Magyarországi Evangélikus Egyház
Jogértelmező Testülete
A Magyarországi Evangélikus Egyház Jogértelmező Testület saját hatáskörben az
alábbi jogértelmezési állásfoglalást adja ki.
I.
A Jogértelmező Testülethez az alábbi kérdésfeltevés érkezett, mellyel kapcsolatban a
Jogértelmező Testület a II. fejezetben az alábbiakat mondja ki.
A tiszteletbeli presbiterekkel kapcsolatos törvényi rendelkezésekkel, nevezetesen a
választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény 24. § (3) bekezdésével
kapcsolatban: "A közgyűlés az idős koruk miatt aktív szolgálatot már nem vállaló presbiterek
közül tiszteletbeli presbitereket választhat, akik a presbiteri üléseken tanácskozási joggal
vesznek részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan időre szól."
E szabályozással kapcsolatban az a kérdés merült fel, hogy mi van abban a helyzetben,
amikor egy idős presbiter továbbra is vállalná az aktív szolgálatot, de valamilyen formális
vagy informális döntés alapján egy tisztújítás során őt már nem akarják presbiternek jelölni.
Tiszteletbeli presbiterré választására is javaslatot kell tennie valakinek, a rá vonatkozó
előterjesztést azonban a jelölőbizottság ebben a helyzetben nem teheti meg azzal, hogy "az
aktív szolgálatot már nem vállaló XY testvérünket javasoljuk tiszteletbeli presbiternek".
II.
A 2005. évi VII. törvény 21.§ (1) alapján a jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint
saját tagjainak javaslata alapján, többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő
személyekről, s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti.
A második bekezdés kimondja, hogy bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg,
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban
– elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság
nem javasol a jelöltek listájára
.
A fentiek alapján megállapítható, hogy presbiterré csak az jelölhető, így választható, aki a
presbiteri tisztséggel járó aktív szolgálatot vállalja, a jelölést így elfogadja.
Aki az aktív szolgálatot nem vállalja és idős korú, azt ajánlás és jelölés után legfeljebb
tiszteletbeli presbiterré lehet megválasztani.
A fentiek alapján, amennyiben egy idős korú egyháztag még az aktív szolgálatot is vállalja,
úgy őt presbiteri tisztségre lehet jelölni.
A törvény viszont úgy rendelkezik, hogy a jelölőbizottság döntése előtt mindenképpen
nyilatkozni kell a potenciális jelöltnek, tehát itt a javasolt személynek, így amennyiben már
nem kíván aktív szolgálatot ellátni, erről a tényről nyilatkoznia kell, ebben az esetben tehát
csak tiszteletbeli presbiteri tisztségre lehet jelölni.
2
2
A jogszabály egyébként önmagában nem zárná ki a kettős jelölést, tehát a jelölő bizottság
akár mindkét tisztségre is jelölhetné az adott személyt azzal, hogy nyilvánvalóan csak egy
tisztségre választható meg, tehát amennyiben őt presbiterré választaná a közgyűlés, úgy a
tiszteletbeli presbiteri jelölése automatikusan megszűnne.
A törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az aktív szolgálatot nem vállaló egyháztagok
közül a közgyűlés tiszteletbeli presbitereket választhat. Ebből pedig – a nyelvtani
értelmezés szerint - az következik, hogy aki még aktív szolgálatot vállal, azt nem lehet
tiszteletbeli presbiteri tisztségre jelölni.
Tehát nem mondhatja azt valaki kettős ajánlás esetén, hogy én vállalom a presbiteri tisztség
ellátását megválasztásom esetén, de ha annak nem választanak meg, akkor elvállalnám
megválasztásom esetén a tiszteletbeli presbiteri tisztséget is, mert a két tisztség törvényi
feltételei nem egyenlőek.
A presbiteri tisztség megválasztásának egyik törvényi feltétele, hogy az ajánlott személy
az aktív szolgálatot elvállalja - akár kifejezetten, akár a kérés feltevés függvényében
hallgatólagosan -, míg a tiszteletbeli presbiter tisztség megválasztásának egyik törvényi
előfeltétele, hogy az idős korú ajánlott személy az aktív szolgálatot már ne vállalja.
Budapest, 2017. 06. 22.
Dr. Hafenscher Károly Dr. Székács György
zsinati elnök országos ügyész
Dr. Giró Szász János
a bíróság elnöke