Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

2005. évi III. törvény az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről

2005. évi III. törvény.pdf — PDF document, 443Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

2005. ÉVI III. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRÓL ÉS AZ 

EGYHÁZI SZOLGÁLATOT VÉGZŐKRŐL 

 
 

Az egyház elsődleges szolgálata az evangélium hirdetése és 
a szentségek kiszolgáltatása annak érdekében, hogy a Jézus 
Krisztusban  való  megigazító  hitre  eljussunk.  Az 
evangélium az egyház létének forrása és értelme, hirdetése 
az  egyház  missziói  küldetése  és  minden  egyéb 
szolgálatának alapja. 
A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel  minden Krisztusban 
hívő  ember  egyetemes  feladata.  Az  egyház  minden  tagja 
részese ennek a szolgálatnak hitének és lelki adományának 
mértéke szerint. 
Az  egyház  hivatalos  szolgálatát,  a  nyilvános  tanítást  és  a 
szentségek  kiszolgáltatását  az  egyház  jó  rendje  érdekében 
az  azzal  megbízott  egyházi  munkások  végzik.  Minden 
egyházi szolgálatban álló munkás a feladat- és hatáskörében 
felelős azért, hogy az egyház sajátos küldetését betöltse. 
Mindezek  keretéül  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
zsinata a következő törvényt alkotja: 

 

ELSŐ RÉSZ 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 

 

A törvény hatálya 

 

1. §  (1)  A  törvény  hatálya  kiterjed  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  önálló  képviselettel  rendelkező 
szervezeti 

egységeinél 

(a 

továbbiakban: 

egyházi 

önkormányzat), 

intézményeinél, 

evangélikus 

egyesületeknél  szolgáló  lelkészekre,  nemlelkészi  egyházi 
munkásokra  és  a  szolgálatba  állítót  megillető  jogok 
gyakorlóira. 
(2)  Az  e  törvény  alapján  szolgálati  jogviszonyban  álló 
lelkész,  illetve  nemlelkészi  egyházi  munkás  egyházi 
személy. 

 

Fogalom meghatározások 

 

2.§  E törvény alkalmazásában: 

a)  szolgálatba  állító:  az  az  egyházi  önkormányzat, 
intézmény,  evangélikus  egyesület,  amely  az  egyházi 
szolgálat ellátására szolgálati jogviszonyt létesít, 
b)  szolgálati  jogviszony  evangélikus  lelkész,  illetve 
nemlelkészi  egyházi  munkás  és  szolgálatba  állítója, 
valamint  e  kapcsolat  révén  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  között  az  egyház  törvényeinek 
megfelelően  az  egyházi  szolgálat  ellátására  létrejött 
jogviszony, 
c) a szolgálatba állítót megillető jogok gyakorlói: azok a 
személyek, 

illetve 

testületek, 

akik/amelyek 

Magyarországi  Evangélikus  Egyház  nevében  a 
szolgálatba  állítót  megillető  jogok  törvényben,  illetve 
írásbeli szerződésben meghatározott részét gyakorolják, 
d) szolgálati szerződés: a szolgálatba állító és a lelkész, 
illetve  nemlelkészi  egyházi  munkás  közötti  szerződés, 
amely  tartalmazza  az  egyházi  szolgálat  ellátásának 
legfontosabb  feltételeit  és  elvárásait.  Ahol  jogszabály 
díjlevelet  vagy  híványt  említ,  ott  szolgálati  szerződést 
kell érteni. 

 

MÁSODIK RÉSZ 

A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 

I. fejezet 

A lelkészi szolgálat 

 

3. §  (1)  Az  evangélium  hirdetésére  és  a  szentségek 
kiszolgáltatására  Jézus  Krisztus  külön  szolgálatot  rendelt. 
Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra 
szabályszerűen elhívott lelkész végzi. 
(2) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel 
való  szolgálatuk  –  a  lelkészi  alkalmazás  helyétől  és  az 
egyházigazgatási hatáskörtől függetlenül – azonos. 
(3)  A  lelkészeknek  az  alkalmazási  helyükből  és 
egyházigazgatási  hatáskörükből  adódó  képviseleti  és 
kormányzási  teendőiről  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház külön törvényben rendelkezik. 
 
4. §  (1)  Minden  egyházi  szolgálatban  álló  lelkész  és 
lelkészi  szolgálattal  megbízott  személy  kötelessége  a 
lelkészi szolgálat hűséges végzése, különösen  

a)  Isten  igéjének,  törvényének  és  evangéliumának 
hirdetése,  
b) az egyház építése, 
c) a hívek pásztorolása. 
d)

1

a lelkigondozás, 

e) a bűnökből való feloldozás, 
f)

2

a tanítás, 

g) a szeretetszolgálat szervezése, 
h)  önmaga  továbbképzése  egyéni  és  egyházi 
továbbképzés keretében.  

(2)  Az  egyházi  szolgálatban  álló  lelkész  sajátos  joga  és 
kötelessége: 

a) a szentségek kiszolgáltatása, 
b) a házasság egyházi megáldása, 
c) az egyházi temetések végzése. 

 
5. §  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  férfiakat  és 
nőket  egyaránt  képez,  felavat,  illetve  kiküld  a  lelkészi 
szolgálatra. 
 
6. §  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkésze 
felelős  egyháza  biblikus  és  hitvallásos  tanításának 
érvényesüléséért. 
 
7. §  (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészétől 
elvárja, hogy  

a)  belső  elhívásból  kötelezze  el  magát  az  egyházi 
szolgálatra,  
b)  lelkészi  hivatásában  feddhetetlenül  éljen  és 
szolgáljon,  
c) családját példaadóan, evangélikus hitben pásztorolja. 

(2)  A  lelkész  köteles  magatartásával,  viselkedésével  és 
külső megjelenésével is hivatalának megfelelni. 
 
8. §  (1)  A  lelkészi  szolgálatban  álló  személy  köteles  a 
lelkipásztori  titkot  megőrizni,  az  egyház  törvényes  rendjét 
megtartani  és  védelmezni.  A  lelkész  lelkiismeretesen  és 
híven  köteles  magát  minden  tevékenységében  lelkészi 
esküjéhez tartani. 
(2)  A  lelkész  az  egyházban  rendszeresített  liturgikus 
öltözetet  istentiszteleteken  és  az  egyéb  liturgikus 

                                                                 

1

Módosította a 2018. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

2

Módosította a 2018. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

background image

alkalmakon viseli. 
 
9. §

 3

   (1)  Az  egyház  a  szolgálat  rendjének  kialakításával, 

a  pihenésre,  testi  és  lelki  feltöltődésre  való  lehetőségek 
biztosításával, a lelkészcsaládok támogatásával, valamint a 
kritikus helyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez felajánlott 
szolgálatával segíti, hogy a lelkész magánélete összhangban 
legyen hivatásával. 
(2)  A  lelkész  olyan  személlyel  köthet  házasságot,  aki 
magánéletében,  valamint  hivatásában  egyaránt  vállalja  a 
házastársa  evangélikus  egyházi  szolgálatával  járó 
felelősséget. A lelkész házasságkötési szándékát a házasság 
megkötése  előtt  3  hónappal  az  esperesen  keresztül  a 
püspöknek  bejelenti,  és  a  házasságkötéshez  engedélyt  kér. 
A  lelkészi  szolgálatra  készülő  teológiai  hallgató  és  a 
lelkészjelölt is csak a  püspök előzetes engedélyével  köthet 
házasságot.  
(3)  A  lelkész,  valamint  a  lelkészi  szolgálatra  készülő 
teológiai  hallgató  és  a  lelkészjelölt  élettársi  kapcsolatban 
nem élhet.  
(4)  A  püspök  vagy  az  általa  felkért  lelkészi  személy 
feladata,  hogy  legalább  3  évenként  olyan  lelkipásztori 
beszélgetést  folytasson  a  lelkésszel,  amelynek  témája  a 
lelkész  magánélete,  illetve  annak  összefüggései  a  lelkész 
szolgálatával. 
 
10. §  A  lelkész  a  köz  szolgálatában  választott  tisztséget 
betölthet,  ugyanakkor  pártpolitikai  tevékenységet  nem 
folytathat, pártnak tagja nem lehet. 

 

10/A. §

4

 

(1)  A  lelkészi  életpályamodell  a  lelkészi 

életutat  meghatározó  alapvető  feltételek  rendszere.  A 
lelkészi  életpályamodell  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyházban  lelkészi  szolgálatot  teljesítő  lelkészek, 
egyházközségek 

és 

intézmények 

együttes 

felelősségvállalása  a  lelkészi  szolgálatra  elhívottak  és  az 
azzal 

megbízottak 

szakmai 

fejlődéséért, 

mentális 

egészségének  megőrzéséért,  keresztyén  lelkiségének 
gazdagodásáért és egzisztenciális biztonságáért. 
(2) A lelkészi életpályamodell három fő részből áll: 

a) képzési és minősítési rendszer, 
b) jelzőrendszer és támogató szolgálat, 
c) illetményrendszer. 

 
10/B. § 

(1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 

kötelezően  elvárja  valamennyi  lelkésztől  a  lelkészi 
életpályamodell megvalósítása részeként a részvételt  

a)  a  szakmai  fejlődést  biztosító  alábbi  szervezett 
továbbképzéseken: 

aa) lelkészi munkaközösségek, 
ab) országos lelkészkonferencia, 
ac) egyházkerület által szervezett éves konferencia, 
ad) lelkészakadémiai kurzusok, 

b) az ötévente esedékes minősítési kollokviumon;  
c)  a  lelkész  személyiségét  támogató  és  az  esetleges 
elakadásokban  segítséget  nyújtó  jelzőrendszer  és 
támogató szolgálat keretében 

ca) az éves önértékelésen és esperesi konzultáción, 
cb)  ötévente  egyszer  csoportos  szupervíziós 
folyamatban. 

(2)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  ajánlja  és 
támogatja  a  lelkészi  életpályamodell  megvalósítása  során, 
annak  részeként  a  lelkészeknek  a  jelzőrendszer  és  a 
támogató szolgálat keretében az alábbiak igénybevételét:  

a) egyházkerületi hivatásgondozó alkalmak, 

                                                                 

3

Módosította a 2017. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. március 30-tól. 

4

A  10/A-B.  §-t  beiktatta  a  2018.  évi  VII.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2019. 

január 1-től. 

b) rekreációs programok, 
c) szolgálatvégzés nélküli fizetett szabadság (sabbatidő),  
d)  szakember  által  biztosított  professzionális  segítő 
kapcsolat.  

(3)  A  lelkészi  életpályamodell  (1)–(2)  bekezdésben  írt 
elemeit a kreditrendszer fogja össze. 
(4)  A  lelkészi  életpályamodell  képzési  és  minősítési 
rendszeréhez,  valamint  a  jelzőrendszerhez  és  támogató 
szolgálathoz  kapcsolódik  a  lelkészek  egzisztenciális 
életfeltételeit biztosító illetményrendszer, amely a lelkészek 
rendszeres  havi  illetményének  minimális  mértékét 
határozza meg. 
(5) A lelkészi életpályamodell részletes szabályait országos 
szabályrendelet rögzíti. 

 

II. fejezet 

A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei 

 
11. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  felavatott 
lelkésze az, aki 

a) az előírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és erről 
egyetemi, illetve ezzel egyenértékű oklevelet szerzett, 
b) érvényes lelkészi oklevéllel rendelkezik, 
c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbízást 
és felhatalmazást kapott, 
d)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek 
nyilvántartásában szerepel. 

(2) A lelkészi oklevél feltételként való megjelenése először 
az  1996.  évben  Budapesten  az  Evangélikus  Hittudományi 
Egyetemre felvett hallgatóknál lép hatályba. 
(3)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  felavatott 
lelkésze  továbbá  az  is,  akit  az  Evangélikus  Teológiai 
Akadémia levelező teológiai vagy hitoktatói tanfolyamának 
elvégzése  után,  de  2003.  június  10.  előtt  lelkésszé  avattak 
és  gyülekezeti  szolgálatba  kiküldtek.  E  lelkészek  2005. 
december  31-ig  az  illetékes  egyházkerületi  lelkészképesítő 
bizottság  előtt  vizsgát  tesznek.  Eredményes  vizsga 
hiányában más lelkészi beosztásba nem választhatók. 
(4)

5

Püspöki, püspökhelyettesi, esperesi, espereshelyettesi és 

igazgató  lelkészi  tisztségek  betöltéséhez  –  a  törvényben 
rögzített  egyéb  feltételek  mellett  –  az  (1)  bekezdés  a) 
pontjában  meghatározott  oklevél  szükséges,  valamint  a 
lelkészi életpályamodellben meghatározott magasabb szintű 
vezetőképzés  országos  szabályrendeletben  meghatározott 
határidőn belüli teljesítése. 
 
12. §  (1)

6

A  lelkésszé  avatás  (ordináció)  feltétele  az 

evangélikus  hittudományi  egyetemi  diploma  megszerzése, 
valamint a lelkészképesítő vizsga letétele. A lelkészjelölt az 
egyetemi  diplomát  az  ötéves  elméleti  képzés  után  letett 
szigorlatokkal  és  a  hatodik  év  gyakorlati  képzése  után  az 
országos  lelkészképesítő  bizottság  előtt  tett  eredményes 
lelkészképesítő  vizsgával  szerezheti  meg.  Ennek  során  a 
bizottság  a  lelkészi  szolgálatra  való  alkalmasságot  is 
megvizsgálja. Ha a bizottság a jelöltet a lelkészi szolgálatra 
alkalmasnak  találja,  a  lelkészjelölt  lelkésszé  avatható.  Az 
alkalmassági  vizsgálat  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet rögzíti. 
(2)  Az  országos  lelkészképesítő  bizottság  öttagú. 
Társelnökei  hivataluknál  fogva  a  rektor  és  a  lelkészjelölt 
egyházközsége  szerint  illetékes  püspöke,  akadályoztatásuk 
esetén  az  általuk  megbízott  teológiai  tanár  és 
püspökhelyettes.  További  egy  bizottsági  tagot  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem,  2  bizottsági  tagot 

                                                                 

5

Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

6

Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

background image

pedig  –  a  megválasztott  egyházkerületi  lelkészképesítő 
bizottság tagjai közül – az illetékes egyházkerületi elnökség 
küld.  A  lelkészképesítő  vizsgát  megállott  lelkészjelöltek 
egyetemi diplomát és avatás után lelkészi oklevelet kapnak, 
amelyeket  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem 
képviselője és a bizottság társelnöke ír alá. 
(3)  Az  egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottság  elnöke 
hivatalánál  fogva  a  püspök,  akadályoztatása  esetén 
helyettese.  Az  egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottság  5 
tagját,  valamint  3  póttagját  az  illetékes  egyházkerületi 
közgyűlés  választja  6  évre.  A  vizsga  anyagát  és 
követelményrendszerét  az  egyházkerületi  lelkészképesítő 
bizottságok együttes ülése állapítja meg. 
(4)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  vagy  annak 
jogelődjén  a  korábbi  ötéves  képzés  alapján  egyetemi 
végzettséget  szerzők  vagy  más  külföldi  intézményekben 
kiállított 

teológiai 

végzettséget 

igazoló  oklevéllel 

rendelkezők  az  egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottságok 
előtt tesznek vizsgát. 
(5)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  használt 
nemzetiségi  nyelveken  leteendő  lelkészképesítő  vizsgákra 
az 

egyházkerületi 

lelkészképesítő 

bizottságoknál 

jelentkezhetnek a lelkészjelöltek vagy lelkészek. 
 
13. §  A  lelkészjelölt  az  avatás  alkalmával  kapja  meg  a 
lelkészi  címet  és  a  lelkészi  oklevelet.  Ezt  követően 
beosztott lelkészként a kibocsátó egyházkerület püspökének 
rendelkezése szerint áll szolgálatba a parókusi alkalmassági 
vizsgálat megállásáig. 

 

14. §  (1) A lelkész 2 év beosztott lelkészként eltöltött időt 
követően – amelyből legalább egy év gyülekezeti szolgálat 
–  jelentkezhet  parókusi  alkalmassági  vizsgálatra.  A 
vizsgálatot végző testület tagja: 

a) az illetékes püspök, 
b) a szolgálati hely szerint illetékes esperes(ek), 
c) a közvetlen felügyeletet ellátó lelkész(ek), 
d)  az  illetékes  egyházközségi  felügyelő(k),  illetőleg 
egyházi  fenntartású  intézményben  végzett  szolgálat 
esetén annak vezetője. 

(2)

7

A  testület  megvizsgálja,  hogy  a  vizsgálatra  jelentkező 

jelölt szolgálatában hogyan valósulnak meg a hitvallásosság 
szempontjai, 

hogyan 

tudja 

alkalmazni 

az 

egyházkormányzati  és  az  egyházi  ismereteit,  valamint, 
hogy  teljesítette-e  a  lelkészi  életpályamodellben  rá 
vonatkozó 

kötelező 

elemeket. 

vizsgálat 

szempontrendszerét országos szabályrendelet rögzíti. 
(3)  Az  önálló  lelkészi  szolgálatra  alkalmasnak  talált  jelölt 
nevét,  választhatóságát  a  testület  az  egyház  hivatalos 
lapjában  kihirdeti.  Így  a  jelölt  lelkészi  szolgálati  helyre 
választható,  amennyiben  a  törvényben  rögzített  egyéb 
feltételeknek megfelel. 
(4)  Amennyiben  a  testület  az  önálló  lelkészi  szolgálatra 
alkalmatlannak  találja  a  jelöltet,  ezt  a  döntését  vele  – 
indokolással  együtt  –  írásban  közli.  A  jelölt  legközelebb 
további egy év beosztott lelkészi szolgálat után jelentkezhet 
alkalmassági vizsgálatra. A harmadik alkalmatlan minősítés 
után  újabb  vizsgálatnak  helye  nincs,  és  a  jelölt  kizárólag 
beosztott lelkészként szolgálhat tovább. 
 
15. §  (1) A lelkészt a lelkésszé avatás után fel kell venni a 
lelkészi  nyilvántartásba.  A  lelkészi  nyilvántartásban 
szerepel az, 

a)  aki  e  törvény  alapján  létesített  szolgálati 
jogviszonyban áll, 

                                                                 

7

Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

b)  akinek  a  lelkészi  jogviszonya  megszűnése  óta 
kevesebb, mint 5 év telt el,  
c) aki lelkészi szolgálatból ment nyugdíjba. 

(2) A lelkészi nyilvántartásból törölni kell a lelkészt, ha 

a) a lelkészi jogviszonyának – nem nyugdíjazás miatti – 
megszűnésétől legalább 5 év eltelt, 
b) írásos nyilatkozatával lelkészi jellegéről lemondott, 
c)  írásos  nyilatkozatával  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyházból kilépett,  
d)  jogerős  bírói  ítélet  alapján  lelkészi  jellegétől 
megfosztották. 

(3)  Minden  lelkész  a  szolgálati  helye  szerint  illetékes 
egyházkerület 

megjelölésével 

szerepel 

lelkészi 

nyilvántartásban.  Bármilyen  formában  végzett  lelkészi 
szolgálat tanítási tisztasága és a lelkész erkölcsi magatartása 
fölött  a  lelkész  nyilvántartása  szerint  illetékes  püspök 
gyakorol felügyeletet. 
(4)  A  lelkészi  nyilvántartás  vezetésének  módjáról, 
hozzáférhetőségéről,  a  rendelkezési  állományban  lévők 
jelöléséről  és  egyéb,  részletes  szabályairól  országos 
szabályrendelet rendelkezik. 
 
16. §  Amennyiben  a  lelkész  megszakítás  nélkül  5  éven 
keresztül 

nem 

állt 

egyházi 

alkalmazásban, 

az 

egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottság  előtt  tett  vizsga 
szükséges  ahhoz,  hogy  a  lelkészi  nyilvántartásba 
visszakerüljön,  s  beosztott  lelkészként  újra  szolgálatba 
álljon.  Választhatóságát  –  legalább  2  év  elteltével  –  a 
parókusi  alkalmassági  vizsgálat  megállását  követően  nyeri 
vissza. 
 
17. §  Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilép, vagy 
akit  az  egyházi  bíróság  hivatalvesztésre  ítél,  lelkészi 
jellegét  elveszti,  lelkészi  szolgálatot  nem  végezhet, 
liturgikus  öltözetet  nem  viselhet  és  a  lelkészi  címet  nem 
használhatja. 
 
18. §

8

 Azt  a  lelkészt,  aki  a  lelkészi  életpályamodell 

törvényben  vagy  országos  szabályrendeletben  rögzített 
követelményeinek nem tett eleget, az illetékes püspök erről 
szóló  határozatával  értesíti.  A  határozat  kézhezvétele 
napján  a  lelkész  magasabb  egyházkormányzati  szintű 
egyházi  önkormányzatoknál  betöltött  tisztsége  és  testületi 
tagsága  megszűnik,  és  ilyen  tisztségre  nem  választható  az 
elmulasztott továbbképzési követelmények teljesítéséig. 
(2) Az a lelkész, aki a lelkészi életpályamodell törvényben 
vagy 

országos 

szabályrendeletben 

rögzített 

követelményeinek  az  (1)  bekezdésben  írt  püspöki 
határozatot  követő  további  két  évig  sem  tesz  eleget, 
beosztott  lelkészként  szolgálhat  tovább,  illetve  gyülekezeti 
lelkészi  szolgálati  jogviszonyt  nem  létesíthet  a  lelkészi 
életpályamodell  által  előírt,  de  határidőig  el  nem  végzett 
kötelező követelmények teljesítéséig. 
(3)  A  követelmények  nem  teljesítését  a  püspök  állapítja 
meg  megindokolt  határozatával.  A  püspök  határozatával 
szemben a lelkész az egyházi bírósághoz fordulhat. 
 
19. §  (1) Külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész 

Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  lelkészi 

szolgálatba  csak  akkor  léphet,  ha  az  egyházkerületi 
lelkészképesítő  bizottság  által  előírt  (különbözeti)  vizsgát 
letette.  Szolgálatba  állításáról  a  leendő  szolgálati  helye 
szerint illetékes püspök dönt. 
(2) 

külföldi 

egyetemen, 

főiskolán 

teológiai 

végbizonyítványt szerzett, fel nem avatott, a Magyarországi 
Evangélikus  Egyházban  lelkészi  szolgálatra  készülő 

                                                                 

8

Módosította a 2018. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től. 

background image

személy köteles végbizonyítványát honosíttatni. 
 
20. §  Más  keresztyén  felekezetekben  szerzett  lelkészi 
oklevél birtokosa a Magyarországi Evangélikus Egyházban 
lelkészi  alkalmazásba  csak  úgy  léphet,  ha  a  lelkészekre 
vonatkozó  jogszabályokban  rögzített  feltételeken  túl  az 
egyházközsége  szerint  illetékes  püspök  engedélyével  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  tanári  kara  által 
megállapított 

tantárgyakból 

vizsgát 

tett, 

és 

az 

egyházkerületi lelkészképesítő bizottság az alkalmasságáról 
meggyőződött. Az avatásra a lelkészképesítő bizottság tesz 
javaslatot az illetékes püspöknek. 
 
21. §

9

 A  lelkészek  számára  az  egyház  biztosítja  a  parókusi 

alkalmassági  vizsgálaton  való  megfeleléshez  szükséges 
szolgálati jogviszonyt, beosztott lelkészként legfeljebb 4 év 
időtartamra,  valamint  ennek  során  –  igazodva  a  lelkészi 
életpályamodell  törvényben  és  szabályrendeletben  írt 
rendelkezéseihez  –  legalább  a  lelkészek  minimális 
rendszeres  havi  illetményének  megfelelő  juttatást  a 
szolgálatba állító költségvetésének terhére. Ezen túlmenően 
a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház,  az  egyházi 
önkormányzatok  és  intézmények  igényeikhez  igazodva 
létesítenek szolgálati jogviszonyt. 
 
22. §  (1) A lelkészek nyugdíjkorhatára 65 év. 
(2)

10

A  lelkészi  jelleg  nem  szűnik  meg  a  nyugdíjba 

vonulással. A nyugdíjba vonulást követően nem kötelező a 
lelkészi életpályamodellben való részvétel. 
(3)

11

A  lelkész  egészségügyi  okból  az  öregségi  nyugdíj 

igénybevételét követően, az (1) bekezdésben meghatározott 
korhatár  előtt  is  kérelmezheti  nyugállományba  helyezését, 
melynek 

megállapításáról 

– 

Püspöki 

Tanács 

véleményének  ismeretében  –  az  alap  vezetője  dönt. 
Lelkésznő az öregségi nyugdíj igénybevételét követően, az 
(1)  bekezdésben  meghatározott  korhatár  előtt  külön  ok 
megjelölése  nélkül  is  kérelmezheti  nyugállományba 
helyezését azzal, hogy annak megállapítása során a Zelenka 
Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap  vezetőjének  nincs 
mérlegelési lehetősége. 
(4)

12

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek  és 

gyülekezeti  munkatársainak  nyugdíj-kiegészítéséről  és  az 
ehhez  kapcsolódó  egyéb  ellátásokról  külön  törvény 
rendelkezik. 

 

III. fejezet 

A lelkészi szolgálat formái 

 

23. §  (1)  Az  önálló  szolgálatot  végző  lelkész  olyan 
szolgálati helyre választott lelkész, amelyben nem áll másik 
lelkész  közvetlen  irányítása  alatt.  Önálló  szolgálatra  csak 
parókusi  alkalmassági  vizsgálatot  érvényesen  megállott 
lelkész választható. Felelős azért, hogy egyháza biblikus és 
hitvallásos  tanítása  érvényesüljön  munkájában  és  a 
szolgálatával  ellátott  területen.  Felelős  azért,  hogy 
szolgálati  helyén  tévtanítások  ne  terjedjenek,  őrködik  a 
rábízottak  egységén.  Egyházközségben  e  felelősségében 
osztoznak  vele  az  egyházközségben  szolgáló  lelkészek, 
valamint az egyházközség tisztségviselői és a presbitérium 
tagjai is. 
(2)  Az  egyházközségben  önálló  szolgálatot  végző  lelkész 

                                                                 

9

Módosította a 2018. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től. 

10

Módosította a 2018. évi VII. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

11

Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. 

január 1-től. 

12

Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. 

január 1-től. 

(gyülekezeti,  parókus  lelkész)  felelős  az  igehirdetői  és 
gyülekezeti  lelkészi  munka  szervezéséért,  tartalmáért  és 
folyamatos végzéséért. 
 
24. §  A másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé választott 
lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával és 
felelőssége mellett végzi, de személyében felelős a rábízott 
munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért. 
 
25. §  (1)  A  beosztott  lelkész  munkáját  püspöki  kiküldés 
alapján,  valamely  kijelölt  önálló  szolgálatot  végző  lelkész 
irányításával, beosztottként végzi, de személyében felelős a 
rábízott  feladatok  elvégzéséért  és  lelkészi  munkája 
tartalmáért. A beosztott lelkész a parókus lelkész jogait nem 
gyakorolhatja. 
(2)  A  beosztott  lelkészt  a  püspök  küldi  ki  az 
egyházközségbe,  vagy  más  szolgálati  helyre.  A  kiküldés 
történhet határozatlan vagy határozott – legfeljebb 3 éves – 
időtartamra. 
 
26. §  (1)  Helyettes  lelkész  az,  akit  a  tartósan  betöltetlen 
lelkészi  szolgálati  helyre  a  püspök  küld  ki.  A  helyettes 
lelkész a helyettesített lelkész feladatköre és jogköre szerint 
működik. 
(2)  A  helyettes  lelkész  megbízatása  meghatározott, 
legfeljebb  3  éves  időszakra  szól.  Helyettes  lelkészként 
nyugdíjas lelkész is megbízható. 

 

IV. fejezet 

A lelkészi szolgálati jogviszony 

 

27. §  (1)  Az  e  törvényben  meghatározottak  szerint 
szolgálatban  álló  lelkészek  –  a  szolgálatba  állító  egyházi 
önkormányzaton, 

intézményen, 

illetve 

egyesületen 

keresztül 

– 

szolgálati 

jogviszonyban 

állnak 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyházzal. 

Szolgálati 

jogviszony  azzal  a  lelkésszel  létesíthető,  aki  a  lelkészi 
nyilvántartásban szerepel. 
(2)  A  szolgálati  idő  számításakor  figyelembe  vett  időbe 
beletartozik  az  e  törvény  alapján  létesített  szolgálati 
jogviszony, különösen  

a) az egyházközségben végzett lelkészi szolgálat, 
b)  más  egyházi  önkormányzatnál  végzett  lelkészi 
szolgálat, 
c)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Országos 
Irodájában  (a  továbbiakban:  országos  iroda),  vagy 
központi beosztásban végzett szolgálat, 
d)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  oktatójaként 
végzett szolgálat, 
e) az evangélikus intézményben végzett lelkészi jellegű 
szolgálat,  
f) az evangélikus egyesületnél végzett lelkészi szolgálat, 
g)  az  egyházi  ösztöndíj,  illetve  hivatalos  külföldi 
kiküldetés, amennyiben a kiküldött erről szerződést köt 
a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, 
h)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyházzal  állandó 
kapcsolatban álló szervezetnél végzett szolgálat, 
i)  a  nem  egyházi  állományban  végzett,  de  egyházilag 
elismert  szolgálat  (így  különösen  a  börtönlelkészi, 
tábori lelkészi, kórházlelkészi szolgálat). 

(3)  A  szolgálati  idő  számításakor  szintén  figyelembe  kell 
venni: 

a) 

az 

országos 

szabályrendeletben 

szolgálati 

jogviszonynak elismert egyházi tevékenységet, 
b)  az  eddig  felsoroltaktól  eltérő  beosztású  lelkészi 
szolgálatot,  amelyet  a  püspöki  tanács  szolgálati 
jogviszonyként elismert. 

(4)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek  a 

background image

Magyarországi  Református  Egyházban,  valamint  külföldi 
evangélikus,  illetve  református  egyházban  végzett  korábbi 
lelkészi szolgálatának ideje szolgálati időnek számít. 
(5)  Az  e  törvény  hatályba  lépése  előtt  végzett  szolgálatok 
tekintetében  az  országos  iroda  állapítja  meg  a  lelkészi 
nyilvántartásban  szereplő  lelkészek  szolgálati  idejét  a 
korábban  hatályos  szabályok  szerint  (beleértve  a  korábbi 
segédlelkészi  szolgálatot  is),  vitás  esetben  a  lelkészi 
munkaközösségek  országos  szövetsége,  valamint  az 
illetékes püspök véleményének figyelembe vételével. 
 
28. § 

13

 

 

V. fejezet 

Rendelkezési állomány 

 

29. §  (1)

14

Az  a  lelkész,  aki  nem  áll  szolgálati 

jogviszonyban,  rendelkezési  állományba  kerül.  A 
rendelkezési  állományban  lévő  lelkész  számára  nem 
kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel. 
(2)  A  rendelkezési  állományban  lévő  lelkész  az  utolsó 
szolgálati  helye  szerint  illetékes  püspök,  ennek  hiányában 
az egyházközsége szerint illetékes püspök felügyelete alatt 
áll. 
(3)  A  rendelkezési  állományban  lévő  lelkészt  a  leendő 
szolgálati  hely  szerint  illetékes  püspök  a  felügyeletet 
gyakorló püspök egyetértésével küldheti ki szolgálatba. 
(4) A rendelkezési állományban lévő lelkész díjazásra csak 
a  püspöki  kiküldés  alapján  jogosult,  azt  megelőzően 
javadalmazásban nem részesül. 
(5)  A  rendelkezési  állományban  álló  lelkész  írásban 
bejelentheti  az  illetékes  püspöknél  a  rendelkezési 
állományból való kilépését, ez – erre irányuló külön írásos 
nyilatkozat hiányában – nem jelenti a lelkészi jellegről való 
lemondást. A bejelentés visszavonható. Sem a kilépés, sem 
annak visszavonása nem befolyásolja a 15.§ (2) bekezdés a) 
pontjában meghatározott 5 éves időtartam számítását. 

 

VI. fejezet 

A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos vitás 

kérdések rendezése 

 

A lelkészi becsületszék 

 

30. §  (1)  Az  egyházi  alkalmazásban  levő  lelkész 
szolgálatával  kapcsolatban  felmerült,  illetve  beérkezett 
panasz 

elbírálására 

– 

amennyiben 

az 

illetékes 

egyházkerületben  működik  –  a  lelkészi  becsületszék  (a 
továbbiakban: becsületszék) jogosult, ha az nem tartozik az 
egyházi bíróság hatáskörébe. 
(2)  A  becsületszék  illetékessége  az  adott  egyházkerület 
lelkészi  névjegyzékében  szereplő  lelkészek  szolgálatával 
kapcsolatos kérdésekre terjed ki.  
 
31. §  (1)  Becsületszék  létrehozásáról  az  egyházkerületi 
közgyűlés 

dönthet, 

ebben 

az 

esetben 

biztosítja 

működésének anyagi és egyéb feltételeit. 
(2)  A  becsületszékbe  az  egyházmegyei  lelkészi 
munkaközösségek  delegálnak  1-1  tagot  az  általános 
tisztújítás  ciklusának  megfelelő  időre.  A  becsületszék 
elnökét  és  alelnökét  a  tagok  maguk  közül  választják.  Az 
elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. 
 
32. §  (1) 

Eljárást  kezdeményezhet  a  becsületében 

                                                                 

13

Hatályon  kívül  helyezte  a  2013.  évi  III.  törvény  26.  §  (3)  bekezdése. 

Hatályos: 2014. január 1-től. 

14

Módosította a 2018. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

megsértett  lelkész  is.  A  becsületszék  eljárásának 
megindításáról  az  elnök  dönt.  A  becsületszék  legalább 
háromtagú  becsületszéki  tanácsban  (a  továbbiakban: 
tanácsban)  jár  el.  A  tanács  tagjait  a  becsületszék  elnöke 
jelöli ki. Az ügyben érintett tag a panasz elbírálásában nem 
vehet részt. 
(2)  Ha  erről  a  becsületszék  eltérően  nem  dönt,  a  tanács 
maga  határozza  meg  a  panasz  kivizsgálásának  módját  és 
ütemezését.  A  tanács  a  vizsgálatról  jegyzőkönyvet 
készíthet. 
(3) A tanács a kivizsgálás során egyebek mellett jogosult: 

a) meghallgatni az érintetteket, 
b) a panasszal kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról 
másolatot készíteni, 
c) felvilágosítást kérni,  
d) szemlét tartani, 
e) az érintetteket békítő tanácskozás meghívni,  
f)  megbeszéléseire  az illetékes püspököt,  esperest  vagy 
más személyt tanácskozási joggal meghívni. 

(4) A tanács a panasz kivizsgálásának befejezése után 

a)  tájékoztathatja  a  panasz  előterjesztőjét  a  panasz 
kivizsgálásáról,  s  arról,  ha  a  panaszt  nem  találta 
indokoltnak, 
b)  megállapíthatja  a  lelkészi  szolgálattal  kapcsolatos 
panasz indokoltságát, 
c)  felhívhatja  a  lelkészt  a  Szentírásnak,  a  hitvallási 
iratoknak,  a  jogi  és  erkölcsi  előírásoknak  megfelelő 
magatartás  tanúsítására,  és  az  ezekkel  ellentétes 
magatartás  abbahagyására,  valamint  az  attól  való 
tartózkodásra, 
d)  javaslatot  tehet  az  illetékes  püspöknek,  esperesnek, 
igazgató  lelkésznek,  valamint  más  személynek  vagy 
testületnek valamilyen intézkedés megtételére, 
e)  erkölcsi  állásfoglalást,  közleményt  adhat  ki,  amit  az 
egyház 

hivatalos 

lapjában 

vagy 

hetilapjában 

megjelentethet, 
f) életviteli vagy egyéb tanácsot adhat,  
g) egyéb döntést hozhat. 

(5)  A  tanács  a  vizsgálat  lezárásáról  és  döntéséről  a 
panasztevőt,  a  többi  érintettet,  a  becsületszék  elnökét  és  a 
püspököt 

tájékoztatja. 

Írásban 

érkezett 

panasz 

kivizsgálásának  eredményéről  a  tájékoztatást  írásban  kell 
megadni. 
 
33. §  A  püspökkel  kapcsolatos  becsületszéki  eljárást  az 
egyházkerületi  becsületszékek  elnökeiből  álló  tanács 
folytatja  le,  melyet  az  illetékes  becsületszék  elnöke  vezet. 
Amennyiben  nincs  az  egyházkerületben  megválasztva 
becsületszék, az illetékes elnök a szomszédos egyházkerület 
egyházmegyei  lelkészi  munkaközösségeinek  elnökei  közül 
kér fel tanácstagot. 

 

Lelkészek házasságának felbontása 

 

33/A. §

15

 

(1)  A  lelkész  –  házassági  kapcsolatának 

megromlása  esetén  –  a  házasság  felbontására  irányuló 
kereset  előterjesztését  megelőzően  tájékoztatja  a  szolgálati 
területe  szerint  illetékes  esperest  és  püspököt  az  ő  vagy 
házastársa válási szándékáról.  
(2)  A  lelkész  a  házasság  felbontására  irányuló  keresetlevél 
kézhezvételét  követően  legkésőbb  8  napon  belül 
egyidejűleg  írásban  értesíti  erről  a  szolgálatba  állítót,  az 
esperest és a püspököt. 
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvétele 
után  a  püspök  azonnali  hatállyal  felállít  egy  bizottságot, 
melynek  segítségével  15  napon  belül  megvizsgálja  a 

                                                                 

15

Beiktatta a 2017. évi I. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. március 31-től. 

background image

történteket. Meghallgatják a  lelkészt és a szolgálatba állító 
képviselőit, 

valamint 

meghallgathatják 

lelkész 

házastársát.  Ha  egyházi  önkormányzat  a  szolgálatba  állító, 
akkor ebben az ügyben a presbitérium vagy a presbitérium 
legalább  3  tagja,  ha  intézmény,  akkor  az  igazgatótanács 
vagy az igazgatótanács legalább 3 tagja a szolgálatba állító 
képviselője. 
(4)  A  vizsgálat  lefolytatása  után  a  püspök  dönt  a  lelkész 
további szolgálatáról:  
a) a lelkész szolgálatát változatlanul hagyja,  
b) a lelkész szolgálatát legfeljebb 90 napra felfüggeszti, 
c) fegyelmi eljárást kezdeményez a lelkész ellen, 
d) egyéb intézkedést hoz. 
(5) A püspök a (4) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott, 
egymásnak  nem  ellentmondó  döntéseket  együttesen  is 
meghozhatja.  Döntését  írásban  közli  az  érintettekkel.  A 
szolgálati  jogviszony  felfüggesztése  esetén  az  esperes 
bevonásával  intézkedik  a  helyettesítésről  és  a  jövedelem 
megosztásáról. 
(6)  A  püspök  figyelemmel  kíséri  a  válás  folyamatát  a 
bontóper  lezárulásáig.  A  püspök  a  (4)  bekezdésben 
meghatározott intézkedéseket a bontóper ideje alatt később 
is tehet. 
(7)  Amennyiben  a  per  a  házasság  jogerős  felbontásával 
zárul,  a  lelkész  a  jogerős  ítélet  kézhezvételét  követően 
legkésőbb 8 napon belül egyidejűleg írásban értesíti erről a 
szolgálatba  állítót,  az  esperest  és  a  püspököt.  A  püspök  a 
bejelentés  kézhezvétele  után  –  szükség  esetén  a  (3) 
bekezdésben  meghatározott  bizottság  bevonásával  –  15 
napon  belül  dönt  a  lelkész  szolgálati  jogviszonyáról.  A 
püspök  a  szolgálati  jogviszonyt  változatlanul  hagyja  vagy 
megszünteti. Döntését írásban közli az érintettekkel. 
(8) A lelkész házasságának felbontása után választhatósága 
3 évig a püspöki tanács egyetértési jogához kötött.  
(9)  A  házasság  jogerős  bírósági  felbontásával  a  lelkész 
minden 

– 

az 

egyházközségnél 

magasabb 

egyházkormányzati  szinten  viselt  –  tisztsége,  valamint 
zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága 
megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra a házasság 
felbontása után 3 évig nem választható. 

 

A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták 

 

34. §  A  lelkészi  szolgálati  jogviszonnyal  kapcsolatos 
jogvita  eldöntésére  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
bírósága jogosult. 

 

HARMADIK RÉSZ 

LELKÉSZI SZOLGÁLAT AZ 

EGYHÁZKÖZSÉGBEN 

 

VII. fejezet 

Az egyházközség lelkészei 

 

35. §  (1)  Az  egyházi  szolgálat  ellátása  érdekében  minden 
egyházközség  az  egyházközségi  tagok  számától  és  az 
ellátandó feladatoktól függően egy vagy több lelkészi állást 
tart fent. 
(2) Az egyházközség lelkésze:  

a) a gyülekezeti lelkész,  
b) a gyülekezeti másodlelkész,  
c) a beosztott lelkész,  
d) a helyettes lelkész. 

 
36. §  Az egyházközség lelkésze köteles: 

a)  gondoskodni  az  istentiszteleti  és  egyéb  gyülekezeti 
alkalmak ellátásáról, 
b) ellátni a kazuális szolgálatokat, valamint a megelőző 

és követő beszélgetéseket és látogatásokat, 
c) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt, az 
ifjúsági munkát,  
d) szervezni a szeretetszolgálatot, 
e) ellátni a gyülekezet lelkigondozói feladatait,  
f) végezni a lelkészi hivatali munkát, 
g)  vállalni  és  megszervezni  az  egyházmegyei, 
egyházkerületi  és  országos  egyházi  élet  alkalmain  és 
feladataiban való részvételt, 
h) vállalni és megszervezni a gyülekezeti élet érdekében 
szükséges további teendőket. 

 

VIII. fejezet 

Az egyházközség lelkészeinek szolgálatba állítása 

 

37. §  (1)  Gyülekezeti  lelkész  szolgálatba  állításának  az 
egyházközségi 

lelkészi 

állás 

szervezésekor 

vagy 

megüresedésekor van helye. 
(2)

16

Gyülekezeti lelkész az a lelkész lehet, akinek érvényes 

lelkészi  oklevele  van,  az  e  törvényben  szabályozott 
parókusi  alkalmassági  vizsgálaton  megfelelt,  illetve  ezzel 
egyenértékű 

vizsgát 

tett, 

valamint 

lelkészi 

életpályamodell törvényben és szabályrendeletben rögzített 
követelményeinek – a megszabott határidőben – eleget tett. 
(3)  A  gyülekezeti  lelkész  szolgálatba  állítása  az 
egyházközségi  közgyűlés  által  meghívás  vagy  pályázat 
alapján,  –  külön  törvény  rendelkezéseinek  megfelelően  – 
választás útján történik. 
 
38. §  A  gyülekezeti  másodlelkészi  állás  megszervezésére, 
valamint a másodlelkész alkalmazására és nyugdíjazására a 
gyülekezeti 

lelkészre 

vonatkozó 

szabályokat 

kell 

alkalmazni. 
 
39. §  (1)  A  lelkész  szolgálati  jogviszonya  határozott  vagy 
határozatlan  időre  létesíthető.  A  határozott  időre  létesített 
szolgálati  jogviszony  legfeljebb  3  évre  szólhat,  ennek 
lejártakor csak határozatlan időre újítható meg. 
(2)  A  szolgálati  jogviszony  kezdő  időpontját  a 
lelkészválasztáskor  kell  meghatározni,  ennek  hiányában  a 
szolgálati  jogviszony  a  hivatalátvétel  időpontjától 
számítandó. 
 
40. §  (1)  Az  egyházközség  megválasztott  lelkészeinek 
beiktatása  istentiszteleten  történik,  melyet  egyházközségi 
közgyűlés követ. 
(2) A gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt az 
esperes,  rendkívüli  esetben  az  esperes  által  megbízott 
lelkész iktatja be. 
(3)  A  beosztott  lelkész  beiktatását  a  szolgálatát  felügyelő 
lelkész végzi. 
(4) Az iktatásnak a szolgálati jogviszony kezdő időpontjától 
számított 3 hónapon belül kell megtörténnie. 
 
41. §  (1) A tartósan betöltetlen lelkészi szolgálati helyre  – 
az  egyházközség  presbitériumának  egyetértésével  –  az 
illetékes  püspök  küld  ki  helyettes  lelkészt  vagy  beosztott 
lelkészt. 
(2) Helyettes lelkész küldésének van helye különösen: 

a) ha a gyülekezeti lelkészi állás megüresedett, 
b)  ha  a  lelkész  beteg,  teológiai  tanulmányai  céljából 
szabadságot  vesz  ki,  vagy  egyéb  okból  tartósan  nem 
tudja  ellátni  feladatát  és  az  egyházmegye  nem  tudja 
megoldani rendszeres helyettesítését, 
c)  ha  a  gyülekezeti  lelkész  fegyelmi  felfüggesztés  alatt 
áll. 

                                                                 

16

Módosította a 2018. évi VII. törvény 7. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től. 

background image

(3)  A  szolgálat  ellátásával  a  püspök  beosztott  lelkészt  is 
megbízhat,  egyidejűleg  megnevezi  a  beosztott  lelkész 
munkáját  felügyelő  helyettes  lelkészt,  és  gondoskodik  a 
szolgálati  teendők  és  a  javadalom  megosztásáról.  A 
beosztott lelkész kiküldése szólhat határozatlan időre is. 
 
42. §  A  püspöki  kiküldéssel  létrejött  szolgálati  jogviszony 
alapja  az  egyházközség  –  szükség  esetén  a  presbitérium 
által  módosított  –  díjlevele  és  a  püspök  kiküldő 
rendelkezése együttesen. A szolgálati jogviszony kezdete a 
kiküldő rendelkezésben megjelölt időpont. 
 

A díjlevél 

 

43. §  (1)  Az  egyházközség  gyülekezeti  lelkésze  és 
másodlelkésze  az  egyházközséggel  megkötött  szolgálati 
szerződés  (díjlevél,  hívány)  alapján  kerül  szolgálati 
jogviszonyba. 
(2)  A  díjlevelet  az  egyházközség  részéről  a  közgyűlés 
fogadja el. 
(3)  Az  egyházközség  lelkészeinek  díjlevelét  az 
egyházmegyei  és  az  egyházkerületi  elnökségnek  kell 
jóváhagynia.  Amennyiben  az  egyházmegyei  vagy 
egyházkerületi  elnökség  a  díjlevelet  nem  hagyja  jóvá,  azt 
14  napon  belül  észrevételeivel  visszajuttatja.  Az 
egyházközség  közgyűlése  újabb  14  napon  belül  köteles  az 
abban  javasolt  módosításokat  megvizsgálni,  s  a  díjlevelet 
ismételten  felterjeszteni  jóváhagyásra.  Amennyiben  a 
közgyűlés  a  felsőbb  szintű  elnökségek  észrevételeit 
figyelmen  kívül  hagyva  fogadja  el  a  díjlevelet,  az 
elnökségek  írásban  rögzíthetik  ellenvetésüket,  ekkor  a 
díjlevél aláírásuk nélkül válik véglegessé.  
(4) A díjlevélben rögzíteni kell: 

a)  az  ellátandó  lelkészi  szolgálat  fő  területeit  és 
jellegzetességeit, 
b)  szolgálati  lakás,  és  a  szolgálati  lakással  kapcsolatos 
fűtés, közüzemi díjak biztosítását vagy az ezekhez való 
egyházközségi hozzájárulás összegét, 
c)

17

a  lelkészi  szolgálatért  juttatott  rendszeres  havi 

díjazást, 
d)  a  lelkészi  hivatal  helyiségének,  berendezésének, 
fűtésének, világításának, takarításának biztosítását, 
e)  a  szolgálati  lakás  épületének  külső  és  belső 
karbantartását, vagyonbiztosítását és közterheit, 
f)  a  szolgálati  lakással,  a  szolgálathoz  biztosított 
eszközökkel kapcsolatos kétoldalú vállalásokat, 
g)

18

a  62/A.  §  szerinti  juttatások  formáit,  módját  és 

mértékét. 

(5)

19

A  díjlevélnek  tartalmaznia  kell  az  egyházközség 

nyilatkozatát,  amelyben  kötelezettséget  vállal  a  lelkész 
díjazásának  évenkénti  felülvizsgálatára,  és  legalább  az 
országosan  megállapított  lelkészi  minimumjövedelem 
biztosítására.  
(6)  A  díjlevél  a  kötelező  elemeken  kívül  tartalmazhat  a 
lelkészi  szolgálati  jogviszony  egyéb  elemeire  vonatkozó 
rendelkezést is. 
(7)  A  díjlevelet  a  lelkész  és  az  egyházközségi  közgyűlés 
közös megegyezéssel módosíthatja. A díjlevél módosítására 
–  a  lelkész  illetményének  felülvizsgálatát  kivéve  –  a 
létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 
(8)  A  lelkész  rendszeres  pénzbeli  illetményének 
felülvizsgálatát a presbitérium végzi, díjlevél kizárólag erre 

                                                                 

17

Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016. 

január 1-től. 

18

Beiktatta a 2014. évi  IX. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 29-

től. 

19

Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. 

január 1-től. 

vonatkozó  módosítását  nem  kell  külön  felterjeszteni  a 
felsőbb szintű elnökségeknek jóváhagyásra. 
(9) A díjlevelet az egyházmegyei elnökség felülvizsgálhatja 
lelkészválasztási  eljárás  nélkül  is,  és  annak  módosítására 
javaslatot tehet. 

 

IX. fejezet 

A szolgálati jogviszony megszűnése és 

megszüntetése 

 

44. §  (1) A lelkészi szolgálati jogviszony megszűnik: 

a) a lelkész halálával, 
b) a lelkész nyugdíjazása esetén a nyugdíjazást kimondó 
határozatban  megjelölt  napon,  illetve  a  határozat 
jogerőre emelkedése napján, 
c)  az  egyház  törvényes  rendjének  és  békéjének 
megőrzéséről  szóló 2005. évi IX. törvény 34.§ f) és  g) 
pontjában  leírt  fegyelmi  büntetésekről  szóló  ítélet 
jogerőssé válásának napján, 
d) a lelkésznek a lelkészi jellegéről való lemondásával, 
illetve  az  evangélikus  egyházból  való  kilépésével,  az 
erre vonatkozó szándéka bejelentésének napján, 
e) az egyházközség megszűnése, társulása esetén, annak 
jogerőre emelkedésével, 
f) a határozott idő lejártával, 
g)  ha  a  lelkész  egy  évet  meghaladó  időt  tölt 
betegszabadságon, 
h)

20

a  lelkész  házasságának  felbontása  esetén  a 

püspöknek  a  szolgálati  jogviszony  megszüntetéséről 
szóló határozatával. 

(2)  Az  egyházkerületi  elnökség  a  korhatár  elérése  előtt  6 
hónappal  írásban  emlékezteti  az  illetékes  egyházközségi 
elnökséget  e  törvényre  hivatkozva  arra,  hogy  az 
egyházközség 

lelkésze 

eléri 

nyugdíjkorhatárt. 

Amennyiben  egyházi  érdekből,  a  nyugdíjkorhatárt  elért 
lelkész  további  szolgálata  szükséges,  a  lelkész  –  az 
egyházközség presbitériuma, a lelkész és a püspök írásbeli 
megállapodása  alapján  –  legfeljebb  2  évig  gyülekezeti 
lelkészként  szolgálhat  tovább.  Ez  idő  alatt  szolgálati 
viszonya továbbra is fennáll. 
(3)  A  lelkész  nyugdíjazásával  minden  olyan  választott 
tisztsége  megszűnik,  amelyet  csak  egyházközségi  lelkész 
láthat el. 
(4) 

Egyházközségek 

társulásakor, 

társulás 

megszüntetésekor  az  egyházközség  közgyűlése  dönthet  a 
szolgálati jogviszony folytatásáról, ilyenkor nem szükséges 
új lelkészválasztási eljárás megindítani. 
 
45. §  (1)  A  37.  §  (3)  bekezdése  alapján  létrejött, 
határozatlan 

idejű 

lelkészi 

szolgálati 

jogviszony 

megszüntethető: 

a) 

a  lelkész  és  a  szolgálatba  állító  közös 

megegyezésével, 
b) a lelkész vagy a szolgálatba állító felmondásával. 

(2)  A  szolgálati  jogviszony  megszüntetésére  vonatkozó 
nyilatkozatot, illetőleg megállapodást írásba kell foglalni. A 
felmondás  a  másik  féllel  való  írásbeli  közléssel,  a 
megállapodás annak aláírásával válik hatályossá. 
(3)  A  lelkész  szolgálati  jogviszonyának  felmondását  az 
egyházközség  részéről  a  presbitérium,  az  egyházmegyei 
elnökség  által  összehívott  és  vezetett  ülésen  az  összes 
presbiter  több  mint  felének  megegyező  szavazatával 
indítványozhatja  az  egyházközségi  közgyűlésnek.  Az 
egyházmegyei  elnökség  tagjai  által  összehívott  és  vezetett 
közgyűlés  a  jelenlévő  közgyűlési  tagok  több  mint 

                                                                 

20

Beiktatta  a  2017.  évi  I.  törvény  3.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

március 31-től. 

background image

kétharmadának  szavazatával  határozhat  a  szolgálati 
jogviszony felmondásáról. 
(4)  A  felmondási  idő  30  nap.  Az  egyházközség 
presbitériuma  és  a  lelkész  ennél  hosszabb  időben  is 
megállapodhatnak,  amely  azonban  a  4  hónapot  nem 
haladhatja meg. 
(5)

21

Az  egyházközség  felmondása  esetén  a  lelkészt 

végkielégítés  illeti  meg,  amit  az  egyházközség  fizet.  A 
végkielégítés mértéke a lelkész háromhavi lelkészi díjazása. 
(6) Az egyházközség, a lelkész súlyos kötelezettségszegése 
esetén  a  lelkészi  szolgálati  jogviszonyt  azonnali  hatályú 
felmondással is megszüntetheti. 
(7) Azonnali hatályú felmondás esetén a lelkész felmondási 
időre és végkielégítésre nem jogosult. 
 
46. §  (1) A 37. § (3) bekezdése alapján létrejött, határozott 
időre szóló szolgálati jogviszony csak közös megegyezéssel 
vagy  súlyos  kötelezettségszegés  esetén  azonnali  hatályú 
felmondással szüntethető meg. 
(2)

22

Az  (1)  bekezdéstől  eltérően  is  megszüntetheti  az 

egyházközség  az  általa  határozott  időre  létrehozott 
szolgálati  jogviszonyt,  a  lelkész  ez  esetben  azonban 
jogosult a hátralévő időre jutó díjazására. 
 
47. §  (1)  A  püspöki  kiküldéssel  határozatlan  időtartamra 
létrejött  szolgálati  jogviszonyt  az  illetékes  püspök 
áthelyezéssel 

megszüntetheti. 

Az 

egyházközség 

presbitériuma  a  püspöki  kirendeléssel,  határozatlan 
időtartamra  létesített  szolgálati  jogviszony  megszüntetését 
az 

illetékes 

püspöknél 

kezdeményezheti. 

kezdeményezéstől  számított  3  hónap  elteltével  az 
egyházközség  az  így  létrejött  szolgálati  jogviszonyt  is 
felmondhatja  a  felmondásra  vonatkozó  szabályok 
betartásával. 
(2) Beosztott lelkész és helyettes lelkész esetén a határozott 
időtartamra 

püspöki  kiküldéssel  létrejött  szolgálati 

jogviszony az időtartam letelte előtt csak a kiküldő püspök, 
a  lelkész  és  az  egyházközség  presbitériumának 
egyetértésével szüntethető meg. Ebben az esetben a lelkész 
kizárólag 30 nap felmondási időre jogosult. 
(3)  Az  (1)  bekezdéstől  eltérően  a  beosztott  lelkész  és 
helyettes  lelkész  jogviszonyát  az  egyházközség  a  lelkész 
súlyos  kötelezettségszegése  esetén  azonnali  hatállyal 
felmondhatja. 
 
48. §  (1)  Ha  a  szolgálati  jogviszony  az  egyházközség 
kezdeményezésére  szűnt  meg,  a  lelkész  a  döntéssel 
szemben  15  napon  belül  bírósághoz  fordulhat.  E  határidő 
elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. 
(2) A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén 
a  lelkészt  kérelmére  az  eredeti  jogviszony  keretében  kell 
továbbfoglalkoztatni.  Ha  a  lelkész  kérésére  vagy  az 
egyházközség  magatartása  miatt  a  bíróság  mellőzi  az 
eredeti  jogviszonyba  való  visszahelyezést,  a  bíróság  az 
egyházközséget  a  lelkész  legfeljebb  6  havi  illetményének 
megfizetésére kötelezheti. 

 

A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén követendő 

eljárás 

 

49. §  (1)  A  gyülekezeti  lelkészi  állás  megüresedését  az 
egyházközség  felügyelője  köteles  azonnal  jelenteni  az 
esperesnek,  aki  értesíti  a  püspököt  és  az  egyházi 
nyugdíjszervet. 
(2) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségekben 
a  lelkészi  állás  megüresedésekor  az  esperes  vagy  az 

                                                                 

21

Módosította a 2015. évi II. törvény 10. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

22

Módosította a 2015. évi II. törvény 11. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

egyházmegyének az esperes által megbízott lelkésze: 

a)  gondoskodik  a  helyettes  lelkész  kirendeléséig  az 
egyházi munka zavartalan folytatásáról, 
b)  átveszi  leltár  szerint  az  egyházközség  ingóságait, 
amelyek a lelkész kezelésében állottak, és gondoskodik 
azok megőrzéséről, 
c)  megállapítja  az  egyházközség  követeléseit  és 
kintlevőségeit, 
d)  meggyőződik  a  pénztárkönyv  naprakész  vezetéséről 
és a pénzeszközök meglétéről, 
e)  megállapítja  az  elmaradt  vagy  előre  felvett 
javadalmakat,  
f) átadásig zárolja a lelkészi hivatalt. 

(3) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségben az 
üresedés 

idején 

az 

esperes, 

illetve 

megbízottja 

meghatalmazása  nélkül  senki  hivatalos  lelkészi  szolgálatot 
nem végezhet, gyűlést nem hívhat össze, összejövetelt nem 
tarthat.  
(4)  A  lelkészi  állás  megüresedésével  kapcsolatos 
eljárásokról jegyzőkönyv készül. 
 
50. §  (1)  Az  üresedésben  levő  gyülekezeti  lelkészi  állás 
fenntartott lelkészi állásnak tekintendő. A lelkész javadalma 
az 

üresedés 

idejére 

helyettesítésre, 

illetve 

lelkészalkalmazásra használhatók fel. 
(2)  A  megüresedéstől  számított  2  év  elteltével  az 
egyházmegyei  elnökség  felülvizsgálja,  hogy  a  gyülekezeti 
lelkészi állás fenntartható-e önálló szolgálati helyként 

 

X. fejezet 

A lelkészi szolgálati jogviszony szabályai 

 

A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlói 

 

51. §  (1) 

Az  egyházközség  lelkészeinek  szolgálati 

jogviszonyával kapcsolatban a szolgálatba állítót megillető 
jogok  és  kötelességek  törvényben  meghatározott  részét  az 
illetékes 

egyházkerület 

elnökségének 

tagjai, 

az 

egyházmegye 

elnökségének 

tagjai, 

valamint 

az 

egyházközség testületei és tisztségviselői gyakorolják. 
(2) Az egyházkerületi elnökség: 

a) jóváhagyja a díjlevelet, 
b)

23

tagot delegál a lelkészjelölő bizottságba. 

(3) A püspök: 

a)  egyetértési  jogot  gyakorol  a  lelkész  rendkívüli 
szabadságának kiadásakor, 
b) kiadja a választhatósági igazolást, 
c)

24

intézkedik 

és 

dönt 

lelkész 

szolgálati 

jogviszonyával 

kapcsolatban 

33/A. 

§-ban 

meghatározott esetekben,  
d) 

helyettes 

és 

beosztott 

lelkészt 

küld 

az 

egyházközségbe, 
e)  közreműködik  a  nyugdíjkorhatárt  elért  lelkész 
további 

szolgálatáról 

szóló 

megállapodás 

megkötésében, 
f)

25

ellátja a lelkészi életpályamodell által meghatározott 

feladatait. 

(4) Az egyházmegyei elnökség: 

a) jóváhagyja a díjlevelet, 
b)

26

tagot  delegál  a  lelkészjelölő  bizottságba,  és  a 

lelkészválasztás  során  ellátja  a  törvény  által  ráruházott 

                                                                 

23

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

24

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

25

Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény  8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

26

A b) pontot módosította és a c) pontot beiktatta a 2018. évi VI. törvény 1. 

§ (3) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-től. 

background image

egyéb feladatait, 
c)  közreműködik  a  szolgálati  jogviszony  egyházközség 
által történő felmondásra irányuló eljárásban. 

(5) Az esperes: 

a) egyeztet a lelkészi szabadság kivételénél, 
b)  meghatározza  a  szabadságolás  miatti  helyettesítési 
rendet az egyházmegyében, 
c)

27

ellátja a lelkészi életpályamodell által meghatározott 

feladatait.  

(6) Az egyházközség közgyűlése: 

a) lelkészi állásokat szervez, 
b)

28

 

c)  megválasztja  a  gyülekezeti  lelkészt,  valamint  a 
gyülekezeti másodlelkészt,  
d)  dönt  a  szolgálati  jogviszony  egyházközség  részéről 
történő felmondásáról, 
e) meghallgatja és megvitatja a lelkészi jelentést. 

(7)

29

A  (6)  bekezdés  e)  pontjában  meghatározott  jog 

gyakorlását a közgyűlés átruházhatja a képviselő-testületre. 
(8) Az egyházközség presbitériuma: 

a)

30

elfogadja  a  lelkészi  díjlevelet,  tagot  delegál  a 

lelkészjelölő 

bizottságba, 

jelölt(ek)et 

állít 

megüresedett vagy új lelkész állásra, 
b)  évente  felülvizsgálja  a  lelkész  havi  rendszeres 
járandóságát, 
c)  megköti  a  nyugdíjkorhatárt  elért  lelkész  további 
szolgálatáról szóló megállapodást, 
d) meghatározza a helyettes lelkész javadalmát, 
e) engedélyezi a lelkész rendkívüli szabadságát,  
f) tanulmányi szerződést köt a lelkésszel, 
g) engedélyezi a további szolgálati jogviszony, valamint 
munkavégzésre irányuló egyébjogviszony létesítését, 
h)  kezdeményezi  a  szolgálati  jogviszony  egyházközség 
részéről történő felmondását. 

(9) Az egyházközség felügyelője: 

a)

31

 

b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában. 

(10) Az igazgató lelkész: 

a) meghatározza az egyházközségben szolgáló lelkészek 
munkarendjét,  
b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában. 

 
52. § 

32

A  lelkészi  szolgálati  jogviszonnyal  kapcsolatban 

tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül 
eső  körben  a  lelkész,  a  lelkész  nyilvántartása  szerint 
illetékes  püspök,  továbbá  a  lelkész  kérése  alapján  az 
egyházközség  felügyelője  adhat.  Állami  szervek,  illetve 
bíróságok  jogszerű  megkeresése  alapján  a  lelkészi 
szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatást kizárólag 
az illetékes püspök adhat. Lelkészi jövedelemigazolást  –  a 
Zelenka  Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap  nyilvántartása 
alapján – csak az országos iroda állíthat ki. 
 

A munkaidő és a munkarend 

 

53. §  (1)  A  lelkészi  szolgálat  megszakítás  nélküli 
munkarenddel  és  kötetlen  munkaidővel  jár  együtt.  A 

                                                                 

27

Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény  8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

28

Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. 

május 25-től. 

29

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

30

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

31

Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. 

május 25-től. 

32

Módosította  a  2017.  évi  I.  törvény  3.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

március 31-től. 

kötetlen  munkaidőnek  megfelel,  ha  az  előre  ütemezhető 
feladatait  a  lelkész  saját  maga  ütemezi,  osztja  be, 
figyelemmel  az  egyházi  szempontokra  és  előírásokra. 
Munkájáról  tételes  szolgálati  naplót  vezet.  A  lelkészi 
hivatal  rendjéről  szóló  egyházközségi  szabályrendelet 
meghatározhat hivatali időt is. 
(2)  Többlelkészes  egyházközségben  a  lelkészek  szolgálati 
tevékenységének  beosztását  az  igazgató  lelkész  készíti  el, 
és gondoskodik annak megtartásáról. 
(3)  A  lelkészi  szolgálatot  úgy  kell  megszervezni,  hogy  a 
lelkész(ek)  számára  hetente  egy  pihenőnap  biztosított 
legyen. 
(4)  Az  egyházközség  érdekében  tett,  illetve  a  vállalt 
egyházi  tisztségekkel  összefüggésben  végzett  tevékenység 
(munkavégzés,  utazás  stb.)  a  lelkészi  szolgálat  része,  nem 
számolható a lelkész szabadságának terhére. 
(5)  A  lelkész  köteles  a  presbitériumnak  bejelenteni  a  (4) 
bekezdésen  kívül  eső,  egyéb  egyházi  tevékenységét, 
elfoglaltságát. 

Az  egyházközség  presbitériuma  erre 

vonatkozóan korlátot határozhat meg, ami nem lehet évente 
21 napnál kevesebb. 

 

Rendes szabadság 

 

54. §  (1) A lelkészt – ha törvény eltérően nem rendelkezik 
– évente 30 naptári nap fizetett rendes szabadság illeti meg. 
Az  éves  szabadságot  szeptember  1-től  következő  év 
szeptember  1-ig  kell  kiadni.  A  ki  nem  vett  szabadság  a 
következő periódusra nem átvihető, pénzre nem váltható. 
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában 
nagyobb  szerepet  vállaló  lelkész  szülőt  a  16  évesnél 
fiatalabb  gyermekek  után  gyermekenként  2  nap  –  de 
összesen legfeljebb 8 nap – pótszabadság illeti meg. 
(3)  A  szabadság  kiadásának  időpontját  a  lelkész  kérése 
alapján  a  felügyelő  az  igazgató  lelkésszel,  illetve  – 
amennyiben  az  egyházközségben  nincs  igazgató  lelkész  – 
az esperessel egyeztetve határozza meg. 

 

Betegszabadság 

 

55. §  (1) 

lelkészt 

betegsége 

idejére 

fizetett 

betegszabadság illeti meg. 
(2)  A  betegség  első  hónapjában  a  lelkész  korábbi  havi 
illetményét  kapja,  azt  követően  annak  75  százalékát. 
Ugyanez  illeti  meg  a  gyermek  12.  életéve  betöltéséig  a 
gyermek  betegsége  esetén  az  otthoni  ápolás  idejére  a 
gyermek  gondozásában  nagyobb  szerepet  vállaló  lelkész 
szülőt. 
(3)  Egy  év  betegszabadságban  eltöltött  idő  után  a  lelkész 
szolgálati 

jogviszonya 

az 

adott 

egyházközségben 

megszűnik,  a  lelkészi  állás  megüresedik.  Ezt  követően  – 
amennyiben  közben  a  lelkész  nem  létesít  szolgálati 
jogviszonyt,  vagy  munkavégzésre  irányuló  egyéb 
jogviszonyt,  és  nem  részesül  állami  társadalombiztosítási 
juttatásban – az országos egyház költségvetéséből továbbra 
is jogosult 6 hónapig a korábbi illetménye 75 százalékára. 

 

Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság 

 

56. §  (1)

33

 

A  lelkészt  a  gyermek  2  éves  koráig,  illetve  a 

családba  kerülésétől  számított  két  évig  szülési  szabadság 
illeti  meg.  A  szülési  szabadság  ideje  alatt  a  lelkész  külön 
törvény szerinti gyermekáldási ellátást vehet igénybe.  
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában 
nagyobb  szerepet  vállaló  lelkész  szülőt  fizetés  nélküli 
szabadság illeti meg: 

                                                                 

33

Módosította a 2018. évi VIII. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. november 

24-től. 

background image

a)  a  gyermek  3.  életéve  betöltéséig  a  gyermek 
gondozása céljából; 
b)  a  gyermek  14.  életéve  betöltéséig,  ha  a  lelkész  a 
gyermek 

gondozása 

céljából 

gyermekgondozási 

segélyben részesül. 

 

Tartós szabadság 

 

57. §  (1)

34

A  szolgálatba  állító  –  az  illetékes  püspök 

véleményének kikérése mellett – általa méltányosnak tartott 
esetben  (elsősorban  egészségügyi,  tanulmányi,  családi 
okok,  társadalmi  tisztség  betöltése  miatt,  illetve  egyéb 
méltányos okból) tartós szabadságot nyújthat  a  lelkésznek. 
A  tartós  szabadság  alatt  a  lelkész  fizetésre  általában  nem 
jogosult.  A  tartós  szabadságon  lévő  lelkész  számára  nem 
kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel. 
(2)  A  tartós  szabadság  kiadásának  feltételeit  írásbeli 
megállapodásban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell 
különösen 

a)  a  tartós  szabadság  kezdő  és  záró  időpontját  (vagy 
azon feltételeket, amelyek esetén ezek beállnak), 
b) a szolgálati lakás, valamint a szolgálathoz biztosított 
egyéb 

eszközök 

használatára 

vonatkozó 

rendelkezéseket,  
c) a javadalommal kapcsolatos megállapodást. 

 

57/A. §

35

  A  lelkészt  a  lelkészi  életpályamodellben  való 

részvétele  során  szolgálatvégzés  nélküli  fizetett  szabadság 
(sabbatidő)  illeti  meg,  melynek  részletes  szabályait 
országos szabályrendelet rögzíti.

 

 

A szolgálati jogviszony ellátásának akadályoztatása 

 

58. §  Ha  a  lelkész  szülői  hivatása  miatt  lelkészi 
kötelességeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor 
a  szolgálatba  állítóval  munkájára  nézve  határozott  időre 
szóló  külön  megegyezést  köt,  amit  az  esperesen  keresztül 
bejelent az illetékes püspöknek. 
 
59. §  (1)  A  lelkész,  mint  aki  élethivatásként  kötelezte  el 
magát  az  egyházi  szolgálatra,  olyan  egyéb  elfoglaltságot 
nem  vállalhat,  amely  veszélyezteti  lelkészi  szolgálatának 
ellátását, illetve hivatalához méltatlan. 
(2)  A  lelkész  a  fennálló  szolgálati  jogviszonya  mellett 
további  szolgálati  jogviszonyt,  munkavégzésre  irányuló 
egyéb  jogviszonyt  vagy  más,  tartós  időbeli  lekötöttséggel 
járó elfoglaltságot,  így  különösen: tanulmányok folytatása, 
társadalmi  tisztségek  betöltése,  –  a  püspöki  kiküldésen 
alapuló  helyettes  lelkészi  megbízás  kivételével  –  csak  a 
szolgálatba  állító  (egyházközség  esetén  a  presbitérium) 
előzetes engedélye alapján létesíthet. 
(3)  Országgyűlési  és  önkormányzati  képviselőségre, 
valamint  polgármesteri  tisztségre  való  megválasztását  a 
lelkész  bejelenti  az  egyházmegyei  elnökségen  keresztül  az 
egyházkerületi  elnökségnek.  A  tisztség  betöltésével 
kapcsolatos  döntést  meghozó  presbiteri  ülést  az 
egyházmegyei elnökség hívja össze és vezeti. 
(4)  Amennyiben  a  lelkész  az  (1)-(2)  bekezdésben  felsorolt 
elfoglaltságok  valamelyikét  előzetes  engedély  nélkül 
létesítette  vagy  tartja  fenn,  fegyelmi  vétséget  követ  el.  Az 
ilyen  elfoglaltság  fenntartását  a  szolgálatba  állító 
megtilthatja. 
(5)  A  szolgálatba  állító  a  (2)  bekezdés  szerint  megadott 
engedélyét  visszavonhatja,  ha  úgy  ítéli  meg,  hogy  további 

                                                                 

34

Módosította  a  a  2018.  évi  VII.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos: 

2019. január 1-től. 

35

Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény  9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 

január 1-től. 

fenntartása veszélyeztetné a lelkészi szolgálat ellátását. 
 
60. §  A szolgálatba állító és a lelkész – az illetékes püspök 
véleményének  kikérése  mellett  –  megállapodhat  arról  is, 
mely  egyházi  szolgálatokat  látja  el  továbbra  is  a  lelkész,  s 
milyen  juttatásokban  részesül.  A  lelkész  olyan  tartós 
elfoglaltsága 

esetén, 

amely 

nem 

teszi 

lehetővé 

szolgálatának  ellátását,  a  szolgálatba  állító  tartós 
szabadságot nyújthat. 

 

Tanulmányi szerződés 

 

61. §  (1)  A  szolgálatba  állító,  illetve  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  (e  szakaszban  együtt:  támogató)  a 
lelkésszel  tanulmányi  szerződést  köthet.  A  szerződésben  a 
támogató  vállalja,  hogy  a  tanulmányok  folytatásának 
idejére  támogatást  nyújt,  a  lelkész  pedig  arra  kötelezi 
magát,  hogy  a  támogatott  tanulmányokat  folytatja, 
meghatározott  idő  alatt  befejezi,  s  a  tanulmányok 
befejezése  (képzettség  megszerzése)  után  meghatározott 
időn keresztül a szolgálati viszonyát fenntartja. 
(2)  A  tanulmányi  szerződést  írásba  kell  foglalni  és  abban 
meg  kell  határozni  a  támogató  által  vállalt  támogatás 
formáját  és  mértékét,  valamint  –  a  támogatás  mértékével 
arányosan  –  a  lelkész  által  a  támogatónál  kötelezően 
szolgálatban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb 
nem lehet. 
(3) A lelkész mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei 
alól és kártérítésre  is jogosult, ha  a  támogató a  támogatást 
nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ 
el. 
(4)  Ha  a  lelkész  a  tanulmányait  nem  megfelelő 
eredménnyel  folytatja,  a  meghatározott  időtartamot  nem 
tölti le, a meghatározott idő alatt nem fejezi be vagy egyéb 
lényeges szerződésszegést követ el, a támogató követelheti 
az  általa  nyújtott  támogatás  teljes  vagy  részleges 
megtérítését. 

 

A lelkészi szolgálat díjazása 

 

62. §  (1) A lelkészi szolgálat díjazásáról a díjlevél, illetve a 
püspöki  kiküldés  rendelkezik,  melyek  tartalmazzák  a 
lelkész  havi  rendszeres  illetményét,  valamint  az  egyéb 
juttatásokat. 
(2)  Az  illetmény  törvényes  magyar  pénznemben,  havonta, 
utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig fizetendő. 
(3) Az illetményről a lelkész részére olyan részletes írásbeli 
elszámolást  kell  adni,  amiből  a  kiszámítás  helyessége 
ellenőrizhető. 
(4)  Az  egyházmegyei  elnökség  általában  nem  járulhat 
hozzá,  hogy  a  lelkész  juttatásait  –  azonos  szolgálati 
jogviszonyon  belül  –  az  előző  díjlevélhez  képest 
csökkentsék. Ha  a  díjlevél  bizonyos tételei korszerűtlenek, 
az  egyházmegyei  elnökség  köteles  ezeknek  a  tételeknek 
megváltoztatását  és  az  azokon  alapuló  javadalomnak 
megfelelő egyenértékkel való pótlását szorgalmazni. 
 
62/A. §

36

 

(1) A szolgálati jogviszony keretében az egy-

házi  önkormányzat  tartási  kötelezettségéből  eredően  pénz-
beli  és  nem  pénzbeli  juttatásban  részesítheti  a  szolgálati 
jogviszonyban álló lelkészt, gyülekezeti munkatársat. 
(2)  Az  (1)  bekezdés  szerinti  tartási  kötelezettség  kapcsán 
adható juttatás formáit, a juttatás módját és mértékét orszá-
gos szabályrendelet határozza meg. 

                                                                 

36

Beiktatta a 2014. évi  IX. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. november 29-

től. 

background image

(3) A szolgálatba állító a szolgálati szerződésben rögzíti az 
(1) bekezdés szerinti tartási kötelezettségéből eredő juttatás 
általa vállalt formáit, módját és mértékét. 
 
63. §

 37

 (1)  A  lelkészek  rendszeres  havi  illetményének 

minimális  mértékét  országos  szabályrendelet  határozza 
meg, annak összegét a szolgálatba állító biztosítja.  
(2)  Országos  szabályrendelet  rendelkezik  arról,  hogy 
milyen elvek alapján nyújtható országos egyházi támogatás 
azon  egyházközségeknek,  melyek  a  lelkész  minimális 
illetményét nem tudják biztosítani. 
(3)  A  lelkészi  életpályamodell  finanszírozását  az 
egyházközségi és az intézményi,  valamint a lelkészek által 
fizetendő  szolidaritási  hozzájárulás  is  biztosítja,  melynek 
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 
(4)  A  lelkészi  életpályamodell  kiadásait  és  befizetéseit  az 
ország egyház költségvetésében elkülönítetten kell kezelni. 
 
64. §  Az  egyházközség  köteles  éves  költségvetésében  a 
lelkész  rendes  éves  szabadsága  idejére  a  helyettesítés 
finanszírozására  forrást  elkülöníteni.  A  helyettesítés 
megszervezéséről  több  lelkészi  szolgálati  helyet  fenntartó 
egyházközség esetén – az illetékes esperes értesítése mellett 
– az igazgató lelkész, más esetben az esperes gondoskodik. 
Az  egyházközséggel  szolgálati  jogviszonyban  nem  álló 
helyettesítő  lelkészt  költségtérítés  illeti  meg,  valamint 
jogosult a helyettesített lelkész illetményének legfeljebb 50 
százalékára, a helyettesítés mértékének arányában. 
 
65. §  (1)  A  gyülekezeti  lelkész  betegsége  vagy  tartós 
akadályoztatása  esetén  az  egyházközség  presbitériuma  az 
esperes  jóváhagyásával  határoz  a  helyettes  lelkész 
javadalmazásáról.  Ha  az  egyházközség  a  helyettesítés 
terheit nem bírja el, az esperes gondoskodik arról, hogy az 
egyházkerülettől  támogatást  kapjon.  A  helyettesítés 
költségeinek  viselésére  az  egyházközség  csak  egy  évig 
kötelezhető. 
(2)  A  helyettes  lelkésszel  kötött  írásbeli  megállapodás 
rendelkezik  a  helyettes  lelkészi  megbízás  időtartamáról, 
javadalmáról és a szolgálati lakás használatáról. 
(3)  Gyülekezeti  lelkész  fegyelmi  felfüggesztésének 
esetében a felfüggesztést elrendelő egyházi jogszolgáltatási 
szerv  rendelkezik  a  helyettesítés  költségeinek  a 
biztosításáról. 
(4)  A  gyülekezeti  lelkészi  állás  megüresedése  esetén  a 
helyettesítő lelkész javadalmáról megállapodást kell kötni. 
 
66. §  Az  egyházközség  megválasztott  lelkészeinek  és  az 
egyházközségbe  kiküldött  helyettes  lelkésznek,  beosztott 
lelkésznek  költözködési  költségeit  a  fogadó  egyházközség 
fizeti. 

 

                                                                 

37

Módosította a a 2018. évi VII. törvény 10. §-a. Hatályos: 2019. január 1-

től. 

NEGYEDIK RÉSZ 

LELKÉSZI SZOLGÁLAT MAGASABB SZINTŰ 

EGYHÁZI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL, 

EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKNÉL, VALAMINT 

EVANGÉLIKUS EGYESÜLETEKNÉL 

 

XI. fejezet 

Lelkészi szolgálat a magasabb szintű 

egyházkormányzatoknál 

 

Magasabb szintű egyházi önkormányzatoknál szolgálatba 

állított lelkészek 

 

67. §  (1)  Bármely  jogi  személyiséggel  rendelkező  egyházi 
önkormányzat  közgyűlése  dönthet  lelkészi  szolgálati 
jogviszony létesítéséről. A szolgálati jogviszony létesíthető 
határozott  és  határozatlan  időre.  A  szolgálatba  álló  lelkész 
tevékenységéről  évente  jelentést  tesz  az  illetékes 
közgyűlésnek.  Az  e  törvényben  a  szolgálatba  állítót 
megillető  jogok  gyakorlói  az  adott  egyházi  önkormányzat 
testületei 

és 

tisztségviselői, 

alacsonyabb 

egyházkormányzati  szint  testületei  és  tisztségviselői  nem 
gyakorolnak  ilyen  jogokat.  A  tájékoztatási  jogot  az  adott 
egyházi önkormányzat felügyelője gyakorolja. 
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház magasabb szintű 
egyházkormányzatainál 

szolgálatban 

álló 

lelkészek 

szolgálati  jogviszonyával  kapcsolatban  az  egyházközség 
lelkészeire  vonatkozó  szabályokat  kell  alkalmazni  az  e 
fejezetben, valamint külön törvényben foglalt eltérésekkel. 
 
68. §  Az  országos  irodában  szolgálatban  álló  lelkészek 
szolgálati  jogviszonyának  részletes  szabályairól  országos 
szabályrendelet rendelkezik. 

 

Az esperesi szolgálat 

 

69. §  (1)  Az  esperes  nem  áll  szolgálati  viszonyban  az 
egyházmegyével. 

Tiszteletdíjat 

az 

egyházmegyei 

presbitérium megállapíthat számára. 
(2)  Az  esperest  és  az  őt  e  tisztségében  helyettesítő  lelkész 
költségtérítésre jogosult.  
(3) Az esperesi szolgálat részletes szabályait külön törvény 
állapítja meg. 

 

A püspöki szolgálat 

 

70. §  (1)  A  megválasztott  és  beiktatott  püspök  szolgálatba 
állítója a Magyarországi Evangélikus Egyház. 
(2) A püspök illetményét az országos presbitérium állapítja 
meg. 
(3)  A  püspöki  szolgálati  jogviszonnyal  kapcsolatos 
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül 
eső körben a püspök, a püspök kérésére az országos iroda, 
illetve  az  állami  szervek,  illetve  bíróságok  jogszerű 
megkeresése alapján az országos felügyelő adhat. 
(4)  A  püspöki  szolgálat  részletes  szabályait  külön  törvény 
állapítja meg. 

 

XII. fejezet 

Lelkészi szolgálat a Magyarországi Evangélikus 

Egyház intézményeinél 

 

71. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  vagy  az 
egyházi  önkormányzatok  által  fenntartott  intézményekben 
lelkészi szolgálat ellátására csak a lelkészi nyilvántartásban 
szereplő  lelkész  állítható  szolgálatba.  Ezt  megelőzően  ki 
kell kérni az illetékes püspöktől a választhatósági igazolást, 
és biztosítani kell számára a konzultációs jogot. 

background image

(2)  Az  intézmény  lelkészét  a  fenntartói  testület  választja, 
állítja szolgálatba. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az 
illetékes  presbitérium(ok)nak  egyetértési  joga  van  a 
szolgálatba állításnál. 
(3)  Amennyiben  ezt  a  hatályos  állami  törvények  lehetővé 
teszik, 

szolgálatba 

állítás 

történhet 

szolgálati 

jogviszonyban is, szolgálati szerződés alapján. Amennyiben 
nincs lehetőség a lelkész díjlevél alapján történő szolgálatba 
állítására,  de  a  szerződésben  szerepel  lelkészi  szolgálat 
ellátására  történő  utalás,  a  lelkész  jogviszonya  e  törvény 
rendelkezéseinek 

megfelelően 

lelkészi 

szolgálati 

jogviszonynak minősül. 
(4)  Az  evangélikus  intézményvezetői  tisztség  betöltése  a 
szolgálati  idő  számítása  szempontjából  lelkészi  szolgálati 
jogviszonynak minősül. 
(5)  Eltérő  törvényi  rendelkezés,  illetve  megállapodás 
hiányában az intézmény lelkészére az e §-ban, valamint az 
egyes  intézményekre  vonatkozó  jogszabályokban  foglalt 
eltérésekkel 

az  egyházközség  lelkészére  vonatkozó 

szabályokat kell alkalmazni. 

 

XIII. fejezet 

Lelkészi szolgálat evangélikus egyesületeknél 

 

72. §  Az  evangélikus  egyesületek  belső  szabályzatuk 
szerint  állíthatnak  szolgálatba  lelkészeket.  A  lelkészi 
névjegyzékben  szereplő  lelkész  evangélikusként  elismert 
egyesületben  végzett  szolgálata  szolgálati  jogviszonynak 
minősül,  amennyiben a  megbízásban  külön  utalás szerepel 
a szolgálat lelkészi jellegére. 

 

ÖTÖDIK RÉSZ 

A NEMLELKÉSZI EGYHÁZI SZOLGÁLAT 

 

XIV. fejezet 

A nemlelkészi szolgálat általános szabályai 

 

73. §  (1)  Nyilvános  egyházi  szolgálatot  az  egyház 
nemlelkész 

tagjai 

megbízott 

egyházi 

munkásként 

végezhetnek. 
(2) Egyházi munkás az lehet, aki 

a) valamelyik egyházközség nyilvántartott tagja, 
b)  a  szolgálat  ellátásához  szükséges  felkészítésben 
részesült,  
c) meghatározott szolgálatra megbízást kapott. 

(3)  Az  egyházi  munkás  megbízatása  az  alábbi  szolgálati 
területekre terjedhet ki: 

a) igehirdetés, 
b) tanítás (hitoktatás), 
c) lelkigondozás,  
d) diakóniai munka, 
e) szervezőmunka, 
f) egyházzenei (kántori) szolgálat. 

(4)  A  lelkészi  munkatárs  az  az  egyházi  munkás,  aki  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  nappali  tagozatán 
eredményes záróvizsgát  tett,  és akit a  püspök 1997. június 
6.  előtt  erre  a  szolgálatra  ünnepélyesen  kibocsátott.  Újabb 
lelkészi munkatársak kiküldése nem lehetséges. 
(5) A gyülekezeti munkatárs az az egyházi munkás, aki az 
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán vagy 
levelező teológiai tanfolyamán eredményes záróvizsgát tett, 
és  akit  az  illetékes  püspök  hozzájárulásával  az 
egyházközség  közgyűlése  a  szolgálattal  megbíz.  A 
gyülekezeti  munkatársat  istentiszteleten  a  gyülekezeti 
lelkész  állítja  szolgálatba.  A  gyülekezeti  munkatárs 
nemcsak  egyházközségi,  hanem  egyéb  egyházi  szolgálatra 
is alkalmazható. 
(6)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  egyházi 

munkásától elvárja, hogy  

a)  belső  elhívásból  kötelezze  el  magát  az  egyházi 
szolgálatra, 
b) hivatásában feddhetetlenül éljen és szolgáljon, 
c) 

vegyen 

részt 

szolgálatához 

szükséges 

felkészítésben, 

tartós 

megbízatás 

esetén 

továbbképzésben is, 
d) szolgálatát a megbízóval összhangban végezze, 
e) munkájáról megbízójának rendszeresen beszámoljon. 

(7) Az  egyházi  munkás a  munkájáért személyében felelős. 
Amennyiben  szolgálatára  méltatlanná  vagy  alkalmatlanná 
válik, megbízójának joga és kötelessége, hogy a megbízást 
visszavonja. 
(8)  Az  egyházi  munkás  feladatát  önkéntes  munkásként, 
szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban végezheti. 
Mindegyik  esetben  megilleti  a  szolgálatával  kapcsolatos 
indokolt költségeinek megtérítése. 
(9)  Az  egyházi  munkást  az  őt  érintő  rendelkezésekről 
megbízója tájékoztatja. 

 

XV. fejezet 

Az egyházi munkások megbízatása 

 

74. §  (1)  Bármely  egyházi  önkormányzat  vagy  intézmény 
alkalmazhat egyházi munkást. 
(2)  Az  egyházi  munkás  határozott  idejű  (adott  feladatra 
szóló),  vagy  határozatlan  idejű  (tartós)  szolgálatra  kaphat 
megbízást. 
(3)  Az  egyházi  munkás  határozott  idejű  megbízást  az 
egyházi 

önkormányzat 

hatáskörrel 

rendelkező 

tisztségviselőjétől, 

határozatlan 

idejű 

megbízást 

presbitériumától kap. 
(4)  A  határozatlan  idejű  megbízatásról  megbízólevelet  – 
szükség esetén szolgálati szerződést – kell kiállítani. Ekkor 
az  egyházi  munkás  szolgálatba  állítása  és  eskütétele 
istentiszteleten történik, melynek megtörténtét a  következő 
presbiteri ülésen kell jegyzőkönyvbe venni. 
(5)  Az  egyházi  intézményekben  az  egyházi  munkás 
határozott  idejű  megbízást  a  hatáskörrel  rendelkező 
szakmai  vezetőtől,  határozatlan  idejű  megbízást  –  az 
intézmény 

vezetőjének 

egyetértésével 

– 

az 

igazgatótanácstól kap. Határozatlan idejű megbízatás esetén 
az  egyházi  munkás  szolgálatba  állítása  és  eskütétele  az 
intézményben tartott istentiszteleten történik. 
(6)  Az  egyházi  munkás  tartós  megbízatás  esetén  esküvel 
kötelezi magát, hogy  

a) a közösséget építi, 
b) az egyház rendjét megtartja, 
c) a szolgálati titkot megőrzi, 
d) a rábízott szolgálatot hűségesen végzi. 

(7)  Az  egyházi  munkás  megbízójától  írásbeli  bejelentés 
alapján kérheti felmentését a szolgálatból. 
(8)  Az  egyházi  munkás  szolgálatával  és  megbízatásával 
kapcsolatos  vitás  tanítási  kérdésekben  a  felettes  egyházi 
önkormányzat  lelkészi  vezetője,  minden  egyéb  kérdésben 
az  adott  egyházi  önkormányzat  presbitériuma,  illetve  a 
fenntartó dönt. 

 

HATODIK RÉSZ 

FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA 

 

75. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  minden 
egyházközségi tagja végezhet hivatalos egyházi szolgálatot, 
ha arra felkészítették és megbízást kapott. Ezért az egyház 
feladatának  tekinti,  hogy  az  alkalmasnak  minősített  és  a 
szolgálatot  vállaló  tagjait  felkészítse  és  meghatározott 
egyházi szolgálattal megbízza. 
(2)  Az  egyházi  szolgálatra  való  felkészítés  céljából  a 

background image

Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a  különböző  egyházi 
szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon oktatja 
egyházunknak a Szentíráson és a hitvallási iratokon alapuló 
tanítását,  a  hitvallásokat,  az  egyház  történetét  és  életét, 
feladatait,  valamint  az  egyházi  szolgálathoz  szükséges 
ismereteket. 
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tartja 
és  végzi  valamennyi  szolgálatban  álló  egyházi  munkás  és 
tisztségviselő továbbképzését. 
 
76. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagjait, 
egyházi munkásait a következő szolgálatokra készíti fel: 

a) lelkészi szolgálatra, 
b) hittantanári, hitoktatói szolgálatra, 
c) kántori szolgálatra, 
d) evangélizációs és missziói szolgálatra,  
e) diakóniai szolgálatra, 
f)  egyházi  ifjúsági-  és  gyermekmunka  területén 
végzendő szolgálatra,  
g) egyéb egyházi szolgálatra. 

(2)  Az  egyházi  szolgálatra  való  felkészítés  az  erre  a  célra 
fenntartott egyházi – megfelelő megállapodás esetén állami 
–  intézményekben  vagy  szervezett  tanfolyamokon  és 
konferenciákon történik. 
(3) Az egyházi szolgálatra felkészítés egyházi intézményei: 

a)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  és  az  annak 
részét képező Evangélikus Teológus Otthon, 
b) egyéb egyházi felsőoktatási intézmények, 
c) Kántorképző Intézet, 
d) missziói intézetek és otthonok, 
e)

38

felnőttképzés. 

 
77. §  (1) A lelkészi szolgálatra való felkészítés intézménye 
az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  és  az  annak  részét 
képező Evangélikus Teológus Otthon. 
(2)  A  hittantanári  és  hitoktatói  szolgálatra  történő 
felkészítés  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  és 
azokban  az  államilag  akkreditált  tanár-  és  tanítóképző 
felsőoktatási 

intézményekben 

folyik, 

amelyek 

az 

Evangélikus  Hittudományi  Egyetemmel  erre  nézve 
megállapodást kötnek. 
 
78. §  A kántorképzés a Kántorképző Intézetben, vagy más 
–  az  országos  egyházzenei  bizottság  által  elismert  – 
intézményben  vagy  tanfolyamon  történik.  A  Kántorképző 
Intézet  a  kántori  és  egyházzenei  szolgálatok  ellátására 
készít  fel  és  képesít.  Az  országos  egyházzenei  bizottság 
minősíti és látja el kántori oklevéllel azokat, akik a kántori 
tanfolyamokat  elvégezték.  A  más  intézményben  vagy 
tanfolyamon  végzettek  képesítésének  elismeréséről  az 
országos egyházzenei bizottság dönt. 
 
79. §  Az  egyházban  folyó  evangélizációs  és  missziói 
munka 

szolgálóinak 

képzése, 

továbbképzése 

tanfolyamokon  történik.  A  különleges  (iszákosmentő, 
külmissziói stb.) feladatokhoz szükséges oktatói személyzet 
biztosítása az országos evangélizációs és missziói bizottság 
feladata. 
 
80. § 

39

diakóniai 

intézményekben 

és 

az 

egyházközségekben  folyó  szeretetszolgálat  hivatalos 
végzésére 

felkészítés 

diakóniaimunkás-képző 

intézetekben folytatható. 
 

                                                                 

38

Módosította a 2012. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 

28-tól. 

39

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 11-től. 

81. §  Az  egyházban  folyó  ifjúsági  és  gyermekmunka 
területén végzett szolgálatra a felkészítés tanfolyamokon és 
konferenciákon történik. 
 
82. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  olyan 
képzésekre  törekszik,  amelyek  állami  akkreditációt 
nyernek, de végezhet államilag nem akkreditált képzést is. 
(2)  A  képzésről  a  képző  intézmény  képesítést  igazoló 
oklevelet,  a  tanfolyamokat  elvégzéséről  bizonyítványt 
bocsát ki. 
(3)  Az  államilag  akkreditált  egyházi  intézmények  által 
kiállított oklevelek általános érvényűek.  A nem akkreditált 
intézmények 

oklevelei, 

valamint 

tanfolyamok 

bizonyítványai egyházi belső használatra érvényesek. 
(4)  Az  olyan  szolgálatok  ellátásához,  amelyekhez  speciális 
(pedagógusi,  ápolói,  szociális  gondozói  stb.)  szakismeret 
szükséges,  figyelembe  kell  venni  a  megfelelő  állami 
intézményekben szerzett képesítést igazoló oklevelet. 
(5)  Az  egyes  állások  betöltéséhez,  illetve  a  szolgálatokra 
való  megbízáshoz  szükséges  képesítést  munkakörönként 
kell megállapítani. 
 
83. §  (1)  A  vizsgakötelezettséggel  is  járó,  az  egyházi 
szolgálatra  felkészítő  tanfolyamokat  és  konferenciákat 
szervezhetik: 

a)  az  önálló  önkormányzati  testülettel  rendelkező 
egyházközségek, 

egyházmegyék, 

egyházkerületek, 

országos egyház,  
b) az erre szakosodott intézmények, 
c) az egyház egyesületei. 

(2)  A  tanfolyamokon  és  konferenciákon  oktatói  megbízást 
kaphatnak: 

a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói, 
b) a megfelelő képesítéssel rendelkező lelkészek, 
c) az erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok,  
d) a megfelelő képesítéssel rendelkező szakértők. 

(3)  A  megbízást  a  tanfolyamokon  és  konferenciákon  való 
előadásra a tanfolyam vagy konferencia rendezői adhatják. 
 
84. §  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

együttműködhet  nem  általa  fenntartott  felsőfokú  oktatási 
intézményekkel  (különösen  az  egyházi  nevelésben, 
oktatásban,  szeretetszolgálatban  részt  vevő)  egyházi 
munkások  képzése  céljából.  Ilyen  együttműködésről  a 
zsinat  vagy  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem 
Egyetemi Tanácsa dönthet. 
 
85. §  Az  egyházi  szolgálatra  való  felkészítésnek  a 
törvényben  nem  szabályozott  kérdéseit  az  illetékes 
intézmények, 

egyházi 

önkormányzati 

testületek 

szabályozzák. 

 

HETEDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 

86. §  (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 
2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát 
veszti  az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyház  szervezetéről 
szóló,  többször  módosított  1997.  évi  II.  törvény  1-59.  §-a, 
valamint  az  egyházközségben  végzett  egyházi  szolgálatról 
és  az  egyházközség  önkormányzatáról  szóló,  többször 
módosított 1997. évi III. törvény 1-24. §-a. 
(2) Az 59. §, a 60. § (1) bekezdése, valamint a 64.§ 2007. 
január 1-jén lép hatályba. Eddig az időpontig a zsinat és az 
országos  közgyűlés  köteles  megalkotni  az  érintett 
törvényhelyekben 

említett 

finanszírozási 

igényekre 

vonatkozó szabályozást. 

 

background image

87. §  (1) 

törvény 

10. 

§-ában 

foglalt 

összeférhetetlenséget  minden  lelkész  köteles  2006.  június 
30-ig megszüntetni. 
(2) E törvény hatályba lépése előtt létesített elfoglaltságokat 
(54.§)  2006.  június  30-ig  kell  bejelenteni  az  illetékes 
presbitériumnak. 
 
88. §  Ahol  jogszabály  segédlelkészt  említ,  a  továbbiakban 
beosztott lelkészt kell érteni. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. december »
december
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31