttatás módját és mértékét orszá-
gos szabályrendelet határozza meg.
(3) A szolgálatba állító a szolgálati szerződésben rögzíti az
(1) bekezdés szerinti tartási kötelezettségéből eredő juttatás
általa vállalt formáit, módját és mértékét.
63. §
39
(1) A lelkészek rendszeres havi illetményének
minimális mértékét országos szabályrendelet határozza
meg, annak összegét a szolgálatba állító biztosítja.
(2) Országos szabályrendelet rendelkezik arról, hogy
milyen elvek alapján nyújtható országos egyházi támogatás
azon egyházközségeknek, melyek a lelkész minimális
illetményét nem tudják biztosítani.
(3) A lelkészi életpályamodell finanszírozását az
egyházközségi és az intézményi, valamint a lelkészek által
fizetendő szolidaritási hozzájárulás is biztosítja, melynek
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
(4) A lelkészi életpályamodell kiadásait és befizetéseit az
ország egyház költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.
64. § Az egyházközség köteles éves költségvetésében a
lelkész rendes éves szabadsága idejére a helyettesítés
finanszírozására forrást elkülöníteni. A helyettesítés
megszervezéséről több lelkészi szolgálati helyet fenntartó
egyházközség esetén – az illetékes esperes értesítése mellett
– az igazgató lelkész, más esetben az esperes gondoskodik.
Az egyházközséggel szolgálati jogviszonyban nem álló
helyettesítő lelkészt költségtérítés illeti meg, valamint
jogosult a helyettesített lelkész illetményének legfeljebb 50
százalékára, a helyettesítés mértékének arányában.
65. § (1) A gyülekezeti lelkész betegsége vagy tartós
akadályoztatása esetén az egyházközség presbitériuma az
esperes jóváhagyásával határoz a helyettes lelkész
javadalmazásáról. Ha az egyházközség a helyettesítés
terheit nem bírja el, az esperes gondoskodik arról, hogy az
egyházkerülettől támogatást kapjon. A helyettesítés
költségeinek viselésére az egyházközség csak egy évig
kötelezhető.
(2) A helyettes lelkésszel kötött írásbeli megállapodás
rendelkezik a helyettes lelkészi megbízás időtartamáról,
javadalmáról és a szolgálati lakás használatáról.
(3) Gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztésének
esetében a felfüggesztést elrendelő egyházi jogszolgáltatási
szerv rendelkezik a helyettesítés költségeinek a
biztosításáról.
(4) A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén a
helyettesítő lelkész javadalmáról megállapodást kell kötni.
66. § Az egyházközség megválasztott lelkészeinek és az
egyházközségbe kiküldött helyettes lelkésznek, beosztott
lelkésznek költözködési költségeit a fogadó egyházközség
38
Beiktatta a 2014. évi IX. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. november 29-
től.
39
Módosította a a 2018. évi VII. törvény 10. §-a. Hatályos: 2019. január 1-
től.
fizeti.
NEGYEDIK RÉSZ
LELKÉSZI SZOLGÁLAT MAGASABB SZINTŰ
EGYHÁZI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL,
EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKNÉL, VALAMINT
EVANGÉLIKUS EGYESÜLETEKNÉL
XI. fejezet
Lelkészi szolgálat a magasabb szintű
egyházkormányzatoknál
Magasabb szintű egyházi önkormányzatoknál szolgálatba
állított lelkészek
67. § (1) Bármely jogi személyiséggel rendelkező egyházi
önkormányzat közgyűlése dönthet lelkészi szolgálati
jogviszony létesítéséről. A szolgálati jogviszony létesíthető
határozott és határozatlan időre. A szolgálatba álló lelkész
tevékenységéről évente jelentést tesz az illetékes
közgyűlésnek. Az e törvényben a szolgálatba állítót
megillető jogok gyakorlói az adott egyházi önkormányzat
testületei
és
tisztségviselői,
alacsonyabb
egyházkormányzati szint testületei és tisztségviselői nem
gyakorolnak ilyen jogokat. A tájékoztatási jogot az adott
egyházi önkormányzat felügyelője gyakorolja.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház magasabb szintű
egyházkormányzatainál
szolgálatban
álló
lelkészek
szolgálati jogviszonyával kapcsolatban az egyházközség
lelkészeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e
fejezetben,
valamint
külön
törvényb
40
en
foglalt
eltérésekkel. A szolgálatba állítói jogok gyakorlásáról az
illetékes
egyházi
önkormányzat
szabályrendelete
rendelkezhet.
(3)
41
Amennyiben egyházi érdekből az egyház magasabb
szintű egyházi önkormányzatainál szolgálatban álló,
nyugdíjkorhatárt elért lelkész további szolgálata szükséges,
a
lelkész a szolgálatba állítóval kötött írásbeli
megállapodása alapján legfeljebb további 2 évig lelkészként
szolgálhat tovább, ha az írásbeli megállapodáshoz a
területileg illetékes püspök előzetesen, írásban hozzájárult.
68. § Az országos irodában szolgálatban álló lelkészek
szolgálati jogviszonyának részletes szabályairól országos
szabályrendelet rendelkezik.
Az esperesi szolgálat
69. § (1) Az esperes nem áll szolgálati viszonyban az
egyházmegyével.
Tiszteletdíjat
az
egyházmegyei
presbitérium megállapíthat számára.
(2) Az esperest és az őt e tisztségében helyettesítő lelkész
költségtérítésre jogosult.
(3) Az esperesi szolgálat részletes szabályait külön törvény
állapítja meg.
A püspöki szolgálat
70. § (1) A megválasztott és beiktatott püspök szolgálatba
állítója a Magyarországi Evangélikus Egyház.
(2) A püspök illetményét az országos presbitérium állapítja
meg.
(3) A püspöki szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül
40
Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi 2. § (3) bekezdése. Hatályos:
2022. május 27-től.
41
beiktatta a 2022. évi 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2022. május 27-től.
eső körben a püspök, a püspök kérésére az országos iroda,
illetve az állami szervek, illetve bíróságok jogszerű
megkeresése alapján az országos felügyelő adhat.
(4) A püspöki szolgálat részletes szabályait külön törvény
állapítja meg.
XII. fejezet
Lelkészi szolgálat a Magyarországi Evangélikus
Egyház intézményeinél
71. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház vagy az
egyházi önkormányzatok által fenntartott intézményekben
lelkészi szolgálat ellátására csak a lelkészi nyilvántartásban
szereplő lelkész állítható szolgálatba. Ezt megelőzően ki
kell kérni az illetékes püspöktől a választhatósági igazolást,
és biztosítani kell számára a konzultációs jogot.
(2) Az intézmény lelkészét a fenntartói testület választja,
állítja szolgálatba. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az
illetékes presbitérium(ok)nak egyetértési joga van a
szolgálatba állításnál.
(3) Amennyiben ezt a hatályos állami törvények lehetővé
teszik,
a
szolgálatba
állítás
történhet
szolgálati
jogviszonyban is, szolgálati szerződés alapján. Amennyiben
nincs lehetőség a lelkész díjlevél alapján történő szolgálatba
állítására, de a szerződésben szerepel lelkészi szolgálat
ellátására történő utalás, a lelkész jogviszonya e törvény
rendelkezéseinek
megfelelően
lelkészi
szolgálati
jogviszonynak minősül.
(4) Az evangélikus intézményvezetői tisztség betöltése a
szolgálati idő számítása szempontjából lelkészi szolgálati
jogviszonynak minősül.
(5) Eltérő törvényi rendelkezés, illetve megállapodás
hiányában az intézmény lelkészére az e §-ban, valamint az
egyes intézményekre vonatkozó jogszabályokban foglalt
eltérésekkel
az egyházközség lelkészére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
XIII. fejezet
Lelkészi szolgálat evangélikus egyesületeknél
72. § Az evangélikus egyesületek belső szabályzatuk
szerint állíthatnak szolgálatba lelkészeket. A lelkészi
névjegyzékben szereplő lelkész evangélikusként elismert
egyesületben végzett szolgálata szolgálati jogviszonynak
minősül, amennyiben a megbízásban külön utalás szerepel
a szolgálat lelkészi jellegére.
ÖTÖDIK RÉSZ
A NEMLELKÉSZI EGYHÁZI SZOLGÁLAT
XIV. fejezet
A nemlelkészi szolgálat általános szabályai
73. § (1) Nyilvános egyházi szolgálatot az egyház
nemlelkész
tagjai
megbízott
egyházi
munkásként
végezhetnek.
(2) Egyházi munkás az lehet, aki
a) valamelyik egyházközség nyilvántartott tagja,
b) a szolgálat ellátásához szükséges felkészítésben
részesült,
c) meghatározott szolgálatra megbízást kapott.
(3) Az egyházi munkás megbízatása az alábbi szolgálati
területekre terjedhet ki:
a) igehirdetés,
b) tanítás (hitoktatás),
c) lelkigondozás,
d) diakóniai munka,
e) szervezőmunka,
f) egyházzenei (kántori) szolgálat.
(4) A lelkészi munkatárs az az egyházi munkás, aki az
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán
eredményes záróvizsgát tett, és akit a püspök 1997. június
6. előtt erre a szolgálatra ünnepélyesen kibocsátott. Újabb
lelkészi munkatársak kiküldése nem lehetséges.
(5) A gyülekezeti munkatárs az az egyházi munkás, aki az
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán vagy
levelező teológiai tanfolyamán eredményes záróvizsgát tett,
és akit az illetékes püspök hozzájárulásával az
egyházközség közgyűlése a szolgálattal megbíz. A
gyülekezeti munkatársat istentiszteleten a gyülekezeti
lelkész állítja szolgálatba. A gyülekezeti munkatárs
nemcsak egyházközségi, hanem egyéb egyházi szolgálatra
is alkalmazható.
(6) A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházi
munkásától elvárja, hogy
a) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi
szolgálatra,
b) hivatásában feddhetetlenül éljen és szolgáljon,
c)
vegyen
részt
a
szolgálatához
szükséges
felkészítésben,
tartós
megbízatás
esetén
továbbképzésben is,
d) szolgálatát a megbízóval összhangban végezze,
e) munkájáról megbízójának rendszeresen beszámoljon.
(7) Az egyházi munkás a munkájáért személyében felelős.
Amennyiben szolgálatára méltatlanná vagy alkalmatlanná
válik, megbízójának joga és kötelessége, hogy a megbízást
visszavonja.
(8) Az egyházi munkás feladatát önkéntes munkásként,
szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban végezheti.
Mindegyik esetben megilleti a szolgálatával kapcsolatos
indokolt költségeinek megtérítése.
(9) Az egyházi munkást az őt érintő rendelkezésekről
megbízója tájékoztatja.
XV. fejezet
Az egyházi munkások megbízatása
74. § (1) Bármely egyházi önkormányzat vagy intézmény
alkalmazhat egyházi munkást.
(2) Az egyházi munkás határozott idejű (adott feladatra
szóló), vagy határozatlan idejű (tartós) szolgálatra kaphat
megbízást.
(3) Az egyházi munkás határozott idejű megbízást az
egyházi
önkormányzat
hatáskörrel
rendelkező
tisztségviselőjétől,
határozatlan
idejű
megbízást
presbitériumától kap.
(4) A határozatlan idejű megbízatásról megbízólevelet –
szükség esetén szolgálati szerződést – kell kiállítani. Ekkor
az egyházi munkás szolgálatba állítása és eskütétele
istentiszteleten történik, melynek megtörténtét a következő
presbiteri ülésen kell jegyzőkönyvbe venni.
(5) Az egyházi intézményekben az egyházi munkás
határozott idejű megbízást a hatáskörrel rendelkező
szakmai vezetőtől, határozatlan idejű megbízást – az
intézmény
vezetőjének
egyetértésével
–
az
igazgatótanácstól kap. Határozatlan idejű megbízatás esetén
az egyházi munkás szolgálatba állítása és eskütétele az
intézményben tartott istentiszteleten történik.
(6) Az egyházi munkás tartós megbízatás esetén esküvel
kötelezi magát, hogy
a) a közösséget építi,
b) az egyház rendjét megtartja,
c) a szolgálati titkot megőrzi,
d) a rábízott szolgálatot hűségesen végzi.
(7) Az egyházi munkás megbízójától írásbeli bejelentés
alapján kérheti felmentését a szolgálatból.
(8) Az egyházi munkás szolgálatával és megbízatásával
kapcsolatos vitás tanítási kérdésekben a felettes egyházi
önkormányzat lelkészi vezetője, minden egyéb kérdésben
az adott egyházi önkormányzat presbitériuma, illetve a
fenntartó dönt.
HATODIK RÉSZ
FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA
75. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden
egyházközségi tagja végezhet hivatalos egyházi szolgálatot,
ha arra felkészítették és megbízást kapott. Ezért az egyház
feladatának tekinti, hogy az alkalmasnak minősített és a
szolgálatot vállaló tagjait felkészítse és meghatározott
egyházi szolgálattal megbízza.
(2) Az egyházi szolgálatra való felkészítés céljából a
Magyarországi Evangélikus Egyház a különböző egyházi
szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon oktatja
egyházunknak a Szentíráson és a hitvallási iratokon alapuló
tanítását, a hitvallásokat, az egyház történetét és életét,
feladatait, valamint az egyházi szolgálathoz szükséges
ismereteket.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tartja
és végzi valamennyi szolgálatban álló egyházi munkás és
tisztségviselő továbbképzését.
76. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjait,
egyházi munkásait a következő szolgálatokra készíti fel:
a) lelkészi szolgálatra,
b) hittantanári, hitoktatói szolgálatra,
c) kántori szolgálatra,
d) evangélizációs és missziói szolgálatra,
e) diakóniai szolgálatra,
f) egyházi ifjúsági- és gyermekmunka területén
végzendő szolgálatra,
g) egyéb egyházi szolgálatra.
(2) Az egyházi szolgálatra való felkészítés az erre a célra
fenntartott egyházi – megfelelő megállapodás esetén állami
– intézményekben vagy szervezett tanfolyamokon és
konferenciákon történik.
(3) Az egyházi szolgálatra felkészítés egyházi intézményei:
a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az annak
részét képező Evangélikus Teológus Otthon,
b) egyéb egyházi felsőoktatási intézmények,
c) Kántorképző Intézet,
d) missziói intézetek és otthonok,
e)
42
felnőttképzés.
77. § (1) A lelkészi szolgálatra való felkészítés intézménye
az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az annak részét
képező Evangélikus Teológus Otthon.
(2) A hittantanári és hitoktatói szolgálatra történő
felkészítés az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és
azokban az államilag akkreditált tanár- és tanítóképző
felsőoktatási
intézményekben
folyik,
amelyek
az
Evangélikus Hittudományi Egyetemmel erre nézve
megállapodást kötnek.
78. § A kántorképzés a Kántorképző Intézetben, vagy más
– az országos egyházzenei bizottság által elismert –
intézményben vagy tanfolyamon történik. A Kántorképző
Intézet a kántori és egyházzenei szolgálatok ellátására
készít fel és képesít. Az országos egyházzenei bizottság
minősíti és látja el kántori oklevéllel azokat, akik a kántori
tanfolyamokat elvégezték. A más intézményben vagy
42
Módosította a 2012. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
tanfolyamon végzettek képesítésének elismeréséről az
országos egyházzenei bizottság dönt.
79. § Az egyházban folyó evangélizációs és missziói
munka
szolgálóinak
képzése,
továbbképzése
tanfolyamokon történik. A különleges (iszákosmentő,
külmissziói stb.) feladatokhoz szükséges oktatói személyzet
biztosítása az országos evangélizációs és missziói bizottság
feladata.
80. §
43
A
diakóniai
intézményekben
és
az
egyházközségekben folyó szeretetszolgálat hivatalos
végzésére
a
felkészítés
diakóniaimunkás-képző
intézetekben folytatható.
81. § Az egyházban folyó ifjúsági és gyermekmunka
területén végzett szolgálatra a felkészítés tanfolyamokon és
konferenciákon történik.
82. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház olyan
képzésekre törekszik, amelyek állami akkreditációt
nyernek, de végezhet államilag nem akkreditált képzést is.
(2) A képzésről a képző intézmény képesítést igazoló
oklevelet, a tanfolyamokat elvégzéséről bizonyítványt
bocsát ki.
(3) Az államilag akkreditált egyházi intézmények által
kiállított oklevelek általános érvényűek. A nem akkreditált
intézmények
oklevelei,
valamint
a
tanfolyamok
bizonyítványai egyházi belső használatra érvényesek.
(4) Az olyan szolgálatok ellátásához, amelyekhez speciális
(pedagógusi, ápolói, szociális gondozói stb.) szakismeret
szükséges, figyelembe kell venni a megfelelő állami
intézményekben szerzett képesítést igazoló oklevelet.
(5) Az egyes állások betöltéséhez, illetve a szolgálatokra
való megbízáshoz szükséges képesítést munkakörönként
kell megállapítani.
83. § (1) A vizsgakötelezettséggel is járó, az egyházi
szolgálatra felkészítő tanfolyamokat és konferenciákat
szervezhetik:
a) az önálló önkormányzati testülettel rendelkező
egyházközségek,
egyházmegyék,
egyházkerületek,
országos egyház,
b) az erre szakosodott intézmények,
c) az egyház egyesületei.
(2) A tanfolyamokon és konferenciákon oktatói megbízást
kaphatnak:
a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói,
b) a megfelelő képesítéssel rendelkező lelkészek,
c) az erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok,
d) a megfelelő képesítéssel rendelkező szakértők.
(3) A megbízást a tanfolyamokon és konferenciákon való
előadásra a tanfolyam vagy konferencia rendezői adhatják.
84. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
együttműködhet nem általa fenntartott felsőfokú oktatási
intézményekkel (különösen az egyházi nevelésben,
oktatásban, szeretetszolgálatban részt vevő) egyházi
munkások képzése céljából. Ilyen együttműködésről a
zsinat vagy az Evangélikus Hittudományi Egyetem
Egyetemi Tanácsa dönthet.
85. § Az egyházi szolgálatra való felkészítésnek a
törvényben nem szabályozott kérdéseit az illetékes
intézmények,
egyházi
önkormányzati
testületek
43
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 11-től.
szabályozzák.
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
86. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –
2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát
veszti az egyházi szolgálatról és az egyház szervezetéről
szóló, többször módosított 1997. évi II. törvény 1-59. §-a,
valamint az egyházközségben végzett egyházi szolgálatról
és az egyházközség önkormányzatáról szóló, többször
módosított 1997. évi III. törvény 1-24. §-a.
(2) Az 59. §, a 60. § (1) bekezdése, valamint a 64.§ 2007.
január 1-jén lép hatályba. Eddig az időpontig a zsinat és az
országos közgyűlés köteles megalkotni az érintett
törvényhelyekben
említett
finanszírozási
igényekre
vonatkozó szabályozást.
87. § (1)
E
törvény
10.
§-ában
foglalt
összeférhetetlenséget minden lelkész köteles 2006. június
30-ig megszüntetni.
(2) E törvény hatályba lépése előtt létesített elfoglaltságokat
(54.§) 2006. június 30-ig kell bejelenteni az illetékes
presbitériumnak.
88. § Ahol jogszabály segédlelkészt említ, a továbbiakban
beosztott lelkészt kell érteni.
2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRŐL ÉS
IGAZGATÁSÁRÓL
ELSŐ RÉSZ
AZ EGYHÁZKÖZSÉG
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
Az egyházközség meghatározott területen működő, a
saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige
hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk
gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége.
2. §
(1)
1
A Magyarországi Evangélikus Egyház minden
egyházközsége jogi személy. Az egyházközség területi
határait az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg.
Magyarország minden lakóterülete területi, közlekedési
vagy nemzetiségi szempontok alapján valamelyik
egyházközség része. Az egyházközség székhelye az
egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott és a hivatalos
országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és
adminisztratív központ.
(2) Az egyházközségnek saját lelkésze, önálló döntéshozó
és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van,
és istentiszteleti hellyel rendelkezik.
3. §
(1) Az egyházközséget megilleti az önkormányzás
joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselőit maga választja,
egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, intézményeket
hozhat létre. Az egyházközség kötelessége, hogy saját
területén az egyházi szolgálat feltételeit biztosítsa, ennek
érdekében köteles megalakítani önkormányzati testületeit,
megválasztani tisztségviselőit, gondoskodni a szükséges
anyagi eszközökről és a lelkészi hivatal működéséről.
(2) Az egyházközségnek, mint a Magyarországi
Evangélikus Egyház részének joga, hogy részt vegyen
annak
törvényhozásában,
kormányzásában
és
igazságszolgáltatásában. Ezt a jogát a törvényben
meghatározott tagjai és küldöttei révén gyakorolja úgy,
hogy közvetlen vagy közvetett képviselettel jelen van az
egyházmegyei, egyházkerületi és országos igazgatási és
jogszolgáltatási szinteken, azok választási és döntési
folyamataiban, és a zsinat munkájában. Fentiek teljesülése
érdekében joga a Magyarországi Evangélikus Egyház
életének egészét és részterületeit ismerni, beleszólni
kérdéseibe és döntéseibe, illetőleg kötelessége arányos
mértékben részt vállalni az egyház egészének feladataiból,
gondjaiból és terheiből. A jogok és kötelességek mértékénél
a szervezett lelkészi állások számát, az egyházközségi
tagok létszámát, valamint a közterhek viselésének mértékét
kell lehetőség szerint figyelembe venni.
(3) Az egyházközségek joga a székhely és az evangélikus
egyházközség megjelölésen túl – az egyházmegyei
közgyűlés jóváhagyását követően – választott név
használata.
(4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belső életét a
hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza.
(5) Az anyakönyvek, az egyházközségi nyilvántartások
vezetése, az irattár és levéltár kezelése, az értéktárgyak
őrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hivatal
feladata. A lelkészi hivatal ügyrendjét egyházközségi
szabályrendelet
szabályozza.
A
hivatal
előírásos
1
Módosította a 2019. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. július 15-től.
működéséért az egyházközség elnöksége a felelős.
4. § (1) Az újonnan alakult egyházközség a szerveződés
időszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat akkor
is, ha az egyházközséget meghatározó követelmények
mindegyikét még nem teljesíti, amennyiben azt az
egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja.
(2)
2
Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételeinek
nem tud eleget tenni vagy a felettes egyházkormányzati
szint
számvevőszéke
kezdeményezi
az
önállóság
megszüntetését, az egyházmegyei közgyűlés által kijelölt
egyházközség vagy egyházközségek részévé válik. A
döntést az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.
II. fejezet
Az egyházközség részei
Általános rendelkezések
5. § (1)
Az egyházközség részekre (egyházakra)
tagolódhat, de az egyházközségi jogok és kötelességek
tekintetében egyetlen egységként szerepel.
(2) A szervezettség mértéke szerint az egyes részek
lehetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház
és szórvány.
(3) Amennyiben az egyházközség része a meghatározó
feltételeknek nem tud eleget tenni, az egyházközség
közgyűlése dönt jellegének megváltoztatásáról, amelyet az
egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá.
(4)
3
Amennyiben az egyházközség bármely részének
valamely
joga
gyakorlásához vagy kötelezettsége
teljesítéséhez a hatályos magyar jog szabályai szerint
szükséges a jogi személlyé válása, a szolgálati út
betartásával az országos presbitériumtól kérheti önálló jogi
személlyé nyilvánítását országos szabályrendelet alapján.
Anyaegyház
6. § (1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az
egyházközség székhelye van, és amelyhez legalább egy
leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik.
(2) Az anyaegyház kötelessége, hogy az egyházközséghez
tartozó leány- és fiókegyházakat, illetve a szórványokat
gondozza és segítse.
Társegyház
7. § (1) A társegyházak a társult egyházközség társulási
egyezménnyel létrehozott részei, melyek egymással
egyenrangúak.
(2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást, de
külön felügyelőjük, presbitériumuk és tisztségviselőik
vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálkodással
rendelkeznek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak,
kivéve a társulási egyezményben rögzített kérdéseket.
Leányegyház (filia)
8. § A leányegyház az egyházközség azon része,
amelynek nincs önálló lelkésze és felügyelője, de
presbitériummal (élén gondnokkal), önálló gazdálkodással
és saját istentiszteleti hellyel rendelkezik. Az anyaegyház
gondozása alatt áll, gazdálkodását az anyaegyház
számvevőszéke is ellenőrzi.
2
Módosította a 2011. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2011. március 1-től.
3
Módosította a 2022. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től.
Fiókegyház
9. § (1) A fiókegyház az egyházközség azon része,
amelynek nincs önálló lelkésze, felügyelője, presbitériuma
és gazdálkodása, általában saját istentiszteleti hellyel sem
rendelkezik, de a helyi ügyek intézésére és szervezésére
gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot
delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll.
(2) A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját
elhatározásából leányegyházzá szerveződhet. Vita esetén az
egyházmegyei közgyűlés dönt.
Szórvány
10. § (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi
egyházközségi
szervezet
és
gazdálkodás
nélkül
egyházközségi tagok élnek.
(2) A szórvány a megfelelő feltétel teljesítésével, saját
elhatározásából fiókegyházzá szerveződhet. Vita esetén az
egyházmegyei közgyűlés dönt.
III. fejezet
Külön szabályozást igénylő egyházközségek
Újonnan alakult egyházközség
11. § (1)
Újonnan alakuló egyházközség az az
egyházközség,
amelyik
társ-,
illetve
leányegyház
önállósodásával, korábban több egyházközséghez tartozó
részek egyesítésével, nagy lélekszámú egyházközség
részekre
válásával
vagy
korábbi
egyházközségek
társulásával, illetve összevonásával újonnan jön létre.
(2)
Az
egyházközség
alakulásához
az
illetékes
egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása
szükséges. Egyházi érdekből az egyházmegyei közgyűlés
az
egyházkerületi
közgyűlés
jóváhagyásával
új
egyházközség megalakítását rendelheti el. Ebben az esetben
az egyházmegyei elnökség összehívja az önállósulni kívánó
közösség közgyűlését.
(3) Az egyházközség megalakulásakor meg kell határozni
azt az időpontot, ameddig az egyházközséget meghatározó
feltételeket biztosítani kell. Amennyiben ez nem történik
meg, az alakulás előtti helyzet áll vissza, illetve az
egyházmegyei közgyűlés dönt jogállásáról.
Társult egyházközség
12. § Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben
a lelkészi szolgálat célszerűbb beosztása, gazdasági vagy
egyéb szempontok miatt korábbi egyházközségek vagy
újonnan alakult egyházközség társegyházai, illetve egy
egyházközség társult viszonyra lépett részei közösen
tartanak fenn lelkészi állást, és ezt a társulást nevükben is
hordozzák.
13. § (1) A társulást az abban érintett közgyűlések
határozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a
közgyűléseken az esperes és az egyházmegyei felügyelő,
illetve azok helyettesei elnökölnek. A társulást az
egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.
(2) A társult egyházközségek részei közös lelkészi állást
tartanak fenn. A társulásban résztvevők a társegyházak
számára külön választanak saját hatáskörű felügyelőt és
tisztségviselőket. A felügyelők közül az egyik egyúttal a
társult egyházközség közös felügyelője, míg a másik
(illetve a többi) másodfelügyelő.
(3) Az egyházközségi közgyűlések – a társulás
kimondásakor – társulási egyezményben meghatározzák a
társult egyházközség
a) székhelyét,
b) lelkészének díjlevelét,
c) anyagi fenntartásához szükséges hozzájárulás
mértékét,
d) közgyűlése és presbitériuma összehívása módját és
minimális gyakoriságát,
e) presbitériumába a társegyházak által küldött tagok
számát, valamint a presbitérium hatáskörébe tartozó
kérdéseket,
f) a felügyelőjének és másodfelügyelőjének (illetve
másodfelügyelőinek) hatáskörét,
g) elnökségének hatáskörét.
14. § A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik
ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.
Szórványegyházközség
15. § (1) Szórványegyházközség az az egyházközség,
amelyben az egyházközségi tagok számának több mint 60
százaléka szórványokban él.
(2) A szórványegyházközség jogosult azokra a
támogatásokra, melyeket a szórványokkal rendelkező
egyházközségek segítésére hoznak létre.
IV. fejezet
Az egyházközség önkormányzati testületei
Egyházközségi közgyűlés
16. § (1)
A közgyűlés az egyházközség legfőbb
döntéshozó testülete, amely az egyházközség nagykorú
tagjaiból áll.
(2) A közgyűlésnek hivatalból tagja az egyházközség
összes tisztségviselője. Távolmaradásuk esetén kötelesek
magukat kimenteni.
(3) A közgyűlés a több közigazgatási területen fekvő, vagy
több istentiszteleti hellyel rendelkező egyházközségek
esetében az egyházközség részeiben külön-külön is
megtartható.
4
Ebben az esetben a részközgyűlések
szavazatait összesíteni kell. A részközgyűlések esetében
minden közgyűlési tag szavazati jogával egy kérdésben
csak egyszer élhet.
17. § (1) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal
össze kell hívni. Az egyházközségi közgyűlést a lelkész és
az egyházközségi felügyelő hívja össze, kivéve azokat az
eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az
egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Azokban az
egyházközségekben, ahol képviselő-testület működik, az
évenkénti közgyűlést a képviselő-testület nyilvános ülése
helyettesítheti.
(2) A közgyűlési tagok egytizedének írásban előterjesztett
kérelmére az elnökség köteles 3 héten belüli időpontra
közgyűlést összehívni.
(3) A közgyűlési tagok jogosultak a döntéshez szükséges
iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve
előzetesen írásos hozzászólást benyújtani.
(4) Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség
elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket,
amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei
elnökség tagjainak biztosítja.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedő részleteit
4
Az első mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos:
2012. szeptember 28-tól.
és formáit egyházközségi szabályrendelet rögzítheti.
(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az
elnökségnek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra
felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.
18. § (1)
Az egyházközségi közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartoznak az egyházközség életének legfőbb
jelentőségű kérdései:
a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelőjét,
a presbitérium és a képviselő-testület tagjait, valamint
az általános tisztújítás alkalmával minden egyéb
nemlelkészi tisztségviselőt, a jelölőbizottság és a
számvevőszék tagjait. Az egyházközség egyes részei
saját
tisztségviselőiket
és
presbitereiket
részközgyűlésükön maguk választják.
b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz
létre és szüntet meg, illetve megszüntetésüket
kezdeményezi.
c) Határoz az egyházközség szervezeti jellegének
átminősítéséről,
és
ezeket
jóváhagyásra
az
egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.
d) Dönt új lelkészi állás szervezéséről.
(2) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak még
a következő kérdések:
a)
5
b) Határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról,
eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről
a presbitérium által előterjesztett javaslatok alapján. Az
ingatlanok
tulajdonjogának
a
változásához
az
egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges.
c)
Évenként
meghallgatja
és
megvitatja
az
egyházközség
lelkészének
és
presbitériumi
megbízottjának jelentését az egyházközség lelki és
anyagi helyzetéről.
d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot.
e)
6
Küldő jogával él az egyházmegyei közgyűlési
küldöttek megválasztásakor.
f) Rendkívüli választás esetén megválasztja – a
felügyelő kivételével – az egyházközség nemlelkészi
tisztségviselőit, illetve a jelölőbizottság és a
számvevőszék tagjait.
Egyházközségi képviselő-testület
19. § Az egyházközség választott testülete a képviselő-
testület (képviseleti közgyűlés), amelyet a közgyűlés
választ konfirmált tagjai közül. Az egyházközségi
képviselő-testület a közgyűlés feladatait látja el, kivéve a
közgyűlés
kizárólagos
hatáskörébe
utalt
ügyeket.
Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg.
20. § (1) Egyházközségi képviselő-testületet azokban az
egyházközségekben kell választani, ahol az egyházközségi
tagok száma a 4000-t meghaladja. Azokban az
egyházközségekben is lehet képviselő-testületet választani,
ahol az egyháztagok száma ennél kisebb. A képviselő-
testület tagjainak száma 50-nél kevesebb nem lehet. Az
anya- és leányegyházakból álló egyházközségek képviselő-
testülete az egyházközség részeinek presbitériumaiból,
valamint választott tagokból tevődik össze. A képviselők
számának meghatározásánál az egyházközségi tagok
számbeli megoszlását kell figyelembe venni.
5
Hatályon kívül helyezte a a 2017. évi VIII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018.
január 1-től azzal, hogy hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási
ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
6
Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
(2) A társult egyházközségek létszámuktól függetlenül
közös képviselő-testületet alakíthatnak a közös ügyek
intézésére. Az ilyen képviselő-testületek hatásköre csak a
társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki.
(3) Az egyházközségi képviselő-testületnek hivatalból
tagjai a presbitérium tagjai. A képviselő-testület választott
tagjainak száma meg kell, hogy haladja a presbitérium
létszámát.
(4) A képviselő-testület azon tagját, aki az írásban
összehívott képviselő-testület üléséről – egy választási
cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad,
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.
21. § (1)
Az egyházközségi képviselő-testületet az
egyházközség elnöksége hívja össze, az egyházközségi
presbitériummal egyező módon, kivéve azokat az eseteket,
amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei
elnökségnek biztosítja.
(2) Az egyházközségi képviselő-testület ülései az
egyházközség tagjai számára általában nyilvánosak.
(3) Minden egyéb, nem szabályozott kérdésben a
közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Egyházközségi presbitérium
22. § (1) Az egyházközségnek, illetve részeinek általános
hatáskörű képviseleti testülete a presbitérium, amelyet a
közgyűlés választ konfirmált tagjai közül.
(2)
7
A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség
valamennyi lelkésze, az egyházközségi felügyelő és
másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma
hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott
lelkész tanácskozási joggal vesz részt a presbitérium
ülésein.
(3) A presbitérium azon tagját, aki az írásban összehívott
presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3
alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről,
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.
23. § (1) A presbitériumot szükség szerint, de évente
legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az
egyházközségi elnökség hívja össze, kivéve azokat az
eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az
egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Leányegyházban a
presbiteri ülést a lelkész és a leányegyház gondnoka hívja
össze.
Társult
egyházközségek
presbitériumának
összehívását a társulási egyezmény szabályozza.
(2) A presbitérium tagjai egynegyedének írásban
előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli
időpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5 fő
írásban kezdeményezheti az egyházmegyei elnökségnél
általa
vezetett
presbiteri
ülés
összehívását.
Az
egyházmegyei elnökség – az egyházkerületi elnökség
egyidejű értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról.
(4) A presbiteri ülés időpontjáról, tárgyáról és napirendjéről
a presbitérium tagjait tájékoztatni kell. A presbitérium
tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni
vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzetesen írásos
hozzászólást benyújtani.
(4a)
8
Az egyházközségi presbitérium ülése nem nyilvános.
(5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházközség
elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket,
amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei
elnökség tagjainak biztosítja.
7
Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
június 30-tól.
8
Beiktatta a 2014. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2015. július 1-től.
(6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell
vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2
jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie.
24. § Az
egyházközségi
presbitérium
hatáskörébe
tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a
közgyűlés, illetve a képviselő-testület hatáskörébe utalva,
így különösen az alábbiak:
a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi
életének szervezésében, irányításában és felügyeletében.
E célból bizottságokat hozhat létre, amelyek a
presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak,
javaslataikat a presbitérium hagyja jóvá, munkájukért a
presbitérium felelős.
b) Eljár az egyházközségi lelkészi állás betöltésénél a
törvény előírásai szerint, és dönt a helyettes lelkész
javadalmazásáról.
c) Előkészíti az egyházközségi közgyűlést, illetve a
képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve
a képviselő-testületi ülés határozatait.
d)
Magasabb
egyházkormányzati
szintek
tisztségviselőinek megválasztása előtt az egyházközség
nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak.
e)
9
Tárgyalja és - az egyházközségi számvevőszék
jelentésének meghallgatását követően - elfogadja az
éves költségvetést és beszámolót.
f) Intézkedik az egyházi épületek és egyéb ingatlanok
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása
ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzésekről,
a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül.
g) Dönt az egyházközségi alkalmazotti álláshelyek
létesítéséről és a bérezésről. Határozatlan idejű
megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak.
h) Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet
másképp nem rendelkezik, megválasztja az igazgató
lelkészt.
i) Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait.
j) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival
kapcsolatos feladatait
k)
10
Gyakorolja a magasabb egyházkormányzati szintek
elnökségének megválasztásakor az egyházközséget
megillető szavazati jogot.
Egyházközségi elnökség
25. § (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó
testülete az elnökség, feladata az egyházközség életének
irányítása.
(2)
11
Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a
felügyelő, akik együttes joggal és felelősséggel vezetik és
képviselik az egyházközséget, és annak összes ügyeit
egyetértőleg intézik az erre vonatkozó egyházközségi
szabályrendelet szerint.
(3) Az egyházközségi elnökség lelkészi tisztségviselője az
egyházközségben megválasztott és beiktatott, vagy oda
kiküldött – helyettes – lelkész.
(4) Az egyházközségi elnökség felelős a presbitériumi, a
közgyűlési,
illetve
képviselő-testületi
határozatok
végrehajtásáért.
26. § Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések előtt
9
Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
10
Beiktatta a 2011. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
június 30-tól.
11
Módosította a 2010. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.
kibővített elnökségi ülést lehet tartani, amelynek tagjai az
elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői.
27. § (1) Az elnökség irányítja az egyházközségi
tisztségviselők szolgálatát és vezeti a presbitérium, a
közgyűlés és a képviselő-testület munkáját. Építi a
gyülekezeti közösséget, és őrzi annak belső békéjét.
(2) Az elnökség felelős az egyházközség egész
háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy
a) az egyházközségi számadások és költségvetések az
előírásoknak megfelelően készüljenek el,
b) az egyházközség teljesítse adminisztratív és anyagi
kötelezettségeit,
c) az egyházközségi gazdálkodás a költségvetéseknek
megfelelően folyjék,
d) az egyházközség megszerezze az egyházi felettes
testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre
nézve az egyházi törvények rendelkeznek.
(3) Az alkalmazottak és a munkaviszonyban álló
nemlelkészi tisztségviselők felett – díjazásuk kivételével – a
munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.
(4) Az egyházközségi elnökség tagjai a vonatkozó
jogszabályokban előírt módon gyakorolják utalványozási
jogukat.
28. § (1) Azokban az egyházközségekben, ahol 2 vagy
több gyülekezeti lelkész szolgál, a gyülekezeti lelkészek
közül az egyik igazgató lelkész. Az igazgató lelkész az
egyházközségi elnökség lelkészi tagja.
(2) Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet
másként nem rendelkezik, az igazgató lelkészt a
presbitérium választja, és a megbízás 3 évi időtartamra szól.
Az igazgató lelkész e tisztségre újraválasztható.
Amennyiben nincs megválasztott igazgató lelkész, akkor a
választásig az adott egyházközségben végzett szolgálatára
nézve legidősebb lelkész látja el az igazgató lelkészi
feladatokat.
(3) Ahol törvény az egyházközségi elnökség lelkész tagját
említi, ott többlelkészes egyházközségben az igazgató
lelkész értendő.
(4) Az igazgató lelkész helyettesítéséről az egyházközség
szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.
29. § (1) Az igazgató lelkész az egyházközség felelős
lelkésze. Felelős az egyházközségben folyó minden
tevékenységért, az egyházközségben működő többi lelkészt
egyházi tevékenységében felügyeli.
(2) Az igazgató lelkész
a)
gondoskodik
az
egyházközség
gyülekezeti
alkalmainak folyamatos ellátásáról,
b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben,
c)
a
felügyelővel
egyetértésben
irányítja
a
presbitériumot,
d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését.
(3) Az egyházközség területén az igazgató lelkész
engedélye nélkül – a hivatalosan eljáró esperesen és
püspökön, illetve ezek megbízottain kívül – senki egyházi
szolgálatot nem végezhet, kivéve haldoklónál és
szükségkeresztelésnél.
30. § (1) Az egyházközségi felügyelő az a rendezett
életvitelű konfirmált egyházközségi tag, akit az
egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy – a
lelkésszel együtt – az egyházközség vezetője legyen.
(2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni
az egyházközség működésének feltételeire, segíteni a
gyülekezeti munkát, figyelemmel kísérni és irányítani a
személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését.
Kezdeményezi az egyházközségi tisztségviselők és
alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését.
(3) A felügyelő munkájának segítésére másodfelügyelő
választható, aki a felügyelő helyettese is. Ahol nincs
másodfelügyelő, a felügyelő helyettese a gondnok, ennek
hiányában a jegyző.
31. § (1) A társegyházi felügyelő a társegyház vezetője a
lelkésszel és az egyházközségi felügyelővel együtt.
(2) A társegyházi felügyelő hatásköre a társegyház belső
ügyeiben az egyházközségi felügyelő hatáskörével azonos.
Másodfelügyelőként támogatja a társult egyházközség
felügyelőjének munkáját.
V. fejezet
Az egyházközség tisztségviselői
32. § (1) Az egyházközségi közgyűlés az önkormányzati
feladatok ellátására és az egyházközség működésének
biztosítására tisztségviselőket választ. Az egyházközség
kötelessége gyülekezeti (parókus) lelkészt, felügyelőt,
gondnokot, számvevőszéki elnököt, jegyzőt, pénztárost, és
lehetőség szerint kántort választani. Szükség szerint
egyházközségi
szabályrendeletben
meghatározott
feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat.
(2) Több közigazgatási területen fekvő egyházközségben az
egyházközségi részek a vonatkozó törvények szerint
önállóan választanak vagy választhatnak tisztségviselőket,
akik hatáskörüket az egyházközség illetékes részében
gyakorolják, és akik az egyházközségi presbitériumnak
hivatalból tagjai. Feladatkörükről és jogaikról az
egyházközségi közgyűlés külön is rendelkezhet.
33. § A gondnok, a pénztáros, illetve az egyéb
tisztségviselők feladatkörét, illetve a kántori szolgálatot
alkalmazottak, munkaviszonyban álló tisztségviselők,
illetve önkéntes munkások is elláthatják. A kántori
szolgálatot szolgálati jogviszonyban is el lehet látni.
Lelkészi tisztségviselők
34. § Az egyházközség lelkészi tisztségviselője az
egyházközségben megválasztott és beiktatott lelkész vagy
oda kiküldött helyettes lelkész.
35. § Az
egyházközség
lelkészi
tisztségviselőjének
feladata a presbitérium munkájában való részvétel, valamint
minden olyan feladat, amivel az egyházközségi közgyűlés,
képviselő-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza.
Nemlelkészi tisztségviselők
36. § (1) A gondnok az a rendezett életvitelű közgyűlési
tag, akit az egyházközségi közgyűlés meghatározott
időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és
dologi természetű ügyeinek intézésére választ.
(2) Különböző feladatok elvégzésére feladatkörük
meghatározásával több gondnok is választható.
37. § (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag,
akit az egyházközségi közgyűlés választhat, hogy a lelkész
munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének
és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A kántor választása
6 évre szól, amennyiben erről az egyházközségi közgyűlés
másképp nem rendelkezik.
(2) Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat
kérdéseit külön törvény szabályozza.
38. §
12
(1) Az egyházközségi számvevőszéki elnök az a
rendezett
életvitelű
egyházközségi
tag,
akit
az
egyházközségi közgyűlés választ, hogy a 3-7 tagú,
választott
számvevőszékkel
az
egyházközség,
az
egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek
gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve
szükség esetén eljárjon.
(2) Az egyházközségi számvevőszéki elnök irányítja az
egyházközségi számvevőszék munkáját és kezdeményez
valamennyi eljárási cselekményt. Az egyházközségi
számvevőszék belső működését saját hatáskörében
határozza meg.
39. § Az egyházközségi jegyző az a rendezett életvitelű
közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ,
hogy a közgyűlések, képviselő-testületi ülések, valamint a
presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezesse.
40. § Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű
egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés
választ, hogy az egyházközség pénzkezelését és gazdasági
ügyintézését végezze.
Egyéb tisztségviselők
41. § Az egyházközségi közgyűlés bizonyos feladatok
ellátására egyéb tisztségviselőket (gyülekezeti munkatárs,
hitoktató, pedagógus, jogtanácsos, könyvtáros, levéltáros
stb.) is választhat. Feladatkörüket és megbízatásuk idejét
egyházközségi szabályrendelet határozza meg.
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYHÁZMEGYE
VI. fejezet
Általános rendelkezések
42. § Az egyházmegye meghatározott területen levő
egyházközségek egyházigazgatási szervezete, testvéri,
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere.
Az egyházmegye kérheti önálló jogi személlyé
nyilvánítását.
43. § (1) Az egyházmegye
a) összefogja a területén lévő egyházközségeket, segíti
és szervezi közös alkalmaikat,
b) összehangolja az egyházközségekben végzett egyházi
szolgálatokat,
c) felügyeli az egyházmegyében az egyházi szolgálat
zavartalanságát.
(2) Működése érdekében megválasztja önkormányzati
testületeit és tisztségviselőit, és meghozza azokat a
szolgálati, gazdasági, szervezeti és szervezési döntéseket,
amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belső
önkormányzatának és jogi önállóságának sérelme nélkül –
érintik.
44. § Az egyházmegye adminisztrációs központja az
esperesi hivatal. A hivatal működési rendjét és működési
feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg.
45. § (1)
Az egyházközségek elnevezését és az
egyházmegyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván,
s azt, illetve annak változásait az egyház hivatalos lapjában
közzéteszi.
(2) Egyházközségeknek egyik egyházmegyéből másikhoz
12
Módosította a 2011. évi II. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. március 1-től.
való csatolásról az érintett egyházmegyei közgyűlések
véleményével
ellátott
előterjesztés
alapján
az
egyházkerületi közgyűlés dönt. Vitás esetben, vagy ha
különböző egyházkerületekhez tartozó egyházmegyékről
van szó, a zsinat dönt.
VII. fejezet
Az egyházmegye önkormányzati testületei
Egyházmegyei közgyűlés
46. § Az
egyházmegyei
önkormányzat
döntéshozó
testülete az egyházmegyei közgyűlés.
47. § Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartoznak
az egyházmegye életének legfőbb kérdései:
a)
13
Megállapítja, és jegyzőkönyvbe foglalja az
egyházközségi presbitériumok által megválasztott
esperes, illetve egyházmegyei felügyelő beiktatásának
megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint
meghatározza az esperesi hivatal rendjét és működési
feltételeit.
b)
14
Megválasztja az esperes és az egyházmegyei
felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, a
számvevőszék és az egyházmegyei bizottságok tagjait.
c)
Megválasztja
az
egyházkerületi
közgyűlés
egyházmegyei küldötteit.
d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit.
e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot.
f) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a
számvevőszék jelentését, a bizottságok javaslatait, és
elrendeli a szükséges tennivalókat.
g) Jóváhagyja az egyházmegyei presbitérium jelentését
az
egyházmegye
egyházközségeinek
éves
költségvetéséről és beszámolójáról.
h)
Tárgyalja
és
elfogadja
az
egyházmegye
presbitériumának jelentését az egyházmegye éves
költségvetéséről és beszámolójáról, az egyházmegye
kezelésében levő pénzeszközök egyházközségek közötti
elosztásáról.
i) Egyházmegyei intézményeket alapít, illetve szüntet
meg.
j) Jóváhagyja az egyházközségek területének és
szolgálati viszonyainak változását. Az egyházközségek
közötti vitás esetekben határoz, amely határozata ellen
az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni.
k) Dönt az egyházmegye alkalmazottainak és
tisztségviselőinek díjazásáról.
l) Jóváhagyja az egyházközség által választott név
használatát.
m) Dönt mindazon ügyekben, amelyeket törvény a
hatáskörébe utal, valamint amelyeket az egyházmegyei
presbitérium a közgyűlés elé terjeszt vagy hatáskörébe
utal.
48. § (1) Az egyházközségi közgyűlések az egyházmegyei
közgyűlési küldötteiket az általános tisztújítás keretében
választják. Egyházmegyei közgyűlési tagságra csak
rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag
választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek
legalább 5 éve megfelelt.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés szavazati joggal
rendelkező tagjai:
13
Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 30-tól.
14
Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
a)
15
hivatalból: az egyházmegyei presbitérium tagjai, az
egyházmegyéhez tartozó egyházközségek elnökségei,
valamint az egyházmegyében szolgáló valamennyi
gyülekezeti lelkész és másodlelkész,
b) választás alapján: az egyházmegyéhez tartozó
egyházközségek önálló gyülekezeti lelkészi állásonként
egy-egy választott nemlelkész küldötte.
(3) Amennyiben az egyházmegyében valaki egyidejűleg
több jogon is tagja a közgyűlésnek, a közgyűlésen akkor is
csak egy szavazati joggal rendelkezik.
(4)
16
Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok
mindazon lelkészek és egyházmegyei tisztségviselők, akik
nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá, az
egyházmegye zsinati és egyházkerületi közgyűlési
küldöttei, valamint az egyházmegye területén lévő, az
egyházi törvények hatálya alá tartozó intézmények
küldöttei.
(5) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.
(6) Az egyházmegyei közgyűlés azon tagját, aki a
közgyűlésről – egy választási cikluson belül – 3
alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről,
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli
tag ellen – ilyen esetekben – az egyházmegyei elnökség
fegyelmi eljárást kezdeményez.
49. § (1) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal
össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és
az egyházmegyei felügyelő írásban hívja össze. A
közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli
időpontra rendkívüli közgyűlést összehívni.
(2) A közgyűlés nyilvános, azon hallgatóként a közgyűlés
tagjain kívül bármely egyházközségi tag részt vehet, de
tanácskozási joguk az egyházmegye területén lévő
egyházközségek
tagjainak
csak
akkor
van,
ha
egyházközségi
meghatalmazásukat
–
melyet
egyházközségük elnöksége aláírt és az egyházközség
bélyegzőjével lebélyegzett – az egyházmegyei közgyűlés
megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének.
(3) A közgyűlésen az esperes és az egyházmegyei
felügyelő, akadályoztatásuk vagy tisztségük üresedése
esetén az espereshelyettes, illetve a másodfelügyelő
elnököl.
(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az
elnökségnek, a jegyzőkönyvvezetőjének és 2 jelen lévő,
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.
A meghozott döntésekről a közgyűlés tagjait legkésőbb 15
napon belül értesíteni kell.
50. § Az egyházmegye lelki, szellemi, kulturális és
gazdasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a
közgyűlés különböző bizottságokat alakíthat, melyeknek
elnöke a munkaág választott felelőse. A bizottságok
együttműködnek az egyházmegyei presbitériummal, és a
közgyűlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel
tartoznak.
Egyházmegyei presbitérium
51. § Az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és
intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium.
15
Módosította a 2014. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. december 30-
tól.
16
Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 30-tól.
52. § Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak
mindazok az ügyek, amelyek nem tartoznak az
egyházmegyei közgyűlés vagy más egyházi testület
hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyűlés
a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak:
a) Összeállítja az egyházmegye éves munkatervét,
megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok
megvalósítását.
b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz,
és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket.
c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését.
d) Dönt egyházmegyei állások létesítéséről és
megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei
munkások határozatlan idejű megbízásáról, valamint
javaslatot tesz az egyházmegye alkalmazottainak és
tisztségviselőinek
díjazására,
és
gyakorolja
a
munkáltatói jogokat.
e) Gazdasági döntéseket hoz a közgyűlés által
elfogadott gazdálkodási elvek keretein belül, elfogadja
az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját.
f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves
költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az
egyházmegyei közgyűlésnek.
g) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségi
ingatlanainak tulajdonjogi változásait, intézkedik az
egyházmegye tulajdonában lévő egyházi épületek és
egyéb
ingatlanok
állagmegóvása,
karbantartási
munkálatai és hasznosítása ügyében.
h) Az egyházmegye nevében jelölteket javasol
magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek
választása előtt.
1)
Ellátja
az
intézményekkel
és
azok
igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.
53. § (1) Az egyházmegyei presbitérium szavazati jogú
tagjai: az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei
felügyelő,
a
másodfelügyelő,
az
egyházmegyei
evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős és a
gazdasági felelős.
(2) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő
témákhoz
tanácskozási
joggal
meghívja
az
egyházmegyének
a
tárgyalt
témában
illetékes
tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg.
(3) Az egyházmegyei presbitérium azon tagját, aki a
presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3
alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.
54. § (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti
rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze
kell hívni. Az egyházmegyei presbitériumot az
egyházmegye elnöksége írásban hívja össze.
(2) A presbitérium 3 tagjának írásban előterjesztett
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli
időpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbiteri ülés nem nyilvános.
(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az
egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük
üresedése esetén, a presbiteri ülésen az espereshelyettes,
illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az
elnökség egyik tagjának, a jegyzőkönyvvezetőnek és egy
jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon
belül értesíteni kell a presbitérium tagjait és az
egyházmegye egyházközségeit.
55. § Az egyházmegyei presbitérium képviselője évente
beszámol a presbitérium működéséről az egyházmegyei
közgyűlésen.
Egyházmegyei elnökség
56. § (1) Az egyházmegye képviseleti és végrehajtó
(ügyviteli) testülete az elnökség. Az egyházmegyei
elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő.
(2) Az esperes és az egyházmegyei felügyelő együtt és
közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét,
irányítják közigazgatását, és annak összes ügyeit
egyetértően intézik.
57. § (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai:
a) Építik az egyházmegye közösségét és őrzik annak
belső békéjét.
b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon,
hogy az egyházmegyében minden az egyházi
törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek
szerint, az egyház javára történjék.
c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői
szolgálatukat hűségesen végezzék.
d) Összehívják az egyházmegyei presbiteri üléseket és
közgyűléseket, és azokon elnökölnek.
e) Jelentést tesznek az egyházmegyei közgyűlésen az
egyházmegye életét meghatározó lelki és közösségi
eseményekről, az egyházmegye anyagi viszonyairól, s
ezeket a püspöknek is tudomására hozzák.
f) Felelősek a presbitériumi és közgyűlési határozatok
végrehajtásáért.
g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket.
h)
Eredménytelen
választási
eljárás
esetén
kezdeményezési jogkörüket gyakorolják.
i) Alkalmi megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei
munkásoknak.
j) Gyakorolják utalványozási, valamint egyházközségi
hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.
(2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai:
a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és
felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát.
b) Látogatják és ellenőrzik az egyházközségeket és
egyházmegyei intézményeket.
c) Összehívják az egyházközségek lelkészeinek,
felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét.
d) Eljárnak az egyházmegye gyülekezeti lelkészi
állásainak
megüresedésekor
és
lefolytatják
a
lelkészválasztási eljárást.
e)
Feladatuk
a
kötelességüket
elmulasztó
tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a
botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek
eredménytelensége
esetén
az
egyházmegyei
szabályrendeletben meghatározott eljárást, illetve
szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni.
58. § Az esperes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei
közül választott lelkész.
59. § Az esperes
a) őrködik az egyházmegyében az egyházi szolgálat
felett,
b) felel az egyházmegye lelki életéért és közösségi
alkalmaiért,
c) pásztorolja az egyházmegye lelkészeit hivatásuk
betöltésében és magánéletükben, felel az egyházmegye
lelkészeinek
testvéri
szeretetben
történő
együttműködéséért,
d) segíti az egyházmegyei lelkészi munkaközösség
munkáját,
e) részt vesz az egyházkerületi és az országos esperesi
tanács munkájában.
60. § Az esperes az egyházmegyében
a) beiktatja az egyházközségek új lelkészeit: a
gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt,
b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit,
renovált templomait, a templomok új oltárát,
keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és
harangjait.
61. § (1)
17
Az
esperes
joga
és
kötelessége
az
egyházközségekben legalább 5 évenként általános
vizsgálatot tartani, és a vizsgálatáról az érintett
egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni. A
vizsgálat keretében sor kerülhet a lelkészi életpályamodell
minősítési kollokviumára is, melynek részletes szabályairól
országos szabályrendelet rendelkezik.
(2) Az esperes egyházközségében való vizsgálatról az
illetékes püspök rendelkezik.
62. § Az
esperest
akadályoztatása
esetén
az
espereshelyettes helyettesíti. Az esperes saját maga és
helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat
ellátására felhatalmazást adhat az egyházmegye bármelyik
gyülekezeti lelkészének is.
63. § (1) Az egyházmegyei felügyelő – az esperessel
együtt – az egyházmegye felelős vezetője. Ügyel az
egyházmegye
működésének
feltételeire,
segíti
az
egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és
irányítja a személyi, az anyagi és a jogi természetű ügyek
intézését.
(2) A közéletben az egyházmegyét lehetőleg az
egyházmegyei felügyelő képviseli.
VIII. fejezet
Az egyházmegye tisztségviselői
64. § Az
egyházi
szolgálat
egyházmegyei
összehangolására, az egyes egyházközségekben végzett
egyházi szolgálaton túlmutató egyházmegyei szolgálatok
ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ.
65. § Minden egyházmegyében választandó az esperesen
és a felügyelőn kívül espereshelyettes, másodfelügyelő,
gazdasági felelős, számvevőszéki elnök, egyházmegyei
evangélizációs és missziói felelős, egyházmegyei ifjúsági
felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és
gyűjteményi felelős. Szükség esetén az esperesi és a
felügyelői tisztség kivételével egy személy két feladatot is
elláthat.
66. §
18
Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelelt, és az egyházmegye területén lévő valamely
egyházközség választói névjegyzékében szerepel.
67. § Az egyházmegye tisztségviselői közül az esperes, az
egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden
évben jelentést tesz az egyházmegyei testületek és
tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek.
17
Módosította a 2018. évi VII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
18
Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 30-tól.
68. § (1) Az espereshelyettes az egyházmegye gyülekezeti
lelkészei közül választott lelkész.
(2) Az espereshelyettes feladata az esperes helyettesítése
annak akadályoztatása esetén, valamint ellátja az esperesi
feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott
feladatokat. Az egyházmegyei másodfelügyelővel együtt
gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról.
69. § Az
egyházmegyei
másodfelügyelő
joga
és
kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak
akadályoztatása esetén. Az espereshelyettessel együtt
gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az
egyházmegyei felügyelő feladataiból az egyházmegyei
szabályrendelettel átruházott feladatokat.
70. § Az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős
feladata az egyházmegyében az evangélizáció hitébresztő
szolgálatának
segítése,
gyülekezeti
evangélizációk,
egyházmegyei csendesnapok és konferenciák szervezése.
Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el
nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét,
kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is.
71. § Az egyházmegyei ifjúsági felelős feladata az
egyházmegyében az ifjúság között végzett munka
összefogása
és
irányítása,
egyházmegyei
ifjúsági
találkozók, táborok és konferenciák szervezése.
72. §
19
(1) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök joga és
kötelessége, hogy az egyházmegyében, az egyházmegye
egyházközségeiben és előbbiek intézményeiben és
gazdálkodási
egységeiben
azok
gazdálkodásának
ellenőrzését irányítsa, ezeket jóváhagyásra felterjessze,
illetve szükség esetén eljárjon.
(2) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök irányítja az
egyházmegyei számvevőszék munkáját és kezdeményez
valamennyi eljárási cselekményét. Az egyházmegyei
számvevőszék belső működését saját hatáskörében
határozza meg.
(3)
20
Az egyházmegyei számvevőszéki elnök szakirányú
felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet.
(4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja
az egyházmegyei gazdasági bizottságnak.
73. § (1) Az egyházmegyei gazdasági felelős joga és
kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését,
valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján –
pénzkezelését is végezze.
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a
gazdasági bizottság elnöke.
74. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az
évenkénti rendszeres gyűjtést, véleményezi a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az
elbírálás előtt, szervezi a szószékcserét a gyűjtéssel
kapcsolatban és a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat
helyzetéről beszámolót készít az egyházmegye közgyűlése
számára.
75. § Az egyházmegyei gyűjteményi felelős feladata az
19
Módosította a 2011. évi II. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
március 1-től.
20
A (3)-(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 10. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. március 1-től.
egyházmegyei gyűjteményi nyilvántartás vezetése, az
egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és intézmények
gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete,
illetve a gyűjtemények szakmai felügyeletét ellátó
ágazatvezetőkkel való együttműködés.
76. § Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok
(pl.
gyermekmunka,
szeretetszolgálat,
egyházzene,
tájékoztatás) ellátására további tisztségviselőket is
választhat. Feladatkörüket egyházmegyei szabályrendelet
határozza meg.
HARMADIK RÉSZ
AZ EGYHÁZKERÜLET
IX. fejezet
Általános rendelkezések
77. § Az egyházkerület meghatározott területen levő
egyházmegyék egyházigazgatási szervezete, testvéri,
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere.
78. § Az egyházkerület
a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és
szervezi közös alkalmaikat,
b) összehangolja és felügyeli az egyházi szolgálatot,
biztosítja annak folyamatosságát,
c)
egyházigazgatási
ügyekben
elbírálja
az
egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket.
79. § (1) Az egyházkerület adminisztrációs központja a
püspöki hivatal. A püspöki hivatal a püspök és az
egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a
püspök felelős. A hivatal működési rendjét és működési
feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.
(2) A püspöki titkár az a lelkész vagy nemlelkész, akit az
országos egyház a püspök segítésére, a püspök döntése
alapján alkalmaz. Munkáját a püspök rendelkezése szerint
végzi.
80.§ Az
egyházkerületek és a hozzájuk tartozó
egyházmegyék
felsorolását
e
törvény
melléklete
tartalmazza. Egyházmegyék alakítását, megszüntetését,
egyik egyházkerületből a másikba való csatolását az
illetékes egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések
véleményével ellátott előterjesztés alapján a zsinat
határozhatja el.
X. fejezet
Az egyházkerület önkormányzati testületei
Egyházkerületi közgyűlés
81. § (1) Az egyházkerületi önkormányzat döntéshozó
képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés.
(2) Ahol jogszabály presbitériumot említ, egyházkerületi
szinten a közgyűlést kell érteni.
82. § Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartoznak
az egyházkerület életének legfőbb kérdései, ezek közül
különösen az alábbiak:
a)
21
Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a
püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az
egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület
küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő
21
Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények
igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint
jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba.
b) Megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja az
egyházközségek
közgyűlései
által
megválasztott
püspök, illetve egyházkerületi felügyelő beiktatásának
megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint
meghatározza a püspöki hivatal rendjét és működési
feltételeit.
c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet.
d) Összeállítja az egyházkerület éves munkatervét,
megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok
megvalósítását.
e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és
a jelentésre kötelezett egyházkerületi tisztségviselők
jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat.
f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot.
g) Javaslatot tesz az egyházkerület költségigényével
kapcsolatosan
az
országos
presbitériumnak,
véleményezi az egyházmegyék támogatására biztosított
gazdasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi
keret felhasználásáról.
h)
Ellátja
az
intézményekkel
és
azok
igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.
i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó
egyházmegyék közötti átcsatolásáról.
j) Másodfokon dönt az egyházközségek közötti vitás
kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben
– ha törvény másképp nem rendelkezik – első fokon
határoz.
k) Törvényben meghatározott kivételekkel dönt az
egyházkerület
tisztségviselőinek
díjazásáról
és
gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt egyházkerületi
állások létesítéséről és megszüntetéséről, nemlelkészi
egyházkerületi munkások megbízatásáról. Ezeket a
döntéseit az országos költségvetés által meghatározott
keretek között hozza.
83. § (1)
Egyházkerületi közgyűlési tagságra csak
rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag
választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek
legalább 5 éve megfelelt.
(2) Az egyházkerületi közgyűlés szavazati joggal
rendelkező tagjai:
a)
22
hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és
ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek;
b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi
és nemlelkészi küldötte.
(3)
23
Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai
az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és
mindazon egyházkerületi tisztségviselők, akik nem
tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az
egyházkerület zsinati küldöttei.
(4) Az egyházkerület elnöksége a napirenden szereplő
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.
(5) Az egyházkerületi közgyűlés azon választott tagját, aki
az egyházkerületi közgyűlésről – egy választási cikluson
belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad,
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.
Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.
84. § (1) A közgyűlést legalább évenként össze kell hívni.
A közgyűlést az egyházkerület elnöksége írásban hívja
22
Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
23
Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a
napirendi pontokat. A közgyűlés előtt megfelelő időben
meg kell küldeni a közgyűlés napirendi pontjaival
kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható
eldöntendő kérdéseket is.
(2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett
kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli
időpontra közgyűlést összehívni.
(3) A közgyűlésen általában a közgyűlés tagjain kívül
hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet.
(4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő,
akadályoztatásuk vagy hivataluk üresedése esetén a
püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az
elnökségnek, a jegyzőkönyv vezetőjének és 2 jelen lévő,
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.
Egyházkerületi elnökség
85. § (1) Az egyházkerület végrehajtó és képviseleti
testülete az elnökség. Az egyházkerületi elnökség tagjai a
püspök és az egyházkerületi felügyelő.
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös
felelősséggel vezetik és képviselik az egyházkerületet,
irányítják igazgatását, és annak összes ügyeit egyetértően
intézik.
86. § (1) A püspök és az egyházkerületi felügyelő közös
feladatai különösen az alábbiak:
a) Építik az egyházkerület közösségét és őrzik annak
belső békéjét.
b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon,
hogy az egyházkerületben minden az egyházi
törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek
szerint történjék.
c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői
szolgálatukat hűségesen végezzék.
d) Összehívják az egyházkerületi közgyűléseket, és
azon elnökölnek. Jelentést tesznek az egyházkerületi
közgyűlésen az egyházkerület életét meghatározó lelki
és közösségi eseményekről, az egyházkerület anyagi
viszonyairól. Felelősek a közgyűlési határozatok
végrehajtásáért.
e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket.
f)
24
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő megosztható
feladatai különösen az alábbiak:
a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek és az
egyházmegyék felett, és felügyelik az egyházkerületi
tisztségviselők szolgálatát.
b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület
területén lévő intézményeket a mindenre kiterjedő
vizsgálat igényével is.
c) Joguk az egyházközségek lelkészei, felügyelői és
elnökségei értekezletének összehívása.
d)
Feladatuk
a
kötelességüket
elmulasztó
tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a
botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek
eredménytelensége esetén szükség szerint fegyelmi
eljárást kezdeményezni.
87. § A püspök joga és kötelessége, hogy gondot viseljen
az egyházi szolgálat tartalmi és személyi feltételeire, így
különösen
24
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi VII. törvény 9. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2017. január 1-től.
a) őrködik az egyház egységén és azon, hogy az
egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére
és az egyház javára történjék;
b) felügyel arra, hogy a lelkészek híven töltsék be
szolgálatukat, hűségesek legyenek az evangélikus
egyház biblikus és hitvallásos tanításához, és a
keresztyén erkölcs szerint éljenek;
c) vigyáz az egyházi szolgálat folyamatosságára és
helyes végzésére az egyházkerület egyházközségeiben,
intézményeiben és minden területén;
d) pásztorolja az egyházkerület lelkészeit hivatásuk
betöltésében és magánéletükben, elősegíti a lelkészek
testvéri
szeretetben
történő
együttműködését,
tudományos és gyakorlati továbbképzését;
e) felügyeli a leendő lelkészek és más egyházi
munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait
és erkölcsi életét;
f)
felelős
azért,
hogy
az
egyházkerület
egyházközségeiben, egyházmegyéiben, magában az
egyházkerületben és ezek intézményeiben az egyház
törvényeit megtartsák;
g)
25
az
esperesek
esetében
ellátja
a
lelkészi
életpályamodell
megvalósításával
összefüggő
feladatokat.
88. § A püspök
a) felavatja a Magyarországi Evangélikus Egyház
lelkészjelöltjeit,
b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét,
c) felszenteli az egyházkerületben a templomokat,
intézményeket, gyülekezeti házakat, orgonákat és
harangokat,
d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus
istentiszteletek és liturgikus események rendjének
megállapításában a zsinat jóváhagyásával.
89. § A püspök felelős az egyházkerület lelkészi
szolgálatának személyi feltételeiért:
a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról,
b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről,
c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe,
d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő
teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését,
e) dönt valamely külföldi evangélikus egyházban
felavatott lelkész szolgálatba állításáról,
f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben
szerzett lelkészi oklevél birtokosa az Evangélikus
Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított
tárgyakból vizsgát tehessen,
g) a szolgálatba állító kérésére közreműködik a
lelkészek tartós szabadságolásában,
h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál
a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,
i) figyelemmel kíséri a lelkészek által betöltendő
másodállás, illetve jelentős lekötöttséggel járó
elfoglaltság elvállalását,
j) feladata segítésére szükség szerint esperesi
értekezletet hívhat össze,
k)
26
gyakorolja az egyház törvényes rendjének és
békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34.
§ (3) bekezdésében biztosított egyetértési jogát
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén.
90. § A püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház
25
Beiktatta a 2018. évi VII. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
26
Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
lelkészei közül választott lelkész.
91. §
27
A püspököt akadályoztatása esetén, valamint
hivatalból való testületi tagságában a püspökhelyettes
helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese
akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására
felhatalmazást
adhat
az
egyházkerület
bármelyik
esperesének is.
92. § A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is
használhatja.
93. § Az egyházkerületi felügyelő a püspökkel együtt az
egyházkerület
vezetője.
Ügyel
az
egyházkerület
működésének feltételeire, segíti az egyházkerületben folyó
lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a közéleti,
személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a
püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és
a hivatali adminisztrációt egyházkerületi munkájához
felhasználni.
XI. fejezet
Az egyházkerület tisztségviselői
94. § (1) Az egyházkerületben az egyházi szolgálat
egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és
az egyházmegyékben végzett egyházi szolgálat segítésére,
az önkormányzati feladatok ellátására, az egyházkerület
működésének biztosítására és a lelki, szellemi, kulturális
élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ.
(2) Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az
egyházkerületi
felügyelő,
a
püspökhelyettes,
az
egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi ügyész,
az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős,
valamint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati
felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány,
a feladatkörükkel kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás
rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek.
(3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést
tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek.
95. § (1)
28
A püspökhelyettes az egyházkerület lelkészei
közül választott lelkész.
(2)
29
A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a
püspök feladataiban való segítés. A püspökhelyettes
felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt,
és tagja az országos fegyelmi tanácsnak. Egyéb feladatkörét
egyházkerületi szabályrendelet szabályozza.
(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges
tájékoztatást megkapja.
96. § Az
egyházkerületi
másodfelügyelő
joga
és
kötelessége az egyházkerületi felügyelő helyettesítése,
annak akadályoztatása esetén. Ezen kívül ellátja az
egyházkerületi felügyelő feladataiból az egyházkerületi
szabályrendelettel átruházott feladatokat. Felügyeli a
jegyzői feladatok ellátását. Joga, hogy a feladataihoz
szükséges tájékoztatást megkapja.
97. §
30
Az egyházkerületi ügyész joga és kötelessége, hogy
az egyházkerület jogi vonatkozású ügyeit intézze, az
27
Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
28
Módosította a 2006. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.
29
Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
30
Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
egyházkerületet jogi természetű ügyeiben képviselje, jogi
tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az
országos fegyelmi tanács működésében, és gyakorolja
külön törvényben szabályozott törvényességi felügyeleti
jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell
rendelkeznie.
98. § Az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős
feladata az egyházkerületben az evangélizáció hitébresztő
szolgálatának
segítése,
gyülekezeti
evangélizációk,
egyházkerületi csendesnapok és konferenciák szervezése.
Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el
nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét,
kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása.
99. § A
Gusztáv
Adolf
Segélyszolgálati
felelős
véleményezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre
benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt, és véleményét
felterjeszti az országos Gusztáv Adolf Segélyszolgálati
Tanácsnak. Beszámol az egyházkerületi közgyűlésnek a
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről.
100.§ Az egyházkerületi közgyűlés bizonyos feladatok
ellátására
egyéb
tisztségviselőket
is
választhat.
Feladatkörüket egyházkerületi szabályrendelet határozza
meg.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ
XII. fejezet
Általános rendelkezések
101. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház
egészét
érintő
döntések
meghozatalára
országos
önkormányzati testületeket, az ügyek intézésére országos
irodát hoz létre.
101/A. §
31
A Magyarországi Evangélikus Egyházat
törvényes képviselőként, önálló képviseleti joggal a
püspökök, az országos felügyelő és az országos iroda
igazgatója
32
képviselik harmadik személyekkel szemben,
valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
102. § Az országos egyház illetékes testületei igazgatási
ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak.
XIII. fejezet
A Zsinat
103. § (1) A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház
legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb képviseleti és
törvényhozó testülete. Irányítja, segíti és felügyeli az
egyház lelki, szellemi és anyagi életét.
(2) Ahol egyházi jogszabály közgyűlést említ, ott országos
szinten a zsinat értendő.
104. § (1) A zsinat
a) megállapítja a Magyarországi Evangélikus Egyház
hitvallásait,
b) jóváhagyja az evangélikus istentiszteleteknek és
liturgikus eseményeknek a püspöki tanács által
meghatározott rendjét.
31
Beiktatta a 2010. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.
32
Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.
november 30-tól.
(2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén:
a) törvényeket alkot, határozatot hoz, nyilatkozatot és
állásfoglalást ad ki,
b) ügyel az egyházi törvények teljességére,
c)
33
törvényességi ellenőrzést végez az országos
szabályrendeletek, valamint – törvényben meghatározott
esetekben – egyéb szabályrendeletek és szabályzatok
felett, hatályon kívül helyezi az egyházi törvényekkel
ellentétes szabályrendeleteket, szabályzatokat,
d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot a
hiányzó szabályrendeletek megalkotására.
(3) A zsinat a külső kapcsolatokkal összefüggésben:
a) meghatározza a Magyarországi Evangélikus Egyház
hazai és nemzetközi ökumenikus kapcsolatainak
alapelveit és alapvető tartalmát,
b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyháznak
az állami, valamint civil és egyéb szervezetekkel kötött
alapvető megállapodásait, felhatalmazza az országos
elnökséget a megállapodások aláírására.
(4) A zsinat megválasztja:
a)
34
a püspökök közül az elnök-püspököt és annak
helyettesét, továbbá az országos felügyelőt, az
egyházkerületi felügyelők közül az országos felügyelő-
helyettest, valamint – amennyiben erről a rájuk
vonatkozó törvény másképpen nem rendelkezik – az
országos egyházi tisztségviselőket, az országos
számvevőszék, az egyházi bíróság és az országos
jelölőbizottság tagjait,
b) a protestáns tábori püspöki, illetve hivatalvezetői
tisztnek evangélikus lelkésszel történő betöltésénél a
tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt,
c)
35
saját tisztségviselőit: a zsinat elnökeit, alelnökeit, a
zsinati bizottságok tagjait és elnökeit, valamint 3-3
lelkészi és nemlelkészi jegyzőjét.
(5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során:
a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és
működési ágakat és ezek feladatait,
b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és az
országos tisztségviselők jelentéseit, elrendeli a
szükséges tennivalókat,
c) meghallgatja az egyházi bíróság és az országos
számvevőszék jelentését.
(6) A zsinat a gazdasági irányítás terén:
a)
36
határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy
vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár
fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése
tárgyában,
b) meghatározza az országos egyház gazdálkodásának,
az országos egyházi szervezet kezelésében lévő
pénzeszközök elosztásának alapvető elveit,
c) elfogadja az országos egyház éves költségvetését és
beszámolóját,
d)
37
(7) A zsinat
a) dönt az országos presbitérium által előterjesztett
javaslatokról,
b)
38
c) dönt az egyház igazgatási beosztása és egyházon
belüli illetékességi területek kérdésében.
33
Módosította a 2007. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
34
Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
35
Módosíotta a 2018. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
36
Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
37
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2012. november 30-tól.
38
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (4) bekezdése.
Hatályos: 2012. november 30-tól.
105. § (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból az
országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai
39
.
(2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján:
a) egyházmegyénként egy lelkészi és egy nemlelkészi
küldött;
b) egyházkerületenként 3-3 lelkészi és nemlelkészi
küldött, akik közül egyházkerületenként legalább egy
jogi végzettségű;
c) az Evangélikus Hittudományi Egyetem egy főállású
oktatója,
d) az evangélikus köznevelési intézmények 2 küldötte,
e)
40
az evangélikus diakóniai intézmények 2 küldötte,
f) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte.
106. §
41
(1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai:
a) országos presbitérium választott tagjai,
b)
42
a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész,
az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke,
az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi
munkaközösség elnöke,
c) az országos munkaági bizottságok elnökei,
d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora,
e) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház saját
eljárása szerint választott 2 küldötte,
f) a Magyarországi Református Egyház saját eljárása
szerint választott küldötte.
(2) A zsinat elnöksége a napirenden szereplő témákhoz
tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg az ülés
valamennyi vagy meghatározott napirendi pontjaihoz
kapcsolódóan.
107. § (1) A zsinati tagságra csak rendezett életvitelű,
konfirmált egyházközségi tag választható, aki az
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelelt.
(2)
43
A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi
bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az
országos presbitérium választott tagja.
(3)
44
A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A
zsinati tagok választásának rendjét külön törvény
szabályozza.
(4)
45
108. § Azt a választott zsinati tagot, aki a zsinat 3
ülésszakáról kimentés nélkül távol marad, tagságáról
lemondottnak kell tekinteni, erről őt és a küldő testületet
írásban értesíteni kell. Hivatalbóli tag ellen – ilyen
esetekben – a zsinat elnöksége fegyelmi eljárást
kezdeményez.
XIV. fejezet
A Zsinat szervezete és működése
A zsinat elnöksége
46
39
Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
40
Módosította a 2018. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
41
Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
42
Módosította a 2012. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
43
Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
44
Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
45
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (9) bekezdése.
Hatályos: 2012. november 30-tól.
46
A 109-109/A. §-t módosította a 2014. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos:
2014. november 28-tól.
109. § (1) A zsinat elnöksége a lelkészi és a nemlelkészi
elnökből áll, akiket akadályozatásuk esetén a lelkészi és a
nemlelkészi alelnök helyettesít.
(2) A zsinat elnökségének feladata:
a) a zsinat munkájának vezetése,
b) a zsinati ülésszakok és a zsinati tanács üléseinek ösz-
szehívása és vezetése,
c) a zsinati ülések vezetése, az alelnökökkel megosztva,
d) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és ál-
lásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a közzététel-
ről,
e) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a
zsinat döntései szerint,
f) a zsinat képviselete,
g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető tes-
tületeivel,
h) a zsinat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolato-
san az országos iroda illetékes osztályának felügyelete,
i) a zsinat, illetve a zsinati tanács által átruházott felada-
tok ellátása.
A zsinati tanács
109/A. §
(1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnökei és
alelnökei, valamint a 123. § (1) bekezdése szerinti zsinati
bizottságok elnökei.
(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül
választja.
(3)
47
A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, me-
lyen tanácskozási joggal az országos iroda képviselője, va-
lamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az
elnök-püspök, az országos felügyelő, az országos ügyész és
az országos munkaági bizottságok elnökei is részt vesznek.
(4) A zsinati tanács feladata:
a) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének
összeállítása,
b) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísé-
rése és összehangolása,
c) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak
összehangolása,
d) a zsinat elnöksége által előterjesztett kérdésekben ál-
lásfoglalás kialakítása.
(5) A zsinat alelnökei a zsinat elnöksége által elkészített
beosztás alapján vezetik a zsinati üléseket, valamint ellátják
az elnökség által rájuk bízott eseti vagy rendszeres felada-
tokat.
A zsinat jegyzői
110. § (1) A zsinat jegyzői kara a zsinat tagjai által
megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll.
(2) A zsinatjegyzői karának feladata:
a) az ülést vezető elnök munkájának segítése,
b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása,
c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása,
d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése,
e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése.
A zsinat adminisztrációja
111. § (1) A zsinat adminisztrációjának intézése az
országos iroda országos szabályrendeletben meghatározott
osztályán történik, amelynek a zsinati hatáskörbe tartozó
feladatokhoz kapcsolódó munkáját a zsinat elnökei
felügyelik. A zsinathoz intézett beadványok címzettje az
országos iroda.
47
Módosította a 2018. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
(2)
48
Az országos iroda országos szabályrendeletben
meghatározott
osztálya
közreműködik
az
ülések
lebonyolításában. Ennek során
a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről,
b) szervezi a zsinat működéséhez szükséges technikai
munkát,
c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját,
d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét.
(3) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke utalványozza.
112. §
49
A zsinat működése
113. § A zsinat a feladatait törvény, határozat, nyilatkozat
vagy állásfoglalás elfogadásával, valamint a választás
lefolytatásával látja el.
114. § (1) A zsinat munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló
ülésszakokon és bizottságokban végzi.
(2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább
2 alkalommal össze kell hívni.
(3) Zsinati ülésszakot a zsinati tagok egynegyedének, az
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a
téma megjelölésével történő – írásbeli kezdeményezésére
45 napon belüli időpontra össze kell hívni.
115. § (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze.
A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell napirendi
pontokat.
(2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az
ülésszak tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és
anyagokat is. Késői kiküldés esetén a zsinat dönt arról,
hogy a napirendi pontot tárgyalja-e.
116. §
50
A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati
tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető.
117. § (1)
51
A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati
jogú tagjainak több mint fele jelen van.
(2) A zsinat a döntéseit az ügyrend szerinti többségi
szavazással, de legalább a határozatképes zsinat jelenlévő
tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza.
(3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó
– ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához
és módosításához legalább az összes zsinati tag
kétharmadának szavazata szükséges.
118. § Az
újonnan megválasztott zsinat elnökeinek
megválasztásáig az elnöki tisztet a legidősebb lelkészi és
nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be, akik a zsinat
alakuló ülésszakát összehívják. A mandátumvizsgáló és
szavazatszedő
bizottság feladatait a jegyzői kar
megválasztásáig a 2-2 legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi
zsinati tag látja el.
119. §
52
(1) A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán
48
A (2) bekezdést módosította és a (3) bekezdést beiktatta a 2018. évi IV.
törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
49
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2018. július 1-től azzal, hogy a megválasztott zsinati gazdának
és helyettesének a tisztsége a zsinati ciklus záró ülésszakának végével
szűnik meg.
50
Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
51
Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
52
Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3)
bekezdése. Hatályos: 2012. november 30-tól.
megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott
személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével.
(2) A zsinat legkésőbb második ülésszakán – az újonnan
megválasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül
megválasztja a zsinati bizottságok tagjait.
(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az
a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli
választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be.
120. §
53
(1) A zsinathoz érkezett beadványt a zsinat
elnöksége
a) előkészítés készítésére kiadja az illetékes zsinati
bizottságnak,
b)
54
előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre
megküldi az országos presbitériumnak és az országos
elnökségnek,
c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre,
d) írásos válaszban a javaslat zsinati tárgyalását
elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen.
(2) Az országos presbitérium és az országos elnökség
önállóan is készíthet előterjesztést.
(3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az
(1) bekezdés d) pontja szerinti elutasításról a zsinat dönt.
Ha a zsinat az előterjesztést nem fogadja el, a javaslatot
megtárgyalásra elő kell készíteni.
121. §
55
(1) A zsinat nagyobb jelentőségű, illetve
terjedelmű javaslat esetében először – az általános vitát
megelőző ülésszakon – előzetes (elvi) vitában határozza
meg a szabályozás célját és elveit, esetleg az ezek
eléréséhez tervezett megoldási módokat.
(2) A zsinat az előterjesztéseket általában két részletben:
általános és részletes vitában tárgyalja. Az általános vita
során dönti el a javaslat fő irányait, összefüggéseit és a
választ a lehetséges alapvető megoldások közül. Törvény
módosításakor és határozathozatalkor az általános vita
elhagyható. Zsinati nyilatkozat és zsinati állásfoglalás
elfogadásánál a két vita összevonható.
(3) A zsinat részletes vitában alakítja ki a javaslat végső
formáját. A részletes vita alapjául az általános vitában
elfogadott döntések szerint kialakított szövegjavaslat
szolgál.
(4) Az általános és részletes vitát azonos ülésszakon
megtartani akkor lehet, ha ehhez a zsinat teljes (plenáris)
ülése az összes zsinati tag több mint felének szavazatával
hozzájárul.
(5) Az általános és részletes vita lefolytatásának részletes
szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza.
122. §
56
A zsinat üléséről a felszólalások teljes szövegét
tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A
jegyzőkönyvet – a ciklus záró ülésszakának esetét kivéve –
a következő ülésszak elején a zsinat véglegesíti, majd a
zsinat elnökei és egyik jegyzője hitelesíti. A záró ülésszak
jegyzőkönyvét a zsinat elnökei, egyik jegyzője és két jelen
lévő, erre a feladatra felkért zsinati tag hitelesíti. A
jegyzőkönyv jegyzők által elkészített változatát – a záró
ülésszak esetében a hitelesített jegyzőkönyvet – 30 napon
belül el kell juttatni a zsinat tagjainak.
A zsinati bizottságok
53
Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
54
Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
55
Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
56
Módosította a 2014. évi VI. törvény 5. §-a. Hatályos: 2014. november
28-tól.
123. §
57
(1)
A
zsinat
létrehozza
az
alábbi
bizottságokat:
a) ügyrendi bizottság,
b) törvényelőkészítő bizottság,
c) teológiai bizottság.
(2)
A
zsinat
saját
tisztségviselői
választásának
előkészítésére
és
a
választás
jogszabályoknak
megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú
választási bizottságot alakít.
(3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos
munkacsoportok is alakíthatók.
124. §
58
125. § (1)
59
A
zsinati
bizottságok
munkájuk
során
támaszkodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok
szakvéleményére, és az országos iroda információira.
Figyelemmel kísérik az országos presbitérium és az
országos
elnökség
intézkedéseit
és
határozatait.
Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott programok és
szempontok alapján végzik.
(2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának
irányítása. A bizottsági elnökök felelősek a bizottság
számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi
munkájáért.
126. §
60
(1)
(2)
(3) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt
vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság
elnöke meghív.
XV. fejezet
Országos presbitérium
127. § Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő
és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete
az országos presbitérium.
128. § (1) Az országos presbitérium az irányítás terén:
a)
61
a zsinat által meghatározott keretek között irányítja
az egyház szervezetének működését,
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak,
c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos
bizottságoknak munkatervükre vagy más tárgyra
vonatkozó jelentéseit és javaslatait, összehangolja a
bizottságok, illetve az ügyeket intéző országos egyházi
irodai osztályok működését, megvitatja és elfogadja az
országos iroda igazgatója
62
által összeállított éves
feladattervet és éves jelentést.
(2) Az országos presbitérium gazdasági téren:
a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az
országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját
az országos számvevőszék jelentése alapján,
b) gazdasági döntéseket hoz a zsinat által elfogadott
gazdálkodási
elvek
keretein
belül,
dönt
az
egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított
gazdasági erőforrások elosztásáról,
57
Módosította a 2013. évi I. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013.
február 23-tól.
58
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. november 30-tól.
59
Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
60
Az (1) és (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2013. évi I. törvény 4. §
(2) bekezdése. Hatályos 2013. február 23-tól.
61
Módosította a 2007. évi I. törvény 5. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
62
Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági
vonatkozású kérdésekben a zsinat által meghatározott
kereteken belül,
d)
63
határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy
vagyonának elidegenítéséről, megterheléséről és
kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között,
e) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint
értékhatár felett,
f)
64
az országos egyház hatáskörébe tartozó álláshelyeket
hoz létre és intézkedik azok betöltési módjáról,
megbízást ad nemlelkészi egyházi munkásoknak,
g) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és
beszámolóját.
h)
elfogadja
az
országos
intézmények
éves
költségvetését és beszámolóját.
(3)
65
Az országos presbitérium az intézményekkel
kapcsolatban:
a) intézményt alapít vagy szüntet meg, ellátja az
intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos
feladatait,
b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem
rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének
választását.
(4) Az országos presbitérium
a) dönt egyházközség valamely részének, illetve
egyházmegyének jogi személlyé válásáról,
b) megválasztja a tábori lelkészeket, börtönlelkészeket
és kórházlelkészeket,
c) intézkedik a Magyarországi Evangélikus Egyház
tulajdonában lévő épületek és egyéb ingatlanok
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása
ügyében,
d)
66
gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda
igazgatója
67
felett azzal, hogy kizárólagos joga a
jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a
díjazás megállapítása,
e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél
szolgálatban állók javadalmazásáról, a tisztségviselők
díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról,
f)
68
határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az
egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási
vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján,
g)
69
(5) Az országos presbitérium hatáskörébe tartoznak
mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a zsinat vagy más
egyházi testület hatáskörébe utalva.
129. § (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja:
a)
70
hivatalból:
az
országos
felügyelő
és
az
egyházkerületi elnökségek tagjai,
b) az egyházkerületi közgyűlések választása alapján:
egyházkerületenként egy lelkészi és egy nemlelkészi
küldött.
63
A d-e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2012. november 30-tól.
64
Az f-h) pontokat beiktatta a 2018. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018.
szeptember 30-tól.
65
Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
66
Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
67
Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
68
Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
69
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 9. § (5) bekezdése.
Hatályos: 2012. november 30-tól.
70
Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008.
december 15-től.
(2)
71
Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja:
a) hivatalból: a zsinat elnökei, az országos iroda
igazgatója, országos ügyész,
b) ha a napirenden őket érintő téma szerepel: az
Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és az
országos gazdasági, diakóniai és nevelési-oktatási
bizottság elnöke,
c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív
valamennyi vagy meghatározott napirendi ponthoz
kapcsolódóan.
(3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelelt.
(4) Az országos presbitérium azon tagja ellen, aki a
presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3
alkalommal kimentés nélkül távol marad, az országos
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.
130. § (1)
72
Az országos presbitériumot szükség szerint, de
évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni.
(2)
73
Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az
országos felügyelő írásban hívja össze. A kibocsátott
meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A
presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az
ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és
anyagokat is.
(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános.
(4)
74
Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az
országos felügyelő felváltva vezetik. A jegyzői feladatokat
az országos presbitérium által a tagjai közül választott
lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) Az országos presbitérium azon határozatát, amely
valamely országos munkaágat érint, az illetékes országos
munkaági
bizottság
előkészítése
alapján,
illetve
állásfoglalására figyelemmel hozza meg.
(7) Az országos presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell
vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek
és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie.
XVI. fejezet
Országos elnökség
131. §
75
A Magyarországi Evangélikus Egyház
országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek
döntései alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést
és kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja. Az
országos elnökség tagjai az elnök-püspök és az országos
felügyelő.
132. § Az országos elnökség
a) hivatalos kapcsolatot tart az állami, valamint civil és
egyéb szervezetekkel,
b) összehívja az országos presbitérium üléseit, és
azokon elnököl,
c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból
adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,
71
Módosította a 2012. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. november 30-
tól.
72
Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
73
Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
74
Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
75
A 131-132. §-t módosította a 2018. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018.
szeptember 30-tól.
d) sürgős döntést igénylő kérdésekben – az
egyházkerületi elnökségek azonnali értesítése mellett –
dönt az országos presbitérium határozatainak keretei
között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről,
e) munkáltatói jogokat gyakorol az egyházi
jogszabályokban meghatározottak, így különösen is az
országos iroda igazgatója felett az országos presbitérium
által meghatározott keretek között,
f) felügyeli a törvényben meghatározott országos
egyházi nyilvántartások vezetését.
XVI/A. fejezet
76
132/A. §
133. § Az elnök-püspök sajátos feladata:
a) hivatalos kapcsolatot tart az ország más keresztyén
egyházaival, külföldi egyházakkal,
b) beszámol a zsinaton az országos egyház életét
meghatározó lelki és közösségi eseményekről.
134. §
77
Az országos felügyelő sajátos feladata:
a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és
intézmények működését, kezdeményezi - a szükséges -
jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat,
b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források
előteremtését,
c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium és az
országos elnökség munkájáról, az egyház anyagi és
intézményi helyzetéről,
d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.
Püspöki tanács
135. § (1)
78
A püspökök sajátos feladata az evangélikus
egyház hitéletének egyetemes és egységes irányítása. Az
egyházkerületek püspökei sajátos közös feladataikat
püspöki tanácsban látják el.
(2)
79
Amennyiben az országos fegyelmi tanács vagy a
bíróság eljárása során hivatalvesztés büntetést szab ki, a
püspöki tanács ellátja az egyház törvényes rendjének és
békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34. §
(3) bekezdésében előírt feladatát.
(2a)
80
A püspöki tanács ellátja a hitoktatás terén
jogszabályban meghatározott feladatait.
(3) A püspöki tanács az evangélikus istentiszteletek és
liturgikus események rendjének kialakítására, teológiai
ösztöndíjak elosztására, valamint teológiai kérdések
megvitatására bizottságot vagy munkacsoportot hozhat
létre.
(4) A püspöki tanács munkáját esperesi tanács segíti,
amelynek működését országos szabályrendelet határozza
meg.
XVII. fejezet
Az egyház országos munkaági bizottságai
136. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az
alábbi országos munkaági bizottságok működnek:
a) diakóniai bizottság,
76
A fejezetcímet és a 132/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2018. évi II.
törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-tól.
77
Módosította a 2011. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
78
Módosította a 2007. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
79
Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
80
Beiktatta a 2019. évi V. törvény 4. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.
b) egyházzenei bizottság,
c) evangélizációs és missziói bizottság,
d) építési és ingatlanügyi bizottság,
e) gazdasági bizottság,
f)
81
gyermek- és ifjúsági bizottság,
g)
82
gyűjteményi tanács,
h) nevelési-oktatási bizottság,
i) sajtóbizottság.
(2) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos
munkacsoportok is alakíthatók.
137. § (1)
83
A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a
munkaágakban folyó tevékenységeket, értékelik azokat és
ennek alapján javaslatokat készítenek. A bizottságok a
zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját
segítve értékelő, döntés-előkészítő és a zsinat vagy az
országos presbitérium által meghatározott kereten belül –
országos szabályrendeletben meghatározott - döntéshozó
feladatokat látnak el. A bizottságok szakmai szempontból
irányítják
és
felügyelik
a
területükhöz
tartozó
intézményeket.
(2) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a munkaágnak
éves munkaterve legyen. A munkatervet a zsinat
határozataira és az országos presbitérium javaslataira
figyelemmel kell összeállítani. A bizottság elnöke felelős
azért, hogy a munkaterv bizottságot érintő részleteiben
elmaradás ne legyen.
(3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze kell
hívni.
(4) A bizottságok munkájukat az általuk elfogadott és az
országos presbitérium által jóváhagyott ügyrend alapján
végzik.
(5) A bizottságok határozathozatali rendjét külön törvény
szabályozza.
138. § (1)
84
A zsinat és az országos presbitérium, valamint az
országos elnökség a munkájában figyelembe veszi, illetve
kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását.
(2) A munkaági bizottságok működésének és feladatainak
részletes szabályait országos szabályrendelet határozza
meg.
139. § (1)
85
A munkaági bizottságok létszáma – a gazdasági
bizottság kivételével – nem lehet 9 főnél nagyobb. A
gazdasági bizottság létszáma 12 fő. Az országos ügyész és
az országos iroda kijelölt munkatársai tanácskozási joggal
vesznek részt a bizottságok munkájában. A gyűjteményi
tanácsnak hivatalból tagja az Evangélikus Országos
Gyűjtemény igazgatója, továbbá tanácskozási jogú tagja a 3
ágazatvezető.
86
(2) A bizottságok elnökeit a zsinat választja.
87
A bizottságok
többi tagját az országos presbitérium választja meg az egy-
házkerületek 4-4, illetve a gazdasági bizottság esetén 5-5
jelöltjéből.
(3) A bizottságok tagjait – az egyházkerületi közgyűlések
jelöltjei közül úgy kell megválasztani, hogy a munkaág
81
Beiktatta a 2008. évi III. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008.
május 30-tól.
82
A g-i) pontok számozását módosította a 2008. évi III. törvény 1.§ (2)
bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól.
83
Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
84
Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
85
Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2014. évi VI. törvény 6. §-a. Hatá-
lyos: 2014. november 28-tól.
86
A negyedik mondatot beiktatta a 2016. évi IV. törvény 1. § (1)
bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től.
87
A második mondat hatályon kívül helyezésével módosította a 2016. évi
IV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től.
részterületei megfelelő súllyal képviselve legyenek. Ennek
választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik.
(4)
A
bizottságok
egyházkerületi
jelöltjeire
az
egyházkerületi jelölőbizottság, elnökére az országos
jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat.
XVIII. FEJEZET
Az országos egyház tisztségviselői
140. § (1)
88
A zsinat, illetve törvény felhatalmazása alapján a
országos presbitérium az önkormányzati feladatok
ellátására
meghatározott
feladatkörrel
országos
tisztségviselőket választ.
(2)
89
Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és
alelnökei, az elnök-püspök és az országos felügyelő, ezek
helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos
számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei.
(3) A zsinat bizonyos feladatok ellátására egyéb
tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket – a zsinat
határozata alapján megalkotott – országos szabályrendelet
határozza meg.
141. § Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és
a helyettesek kivételével – minden évben jelentést tesznek
munkájukról a zsinatnak.
90
Amennyiben két egymást
követő évben a zsinat nem fogadja el egy tisztségviselő
jelentését, az országos ügyész (érintettség esetén az
országos felügyelő) köteles kezdeményezni a tisztségviselő
visszahívását és a választási eljárás megindítását.
142. §
91
Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával
rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi
tag, akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az egyház
törvényes működését felügyelje, eljárjon törvényességi
felügyeleti és fegyelmi ügyekben külön törvényben
meghatározott módon, az egyház jogi vonatkozású ügyeit
intézze, és azokban az egyházat képviselje. Tanácsokat ad
az országos elnökségnek és az országos presbitériumnak,
valamint kérésre az egyházkerületi és egyházmegyei
önkormányzatok képviselőinek egyházi és állami törvények
értelmezése és azok alkalmazása terén. Közreműködik az
országos intézmények szerződéskötéseiben és jogi
ügyleteiben, valamint az egyházi bíróság előtti
eljárásokban. Az országos ügyész az országos fegyelmi
tanács elnöke.
143. §
92
(1) Az országos számvevőszéki elnök az a
szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, rendezett
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a
feladatra választ, hogy az országos számvevőszékkel az
országos egyház és az országos egyházi intézmények
gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve
szükség esetén eljárjon.
(2) Az országos számvevőszéki elnök irányítja az országos
számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi
eljárási cselekményt. Az országos számvevőszék belső
működését saját hatáskörében határozza meg.
(3)
93
Az országos számvevőszéki elnök nem lehet tagja az
88
Módosította a 2012. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 28-tól.
89
Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
90
Az első mondatot módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2012. november 30-tól.
91
Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (6) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
92
Módosította a 2011. évi II. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
március 1-től.
93
A bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 11. § (2) bekezdése.
országos gazdasági bizottságnak.
144. §
94
(1) Az országos iroda igazgatója az a
rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus
egyházközségi tag, aki felsőfokú végzettséggel és vezetői
gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium –
országos szabályrendeletben meghatározott eljárásrend
szerint és időtartamra - a Magyarországi Evangélikus
Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és
alkalmaz. Felette a munkáltatói jogokat az országos
presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja.
(2) Az országos iroda igazgatójának feladata és hatásköre
az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai
felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és
hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló
szabályrendelet rögzíti.
(3) Az országos iroda igazgatóhelyettesének és az
osztályvezetők jogviszonyának létesítését megelőzően az
országos presbitérium előzetes jóváhagyását be kell
szerezni.
XIX. fejezet
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos
Irodája
145. §
95
A Magyarországi Evangélikus Egyház
Országos Irodája (országos iroda) az országos egyház
adminisztratív központja. Szervezetét, működését, a
kiadmányozás
rendjét,
valamint
munkatársainak
munkakörét országos szabályrendelet rögzíti.
146. § (1)
96
Az országos iroda érkezteti és előkészíti az
országos presbitérium, az országos elnökség és az országos
bizottságok, valamint az egyházi bíróság és az országos
számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint a
döntések értelmében gondoskodik az országos irodára eső
feladatok elvégzéséről.
(2)
97
Az országos iroda vezetője az országos iroda
igazgatója.
147. § Az országos presbitérium és azon országos
tisztségviselők, akik nem alkalmazottai az országos
irodának, az országos irodát érintő feladatok végrehajtását
az országos irodaigazgatótól kérik, aki munkatársainak
kiadja a feladatokat.
148. § (1) Az országos iroda kezeli:
a) az evangélikus névtárat,
b) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek
nyilvántartását,
c) az egyházközségek elnevezéséről, egyházmegyei
hovatartozásáról, illetve működési (adminisztratív)
központjairól szóló nyilvántartást,
d) az evangélikus jogi személyek nyilvántartását,
valamint
e)
98
azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a
zsinat, az országos presbitérium vagy az országos
elnökség feladatául meghatároz.
(2)
99
Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok
Hatályos: 2011. március 1-től.
94
Módosította a 2014. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. február 21-től.
95
Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.
96
Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
97
Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
98
Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos: 2012.
november 30-tól.
99
Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012.
a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az
országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve
az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve
azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek.
149. §
100
Az egyes munkaágak segítésére és az
országos jellegű feladatok ellátására az országos
presbitérium állásokat létesít, amelyeket az országos
presbitérium által megválasztott személyek töltenek be. A
munkáltatói jogokat – a jogviszony létesítése és
megszűntetése kivételével - az országos irodaigazgató
gyakorolja.
ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
150. §
101
151. §
102
MELLÉKLET
A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei:
Északi egyházkerület, amelyhez a Borsod-Hevesi, a
Budai, az Észak-Pest megyei, a Dél-Pest megyei, a Hajdú-
Szabolcsi és a Nógrádi egyházmegye;
Déli egyházkerület, amelyhez a Bács-Kiskuni, a
Kelet-Békési, a Nyugat-Békési, a Pesti és a Tolna-Baranyai
egyházmegye;
Nyugati (Dunántúli) egyházkerület, amelyhez a
Fejér-Komáromi, a Győr-Mosoni
103
, a Somogy-Zalai, a
Soproni, a Vasi és a Veszprémi egyházmegye tartozik.
november 30-tól.
100
Módosította a 2008. évi VIII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. december
15-től.
101
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. december 28-tól.
102
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. december 28-tól.
103
Módosította a 2006. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.
2005. ÉVI V. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZI SZOLGÁLAT KÜLÖN
TERÜLETEIRŐL
I. fejezet
Az egyház evangélizáló és missziói munkája
1. § (1) Az evangélizáció és misszió az egyház alapvető
hivatása, ezért annak érvényesülnie kell az egyház egész
munkájában.
(2) Az egyház evangélizációval fordul a hitükben erősítésre
szorulók és az egyháztól eltávolodottak, belmissziós
szolgálattal a hazai nemkeresztyének, külmissziós
felelősséggel pedig a külföldi nemkeresztyének felé.
2. § Evangélizáló és missziói küldetése minden felelős
egyházközségi tagnak van, de e szolgálatok hivatásszerű
végzésére az egyház külön munkásokat készít fel és küld ki.
Az evangélizáló és missziói munka rendje és munkásai
3. § Az evangélizáló és missziói munka az egyházközség
szolgálatának, a lelkészi munkatervnek és az évi
jelentésnek szerves része. Tagjai felelősségét az
egyházközség evangélizáló alkalmak és missziói napok
rendezésével, missziói offertóriumok meghirdetésével és
tartásával serkenti.
4. § (1) Az egyházmegyében az evangélizáló és missziói
munka szervezését és végzését az egyházmegye
evangélizációs és missziói felelőse segíti. Az egyházmegye
e célra bizottságot is létrehozhat.
(2) Az egyházmegye evangélizációs és missziói
bizottságának vezetője az egyházmegyei evangélizációs és
missziói felelős, tagjait az egyházmegyei közgyűlés
választja.
5. § Az
egyházkerületek evangélizáló és missziói
munkáját az egyházkerületi evangélizációs és missziói
lelkész irányítja az egyházmegyei evangélizációs és
missziói felelősökkel és az egyházmegyék evangélizációs
és missziói bizottságaival összhangban. Az egyházkerületi
evangélizációs és missziói lelkész megbízását az
egyházkerületi
közgyűléstől
kapja.
Munkáját
az
egyházkerület püspöke felügyeli. Az egyházkerületi
evangélizációs és missziói lelkész önálló munkakörben is
szolgálhat.
6. § (1)
1
Az evangélizációs és missziói munka országos
irányítása,
szervezése,
koordinálása
az
országos
evangélizációs és missziói lelkész feladata, aki önálló
munkakörben
dolgozik.
Javadalmát
az
országos
presbitérium állapítja meg. Munkáját a püspöki tanács
egyik tagja felügyeli. Megbízása idején nem tölthet be
alacsonyabb szintű evangélizációs és missziói munkakört,
illetve tisztséget.
(2)
2
7. § (1) Az országos evangélizációs és missziói bizottság
feladatairól és tagjairól külön jogszabály rendelkezik.
(2) Az országos evangélizációs és missziói bizottság
szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.
(3) A zsinat az országos evangélizációs és missziói
1
Módosította a 2007. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
2
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2007.
április 10-től.
bizottság javaslata alapján, irányelvekben rögzíti az
evangélizáló és missziói munka időszerű súlypontjait és azt
legalább 3 évenként felülvizsgálja.
8. § A
missziói
intézményekről
külön
törvény
rendelkezik.
Az evangélizáló és missziói munka területei és eszközei
9. § Az egyház feladatának tartja az evangélizációk,
csendesnapok, illetve az egyéb bel- és külmissziói
konferenciák szervezését.
10. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
kötelességének tartja a világban folyó evangéliumi
külmissziói munkában való részvételt. A külmissziói
munkát önállóan vagy a testvéregyházakkal együttműködve
végzi.
11. § Az egyház evangélizáló és missziói munkájában
felhasználja a tájékoztatás korszerű eszközeit az e
törvényben szabályozott módon.
II. fejezet
Az egyház hitoktatásáról
12. §
3
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyháznak Jézus
Krisztus missziói parancsa alapján kötelessége a hitoktatói
szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát
a) egyházközségekben,
b) köznevelési intézményekben folyó oktatás keretében,
ezen belül
ba) evangélikus köznevelési intézményben,
bb) más egyház által fenntartott köznevelési
intézményben,
bc) állami köznevelési intézményben, valamint
bd) más fenntartású köznevelési intézményben
végzi.
(2) A hitoktatás keretében megtartott órák megnevezése a
vonatkozó állami köznevelési törvény által meghatározott
esetekben hit- és erkölcstan óra, a többi esetben hittanóra.
13. § (1) Az egyházközségek gyülekezeti hitoktatást
szerveznek. Az egyházközségeknek kötelessége azon
diákok számára a gyülekezeti hitoktatás megszervezéséről
gondoskodni, akik nem jutnak hitoktatáshoz a köznevelési
intézményekben, vagy akik a köznevelési intézményben
igénybe vett hittanóra mellett további hitoktatást
igényelnek. Az egyházközség gondoskodik a gyülekezeti
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról.
(2) Az evangélikus köznevelési intézmény a tanulói
számára hitoktatást szervez, valamint gondoskodik a
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról.
(3) A nem evangélikus köznevelési intézmény (12. § (1)
bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja) evangélikus hitoktatást
igénylő tanulói számára a területileg illetékes egyházközség
– elsődlegesen az intézményben – hitoktatást szervez, és
gondoskodik a hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek
biztosításáról. E feltételek biztosítása érdekében szükség
esetén igénybe veszi az egyház önkormányzatainak és
illetékes testületeinek segítségét.
(4) A hitoktatás rendjét, így különösen a hitoktatás
tantervének, tankönyveinek, taneszközeinek, a hitoktatók
alkalmazásának, a hitoktatás megszervezésének, valamint a
szakmai támogatásnak és felügyeletnek, továbbá a
hitoktatással kapcsolatos költségek fedezésének részletes
3
A 12-15. §-t módosította a 2014. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014.
május 30-tól.
szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
14. §
4
(1) Egyházközségben hitoktatást az végezhet, akit
erre a lelkész a presbitériummal egyetértésben felhatalmaz,
és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen vagy jogelőd-
jén szerzett, illetve elismert felsőfokú hitéleti képesítéssel
rendelkezik, vagy a foglalkoztatási jogviszony időtartama
alatt megkezdte ez irányú felsőfokú tanulmányait, és okle-
velét a megszerzéséhez szükséges időtartamnál legfeljebb
két félévvel későbbi időpontban bemutatja.
(2) Köznevelési intézményben hitoktatást az végezhet, aki
az Evangélikus Hittudományi Egyetem vagy jogelődje által
kiadott oklevéllel rendelkezik, vagy ez irányú felsőfokú
tanulmányait megkezdte, és oklevelét a megszerzéséhez
szükséges időtartamnál legfeljebb két félévvel későbbi
időpontban bemutatja. Lelkészi, teológus-lelkészi vagy
hittanári
oklevéllel
rendelkező
személy
minden
intézménytípusban, míg hitoktatói vagy katekéta-
lelkipásztori munkatárs oklevéllel rendelkező személy
kizárólag óvodában és általános iskolában végezhet
hitoktatást. Nem evangélikus köznevelési intézményben a
hitoktatás végzésének további feltétele, hogy a megfelelő
oklevéllel rendelkező személyt a területileg illetékes
egyházközség lelkésze erre a feladatra a presbitérium
egyetértésével felhatalmazza.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt, de nem Evangélikus
Hittudományi Egyetemen szerzett oklevéllel rendelkező
személy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tett
különbözeti képesítő vizsgával vehet részt az evangélikus
hitoktatásban.
(4) Evangélikus hittan érettségi vizsgán evangélikus
lelkész, illetve egyetemi végzettségű hittanár vizsgáztathat.
15. §
5
(1) Az egyház jogi személyiséggel rendelkező ön-
kormányzatai, valamint az evangélikus köznevelési intéz-
mények hitoktatói és hittantanári állásokat szervezhetnek. A
hitoktató, hittantanár a feladatát munkaviszonyban, szolgá-
lati, illetve megbízási jogviszonyban vagy önkéntes egyházi
munkásként végzi. Főállású hitoktatói munkaviszonyban,
szolgálati jogviszonyban csak hittanári vagy hitoktatói ok-
levéllel rendelkező személy állhat, továbbá aki megkezdte
és folyamatosan végzi az oklevél megszerzéséhez szüksé-
ges tanulmányait, illetve oklevelét a megszerzéshez szüksé-
ges időtartamhoz képest legfeljebb két félévvel későbbi
időpontban bemutatja.
(2) A hitoktató, hittantanár feladata a hitoktatás tananyagá-
nak megtanítása, a felelős keresztény életre nevelés és az
egyház közösségéhez tartozás erősítése.
(3) Köznevelési intézményben a hitoktató, hittantanár to-
vábbi feladata, hogy a területileg illetékes vagy a lakóhely
szerinti egyházközség lelkésze(i)vel együttműködve kap-
csolatot teremtsen a hitoktatásban résztvevők és az egyház-
község között.
(4) Evangélikus köznevelési intézményben a hitoktató, hit-
tantanár feladata az is, hogy az intézményvezetővel, az is-
kolalelkésszel és a tantestülettel együttműködve elősegítse
az intézmény evangélikus szellemiségű működését.
(5) Az egyház a főállású hitoktatók számára szakfelügyeleti
eljárást szervez, melynek részletes szabályait országos
szabályrendelet tartalmazza.
4
Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2019. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos:
2019. május 31-től.
5
Módosította a 2019. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.
III. fejezet
Felkészítés a konfirmációra, illetve a
felnőttkeresztségre
16. § (1)
6
A Magyarországi Evangélikus Egyház hagyományos
rendje
szerint
a gyülekezetekben felkészítés folyik a
konfirmációra, melyet konfirmációi vizsga, hitvallástétel és
konfirmációi áldás követ. Ezután lehetséges az önálló
úrvacsoravétel
.
(2) A konfirmációi felkészítés célja az élő Krisztus-hitre és
vallástételre segítés, valamint a gyülekezet életébe való
beépítés.
(3) A felkészítés egyházközségi, kivételesen iskolai keretek
között történik, a hitoktatással összehangoltan. A
felkészítést lelkész végzi.
17. § A konfirmációi felkészítés legkorábban a 12.
életévüket betöltött fiatalokkal kezdhető el. Az oktatás
rendjét országos szabályrendelet írja elő, amely az oktatás
tantervéről, tankönyveiről, taneszközeiről, az oktatás
szakmai
feltételeiről
és
felügyeletéről,
valamint
költségeinek fedezéséről rendelkezik.
18. § A felnőttkeresztségre való felkészítés megfelel a
konfirmációi
felkészítésnek.
A
felnőttkeresztségben
részesült egyháztag konfirmáltnak tekintendő.
19. § A konfirmáció tényét a konfirmációi anyakönyv
alapján kiállított konfirmációi emléklap igazolja.
IV. fejezet
Az egyház fiatalok között végzett szolgálata,
oktató-nevelő munkája
20. § A Magyarországi Evangélikus Egyház alapvető céljai
közé tartozik a fiatalok segítése abban, hogy élő hitre
jussanak és az egyház közösségébe bekapcsolódhassanak.
Az e cél érdekében végzett szolgálat formái a hitoktatás és
a konfirmációi felkészítés mellett
a) a gyülekezeti ifjúsági munka, melyhez módszertani és
anyagi támogatást nyújt az egyházmegye és az országos
egyház,
b)
táborok,
ifjúsági
találkozók
szervezése
egyházközségi, egyházmegyei és országos szinten.
21. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház oktató-
nevelő munkájának elsődleges helyszínei az egyház
oktatási intézményei, de keresi és vállalja a más formákban
való részvétel lehetőségét is.
(2) Az oktatási intézményekben az oktató-nevelő munka
mellett kiemelt szerepet kap a tanulók és oktatók
lelkigondozása.
(3) A lakóhelyüktől távol tanuló evangélikus diákok
számára
a
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
önkormányzati egységei és intézményei diákotthonokat
tartanak fenn, biztosítva azokban az evangélikus szellemű
nevelést.
(4) Az egyetemi városokban országos egyházi támogatással
egyetemi gyülekezetek szervezhetők, az ezekre vonatkozó
szabályokat országos szabályrendelet tartalmazza.
V. fejezet
Az egyházi szeretetszolgálat
22. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a Jézus
6
Módosította a 2021. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2021. április 1-től.
Krisztusban való hite gyümölcseként szeretetszolgálatot
végez.
(2)
7
A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
a
szeretetszolgálatot
az
egyházközségekben,
illetve
egyházközségek és magasabb egyházi önkormányzati
szintek által fenntartott intézményekben, illetve más
szervezetekkel együttműködve végzi.
(3) Az egyház tagjai és egyházközségei egymás terhét
hordozzák lelki, szellemi és anyagi téren, és felajánlják
szolgálatukat minden rászoruló részére.
(4) Az egyház a szeretetszolgálat végzésére diakóniai
munkásokat képez és küld ki.
23. § (1)
8
Az önálló jogi személyiséggel rendelkező
diakóniai ntézményekről külön törvény rendelkezik.
(2) Az országos diakóniai bizottság feladatairól és tagjairól
külön jogszabály rendelkezik.
Szeretetszolgálat az egyházközségben és az
egyházmegyében
24. § (1) A gyülekezeti szeretetszolgálat az egyházközség
tagjainak hitükből eredő feladata.
(2) A gyülekezeti szeretetszolgálatot az egyházközség
szervezi és irányítja. Ennek a segítésére az egyházközség
presbitériuma
diakóniai
bizottságot
választhat,
szabályrendelet
készíthet
elő,
valamint
diakóniai
munkásokat állíthat szolgálatba.
(3) A gyülekezeti szeretetszolgálat területe elsődlegesen a
személyek, családok és közösségek eseti vagy rendszeres
szociális támogatása.
25. § (1) Az egyházmegyében végzett szeretetszolgálat
szervezésére és irányítására az egyházmegyei közgyűlés
diakóniai felelőst választhat.
(2) Szükség esetén az egyházmegye közgyűlése
egyházmegyei diakóniai bizottságot is választhat.
25/A. §
9
(1) Az egyház a szeretetszolgálat végzésére
diakóniai önkéntes és hivatásos munkásokat képez és küld
ki, akiket saját iskolarendszerében (középfokú és felsőfokú
intézményben), iskolarendszeren kívüli oktatásban vagy
más szervezetekkel való együttműködés keretében képez ki.
A felsőfokú képzés területén az Evangélikus Hittudományi
Egyetem teológiai képzésére alapoz. Az önkéntesség
szervezése és képzése az egyház diakóniai munkaágának
feladata.
(2) Az egyház diakónusi szolgálatot (hivatalt) tart fenn. A
diakónus az iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívül
megszerzett munkaterületének megfelelő szakképzettséggel
és teológia képzettséggel rendelkező szakember, munkatárs,
aki munkáját püspöki felhatalmazással végzi az evangélikus
egyház
szeretetszolgálatában.
A
diakónusok
felhatalmazását a diakóniai munkáért felelős püspök végzi.
A diakónusok lelki és szakmai közösséget alkotnak.
VI. fejezet
A lelkészi munkaközösségek és a lelkészi
továbbképzés
10
26. § A lelkészi hivatás betöltése érdekében a lelkészek
7
Módosította a 2012. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
8
Módosította a 2018. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
9
Beiktatta a 2012. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-
tól.
10
A 26-32/A. §-t módosította a 2007. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2007.
december 20-tól.
munkaközösséget alkotnak, amely szervezett formában és
rendszeresen gondoskodik a teológiai és egyéb
ismeretekben
nélkülözhetetlen
továbbképzésről,
a
személyes hit ápolásáról, a kölcsönös tájékoztatásról és az
egymás iránti felelős testvéri szeretet gyakorlásáról.
27. § (1)
A
lelkészi
munkaközösség
elsősorban
egyházmegyénként végzi munkáját. Az egyházmegyei
lelkészi munkaközösség tagjai az egyházmegye területén
élő lelkészek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége
a munkaközösség alkalmain való részvétel. A nyugdíjas
lelkészek teljes jogú tagjai a lelkészi munkaközösségnek. A
munkaközösség más szolgatársakat, szakértőket és
vendégeket is meghívhat.
(2)
11
Lelkészi munkaközösséget az egyház munkaágaiban is
szervezhetők a munkaágban szolgáló lelkészek számára,
amelynek vezetőjét a lelkészi munkaközösség tagjai
választják meg.
(3) A lelkészi munkaközösség alkalmain való részvétel a
lelkészek kötelező továbbképzésének része.
28. § Az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek maguk
alakítják ki évi munkatervüket, határozzák meg
összejöveteleik helyét és számát, amely általában havi egy
összejövetelt jelent, és döntenek más egyházmegyék
lelkészi
munkaközösségeivel,
más
szolgatársakkal,
szakértőkkel és vendégekkel tartandó kapcsolataikról. A
lelkészi
munkaközösség
összejöveteleiről
készült
emlékeztetőt meg kell küldeni az egyházmegyei levéltár
számára. Az elfogadott munkatervük alapján elvégzett évi
munkáról a lelkészi munkaközösség elnöke jelentést tesz,
illetve az egyházmegyei lelkészi munkaközösség témákat
javasol
a
lelkészi
munkaközösségek
országos
szövetségének.
29. § A lelkészi munkaközösség tagjai köréből választja
meg a munkáját irányító és szervező elnököt, illetve
elnökhelyettest.
30. § (1) Az egyházmegyei munkaközösségek a regionális
és országos alkalmak szervezésére, az egyházmegyei
lelkészi
munkaközösségek
tevékenységének
összehangolására a lelkészi munkaközösségek országos
szövetségét alkotják. A lelkészi munkaközösséget az elnök,
illetve
az
elnökhelyettes
képviseli
a
lelkészi
munkaközösségek országos szövetségében.
(2) A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége
meghatározza a következő évre javasolt témákat,
meghallgatja az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek
munkaterveiről és elvégzett munkájáról szóló jelentését,
valamint szükség esetén intézkedéseket tesz. A lelkészi
munkaközösségek országos szövetsége szakértők segítségét
veheti igénybe.
31. § A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége
elnökét, valamint elnökhelyettesét a tagjai közül választja
meg. A lelkészi munkaközösségek országos szövetségének
elnöke vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettese
felügyeli a lelkészi munkaközösségek munkáját. Összehívja
a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége üléseit, és
jelentést tesz a lelkészi munkaközösségek országos
szövetségének. Képviseli a lelkészi munkaközösségeket az
országos egyházi önkormányzati testületekben és a belföldi,
valamint külföldi társszervezeteknél.
11
A (2) bekezdést beiktatta a 2012. évi IV. törvény 4. §-a és ezzel
egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés (3) bekezdésre módosul. Hatályos:
2012. szeptember 28-tól.
Országos lelkészkonferencia és az egyházkerület által
szervezett éves lelkészkonferencia
32. §
12
(1)
A
lelkészi
munkaközösségek
országos
szövetsége által évente legalább egy alkalommal szervezett
országos lelkészkonferencia a lelkészi életpályamodell
kötelező része.
(2)
Az
egyházkerületek
által
évente
szervezett
lelkészkonferencia a lelkészi életpályamodell kötelező
része.
A Lelkészakadémia
32/A. §
(1)
13
A Lelkészakadémia az egyház intenzív
teológiai és spirituális továbbképzést biztosító szervezeti
egysége, melynek keretében megszervezésre kerülnek a
lelkészi életpályamodell lelkészek számára kötelező és
választható egyes részei.
(2)
A
Lelkészakadémia
vezetőjét
a
lelkészi
munkaközösségek országos szövetsége elnökének, a
püspöki tanácsnak, és az Evangélikus Hittudományi
Egyetem rektorának javaslatát figyelembe véve az országos
presbitérium nevezi ki.
(3)
14
A Lelkészakadémia vezetője a továbbképzés alkalmait
a püspöki tanáccsal egyetértésben szervezi, munkáját
tanácsadó testület segíti, és – országos szabályrendelet
rendelkezései szerint – évente jelentést tesz az elvégzett
munkáról.
(4) A Lelkészakadémia alkalmain való részvétel a lelkészek
kötelező továbbképzésének része.
LÉM bizottság
32/B. §
15
(1) A lelkészi életpályamodell szakmai bi-
zottságának (a továbbiakban: LÉM bizottság) feladata:
a) ellátja a lelkészi életpályamodell rendszerének
folyamatos felülvizsgálatát,
b) megadja a képzési és minősítési, valamint a
jelzőrendszer és támogató szolgálat kötelező elemei
alóli
felmentést,
más
képzés
teljesítésének
egyenértékűségével indokolva,
c) kijelöli a minősítési kollokvium bizottsági tagjait,
valamint az egyházközségi szolgálatban nem álló
lelkészek esetén az éves beszélgetést lefolytató lelkészt.
(2) A LÉM bizottság tagjai:
a)
16
a Püspöki Tanács által delegált négy tag, akik közül
legalább két tagnak gyülekezeti szolgálatban álló lel-
késznek kell lennie,
b) az Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált
oktató,
c) a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének
elnöke,
d) a Lelkészakadémia vezetője.
(3) A LÉM bizottság elnöke a lelkészi munkaközösségek
országos szövetségének elnöke.
(4) A LÉM bizottság üléseit szükség szerint tartja. Az elnök
rendkívüli és sürgős esetben elrendelhet távolléti ülést, ha a
következő ülésig beálló késedelem az egyház vagy a lelkész
számára hátrányos következményekkel járna.
(5) A LÉM bizottság az általa végzett munkáról évente leg-
alább egy alkalommal beszámol a zsinatnak.
12
Az alcímet és a 32. §-t módosította a 2018. évi VII. törvény 12. §-a.
Hatályos: 2019. január 1-től.
13
Módosította a 2018. évi VII. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
14
Módosította a 2018. évi VII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
15
Az alcímet és a 32/B. §-t beiktatta a 2018. évi VII. törvény 14. §-a.
Hatályos: 2019. január 1-től.
16
Módosította a 2019. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2019. november
22-től.
(6) A LÉM bizottság adminisztratív feladatait az országos
iroda erre kijelölt munkatársa mint titkár látja el.
VII. fejezet
Az egyházzenei szolgálat
33. § Az
énekes és hangszeres egyházzene Isten
imádásának, az igehirdetésnek és az imádságnak sajátos
formája, az egyház életének elválaszthatatlan, szerves része.
34. § Az egyházzenei szolgálatot az egyházközségben
elsősorban a kántor szervezi és vezeti, amely feladatban
mások is segítik.
Egyházzenei szolgálat a gyülekezetben
35. § (1) A kántor feladatai a gyülekezetben:
a) vezeti a gyülekezeti éneklést, ellátja a hangszeres
szolgálatot az istentiszteleteken és egyéb alkalmakon,
b) tanítja az énekeket,
c) tevékenyen közreműködik a gyülekezet liturgiai
életében.
(2) A kántor lehetőség szerint ellátja a következő
feladatokat is:
a) szervezi és vezeti a felnőtt-, ifjúsági- és gyermekkart,
valamint hangszeres együttest,
b) gondoskodik az egyházközségi alkalmak zenei
műsoráról,
c) szervezi a zenés áhítatokat és egyházzenei
hangversenyeket az évi egyházközségi munkaterven
belül.
36. § Az egyházközség a kántort a helyi igények és
lehetőségek szerinti feladatok elvégzésére írásban bízza
meg. A kántori feladatok több személy között (így kántor,
énekvezető, orgonista, karvezető, zenekar vezetője) is
feloszthatók. Ebben az esetben mindenki a maga, írásban is
meghatározott feladatköréért felelős.
37. § Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat
személyi és tárgyi feltételeit az egyházközség elnöksége és
presbitériuma biztosítja:
a) gondoskodik a kántori állás betöltéséről,
b) biztosítja az évi költségvetésben az egyházzenei
munkához szükséges összeget,
c) biztosítja az évi költségvetésben az egyházközség
kántorainak és kántorjelöltjeinek továbbképzését segítő
összeget,
d) gondoskodik a szükséges hangszerekről és az
egyházközség
birtokában
lévő
hangszerek
karbantartásáról.
38. § A kántor tevékenysége más egyházi szolgálattal, így
hitoktatói, diakóniai és adminisztratív munkakörökkel is
összekapcsolható.
39. § A kántor szakmai szempontból az országos
egyházzenei bizottság felügyelete alá tartozik.
40. § A kántor megválasztásánál a jelölt egyházzenei
képzettségét és gyakorlatát, valamint emberi alkalmasságát
is figyelembe kell venni.
41.§ A megválasztott kántort a gyülekezeti lelkész
istentisztelet keretében iktatja be.
Egyházzenei szolgálat az egyházmegyében
42. § Az
egyházmegyében az egyházzenei ügyek
felügyeletére és szervezésére zenei felelős választható.
Több egyházmegyének lehet közös zenei felelőse.
43. § Az egyházmegyei zenei felelős
a) egyházzenei ügyekben tanácsadó, szervező és
ellenőrző munkát végez, segíti az egyházközségekben
végzett egyházzenei szolgálat személyi, anyagi és tárgyi
kérdéseinek megoldását,
b) szorgalmazza és segíti a kántorok és a lelkészek zenei
és liturgiai képzését, illetve továbbképzését,
c) szervezi az egyházmegyei kántortalálkozókat,
képzéseket
és
továbbképzéseket,
az
énekkari
találkozókat és egyházzenei táborokat,
d) közvetít az országos egyházzenei bizottság és az
egyházmegye egyházközségei között az egyházzenei
kérdésekben.
Országos egyházzenei szolgálat
44. § (1) Az egyházzenei szolgálat országos tervezése,
szervezése, irányítása és az egyházzenei kiadványok
előkészítése az országos egyházzenei bizottság feladata.
(2) Az országos egyházzenei bizottság tagjairól és
feladatairól külön jogszabály rendelkezik.
VIII. fejezet
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat
45. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az
egyházközségek
egymást
kölcsönösen
segítő
szeretetmunkáját a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat végzi,
ezzel is kifejezve az egyházközségek és intézmények
egységét és összetartozását.
(2) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladata az építkező,
renováló, újonnan alakuló és a szórványegyházközségek
meghatározott célú támogatása.
(3) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat munkáját az
egyházközségekben,
az
egyházmegyékben,
az
egyházkerületekben és az országos egyház önkormányzati
szintjén végzi.
46. § (1) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat ügyeinek
intézésére az egyházmegyék és az egyházkerületek
közgyűlései felelőst választanak, aki munkájáról a
közgyűlésnek beszámol, munkáját a közgyűlés hagyja jóvá.
(2) Az egyházmegyék és az egyházkerületek által
megválasztott felelősök alkotják a Gusztáv Adolf
Segélyszolgálat Tanácsát. Hatáskörébe tartozik a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálat munkájának tervezése, szervezése és
irányítása, a segélyek összegének elosztása. A Tanács saját
tagjai közül országos elnököt választ, aki a zsinatnak
számol be.
(3) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat Tanácsát szükség
szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
(4) A külföldi testvérszervezetekkel a kapcsolatot a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálat országos elnöke tartja.
(5) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat pénzkezelését az
országos számvevőszék ellenőrzi.
47. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat bevételi forrásai:
a) a templomokban és istentiszteleti helyiségekben e
célra kötelezően kitett perselyek,
b) minden egyházközségben és részeiben évenként
megtartandó offertóriumok és gyűjtések,
c) magánszemélyek és testületek adományai, valamint
d) az a-c) pontokban felsoroltak kamatai.
48. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladatainak
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
IX. fejezet
A börtönlelkészi szolgálat
49. § A Magyarországi Evangélikus Egyház – az állami
jogszabályoknak megfelelően – a büntetés-végrehajtási
intézetekben börtönlelkészi szolgálatot szervez. A
börtönlelkészi szolgálat elsődleges célja a fogvatartottak
lelkigondozása, hitébresztés, és a hit megéléséhez közösség
kialakítása.
50. § A börtönlelkészi szolgálat feladata a hitéleti
tevékenység végzése, így különösen
a) istentiszteletek, bibliaórák tartása és hitoktatás,
b) egyéni és közösségi lelki gondozás, rendszeres
fogadóórák tartása,
c) életvezetési, valláserkölcsi oktatás és tanácsadás,
d) a fogvatartottak kérésére kazuális és egyéb
szolgálatok elvégzése.
51. § A börtönlelkész a lelkipásztori szolgálatot a lelkészi
esküben vállalt és a szolgálati törvényben foglalt előírások
szerint végzi. Lelkészi tevékenysége kizárólag egyházi
irányítás, felügyelet alatt áll, de szolgálatában betartja a
büntetés-végrehajtási intézet működési rendjére vonatkozó
szabályokat, együttműködik az intézet parancsnokával és
dolgozóival.
52. § A börtönlelkészt az országos presbitérium választja.
X. fejezet
A tábori lelkészi szolgálat
53. § A tábori lelkészi szolgálatról külön törvény
rendelkezik.
XI. fejezet
A kommunikáció eszközei az egyház szolgálatában
54. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a
kultúrparancs (1 Móz 1,28), valamint a missziói parancs
(Mt 28,19–20) értelmében, a reformátori örökség
szellemében – szolgálata betöltése érdekében – felhasználja
a korszerű technika eszközeit, az írott és elektronikus sajtót
(továbbiakban: sajtó). A Magyarországi Evangélikus
Egyház sajtószolgálatának célja: tájékoztatás, hitébresztés,
tanítás és nevelés.
(2) A sajtószolgálat evangélikus jellegét a Magyarországi
Evangélikus Egyház bibliai és hitvallási alapokon nyugvó
értékrendje biztosítja. Ennek érvényesítéséért az illetékes
szerkesztő felel, aki munkáját az országos sajtóbizottsággal
összhangban végzi.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladata a
sajtószolgálatához szükséges anyagi és személyi feltételek
biztosítása, szakemberek képzése.
55. § Az országos sajtóbizottság feladatairól és tagjairól
külön jogszabály rendelkezik.
Evangélikus kiadványok
56. § (1) Az evangélikus egyházi szervezetek végezhetnek
lap- és könyvkiadást, valamint forgalmazást.
(2) Az egyházon belüli információáramlás és a történeti
regisztráció érdekében a Magyarországi Evangélikus
Egyházon belül megjelent minden kiadványból a felelős
kiadónak kötelespéldányt kell eljuttatnia az Országos
Evangélikus Könyvtárba és az Evangélikus Hittudományi
Egyetem Könyvtárába.
Közszolgálati műsorszolgáltató eszközök
57. § A Magyarországi Evangélikus Egyház él a
közszolgálati
műsorszolgáltató
eszközök
nyújtotta
lehetőségekkel az állami törvények által biztosított keretek
között. Az országos sajtóbizottság egyházi szakértőket
delegál a közszolgálati műsorszolgáltató eszközök által
készítendő vallási műsorok szerkesztőségébe.
Egyéb tájékoztatási eszközök felhasználása
58. § A Magyarországi Evangélikus Egyház és annak
szervezetei a közszolgálati műsorszolgáltató eszközök
mellett igénybe vehetnek egyéb tájékoztatási eszközöket is,
melyek segítik szolgálatukat, és összhangban vannak az
alapvető rendelkezésekkel.
Sajtószolgálat az egyházközségekben
59. §
17
Az egyházközségek presbitériumának feladata a helyi
körülményeknek megfelelően megszervezni a sajtószolgálatot, az
iratterjesztést, valamint kapcsolatot tartani az evangélikus és a
helyi sajtóval
.
XII. fejezet
Az egyházi gyűjtemények
A gyűjteményi anyagok és kezelésük
60. § (1) Az egyházi önkormányzatok, intézményeik,
valamint az egyházi egyesületek és alapítványok (a
továbbiakban e fejezeten belül: egyházi szervezetek) jogi
felelősséggel tartoznak a tulajdonukban levő vagy náluk
letétbe helyezett hivatalos iratok, nyomtatott kiadványok,
művészeti alkotások, az épített környezetre – különösen a
hatályos műemlékvédelmi törvénnyel és határozatokkal
védett műemlékekre – vonatkozó forrásanyagok és
tervdokumentációk, valamint egyéb tárgyi, írásos, illetve
audiovizuális emlékek (a továbbiakban: gyűjteményi
anyagok) megőrzéséért és kezeléséért.
(2) Az egyházi önkormányzatok és intézményeik
gyűjteményi anyagaik megőrzését és kezelését végezhetik
a) önálló intézményként működő, jogi személyiséggel
rendelkező gyűjteményekben,
b) a saját szervezetükön belüli szervezeti egységként
működő gyűjteményekben,
c) saját szervezetük keretei között.
(3) Az önálló intézményként működő, jogi személyiséggel
rendelkező gyűjteményekről külön törvény is rendelkezik.
Az egyházi gyűjtemények feladatai
61. § (1) Az evangélikus egyházi gyűjtemények:
a) a könyvtárak,
b) a levéltárak,
c) a muzeális gyűjtemények.
(2)
18
Az evangélikus könyvtárak gyűjtik, őrzik, gondozzák,
feltárják, illetve hozzáférhetővé teszik a magyarországi
evangélikusság múltjára és jelenére, általában a keresztyén
17
Módosította a 2017. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. november
25-től.
18
Módosította a 2016. évi IV. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
január 1-től.
és különösen a lutheránus egyházakra és az egyetemes
protestantizmusra vonatkozó – elsősorban nyomtatásban
megjelent – dokumentumokat.
(3) Az evangélikus levéltárak gyűjtik, őrzik, gondozzák és a
kutatás számára hozzáférhetővé teszik azokat az egyházi és
más eredetű, az egyházi történetírás és az épített örökség
megőrzése szempontjából fontos forrásanyagokat, amelyek
az egyes egyházi szervezetekben keletkeztek, illetve
amelyeket egyházi vagy magánszemélyek az egyház
számára irathagyatékként átadtak.
(4) Az evangélikus muzeális gyűjtemények feladata az –
elsősorban evangélikus – egyháztörténet, egyházművészet
és közművelődés tárgyi, írásos, nyomtatott, illetve
audiovizuális
emlékeinek
gyűjtése,
nyilvántartása,
megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és
publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő
bemutatása.
Az országos gyűjtemények
61/A. §
19
Az egyházi gyűjtemények szakmai felügyelete
62. § (1) Az evangélikus egyházi gyűjtemények az állami
és egyházi jogszabályok rendelkezései szerint működnek.
(2)
20
Az evangélikus könyvtárak és könyvtári anyagok, az
evangélikus levéltárak és levéltári anyagok, illetve az
evangélikus muzeális gyűjtemények és egyéb muzeális
értékek szakmai felügyeletét az Evangélikus Országos
Gyűjtemény illetékes gyűjteményi egységének vezetője
mint ágazatvezető látja el. Az illetékes ágazatvezető
javaslatára egy-egy fenntartó szervezet – indokolt esetben –
gyűjteményének szükségleteire központi anyagi támogatást
kaphat.
(3) A gyűjteményi tanács felügyeli a gyűjtemények
működését és összehangolja az ágazatvezetők szakmai
felügyeleti munkáját.
(4) Az ágazatvezetők munkáját az egyházmegyei
gyűjteményi felelősök segítik.
A gyűjteményekkel kapcsolatos vegyes rendelkezések
63. § (1) Veszélyeztetett gyűjteményi anyagok országos
gyűjteményben való biztonságos megőrzéséről – a
tulajdonjog fenntartása mellett – az illetékes ágazatvezető
javaslatára a gyűjteményi tanács rendelkezik.
(2) Egyházi szervezetek összevonása, társítása, megszűnése
esetén a jogutód szervezet köteles gondoskodni a
gyűjtemények és gyűjteményi anyagok elhelyezéséről és
gondozásáról. Ilyen esetekben, valamint a gyűjtemények
vezetőjének változása esetén a gyűjteményi anyagok
átadása a felettes egyházi önkormányzat felügyelete mellett
történik.
(3) A gyűjteményekre és gyűjteményi anyagokra vonatkozó
– törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket országos
szabályrendelet rögzíti.
XIII. fejezet
Az egyesületekről és egyletekről
Az egyházi egyesületek és egyletek
64. § A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai,
19
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi IV. törvény 2. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2017. január 1-től.
20
A (2)-(3) bekezdést módosította a 2016. évi IV. törvény 2. § (3)
bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től.
valamint önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetei
közös feladataik szolgálatára, közös érdekeik védelmére
evangélikus egyházi egyesületeket, illetve evangélikus
egyházi egyleteket hozhatnak létre. Ezek működési céljuk,
munkaterületük és működési feltételeik tekintetében az
egyházzal, annak testületeivel és tisztségviselőivel szoros
kapcsolatban tevékenykednek.
65. § Az evangélikus egyházi egyesületek a hatályos
állami törvényekben előírt feltételek mellett jönnek létre és
működnek, önálló jogi személyiséggel és alapszabállyal
rendelkeznek, melyben az egyházhoz való tartozásukat
kinyilvánítják.
66. § Egyházi egyletnek tekintendő minden egyházi célú
tömörülés, amely evangélikus egyházi önkormányzat
keretében működik, jogi személyiséggel nem, de működési
szabályzattal rendelkezik. Az egylet működési szabályzatát
az illetékes egyházi önkormányzat hagyja jóvá.
Az evangélikus egyházi egyesületek
67. § Valamely egyesület egyházi egyesületként való
elismerése úgy történik, hogy az elismerést kívánó
egyesület, illetve annak alapítói kérelemmel fordulnak
ahhoz az egyházi önkormányzathoz, amelynek illetékességi
területén működnek, illetve működni kívánnak. A kérelem
tartalmazza az egyesület alapszabályát, valamint az egyházi
önkormányzat szolgálatával való összhangjának és
együttműködésének módját. Az evangélikus egyházi
egyesületként való elismerést az illetékes egyházi
önkormányzat presbitériumának javaslata alapján a
közgyűlés adja meg.
68. § Az illetékes egyházi önkormányzatok, és ezek
jelentései alapján az országos iroda az egyesületekről, azok
képviselőiről és a kialakított kapcsolatokról nyilvántartást
vezetnek.
69. § Az egyházi egyesület megszűnését köteles az
egyesület, illetve képviselője az illetékes egyházi
önkormányzatnak 2 hónapon belül bejelenteni.
70. § A már létező egyesületek evangélikus jellegük
elismerését a törvény rendelkezései alapján a hatálybalépés
után kérhetik.
71. § Egyesületek
az
„evangélikus”
jelzőt
saját
megnevezésükben csak a 67.§-ban meghatározott testület
jóváhagyásával használhatják.
72. § Az egyházi egyesületek az illetékes egyházi
önkormányzat presbitériumának és az illetékes püspöknek a
jóváhagyásával egyesületi lelkészt alkalmazhatnak.
A nem evangélikus egyházi, illetve nem egyházi egyesületek
73. § Az egyház önkormányzatai a nem evangélikus
egyházi, illetve a nem egyházi egyesületekkel a bármelyik
fél részéről kezdeményezett együttműködés kölcsönös
feltételeit rögzítő, külön megállapodásban rendezik
kapcsolataikat.
74. § Ökumenikus jellegű egyesületnél ennek ökumenikus
egyházi elkötelezettségét az írásos megállapodásban
rögzíteni kell.
XIV. fejezet
Záró rendelkezések
75. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
az egyházi szolgálat külön területeiről szóló, többször
módosított 1997. évi V. törvény 1-34. §-a, 39-73. §-a és 75-
80.
§-a, valamint az egyház intézményeiről és
egyesületeiről szóló, többször módosított 1997. évi VIII.
törvény 55-56. §-a, 58-67. §-a, 69-70. §-a, 72.§-a, 74-98. §-
a.
(3)
21
Az a hitoktató, aki 2018. szeptember 15-én főállású
hitoktatói munkaviszonyban vagy szolgálati viszonyban
állt, és a hittanári vagy hitoktatói oklevél megszerzéséhez
szükséges tanulmányait megkezdte, a tanulmányok meg-
szakítás nélküli folytatásával az oklevél megszerzéséhez
szükséges képzési ideig oklevél bemutatása nélkül is be-
töltheti a főállású hitoktatói státuszt. Amennyiben az okle-
vél bemutatására vonatkozó határidő tartós távollét alatt
következik be, a határidő a tartós távollét időszakával meg-
hosszabbodhat.
(4) Ha a hitoktatói feladat ellátása megfelelő végzettséggel
és szakképzettséggel rendelkező munkatárs alkalmazásával
vagy megbízásával nem látható el, akkor egy tanévre a püs-
pöki tanács jóváhagyásával alkalmazható, illetve megbízha-
tó az is, aki nem teljesíti a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben rög-
zített képesítési feltételeket. Főállású hitoktatói státusz be-
töltése esetén jelen bekezdés alkalmazásához az Evangéli-
kus Hittudományi Egyetemen, illetve jogelődjén, vagy pe-
dagógiai tudományterületen tett sikeres záróvizsga szüksé-
ges.
21
A (3) bekezdést módosította és a (4) bekezdést beiktatta a 2019. évi V.
törvény 3. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.
2005. ÉVI VI. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZI JOGSZABÁLYOKRÓL
1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház általánosan
kötelező jogi előírásait törvények és szabályrendeletek
állapítják meg.
2. § (1) Törvények rendelkeznek a Magyarországi
Evangélikus Egyház életének, szervezetének, működésének
alapelveiről, valamint minden egységesen szabályozandó
alapvető kérdésről. Többek között törvényt kell alkotni az
egyház szolgálatáról, szervezetéről, gazdálkodásáról,
intézményeiről, jogszolgáltatásáról, a jogalkotásról, az
egyházi oktatásról, az egyházi szeretetszolgálatról, a
szolgálatra való felkészítésről, valamint a Magyarországi
Evangélikus Egyház éves költségvetéséről.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeit a
zsinat alkotja és lépteti hatályba.
(3) Hatályos törvényt csak törvény módosíthat. A
Magyarországi Evangélikus Egyházról szóló 1997. évi I.
törvény, az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló
2005. évi IV. törvény 103-126.§, valamint e törvény
módosításához az összes zsinati tag kétharmadának
egyetértő szavazata szükséges.
(4) Törvénykezdeményezési jog illeti meg a zsinati tagot és
a zsinati bizottságot, valamint az országos presbitériumot.
3. § (1)
1
A törvényt, zsinati határozatot az egyház
hivatalos lapjában kell kihirdetni. A hitelesített törvényt és
zsinati határozatot a zsinat elnökei eljuttatják az országos
iroda
igazgatójához,
aki
gondoskodik
azok
megjelentetéséről az egyház hivatalos lapjának következő
számában,
valamint
elektronikus
formában
való
közzétételéről.
(2) A zsinat által alkotott törvények és határozatok – eltérő
rendelkezés hiányában – a kihirdetésükkel lépnek hatályba.
4. § (1)
Minden olyan egységesen szabályozandó
kérdésről, amely a törvénynél részletesebb szabályozást
igényel, a törvényi alapelveknek megfelelően az országos
presbitérium alkot szabályrendeletet.
(2) Minden közgyűlés saját hatáskörében – a
Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeivel és a
magasabb egyházkormányzati szintek szabályrendeleteivel
összhangban – szabályrendeletet alkothat.
(3) Törvény kötelezően is előírhatja szabályrendelet
megalkotását.
5. § (1) A szabályrendeletek törvényességi ellenőrzését a
közvetlen felettes egyházkormányzati szint elnökségéből és
ügyészéből álló testület gyakorolja. A testület tagjainak
érintettsége esetén helyettesük jár el. Az egyházmegyei
elnökség e feladatát jogász bevonásával látja el. Az
országos szabályrendeleteket a zsinat ellenőrzi.
(2) A megalkotott szabályrendeletet a jogalkotó testület
elnöksége 14 napon belül eljuttatja a felettes
egyházkormányzati szint elnökségének. Az ellenőrzést
végző testület 30 napon belül, a zsinat soron következő
ülésén tárgyalja a szabályrendeletet. Ha a soron következő
ülésre
szabályszerűen
nem
lehet
előkészíteni a
szabályrendelet tárgyalását, azt a következő ülésen kell
megtárgyalni.
(3) Az ellenőrzést végző testület a szabályrendeletet
határnap megjelölésével részben vagy egészben hatályon
1
Módosította a 2016. évi III. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016. november 18-
tól.
kívül helyezi, ha az belső ellentmondásokat tartalmaz, vagy
ellentmondásban van valamely magasabb szintű egyházi
vagy állami jogszabállyal. Az ellentmondó jogszabályi
helyeket tételesen meg kell jelölni. A döntésről 14 napon
belül értesítik az érintett testület elnökségét.
(4) A szabályrendelet a hatályba léptetés időpontjától a
hatályon kívül helyezésig hatályban van.
(5) A hatályon kívül helyező döntéssel szemben az érintett
egyházkormányzati szint elnöksége, presbitériuma vagy
közgyűlése a zsinathoz fordulhat felülbírálatért. A zsinat
döntéséig a szabályrendelet nem lép újra hatályba.
(6) A zsinat bármely szabályrendelet vagy szabályzat
törvényességi ellenőrzését magához vonhatja. E tekintetben
kezdeményezési joga van a 2.§ (4) bekezdésében
megjelölteken kívül az országos ügyésznek is.
6. § (1) Vitatott esetben a Magyarországi Evangélikus
Egyház jogszabályainak értelmezését a zsinat egyik
elnökéből, az egyházi bíróság elnökéből és az országos
ügyészből álló jogértelmező testület végzi.
(2) A jogszabály-értelmezés a hatályos jogszabályok keretei
között történik, azokon túl nem terjeszkedhet, új jogi
normát nem állapíthat meg. Amennyiben a testület
szükségesnek látja, ajánlást tehet az arra illetékes
testületnek jogszabály megalkotására, módosítására vagy
hatályon kívül helyezésére.
(3) A jogértelmező testület döntése mindenkire kötelező.
7. § (1) A jogszabály-értelmezésre minden egyháztag és
egyházi testület kérhet. A jogértelmező testület tagjai
maguk is kezdeményezhetnek jogszabály-értelmezést.
(2)
2
A jogszabály-értelmezésre vonatkozó indítványt az
országos iroda zsinati adminisztrációért felelős osztályához
kell benyújtani. Az indítványnak a kérelem alapjául
szolgáló ok megjelölése mellett konkrét kérdést kell
tartalmaznia.
(3) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség
által benyújtott indítványt a jogértelmező testület érdemi
vizsgálat után a kérelem beérkezésétől számított 15 napon
belül megválaszolja. Más indítvány esetén tevékenységét
nem köti határidő.
(4) A jogszabály-értelmezésre vonatkozó indítványt – a (3)
bekezdésben meghatározottak indítványait kivéve – a
jogértelmező testület érdemi vizsgálat nélkül is
elutasíthatja.
(5) A jogértelmező testület döntéséről a kérelmezőt és az
érintetteket írásban értesíti. Amennyiben szükségesnek
látja,
a
jogszabály-értelmezést
megjelentetheti
a
Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos lapjában is.
(6) A kérelemre adott válasz megküldéséről, illetve a
hivatalos lapban történő közzétételről a zsinat elnöke
gondoskodik.
(7) A jogértelmező testület ügyrendjét maga alakítja ki.
8.§ E törvény a 2006. évi általános tisztújítás során
megválasztott zsinat hivatalba lépésekor, de legkésőbb
2006. december 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg
hatályát veszti az egyház jogalkotásáról szóló, többször
módosított 1997. évi VI. törvény.
2
Módosította a 2018. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY
A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E
törvény rendelkezéseit az egyházközségi
közgyűlés,
képviselő-testület
és
presbitérium,
az
egyházmegyei közgyűlés és presbitérium, az egyházkerületi
közgyűlés, illetve az országos presbitérium (a továbbiakban
együttesen: egyházi testület) döntéseinél kell alkalmazni.
Az egyház bármely más, egyházi törvényben szereplő
testülete a döntéseit – ha jogszabály vagy saját szabályzat
eltérően nem rendelkezik – szintén e törvény választási és
szavazási szabályainak alkalmazásával hozza.
I. fejezet
Választó és szavazati jog és a választhatóság
feltétele
2. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban
választó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi
tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (választói
névjegyzék)
szerepel.
A
választói
névjegyzék
összeállításáról – a helyi sajátosságok figyelembevételével
meghatározott feltételek alapján – az egyházközség
elnöksége évente legkésőbb a zárszámadás határnapjáig
gondoskodik, és két hétig az egyházközség helyiségében
hozzáférhetővé teszi. A névjegyzék vitás kérdéseiről a
presbitérium dönt.
(2) Az egyházközségi választásoknál a választójog
általános és egyenlő.
(3)
A
magasabb
egyházkormányzati
szintek
tisztségviselőinek és testületeinek, illetve az egyházi
bíróság és a zsinat tagjainak választásánál az egyházközségi
tagok szavazati joga közvetetten érvényesül. Ezt a jogukat
az egyházközségi presbitériumok által leadott szavazatokon
vagy
a
magasabb
egyházkormányzati
szintek
közgyűléseinek küldöttein keresztül gyakorolják.
1
(4) A magasabb egyházkormányzati szintek közgyűlési
tagjainak szavazati joga egyenlő. Egy szavazati joga van
egy közgyűlési tagnak akkor is, ha több minőségében is
tagja a közgyűlésnek.
(5)
2
Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott
választások esetén minden, a hivatalos országos egyházi
névtárban szereplő, az érintett egyházi önkormányzat
területén működő egyházközséget legalább egy szavazat
illet meg.
3
Azt az egyházközséget, amelyben több, az
egyházközség által díjlevél alapján fenntartott lelkészi állás
van, azok számával egyező, de legfeljebb három szavazat
illeti meg. A választó közgyűlés idején több mint három
hónapja betöltetlen második és harmadik lelkészi állást a
szavazatok szempontjából nem szabad figyelembe venni.
Az egyházközség szavazatait megosztani nem lehet. Az
országos egyházi névtár naprakész állapotáért az országos
presbitérium felel.
3. § (l) Egyházi tisztségre csak rendezett életvitelű,
nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként
1
A második mondatot módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (1)
bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.
2
Módosította a 2011. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
3
A másodiktól-ötödikig mondatokat beiktatta a 2012. évi II. törvény 5. §
(1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól.
a tisztség betöltéséhez megkívánt többi feltételnek eleget
tesz.
4
Nem lelkész egyháztag ugyanazt a tisztséget vagy
választott
testületi
tagságot
ugyanazon
az
egyházkormányzati szinten egyidejűleg több egyházi
önkormányzatban nem töltheti be.
5
Az egyházközségi,
egyházmegyei, egyházkerületi, valamint országos felügyelő
választásakor törekedni kell arra, hogy az az egyházi
közéletben gyakorlott személy legyen.
6
Egyházmegyei,
egyházkerületi, valamint országos felügyelővé az az
egyházközségi tag választható, aki vagy presbitériumban
szerzett egyházkormányzati - ajánlással megerősített -
gyakorlattal, vagy a feladat ellátására való alkalmasság
indoklását
is
tartalmazó
presbitériumi
ajánlással
rendelkezik.
(2) A lelkészi képesítéshez kötött tisztségekre csak a
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
lelkészeinek
nyilvántartásában szereplő lelkészek választhatók.
II. fejezet
Választási ciklusra történő választás
4. § (1) A lelkészt határozott vagy határozatlan időre,
illetve törvényben meghatározott esetekben ciklusra, a
püspököt határozatlan időre választják. Minden más
egyházi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással
kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól.
(2) A választási ciklus időtartama hat év.
(3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselők, a
presbitérium és a képviselő-testület mandátuma az új
tisztségviselők, presbitérium, illetve képviselő-testület
beiktatásával szűnik meg.
(4) Az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati
szinteken a közgyűlések mandátuma az új közgyűlés
megalakulásával, a tisztségviselők és a testületek
mandátuma az új tisztségviselők és testületek beiktatásával
szűnik meg.
(5) A tisztségviselők és testületi tagok újraválaszthatók.
(6)
7
Választási ciklus közben megüresedett helyre történt
(rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes.
(7)
8
Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a
megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét –
az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény
6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év
van hátra.
9
A választás elhalasztásáról az illetékes egyházi
önkormányzat
elnökségének
javaslata
alapján
a
presbitérium, országos tisztségviselők esetén az őket
megválasztó testület dönt.
5. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a
megválasztott tisztségviselőket az őket megválasztó testület
ülésén, a testületi tagokat a testület alakuló ülésén tett
esküvel iktatják be. Az iktatás tényét az elnökség írásban
közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével. Akit
arra a tisztségre választanak meg, amelyet az előző
ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie.
4
Az első mondatot módosította a 2013. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos:
2013. november 30-tól.
5
A harmadik mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 1. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól.
6
Az utolsó mondatot beiktatta a 2017. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos:
2017. június 30-tól.
7
Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
8
Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
9
Az utolsó mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 5. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. szeptember 28-tól.
III. fejezet
Általános tisztújítás
6. § (1)
10
Hat évenként általános tisztújítást kell tartani,
melynek során
– az egyházközség nemlelkészi
tisztségviselőinek és az egyházközségi presbitérium
tagjainak választásával kezdve – újra kell választani az
egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldötteit,
képviselőtestületeit, presbitériumait és – a püspökök
kivételével - tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat
tagjait.
(2)
11
Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az
egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március
31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség
küldötteinek megválasztása, továbbá április 30-ig a
szavazat leadása az egyházmegyei elnökségi jelöltekre
június 30-ig pedig a szavazat leadása az egyházkerületi
felügyelőjelöltekre. Abban az egyházközségben, amelyben
képviselő-testület működik, ennek tagjait a presbitérium
tagjaival egy időben kell megválasztani.
(3) Az új egyházmegyei közgyűlés megalakulásának, az
egyházmegyei
elnökség
beiktatásának,
az
egyéb
tisztségviselők
megválasztásának
és
beiktatásának,
valamint a magasabb egyházkormányzati testületekbe
delegált küldöttek megválasztásának az általános tisztújítás
évében legkésőbb június 30-ig meg kell történnie.
(4) Az új egyházkerületi közgyűlés megalakulásának, az
egyházkerületi
felügyelő
beiktatásának,
az
egyéb
tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az
általános tisztújítás évében legkésőbb szeptember 30-ig
meg kell történnie. E határidőig a nem egyházkormányzati
testületek zsinati küldötteit is meg kell választani.
(5)
12
A zsinat megalakulásának és az országos egyházi
tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az
általános tisztújítás évében november 30-ig, az országos
presbitérium megalakulásának az általános tisztújítás
évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.
(6) Az országos munkaági bizottságok tagjait úgy kell
megválasztani, hogy az alakuló ülés az általános tisztújítás
évét követő március 15-ig összehívható legyen.
(7) Az illetékes önkormányzati szintek presbitériumai
gondoskodnak arról, hogy az általános tisztújítás évét
követő június 30-ig megtörténjen az intézmények
igazgatótanácsi tagjainak megválasztása és a testület
megalakulása.
IV. fejezet
Tisztségviselők és testületi tagok mandátumának
megszűnése
7. § Az egyházi tisztségviselők és testületi tagok
mandátuma a megbízatás lejártakor, továbbá elhalálozás,
lemondás, visszahívás, jogerős bírósági végzés folytán és
egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg.
8. § A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egyházi
önkormányzat elnökségéhez, illetve szóban tehető meg az
illetékes egyházi önkormányzat közgyűlésének vagy
presbitériumának ülésén. Amennyiben a lemondásban
külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél
keltezésében megjelölt naptól, illetve a szóbeli bejelentés
időpontjától tekintendő megszűntnek.
10
Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
11
Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
12
Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
9. § (1)
Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben
meghatározott választások kivételével, bármely egyházi
tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes
választó testület dönt.
13
Ha törvény eltérően nem
rendelkezik, a visszahíváshoz a választó testület több mint
felének egyetértő szavazata szükséges. A visszahívásról
döntő szavazást el kell rendelni, ha az illetékes választó
testület tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri.
Egyházközségi közgyűlés által megválasztott nemlelkészi
tisztségviselők és testületi tagok visszahívását a
presbitérium is kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást
el kell rendelni, ha a presbitérium tagjainak legalább ötöde
írásban ezt kéri. Lelkészi állás egyházközség által történő
felmondását külön törvény szabályozza.
(2) Az e törvény XVI-XVIII fejezeteiben meghatározott
választások
esetén
a
visszahívásról
a
választó
egyházközségek
presbitériumai
döntenek.
14
A
visszahíváshoz a választásra jogosult egyházközségek
szavazatainak több mint fele szükséges. A visszahívást az
illetékes
egyházi
önkormányzat
közgyűlése
kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni,
ha a közgyűlés tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri.
(3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja.
V. fejezet
Választási panaszok
10. § A választási eljárásokkal kapcsolatos panaszokat
külön törvény szerint kell elbírálni.
MÁSODIK RÉSZ
A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ VÁLASZTÁSA
VI. fejezet
Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése
11. §
15
(1) A lelkészi állás megüresedésétől számított 21
napon belül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az
egyházmegye elnöksége mint a választást levezetni
illetékes elnökség az egyházközségben presbiteri ülést hív
össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri
ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.
(2)
Teljes
elnökséggel
rendelkező
többlelkészes
egyházközségekben – az egyházmegyei elnökséggel történt
egyeztetést követően – az egyházközség elnöksége mint a
választást levezetni illetékes elnökség hívja össze a
választást előkészítő presbiteri ülést vagy üléseket és a
választó közgyűlést. Ezeken az üléseken az egyházmegyei
elnökség személyesen vagy képviselő(i) által az ellenőrzés
és a törvényességi felügyelet jogkörét látja el. A választás
folyamatában a választói névjegyzék frissítésének
megállapítása, a díjlevél és a választás eredményének
jóváhagyása át nem adható egyházmegyei elnökségi
feladat.
(3) A presbiteri ülésen az elnök:
a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti
intézkedéseit, megállapítja és jegyzőkönyvbe veszi,
hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a volt
lelkészt, illetőleg jogutódait, valamint megállapítja az
eltávozó, a nyugalomba vonuló vagy elhalálozott
13
Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (1)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól.
14
Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól
15
Módosította a 2017. évi VIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási ügyekben a
megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait;
b) megállapítja a választói névjegyzék érvényességét,
szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát);
c) ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására
vonatkozó rendelkezéseket;
d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti
az újat.
(4) A presbiteri ülés dönt a díjlevélről és a lelkészi állás
betöltésének módjáról, a jelölést követő választásról vagy a
pályázatot követő választásról, illetve megválasztja a
lelkészjelölő bizottságba a küldötteket (3 fő). A
presbitérium ezen döntéseiről az egyházközség tagjait a
helyi nyilvánosság szabályai szerint haladéktalanul
értesíteni kell.
(5) Az elfogadott díjlevelet az egyházmegyei, majd az
egyházkerületi elnökségnek jóvá kell hagynia.
(6) Amennyiben a presbitérium pályázatot követően kívánja
betölteni a megüresedett lelkészi állást, dönt a pályázati
hirdetményről is. Ebben meg kell jelölni az írásban
benyújtandó pályázat határidejét. Az írásbeli pályázatnak
kötelező része a pályázó lelkész bemutatkozása és
gyülekezetépítési elképzeléseinek ismertetése.
11/A. §
16
A legalább 6 éves másodlelkészi szolgálatot
követően az egyházközségi presbitérium tagjainak
kétharmados ajánlásával, a hívány módosításával, az
egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek véleményének
megkérését követően az egyházközségi közgyűlés a
korábban
megválasztott
másodlelkészt
gyülekezeti
lelkésznek átminősítheti.
VII. fejezet
A lelkészjelölő bizottság
12. §
17
(1) A választás folyamatát 5 fős lelkészjelölő
bizottság segíti, amelybe 3 főt az egyházközség
presbitériuma, 1 főt az egyházmegye elnöksége, 1 főt az
egyházkerület elnöksége delegál.
(2) A lelkészjelölő bizottságot a választást levezetni
illetékes elnökség hívja össze. Amennyiben a presbitérium
a jelölést követő választás mellett döntött, a lelkészjelölő
bizottság alakuló ülését a presbitérium ülését követő 15
napon belüli időpontra kell összehívni. Amennyiben a
presbitérium pályázat kiírása mellett döntött, a lelkészjelölő
bizottság alakuló ülését a pályázatok benyújtásának
határnapját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni.
(3) A lelkészjelölő bizottság alakuló ülésén maga választja
meg az elnököt saját tagjai közül. A lelkészjelölő bizottság
a döntéseit négyötödös többséggel hozza meg.
VIII. fejezet
Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján történő
betöltése esetén
13. §
18
(1) A lelkészjelölő bizottság a megalakulását követő
30 napon belül javaslatot tesz a presbitériumnak a
meghívandó személy(ek)re.
(2) A lelkészjelölő bizottság döntését követően a választást
16
Beiktatta a a 2017. évi VIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási ügyekben a
megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17
A fejezet címét és a 12. §-t módosította a a 2017. évi VIII. törvény 2. §-a.
Hatályos: 2018. január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő
lelkészválasztási ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
18
A 13-17. §-t módosította a a 2017. évi VIII. törvény 3. §-a. Hatályos:
2018. január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási
ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
levezetni illetékes elnökségnek a törvényben meghatározott
legrövidebb időn belül jelölő presbiteri ülést kell
összehívni.
(3) A presbitériumnak joga van a jelöltek elutasítására, és a
lelkészjelölő bizottságot további jelöltek keresésére kérni.
Amennyiben a lelkészjelölő bizottság javaslatát a
presbitérium háromszor elutasítja, az egyházközség köteles
pályázatot kiírni.
(4) A jelölő presbiteri ülés legfeljebb három személyre tesz
javaslatot.
(5) A jelölés folyamata legfeljebb a lelkészi állás
megüresedését követően megtartott presbiteri üléstől
számított 90 napig tarthat.
14. § (1) Érvényes határozat esetén a választást levezetni
illetékes elnökség a presbitérium által jelölt lelkész vagy
lelkészek nevét bejelenti a püspöknek, és személyükre
nézve választhatóságuk megállapítását kéri. A püspök 14
napon belül írásban közli a választást levezetni illetékes
elnökséggel, hogy a jelölt lelkésznek van-e érvényesen
megállt
parókusi
alkalmassági
vizsgálata,
áll-e
választhatóságát kizáró vagy korlátozó ítélet hatálya alatt.
Amennyiben törvényi rendelkezés további feltételhez köti a
jelölt lelkész választhatóságát, közli az erre vonatkozó
határozatot is.
(2) A választást levezetni illetékes elnökség a jelölt
lelkész(eke)t 14 napos határidővel írásban nyilatkozatra
hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e.
(3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó
szolgálatra hívja meg. A jelölt köteles a gyülekezetépítési
elképzeléseit – legalább 3 nappal a bemutatkozást
megelőzően – a meghívó presbitériumnak írásban
benyújtani, amely azt a választó közgyűlés tagjai számára
elérhetővé teszi.
(4) Másodszori eredménytelen jelölési eljárás után az
egyházközség pályázatot köteles kiírni.
IX. fejezet
Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás pályázat útján
történő betöltése esetén
15. § Amennyiben az egyházközség a lelkészt pályázat
útján kívánja megválasztani, a választást levezetni illetékes
elnökség a jóváhagyott díjlevél kézhezvétele után azonnal
intézkedik
az
egyházközség
presbitériuma
által
megszövegezett pályázati hirdetmény közzétételéről. A
pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának
(választás) határidejét. A pályázati hirdetményt legalább két
alkalommal az országos egyházi lapban kell közzétenni.
16. § (1) A pályázatok beérkezését követően a
lelkészjelölő bizottság a pályázatokat értékeli. Javaslatot
tesz a presbitériumnak legfeljebb 3 pályázó meghívására.
(2) A presbitérium döntését követően a választást levezetni
illetékes elnökség a püspöknek bejelenti a meghívásra
kiválasztott pályázó(k) nevét, és a választhatóságuk
megállapítását kéri. A püspök a 14.§ (1) bekezdése
értelmében nyilatkozik, és ezt 14 napon belül írásban közli
a választást levezetni illetékes elnökséggel.
(3) A kiválasztott pályázó(ka)t a presbitérium bemutatkozó
szolgálatra hívja meg.
X. fejezet
A választó közgyűlés
17. § (1) A gyülekezeti lelkész választása egyházközségi
közgyűlésen történik.
(2) A közgyűlés összehívására és levezetésére a 11.§ (1)-(2)
bekezdésének rendelkezései az irányadóak. Amennyiben a
közgyűlést az egyházközség elnöksége hívja össze, az
egyházmegye elnöksége a választás törvényességét
felügyeli. Ebben a minőségében joga van beletekinteni a
választói névjegyzékbe, ellenőrizheti a szavazólapok formai
követelményeit és a szavazatszámlálás folyamatát.
(3) A közgyűlésen az elnök felolvassa a presbitérium által
elfogadott díjlevelet, majd előterjeszti a jelölt(ek), illetve a
pályázó(k) nevét.
(4) A közgyűlésen a választás az 56.§ (1) bekezdésében
meghatározott szavazólapokon titkosan történik.
(5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt meg
nem kapja az érvényes szavazatok több mint felét.
Amennyiben ez három szavazási fordulóban nem történik
meg, a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének eljárását
elölről kell kezdeni.
18. § Ha a lelkészi állás betöltése eredménytelen marad, a
területileg illetékes püspök helyettes lelkészt küld az
egyházközségbe. A második eredménytelen választási
eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az
egyházközség átminősítését.
HARMADIK RÉSZ
KÖZGYŰLÉSI ÉS TESTÜLETI
VÁLASZTÁSOK
XI. fejezet
A jelölési eljárás
19. § (1) Választások esetén a szavazást jelölési eljárás
előzi meg.
(2) Az általános tisztújítás során az illetékes egyházi
önkormányzat közgyűlése 3-5 tagú jelölőbizottságot
választ,
hatéves
időtartamra.
A
jelölőbizottság
szavazatszámláló (szavazatbontó) bizottságként is működik.
A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak.
19
A 32-33. §-ban rögzített választások előtt a választó
testület alkalmi döntéssel állít fel jelölőbizottságot.
(3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ, üléséről
jegyzőkönyvet készít. Döntéseit szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás
időpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértésben
– a jelölőbizottság tűzi ki.
(5) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő)
választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a
választás az előző ciklus tisztségviselői és testületi tagsági
megbízatásának lejárta előtt befejeződjék.
(6) Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében
történő) választás esetén az illetékes egyházi testület
elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség vagy
testületi hely megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a
választás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető
leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék.
20. § (1)
Az
egyházközségi
jelölőbizottság
az
egyházközség tagjaitól gyűjt ajánlásokat.
(2)
20
Az e törvény XII-XVII fejezeteiben meghatározott
választások esetén ajánlásra való felhívással:
a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az
illetékes egyházközségek presbitériumait,
b) az egyházkerületi és az országos jelölőbizottság
megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait.
19
Az utolsó mondatot beiktatta a 2017. évi III. törvény 2. §-a. Hatályos:
2017. június 30-tól.
20
Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
(3)
21
Más választások esetén a jelölőbizottság a választó
testület tagjaitól és az adott választásra vonatkozó
sajátosságok
alapján
meghatározott
körből
gyűjt
ajánlásokat.
(4) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.
21. §
22
(1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások,
valamint saját tagjainak javaslata alapján, többségi
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről,
s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg,
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek
listájára.
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.
(4)
Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi
IV. törvény 56. § (1) bekezdésében, 68-69. §-ában, 85. § (1)
bekezdésében, 95-96. §-ában, 105. § (2) bekezdésében, 129.
§ (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg
az egyház tényfeltáró bizottsága jogosult elvégezni –
működési rendjébe foglalt eljárással – a jelölt
állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a
továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is
történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése az
adott választási ciklusban nem szükséges.
(5) A vizsgálathoz szükséges személyi adatokat a
jelölőbizottság a jelölés elfogadása után haladéktalanul
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz. A vizsgálatot úgy kell
elvégezni, hogy annak eredménye lehetőleg a jelöltlista
véglegesítése előtt, de az általános tisztújítás során
legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben
meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 19.
§ (6) bekezdése alapján meghatározott időpontig
rendelkezésre álljon.
(6) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának
eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az
általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást
követően áll rendelkezésre, akkor a jelölőbizottság a
tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban
közli a megválasztott érintettel, majd megküldi a választó
testület tagjainak.
(7) A (4)-(6) bekezdésben rögzített vizsgálatot nem kell
kezdeményezni azoknál a jelölteknél, akik 1972. február
14. után születtek.
XII. fejezet
Egyházközségi választások
22. § (1) Az egyházközségi jelölőbizottság a választó
közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással
jelölteket
állít
a
megválasztandó
egyházközségi
tisztségviselőkre,
presbitériumi,
képviselő-testületi,
számvevőszéki, jelölőbizottsági tagsági és egyházmegyei
közgyűlési küldötti helyekre. Az egyházközség tagjait a
helyben szokásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról,
az ajánlási határidőről és a választás időpontjáról.
(2)
23
Amennyiben az egyházközségi presbitérium ülésén az
21
Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
22
A 21. §-t módosította a 2017. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017.
június 30-tól.
23
Módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
e törvény XVI-XVIII. fejezete szerinti választás történik,
akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint
jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek.
Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek,
presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak választása
23. § (l) Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőit,
presbitereit és képviselő-testületi tagjait az egyházközség
közgyűlése választja. Az egyházközségben a választás
megszervezhető úgy is, hogy az egyházközség választó
tagjai a szavazatukat a közgyűlés által elfogadott
jelöltlistára az elnökség és a jelölőbizottság által kitűzött
időben és helyen adják le.
24
(2) Az egyházközség tisztségviselőinek, presbitereinek és
képviselő-testületi tagjainak a beiktatása istentisztelet
keretében történik.
24. § (1) A választásoknál törekedni kell arra, hogy a
presbitériumban és a képviselő-testületben az egyházközség
minden rétege képviselve legyen.
(2) A közgyűlés presbitériumi póttagokat is választhat, akik
a választási ciklus közben megüresedett helyeket töltik be.
Póttagok hiányában a közgyűlés a presbitérium
megbízatásának lejárta előtt a megüresedett helyekre új
presbitereket választhat.
(3)
25
A közgyűlés tiszteletbeli presbitereket is választhat,
akik a presbiteri üléseken tanácskozási joggal vesznek
részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan
időre szól.
Az egyházmegyei közgyűlés tagjainak választása
25. § (1) Az egyházközség közgyűlése az egyházmegyei
közgyűlésbe – a 2. § (5) bekezdésének megfelelően –
betöltött lelkészi állásonként egy, összesen legfeljebb
három képviselőt választ.
(2) Az egyházközségi közgyűlés az egyházmegyei
közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú
póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak
akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával
helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő
helyét tölti be. Több póttag esetében helyettesítésre a
sorban következőt kell felkérni.
(3) Póttag hiányában a megüresedett helyre az
egyházközségi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(4) Az egyházmegyei közgyűlésbe választott tag és póttag
részére az egyházközség elnöksége és jegyzője által aláírt
megbízólevelet állítanak ki.
XIII. fejezet
Egyházmegyei választások
26. § Az
egyházmegyei jelölőbizottság a választó
közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással
jelölteket
állít
a
megválasztandó
egyházmegyei
tisztségviselőkre, egyházkerületi közgyűlési és zsinati
küldöttekre.
Az egyházmegye tisztségviselőinek választása
27. § Az egyházmegye tisztségviselőit – az esperes és az
egyházmegyei felügyelő kivételével – az egyházmegye
24
A második mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 6. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól.
25
Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
közgyűlése választja.
Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek
választása
28. § (l) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi
közgyűlésbe egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet
választ.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés a zsinatba egy-egy lelkészi
és nemlelkészi küldöttet választ.
(3) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi
közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú
póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak
akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával
helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő
helyét tölti be.
(4)
26
Az egyházmegyei közgyűlés zsinati tagonként két
póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép
– a tisztségét kivéve – amennyiben annak zsinati tagsága
megszűnik.
(5)
27
Póttag hiányában a megüresedett helyre az
egyházmegyei közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6)
28
Az egyházkerületi közgyűlésbe és a zsinatba választott
tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége által aláírt
megbízólevelet állítanak ki.
XIV. fejezet
Egyházkerületi választások
29. § Az
egyházkerületi jelölőbizottság a választó
közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással
jelölteket
állít
a
megválasztandó
egyházkerületi
tisztségviselőkre, az országos presbitériumi és zsinati
küldöttekre.
Az egyházkerületi tisztségviselők választása
30. § Az egyházkerület tisztségviselőit – a püspök és az
egyházkerületi felügyelő kivételével – az egyházkerület
közgyűlése választja.
Az egyházkerület országos küldötteinek választása
31.§ (1) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinatba három-
három lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik közül
legalább az egyik jogi végzettségű.
(2)
Az
egyházkerületi
közgyűlés
az
országos
presbitériumba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet
választ.
(3) Az egyházkerületi közgyűlés az országos presbitérium
választott tagjai számával megegyező számban póttagot is
választ. A póttag a választott rendes tagot annak
akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve a választási
ciklus közben megüresedő helyét töltik be.
(4) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinati tagok mellé – a
28.§ (4) bekezdésének megfelelően – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre az
egyházkerületi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6)
29
A zsinatba és az országos presbitériumba választott tag
és póttag részére az egyházkerület elnöksége által aláírt
26
Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
27
Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
28
Módosította módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2013. november 30-tól.
29
Módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
megbízólevelet állítanak ki.
XV. fejezet
Az országos egyház testületeinek és
tisztségviselőinek választása
A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása
32. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem zsinati
küldöttét az Egyetemi Tanács választja. Részére az
Egyetemi Tanács elnöke és a választás ülésének
jegyzőkönyvvezetője által aláírt megbízólevelet állítanak
ki.
33. §
30
(1) A köznevelési intézmények küldötteit az in-
tézmények jelöltjei közül az országos nevelési és oktatási
bizottság választja meg.
(2)
31
A diakóniai intézmények küldötteit az intézmények
jelöltjei közül a diakóniai bizottság választja meg.
(3) A missziói szolgálatban álló lelkészek küldöttét az
egyházmegyei lelkészi munkaközösségek jelöltjei közül az
evangélizációs és missziói bizottság választja meg.
(4) A választó testület a zsinati tagok mellé – a 28. § (4)
bekezdésnek megfelelően – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre a választó
testület új tagot, illetve póttagot választ.
(6) A zsinatba választott tag és póttag részére a zsinat
alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és az
országos bizottság által kiküldött háromtagú szavazatbontó
bizottság elnöke által aláírt megbízólevelet állítanak ki.
Az országos tisztségviselők választása
34. § (1)
32
Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik,
az országos jelölőbizottság a 19-21. §-ban szabályozott
eljárással jelölteket állít a zsinat, illetve az országos
presbitérium
által
megválasztandó
országos
tisztségviselőkre és testületi tagokra.
(2) A zsinat, illetve az országos presbitérium az
önkormányzati feladatok ellátására és az országos egyházi
szervezet
működésének
biztosítására
törvényben
meghatározottak szerint országos tisztségviselőket választ.
(3)
33
(4)
34
Az országos felügyelő a tisztségét legfeljebb 70.
életévének betöltéséig láthatja el.
(5)
35
Az országos felügyelő beiktatása istentisztelet
keretében történik.
NEGYEDIK RÉSZ
PÜSPÖK, ESPERES, EGYHÁZKERÜLETI
FELÜGYELŐ, EGYHÁZMEGYEI FELÜGYELŐ
VÁLASZTÁSA
36
XVI. fejezet
30
A 33. § (1)-(3) bekezdését módosította a 2017. évi III. törvény 4. §-a.
Hatályos: 2017. június 30-tól.
31
Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
32
Módosította a 2007. évi III. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. szeptember
14-től.
33
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 7. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. november 26-tól.
34
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
35
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
36
Módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
Általános előírások
35. § (1)
37
Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt az
illetékes egyházmegye egyházközségeinek presbitériumai
választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az
esetben az egyházmegye.
(2)
38
Az esperessé választhatóság feltétele, hogy jelölt az
egyházmegye valamelyik egyházközségében gyülekezeti
lelkészi állást töltsön be, valamint az, hogy a jelölt 5 év
gyülekezeti lelkészi
szolgálattal vagy 10 év lelkészi
szolgálattal rendelkezzen. Lelkészi állását esperesi
megbízatása alatt is betölti.
36.§ (1)
39
A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az
illetékes egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai
választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az
esetben az egyházkerület.
(2)
40
A püspökké választhatóság feltétele legalább 15 év
lelkészi, ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat
és a be nem töltött 60. életév. A püspöki megbízatás a
lelkészi nyugdíjkorhatárig tart. A püspök a nyugdíjkorhatár
elérését megelőzően jogosult az egyházkerületi közgyűlés
felé intézett kezdeményezésével és az egyházkerületi
közgyűlés előzetes jóváhagyó határozatával szolgálati
jogviszonyát legfeljebb 2 évvel meghosszabbítani. A
kezdeményezésre, az egyházkerületi közgyűlési, valamint a
püspöki
továbbszolgálásra
vonatkozó
határozat
meghozatalára – jogvesztő határidővel - 120 nap áll
rendelkezésre azzal, hogy annak kezdő- és végidőpontját
úgy kell meghatározni, hogy szükség esetén a 40. § (3)
bekezdésben
hivatkozott
püspökjelölési
eljárás
megkezdhető és lefolytatható legyen.
(3) A püspöknek egyházkerületében gyülekezeti lelkészi
állást kell betöltenie. A püspök megválasztásának
elfogadásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását
is elfogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori
püspök részére van fenntartva. A püspöknek az így nyert
gyülekezeti lelkészi megbízatása csak addig tart, amíg a
püspöki állást betölti. A püspök a gyülekezetben minden
lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházközség
igazgató lelkésze.
(4) Állandó püspöki székhelyet az egyházkerület
közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének
előzetesen döntenie kell arról, hogy hozzájárul-e ehhez a
kijelöléshez. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát
mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a
püspöki székhely megállapítása tekintetében hozott
határozatát meg nem változtatja. A hozzájárulással az
egyházközség arra a lelkészi állásra vonatkozóan, amelyet
az egyházkerület püspöke fog betölteni, lemond
lelkészválasztó jogáról, és ezt a lelkészi állást az
egyházkerület mindenkor megválasztott püspökével
betöltöttnek tekinti.
37. §
41
38. §
42
Az egyházmegyei és az egyházkerületi felügyelő a
37
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
38
Módosította a a 2017. évi VIII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. január 1-
től azzal, hogy hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási ügyekben a
megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
39
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
40
Módosította a 2022. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től.
41
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
42
Módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el.
XVII. fejezet
A jelölési eljárás
39. § Választások esetén a szavazást jelölési eljárás előzi
meg. A jelölési eljárást a 19.§ (2)-(3) bekezdésében
szabályozott jelölőbizottság irányítja.
40. § (1) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a
választás időpontját – az illetékes egyházi önkormányzat
elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki.
(2) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő)
választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a
választás az előző ciklus tisztségviselői megbízatásának
lejárta előtt befejeződjék.
(3)
43
Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében
történő) választás esetén az illetékes egyházi önkormányzat
elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség
megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a választás
időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb,
de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. Püspökválasztás
esetén a megbízatás lejárta előtt nyolc hónappal kezdődik a
jelölőbizottság munkája.
41. § (1) Az ajánlásra való felhívással
a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az
egyházközségek presbitériumait,
b)
44
az egyházkerületi jelölőbizottság megkeresi az
illetékes egyházmegyék presbitériumait.
(2) A megkeresett testületek legfeljebb két személyt
ajánlhatnak a jelölőbizottságnak.
(3) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.
42. §
45
(1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások,
valamint saját tagjainak javaslata alapján többségi
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről,
s ezt írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint
közgyűlése elé terjeszti.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg,
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek
listájára.
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.
(4)
A jelölés elfogadását követően a tényfeltáró bizottság
jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással –
a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a
továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is
történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése az
adott választási ciklusban nem szükséges.
(5) A vizsgálathoz szükséges személyi adatokat a
jelölőbizottság a jelölés elfogadása után haladéktalanul
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz. A vizsgálatot úgy kell
elvégezni, hogy annak eredménye lehetőleg a jelöltlista
véglegesítése előtt, de az általános tisztújítás során
legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben
meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 40.
§ (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig,
püspökválasztás esetén a beiktatás előtt rendelkezésre
álljon.
43
Módosította a 2010. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. július 23-tól.
44
Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos:
2011. november 26-tól.
45
Módosítota a 2017. évi III. törvény 65. §-a. Hatályos: 2017. június 30-tól.
(6) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának
eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az
általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást
követően áll rendelkezésre, akkor a jelölőbizottság a
tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban
közli a megválasztott érintettel, majd megküldi az adott
egyházi önkormányzat közgyűlése tagjainak.
(7) A (4)-(6) bekezdésben rögzített vizsgálatot nem kell
kezdeményezni azoknál a jelölteknél, akik 1972. február
14. után születtek.
(8) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi
önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl,
– ha a jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést
vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára.
43. § (1) A jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzat
közgyűlése véglegesíti.
(2) Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához ezen a
közgyűlésen módosító javaslat nem érkezik, akkor a
közgyűlés egyetlen nyílt szavazással dönt a lista
elfogadásáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a
listát titkos szavazással kell elfogadni.
(3)
46
Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához
módosító javaslat érkezik, a közgyűlés – a 42.§ (5)
bekezdése figyelembevételével – eldönti, hogy hány jelölt
legyen a listán, majd – ha szükséges – az összes módosító
javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt.
44. § (1)
47
A jelölőbizottság a jelöltek véglegesített
névsorát megküldi a szavazásra jogosult egyházközségek
elnökségeinek, egyidejűleg meghatározza azt a legfeljebb
10 nap hosszúságú időszakot, amelyben a választó
presbiteri üléseket meg kell tartani, és megjelöli a
szavazatok beérkezésének határidejét.
(2) Több jelölőbizottságot érintő, egyidejű választás
esetében,
a
választási
időszakot
az
érintett
jelölőbizottságokkal való egyeztetés után a magasabb
egyházkormányzati szint jelölőbizottsága határozza meg.
XVIII. fejezet
A választási eljárás
45. § (1)
48
A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az
egyházközségi elnökségek kötelesek egyházközségi
presbiteri ülést összehívni. Az egyházközségi presbiteri ülés
jegyzőkönyvbe foglalt szavazatát (szavazatait) az
egyházközség elnöksége és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti,
ellátja az egyházközség pecsétjével, és kettős zárt
borítékban megküldi a jelölőbizottság elnökének.
Érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag
nem felel meg a törvény előírásainak, vagy a kitűzött
határidő után adták fel. A minden jelöltre leadott „nem”
szavazat is érvényes tartalmilag.
(2) A választás akkor érvényes, ha érvényes szavazatként
érkezik be a szavazásra jogosult egyházközségek leadható
szavazatainak legalább kétharmada, és akkor eredményes,
ha az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több
mint felét. Amennyiben a választás eredménytelen, a 64.§
megfelelő alkalmazásával második fordulót kell tartani.
Amennyiben a választás érvénytelen, a jelölési eljárást két
hónapon belül meg kell ismételni.
46
Módosította a 2012. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
47
Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 28-tól.
48
Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 28-tól.
(3) A jelölőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról
szóló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben
értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzőkönyvet és a
szavazatokat az eljárás lefolytatása után azt az illetékes
önkormányzati szint irattárában kell elhelyezni. A
jegyzőkönyv egy példányát a magasabb önkormányzati
szintek hivatalának is meg kell küldeni.
(4)
49
Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az
egyházkerületi felügyelő beiktatása istentisztelet keretében
történik.
ÖTÖDIK RÉSZ
A KÖZGYŰLÉSEKRŐL ÉS TESTÜLETI
ÜLÉSEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
XIX. fejezet
Összehívás, határozatképesség
46. § Közgyűlést, testületi ülést – ha törvény eltérően nem
rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval együtt
az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges információs
anyagokat is ki kell küldeni. Ezeknek úgy kell
megérkezniük, hogy a szavazati jogú tagoknak legyen
idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni.
47. § (1) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha
szabályszerűen, a közgyűlés napját megelőző két egymás
utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy
az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban
hívták össze, és azon az egyházközség választói
névjegyzékében szereplők legalább a presbitérium
létszámával azonos számban jelentek meg. Leány- és
fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisztelet,
a közgyűlés összehívásának módját helyi egyházközségi
szabályrendelet ettől eltérően szabályozhatja. Rendkívüli
közgyűlés az ülés előtt egy héttel kiküldött írásos
meghívóval is összehívható.
(2) Az egyházközségi képviselő-testület és presbitérium
ülése határozatképes, ha szabályosan, az ülést megelőzően
legalább egy héttel az istentiszteleti alkalmon vagy
személyre szóló meghívással hívták össze és a tagjainak
legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés
írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható.
(3) Az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület és
presbitérium kivételével egy egyházi testület akkor
határozatképes, ha szabályszerűen, az ülést megelőzően
tizennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal
rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van.
(4) Szabályosan összehívott, de határozatképtelen testületi
ülés esetén – a törvényben másképpen szabályozott
esetektől eltekintve – az azonos napirenddel egy későbbi
napra összehívott testület a megjelentek számától
függetlenül határozatképes.
XX. fejezet
Az ülés levezetése
48. § Az ülés levezetésére – ha jogszabály vagy saját
szabályzat eltérően nem rendelkezik – levezető elnököt kell
választani. Feladata, hogy a felszólalások és szavazások a
törvényben, illetve ügyrendben (szervezeti és működési
szabályzatban) előírt módon történjenek. Az ülésen
történtek írásbeli rögzítésére jegyzőkönyvvezetőt kell
49
Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos:
2011. november 26-tól.
kijelölni. Az elkészült jegyzőkönyv helyességét az ülés
elején erre a feladatra felkért hitelesítők aláírásukkal
igazolják.
49. § (1) Az egyes napirendi pontokat a téma előterjesztője
tárja az ülés elé. Az előterjesztő fogalmazza meg a döntésre
előterjesztett javaslat szövegét. Az előterjesztő személye
napirendi pontonként változhat.
(2) A testület tagja jogosult mindazon információkra,
amelyek a közgyűlésen, testületi ülésen való tárgyaláshoz, a
döntések meghozatalához szükségesek.
50. § A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a
hitelesítők nevét,
c) az ülésen résztvevők és a kimentést kérők
felsorolását,
d) minden témában az előterjesztő személyét és a
döntéseket,
e) azokat a hozzászólásokat, amelyeket a hozzászóló a
jegyzőkönyvben rögzíteni kíván.
51. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyvét minden szavazati
jogú tag számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Magasabb egyházkormányzati szinteken hozott,
másokra kötelező döntések nyilvánosságra hozataláért a
döntéshozó testület elnöksége felel.
52. § A hozzászólások, kérdésfeltevések és a döntéshozatal
e törvény nem szabályozott kérdéseit ügyrendben, illetve
vitás esetben az ülésen szavazással kell meghatározni.
XXI. fejezet
A választás és szavazás általános szabályai
53. § Minden döntés, illetve választás előtt az ülés elnöke
megállapítja a szavazásra jogosultak számát és ismerteti a
szavazás szabályait.
54. § Szavazáskor a kérdést a levezető elnök úgy teszi fel,
hogy arra egyértelmű „igen”-nel, „nem”-mel vagy
„tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettől eltérni csak a
testület egyetértésével lehet.
55. § A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen
jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le.
A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az érvényes
szavazatok több mint fele egyetértő.
56. § (1)
Írásbeli szavazás az illetékes egyházi
önkormányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon
történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen
szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha egy lapon
több szavazást bonyolítanak le, akkor a lapon szereplő
minden szavazat érvényességét külön kell vizsgálni.
57. § (1) A szavazat érvényes, ha szabályos és
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.
(2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha
a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében
rögzített előírásoknak,
b) a szavazólap üres, vagy
c) a szavazólapon az 54.§ (1) bekezdésében megadott,
vagy az ottani módon meghatározott válaszok helyett
más szerepel.
Titkos szavazás
58. § Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogszabály
vagy szabályzat előírja, vagy ha azt a szavazásra jogosult
jelenlévők legalább ötöde kéri.
59. § Bármely – nem választási – döntés előtt, ha a
szavazati jogú tagok közül kettő azért kér titkos szavazást,
mert azt valamely személyt érintő döntésnek véli, titkos
szavazást kell tartani.
60. § A titkos szavazás befejezése után a szavazólapokat
zárt és lepecsételt borítékban az egyházi önkormányzat
irattárában kell elhelyezni.
Választás
61. § (1) Tisztségviselők, testületi tagok vagy feladattal
megbízott személyek választása általában titkos szavazással
történik. Testületi tagok vagy feladattal megbízott
személyek megválasztásakor nyílt szavazás akkor tartható,
ha a jelöltek száma megegyezik a megválasztandók
számával, és a testület egyhangúlag így dönt.
(2) Ha egy testületbe vagy egy tisztségre egyidejűleg több
tagot kell megválasztani (a továbbiakban: listás szavazás),
előre közölni kell a megválasztható személyek számát.
(3) Amennyiben egy testületbe vagy tisztségre póttagot is
kell választani, akkor a listára történő szavazáson legfeljebb
annyi névre lehet szavazni, amennyi a megválasztandó
tagok – a rendes és póttagok együttes – száma.
(4) A jelöltekre az „igen” vagy a „nem” egyértelmű
jelzésével kell szavazni.
62. § (1) Választásokhoz a jelölőbizottság által elkészített
szavazólapokon a jelölteket ábécé sorrendben kell
feltüntetni.
(2) Választáskor a szavazat érvényes, ha szabályos és
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.
(3) A szavazat nem szabályos, ha
a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1)
bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésében és a 62.§ (1)
bekezdésében rögzített előírásoknak,
b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavazatot,
c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot,
d) a jelöltlistán nem szereplő személyre adtak le
szavazatot.
63. § (1) A választás eredményének értékelésénél a
jelölteket az „igen”-ek számának csökkenő rendjében kell
sorrendbe állítani.
(2) Megválasztottnak tekintendő a lista élén álló, a rendes
és a póttagok együttes számával megegyező számú jelölt,
ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több mint felét.
(3) A kialakult holtverseny(eke)t, ha ez szükséges, az
érintettek közötti újabb szavazással kell eldönteni. Ha ez
sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között úgy
alakult ki, hogy minden szavazat azok valamelyikét
támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendről.
(4) Ha nincs elegendő számú megválasztott, akkor második
fordulót kell tartani.
64. § (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott
jelöltek közül eggyel több kerül, mint ahány helyre még
nincs megválasztott személy.
(2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplő jelölt(ek) és
az (1) bekezdés szerint ki nem választott jelöltek
valamelyike között az első forduló alapján holtverseny
lenne, akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek,
akik a holtversenyben szerepelnek.
(3) A második forduló lebonyolítására és eredményének
megállapítására a 63.§ az irányadó.
65. § Listás választásnál a megválasztottak közül a
sorrendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következők
a póttagok.
66. § (1)
50
A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke
hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen,
egyházközségi szavazatok összeszámlálása esetén pedig az
egyházközségek elnökségeinek megküldött értesítés útján.
(2) A választások eredményéről a jelölőbizottság elnökének
írásban értesítenie kell a felettes egyházkormányzati szint
elnökségét is.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67. §
51
(1) E törvény 2005. november 1-jén lép hatályba.
Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a választásokról és
szavazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII.
törvény.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő (nem
az általános tisztújítás keretébe tartozó) választási
eljárásokat a megkezdésük idején hatályos törvények
szerint kell befejezni.
68. §
52
50
Módosította a 2011. évi VII. törvény 11. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
51
Módosította a 2011. évi VII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos:
2011. november 26-tól.
52
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 12. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. november 26-tól.
2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Az intézmények és formáik
1. §
1
(1)
Az evangélikus egyházi intézmény (a
továbbiakban: intézmény) valamely jogi személyiséggel
rendelkező egyházi önkormányzat által meghatározott céllal
alapított, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12.
§ (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján meghatározott,
10. § szerinti belső egyházi jogi személy.
(2)
2
Egyházközségi és egyházmegyei alapítású intézmény
alapításának folyamatát az adott egyházkormányzati szint
közgyűlése, a Magyarországi Evangélikus Egyház által
alapított intézmény esetén az országos presbitérium
előzetes,
támogató
szándéknyilatkozatával
lehet
megkezdeni. Egyházközségi közgyűlés által alapítandó
intézmény megalapításáról rendelkező döntést megelőzően
az illetékes egyházmegyei és az országos presbitérium
egybehangzó
jóváhagyásával
is
rendelkezni
kell.
Egyházmegyei közgyűlés által alapítandó intézmény
megalapításáról rendelkező döntést megelőzően az illetékes
egyházkerületi közgyűlés és az országos presbitérium
egybehangzó jóváhagyásával is rendelkezni kell.
(3) Az evangélikus intézmény önálló intézményvezetői
képviselettel,
önálló
szakmai
programmal
és
jogszabályokban
meghatározott
szabályzatokkal
rendelkezik, önálló költségvetés alapján gazdálkodik a
működéshez szükséges vagyonnal és forrásokkal, illetve az
e törvény alapján létrehozott igazgatótanács segítő
iránymutatása mellett működik. Az egyházi intézmény a
felvételnél és foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél az e
törvényben meghatározottak figyelembevételével a sajátos
identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket határozhat
meg.
2. § (1) Az intézmények célja az egyház alapvető
küldetésének végzése és támogatása a következő
területeken:
a) evangélizáló és missziói munka,
b) kommunikáció,
c) kultúra és közművelődés,
d)
3
nevelés-oktatás,
e)
4
diakónia: szociális, valamint gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátás és szolgáltatás, egészségügy.
f)
(2) Az intézmények céljaikat az alábbi formákban
valósítják meg:
a) missziói intézmény,
b) konferencia- és üdülőközpont,
1
Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
2
Módosította a 2017. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. november
25-től.
3
A d) pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
4
Az e) pontot módosította és ezzel egyidejűleg az f) pontot hatályon kívül
helyezte a 2018. évi I. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-
től.
c) tájékoztatási intézmény,
d) gyűjtemény,
e) közművelődési intézmény,
f) felsőoktatási intézmény,
g)
5
köznevelési intézmény,
h) egyéb oktatási intézmény,
i)
6
diakóniai intézmény,
j)
k)
7
fejlesztési és vagyongazdálkodási intézmény.
(3) Az intézmények alapító okiratában az intézmény
formáját – a fő tevékenységi terület alapján – a (2)
bekezdés megfelelő pontjára utalással kell meghatározni.
II. fejezet
Intézmények alapítása, fenntartása, megszüntetése
3. §
8
(1) Az egyházi önkormányzat intézményt alapíthat és
tarthat fenn, ha
a) az alapításhoz szükséges állami és egyházi
engedélyekkel, jóváhagyásokkal rendelkezik, illetve az
intézmény szervezete és működése az egyházi és állami
jogszabályoknak megfelel,
b) az alapító önkormányzati testület az intézmény
fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud tenni,
c) az intézmény alapítását és működését a felettes
egyházi önkormányzat közgyűlése az országos
presbitérium, valamint az illetékes állami hatóság
engedélyezi,
d) elfogadja a Magyarországi Evangélikus Egyház
illetékes testületének szakmai irányítását, illetve
felügyeletét, a 7. § (4) bekezdésben írt hozzájárulást
megadja,
e) az intézmény alkalmazza az egyház egységes
számviteli és könyvvezetési rendszerét, elfogadja és
betartja az egyházi jogszabályokban és döntésekben
meghatározott gazdasági-pénzügyi szabályozást.
(2) Intézmény alapításánál be kell tartani a vonatkozó
állami
és
egyházi
jogszabályokban
az
adott
intézménytípusra meghatározott feltételeket azzal, hogy
egyházi fenntartási kötelezettség kizárólag az evangélikus
egyház, és annak belső egyházi jogi személyei által alapított
egyházi intézményben vállalható fel.
(3) Az intézményalapítás előtt az alapító egyházi
önkormányzat
szakmai
és
gazdasági
szempontú
előterjesztést készít, amelyet az országos szakmai és
gazdasági bizottság e törvényben meghatározottak szerint
egybehangzóan
hagy
jóvá.
Amennyiben
egy
intézménytípusnál a törvény nem rögzíti az illetékes
szakmai bizottságot, akkor az országos presbitérium jelöli
ki azt.
(4) A (3) bekezdés szerint előterjesztésnek tartalmaznia kell
az alapításra vonatkozó feltételek fennállásán túlmenően az
alábbiakat is:
a) amennyiben az intézmény működésének tárgyi
feltételéül szolgáló ingatlan nem az alapító, illetve nem
a fenntartó tulajdonában áll, annak használatáról, a
működtetés feltételeiről szóló, a tulajdonossal megkötött
megállapodást;
b) a helyileg illetékes egyházközséggel, annak
5
A g) pontot pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2012. október 1-től.
6
Az i) pontot módosította és ezzel egyidejűleg a j) pontot hatályon kívül
helyezte a 2018. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-
től.
7
Beiktatta a 2016. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2016. november 18-tól.
8
Módosította a 2012. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
lelkészeivel a kapcsolattartás és az együttműködés
módjáról, formáiról való megállapodást.
4. §
9
(1) Az intézmény alapító okiratának az állami
jogszabályoknak való megfelelésen és az e törvény 2. § (3)
bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell
legalább:
a) az intézmény – és amennyiben több egységből áll,
azok – megnevezését,
b) evangélikus szó használatát az intézmény nevében,
c) az intézmény alapítójának megnevezését, az
alapításról szóló határozat számát, illetve az alapítás
időpontját,
d) az intézmény alapításakor rendelkezésre bocsátott
alapítói vagyon összegét, összetételét,
e) az intézmény fenntartójának megjelölését, címét,
f) az intézmény tevékenységének felsorolását és az
intézmény működési területét,
g) az intézmény gazdálkodási besorolását,
h) az intézmény képviseleti rendjét,
i) az intézményvezető megbízásának rendjét, jogállását,
j) az egyházi jogszabályokra utalást,
k) a vagyon feletti rendelkezési jogot és rendelkezést az
intézmény
vagyonának
sorsáról
az
intézmény
megszűnése esetére,
l) mindazt, amit az alapító a jogszabályokban előírtakkal
összhangban az intézményalapítás indokaival, céljaival
és körülményeivel kapcsolatban rögzíteni kíván.
(2) Az alapító okirat fenntartó általi módosítására az állami
jogszabályokat, valamint – a szándéknyilatkozat tétele
kivételével - az egyházi intézmény alapításának szabályait
kell alkalmazni azzal, hogy az országos szakmai és
gazdasági bizottság támogató döntése esetén nem szükséges
az országos presbitérium jóváhagyását beszerezni.
(3) A törvényben előírt előzetes engedélyek és
jóváhagyások nélkül elfogadott alapító okirat, alapító okirat
módosítása, annak aláírása fegyelmi vétségnek minősül. A
jogszabálysértést elkövető egyházi önkormányzat a
törvénytelen állapot fennállásának ideje alatt egyházi
támogatást nem kaphat.
5. §
10
6. §
11
Evangélikus egyházi intézmények alapítása és
fenntartása
érdekében
az
evangélikus
egyház
önkormányzati testületei más egyházzal, állami és
önkormányzati hatósággal, jogi és magánszeméllyel is
köthetnek szerződést, amennyiben rendelkeznek az egyházi
törvényekben előírt előzetes jóváhagyásokkal.
7. § (1) Az egyházi önkormányzat fenntartói jogait és
kötelességeit presbitériumán keresztül gyakorolja, biztosítja
az intézmény folyamatos működésének feltételeit. Ennek
során:
a) biztosítja és ellenőrzi a szakmai működés és
gazdálkodás törvényességét, a szakmai munka
eredményességét és hatékonyságát, az intézmény
egyházi jellegét,
b) jóváhagyja az intézmény valamennyi szabályzatát,
amennyiben állami és egyházi jogszabály eltérően nem
rendelkezik,
c) az intézményvezető felett munkáltatói jogkört
gyakorol,
9
Módosította a 2012. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
10
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 5. §-a. Hatályos: 2012.
október 1-től.
11
A 6. §-12. § (1) bekezdéséig terjedő rendelkezéseket módosította a 2012.
évi VI. törvény 6. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.
d) biztosítja a feladatellátáshoz szükséges létszám és
végzettség szerinti személyi feltételeket.
(2) A fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma
fenntartói jogkörét határozatában az elnökségre, az
igazgatótanácsra, illetve a Magyarországi Evangélikus
Egyház által fenntartott intézmény esetén az országos iroda
igazgatójára is átruházhatja az alábbi át nem ruházható
jogkörök kivételével:
a) az alapító okirat és módosításának jóváhagyása,
b)
12
az intézmény költségvetésének és beszámolójának
elfogadása,
c) az egyházi jogszabályban meghatározott értékhatár
feletti
beruházás
megvalósításának,
pályázat
lefolytatásának előzetes jóváhagyása,
d) az intézmény tulajdonában, illetve használatában álló
ingatlan
tulajdonjogi
és
rendelkezési
jog
megváltozásához való előzetes hozzájárulás,
e) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának,
szakmai
programjának,
állománytáblájának
jóváhagyása,
f) az intézményvezető megválasztása, felmentése és
díjazásának megállapítása,
g) mindazon feladatok ellátása, melyeket egyházi
törvény kizárólagos fenntartói jogkörként megjelöl.
(3) Az intézmény köteles vezetni a vonatkozó
jogszabályokban számára előírt nyilvántartásokat és
dokumentációkat, s azokat a fenntartó, továbbá az országos
presbitérium és az illetékes hatóságok rendelkezésére
bocsátani.
(4) Az intézmény alapításának, illetve alapító okirata mó-
dosításának tényével egyidejűleg a fenntartó és az intéz-
mény hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarországi Evangélikus
Egyház arra illetékes testülete, tisztségviselője az intéz-
mény szakmai, törvényességi és gazdagsági működése fel-
tételeinek biztosítása érdekében dokumentumaiba és köny-
veibe betekintsen, felvilágosítást kérjen és kapjon, szükség
esetén intézkedések megtételét kezdeményezze a fenntartó-
nál, illetve az intézménynél.
(5) Az (3)-(4) bekezdésben írtak elmulasztása, nem
teljesítése
esetén
az
országos
szabályrendeletben
meghatározott jogkövetkezmény érvényesíthető.
8. § (1) A fenntartó szakmai, törvényességi és gazdasági
felügyeletének keretében legalább évente egyszer –
szakértő részvételével – ellenőrzi, és ennek alapján értékeli
az intézmény működését. A fenntartó által évente
meghatározott tartalmú értékelés az alábbi szempontok
figyelembevételével kerül meghatározásra:
a) az intézményi feladatellátás törvényességének, a
szakmai programnak, illetve annak évente, a fenntartó
által meghatározott részének megvalósulása,
b) az intézmény működésének általános feltételei: a tár-
gyi, a személyi, és a gazdasági-pénzügyi feltételek fo-
lyamatos rendelkezésre állása,
c) a szakmai működés, munkatervek hatékonysága,
eredményessége, összhangban az intézményben folyó
munkával,
d)
Elfelejtett jelszó?
törvénykönyv 20220527.pdf