A Jogértelmező Testület döntése 20230310

1/2023. (III. 10.) 

jogértelmező bizottsági határozat 

Az egyház szervezetéről szóló 2005 évi IV. 25 §-a szerint az egyházközségi elnökség jogosult 
a  képviseletre,  az  elnökség  lelkészi  tisztségviselője  az  egyházközségben  megválasztott  és 
beiktatott, vagy oda kiküldött – helyettes - lelkész.  
 
Az egyházi szolgálatról rendelkező 2005. évi III. törvény 23-26 §-ai szabályozzák a lelkészi 
szolgálat  formáit,  mely  szerint  önálló  szolgálatot  végző  evangélikus  lelkész  mellett  a 
másodlelkész  ugyancsak  választott  lelkész,  ezen  túlmenően  a  beosztott  lelkész  püspöki 
kiküldetés alapján végzi szolgálatát. A beosztott lelkész parókusi jogokat nem gyakorolhat. A 
törvény  a  helyettes  lelkész  kategóriáját  is  megfogalmazza,  aki  tartósan  betöltetlen  lelkészi 
szolgálati helyre püspöki kiküldtetéssel kerülhet.  
„

Helyettes lelkész az, akit a tartósan betöltetlen lelkészi szolgálati helyre a püspök küld ki. A helyettes lelkész a 

helyettesített lelkész feladatköre és jogköre szerint működik. „ 

 
A  2005.  évi  III.  törvény  szabályozza  a  gyülekezeti  lelkészi  állás  megüresedése  esetén 
követendő eljárást, mely szerint a megüresedést a felügyelő jelzi az esperesnek, aki értesíti - 
mások  mellett  -  a  püspököt.  Az  egy  lelkészi  állással  rendelkező  egyházközségekben  a 
helyettes lelkész kirendeléséig az esperes vagy az esperes által megbízott lelkész gondoskodik 
a törvény 49. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok ellátásáról.  

„a) gondoskodik a helyettes lelkész kirendeléséig az egyházi munka zavartalan folytatásáról,  
b) átveszi leltár szerint az egyházközség ingóságait, amelyek a lelkész kezelésében állottak, és gondoskodik azok 
megőrzéséről,  
c) megállapítja az egyházközség követeléseit és kintlevőségeit,  
d) meggyőződik a pénztárkönyv naprakész vezetéséről és a pénzeszközök meglétéről,  
e) megállapítja az elmaradt vagy előre felvett javadalmakat,  
f) átadásig zárolja a lelkészi hivatalt. „ 
 

A fenti felsorolás kifejezetten gazdálkodási jellegű, valójában az egyházközség napi működési 
feltételeit tartalmazza.  

A  fentiek  alapján  megállapítható,  hogy  a  megbízásos  jogviszony  alapján  eljáró  lelkész  csak 
ideiglenes  jellegű  szolgálatot  lát  el,  kifejezetten  a  helyettes  lelkész  kirendeléséig  terjedő 
időszakban látja el az egyházközség lelkészi feladatai közül a fent meghatározott feladatokat. 
 
 
Álláspontunk  szerint  a  megbízott  lelkészt  képviseleti  jog  nem  illeti  meg,  tekintettel  arra, 
hogy a megbízott lelkésznek a 2005. évi III törvény 49. § (2) bekezdésében felsorolt feladatai 
között  nem  szerepel  a  képviseleti  jog  gyakorlása  az  egyházközség  tekintetében  és  egyéb 
törvényünk sem tartalmaz ilyen jellegű feladatellátást.   
 
Törvényi  szabályozás  hiányában  nincs  meg  az  a  felhatalmazása,  -  akár  gyülekezet,  akár  a 
püspök részéről, - ami az egyházközség képviseletére őt jogszerűen feljogosíthatná.  
 
Mindezek  miatt  álláspontunk  szerint  tehát  mivel  a  megbízott  lelkész  tehát  képviseleti 
jogosultsággal nem rendelkezik, részére, illetőleg reá tekintettel jogi személyi igazolás kiadás 
jogszerűen megtagadható.  
 
Kérjük álláspontunk megértő tudomásul vételét. 
 
Budapest, 2023. március 10. 

Tisztelettel: 

a Bizottság nevében 
Dr. Székács György