2022. ÉVI IV. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
2023. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
I. fejezet
Főösszegek és kötelezettségek
1. §
A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház (a
továbbiakban: országos egyház) költségvetésének 2023. évi
a) bevételi főösszegét 37.950.300.000,- forintban,
b) kiadási főösszegét 40.614.900.000,- forintban
állapítja meg.
2. §
(1) Az 1. §-ban megállapított főösszegek részletes
számadatait e törvény 1. számú mellékletének költségvetési
sorai, valamint a szöveges magyarázatot a 2. számú
melléklet tartalmazza. Az előző évi maradványok végleges
összegeit a 2022. évi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvény határozza meg.
(2) A költségvetés végrehajtásáért az országos elnökség
felelős és a költségvetési sorok felett – a (3) bekezdésben
meghatározottak kivételével – rendelkezik. E jogosultságot
az országos iroda igazgatójára ruházhatja át. Az országos
iroda igazgatója a szakmai ellenjegyzésre hatalmazhatja fel
az országos iroda osztályvezetőit és a Zelenka Pál
Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjét, akik igazolják a
kötelezettségvállalás szükségességét és megtörténtét.
(3) a) Az A/K/IV.1.1.1. Zsinat költségvetési sor terhére a
zsinat egyik elnöke,
b)
az
A/K/IV.1.1.5
Országos
számvevőszék
költségvetési sor terhére az országos számvevőszék
elnöke,
c) az A/K/IV.1.1.6. Bíróság költségvetési sor terhére az
egyházi bíróság elnöke,
d) az A/K/III. Egyházkerületi feladatok ellátása
költségvetési sor terhére az egyházkerületi elnökség
egyik tagja
jogosult rendelkezni.
(4) Az országos egyház költségvetése terhére 2023. évben a
munkaviszony, illetve szolgálati jogviszony keretében a 3.
számú melléklet szerinti státuszokra lehet személyi
kifizetést utalványozni.
(5) A 2024. évi költségvetés elkészítésének ütemezését és
felelőseit, a végső határidőkkel e törvény 4. számú
melléklete tartalmazza.
(6) A költségvetés időszaki teljesüléséről folyamatosan be
kell számolni a gazdasági bizottság és az országos
presbitérium előtt.
(7) A számvevőszéki bírság egy vizsgálat során kiróható
összege a 2023. évben legfeljebb 300.000,- Ft.
3. § (1) A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház
2021. évi költségvetéséről szóló 2020. évi II. törvény 3. §
(1) bekezdésének módosításával a következő évekre az
alábbi kötelezettségeket vállalja:
A/K/IV.2.1.2 Orgonaprogram
2024. évre 30.000.000,- Ft Györkönyi Evangélikus
Egyházközség orgonájának javítása
2025.
évre 12.500.000,- Ft Pilisi Evangélikus
Egyházközség orgonájának javítása
(2) A korábbi években - 2023. évre és az azt követő évekre -
vállalt kötelezettségeket e törvény 5. számú melléklete
tartalmazza.
(3) Az országos elnökség - szükség esetén - 2023. május
31-ig elkészíti a több évre szóló kötelezettségek és
követelések
terveit,
a 2024-2026.
évekre
szóló
költségvetések, intézményalapítások és megszüntetések,
illetve
az
országos
egyház
általi
beruházások
tervezhetősége érdekében.
II. fejezet
Kiemelt költségvetési sorok, döntési jogosultságok
Tartalékok
4. §
(1) Az A/K/IV.3.4. Vis major tartalék költségvetési
sor olyan előre nem látható esetek elhárításának segítésére
szolgál, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek, és ahol
a beavatkozás elmulasztása életveszéllyel vagy súlyos
kárral járna. A tartalékból az összegeket visszatérítendő
támogatásként kell kifizetni.
(2) Az A/K/IV.3.5. általános tartalék költségvetési sor olyan
esetekben használható fel, amelyeket a költségvetés
készítésekor nem lehetett előre látni, de finanszírozásuk
mégis szükséges vagy célszerű. Az általános tartalékon
belül nevesített tartalékként jelennek meg azok az
elkülönített költségvetési sorok, amelyek felhasználása
meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékkeretek
felhasználásáról:
a) esetenként 10.000.000,- Ft feletti igények ügyében az
országos presbitérium,
b) esetenként 200.000.000,- Ft feletti igények ügyében a
zsinat határoz.
(4) A tartalékkereteket akkor szabad megnyitni, ha az adott
eset finanszírozására szolgáló egyházkerületi vagy országos
költségvetési sor felhasználásra került vagy annak terhére
kötelezettségvállalás történt.
Elkülönített alapok
5. §
(1) Az egyház korábbi döntései alapján elkülönített
alapok:
a) C/I. Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap,
b) C/II Befektetési alap,
c) C/III. Oktatási intézményi tartalékalap,
d) C/IV Diakóniai intézményi tartalékalap,
(2) Az C/II. Befektetési Alap soron lévő összeget az
A/B/I.1. járadék és annak kiegészítése költségvetési sor,
valamint az A/B/I.2. 1 %-os részesedés költségvetési
sorokon szereplő bevételek legalább 6 %-ából kell képezni,
melyet az egyház hosszútávú önfinanszírozásának
megalapozására lehet felhasználni.
(3) Az elkülönített alapok működésének részletes
szabályairól országos szabályrendelet rendelkezik.
(4) Az
elkülönített alapok vagyonkezelésbe adott
portfólióiban lévő eszközök közül a befektetési jegy, a
vállalati kötvény és a részvény eszközök együttesen
legfeljebb
45%-os
mértékben
szerepelhetnek.
Az
elkülönített alapok pénzügyi befektetésének részletes
szabályairól országos szabályrendelet rendelkezik.
Költségvetési éven belüli döntések
6. §
(1)
A költségvetési sorok túllépéséről, legfeljebb 20
%-os mértékű egymás közötti átcsoportosításáról – a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - az országos
presbitérium dönt. Az elkülönített alapok költségvetési sorai
között és a kötelezettséggel nem terhelt részének 20%
mértékű átcsoportosításáról – az alapon belül - az országos
presbitérium dönt.
(2) E törvény 6. számú mellékletében írt költségvetési
sorokon belül az alsorok közötti legfeljebb 50 %-os
mértékű, de 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű
átcsoportosításokról az országos elnökség dönt.
(3) Az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott
csoportok összlétszámától való eltérést csoportonként
legfeljebb 10 %-os mértékig az országos presbitérium
engedélyezi.
(4) Céltámogatás esetén - annak időtartamára és mértékéig -
további álláshely létesíthető.
(5) Céltámogatás kivételével, a terven felüli bevételt
A/B/II.3.4.4.1. egyéb bevételként kell kezelni.
(6) E törvény 7. számú melléklete szerinti programok
elmaradása esetén a költségvetési sorok 100 %-os mértékű
átcsoportosításáról az országos presbitérium dönt.
(7) E §-ban nem szabályozott - más testület hatáskörébe
nem tartozó - kérdésekben az országos elnökség jogosult
dönteni.
Következő évre áthúzódó maradványok
7. § (1) Az e törvény 1. számú mellékletében
meghatározott költségvetési sorok kötelezettséggel nem
terhelt részének a költségvetési évet követő időszakban
történő felhasználásáról az országos egyház 2023. évi
beszámolójában kell rendelkezni. Ugyancsak a 2023. évi
beszámolóban kell rendelkezni a 2023-ban kötelezettséggel
terhelt költségvetési sorok azon részéről, amelyek esetében
e törvény 1. számú mellékletében meghatározott tételek
nem nyújtanak fedezetet.
(2) Külön döntés nélkül tovább kell vinni a 2023. évet
követő időszakra - a céltámogatásként megkapott, de
tárgyévben fel nem használt támogatások, adományok,
befizetések mellett – az elkülönítetten kezelt alapok és az
alábbi költségvetési sorok maradványát:
a)
A/K/I.2.4.
Gazdasági
önállóságot
segítő
visszatérítendő támogatások
b) A/K/I.2.5. Energetikai fejlesztések támogatása
c) A/K/III. Egyházkerületi feladatok ellátása,
d) A/K/IV.2.5.2. Sztehlo Gábor ösztöndíj,
e) A/K/IV.2.5.3. Andorka Eszter program,
f) A/K/IV.2.5.4. Reformációi emlékbizottság feladatai,
g)
A/K/IV.2.11.1.
Pályázati
előkészítés, önrész
támogatás,
h) A/K/IV.2.11.2. Pályázati előfinanszírozás támogatás,
i) A/K/IV.3.2.1. Szociális támogatások.
III. fejezet
Kapcsolatok
Egyházközségek
8. §
(1)
A
kártalanítási
járadékban
részesülő
egyházközségek az országos egyház költségvetéséből – az
A/K/I.1.1. költségvetési sor szerint – az 1992. évi
kártalanítási összeg valorizált értékét kapják. A kártalanítási
valorizáció mértéke 2023-ban 5,1 %.
(2) Egyes önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben
lévő egyházközségeket az országos egyház költségvetése –
az A/K/I.1.2. költségvetési sor szerinti – működési
támogatásban
részesíti.
Ennek
elosztásáról
az
egyházmegyei elnökségek véleményének figyelembe
vételével az egyházkerületi elnökségek döntenek.
(3) Az állami kártalanításból kimaradt egyházközségek
részére az országos egyház költségvetése – az A/K/I.2.2.
költségvetési sor szerinti – belső egyházi kártalanítási
költségvetési sort határoz meg, amelynek elosztásáról az
országos iroda nyilvántartása alapján az országos elnökség
dönt.
(4) Az állami rendelkezések szerinti – a B/K/IV.1.
költségvetési sorban meghatározott – belföldi jövedelem
pótlék felosztásáról országos szabályrendelet rendelkezik.
(5) Egyházközségek, – a 12. §-ban foglaltak kivételével –
az egyházi intézmények és szervezeti egységek, valamint az
országos iroda és a püspöki hivatalok számára a 2023. évi
bérfejlesztés javasolt átlagos mértéke 9 %.
(6) Az egyházi lakások közüzemi szolgáltatásainak
ellenértékét
az
egyházi személyek
járulékalapjának
meghatározásakor kell figyelembe venni, országos
szabályrendeletben meghatározottak szerint.
(7) Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot vég-
zőkről szóló 2005. évi III. törvény 63. §-a szerint figyelem-
be veendő összeget országos szabályrendelet tartalmazza.
(8) Az országos kötelező offertóriumok időpontjait és a
felosztásukról döntő egyházi testületet, egyházkormányzati
szintet az 8. számú melléklet tartalmazza.
Egyházmegyék
9. §
(1) Az egyházmegyék az országos egyház
költségvetéséből
támogatást
kapnak
az
A/K/II.1.
költségvetési sor szerint. Ezek felhasználásáról az
egyházmegyei presbitérium dönt.
(2) A
támogatás
tartalmazza
az
egyházmegyei
tisztségviselők javadalmazását is.
(3) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei
megvalósításának segítésére az egyházmegyék – az
A/K/II.2.
költségvetési
sorban
meghatározott,
az
egyházkerületek között egyforma összegben, és az
egyházmegyék között egyenlően felosztott - külön
költségvetési sorral rendelkeznek.
Egyházkerületek
10. § (1)
Az egyházkerületek – az A/K/III.1.1.,
A/K/III.2.1. és A/K/III.3.1. költségvetési sorok szerinti –
működési költségeit az országos egyház költségvetése
tartalmazza.
(2) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei
megvalósításának segítésére az egyházkerületek külön
költségvetési
sorral
rendelkeznek
az
A/K/III.1.2.,
A/K/III.2.2. és A/K/III.3.2. költségvetési sorok szerint.
(3) Az egyházkerület a (2) bekezdés szerinti költségvetési
sor terhére segítheti hitéleti célok megvalósítását is.
Intézmények
11. § (1) Az intézmény a feladatellátással kapcsolatosan
folyósított állami támogatással a fenntartói célmeghatározás
keretein belül önállóan gazdálkodik.
(2) Az állami költségvetéshez kapcsolódó köznevelési in-
tézmények támogatása 2021. évi korrekciós összege, vala-
mint a 2022-2023. évi korrekciós összeg előlege az oktatási
intézményi tartalékalapba kerül. A 2023. évi korrekciós ösz-
szeg előlegének felhasználásáról az országos presbitérium
dönt.
(3) Az állami költségvetéshez kapcsolódó diakóniai intéz-
mények 2023. évi egyházi kiegészítő támogatásának 10 %-
a, valamint a támogatás 2021. évi korrekciós összege, illet-
ve a 2022-2023. évi korrekciós összeg előlege - a tartalék-
alaphoz nem csatlakozott egyházközségi fenntartású intéz-
mények kivételével -, a diakóniai intézményi tartalékalapba
kerül. A 2023. évi korrekciós összeg előlegének felhaszná-
lásáról az országos presbitérium dönt.
(4) Az egyházközségi fenntartású diakóniai intézmény, il-
letve fenntartója az intézménnyel kapcsolatban az országos
egyház költségvetéséből abban az esetben kérhet egyházi
pályázati, illetve nem egyházi pályázathoz kapcsolódó visz-
szatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást, ameny-
nyiben a diakóniai intézményi tartalékalaphoz való csatla-
kozás szándékáról az országos egyház és a fenntartó egy-
házközség között kötött határozatlan idejű megállapodásban
nyilatkozik, valamint a kiegészítő támogatás és a kiegészítő
támogatás korrekciós összegének az országos presbitérium
által évenként meghatározott részét a tartalékalapba befizet-
te. Ebben az esetben az országos fenntartású intézmények-
kel egyenlő elbírálásban részesül.
(5)
A
(2)-(3)
bekezdésben
írt
tartalékalapok
felhasználásának céljait és az azokhoz rendelt összegeket –
az ágazati szakmai stratégiákkal összhangban – az 1. számú
melléklet rögzíti.
12. § Az állami támogatásban részesülő intézményben
közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenő-
idejét, előmeneteli és illetményrendszerét a 257/2000. (XII.
26.) Korm. rendelet, a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet,
illetve legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény (55-80. §) szerint kell megállapítani
azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megen-
gedett.
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap
13. § A Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról
szóló 2013. évi III. törvény 8. § (5) bekezdésben írt
minimális nyugdíj összege 2023-ban, amennyiben a
szolgálati idő
a) 15-20 év: 165.000,- Ft,
b) 20 év és egy nap -30 év: 183.700,- Ft,
c) 30 év és egy nap: 202.400,- Ft.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
14. § E törvény 2023. január 1. napján lép hatályba.
Budapest, 2022. november 25.
Elfelejtett jelszó?
MEE 2023. evi koltsegvetesi torveny_20221130.pdf
—
PDF document,
246Kb
