2/2023. (III. 24.)
jogértelmező bizottsági határozat
Egyházunk legszélesebb testületi formájában működési elv a nyilvánosság, a nyitottság,
amely alapvetően, amely a testületeknél (egyházközség, egyházmegyei, egyházkerületi,
közgyűlés, zsinat) főszabályként kerül meghatározásra. Ezzel szemben az operatív
szervezetek (presbitériumok) működése során a nem nyilvános működés, vagyis a zárt ülés a
főszabály. Zárt ülésen az adott testület SZMSZ-ének megfelelően meghívottak, szakértők és
az adminisztrációt biztosítók természetesen jelen lehetnek, de testületi döntéssel ez a kör
indokolt esetben szűkíthető.
A főszabályként nyilvánosan működő testületeknél zárt ülés eltérő és/vagy általános
szabályozás hiányában álláspontunk szerint a jelenlévő testületi tagok többségének döntésével
rendelhető csak el.
Természetesen a szabályosan összehívott zárt ülésről is készül jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv
szabályait a VII. törvény 50 §-a részletesen előírja. A levezető elnök önkényes eljárása nem
tekinthető jogszerűnek, vagyis, ha nem kívánják az elhangzottakat jegyzőkönyvezni, akkor az
ülést fel kell függeszteni, majd újra el kell rendelni a folytatást, és folytatni kell a
jegyzőkönyvezést.
A testületi ülésről készült jegyzőkönyv, - amennyiben személyiségi jogot vagy üzleti titkot
nem tartalmaz, - nyilvános, megtekintése, hozzáférése bármely egyháztag számára lehetséges.
Amennyiben a döntés személyi személyiségi jogot érint, vagy üzleti titkot tartalmaz,
természetesen csak az érintettek, illetőleg erre feljogosított személyek számára tekinthető
hozzáférhetőnek.
Kérjük tájékoztatásunk, megértő tudomásul vételét.
Gyöngyös, 2023. március 24.
a Jogértelmező Bizottság képviseletében
Dr. Székács György