2/2022. (III. 23) Jogértelmező Testület döntése
Nem vitásan, jogalkotói „figyelmetlenség” miatt létező ellentmondás van a díjlevél
elfogadásával kapcsolatos 2005. évi III. és 2005. évi VII. törvény rendelkezései között.
A jogértelmezés klasszikus elvek alapján szokott történni, ilyen például a különös
/egyedi/szabály érvényesülése az általánossal szemben, vagy az utóbb hozott jogszabály
érvényes a korábbival szemben.
A jelen esetben lényegében egyidejűleg meghozott törvények ellentmondó rendelkezését kell
értelmezni. Ilyenkor a jogalkotó szándékát vesszük alapul.
Nem kívántuk vitatni azt, hogy a zsinat pontosan meg nem fogalmazott célja az volt, hogy a
lelkészválasztással kapcsolatos hatáskörök túlnyomórészt presbitérium hatáskörbe
tartozzanak. E szándéknak azonban a jogalkotó részéről írásbeli vetülete nem látható.
Az előbbiek miatt, abból a feltevésből indultunk ki, hogy maga a lelkész választása, mint
alapvető jogosultság egyértelműen a legszélesebb egyházközségi testületre tartozik, vagyis a
választás közgyűlési hatáskör. Amennyiben a választás közgyűlési hatáskör, indokolt és
célszerű a 2005. törvény III. törvény 43. § (2) bekezdésének az alkalmazása, vagyis a díjlevél
elfogadása is közgyűlési hatáskörbe tartozik. A hívány elfogadása, a szolgálati viszonyhoz
kapcsolódik és fizetésen /díjazáson/túlmenő feltételeket is magában foglaló szerződéses
feltétel, ami a díjazás későbbi megváltozásáról már nem mondható el.
Természetesen jövőbeni szabályozás ezt a rendelkezést megváltoztathatja és hatályon kívül
helyezésével, a díjlevél elfogadását is egyértelműen presbitériumi hatáskörbe utalhatja.
Mindazonáltal a jelenlegi hatályos szabályozás alapján, megértve a jelenleg még meg nem
fogalmazott, - írásba nem foglalt jogalkotói szándékot – a díjlevél elfogadását közgyűlési
hatáskörbe tartozónak javasoljuk.
Budapest, 2022. március 23.
Dr. Gíró-Szász János sk.
az egyházi bíróság elnöke
Dr. Hafenscher Károly sk.
a zsinati lelkész elnöke
Dr. Székács György sk.
országos ügyész