Jogértelmezési álláspont-II.pdf

Jogértelmezési álláspont-II.pdf — PDF document, 40Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
 
 
Magyarországi Evangélikus Egyház  
Jogértelmező Testülete 
 
 
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Jogértelmező  Testület  saját  hatáskörben  az 
alábbi jogértelmezési állásfoglalást adja ki. 
 
I. 
 
A  Jogértelmező  Testülethez  egy  konkrét  Egyházi  Bírósági  ítélet  tekintetében  tettek  fel 
kérdéseket, mellyel kapcsolatban a Jogértelmező Testület az alábbiakat mondja ki. 
 
A Jogértelmező Testület hatásköre az egyházi jogszabályok esetleges értelmezésére terjed ki, 
de  semmiképpen  nem  terjedhet  ki  egy  egyházi  bírósági  ítéletben  megfogalmazott  bírói 
jogértelmezés, indokolás felülvizsgálatára, a bírói ítélet értelmezésére. 
 
A  Magyarország  Evangélikus  Egyház  Bírósága  minden  egyéb  testülettől  független,  jogerős 
ítélete  az  érintett  személyekre  kötelező  és  végrehajtható,  ellene  jogorvoslatnak  nincs  helye, 
azt a Jogértelmező Testület esetlegesen sem értelmezheti. A Jogértelmező Testület a fentiekre 
tekintettel nem foglal és nem is foglalhat állást egy adott bírósági ítélet indokolása, így bírói 
jogértelmezése, jogalkalmazása tekintetében. 
 
Természetesen egy bírósági ítélet kapcsán megfogalmazódhatnak további kételyek, vagy attól 
eltérő  értelmezése  lehet  valamely  evangélikus  egyháztagnak,  vagy  tisztségviselőnek,  illetve 
evangélikus szervezetnek egy  adott jogszabályhely értelmezése tekintetében, azonban itt is a 
kérdést  csak  úgy  lehet  feltenni  helyesen  –  a  bíróság  adott  ítéletét  tiszteletben  tartva  -,  hogy 
kizárólag  csak  egy  jogszabályhely  értelmezésével  lehet  a  Testülethez  fordulni,  nem  pedig  a 
bírósági jogesetre hivatkozva. 
 
A  Jogértelmező  Testület  egyébként  nem  köteles  minden  megkeresésre  válaszolni, 
jogértelmező  állásfoglalását  sem  konkrét  ügyekben  adja  ki,  hanem  abban  az  esetben,  ha  egy 
kérdéses  jogszabályhely  értelmezése  valóban  eltérő  jogértelmezési,  jogalkalmazási 
álláspontokat  eredményezhet  és  az  adott  jogértelmezés  fontosabb  vagy  lényegesebb 
jogszabályhelyek, jogintézmények tekintetében tudnak általános iránymutatást adni. 
 
 
II. 
 
A  Jogértelmező  Testület  korábban  általános  jellegű  állásfoglalást  adott  ki  az  egyházi 
tisztségek  betöltésével  kapcsolatban  az  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyházról  szóló  1997. 
évi I. tv. 13. §-nak értelmezése tekintetében. 
 
A fenti jogszabályhely az alábbiakat mondja ki: 
 
„A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagja  az  a  magyar  állampolgár  és  Magyarországon 
élő  személy,  aki  keresztségben  részesült  az  evangélikus  egyháznak  a  Szentíráson  alapuló 
hitvallásos tanítását elfogadja, vallja, és képességei szerint megtartja.” [Egyháztörvény 13.§]  
 
background image
 
 
2
A fenti jogszabályhely további értelmezéseként  kérdésként merül  fel, hogy „a keresztségben 
részesült”  kifejezés  úgy  értelmezendő-e,  hogy  az  kizárólag  az  evangélikus  szertartás  szerinti 
keresztség meglétét kívánja-e meg. 
 
A  Jogértelmező  Testület  állásfoglalása  szerint  a  fenti  kitételt  nem  lehet  szűkítően 
értelmezni,  így  minden  olyan  keresztény  egyház  szertartása  szerinti  keresztséget  el 
kell  fogadni,  amely  egyházat  az  Evangélikus  Egyház  ilyenként  (keresztény  egyház) 
elfogad.  
A  keresztség  egyetemessége  felekezetek  feletti,  a  történelmi  egyházak  egymás 
keresztségét  elfogadják,  betéréskor,  áttéréskor  meg  nem  ismétlik.  Ez  azonban  nem 
jogi, hanem teológiai megfontoláson alapul. Ennek nyomán jogilag sem szűkíthető be 
semmiféle  törvényi  hely  a  keresztség  evangélikus  szertartás  szerinti  meglétére.  A 
keresztség  feltétele  ugyanis  nem  az,  hogy  milyen  szertartás  szerint  végzik,  hanem 
hogy  az  az  Atya,  Fiú,  Szentlélek  nevében  történik.  (Vö.  Mt  28,18-)  Ebben  az 
érelemben beszél Pál apostol is arról, hogy egy a keresztség (Ef 4,5).  
Természetesen  itt  figyelemmel  kell  lenni 
a  lelkiismereti  és  vallásszabadság  jogáról, 
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
 
szóló 2011. évi 
CCVI.  törvény  1.  sz.  mellékletében  meghatározott  bevett  egyházakra,  hiszen  a 
Magyarországi Evangélikus Egyház is csak olyan bevett, keresztény egyházat ismerhet el 
ilyenként, amelyet a törvény mindenkori melléklete tartalmaz, vagy törvényi felhatalmazás 
alapján az országgyűlés ilyenként ismer el. 
III. 
Kérdésként  merült  fel  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  a  2005.  évi  VII.  tv.  2.  §  (1) 
bekezdésének értelmezése a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatban. 
 
A fenti jogszabályhely az alábbiakat mondja ki: 
 
„A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  választó  és  szavazati  joga  annak  a  nagykorú 
egyházközségi  tagnak  van,  aki  egyházközsége  nyilvántartásában  (választói  névjegyzék) 
szerepel.  A  választói  névjegyzék  összeállításáról  –  a  helyi  sajátosságok  figyelembevételével 
meghatározott  feltételek  alapján  –  az  egyházközség  elnöksége  évente  legkésőbb  a 
zárszámadás  határnapjáig  gondoskodik,  és  két  hétig  az  egyházközség  helyiségében 
hozzáférhetővé teszi. A névjegyzék vitás kérdéseiről a presbitérium dönt.” 
A  Jogértelmező  Testület  állásfoglalása  szerint  a  fenti  jogszabályhelyet  sem  kell  szűkítően 
értelmezni.  A  fentiek  alapján  az  Egyházközség  Elnöksége  a  helyi  sajátosságok 
figyelembevételével  évente  állapítja  meg,  illetve  aktualizálja  a  választói  névjegyzéket, 
amely  fogalmakat  az  „állítja  össze”  kifejezés  tartalmazza,  amely  választói  névjegyzék 
összeállításának  végső  határideje  a  mindenkori  éves  zárszámadás  időpontja.  A  jogszabály 
nem  véletlenül  csak  a  zárszámadás  végső  időpontját  határozza  meg,  ezen  belül  a  választói 
névjegyzék  összeállításának  határidejét,  határnapját  az  adott  egyházközség  szabadon 
background image
 
 
3
állapíthatja meg. A jogszabályi értelmezés tekintetében az sem kizárt, hogy egy  éven belül 
több  esetben  is  aktualizálja  a  választói  névjegyzéket  az  Elnökség.  A  törvény  ugyan  nem 
mondja  ki,  de  nyilvánvalóan  egy  adott  választási  eljárás  megkezdése  előtt  célszerű 
aktualizálni a névjegyzéket, de természetesen ez sem kötelező. 
A helyi sajátosságok figyelembevétele megnyilvánulhat közgyűlési, presbitériumi döntésben, 
illetve adott esetben valamely választásra jogosult testület, egyházi szervezet döntésében. 
 
 
IV. 
További  kérdésként  merült  fel 
2005.  évi  VII.  tv.  3.  §  (1)  bekezdése  értelmezésével 
kapcsolatban,  hogy  a  „konfirmált”  megjelölést  úgy  kell-e  értelmezni,  hogy  az  adott 
tisztséget  betöltő  személynek  kizárólag  evangélikus  szertartás  szerint  megtartott 
konfirmációval kell-e rendelkeznie.
 
 
 
A Jogértelmező Testület állásfoglalása szerint  
 
A  konfirmáció  nem  szentség,  így  annak  megítélése  elsősorban  teológiailag,  másodsorban 
jogilag  nem  szűkíthető.  Olyan  kései,  korhoz  kötött,  a  protestantizmus  történetét  nem 
végigkísérő  protestáns  szokásról  van  szó,  amely  nem  elválasztja,  hanem  összeköti  a 
református és evangélikus egyházat. Bár az kétségen kívül való, hogy a konfirmáció szorosan 
kapcsolódik  az  adott  protestáns  felekezet  sajátos  hitvallásaihoz  is,  mégis  a  korai,  egyetemes 
hitvallásokra  alapoz,  és  azokat  adja  meg  a  hit  mértékeiként.  A  szertartások  nem  csak 
felekezetenként, de felekezeteken belül koronként, országonként, sőt területenként is eltérnek. 
Ezért nem beszélhetünk evangélikus szertartás szerinti konfirmációról, ebben az értelemben a 
törvény sem használja és nem értelmezi felekezetre leszűkítve a konfirmáció fogalmát. Ezt a 
tényt  kiegészíti  a  protestáns  egyházak  közt  élő  Leuenbergi  Konkordia,  amelynek 
elfogadásával és általa a GEKE-ben vállalt (Európai Evangélikus Egyházak Közössége) aktív 
szerepvállalással  egyházunk  megéli  a  protestáns-keresztény  közösséget,  így  nem  csak  az 
úrvacsorai  és  szószék  közösséget,  hanem  az  egyházi  életben  –  adott  esetben  a  konfirmáció 
elfogadásában  –  való  közösséget  is.    Ennek  következtében  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  Törvénykönyve  és  annak  egyes  jogszabályai  nem  különböztetnek  meg  evangélikus 
vagy más szertartás szerinti konfirmációt.  
 
 
Budapest, 2013. szeptember 12. 
 
 
             Dr. Hafenscher Károly                                               Dr. Székács György 
                      zsinati elnök                                                            országos ügyész 
 
 
 
Dr. Giró Szász János 
a bíróság elnöke 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. július »
július
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031