Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

2016. évi VI. törvény az egyház háztartásáról

6.2016_Ehtv_20161118.pdf — PDF document, 372Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 

2016. ÉVI VI. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZ HÁZTARTÁSÁRÓL  

 
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  háztartását  Isten 
gondviselő  szeretetére  alapozza, anyagi  erejét  az  evangéli-
um hirdetésére és a szeretet gyakorlására fordítja. Hívei az 
egyházat  hitből  és  egyházszeretetből  tartják  fenn.  Az  egy-
házat  küldetésének  betöltésében  a hívek  anyagi hozzájáru-
lása is segíti. 
 
Az egyház valamennyi önkormányzattal rendelkező szerve-
zeti egységének és intézményének önálló háztartása van, a 
maga terhét hordozza,  de ugyanakkor  szükség  szerint hor-
dozza a többiek terhét is, anyagilag is támogatva a segítség-
re szorulót és az egyház egészének szolgálatát. 
 

I. Fejezet 

Általános rendelkezések 

 

1. §  Jelen  törvény  hatálya  az  alábbi  egyházi  gazdálkodó 
szervezetekre  és  azok  önálló  jogi  személyiséggel  nem 
rendelkező,  de  elkülönült  gazdálkodást  folytató  szervezeti 
egységeire terjed ki: 

a)  jogi  személyiséggel  rendelkező  egyházközségre  és 
annak jogi személyiséggel rendelkező részeire, 
b) egyházmegyére, 
c) az országos egyházra,  
d) a jogi személyiséggel rendelkező intézményre. 

 

A gazdálkodás pénzügyi-számviteli alapelvei 

 

2. §  (1)  A  gazdálkodás  folytonosságának  az  elve:  Az 
egyházi  gazdálkodó  szervezet  köteles  olyan  gazdálkodást 
folytatni,  amely  alapján  a  belátható  jövőben  is  fenn  tudja 
tartani működését.  
(2)  Teljesség  elve:  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezetnek 
könyveiben rögzítenie kell mindazon gazdasági eseménye-
ket, amelyek a gazdasági év során a gazdálkodásra kihatás-
sal  voltak.  A  bizonylatok  alapján  rögzített  gazdasági  ese-
ményeket a beszámolóban ki kell mutatni.  
(3)  Valódiság  elve:  A  könyvvitelben  rögzített,  és  a  beszá-
molóban  szereplő  tételeknek  a  valóságban  is  megtalálha-
tóknak,  bizonyíthatóknak,  kívülállók  által  is  megállapítha-
tóknak kell lenniük.  
(4) Világosság elve: A könyvvezetést, és a beszámolót átte-
kinthető,  érthető,  e törvénynek  megfelelő  rendezett  formá-
ban kell elkészíteni.  
(5) Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, 
valamint  az  azt  alátámasztó  könyvvezetés  tekintetében  az 
állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.  
(6) Az óvatosság elve: Amennyiben nem kettős könyvvitel 
alkalmazása történik, akkor kizárólag olyan bevétel, kiadás, 
eredmény mutatható ki, amely pénzügyi realizálása meg is 
történt. Az egyszeres és a kettős könyvvezetésben a számvi-
teli  folyamatokat  az  előírásoknak  megfelelően  kell  elszá-
molni akkor is, ha az veszteséget eredményez.  
 
3. §  Az  alapelvek  betartásáért,  betartatásáért  az  egyházi 
gazdálkodó  szervezet  vezetése  a  felelős  (elnökségek,  in-
tézményvezetők). 
 

Fogalmak 

 

4. §  E törvény alkalmazásában: 

1.  Gazdálkodás:  a  gazdasági  műveletek  céltudatos  meg-
szervezésére,  a  rendelkezésre  álló  erőforrások  ésszerű  fel-
használására  irányuló,  a  hitélet  gyakorlásának  elősegítése 
érdekében végzett tevékenység.  
2.  Egyházi  önkormányzatok:  az  egyházközségek,  az  egy-
házmegyék, az egyházkerületek és az országos egyház. 
3.  Felettes  egyházi  önkormányzat:  egyházközség  esetén  az 
az  egyházmegye,  melynek  illetékességi  területén  működik 
az adott egyházközség; egyházmegye és egyházkerület ese-
tén az országos egyház. 
4. Közvetlen felettes egyházi önkormányzat: egyházközség 
esetén az az egyházmegye, egyházmegye esetén az az egy-
házkerület,  melynek  illetékességi  területén  működik  az 
adott  egyházi  önkormányzat;  egyházkerület  esetén  az  or-
szágos egyház. 
5. Gazdálkodási biztos: egyházi gazdálkodó szervezet kifo-
gásolható gazdálkodása esetén, a jó rend biztosítása érdek-
ében, a gazdálkodás felügyeletére kiküldött személy. 
6. Alaptevékenység: a hitéleti tevékenység, beleértve az az-
zal  közvetlenül  összefüggő,  az  intézmények  hitéleti  tevé-
kenységét szolgáló, történelmi és kulturális értékeket meg-
őrző,  nevelési-oktatási,  felsőoktatási,  egészségügyi,  karita-
tív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturá-
lis vagy sporttevékenység. 
7. Vállalkozási tevékenység:  üzletszerű bevételszerző tevé-
kenység, melynek eredménye a hitéletet szolgálja. 
8.  Befektetési  tevékenység:  az  egyházi gazdálkodó  szerve-
zet szabad eszközeiből történő értékpapír, éven túli befekte-
tést  szolgáló  pénzeszköz  szerzésére  irányuló  tevékenység, 
melynek eredménye a hitéletet szolgálja. 
9.  Adomány:  a  hitéleti  tevékenység  gyakorlásának  biztosí-
tására ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz (pénzeszköz), 
nyújtott szolgáltatás. 

 

II. fejezet 

Kölcsönös teherhordozás az egyházban 

 
5. §  (1)  Az  egyház  tagjai  anyagilag  hozzájárulnak 
egyházközségük  fenntartásához.  Hozzájárulásnak  kell 
tekinteni  a  magánszemélyek  által  az  egyházi  szertartásért, 
egyházi  szolgálatért  közvetve  vagy  közvetlenül  nyújtott 
juttatást is. 
(2)  Minden  egyházközség  anyagilag  hozzájárul  a  felsőbb 
önkormányzati 

szintek 

működéséhez, 

az 

egyházi 

intézmények  fenntartásához,  valamint lehetőségei  szerint  a 
gazdaságilag erőtlen egyházközségek támogatásához. 
(3) Azok a személyek és hozzátartozóik, akik nem vesznek 
részt  az  egyházközség  anyagi  terheinek  rendszeres 
hordozásában, de egyes esetekben egyházi személyek által 
végzett  külön  szolgálatot  kérnek,  az  illetékes  presbitérium 
által  meghatározott  összeget  (stóla)  tartoznak  az 
egyházközségnek megfizetni.  
 
6. §  (1) Az egyházközségek a felsőbb egyházkormányzati 
szintek  gazdálkodásához  éves  járulék,  kötelező  és  nem 
kötelező  offertóriumok,  valamint  adományok  révén 
járulnak hozzá.  
(2)  Bármely  egyházi  gazdálkodó  szervezet  meghatározott 
céllal  és  módon  adományozásra  hívhatja  fel  az 
egyháztagokat  és  az  egyházközségeket.  Az  így  befolyt 
összegeket  a  meghirdetett  cél  megvalósulásáig  arra  kell 
felhasználni.  Az  igénybe  nem  vett  többlet  hasonló  célú 
felhasználásáról az illetékes presbitérium dönt. 
 
7. §  (1)  Az  országos  egyház  által  előírt  befizetéseket  az 

background image

egyházmegye gyűjti össze és - eltérő rendelkezés hiányában 
- továbbítja az országos irodához. 
(2)  A  kötelezően  elrendelt  offertóriumokat  minden 
egyházközség  köteles  meghirdetni  és  a  meghatározott 
módon befolyt összegeket, hiánytalanul – 14 napon belül – 
továbbítani  az  egyházmegye  vagy  az  országos  egyház 
részére.  A  befizetések  elmulasztása  fegyelmi  vétségnek 
minősül, amiért az egyházközség elnöksége felel. 
 

III. fejezet 

Az egyházi háztartás rendszere 

 

Az egyházközségek gazdálkodása 

 

8. § 

(1) 

Az 

egyházközség 

éves 

gazdálkodását 

meghatározó költségvetést és beszámolót készít, melyet az 
egyházközség  presbitériuma  fogad  el,  és  az  egyházközség 
elnöksége  jóváhagyásra  megküld  az  egyházmegye 
presbitériumának. 
(2)  A  költségvetés  elfogadásáig  az  egyházközség  az  előző 
évi 

jóváhagyott 

költségvetés 

időarányos 

részével 

gazdálkodik.  
(3)  Az  egyházközség  jóváhagyott  költségvetésébe  és 
beszámolójába az egyházközség tagja betekinthet. 
(4) 

Az 

egyházközségek 

költségvetésének 

és 

beszámolójának  formai  és  tartalmi  követelményeit, 
valamint határidőit országos szabályrendelet rögzíti. 
 
9. §  Az  egyházközség  és  intézményei  jóváhagyott 
költségvetéseit  és  zárszámadásait,  valamint  zárómérlegeit 
nyilvános 

hirdetésekben, 

közgyűlésen, 

illetve 

az 

egyházközség  presbitériuma  által  meghatározott  formában 
kell nyilvánosságra hozni. Az országos iroda a megküldött 
költségvetéseket  és  beszámolókat  az  egyház  szervezetéről 
és  igazgatásáról  szóló  2005.  évi  IV.  törvény  148.  §  (1) 
bekezdés e) pontban írt nyilvántartásában kezeli. 
 
10. §  Az  egyházközség  vagyonleltárának  összeállításáért 
az egyházközség elnöksége felelős. 
 
11. §  (1)  Az  egyházfenntartási  hozzájárulás  fizetésének 
rendjére  és  mértékére  az  egyházmegye  közgyűlése  ad 
ajánlásokat. 
(2)  Az  egyházközség  –  az  ajánlás  figyelembevételével  – 
maga  határozza  meg  az  egyházfenntartási  hozzájárulás 
mértékét, melynél figyelembe  veszi tagjainak jövedelmi és 
anyagi viszonyait. 
 
12. §  Az  egyházközségi  elnökség  tagjai  önállóan,  a 
presbitérium  a 

számvevőszék 

útján 

ellenőrzi 

gazdálkodást,  ezen  belül  a  pénzkezelés  rendjét,  annak 
törvényességét. 
 
13. §  (1)  Az  egyházközség  az  állami  és  egyházi 
jogszabályok  rendelkezéseinek  megfelelően  ingó  és 
ingatlan vagyonával rendelkezhet. 
(2)  Az  egyházközség  hitelfelvételéhez  az  illetékes 
egyházmegye elnökségének előzetes engedélye szükséges. 
 

Az egyházmegyék gazdálkodása 

 
14. §  (1) 

Az 

egyházmegye 

éves 

gazdálkodását 

meghatározó  költségvetést  és  beszámolót  készít,  melyeket 
az  egyházmegye  presbitériuma  fogad  el,  és  az 
egyházmegye elnöksége jóváhagyásra megküld az országos 

elnökségnek. 
(2)  A  költségvetés  elfogadásáig  az  egyházmegye  az  előző 
évi 

jóváhagyott 

költségvetés 

időarányos 

részével 

gazdálkodik. 
 
15. §  (1)  Az  egyházmegye 

vagyoni  és  pénzügyi 

természetű  ügyeinek  előkészítésére  gazdasági  felelőst 
választ és gazdasági bizottságot alakíthat. 
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelősnek vagy a bizottság 
legalább  egy  tagjának  gazdasági  végzettséggel  kell 
rendelkeznie. 
(3)  Az  egyházmegyei  gazdasági  felelős,  illetve  bizottság 
döntés-előkészítő  jogkörrel  rendelkezik.  Ezen  jogkörön 
belül 

a)  bármely  ügyet  önállóan  az  egyházmegyei 
presbitérium  elé  terjeszthet,  amely  az  egyházmegye 
vagyonkezelési körébe, háztartásába tartozik, 
b) az egyházmegyei presbitérium vagy az egyházmegyei 
közgyűlés  napirendjén  szereplő  gazdasági  ügyeket 
előzetesen véleményezi, 
c)  javaslatot  készít  az  egyházmegyei  presbitérium 
részére az országos egyházi támogatások egyházmegyén 
belüli felosztására, 
d)  az  egyházközségek  országos  egyház  által  elosztható 
forrásból történő támogatási igényeit véleményezi. 

 
16. §  (1)  Az  egyházközségeknek  az  egyházmegye 
gazdálkodásához  való  rendszeres  évi  hozzájárulásának 
mértékét az egyházmegyei presbitérium állapítja meg. 
(2) 

hozzájárulás 

mértékének 

megállapításánál 

figyelemmel  kell  lenni  az  egyházközségek  teherbíró 
képességére  és  tehervállalására,  továbbá  az  arányosság 
elvére. 
 
17. §  Az 

egyházmegyék 

költségvetésének 

és 

beszámolójának  formai  és  tartalmi  követelményeit, 
valamint határidőit országos szabályrendelet rögzíti. 
 

Az egyházkerületek gazdálkodása 

 
18. §  Az  egyházkerületek  bevételei  és  kiadásai  önálló 
tételként  az  országos  egyházi  költségvetésben  és 
beszámolóban szerepelnek.  
 

Az országos egyház gazdálkodása 

 
19. §  (1)  Az  országos  egyház  éves  gazdálkodását 
meghatározó költségvetést és beszámolót készít, melyet az 
országos presbitérium javaslata alapján a zsinat fogad el.  
(2)  A  költségvetés  elfogadásáig  az  országos  egyház  az 
előző  évi  jóváhagyott  költségvetés  időarányos  részével 
gazdálkodik. 
 
20. §  (1)  Az  országos  egyház  gazdasági  irányítására 
vonatkozó  döntések  előkészítését  az  országos  gazdasági 
bizottság végzi.  
(2)  A  gazdasági  bizottság  tagjai  többségének  gazdasági 
végzettséggel kell rendelkeznie.  
(3) A zsinat és az országos presbitérium napirendjére kerülő 
gazdasági  természetű  ügyeket  az  országos  gazdasági 
bizottság előzetesen véleményezi. 
 
21. §  Az  országos  presbitérium  az  országos  gazdasági 
bizottság előterjesztése alapján dönt az egyházmegyék éves 
támogatási keretének elosztásáról.  

background image

 

Az intézmények gazdálkodása 

 
22. §  (1) Az országos egyház által fenntartott intézmények 
költségvetését  és  beszámolóját 

–  az  intézmény 

igazgatótanácsa,  az  országos  gazdasági  bizottság  és  a 
szakmailag  illetékes  országos  bizottság  véleményének 
figyelembe vételével – az országos elnökség fogadja el. 
(2)  Az  egyházközségek  által  fenntartott  intézmények 
költségvetését  és  beszámolóját 

–  az  intézmény 

igazgatótanácsa,  az  országos  gazdasági  bizottság  és  a 
szakmailag  illetékes  országos  bizottság  véleményének 
figyelembe  vételével  –  az  egyházközség  presbitériuma 
fogadja el, és az egyházmegyei presbitérium hagyja jóvá.  
(3)  Az  egyházmegyék  által  fenntartott  intézmények 
költségvetését  és  beszámolóját 

–  az  intézmény 

igazgatótanácsa,  az  országos  gazdasági  bizottság  és  a 
szakmailag  illetékes  országos  bizottság  véleményének 
figyelembe  vételével  -  az  egyházmegye  presbitériuma 
fogadja el, és az országos presbitérium hagyja jóvá.  
(4)  A  költségvetés  elfogadásáig  az  intézmények  az  előző 
évi 

jóváhagyott 

költségvetés 

időarányos 

részével 

gazdálkodnak. 
 

Gazdálkodási szabályzatok 

 

23. §  (1)  Minden  egyházi  gazdálkodó  szervezetnek  ren-
delkeznie kell elfogadott és jóváhagyott  

a) szervezeti és működési szabályzattal,  
b) iratkezelési szabályzattal,  
c) a számviteli törvényben meghatározott szabályzatok-
kal,  
d) a gazdálkodását meghatározó - országos szabályren-
deletben meghatározott - egyéb szabályzatokkal. 

(2)  Törvény  eltérő  rendelkezése  hiányában  a  szervezeti  és 
működési  szabályzatot a  közgyűlés,  az  egyéb  szabályzato-
kat az egyházi gazdálkodó szervezet  presbitériuma fogadja 
el. 
(3)  Az  országos  egyház  gazdálkodásával  összefüggő 
kérdéseket egyéb törvények és országos szabályrendeletek, 
szabályzatok határozzák meg. 
 

IV. fejezet 

A tervezés alapvető szabályai 

 
24. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezetnek  az  éves 
gazdálkodását  megalapozó,  az  összes  bevételt  és  kiadást 
részletesen tartalmazó költségvetést kell készítenie. 
(2) Az elfogadott költségvetést kötelező módosítania az azt 
elfogadó  testületnek,  ha  a  kiadási  főösszegnél  20  %-ot 
meghaladó  túllépés,  illetve  a  bevételi  főösszegnél 20 %-ot 
meghaladó  csökkenés  várható.  A  módosított  költségvetést 
az  elfogadása  után  fel  kell  terjeszteni  a  felettes  egyházi 
önkormányzathoz. 
(3)  Az  elnökség,  illetve  az  intézményvezető  legalább 
félévenként  köteles  beszámolni  a  presbitériumnak,  illetve 
az 

igazgatótanácsnak 

költségvetés 

időarányos 

teljesüléséről. 
 
25. §  A felettes egyházi önkormányzat 

a) a költségvetést jóváhagyja, 
b) a költségvetést hiánypótlásra visszaküldi, 
c) a költségvetés jóváhagyását elutasítja. 

(2) Amennyiben a költségvetés hiányosságainak mértéke és 
a  hibák  súlyossága  indokolja,  valamint  ha  az  egyházi 

gazdálkodó  szervezet  a  költségvetését  nem  nyújtotta  be  a 
felettes egyházi önkormányzatnak, majd felszólítás után, 30 
napon  belül  ismét  nem  nyújtotta  be  a  költségvetést  vagy 
nem  pótolta  a  hiányosságokat,  az  elutasító  döntéssel 
egyidejűleg  a  felettes  egyházi  önkormányzat  elnöksége 
gazdálkodási  biztost  küld  ki  az  egyházi  gazdálkodó 
szervezethez.  
(3)  Amennyiben  30  napon  belül  a  jelzett  hiányosságok 
pótlása  nem  történik  meg,  úgy  a  felettes  egyházi 
önkormányzat  elnöksége  köteles  ezt  jelezni  az  országos 
irodának,  amely  felfüggeszti  a  központi  támogatások 
folyósítását. 
(4)  A  költségvetés  elkészítésének  határidőit,  valamint 
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 
  

Költségvetési előirányzatok átcsoportosítása, módosítása 

 

26. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  elfogadott 
költségvetésének módosításáról, valamint az egyes költség-
vetési fejezetek, sorok közötti átcsoportosításról az a testü-
let dönt, amely a költségvetést elfogadta. 
(2)  A  költségvetést  elfogadó  testület  dönthet  úgy,  hogy  a 
költségvetésen  belüli  átcsoportosításokat  az  egyházi  gaz-
dálkodó szervezet képviselőjére bízza. 
(3)  Ha  a  költségvetést  elfogadó  testület  nem  ruházza  át  a 
költségvetésen  belüli  átcsoportosítások  jogát,  akkor  az  át-
csoportosítás  kezdeményezésekor  ugyanaz  az  eljárási  rend 
követendő, mint a költségvetés elfogadásakor. 
(4)  Amennyiben  a  költségvetési  módosítás  a  költségvetés 
főösszegét  is  érinti,  a  költségvetést  elfogadó  testület  nem 
ruházhatja át a módosítás jogát.  
(5)  Az  elfogadott  költségvetés  kötelezően  módosítandó, 
amennyiben éven belül új  – a költségvetési kiadásokat ter-
helő - egyházi jogi személy kerül alapításra és ennek követ-
keztében a költségvetés sorai módosulnak. 

 

V. fejezet 

A beszámolás alapvető szabályai 

 

27. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  működéséről, 
vagyoni-,  pénzügyi-  és  jövedelmi  helyzetéről  a  gazdasági 
év – ami megegyezik a naptári évvel – zárását követően, e 
törvényben  meghatározott  könyvvezetéssel  alátámasztott 
beszámolót köteles készíteni.  
(2)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezetek  beszámolójának 
részei: 

a)  az  adott  év  költségvetésével  azonos  szerkezetű  zár-
számadás,  
b)  egyszerűsített  beszámoló  (egyszerűsített  mérleg  és 
eredménylevezetés), vagy egyszerűsített éves  beszámo-
ló (mérleg és eredménykimutatás),  
c) vagyonmérleg, 
d) szöveges kiértékelés. 

(3)  A  beszámolónak  megbízható  és  valós  összképet  kell 
adnia  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  vagyonáról,  annak 
összetételéről 

(eszközeiről, 

forrásairól), 

pénzügyi 

helyzetéről és tevékenysége eredményéről.  
(4)  A  szöveges  kiértékelésben  ki  kell  térni  a  költségvetés 
teljesítésére,  illetve  a  költségvetéstől  való  eltéréseket  - 
különös  tekintettel  egyes  kiadási,  illetve  költségsorokon 
mutatkozó  10  %-nál  nagyobb  mértékű  eltérésekre  - 
indokolni kell.  
 
28. §  (1)  A  beszámoló  formája  az  éves  bevétel 
nagyságától és a tevékenység jellegétől függ. 

background image

(2) 

Ha 

az 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezet 

alaptevékenységéből  származó  bevételének  összege  két 
egymást  követő  évben  évenként  a  25  millió  forintot  nem 
haladja  meg,  akkor  az  egyházi  gazdálkodó  szervezetnek 
egyszeres  könyvvitellel  alátámasztott  zárszámadást, 
vagyonmérleget és szöveges kiértékelést kell készítenie. 
(3) 

Ha 

az 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezet 

alaptevékenységéből  származó  bevételének  összege  két 
egymást  követő  évben  évenként  az  50 millió  forintot nem 
haladja  meg  (25-50  millió  forint  között  van),  akkor  az 
egyházi  gazdálkodó  szervezetnek  egyszeres  könyvvitellel 
alátámasztott  egyszerűsített  beszámolót  és  szöveges 
kiértékelést kell készítenie. 
(4) 

Ha 

az 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezet 

alaptevékenységéből  származó  bevételének  összege  két 
egymást  követő  évben  évenként  az  50  millió  forintot 
meghaladja,  akkor  az  egyházi  gazdálkodó  szervezetnek 
kettős  könyvvitellel  alátámasztott  egyszerűsített  éves 
beszámolót és szöveges kiértékelést kell készítenie.  
(5)  Ha  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  vállalkozási 
tevékenységet  is  végez  –  tekintet  nélkül  a  vállalkozási 
tevékenységből  származó  bevétel  nagyságára  –,  akkor  az 
egyházi  gazdálkodó  szervezetnek  kettős  könyvvitellel 
alátámasztott  egyszerűsített  éves  beszámolót  és  szöveges 
kiértékelést kell készíteni.  
(6)  Az  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet,  amelyik 
gazdálkodási  tevékenységét  –  beleértve  az  alap-,  és 
vállalkozási  tevékenységet  is  –  év  közben  kezdi  meg,  a 
bevételét arányosítással állapítja meg. 
(7)  Az  intézmények  kizárólag  kettős  könyvvitellel  alátá-
masztott egyszerűsített éves beszámolót és szöveges kiérté-
kelést kötelesek készíteni. 
 
29. §  (1)  Ha  az  egyszeres  könyvvitelt  vezető  egyházi 
gazdálkodó  szervezet  az  egyszerűsített  beszámoló 
készítésére  a  28.  §  (2)-(3)  bekezdésben  meghatározott 
feltételeknek  két  egymást  követő  évben  nem  felel  meg,  a 
második évi beszámoló elkészítését követő év első napjától 
köteles  áttérni  a  kettős  könyvvitelre,  és  az  egyszerűsített 
éves beszámoló készítésére.  
(2)  Ha  a  kettős  könyvvitelt  választó  egyházi  gazdálkodó 
szervezet  az  egyszerűsített  beszámoló  készítésére  ezen 
törvényben meghatározott feltételeknek két egymást követő 
évben  megfelel,  a  második  évi  beszámoló  elkészítését 
követő  évtől  áttérhet  az  egyszeres  könyvvitelre  és  az 
egyszerűsített beszámoló készítésre. 
(3)  Az  a  kettős  könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó 
szervezet,  amely  saját  elhatározása  alapján  bármikor  a 
kettős  könyvvitelt  választja,  az  egyszeres  könyvvitel 
vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő 
második év első napjával térhet át, ha megfelel a 28.§ (2)-
(3)  bekezdésében  szabályozott  feltételeknek. Ettől  eltérően 
választhatja  a  kettős  könyvvitel  szerinti  nyilvántartást,  és 
ennek  megfelelően  változatlanul  eleget  tehet  a  kettős 
könyvvitel 

szabályai 

szerinti 

beszámolókészítési 

kötelezettségének is. 
  
30. §  (1) A felettes egyházi önkormányzat 

a) a beszámolót jóváhagyja, 
b) a beszámolót hiánypótlásra visszaküldi, 
c) a beszámoló jóváhagyását elutasítja. 

(2) Amennyiben a beszámoló hiányosságainak mértéke és a 
hibák  súlyossága  indokolja,  valamint  ha  az  egyházi 
gazdálkodó  szervezet  a  beszámolót  nem  nyújtotta  be  a 
felettes egyházi önkormányzatnak, majd felszólítás után, 30 

napon belül ismét nem nyújtotta be a beszámolót vagy nem 
pótolta a hiányosságokat, az elutasító döntéssel egyidejűleg 
a  felettes  egyházi  önkormányzat  elnöksége  gazdálkodási 
biztost küld ki az egyházi gazdálkodó szervezethez.  
(3)  Amennyiben  30  napon  belül  a  jelzett  hiányosságok 
pótlása  nem  történik  meg,  úgy  a  felettes  egyházi 
önkormányzat  elnöksége  köteles  ezt  jelezni  az  országos 
irodának,  amely  felfüggeszti  a  központi  támogatások 
folyósítását. 
(4)  A  beszámoló  elkészítésének  határidőit,  valamint 
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 
 
31. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  beszámolóját 
az  adott  egyházi  önkormányzat  hatáskörrel  rendelkező 
testülete  a  vonatkozó  szabályrendeletben  megjelölt 
határidőig fogadja el.  
(2)  A  beszámoló  akkor  tárgyalható,  ha  az  egyházi 
gazdálkodó szervezet számvevőszéke, illetve az arra kijelölt 
szakértő megvizsgálta, és jóváhagyásra, illetve elfogadásra 
alkalmasnak találta.  
(3) Ha a hatáskörrel rendelkező számvevőszék a beszámoló 
záradékában  arról  nyilatkozik,  hogy  a  beszámoló  jelentős 
hibát tartalmaz, az egyházi gazdálkodó szervezet elnöksége, 
illetve  az  intézményvezető  a hiba  megvizsgálásáról,  annak 
kijavításáról  köteles  gondoskodni,  és  azt  haladéktalanul 
kijavíttatni.  
(4)  Az  (2)  bekezdés  szerint  elfogadott  beszámolót  az 
egyházi 

gazdálkodó 

szervezet 

vonatkozó 

szabályrendeletben 

meghatározott  időpontig  köteles 

megküldeni  a  felettes  egyházi  önkormányzat  hatáskörrel 
rendelkező testületének. 
(5)  Az  országos  egyház  beszámolóját  és  a  költségvetés 
teljesítését független könyvvizsgálóval kell auditáltatni. 
(6)  Az  országos  egyház  beszámolójának  elfogadásáról  az 
országos  számvevőszék  és  a  könyvvizsgáló  jelentése 
alapján a zsinat dönt.  
 
32. §  A  beszámolás  és  a  könyvvezetési  kötelezettség 
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 
 

VI. fejezet 

A gazdálkodás szabályai 

 

Vagyongazdálkodás 

 

33. §  (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet vagyonával az 
állami és az egyházi jogszabályok keretei között - különös 
tekintettel  a  kölcsönös  teherhordozásra  –  önállóan  rendel-
kezik,  vagyona  fenntartásáról,  bevételei  előteremtéséről, 
gazdálkodásáról saját hatáskörben felelősséggel dönt. 
(2)  Országos  szabályrendeletben  meghatározott  összegha-
tárt  meghaladó  ingó  vagyon  értékesítése  előtt  a  közvetlen 
felettes  egyházi  önkormányzat  jóváhagyásával  kell rendel-
kezni. 
(3) Egy adott egyházi önkormányzat illetékes testülete egy 
beruházás indításáról szóló döntését csak abban az esetben 
hozhatja  meg,  ha  beszerezte  a  szükséges  gazdasági,  szak-
mai hozzájárulásokat. 
(4) Az egyházi vagyon védelme érdekében minden egyházi 
gazdálkodó  szervezetnek  gondoskodnia  kell  a  vagyon  biz-
tosításáról. 
(5)  Minden  egyházi  gazdálkodó  szervezet  köteles  ingó  és 
ingatlan vagyonát naprakészen számon tartani, ennek céljá-
ból vagyonleltárt  szükséges készíteni. A vagyonnyilvántar-

background image

tás alapján az ingatlan vagyont négy évenként, az ingó  va-
gyont évenként leltározni kell. 
 
34. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodás  során  ideiglenesen,  il-
letve tartósan szabad pénzeszközök esetleges befektetéséről 
a  (2)-(3)  bekezdésben  foglaltak  betartásával  kell  gondos-
kodni. 
(2)  A  befektetési  döntések  meghozatala  során  mérlegelni 
kell  a  befektetések  végrehajtásánál  felmerülő  banki-  és 
egyéb költségek, valamint a várható hozamok egyenlegét és 
kockázatának mértékét is.  
(3)  A  befektetések  értékének  és  hozamának  alakulását  fo-
lyamatosan  figyelemmel  kell  kísérni.  A  befektetési  tevé-
kenységet  a  beszámoló  szöveges  kiértékelésében  be  kell 
mutatni.  
 

Támogatások kezelése 

 

35. §  (1)  Országos  egyházi  támogatások  meghirdetéséről, 
elosztásának  elveiről,  elosztásáról  jogszabályi  rendelkezés 
hiányában az országos presbitérium dönt.  
(2)  A  támogatási  kérelmek  tartalmi  és  formai  követelmé-
nyeit,  valamint  a  szükséges  önerő  mértékét  országos  sza-
bályrendelet tartalmazza.  
 
36. §  (1)  Támogatás  csak  részletes  költségvetéssel  alátá-
masztott,  a  közvetlen  felettes  egyházi  önkormányzat  véle-
ményezésével ellátott, írásos kérelemre adható. 
(2)  Amennyiben  a  támogatást  kérő  kérelmében  valótlan 
adatokat közöl, úgy 3 évre kizárásra kerül a támogatási le-
hetőségekből. 
(3) Nem kaphat támogatást az az egyházi gazdálkodó szer-
vezet, amelynek  

a) lejárt határidejű egyházi tartozása van,  
b)  költségvetését  és/vagy  beszámolóját  határidőre  nem 
nyújtotta be,  
c) költségvetésének és/vagy beszámolójának jóváhagyá-
sát a felettes egyházi önkormányzat elutasította. 

(4)  Az  országos  presbitérium  által  megítélt  támogatásokat 
az  országos  iroda  utalja a támogatottnak,  valamint a  támo-
gatás felhasználását ellenőrzi.  
(5) A felhasználást követően – illetve a felhasználás közben 
is,  amennyiben a  támogatási  okirat így  rendelkezik  –  a tá-
mogatottnak  a  kapott  támogatás  (időarányos)  felhasználá-
sával tételesen el kell számolnia. A nem rendeltetésszerűen 
felhasznált  támogatást,  vagy  támogatási  részt  vissza  kell 
fizetni.  
(6) El nem fogadott elszámolás a támogatási lehetőségekből 
való 2 év kizárást vonja maga után. 
(7)  Ha  a  támogatás  elszámolása  kapcsán  jogszabálysértés 
gyanúja merül fel, az elszámoltató, illetve ellenőrző köteles 
eljárást  kezdeményezni az illetékes  egyházi, indokolt  eset-
ben állami hatóság előtt. 
 
37.  §  Nem  országos  egyházi  támogatások meghirdetéséről, 
elosztásának  elveiről,  elosztásáról  a  támogatás  anyagi 
forrását biztosító egyházi gazdálkodó szervezet dönt. Ennek 
során,  valamint  a  felhasználás  és  az  elszámolás 
szabályainak  kialakításakor  figyelembe  veszi  a  36.  § 
rendelkezéseit. 
 

A gazdálkodási biztos intézménye 

 

38. §  (1) Az e törvény 25. § (2) és 30. § (2) bekezdésében 
meghatározott  eseteken  túlmenően,  kifogásolható  gazdál-
kodás esetén gazdálkodási biztost küldhet ki 

a)  bármely  egyházi  gazdálkodó  szervezethez  az  orszá-
gos  presbitérium,  az  országos  gazdasági  bizottság  kez-
deményezésére,  
b) az illetékességi területéhez tartozó egyházi gazdálko-
dó szervezethez az egyházmegye presbitériuma,  
c)  az  általa  fenntartott  intézményhez  az  egyházközség 
presbitériuma. 

(2) A gazdálkodási biztos kinevezése határozott időre vagy 
meghatározott feladat végrehajtására szól. 
(3) A gazdálkodási biztos megbízásának időtartama alatt az 
egyházi  gazdálkodó  szervezet  vezetője  anyagi  következ-
ménnyel  járó  kötelezettséget  kizárólag  a  gazdálkodási  biz-
tos egyetértésével, annak ellenjegyzése után vállalhat. 
 

Kötelezettségvállalás  

 

39. §  (1)  A  kötelezettségvállalás  az  a  kezdeményezett 
jogügylet,  amelynek  eredményeképpen  az  egyházi 
gazdálkodó  szervezet  számára  helytállási  kötelezettséget 
keletkeztető  cselekmény  –  így  különösen  is:  szerződés, 
megrendelés  - következtében pénz fizetésére, más vagyoni 
érték  átadására,  illetve  valamely  tevékenység  végzésére 
irányuló anyagi vagy egyéb kötelezettség hárul. 
(2) 

Az 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezet 

kötelezettségvállalásainak  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet tartalmazza.  
 

Pénzügyi ellenjegyzés 

 

40. §  (1) 

pénzügyi 

ellenjegyzés 

kötelezettségvállalásból  származó  pénzügyi  teljesítési 
kötelezettség  költségvetésen  belüli rendelkezésre  állását  és 
a gazdálkodási szabályoknak való megfelelést igazolja. 
(2)  A  pénzügyi  ellenjegyző  felelős  azért,  hogy  a 
költségvetési  fedezet  biztosított,  a  tervezett  kifizetés 
időpontjában a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, valamint 
azért,  hogy  a  kötelezettségvállalás  nem  sérti  a 
gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.  
(3)  A  pénzügyi  ellenjegyzés  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet tartalmazza. 
 

Teljesítésigazolás 

 

41. §  (1)  A teljesítésigazolás annak igazolása, hogy  a  kö-
telezettségvállalást  eredményező  igény  teljes  egészében, 
szerződésszerűen,  megfelelő  minőségben,  határidőre,  a 
költségkeret betartásával teljesítésre került.  
(2)  A  teljesítésigazolás  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet tartalmazza. 
 

Utalványozás 

 
42. §  (1) Az utalványozás annak igazolása, engedélyezése, 
hogy a költségvetési kereten belüli kifizetés megtörténhet.  
(2) 

Az 

egyházi 

szervezetek 

kifizetéseket 

csak 

utalványozásra  teljesíthetnek.  Az  utalványozó  felelős  az 
utalványozás  indokoltságáért, az utalványozott  anyag  vagy 
eszköz 

mennyiségének, 

illetve 

forint 

összegének 

szükségességéért,  az  utalványozási  bizonylat  szabályos 
kitöltéséért. 
(3)  Saját  személyére  szóló  utalványozást  senki  sem 
végezhet.  

background image

(4) Utalványozásra jogosultak 

a) egyházközségeknél: az elnökség egyik tagja, 
b) egyházmegyéknél: az elnökség egyik tagja, 
c) egyházkerületeknél: az elnökség egyik tagja, 
d)  országos  egyháznál:  az  országos  iroda  igazgatója 
vagy távollétében helyettese, 
e)  intézményeknél:  a  szervezeti  és  működési 
szabályzatban meghatározott személyek, 
f) a törvényben meghatározottak. 

(5) 

Az  egyházkerületek  kifizetéseivel  kapcsolatos 

utalványozási  rendet  országos  szabályrendelet  a  (4) 
bekezdés c) pontjától eltérően is meghatározhatja. 
(6)  Az  országos  egyháznál  és  intézményeknél  az 
utalványozás  csak  ellenjegyzés  mellett  történhet.  Az 
országos  egyháznál  és  az  intézményeknél  a  gazdasági 
vezető  hatáskörébe  tartozik  az  ellenjegyzés,  amennyiben  a 
pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 
 

VII. fejezet 

Az egyházi gazdálkodás ellenőrzése 

 

43. §  (1) 

Az 

egyház 

önkormányzati 

testületei 

gondoskodnak 

saját, 

illetve 

az 

intézményeik 

gazdálkodásának  ellenőrzéséről,  és  alávetik  magukat  a 
felsőbb  szintű  egyházi  ellenőrzésnek.  Az  ellenőrzési 
feladatok ellátása a folyamatba épített vezetői ellenőrzés és 
fenntartói  ellenőrzés  mellett,  a  belső  ellenőrzés  és  a 
számvevőszéki ellenőrzés keretében történik. 
(2) Az egyház ellenőrzési rendszere: 

a) vezetői ellenőrzés, 
b) fenntartói ellenőrzés, 
c) belső ellenőrzés, 
d) számvevőszéki ellenőrzés. 
 

Vezetői ellenőrzés 

 
44. §  (1) Minden egyházi gazdálkodó szervezet elsődleges 
és legközvetlenebb, folyamatba épített ellenőrzése a szerve-
zet  vezetőjének  feladata.  A  vezetői  ellenőrzés  eszközei  a 
beszámoltatás,  az  aláírási  jog  gyakorlása,  az  információ-
szerzés és a munkahelyi ellenőrzés.  
(2)  A  vezetői  ellenőrzésről,  annak  tartalmi  követelményei-
ről országos szabályrendelet rendelkezik. 
 

Fenntartói ellenőrzés 

 
45. §  (1)  Az  intézményt  fenntartó  egyházi  önkormányzat 
ellenőrzési kötelezettségéről külön törvény rendelkezik. 
(2) 

fenntartói 

ellenőrzésekről, 

azok 

tartalmi 

követelményeiről,  gyakoriságáról  országos  szabályrendelet 
rendelkezik. 
 

Belső ellenőrzés 

 

46. §  (1)  Minden  egyházi  gazdálkodó  szervezet  kialakít-
hatja  saját  belső  ellenőrzési  rendszerét.  A  belső  ellenőrzés 
feladata  az  állami  és  az  egyházi  jogszabályok,  eljárások 
pontos  betartásának  ellenőrzése,  a  bevételek  és  kiadások, 
valamint  az  egyházi  gazdálkodó  szervezetek  tevékenysége 
gazdaságosságának,  hatékonyságának  és  eredményességé-
nek vizsgálata az egyházi gazdálkodás átláthatósága érdek-
ében. A belső ellenőrzés nem terjed ki a szakmai működés 
törvényességi ellenőrzésére. 
(2) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet  belső el-
lenőrt  megbízási  vagy  munkaviszonyban  foglalkoztat,  an-

nak  szakirányú  gazdasági  végzettséggel  kell  rendelkeznie. 
Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  munkaviszonyban  álló 
belső ellenőre felett az adott egyházi önkormányzat  elnök-
sége, az intézmény belső ellenőre felett az intézmény veze-
tője, illetve az országos egyház belső ellenőre felett a mun-
káltatói jogokat az országos presbitérium gyakorolja. 
(3) Az adott egyházi önkormányzat belső ellenőre folyama-
tosan  köteles  vizsgálni  a  saját  és  az  illetékességi  területén 
működő  egyházi  önkormányzatok,  gazdálkodó  szervezetek 
és intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét.  
(4) Az országos egyház belső ellenőre az országos presbité-
rium megbízásából valamennyi egyházkormányzati szinten 
ellenőrzést folytathat le, ha az adott egyházi önkormányzat, 
illetve  intézménye  gazdálkodása  során  állami  vagy  önkor-
mányzati  forrást használ  fel,  vagy  országos  egyházi  támo-
gatásban részesül.  
(5)  A  belső  ellenőr  köteles  az  ellenőrzés  eredményéről  az 
adott  egyházi  önkormányzat,  illetve  intézmény  vezetését 
írásban tájékoztatni.  
(6)  A  belső  ellenőrzés  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet rögzíti.  
 

Számvevőszéki ellenőrzés 

 
47. §  (1) A számvevőszéki ellenőrzés feladata a gazdálko-
dási célkitűzések és ezek teljesülésének, a vagyoni és pénz-
eszközök  célszerű,  takarékos,  valamint  az  egyháztagok  és 
adományozók  által  rendelkezésre  bocsátott,  illetve  egyéb 
rendelkezésre  álló  források  célkitűzésekkel  összhangban 
álló felhasználásának felülvizsgálata. 
(2) A számvevőszék létszáma 3-7 fő, egyik tagja gazdasági 
végzettségű 

egyháztag 

azzal, 

hogy 

gazdasági 

végzettségűnek  tekintendő  a  gazdasági  munkakörben 
tapasztalatot szerzett egyháztag.  
(3) A számvevőszék független testületként végzi munkáját, 
az  ellenőrzési  tevékenység  során  tagjait  senki  nem 
utasíthatja. 
(4)  A  felettes  egyházi  önkormányzat  számvevőszéke  az 
általános  választási  ciklusokban  legalább  egyszer  köteles  - 
de mindenkor jogosult – az illetékességi területéhez tartozó 
egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodását ellenőrizni. 
(5)  A  felsőbb  egyházkormányzati  szintek  számvevőszéki 
tagjai  nem  vehetnek  részt  azokban  az  ellenőrzésekben, 
melyek  saját  egyházközségüket,  egyházmegyéjüket, 
valamint  ezek  intézményeit,  illetve  saját  intézményüket 
vizsgálják.  
(6)  A  számvevőszék  működésének  részletes  szabályait 
ügyrendben szabályozhatja.  

 

Egyházközségi számvevőszék 

 

48. §  (1)  Az  egyházközségi  számvevőszék  hatáskörébe 
tartozik 

a) az egyházközség,  
b) az egyházközségi részek,  
c)  az  egyházközségben  működő  intézményi  szervezeti 
egységek, 
d) az egyházközség által alapított, illetve fenntartásában 
lévő intézmények  
gazdálkodásának ellenőrzése. 

(2)  Az  egyházközségi  számvevőszék  egyházmegyei 
számvevőszéki  eljárást  kezdeményezhet,  ha  az  általa 
javasolt  intézkedést  határidőre  nem  végzik  el,  vagy  a 
számvevőszék munkájában akadályoztatva van.  
(3) Ha az egyházközség vagy egyházközségi számvevőszék 

background image

nem  ért  egyet  az  egyházmegyei  számvevőszék 
intézkedésével  vagy  eljárásával,  akkor  az  országos 
számvevőszékhez 

fordulhat 

annak 

megváltoztatása 

érdekében. 
 

Egyházmegyei számvevőszék 

 

49. §  Az egyházmegyei számvevőszék hatáskörébe 
tartozik 

a) az egyházmegye, 
b)  az  egyházmegye  által  alapított,  illetve  a 
fenntartásában lévő intézmények, 
c)  egyházmegyében  működő  intézményi  szervezeti 
egységek, 
d)  az  egyházmegye  egyházközségei,  azok  részei, 
szervezeti egységei és intézményei 
gazdálkodásának ellenőrzése. 

 
50. §  (1) Az egyházmegyei számvevőszék az illetékességi 
körébe 

tartozó 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezetek 

költségvetéseinek 

és 

beszámolóinak 

elfogadásáról 

javaslatot tesz az egyházmegyei presbitériumnak. 
(2)  Az  egyházmegyei  számvevőszék  javaslatot  tehet  az 
illetékességi 

körébe 

tartozó 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezeteknél 

intézkedés 

meghozatalára, 

melyhez 

határidőt  tűz  ki.  Ha  a  javasolt  intézkedés  meghozatalára 
nem  került  sor,  akkor  egyházmegyei  számvevőszék  a 
következő intézkedéseket teheti: 

a) 

kezdeményezheti 

az 

adott 

egyházközség, 

egyházközségi  intézmény  és  intézményi  szervezeti 
egység egyházi támogatásainak azonnali felfüggesztését 
a támogatás folyósítójánál; 
b)  számvevőszéki  bírságot  szabhat  ki,  melynek 
maximális  mértékét  az  adott  év  költségvetési  törvénye 
határozza meg, és amely az egyházmegye bevétele; 
c) gazdálkodási biztos kirendelését kezdeményezheti; 
d)  kezdeményezheti  az  egyházközség,  egyházközségi 
rész  önállóságának,  illetve  jogi  személyiségének 
megszüntetését; 
e) kezdeményezheti egyházközség által alapított, illetve 
fenntartásában  lévő  intézmény  megszüntetését,  az 
intézmény  teljes  vagy  részleges  átadását,  más 
intézményhez csatolását. 

(3) 

Az 

egyházmegyei 

számvevőszék 

országos 

számvevőszéki  eljárást  kezdeményezhet,  ha  az  általa 
javasolt  intézkedést  határidőre  nem  végzik  el,  vagy  a 
számvevőszék munkájában akadályoztatva van.  
(4) Ha az egyházmegye vagy egyházmegyei számvevőszék 
nem  ért  egyet  az  országos  számvevőszék  intézkedésével 
vagy  eljárásával,  akkor  az  egyházi  bírósághoz  fordulhat 
annak megváltoztatása érdekében. 
 

Országos számvevőszék 

 

51. §  (1)  Az  országos  számvevőszék  hatáskörébe  tartozik 
az  országos  egyház,  az  egyházmegyék,  valamint  az 
országos  egyház  által  fenntartott  intézmények  és 
intézményi 

szervezeti 

egységek 

gazdálkodásának 

ellenőrzése. 
(2)  Az  országos  számvevőszék  javaslatot  tehet  az 
illetékességi 

körébe 

tartozó 

egyházi 

gazdálkodó 

szervezeteknél 

intézkedés 

meghozatalára, 

melyhez 

határidőt  tűz  ki.  Ha  a  javasolt  intézkedés  meghozatalára 
nem  került  sor,  akkor  az  országos  számvevőszék  a 
következő intézkedéseket teheti: 

a)  kezdeményezheti  az  egyházmegyék,  valamint  az 
országos  egyház  által  fenntartott  intézmények  és 
intézményi szervezeti egységek egyházi támogatásainak 
azonnali felfüggesztését a támogatás folyósítójánál; 
b)  számvevőszéki  bírságot  szabhat  ki,  melynek 
maximális  mértékét  az  adott  év  költségvetési  törvénye 
határozza meg, és amely az országos egyház bevétele; 
c) gazdálkodási biztos kirendelését kezdeményezheti; 
d) 

kezdeményezheti 

az 

egyházmegye 

jogi 

személyiségének megszüntetését; 
e)  kezdeményezheti  az  országos  egyház  által  alapított, 
illetve  fenntartásában  lévő  intézmény  megszüntetését, 
az  intézmény  teljes  vagy  részleges  átadását,  más 
intézményhez csatolását. 

 
52. §  Az országos számvevőszék az országos egyház és az 
egyházmegyék 

költségvetéseinek 

és 

beszámolóinak 

elfogadásáról javaslatot tesz a zsinatnak, illetve az országos 
elnökségnek. 
 

VIII. fejezet 

Egyéb jogi személyek alapítása és működése 

 

Civil szervezet alapítása 

 
53. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  az  egyházi 
célok  megvalósítása  érdekében  alapítványt,  egyesületet  és 
egyéb  civil  szervezeteket  hozhatnak  létre  közgyűlési 
döntésük 

alapján, 

közvetlen 

felettes 

egyházi 

önkormányzat 

hatáskörrel 

rendelkező 

testületének 

jóváhagyását követően.  
(2)  A  civil  szervezet  alapítására,  működtetésére  és 
megszüntetésére  az  állami  jogszabályokat  e  törvénybe 
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.  
(3)  A  civil  szervezet  működéséhez  egyházi  támogatás 
adható.  E  támogatás  felhasználásáról  minden  évben 
beszámolási  kötelezettséggel  tartozik  a  civil  szervezet  az 
egyházi támogatást nyújtónak. 
 

Gazdasági társaság alapítása 

 
54. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezetek  az  egyházi 
célok  megvalósítása  érdekében  gazdasági  társaságot 
hozhatnak létre, azokban többségi részesedést szerezhetnek 
közgyűlési  döntésük  alapján,  a  közvetlen  felettes  egyházi 
önkormányzat 

hatáskörrel 

rendelkező 

testületének 

jóváhagyását követően. 
(2)  A  gazdasági  társaság  alapítására,  működtetésére  és 
megszüntetésére  az  állami  jogszabályokat  e  törvénybe 
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.  
(3)  Egyházi  gazdálkodó  szervezet  korlátlan  felelősségű 
tagja gazdasági társaságnak nem lehet.  
 

IX. fejezet 

Zárórendelkezések 

 
55. §  (1) E törvény 2017. január 1. napján lép hatályba. 
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egyház ház-
tartásáról szóló 2000. évi I. törvény hatályát veszti. 
(3)  E  törvény  27-29.  §-ait  első  alkalommal  a  2017.  évről 
szóló  beszámoló  elkészítésekor  kell  alkalmazni.  A  2016. 
évről  szóló  beszámolók  elkészítésénél  és  elfogadásánál  az 
adott  költségvetés  jóváhagyásakor  hatályos  országos  sza-
bályrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. 
 

background image

Aszód, 2016. november 19. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. május »
május
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031