2019. ÉVI VI. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
I. fejezet
Főösszegek és kötelezettségek
1. § A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: országos egyház) költségvetésének
2020. évi
a) bevételi főösszegét 24.467.200.000,- forintban,
b) kiadási főösszegét 24.280.700.000, - forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított főösszegek részletes számadatait e törvény 1. számú mellékletének
költségvetési sorai, valamint a szöveges magyarázatot a 2. számú melléklet tartalmazza. Az előző évi
maradványok végleges összegeit a 2019. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetés végrehajtásáért az országos elnökség felelős és a költségvetési sorok felett – a (3)
bekezdésben meghatározottak kivételével – rendelkezik. E jogosultságot az országos iroda igazgatójára
ruházhatja át. Az országos iroda igazgatója a szakmai ellenjegyzésre hatalmazhatja fel az országos iroda
osztályvezetőit és a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjét, akik igazolják a
kötelezettségvállalás szükségességét és megtörténtét.
(3) a) Az A/K/IV.1.1.1. Zsinat költségvetési sor terhére a zsinat egyik elnöke,
b) az A/K/IV.1.1.5 Országos számvevőszék költségvetési sor terhére az országos számvevőszék
elnöke,
c) az A/K/IV.1.1.6. Bíróság költségvetési sor terhére az egyházi bíróság elnöke,
d) az A/K/III. Egyházkerületi feladatok ellátása költségvetési sor terhére az egyházkerületi elnökség
egyik tagja
jogosult rendelkezni.
(4) Az országos egyház költségvetése terhére 2020. évben a munkaviszony, illetve szolgálati jogviszony
keretében a 3. számú melléklet szerinti státuszokra lehet személyi kifizetést utalványozni.
(5) A 2021. évi költségvetés elkészítésének ütemezését és felelőseit, a végső határidőkkel e törvény 4.
számú melléklete tartalmazza.
(6) A költségvetés időszaki teljesüléséről folyamatosan be kell számolni a gazdasági bizottság és az
országos presbitérium előtt.
(7) A számvevőszéki bírság egy vizsgálat során kiróható összege a 2020. évben legfeljebb 300.000,- Ft.
3. § (1) A korábbi években - 2020. évre és az azt követő évekre - vállalt kötelezettségeket e törvény 5.
számú melléklete tartalmazza.
(2) Az országos elnökség - szükség esetén - 2020. május 31-ig elkészíti a több évre szóló kötelezettségek
és követelések terveit, a 2021-2023. évekre szóló költségvetések, intézményalapítások és megszüntetések,
illetve az országos egyház általi beruházások tervezhetősége érdekében.
II. fejezet
Kiemelt költségvetési sorok, döntési jogosultságok
Tartalékok
4. § (1) Az A/K/IV.3.4. Vis major tartalék költségvetési sor olyan előre nem látható esetek elhárításának
segítésére szolgál, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek, és ahol a beavatkozás elmulasztása
életveszéllyel vagy súlyos kárral járna. A tartalékból az összegeket visszatérítendő támogatásként kell
kifizetni.
(2) Az A/K/IV.3.5. általános tartalék költségvetési sor olyan esetekben használható fel, amelyeket a
költségvetés készítésekor nem lehetett előre látni, de finanszírozásuk mégis szükséges vagy célszerű. Az
általános tartalékon belül nevesített tartalékként jelennek meg azok az elkülönített költségvetési sorok,
amelyek felhasználása meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékkeretek felhasználásáról:
a) esetenként 10.000.000,- Ft feletti igények ügyében az országos presbitérium,
b) esetenként 200.000.000,- Ft feletti igények ügyében a zsinat határoz.
(4) A tartalékkereteket akkor szabad megnyitni, ha az adott eset finanszírozására szolgáló egyházkerületi
vagy országos költségvetési sor felhasználásra került vagy annak terhére kötelezettségvállalás történt.
Elkülönített alapok
5. § (1) Az egyház korábbi döntései alapján elkülönített alapok:
a) C/I. Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap,
b) C/II Befektetési alap,
c) C/III. Oktatási intézményi tartalékalap,
d) C/IV Diakóniai intézményi tartalékalap,
(2) Az C/II. Befektetési Alap soron lévő összeget az A/B/I.1. járadék és annak kiegészítése költségvetési
sor, valamint az A/B/I.2. 1 %-os részesedés költségvetési sorokon szereplő bevételek legalább 6 %-ából
kell képezni, melyet az egyház hosszútávú önfinanszírozásának megalapozására lehet felhasználni.
(3) Az elkülönített alapok működésének módjáról külön jogszabály rendelkezik.
Költségvetési éven belüli döntések
6. § (1)
A költségvetési sorok túllépéséről, legfeljebb 20 %-os mértékű egymás közötti
átcsoportosításáról – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az országos presbitérium dönt. Az
elkülönített alapokból más, alapon kívüli költségvetési sorra átcsoportosítani nem lehet.
(2) E törvény 6. sz. mellékletében írt költségvetési sorokon belül az alsorok közötti legfeljebb 50 %-os
mértékű, de 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű átcsoportosításokról az országos elnökség dönt.
(3) Az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott csoportok összlétszámától való eltérést
csoportonként legfeljebb 10 %-os mértékig az országos presbitérium engedélyezi.
(4) Céltámogatás esetén - annak időtartamára és mértékéig - további álláshely létesíthető.
(5) Céltámogatás kivételével, a terven felüli bevételt A/B/II.3.4.3.3. egyéb bevétel maradványaként kell
kezelni.
Következő évre áthúzódó maradványok
7. § (1) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott költségvetési sorok kötelezettséggel nem
terhelt részének a költségvetési évet követő időszakban történő felhasználásáról az országos egyház 2019.
évi beszámolójában kell rendelkezni. Ugyancsak a 2019. évi beszámolóban kell rendelkezni a 2019-ben
kötelezettséggel terhelt költségvetési sorok azon részéről, amelyek esetében e törvény 1. számú
mellékletében meghatározott tételek nem nyújtanak fedezetet.
(2) Külön döntés nélkül tovább kell vinni a 2019. évet követő időszakra - a céltámogatásként megkapott,
de tárgyévben fel nem használt támogatások, adományok, befizetések mellett – az elkülönítetten kezelt
alapok és az alábbi költségvetési sorok maradványát:
a) A/K/III. egyházkerületi feladatok ellátása,
b) A/K/IV.2.5.5. reformációi emlékbizottság feladatai,
c) A/K/IV.2.5.3. Sztehlo Gábor ösztöndíj,
d) A/K/IV.2.5.4. Andorka Eszter program,
e) A/K/IV.2.11.1. pályázati előkészítés, önrész, előfinanszírozás támogatása,
f) A/K/IV.3.2.1. szociális támogatások.
III. fejezet
Kapcsolatok
Egyházközségek
8. § (1) A kártalanítási járadékban részesülő egyházközségek az országos egyház költségvetéséből – az
A/K/I.1.1. költségvetési sor szerint – az 1992. évi kártalanítási összeg valorizált értékét kapják. A
kártalanítási valorizáció mértéke 2020-ban 2,8 %.
(2) Egyes önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő egyházközségeket az országos egyház
költségvetése – az A/K/I.1.2. költségvetési sor szerinti – működési támogatásban részesíti. Ennek
elosztásáról az egyházmegyei elnökségek véleményének figyelembe vételével az egyházkerületi
elnökségek döntenek.
(3) Az állami kártalanításból kimaradt egyházközségek részére az országos egyház költségvetése – az
A/K/I.2.2. költségvetési sor szerinti – belső kártalanítási költségvetési sort határoz meg, amelynek
elosztásáról az országos iroda nyilvántartása alapján az országos elnökség dönt.
(4) Az állami rendelkezések szerinti – a B/K/IV.1. költségvetési sorban meghatározott – kistelepülési
illetménypótlék felosztásáról országos szabályrendelet rendelkezik.
(5) Egyházközségek, – a 12. §-ban foglaltak kivételével – az egyházi intézmények és szervezeti egységek,
valamint az országos iroda és a püspöki hivatalok számára a 2020. évi bérfejlesztés javasolt átlagos
mértéke 5 %.
(6) Az egyházi lakások közüzemi szolgáltatásainak ellenértékét az egyházi személyek járulékalapjának
meghatározásakor kell figyelembe venni, országos szabályrendeletben meghatározottak szerint.
(7) Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 63. §-a szerint
figyelembe veendő összeget országos szabályrendelet tartalmazza.
(8) Az országos kötelező offertóriumok időpontjait és a felosztásukról döntő egyházi testületet,
egyházkormányzati szintet az 7. számú melléklet tartalmazza.
Egyházmegyék
9. § (1) Az egyházmegyék az országos egyház költségvetéséből támogatást kapnak az A/K/II.1.
költségvetési sor szerint. Ezek felhasználásáról az egyházmegyei presbitérium dönt.
(2) A támogatás tartalmazza az egyházmegyei tisztségviselők javadalmazását is. Az esperesi tiszteletdíj
2020-ban legalább 73.500,- Ft/hó.
(3) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei megvalósításának segítésére az egyházmegyék – az
A/K/II.2. költségvetési sorban meghatározott, az egyházkerületek között egyforma összegben, és az
egyházmegyék között egyenlően felosztott - külön költségvetési sorral rendelkeznek.
Egyházkerületek
10. § (1) Az egyházkerületek – az A/K/III.1.1., A/K/III.2.1. és A/K/III.3.1. költségvetési sorok szerinti –
működési költségeit az országos egyház költségvetése tartalmazza.
(2) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei megvalósításának segítésére az egyházkerületek
külön költségvetési sorral rendelkeznek az A/K/III.1.2., A/K/III.2.2. és A/K/III.3.2. költségvetési sorok
szerint.
(3) Az egyházkerület a (2) bekezdés szerinti költségvetési sor terhére segítheti hitéleti célok
megvalósítását is.
Intézmények
11. § (1) Az intézmény a feladatellátással kapcsolatosan folyósított állami támogatással a fenntartói
célmeghatározás keretein belül önállóan gazdálkodik.
(2) Az állami költségvetéshez kapcsolódó köznevelési intézmények támogatása 2018. évi korrekciós ösz-
szegének az országos presbitérium által, legkésőbb 2021. május 31. napjáig meghatározott hányada az ok-
tatási intézményi tartalékalapba kerül. A fennmaradó összeg az intézmények között gyermeklétszám ará-
nyosan kerül felosztásra.
(3) Az állami költségvetéshez kapcsolódó diakóniai intézmények 2020. évi egyházi kiegészítő
támogatásának 10 %-a, valamint a támogatás 2018. évi korrekciós összegének 50 %-a - a tartalékalaphoz
nem csatlakozott egyházközségi fenntartású intézmények kivételével -, a diakóniai intézményi
tartalékalapba kerül.
(4) Az egyházközségi fenntartású diakóniai intézmény, illetve fenntartója az intézménnyel kapcsolatban
az országos egyház költségvetéséből abban az esetben kérhet egyházi pályázati, illetve nem egyházi pá-
lyázathoz kapcsolódó visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást, amennyiben a diakóniai in-
tézményi tartalékalaphoz való csatlakozás szándékáról az országos egyház és a fenntartó egyházközség
között kötött határozatlan idejű megállapodásban nyilatkozik, valamint a kiegészítő támogatás és a kiegé-
szítő támogatás korrekciós összegének az országos presbitérium által évenként meghatározott részét a tar-
talékalapba befizette. Ebben az esetben az országos fenntartású intézményekkel egyenlő elbírálásban ré-
szesül.
(5) A (2)-(3) bekezdésben írt tartalékalapok felhasználásának céljait és az azokhoz rendelt összegeket – az
ágazati szakmai stratégiákkal összhangban – az 1. számú melléklet rögzíti.
(6) A (2)-(3) bekezdésben írt tartalékalapok működésének részletes szabályairól országos
szabályrendeletek rendelkeznek.
12. § Az állami támogatásban részesülő intézményben közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és
pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, illetve a 1992.
évi XXXIII. törvény (55-80. §) szerint kell megállapítani. Ezt az alkalmazottal kötött munkaszerződés-
ben, valamint az intézményi szervezeti és működési szabályzatban is rögzíteni kell.
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap
13. § A Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2013. évi III. törvény 8. § (5) bekezdésben
írt minimális nyugdíj összege 2020-ban, amennyiben a szolgálati idő
a) 15-20 év: 131.800,- Ft,
b) 20 év és egy nap -30 év: 146.700,- Ft,
c) 30 év és egy nap: 161.600,- Ft.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
14. § E törvény 2020. január 1. napján lép hatályba.
Budapest, 2019. november 22.
Elfelejtett jelszó?
MEE 2020. evi koltsegvetesi torveny.pdf
—
PDF document,
367Kb
