1
77/2014. (XI. 28.) ZSINATI HATÁROZAT
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
ZSINATÁNAK ÜGYRENDJÉRŐL
melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata az
egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Igtv.) 117. § (3) bekezdésében
kapott felhatalmazása alapján alkotott meg és fogadott el.
A zsinat tagjai Jézus Krisztus tanítványaihoz méltóan a
zsinat munkájában a testvérszeretet, a tisztelet és az
egymásra figyelés jegyében vesznek részt.
ELSŐ RÉSZ
A ZSINAT MEGALAKULÁSA
I. fejezet
Alakuló ülés
Az alakuló ülés
1. §
(1) Az alakuló ülést a lelkészi és a nemlelkészi
korelnök az általános tisztújítás lezárását követő 90 napon
belüli időpontra hívja össze. A kibocsátott meghívónak
tartalmaznia kell a napirendi pontokat. Az alakuló ülés előtt
legalább 10 nappal ki kell küldeni az ülésszak tárgyaival
kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is.
(2)
1
A korelnökök és a korjegyzők személyének
megállapítása, behívása és az alakuló ülés megszervezése
az országos iroda zsinati adminisztrációért felelős
osztályának a feladata.
2. §
(1) A megnyitó istentisztelet igehirdetési
szolgálatát a lelkészi korelnök végzi.
(2) Az újonnan megválasztott zsinat elnökeinek
megválasztásáig az elnöki tisztet a legidősebb lelkészi és
nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be. Az alakuló ülést
a zsinat tisztségviselőinek megválasztásáig a nemlelkészi
korelnök vezeti.
Mandátumvizsgálat
3. §
(1)
A mandátumvizsgáló és szavazatszedő
bizottság feladatait a jegyzői kar megválasztásáig a 2-2
legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi zsinati tag (korjegyző)
látja el.
(2) A
mandátumvizsgálat
során
a (kor)jegyzők
megvizsgálják a zsinati tagok megbízólevelének tartalmi és
formai megfelelőségét. A megfelelő megbízólevéllel
rendelkező tagok mandátumát igazolják.
(3) Nem igazolják a mandátumot, ha a megbízólevelet
egyházmegyei küldött esetén az egyházmegye elnöksége,
egyházkerületi küldött esetén az egyházkerület elnöksége,
országos bizottsági küldött esetén az illetékes országos
bizottság elnöke és a szavazatbontó bizottság elnöke, EHE
küldött esetén az Egyetemi Tanács elnöke nem látta el
kézjegyével.
(4) Ha a nem igazolt mandátum hiányosságait
kiküszöbölték, akkor azt újra a jegyzői kar elé terjesztik, a
(kor)jegyzők ismét elvégzik a mandátumvizsgálatot.
(5) A (kor)jegyzők döntésüket bejelentik a zsinat plenáris
ülésén. A döntéssel szembeni panasz esetén, a panasz
elbírálásáról a zsinat soron kívül dönt. A döntésben azok a
zsinati tagok vesznek részt, akik a (kor)jegyzők által igazolt
1
Módosította a 4/2018. (V. 25.) zsinati határozat. Hatályos: 2018. július 1-
től.
mandátummal rendelkeznek, és nincs a zsinat előtt olyan
panasz, amely az ő mandátumukat érintené.
(6) Amennyiben zsinati ciklus közben mandátumvizsgálatra
van szükség, akkor a (2)-(5) bekezdések alkalmazásával
kell eljárni.
II. fejezet
Tisztségviselők megválasztása
4. §
(1) A zsinat az alakuló ülésén a (2)-(4) bekezdés
szerinti tisztségviselőket a következő sorrendben választja
meg.
(2) Az országos jelölőbizottság által állított jelöltek közül,
titkos szavazással megválasztja
a) a zsinat lelkészi elnökét és a zsinat nemlelkészi
elnökét,
b) a zsinat lelkészi alelnökét és a zsinat nemlelkészi
alelnökét,
c) az elnök-püspököt,
d) az országos felügyelőt,
e) az elnök-püspök helyettest és az országos felügyelő
helyettest,
f) az országos ügyészt,
g) az országos számvevőszéki elnököt,
h) az országos számvevőszéki tagokat,
i)/ a munkaági bizottsági elnököket,
j) az egyházi bírósági tagokat.
(3)
2
A zsinat ezt követően az alakuló ülésén megválasztja
a)
3
b) a zsinati bizottsági elnököket,
c) három lelkészi és három nemlelkészi jegyzőt,
d)
(4) A zsinat a zsinati tanács által állított jelöltek közül, nyílt
szavazással megválasztja
a) az alakuló ülésen az országos jelölő-bizottsági
tagokat,
b) legkésőbb a második ülésszakon, az önkéntes
jelentkezéseket figyelembe véve, a zsinati bizottsági
tagokat.
(5) Az egyes tisztségekre történő választást csak akkor lehet
elkezdeni,
ha a jelöltek között nincs olyan jelölt, aki egy
még le nem zárt választásban jelöltként szerepel.
(6) A (3) bekezdésben foglalt tisztségek esetén a jelöltállítás
úgy történik, hogy minden zsinati tag előzetesen, az
országos jelölőbizottságnál írásban, az alakuló ülést
megelőző 7. napig, minden tisztségre egy-egy jelöltet nevez
meg. A korjegyzők (pótválasztásnál a jegyzők) úgy állítják
össze a jelöltek listáját, hogy arra az öt legtöbb ajánlást
kapott név kerülhet fel. A jelölés ismertetése a kapott
szavazatok csökkenő számsorrendje alapján történik.
(7) Amennyiben a tisztségre a választás előtt kettőnél
kevesebb jelölt van a jelöltlistán, legalább 10 szavazati jogú
zsinati tag javaslatára újabb jelölteket vehet fel a zsinat.
(8) Az országos jelölőbizottság hatáskörébe utalt
tisztségeknél a jelöltek névsorát a zsinat, a Választásokról
és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény
(továbbiakban:
Vtv.)
43.
§
(1)-(3)
bekezdései
figyelembevételével véglegesíti.
(9) A jelölőlista véglegesítése előtt hitelt érdemlően meg
kell bizonyosodni arról, hogy a jelöltek megválasztásuk
esetén elvállalják-e a szóban forgó tisztséget.
2
Módosította a 20/2016. (XI. 18.) zsinati határozat. Hatályos: 2016.
november 18-tól.
3
Az a) és d) pontot hatályon kívül helyezte a 4/2018. (V. 25.) zsinati
határozat. Hatályos: 2018. július 1-től.
2
(10) Aki elvállalta a jelöltséget, annak 2-3 percben rövid
bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani.
(11) Amennyiben a választásra a zsinati ciklus során kerül
sor, az e §-ban foglaltak szerint kell eljárni. A (3)
bekezdésben foglalt tisztségek esetén a jelöltállítással
kapcsolatos feladatokat a zsinati választási bizottság látja
el.
(12) Tisztségviselők, testületi tagok vagy feladattal
megbízott személyek választása általában titkos szavazással
történik. Testületi tagok vagy feladattal megbízott
személyek megválasztásakor nyílt szavazás akkor tartható,
ha a jelöltek száma megegyezik a megválasztandók
számával, és a testület egyhangúlag így dönt.
(13) A választási eljárást részletesen a Vtv. 62-66. §-ai
szabályozzák.
5. §
(1) A választási eljárás megindítása előtt az ülést
vezető elnök megállapítja a szavazásra jogosultak számát és
ismerteti a szavazás szabályait.
(2) A választás érvényes, ha a határozatképes ülésen
jelenlévőknek több mint 2/3-a érvényes szavazatot adott le.
(3) A szavazólapot a Magyarországi Evangélikus Egyház
bélyegzőjével kell ellátni, fel kell rajta tüntetni a
megválasztandó tisztséget és a tisztségre jelöltek nevét.
Több jelölt esetén a jelölteket ábécé sorrendben kell
feltüntetni.
(4) A jelöltekre a nevük mellett elhelyezett négyzetben +
illetve x jelzéssel kell szavazni.
(5) Megválasztottnak tekintendő az, akit a jelenlévő zsinati
tagok több mint fele választ.
(6) Szavazategyenlőség esetén, vagy ha a választás nem
volt eredményes, újabb választást kell tartani.
(7) Ha ez sem hozott eredményt, a legtöbb szavazatot
kapottak közül a megválaszthatóak számánál eggyel több
jelölt jut tovább. A megismételt szavazás során
megválasztottnak tekintendő az, aki az érvényesen leadott
szavazatok többségét megkapta.
MÁSODIK RÉSZ
A ZSINAT SZERVEZETE
II. fejezet
A zsinat tisztségviselői
Zsinati elnökség
6. §
(1) A zsinat elnökségének tagjairól és feladatairól
az Igtv. 109. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik.
(2) A zsinat elnöksége jár el a zsinathoz érkezett
beadványok elintézésében, az Igtv. 120. §-a szerint.
(3) Az elnököket akadályoztatásuk esetén az alelnökök
helyettesítik. Elnöki tiszt megüresedése esetén az illetékes
alelnök a következő ülésszakig ellát minden elnöki
feladatot.
Zsinati tanács
7. §
(1) A zsinati tanács tagjairól és feladatairól az Igtv.
109/A. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik.
(2) A zsinati tanács üléseit szükség szerint tartja, amelyekre
szakértőket meghívhat. A zsinati tanács harmadának
írásbeli kezdeményezésére a zsinati tanács ülését 15 napon
belüli időpontra össze kell hívni.
(3) A zsinati tanács összehangolja a bizottságok működését,
továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára,
elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az
állandó és eseti bizottságok elnökének és tagjainak
megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra.
(4) A zsinati tanács döntéseit szótöbbséggel hozza. A zsinati
tanács ülései nem nyilvánosak. Az ülésekről emlékeztető
készül.
Zsinati jegyzők
8. §
A zsinat jegyzői karáról és feladatairól az Igtv.
110. §-a rendelkezik.
9. §
4
III. fejezet
A zsinat bizottságai
Az állandó bizottságok
10. §
(1) A zsinat megalakulását követően létrehozza
állandó bizottságait. A zsinat munkája során támaszkodik a
munkaági
bizottságok
és
munkacsoportok
szakvéleményére, és az országos iroda információira.
(2) Zsinati bizottság a zsinati tagokból álló, a zsinat plenáris
munkáját előkészítő és azt segítő bizottság.
(3) Állandó bizottságok a törvényelőkészítő bizottság, a
teológiai bizottság, az ügyrendi és a választási bizottság.
(4) A zsinat bizottságot egyébként bármikor létrehozhat,
átalakíthat, megszüntethet.
10/A. §
5
(1) A törvényelőkészítő bizottság feladata a zsinat
törvényalkotó munkájának előkészítése és segítése. E
feladatát törvények, törvénymódosítások kidolgozójaként és
előterjesztőjeként, valamint más egyházi testület, szerv
vagy tisztségviselő előterjesztésének véleményezőjeként
látja el.
(2) A teológiai bizottság feladata a Magyarországi
Evangélikus Egyház küldetésének, szolgálatának teológiai
segítése.
Ez
kiterjed
a
törvényalkotás,
az
egyházkormányzat, az egyházi szolgálat területeire. A
bizottság
munkájában
együttműködik
az
egyház
testületeivel és tisztségviselőivel.
(3) A teológiai bizottság kötelező feladata mindazon zsinati
törvényjavaslatok és előterjesztések véleményezése,
amelyek az egyház hitvallásait, tanítását, istentiszteleti
életét és alapvető küldetéséhez közvetlenül kapcsolódó
szolgálatát érintik.
(4) Az ügyrendi bizottság feladata a zsinat belső működését
szabályozó ügyrend kidolgozása, zsinat elé terjesztése,
valamint a hatályos ügyrend rendszeres felülvizsgálata. Az
ügyrendi bizottság további feladata a plenáris üléseken a
levezető elnök munkájának segítése, vitás esetekben
állásfoglalás ügyrendi kérdésekben, különösen a 75. §-ban
szabályozott
ülésvezetéssel
és
döntéshozatallal
kapcsolatban.
(5) A választási bizottság feladata a zsinati cikluson belül
szükségessé váló választások előkészítése a 4. § (3)
bekezdésében szereplő zsinati tisztségekre vonatkozóan.
11. §
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére,
feladatkörére a zsinati tanács tesz javaslatot a zsinatnak.
(2) A bizottságok elnökének és tagjainak megválasztásáról
4
Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (V. 25.) zsinati határozat. Hatályos:
2018. július 1. napjával azzal, hogy a megválasztott zsinati gazdának és a
helyettesének a tisztsége a zsinati ciklus záró ülésszakának végével szűnik
meg.
5
Beiktatta a 20/2016. (XI. 18.) zsinati határozat. Hatályos: 2016. november
18-tól.
3
a 4. § (3) és (6) bekezdése rendelkezik.
A bizottsági tagok
12. §
(1) Minden zsinati tag - az elnökség tagjainak
kivételével - részt vehet valamely bizottság munkájában.
(2) A bizottsági tag a bizottság munkájában aktívan vesz
részt.
(3) Azt a bizottsági tagot, aki 3 bizottsági ülésről kimentés
nélkül távol marad, bizottsági tagságáról lemondottnak kell
tekinteni.
A bizottsági elnökök
13. §
(1) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok
munkájának irányítása. A bizottsági elnökök felelősek a
bizottság számára elrendelt határidők betartásáért, a
bizottság érdemi munkájáért.
Az eseti bizottságok
14. §
(1) A zsinat a bizottságot létrehozó határozatban
megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig
történő intézésére eseti bizottságot és időszakos
munkacsoportot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak
számát és megbízatásának terjedelmét a zsinat az eseti
bizottság felállításakor határozza meg.
(3)
Az eseti bizottság elnökének és tagjainak
megválasztására, valamint működésének szabályaira az
állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat
megfelelően alkalmazni kell.
Együttműködés az országos munkaági bizottságokkal
15. §
A munkaági bizottságok – a zsinati tanács tagjai-
nak kérésére – részt vesznek a zsinat beadványainak, tör-
vény- és határozattervezeteinek véleményezésében, szükség
esetén kidolgozásában. Ez a munkaági bizottság rendes,
rendkívüli, zsinati bizottsággal együttes ülésén vagy a
munkaági bizottság képviselőjének zsinati bizottsági ülésre
való meghívása keretében történhet.
HARMADIK RÉSZ
A ZSINAT TÁRGYALÁSI RENDJE
IV. fejezet
Általános szabályok
A zsinat ülésszakai
16. §
(1) A zsinat szükség szerint ülésezik, de évente
legalább két ülésszakot tart.
(2) Az ülésszak ülésnapokból, az ülésnap ülésekből áll. Az
ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok számát.
(3) Zsinati ülésszakot a zsinati tagok egynegyedének, az
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a
téma megjelölésével történő – írásbeli kezdeményezésére
45 napon belüli időpontra kell összehívni.
(4)
6
A zsinat a zsinati elnökség által összehívott távolléti
ülést is tarthat. A levezető elnök – indokolt esetben – távol-
léti szavazást rendelhet el.
7
A távolléti ülés és szavazás
rendjével kapcsolatban a Vtv. 52/A-B. §-ai az irányadóak.
A nyilvános ülés
6
Kiegészítette a 6/2020. (IX. 18.) zsinati határozat. Hatályos: 2020.
szeptember 18-tól.
7
A harmadik mondatot módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat.
Hatályos: 2022. november 26-tól.
17. §
(1) A zsinat ülései - a 18. § (1) bekezdésében
meghatározottak kivételével - nyilvánosak. A zsinat
nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen
tárgyalt irományokat, továbbá az ezzel összefüggő
szavazási listát az országos iroda zsinati adminisztrációért
felelős osztálya őrzi.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a
tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt
helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely
formájától tartózkodni köteles.
(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető
elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről
kiutasíthatja.
A zárt ülés
18. §
(1) Bármely zsinati tag kérelmére a zsinat a
jelenlévő zsinati tagok kétharmadának szavazatával zárt
ülés tartását is elhatározhatja. Egy vagy több napirendi
pont, illetőleg napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából
zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is.
(2)
8
A zárt ülésen a zsinati tagokon kívül csak a tanácskozási
joggal rendelkező személyek, az országos iroda zsinati
adminisztrációért felelős osztályának a munkatársai, az
adott tárgykörben meghívottak és a hangrögzítők vehetnek
részt.
(3) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról a zsinat
külön határoz.
A határozatképesség
19. §
(1) A zsinat akkor határozatképes, ha a zsinati
tagok több mint a fele, illetőleg - ha törvény a
határozathozatalhoz szükséges létszámot ettől eltérően
szabályozza - a meghatározott számú zsinati tag jelen van.
(2)
9
Az országos iroda zsinati adminisztrációért felelős
osztályának a munkatársa a levezető elnök kérésére a
plenáris ülésszakon minden ülés kezdetén, valamint
szavazás
előtt
létszámjelentést
tesz.
Jelentését
jegyzőkönyvbe kell foglalni. A létszámjelentésnek az
ülésszak első ülésének végén tartalmaznia kell a jelenlévők,
az igazoltan távollévők, valamint a kimentés nélkül
távollévők pontos névsorát. A létszámjelentésnek
egyébként elegendő az ettől való eltérést név szerint
tartalmaznia.
(3) Igazoltnak tekinthető az írásban, vagy elektronikus úton,
előzetesen bejelentett, alapos okra hivatkozó távolmaradás.
(4) Ha a zsinat nem határozatképes, a nemlelkészi elnök
megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben
ez nem lehetséges, a nemlelkészi elnök megállapítja a
hiányzó zsinati tagok névsorát, a napirendi pont tárgyában a
határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol
lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett
határozathozatal esetén - a zsinat legközelebbi ülésén
közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont
tárgyalásával lehet folytatni. Amennyiben a nemlelkészi
elnök a zsinat határozatképességét utóbb megállapítja,
döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.
(5) A határozatképtelen zsinat tanácskozó testületként
ülésezhet, ha a jelenlévő tagok többsége így dönt.
(6) Az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeiről az Igtv.
108. §-a rendelkezik.
8
Módosította a 4/2018. (V. 25.) zsinati határozat. Hatályos: 2018. július 1-
től.
9
Az első mondatot módosította a 4/2018. (V. 25.) zsinati határozat.
Hatályos: 2018. július 1-től.
4
A zsinati ülésszakok összehívása
20. §
(1) A zsinatot meghívóval kell összehívni. A
meghívó elektronikus úton, igény szerint postai úton
küldhető ki.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az elnökség napirendi
javaslatát. A napirendre nem tűzött beadványokat, valamint
az egyes napirendi pontok előterjesztő anyagait az országos
iroda zsinati adminisztrációért felelős osztálya tölti fel a
zsinat elektronikus tárhelyére.
(3) Amennyiben egy napirendi ponthoz nincs kiküldve
írásos anyag vagy a kiküldés késve történt, annak
napirendre való felvételéről a zsinat a 32. § (2) bekezdése
szerinti minősített többséggel dönt.
(4) A kiküldött előterjesztéseknek tartalmazniuk kell az
előterjesztés okát, esetleg előzményeit, valamint a
megoldásra vonatkozó változatokat és ezek indoklását.
(5) A kiküldött anyag lehetőség szerint tartalmazza az
előterjesztéssel kapcsolatban az országos presbitérium és az
illetékes munkaági bizottság(ok), szükség szerint más
testületek véleményét.
(6) Az ülésszakra a zsinat szavazati és tanácskozási jogú
tagjai mellett meghívót kell küldeni a szakértők, valamint
az egyházi sajtó számára.
A napirend előkészítése
21. §
(1) Az ülés napirendjére a zsinat elnöksége a
zsinati tanács ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot
legkésőbb az ülést megelőzően tíz nappal meg kell küldeni
a zsinati tagoknak.
(2) Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy héttel
valamely zsinati elnök vagy legalább 20 zsinati tag –
indoklással ellátott – javaslatot nyújthat be a napirendi
javaslatban nem szereplő téma napirendre való felvételére.
V. fejezet
A zsinati ülés
Az ülés vezetése
22. §
(1) Minden ülésszak kezdetén a zsinat
megvizsgálja az előző ülésszak üléseinek előzetesen
kiküldött jegyzőkönyvét. Ha a jegyzőkönyv tartalmát vagy
szerkesztését bármely zsinati tag kifogásolja, akkor a
zsinati napló, illetve a hangfelvétel alapján kell a helyes
szöveget azon az ülésszakon – az Igtv. 122. §-a alapján –
megállapítani. Ha nincs kifogás, akkor a levezető elnök
szavazás nélkül megállapítja a jegyzőkönyv elfogadását.
(2)
10
A levezető elnök ismerteti a beérkezett beadványokat,
valamint az azokkal kapcsolatos elnökségi intézkedéseket.
Ha valamelyik zsinati tag az elnökség intézkedésével nem
ért egyet, akkor a zsinati tag javaslatáról a zsinat nyílt
szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(3)
11
A zsinati tanács és – szükség esetén – a zsinati
bizottságok a napirend elfogadása előtt beszámolnak
munkájukról.
(4) Az ülésen az ülést vezető elnök ismerteti a zsinat
elnökségének napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő
javaslatokat, továbbá a zsinati tanácsnak az ülések
időtartamára, a felszólalási időkeretekre vonatkozó
javaslatát.
(5)
12
Ha a beszámolóhoz törvényjavaslat vagy határozati
10
Módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
november 26-tól.
11
Módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
november 26-tól.
12
Módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
javaslat, illetőleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat
kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni.
(6)
13
A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról -
először a napirendi javaslat megváltoztatására tett
javaslatokról – a zsinat vita nélkül, egyszerű többséggel
határoz.
(7) A zsinat megtárgyalja a napirendre tűzött tárgyakat.
Az ülést vezető elnök teendői
23. §
(1) A levezető elnök
a) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd
berekeszti az üléseket;
b) az ülésszak kezdetén indítványt tesz a napirendre és a
napirendi pontokra szánt időre;
c) ismerteti a beadványokat, az ügyrend előírásai szerint
vezeti a tárgyalásokat, és kimondja a döntést;
d) engedélyezi a felszólalásokat, ügyel az ügyrend
betartására, és az ülések rendjére, szavazásra teszi fel a
kérdéseket, kihirdeti a szavazás eredményét;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor
felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az
elnöki teendőket köteles átadni;
f) a legközelebbi ülésszak idejét a zsinat egyetértésével
kitűzi.
(2) A levezető elnök a zsinat üléseit egy órára bármikor
felfüggesztheti.
(3) A levezető elnök köteles figyelmeztetni az ülés
résztvevőit a tanácskozás szabályainak megtartására,
amennyiben a tárgytól vagy az ügyrendtől eltérnek.
A napirendhez kapcsolódó felszólalás
24. §
(1) A zsinati tagok szólás végett személyesen a
mandátumcédula felnyújtásával vagy írásban a jegyzőnél
jelentkeznek. A jegyzők a hozzászólók nevét a jelentkezés
sorrendjében nyilvántartják.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra a
levezető elnök ad engedélyt.
(3) A hozzászólások sorrendjét a levezető elnök határozza
meg akként, hogy az első szó az előterjesztőt illeti. Utána a
kisebbségi vélemények képviselőjének van joga szólni.
(4) Az általános vitában éppen úgy, mint a részletes
tárgyaláskor mindenki kétszer szólhat. Az első hozzászólás
öt percnél, az ismételt felszólalás két percnél nem lehet
hosszabb.
(5) Az előterjesztő vagy az indítványozó – mások
kívánságára – felvilágosítást vita közben többször is adhat.
(6) A zsinati ülésre az adott témakörben meghívottak a
levezető elnök kérése alapján, a tárgyalt anyaggal
kapcsolatban
felvilágosítást adhatnak és jogosultak
legfeljebb két percben a tárgyalt napirendi ponthoz
kapcsolódóan hozzászólni.
(7) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel
rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt
megelőzően bármikor felszólalhat.
25. §
(1) Vita folyamán bármikor és azonnal szót kapnak
azok is, akik
a) ügyrendi kérdésben kívánnak szólni,
b) napirendi indítványt akarnak tenni,
c) személyes megtámadásra akarnak válaszolni,
d) a félreértett szavuk valódi értelmét kívánják tisztázni.
(2) A levezető elnök, ellentmondás esetén, vita nélkül dönt,
november 26-tól.
13
Módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
november 26-tól.
5
hogy valóban az (1) bekezdésben felsorolt esetekkel
kapcsolatos-e a szólásra jelentkezés.
(3) Az (1) bekezdés a-b) pontja esetén a zsinat általában
vita nélkül dönt. A levezető elnök indokolt esetben ettől
eltérően erről vitát engedélyezhet, illetve azt berekesztheti.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott kérdésekhez történő
hozzászólás szándékának jelzése a szokásos egy kézzel
jelentkezés helyett a két kéz felnyújtásával való jelentkezés.
26. §
Az indítványozónak jogában áll indítványát
visszavonnia, ha azonban azt a zsinat tagjai közül valaki
sajátjaként fenntartja, az a tag az eredeti indítványozó
jogaiba lép.
27. §
(1) A zsinat a tárgyalás alatt lévő anyagot
visszaadhatja az előterjesztőnek vagy kiadhatja egy erre a
célra választott bizottságnak.
14
Az ismételt előterjesztésig a
zsinat az érintett napirendhez kapcsolódó végleges döntését,
határozathozatalát felfüggesztheti.
(2) Ha mindez a javaslatnak csak egyes részleteire vagy
pontjára, vagy valamely módosító indítványra nézve
történik, a további szakaszok és pontok tárgyalását a zsinat
tovább folytathatja.
A vita lezárása
28. §
(1) Ha szólásra már nincs senki sem feljegyezve, a
levezető elnök kérdést intéz az üléshez, hogy kíván-e még
valaki szólni, s ha a felhívásra senki sem jelentkezik, a vitát
lezárja.
(2) Ha a zsinat a vitát lezárta, utoljára - a szavazás előtt - az
előterjesztő kap szót.
A tárgyra térés és a szó megvonása
29. §
(1) A hozzászólónak a napirenden lévő tárgytól
eltérnie nem szabad, személyeskedő, illetve sértő
megnyilvánulástól tartózkodni kell.
(2) Tilos a szólót félbeszakítani vagy közbeszólásokkal
zavarni, és minden olyan cselekmény, amely a zsinat
méltóságát és a tanácskozás rendjét sértené, beleértve a
magánjellegű
megbeszéléseket
és
a
mobiltelefon
használatát is.
(3) A levezető elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól,
felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti
az eredménytelen felszólítás következményeire.
30. §
(1) A levezető elnök egyidejűleg megvonja a szót
attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít
fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre.
A 29. § (1) bekezdés ismételt megszegése esetén, vagy ha a
vétség súlyosabb természetű, a levezető elnök az illetőt név
szerint rendre utasítja, és a szót tőle megvonja.
(2) Az a felszólaló, akitől a levezető elnök felszólítás és
figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti az ügyrendi
bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
(3) A levezető elnök eljárását egyébként vita tárgyává tenni
nem szabad.
(4) Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon,
ugyanabban a napirendi pontban nem szólalhat fel újra. Az
ügyrendi felszólalás e tiltás hatálya alá nem tartozik.
(5) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a
tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, és a levezető
elnök figyelmeztetései és rendreutasításai ellenére sem
állna helyre a rend, a levezető elnök az ülést határozott
14
A második mondatot módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat.
Hatályos: 2022. november 26-tól.
időre félbeszakíthatja.
(6) Magániratokat és reklámanyagot a zsinati üléseken
szétosztani nem szabad.
VI. fejezet
A szavazás
A szavazás rendje
31. §
(1) A zsinat a határozatait - törvényben vagy az
Ügyrendben meghatározott kivételekkel – egyszerű
többséggel hozza.
(2) Szavazni általában „igen”-nel, „nem”-mel vagy
„tartózkodom”-mal lehet. Aki ilyen szavazatot nem ad le,
azt úgy kell tekinteni, mint aki nincs jelen a szavazásnál.
(3) Szavazni csak személyesen lehet.
(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.
32. §
(1) A szavazás során az egyszerű többség a
jelenlevő zsinati tagok több mint felének szavazatát jelenti.
(2) A minősített többség a jelenlevő zsinati tagok száma
legalább 2/3 részének szavazatát, de legalább az összes
zsinati tag több mint felének szavazatát jelenti.
(3) A minősített 2/3-os többség az összes zsinati tag
legalább 2/3 részének szavazatát jelenti.
A nyílt szavazás
33. §
(1) A zsinat törvényben vagy az ügyrendben
meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt
szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás a mandátumcédula felemelésével
történik.
A név szerinti szavazás
34. §
(1) Törvény elfogadásáról név szerinti szavazással
kell dönteni.
(2) Bármely zsinati tag javaslatára nyílt szavazás helyett
név szerinti szavazást kell tartani, ha a zsinat úgy dönt.
Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet
név szerinti szavazást javasolni.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok
létszáma és összetétele tekintetében, valamint a
tanácskozások
lefolytatásával
összefüggő
(ügyrendi
javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
35. §
(1) A név szerinti szavazás esetén a zsinati tagok
írásban, szavazólapon szavaznak. A szavazólapon fel kell
tüntetnie a zsinati tagnak a nevét, a döntését, és a
szavazólapot aláírásával kell ellátnia.
(2) A jegyzők a szavazatokat a névsoron feltüntetik, a
szavazatokat összeszámolják, és a szavazás eredményét -
névsorral együtt - átadják a levezető elnöknek, aki a
szavazás eredményét kihirdeti.
(3) A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A
jegyzőkönyvben a tagok névsorába a nevek mellett fel kell
tüntetni, hogy a tag „igen”, „nem” vagy „tartózkodom”
szavazatot adott le, vagy pedig a szavazáson nem volt jelen.
A titkos szavazás
36. §
(1)
Törvényben
vagy
az
Ügyrendben
meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.
(2) Bármely zsinati tag javaslatára titkos szavazást kell
tartani, ha a zsinat úgy dönt.
(3) A titkos szavazás szavazógép alkalmazásával történik.
Bármely zsinati tag javaslatára írásban, szavazólap
alkalmazásával kell a szavazást megtartani, ha a zsinat úgy
dönt.
6
(4) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló
bizottságként járnak el. A szavazólapon az „igen”, a „nem”
és a „tartózkodom” egyértelmű megjelölésével kell
szavazni.
VII. fejezet
Az indítványok tárgyalása
Beadvány
37. §
(1) Bármely egyháztag a zsinat Igtv. 104. §-ban
foglalt feladataihoz kapcsolódó témakörben írásban, vagy
elektronikusan az országos iroda zsinati adminisztrációért
felelős osztályán keresztül beadvánnyal fordulhat a zsinat
elnökségéhez.
(2) A zsinat elnöksége a beadvány megérkezését követő 30
napon belül írásban, vagy elektronikus úton tájékoztatja a
beadvány előterjesztőjét, hogy a beadvány a zsinat
hatáskörébe tartozik-e. Amennyiben igen, a zsinat
elnöksége a beadvánnyal kapcsolatban az Igtv. 120. §-nak
megfelelően jár el.
(3) A zsinat elnöksége által kijelölt testület a beadvány
témájában indítványt készít.
(4)
15
Amennyiben a beadvány nem tartozik a zsinat
hatáskörébe, úgy azt a zsinat elnöksége a beadvány
benyújtójának tájékoztatása mellett továbbítja az illetékes
testülethez.
Az indítványok típusai
38. §
(1) A zsinat tárgyalási rendjébe önálló napirendi
pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló
indítványok):
a) a törvényjavaslat,
b) a határozati javaslat,
c) a nyilatkozattervezet,
d) a jelentés.
(2)
Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható
indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):
a) a módosító javaslat,
b) a bizottsági ajánlás.
Az indítványok szabályszerűsége
39. §
(1) Az indítványt szabályszerűen a zsinat elnöksé-
géhez, írásban kell az országos iroda zsinati adminisztráci-
óért felelős osztályán keresztül benyújtani. Az indítványnak
tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.
(2) A törvényjavaslatnak, határozati javaslatnak, illetve a
módosító
javaslatnak
meg
kell
felelnie
a
jogszabályszerkesztés
és
a
nyelvhelyesség
követelményeinek.
(3) A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a zsinat
elnöksége visszautasíthatja.
A törvényjavaslat
40. §
(1) A törvényjavaslat a zsinat hatáskörébe tartozó
jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a
törvény javasolt szövegét és címét.
(2) Törvényjavaslatot
a) országos presbitérium,
b) országos elnökség,
c) zsinati tanács,
d) zsinati bizottság,
e) zsinati tag,
f) az, akit erre a zsinat felkér
15
Beiktatta a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
november 26-tól.
nyújthat be.
(3) A törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni. Ha a
törvényjavaslat törvényt kíván módosítani, vagy hatályon
kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell.
41. §
(1) Ha - a törvényjavaslat általános vitája
megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban,
vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is
benyújtottak,
a) a 40. § (2) bekezdés szerinti sorrendben előbb álló
javaslata a hátrább állót,
b) az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi
javaslat a későbbit megelőzi.
A határozati javaslat
42. §
(1) A határozati javaslat a zsinat jogszabályi formát
nem igénylő döntése iránti szövegszerű indítvány, mely
tartalmazza a határozat javasolt szövegét.
(2) Határozati javaslatot a 40. § (2) bekezdésében
felsoroltak terjeszthetnek elő.
(3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemző címmel és
indokolással kell ellátni. Ha a határozati javaslat zsinati
határozatot kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni,
a címben ezt kell jelezni.
A nyilatkozattervezet
43. §
(1) A zsinat - a jelenlevő zsinati tagok
kétharmadának szavazatával - bármely egyházpolitikai
kérdésben nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozattervezetet a 40. § (2) bekezdésében
felsoroltak terjeszthetnek elő.
A jelentés
44. §
(1) A jelentés valamely megtett intézkedésről,
elvégzett
vizsgálatról
vagy
valamely
bizottság
tevékenységéről, illetve a külön törvényben meghatározott
tisztségviselők tevékenységéről tájékoztatja a zsinatot.
(2)
16
Jelentést az országos munkaági bizottságok elnökei, az
országos presbitérium, az országos tisztségviselők, az
egyházi bíróság elnöke, továbbá az országos számvevőszék
elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény vagy zsinati
határozat erre kötelez.
(3) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és
határozati javaslatot is benyújthat.
A módosító javaslat
45. §
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz
és a nyilatkozattervezethez a zsinat valamely bizottsága és a
zsinati tag – az Ügyrendben meghatározott kivételekkel –
írásban módosító javaslatot nyújthat be.
(2) A módosító javaslat a törvény, illetőleg a határozat
módosítással nem érintett részeire csak akkor terjeszthető
ki, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt
nyilvánvalóan szükséges.
(3) A módosító javaslatot indokolni kell.
(4) Ha a módosító javaslat a költségvetés kiadásának
növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti,
meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése
érdekében javasolt megoldást is.
A bizottsági ajánlás
46. §
(1) A kijelölt bizottság a zsinati tanács által a
részére kiadott törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz,
16
Módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
november 26-tól.
7
nyilatkozattervezethez és jelentéshez - a törvényjavaslat, a
határozati javaslat és a nyilatkozattervezet esetében a
benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást
nyújthat be a zsinatnak.
(2) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához
készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a
törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által
támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e a hatályos egyházi törvényekkel,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e.
(3) A zsinati tanács vagy legalább tíz zsinati tag írásbeli
indítványára a zsinat határidőt szabhat a bizottsági ajánlás
elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a
bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása
elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó
ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon
rendelkezésére.
VIII. fejezet
A törvényjavaslat tárgyalása
47. §
(1) A törvényjavaslatot a zsinat elnökségéhez, az
országos iroda zsinati adminisztrációért felelős osztályán
keresztül, írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani.
(2) Az elnökség a törvényjavaslat benyújtását a zsinati
tanács következő ülésén bejelenti, megnevezve egyúttal a
kijelölt bizottságot.
(3) A zsinati tag által benyújtott törvényjavaslat csak abban
az esetben kerül a zsinat napirendjére, ha azt a kijelölt
bizottság támogatja.
(4) A kijelölt bizottság harminc napon belül határoz annak
napirendre vételéről. Ha a kijelölt bizottság a napirendre
vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának
nevét és a bizottság állásfoglalását a zsinat legközelebbi
ülésén a levezető elnök bejelenti.
(5) Ha a zsinati tag által benyújtott, és a bizottság által a (4)
bekezdés alapján elutasított törvényjavaslat napirendre
vételét a zsinati tag ismét kéri, a napirendre vételről a zsinat
- az indítványozó legfeljebb ötperces felszólalása után -
megtárgyalja. A napirendre vétel tárgyában az illetékes
bizottság tagja legfeljebb két perc időtartamban
felszólalhat, majd az indítványozó a felszólalásokra
legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. Ezt követően
a napirendre vétel tárgyában a zsinat dönt.
48. §
(1) A zsinat - saját döntése alapján - a
törvényjavaslatot két fordulóban tárgyalja meg. Előbb az
általános vitában a tervezett törvény elveit, szabályozásának
módjait. Az általános vita alapjául a kidolgozott
törvényjavaslat szövege szolgál. A részletes vitában a zsinat
az általános vita döntései alapján elsősorban azt vizsgálja,
hogy a törvényjavaslat elfogadandó szövege megfelel-e a
törvényalkotói szándéknak.
(2) Nagyobb terjedelmű, illetve nagyobb jelentőségű
előterjesztés esetén az illetékes bizottság vagy az
előterjesztő javasolhatja a kidolgozást megelőzően előzetes
vita lefolytatását. Ekkor a zsinat szövegjavaslat nélkül
vitathatja meg a szabályozás elveit, céljait és az ezek
eléréséhez tervezett megoldási módokat. Az indítvány az
általános vitára az elvi vita során kialakított döntések
szerint készül el.
49. §
(1) Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy
egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek,
továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából
áll. Az általános vita során kell dönteni az alternatív
szabályozási javaslatokról.
(2) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap
szót, ezután a kijelölt bizottság elnöke (előadója) foglalja
össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi
vélemény - a bizottság kisebbsége véleményének
ismertetésére kerül sor. Ezek után a ki nem jelölt, de a
törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke
(előadója) szólalhat fel. Ezt követően a zsinati tagok a 24. §
(4) bekezdésben foglaltak szerint szólalhatnak fel. Az
általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek
viszontválaszra van joga.
50. §
(1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az
általános vita lezárásáig lehet benyújtani.
(2) A módosító javaslatot - szükség szerint - állásfoglalás
céljából a levezető elnök kiadja a kijelölt bizottságnak. A
kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli, és állást
foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a
részletes vitát megelőző tárgyalásban, az általános vita
lezárását megelőzően terjeszti állásfoglalását a zsinat elé.
51. §
(1) Az
előterjesztő a törvényjavaslatát a
zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, az
általános vita lezárása után azonban ehhez a zsinat
hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a
törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot
nyújtott
be.
Az
új
változatban
előterjesztett
törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az előterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott
szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti.
(3) A módosító javaslat előterjesztője módosító javaslatát az
általános vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás
megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ha a visszavont
módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul
fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat
tovább tárgyalható.
(4) A módosító javaslat megváltoztatására a benyújtására
meghatározott szabályok irányadók.
52. §
(1) Az általános vita lezárása után a zsinat dönt
arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig
módosító javaslatot nem terjesztettek elő, a levezető elnök
figyelmezteti a zsinatot, hogy részletes vitára nem kerül sor.
Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem
jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat
elfogadásáról kell dönteni.
53. §
(1) A részletes vita elsősorban a törvényjavaslat
módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság
ajánlásának megvitatásából áll.
(2) A vitát - a rendelkezések sorrendjének betartásával -
minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a
címre és a bevezetésre vonatkozóan kell megnyitni és
lezárni.
(3) A zsinat a vita során a korábban meghatározott
tárgyalási sorrendet megváltoztathatja, elrendelheti több
részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg
az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok
vitáját elkülönítheti.
(4) Amennyiben a részletes vita során olyan kérdés merül
fel, amely az általános vitába tartozik, a zsinat dönt arról,
hogy a kérdést megtárgyalja-e. Ekkor az általános vitát újra
8
meg kell nyitni.
54. §
(1) A részletes vita lezárása után a módosító
javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni arról a
módosító javaslatról nem kell,
a) amellyel az előterjesztő egyetért, vagy
b) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság
esetén
bármelyik
-
bizottság
egyharmadának
támogatását, vagy
c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be.
(2)
17
Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító
javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetőség szerint
- a következő sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló
módosító javaslat,
c) egyéb módosító javaslat.
55. §
(1) A zárószavazás megkezdése előtt írásban
módosító javaslatot nyújthat be a bizottság vagy a zsinati
tag bármely korábban megszavazott rendelkezéshez
kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs
összhangban a hatályos egyházi törvényekkel, a
törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a
törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely
rendelkezésével.
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatról a zsinat dönt,
hogy az az általános vagy a részletes vitába tartozik-e. A
vonatkozó vitát újra meg kell nyitni.
(3) A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás
elhalasztását javasolhatja az, aki az (1) bekezdésben
meghatározott módosító javaslatot kíván benyújtani. A
zárószavazás elhalasztásáról - a javaslattevő indokainak
meghallgatása után - a zsinat vita nélkül határoz.
(4) A törvényjavaslat záró vitája az (1) bekezdés szerinti
módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A tárgyalásra, a
vitára és a szavazásra az 53-54. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. A törvényjavaslat záró vitájában
mindenki számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet a
zsinat az ügyrendi bizottság javaslatára - ennek hiányában a
levezető elnök javaslat alapján - azon ülés napirendjének
megállapítása során határoz meg, amelyen az adott
indítvány zárószavazása szerepel.
(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő
döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben
kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget
igénylő döntést kell meghozni.
56. §
(1) A zárószavazás elhalasztására – az 55. § (3)
bekezdésében meghatározott okból - legfeljebb egy
alkalommal kerülhet sor.
(2) Zárószavazás újból nem rendelhető el.
57. §
(1) A zsinat által elfogadott törvényt a zsinat
lelkészi és nemlelkészi elnöke, továbbá az egyik jegyző az
elfogadást követő tizenöt napon belül aláírja.
(2) A törvényeket az elfogadás évszámával és évenként újra
kezdődő római sorszámmal kell megjelölni.
(3) A törvényt az egyház hivatalos lapjában közzé kell
tenni.
IX. fejezet
A határozati javaslat tárgyalása
17
Számozását javította a 20/2016. (XI. 18.) zsinati határozat. Hatályos:
2016. november 18-tól.
58. §
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 47-56. §-
okat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A határozatokat évenként újra kezdődő arab sorszám-
mal, és az elfogadás évszámával kell megjelölni.
18
A hatá-
rozat végén meg kell jelölni a végrehajtásért felelős sze-
mély vagy személyek nevét, valamint a végrehajtás határ-
idejét. A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejár-
tát követő ülésszakra rövid írásbeli beszámolót nyújt be.
(3) A zsinat határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni.
A határozatokat a zsinat lelkészi és nemlelkészi elnöke,
továbbá az egyik jegyző az elfogadást követő tizenöt napon
belül aláírja. E határozatok közzétételéről az országos iroda
zsinati adminisztrációért felelős osztálya gondoskodik.
X. fejezet
A nyilatkozattervezet tárgyalása
59. §
(1) A nyilatkozattervezet tárgyalására a 47-56. §-
kat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A nyilatkozat közzétételének módjáról a zsinat
esetenként dönt.
XI. fejezet
A jelentés tárgyalása
60. §
(1) Az éves jelentéseket az előterjesztők írásban,
elektronikusan küldik meg az országos iroda zsinati
adminisztrációért felelős osztálya címére úgy, hogy azokat
az ülésszak előtt 20 nappal a zsinat elektronikus tárhelyére
fel lehessen tölteni.
(2) A jelentésre vonatkozó észrevételeket, kérdéseket az
előterjesztőnek az országos iroda zsinati adminisztrációért
felelős osztályán keresztül, írásban, elektronikus úton, a
feltöltéstől számított 10 napig lehet feltenni. Az előterjesztő
a választ úgy adja meg, hogy az minden zsinati tag számára
elérhető legyen. Amennyiben a kérdező, illetve
észrevételező nem fogadja el az előterjesztő válaszát, a
zsinat ülésszakán szóban is kérdéssel, észrevétellel élhet.
(3) A jelentést a zsinat ülésszakán az előterjesztő röviden
ismerteti, és amennyiben azt kiegészíteni kívánja, a
kiegészítést előadja. Amennyiben szóbeli kérdés vagy
észrevétel érkezik, azokra válaszát megadja.
(4) A zsinat elnökei, a püspök-elnök és az országos
felügyelő
jelentését
az
országos
iroda
zsinati
adminisztrációért felelős osztálya címére kell megküldeni
úgy, hogy azokat az ülésszak előtt 10 nappal a zsinat
elektronikus tárhelyére fel lehessen tölteni. A jelentést az
előterjesztő a zsinat plenáris ülésén részletesen ismerteti, és
válaszol a felmerülő kérdésekre.
(5) A jelentés elfogadásáról a zsinat határozattal dönt.
NEGYEDIK RÉSZ
A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE
61. §
(1) Megalakulása után a bizottság meghatározza
ülésezésének rendjét.
(2) A zsinati ülésszakok között a bizottság szükség szerint
ülésezik.
(3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi
javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban -
kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével - hívja
18
Beiktatta a 4/2018. (V. 25.) zsinati határozat. Hatályos: 2018. július 1-től.
9
össze.
A bizottsági ülés nyilvánossága
62. §
(1) A bizottságok ülései nem nyilvánosak.
(2) Az állandó bizottságok munkatervére javaslatot a
bizottság elnöke tesz, melyet a bizottsági tagokkal való
egyeztetés után a bizottság szótöbbséggel fogad el.
(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi
ponthoz
módosító javaslatot (kapcsolódó módosító
javaslatot) benyújtó zsinati tag tanácskozási joggal vehet
részt.
Határozatképesség, tanácskozóképesség
63. §
(1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági
tagok több mint felének jelenléte szükséges.
(2) Ha a bizottság határozatképtelen, a következő bizottsági
ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében a
bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes. Határozatképtelenség miatt megismételt
bizottsági ülést 3 napon belül csak akkor lehet tartani, ha a
megismételt ülésen az összes bizottsági tag legalább fele
jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz.
A bizottsági ülésre meghívottak
64. §
(1) A napirendi pont előterjesztője, a zsinat lelkészi
és nemlelkészi elnöke, az országos ügyész és az országos
iroda zsinati adminisztrációért felelős osztályának vezetője
a bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást
kap az ülésre.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek
tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a
napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a
helyettesítésére jogosult személy is képviselheti.
65. §
A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy
nyilatkozattervezethez módosító (kapcsolódó módosító)
javaslatot benyújtó zsinati tagot a bizottsági ülésről
értesíteni kell, lehetőleg egy héttel korábban. A javaslat az
értesített zsinati tag távollétében is elbírálható.
A szakértők
66. §
A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt
hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
Szakértő meghívására - a szakértő személyének
megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek
javaslatot, melyről a bizottság dönt.
A bizottsági ülés vezetése
67. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő,
hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat,
gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja
a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az
ülésről készült emlékeztetőt.
(3) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az
általa kijelölt bizottsági tag helyettesíti. Az elnököt
helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az
elnökével azonosak.
A napirend megállapítása
68. §
(1) A bizottság az ülésének napirendjét - a
bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban
eljuttatott javaslata alapján - a bizottsági ülés megnyitása
után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság
bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat
el az elnökhöz, amelyet az elnök köteles a bizottsági ülést
megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttatni.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja,
de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelenlevő
tagjainak több mint kétharmada egyetért.
A bizottsági előkészítés
69. §
(1) A bizottság először feldolgozza a beküldött
javaslatokat
és
elemzi
a
korábbi
szabályozást.
Megfogalmazza a szabályozás alapelveit és mérlegeli
ezeknek a zsinat által eldöntendő elemeit.
(2) A bizottság a számára kiadott javaslatot a plenáris ülésre
előkészíti és kijelöli az előterjesztőt.
(3) A törvényjavaslat vagy más előterjesztés kidolgozása
során a bizottság a beérkezett javaslatokat
a) vagy beépíti saját szövegjavaslatába (az ún.
főszövegbe),
b) vagy számára elfogadható szövegváltozatként
szerepelteti,
c) vagy elveti, de az előterjesztett szövegben –
álláspontjával együtt – közzéteszi.
(4) Az összes felmerülő kérdésben ki kell alakítani a
bizottság álláspontját.
(5) A bizottságnak arra kell törekednie, hogy a
törvényjavaslat
vagy
előterjesztés
megfeleljen
a
szabályozás céljának.
(6)
Törvényjavaslat
elkészítésénél
a
bizottságnak
figyelembe kell vennie a jogszabály szövegezés általános
követelményeit, továbbá ügyelnie kell arra, hogy az
összhangban legyen az egyházi és állami törvényekkel.
A bizottságok jelentése
70. §
(1)
19
A
bizottságok elnökei minden zsinati
ülésszakon röviden beszámolnak az előző ülésszak óta
végzett munkáról és a bizottságra bízott törvények és
feladatok készültségi állapotáról.
(2) Az ülésszak napirendjére tűzött előterjesztések
kidolgozásáról külön beszámolni nem kell.
(3) Azt az indítványt, amely nem tárgyalás alatt lévő
előterjesztéshez érkezett, és amelyet a bizottság tárgyalás
után elutasított, ki kell küldeni a zsinat tagjainak.
(4) Ha bármelyik zsinati tag javasolja, hogy a zsinat a
bizottság véleménye ellenére foglalkozzon az indítvánnyal,
akkor erről a bizottság beszámolójának meghallgatása után
a zsinat vita nélkül dönt. Amennyiben a zsinat az indítvány
érdemi megtárgyalása mellett foglal állást, akkor ezzel a
döntésével egyúttal megbízza a bizottságot az indítvány
plenáris ülésen való előterjesztésének kidolgozásával.
A szavazás
71. §
(1) A bizottság a határozatait a jelenlevő tagjai
több mint felének egyetértő szavazatával hozza.
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.
(3) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai
bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő.
Az ilyen kisebbségi véleményt a zsinat ülésén, a bizottság
többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi
álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül
választott előadó ismerteti.
Az emlékeztető
72. §
A bizottsági ülésről emlékeztető készül, amelyet az
elnök hitelesít.
19
Módosította a 26/2022. (XI. 26.) zsinati határozat. Hatályos: 2022.
november 26-tól.
10
Több bizottság közös eljárása
73. §
(1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen
bizottságok együttes ülést is tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön
kell megtartani.
(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot
alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és
a
kisebbségi vélemény előterjesztésénél e fejezet
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
ÖTÖDIK RÉSZ
TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS
74. §
(1) Az egyházi jogszabályokról szóló 2005. évi VI.
törvény 5. §-ban előírt feladatok előkészítésére a zsinat
elnökei három tagú bizottságot jelölnek ki, illetve kérnek
fel. A bizottság szakvéleményt készít.
(2) A bizottság egy tagjának jogi végzettséggel kell
rendelkeznie és egy tagját a törvényelőkészítő bizottság
tagjaiból kell kijelölni.
(3) A szakvéleményt a bizottság 30 napon belül elkészíti, és
azt az országos iroda zsinati adminisztrációért felelős
osztálya a zsinati tagoknak a legközelebbi plenáris ülés
meghívójával együtt kiküldi.
(4) A zsinati tagok a szakvéleményt legkésőbb a plenáris
ülés kezdetéig véleményezhetik. Ezeket a véleményeket az
országos iroda zsinati adminisztrációért felelős osztálya
minden zsinati tagnak eljuttatja.
(5) A zsinat a szabályrendelet törvényességéről a bizottság
szakvéleménye és a zsinati tagok véleményei alapján a
plenáris ülésen vita nélkül határoz.
(6) A határozatot a levezető elnök és a bizottság elnökének
aláírásával az országos iroda zsinati adminisztrációért
felelős osztálya megküldi az érintetteknek.
HATODIK RÉSZ
AZ ÜGYRENDDEL KAPCSOLATOS ESETI
DÖNTÉSEK
75. §
(1) Ha az ülést vezető elnök azt tapasztalja, hogy
az ügyrend valamely esetre nézve rendelkezést nem
tartalmaz, vagy az a meglévő formában a zsinat működését
hátráltatja, javaslatot tehet a zsinatnak, hogy a felmerült
kérdésben milyen eljárást kövessen. A zsinati tagok
egyötöde is tehet erre vonatkozó javaslatot.
(2) A zsinat az ügyrendi bizottság állásfoglalása után a
jelenlévő tagok háromnegyedének „igen” szavazatával dönt
a javaslatról.
(3) A zsinat a jelenlévő tagok háromnegyedének „igen”
szavazatával dönthet úgy, hogy az ügyrend egyes
rendelkezéseit az adott kérdés tárgyalásánál nem
alkalmazza. Ebben az esetben pontosan meg kell jelölni,
mely rendelkezésektől tér el, és milyen eljárást alkalmaz.
HETEDIK RÉSZ
A ZSINAT ÜGYVITELE
Zsinati napló és jegyzőkönyv
76. §
(1) A zsinati napló és jegyzőkönyv készítésével,
hitelesítésével,
valamint
kiküldésével
kapcsolatos
rendelkezéseket az Igtv. 122. §-a szabályozza.
(2) A
zsinati
napló a zsinat teljes anyagának,
indítványainak,
beszédeinek
írásban
rögzített
dokumentuma, mely a hangfelvétel alapján készül.
Elkészítéséért és őrzéséért az országos iroda zsinati
adminisztrációért felelős osztálya, hitelesítéséért a jegyzők
a felelősek.
(3) Saját költségére bármely zsinati tag és egyházi jogi
személy kérheti a zsinati napló vagy annak egy része
másolatát.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az ülések helyét, idejét, napirendjét, a levezető elnök
személyét és a jelenlétről szóló jelentést;
b) a szavazásra bocsátott kérdést és a szavazás
eredményét;
c) a határozat pontos szövegét;
d) a felszólaló nevét;
e) a felszólaló által rögzíteni kívánt nyilatkozatot.
(5) A jegyzőkönyv mellékleteként meg kell őrizni az írásos
előterjesztéseket.
Ügykezelés és a zsinati tagok nyilvántartása
77. §
A zsinattal kapcsolatos adminisztráció intézéséről
az Igtv. 111.§-a rendelkezik.
78. §
(1) A zsinat ügykezelése az országos iroda zsinati
adminisztrációért felelős osztályán történik. A zsinat és a
zsinati tanács levelezési címe az országos iroda zsinati
adminisztrációért felelős osztálya címe.
(2) Az országos iroda zsinati adminisztrációért felelős
osztálya személyzete a jegyzőkkel együttműködve rendben
tartja a zsinat irattárát, és gondoskodik az iratok
sokszorosításáról, betekinthetőségéről és megőrzéséről.
(3) Az országos iroda zsinati adminisztrációért felelős
osztálya nyilvántartja a zsinat tagjait, azok elérhetőségeit,
tisztségét és zsinati üléseken való igazolatlan hiányzását.
(4) Az országos iroda zsinati adminisztrációért felelős
osztálya a zsinat egész tartama alatt ügyel az egyes választó
testületek zsinati képviseletére.
Tömegtájékoztatás
79. §
(1) A zsinat az egyházi sajtón keresztül az egyház
tagjait rendszeresen és hitelesen tájékoztatja.
(2) A zsinat sajtófelelőst választhat.
(3) A zsinat elnöksége az egyes ülésszakokról kommünikét
adhat ki.
NYOLCADIK RÉSZ
ZÁRÓÜLÉS
80. §
(1) A zsinat munkáját ünnepélyes záróülésen fejezi
be.
(2) Az ülésen elfogadásra kerül az előző ülésszak
jegyzőkönyve.
(3) A zsinat elnökeinek értékelése után a zsinat – ajánlás
formájában – összefoglalhatja a következő zsinat számára a
megoldatlan feladatokat, amely a következő zsinat számára
nem kötelező érvényű.
(4) A zsinat záró istentisztelettel fejezi be munkáját, melyen
az igehirdetési szolgálatot az elnök-püspök végzi.
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11
81. §
(1) Jelen ügyrend elfogadása napjától számított 30.
napon lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyarországi
Evangélikus Egyház Zsinatának Ügyrendjéről szóló,
többször módosított 1/2006. (X. 26.) zsinati határozat.
Budapest, 2022. november 26.