Jogértelmezés 2011.12.16-án.pdf

Jogértelmezés 2011.12.16-án.pdf — PDF document, 87Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Egyházközségi lelkész személyes érintettségére hivatkozva,  azzal fordult a jogértelmező testülethez,
hogy  gondviselőként  nevelt  gyermeke  után,  aki  feleségének  szintén  lelkésszel  kötött  házasságából
származik,  megállapítandó  gyermektartásdíj  összegének  megállapításához  mely  jogviszony
időtartamát  kell  figyelembe  venni.  Előadta  továbbá,  hogy  a  lelkész  részéről  önkéntes  teljesítés  nem
történt, az erre vezetett végrehajtás eredményre nem vezetett.
Kérelemében  előadta,  hogy  az  ügyben  eljárt  állami  elsőfokú  bíróság  a  lelkész  „valamennyi  lelkészi
szolgálat címén kapott jövedelmének” alapján határozta meg a gyermektartásdíjat fizetés alapját. Az
előterjesztett  fellebbezés  alapján  eljárt  másodfokú  bíróság  az  ítéletet  hatályon  kívül  helyezte,  jelen
kérelem előterjesztése idején jogerős bírósági ítélet nem áll rendelkezésre.
Nehezményezte, hogy az ügy elbírálása során bíróság a kötelezett főállás-mellékállás viszonyát újra és
újra másképp értelmezi, illetőleg hogy az ilyen típusú polgári peres eljárásokban a bíróságok a Munka
Törvénykönyvre  hagyatkoznak,  az  alapján  ítélnek,  mely  számos  esetben  különbözik  az  egyházi
törvényektől.

Kérelme azon jogértelmező testületi állásfoglalás kiadására irányult, hogy a lelkészi „munkaviszony”
- bármilyen gyülekezeti vagy egyházi intézményben dolgozik is a lelkész, és akárhány kifizetőhelyről
is kap jövedelmet - az összevontan egy főállásnak számít, összességében ez képezi a gyermektartásdíj
számítása alapját.
Ügye nehézségeként jelölte meg azt is, hogy utalva – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény  79.  §  (1)-(2)  bekezdésére,  álláspontja  szerint  a  gyülekezetek,  mint  munkáltatók  készfizető
kezes státuszban vannak (Vht.).
Kérelme  jogszabályi  alátámasztásául  az  egyházi  törvények  szellemiségét,  különösen  is  az  egyházi
szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről 2005. évi III. törvény 1. §-t, 2 § (a)-(d) pontját, 27-28.
§-t, valamint a 71. §-t jelölte meg, illetőleg csatolta a peres eljárásban keletkezett iratokat is.

A jogértelmező testület 2011. január 18. napján kelt válaszában a megkeresésre érdemi nyilatkozatot
nem tett, álláspontja szerint az érvényben lévő jogszabályok szerint erre nincs is szükség.
Egyezően  a  kérelmezővel  megállapította,  hogy  a  lelkészi  szolgálati  viszony  nem  tekinthető
munkaviszonynak.  A  szolgálatban  álló  lelkészek  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyházzal  állnak
szolgálati jogviszonyban és a jogviszony létrejöttének feltétele a lelkészi  nyilvántartásban szereplés,
ez nem jelenti azt azonban, hogy a kifizető hely szempontjából egységes lenne a foglalkoztatás.

Ezt támasztja alá az is, hogy a 2005. évi III. törvény 2. §-a alapján a szolgálati szerződés a szolgálatba
állító  és  pl.  a  lelkész  között  jön  létre,  amely  esetben  több  külön  szolgálati  szerződés  alapján  külön
jogviszonyok  jönnek  létre,  külön  kifizetőhelyekkel,  amelyek  tekintetében  külön-külön  van  helye
esetleges bírósági végrehajtásnak, pl. letiltás alkalmazásának.

Kifejtette,  hogy  a  jogértelmező  testület  egyházi  jogszabály  értelmezésével  kapcsolatosan  jogosult
állást foglalni, a jelen esetben azonban az egyházi jogszabály értelmezését illetően kétség nem merült
föl.

Amennyiben a kérelmező által előadottak szerint, a tartásdíjat megállapító ítélet végrehajtása ütközik
nehézségekbe,  akkor  ezzel  kapcsolatosan  a  polgári  bíróságok  hoznak  határozatokat  azzal,  hogy  a
jogértelmező  testület  felhívta  a  figyelmet  a  Csjt.  69/C.  §  (3)  bekezdésében  foglalt  lehetőségre,  arra,
hogy  százalékos  arányban  kerüljön  a  tartásdíj  megállapításra,  az  alapösszeg  meghatározása  mellett.
Véleménye  szerint  nem  ütközhet  akadályba  olyan  ítélet  végrehajtása,  amely  több  szolgálati  viszony
esetén  valamennyi  kifizető  hely  tekintetében  végrehajtásra  kötelezi  a  kifizető  szervet.  Egyezően  az
állami  bírósággal  osztotta,  hogy  a  4/1987.  (VI.  14.)  IM  rendelet  10-12.  §-ai  megfelelő  lehetőséget
biztosítanak a végrehajtható tartásdíj megállapításához.

II.

Egyházközségi  felügyelő  a  jogértelmező  testülethez  intézett  kérelmében  előadta,  hogy  az
egyházközség  jelenlegi  területén  korábban  négy  település  volt,  ezért  négy  temploma  van  a  ma  már
egyesített  egyházközségnek.  A  közgyűléseket  mindig  az  egyik,  meghatározott  templomban  az
istentiszteletekhez  csatlakozóan  tartják,  így  sokan,  akik  egyébként  aktív  gyülekezeti  tagok,  de  nem
abba  a  templomba  járnak,  a  közügyekből  kimaradnak.  Fontosabb  témák  esetén  (pl.  egyházközségi
választások)  gyakorlatként  alakult ki,  a másik három  helyen az  istentisztelet elhagyása. Azonban ez
sem jó megoldást, sőt sokan csak a megszokott időpontban a megszokott helyre szoktak elmenni.

Felmerült  annak  lehetősége,  hogy  nem  tarthatnának-e  mind  a  négy  helyen  részközgyűléseket,  bár
ismerik  a  2005.  évi  IV.  törvény  16.  §  (3)  bekezdésének  azon  rendelkezését,  amely  a  több
közigazgatási területen fekvő egyházközségeknek engedi csak meg ezt a lehetőséget.

Jogértelmezést igénylő kérdése szerint megfelel-e ezen egyházközség a "több közigazgatási területen
fekvő" egyházközség kritériumának, azaz értelmezhető-e úgy a hivatkozott törvényhely, hogy az egy
közigazgatási  területen  fekvő  több  istentiszteleti  hellyel  rendelkező  egyházközség  is  élhessen  a
részközgyűlések rendszerének lehetőségével.

A  jogértelmező  testület  a  megjelölt  2005.  évi  IV.  törvény  16.  §  (3)  bekezdésével  kapcsolatban  az
alábbi jogértelmezési választ adta 2011. március 16. napján:
A  törvényhely  a  testület  álláspontja  szerint  egyértelműen  fogalmaz,  tehát  abban  az  esetben  lehet
részközgyűléseket  tartani,  amennyiben  az  adott  egyházközség  fekszik  több  közigazgatási  területen.
Tehát kizárólag ebben az esetben tartható meg külön-külön az egyházközség részeiben a közgyűlés –
mint részközgyűlések.
Abban az esetben azonban, amennyiben az egyházközség egy közigazgatási területen található a fenti
szabály már nem alkalmazható.

A  jogértelmező  testület  kifejtette,  hogy  a  kérdésfeltevés  annyiban  megalapozott  volt,  hogy  az  egy
közigazgatási  területen  lévő  egyházközség  több  temploma,  így  annak  hívői  tekintetében  a
gyakorlatban ugyanaz a helyzet alakulhat ki, mint a fenti törvényhelyi esetben, azonban az ilyen fokú
kiterjesztő értelmezés már nem megengedett.
Mindezek  alapján  célszerűnek  tartotta  a  fenti  törvényhely  kiegészítésének  indítványozását,  arra  a
kérelmező egyházközségi felügyelő figyelmét felhívta.

III.

A  jogértelmező  testület  tagjait  –  nem  hivatalosan  –  többen  is  megkeresték  annak  tisztázása  végett,
hogy  a  2011.  június  23.  napján  megtartott  országos  presbitérium  ülésén  az  egyik  egyházkerület
püspöke  rendelkezik-e  szavazati  joggal,  tekintettel  arra  a  tényre,  hogy  2011.  június  18.  napján
szolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik.
A  testület – utalva a 2005. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdésére  -  úgy  határozott, hogy  még az ülést
megelőzően, annak napján megvizsgálja a kérdést.

A jogértelmező testület az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 85. § (1)
bekezdése,  129.  §  (1)  bekezdés  a)  pontja,  és  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII.
törvény  36. § (2) bekezdése  alapján, valamint az  egyházi  szolgálatról és szolgálatot  végzőkről szóló
2005.  évi  III.  törvény  22.  §  (1)  bekezdése  összevetése  alapján  megállapította,  hogy  a  püspöki
szolgálati jogviszony legfeljebb a nyugdíjkorhatárt követő 2. év azon napjáig tart, amely nap egyezik a
püspök születése napjával.

A  püspöki  szolgálati  jogviszony  megszűnésével  automatikusan  megszűnnek  azon  tisztségek  is,
amelyek  hivatalból  az  adott  tisztséghez  voltak  rendelve,  így  az  egyházkerületi  elnökségi  tisztség,
valamint  az  országos  presbitériumi  tagi  tisztség  is.  Ezért  a  szavazati  jog  nem  illethette  meg  a  fenti
ülésen.

Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló  2005. évi  IV. törvény 95. § (2) bekezdése alapján a
püspökhelyettes  feladata  a  püspök  helyettesítése,  ugyanígy  rendelkezik  a  91.  §  is,  amely
megfogalmazása szerint a püspököt akadályoztatása esetén a püspökhelyettes helyettesíti.

A püspök feladatait a 2005. évi IV. törvény 86-89. §-ai határozzák meg, amelyek nem tartalmazzák a
püspöki  tisztséghez  hivatalból  kapcsolódó  tisztségekhez  fűződő  feladatok  felsorolását,  vagy  az  arra
való hivatkozást.

A jogértelmező testület álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy az egyházkerületi elnökségre, illetve
az  országos  presbitériumra  vonatkozó  különleges  szabályok  csak  a  püspököt  jelölik  meg  ezen
szervezetek  tagjaként,  továbbá  a  megbízatásnak  a  nyugdíjba  vonulás  miatt  bekövetkező  megszűnése
nem  tekinthető  akadályoztatásnak,  a  püspökhelyettes  ebben  a  tekintetben  nem  helyettesítheti  a
püspököt. Nem püspöki feladatról, hanem a püspöki tisztséghez kapcsolódó hivatalból ellátandó külön
tisztségekről van szó, amire már a helyettesítés nem terjedhet ki.

Személyes eszközök

Bekezdések

Jogértelmezés 2011.12.16-án.pdf

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek