3/2008. (VII. 3.) ORSZÁGOS SZABÁLYRENDELET
AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSÉRŐL
A Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: egyház) országos presbitériuma az egyházi jog-
szabályokról szóló 2005. évi VI. törvény 4.§ (1) bekezdése alapján – utalva az egyház szervezetéről és
igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény (a továbbiakban: törvény) 138. § (2) bekezdésére - az országos
egyház (a továbbiakban: egyház) munkaági bizottságainak működéséről a következő szabályrendeletet
alkotja:
1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház országos munkaági bizottságairól (a továbbiakban: bizott-
ság) az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 136-139. §-a rendelkezik.
2. § A zsinat, az országos elnökség és presbitérium munkáját segítő, döntés-előkészítő bizottságok fel-
adat- és hatáskörébe tartozó érintő döntést – utalva a törvény 125. § (1) bekezdésére és a 130.§ (6) bekez-
désére - csak az illetékes bizottság(ok) a testületi döntést megelőző határozata alapján hozhat.
I. fejezet
A bizottságok feladat- és hatásköre
3. § Az országos egyház (a továbbiakban: egyház) munkaágaiban az alábbi bizottságok -– a munka-
ágakban folyó tevékenység figyelemmel kísérése mellett - az egyház törvényeiben meghatározottakon túl,
a következő szakmai feladatokat látják el:
(1) A diakóniai bizottság:
a) kezdeményezi a diakóniai szolgálat megalapozását jelentő elméleti teológia munkát, ajánlásokat fo-
galmaz meg, és segíti az Evangélikus Hittudományi Egyetem keretében folyó diakóniát és felnőttkép-
zést érintő képzések és gyakorlatok szervezését és szakmai ellenőrzését, szakmai felügyelet gyakorol
és az egyház szervezetén belül végzett diakóniai szolgálat felett;
b) figyelemmel kíséri a szociális-politikai tendenciákat, jogszabályi változásokat, értékeli azokat, majd
javaslatokat fogalmaz meg a fenntartók és intézmények felé;
c) véleményezi és javaslatot tesz diakóniai intézmény alapítására, új szolgáltatások indítására és meg-
lévők átszervezésére, szükség esetén intézmények megszüntetésére, valamint – utalva az egyház in-
tézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 4. § (2) bekezdésére - jóváhagyja diakóniai intézmény ala-
pítását és az alapító okiratok módosítását;
d) a diakóniai osztály előzetes kontrollja alapján véleményezi az egyház diakóniai intézményeinek
éves szakmai beszámolóját;
e) ellátja a törvényben meghatározott feladatát az intézményvezetők és intézményi lelkészek megvá-
lasztása során, illetve közreműködik a teljesítményértékelés folyamatában;
f) javaslatot tesz az országos presbitériumnak az egyházi kiegészítő normatíva, a felújítási-, és beruhá-
zási támogatás elosztására, költségvetések kiegészítésére, a diakóniai tartalékalap képzésének mértéké-
re és felhasználására, továbbá közreműködik az intézményeket érintő fenntartói pályázatok kiírásában,
elbírálásában;
g) javaslatot tesz díjak alapítására és dönt azok odaítéléséről;
h) diakóniai tárgyú képzéseket kezdeményez, és ösztöndíjakról dönt;
i) részt vesz az egyház diakóniai stratégiájának a kidolgozásában;
j) javaslatot tesz a diakóniai szolgálatot érintő törvények és szabályrendeletek meghozatalára, szükség
esetén módosítására;
k) kapcsolatot tart más egyházak és egyéb szervezetek diakóniai szolgálataival;
l) együttműködik az országos irodában működő diakóniai osztállyal;
m) az evangélikus diakóniai intézmények működésében szerzett tapasztalatokra alapozva, javaslatokat
fogalmaz meg a szociálpolitika terén illetékes állami szervek felé.
(2) Az egyházzenei bizottság:
a) szervezi az egyház zenei életét;
b) zenei-szakmai felügyeletet gyakorol a kántorképzés, lelkészképzés és egyházközségi kórusok felett;
c) tervezi és előkészíti a jelentősebb egyházi események zenei programját;
d) figyelemmel kíséri – az egyházmegyei előadók segítségével – az orgonák állapotát és kezdeményezi
a szükséges intézkedések megtételét;
e) megválasztja a kántorképesítő bizottság tagjait;
f) előkészíti és felügyeli a rádió - és televízió egyházi műsorainak zenei anyagát a sajtóbizottsággal
együttműködve;
g) javaslatot tesz a kiemelkedő zenei rendezvények költségvetési támogatására, állami- és magántámo-
gatások szétosztására, valamint ösztöndíj lehetőségek meghirdetését kezdeményezi;
h) javaslatot tesz új egyházzenei kiadványok megjelentetésére és szakmailag előkészíti azt;
i) a költségvetésben biztosított kereteken belül pályázatot ír ki az egyházzenei élet segítésére és az or-
gonák szükségszerű karbantartási és javítási költségek támogatására és a beérkezett pályázatokat elbí-
rálja és nyilvánosságra hozza;
j) pályázatot ír ki új egyházi zeneművek írására, az elbírálásáról gondoskodik;
k) javaslatot tesz az egyházzenei szolgálatot érintő törvények és szabályrendeletek meghozatalára,
szükség esetén módosítására;
l) kapcsolatot tart más egyházak zenei bizottságával (közös rendezvények, kiadások);
m) szakmailag illetékes bizottságként véleményezi és – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005.
évi VIII. törvény 4. § (2) bekezdésére - jóváhagyja az egyházban létrehozandó egyházzenei intézmény
alapítását, az alapító okiratok módosítását, továbbá ellátja a törvényben meghatározott feladatát az in-
tézményvezetők megválasztása során.
(3) Az evangélizációs és missziói bizottság:
a) javaslatot tesz az egyház evangélizációs és missziói munkája súlypontjainak meghatározására;
b) javaslatot tesz missziói munkaágak indítására, munkatársak alkalmazására;
c) előkészíti, koordinálja és értékeli az egyházkerületi és országos evangélizációs és missziói alkalma-
kat;
d) konzultációkat szervez az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelősök, valamint a missziói
munkaágak és szervezetek vezetői részére;
e) a költségvetésben biztosított kereteken belül évenként kiírja, elbírálja és értékeli a missziói pályáza-
tokat;
f) javaslatot tesz az evangélizációs és missziói szolgálatot érintő törvények és szabályrendeletek meg-
hozatalára, módosítására;
g) szakmai felügyeletet gyakorol - együttműködve az országos iroda illetékes misszió munkaágával - a
női-, bel- és külmissziói, valamint cigány- és egyéb missziói munka felett, felügyeli munkatervüket;
h) segíti a missziói munkaágakat a különböző egyházi alkalmakon és rendezvényeken;
i) szakmailag illetékes bizottságként véleményezi és – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi
VIII. törvény 4. § (2) bekezdésére - jóváhagyja az egyházban létrehozandó missziói intézmény alapítá-
sát, az alapító okiratok módosítását, továbbá ellátja a törvényben meghatározott feladatát az intéz-
ményvezetők megválasztása során.
(4) Az építési- és ingatlanügyi bizottság:
a) szakmai felügyeletet gyakorol és javaslataival segíti az egyház építési, épület fenntartási munkáját;
b) az egyház és az egyház fenntartásában működő intézmények építési, ingatlanfejlesztési terveit vé-
leményezi;
c) felkérés esetén elnöke vagy az általa felkért bizottsági tag részt vesz az országos egyház nagyobb
építési-felújítási munkáinak döntés előkészítésében, ezen ügyekben érdekeltnek kell tekinteni, és az in-
tézkedésekről tájékoztatni kell;
d) közreműködik az építési beruházások rendjéről szóló 1/2007.(VII. 17.) országos szabályrendeletben
meghatározott támogatások megítélése előkészítésében, így különösen is ellenőrzi a beküldött anyago-
kat, tervbírálatot végez, az országos iroda építési osztálya közreműködésével szakmai előterjesztést
készít;
e) a bizottság egyházkerületi küldött tagjai segítik egyházkerületük elnökségét a feladatok rangsorolá-
sában, és a helyszín-bejárásokban.
(5) A gazdasági bizottság:
a) szakmai felügyeletet gyakorol az egyház gazdálkodása felett, közreműködik gazdasági döntések
előkészítésében;
b) javaslatot tesz országos egyházi szervezet kezelésében lévő pénzeszközök elosztásának elveire és
módjára;
c) véleményezi és állást foglal az egyház és az egyházmegyék, illetve az egyház által fenntartott in-
tézmények költségvetéséről, zárszámadásáról és zárómérlegéről, valamint – utalva az egyház intézmé-
nyeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 4. § (2) bekezdésére – jóváhagyja az alapító okiratok módosítá-
sát;
d) gazdasági szempontból véleményezi a központi támogatással megvalósuló beruházások és nagyobb
értékű felújítási munkák megvalósítását;
e) javaslatot tesz az országos tisztségviselők díjazásának, valamint az egyház alkalmazásában állók bé-
rezésének elveire, módjára és kereteire;
f) tájékoztatást és iránymutatást ad bármely munkaágat érintő országos szintű gazdasági, gazdálkodási
kérdésben.
(6) A gyűjteményi tanács:
a) szakmailag felügyeli az evangélikus egyházi gyűjtemények hálózatát és az országos gyűjtemények
munkaági szakmai felügyeleti munkáját;
b) jóváhagyja valamennyi egyházi szakgyűjtemény(ek) éves beszámolóját(it), és az(ok) alapján az or-
szágos gyűjteményi munkáról a zsinatnak beszámol;
c) javaslatot tesz az országos gyűjtemények (könyvtár, levéltár és múzeum) intézményi igazgatói vá-
lasztásakor;
d) az egyházi költségvetés keretei között megtárgyalja és jóváhagyja az országos egyházi gyűjteményi
beszámolóját és költségvetést;
e) az egyházi költségvetés keretei között megtárgyalja és felügyeli a kiemelt, nem országos egyházi
szakgyűjtemények országos gyűjteményi keretből adott támogatását;
f) pályázatot ír ki az egyház költségvetési keretei között a vidéki szakgyűjtemények és az egyházköz-
ségi gyűjtemények működési és állagmegóvási munkájának a támogatására; elbírálja a beérkezett pá-
lyázatokat;
g) felügyeli az egyházmegyei gyűjteményi megbízottak munkáját és az általuk vezetett nyilvántartást a
könyvtári, levéltári és múzeumi anyagról;
h) támogatja az országos gyűjteményi ágazatok által végzett felmérő munkát;
i) őrzi egy példányban, fokozott biztonsági előírásokat betartva, az egyházközségi gyűjtemények fel-
mérésének iratanyagát;
j) vita esetén jóváhagyja egyes gyűjteményi anyagok besorolását, kölcsönzési kérelmeket, kutatói en-
gedélyek megadását és megvonását;
k) kezdeményezi különleges értéket képviselő gyűjteményi tárgyak (könyvtári vagy levéltári anyag,
kegytárgyak) védetté nyilvánítását, támogatja a védett gyűjteményi anyag érdekében folytatott állo-
mányvédelmi intézkedéseket (pl. restaurálás), valamint jóváhagyja a biztonságos és szakszerű őrzés
érdekében – az egyházi szervezet tulajdonjogának tiszteletben tartása mellett – a gyűjteményi anyag
biztos helyre való elszállítását és őrzését;
l) javaslatot tesz különösen jelentős egyházi gyűjtemények kiemelt egyházi gyűjteménnyé (könyvtár,
levéltár, múzeum) minősítésének kezdeményezésére;
m) kezdeményezi – a fenntartó egyházi szervezettel egyetértésben – a kiemelt egyházi gyűjtemény ál-
lamilag nyilvántartott szakgyűjteménnyé nyilvánítását;
n) a Gyűjteményi Tanács elnöke vezeti és őrzi a Gyűjteményi Tanács iratanyagát.
(7) A nevelési-oktatási bizottság:
a) a köznevelési intézmények felett szakmai felügyeletet gyakorol;
b) figyelemmel kíséri a köznevelési-politikai tendenciákat, jogszabályi változásokat, értékeli azokat,
majd javaslatokat fogalmaz meg a fenntartók és az intézmények felé;
c) együttműködik az országos irodában működő nevelési és oktatási osztállyal, továbbá a fenntartót
érintő jogszabályi változásokról döntés-előkészítő javaslatot készít az országos presbitériumnak, elő-
készíti és javasolja zsinati döntések meghozatalát, valamint figyelemmel kíséri az országos elnökség,
az országos presbitérium és a zsinat oktatási intézményeket érintő határozatainak végrehajtását;
d) véleményezi és javaslatot tesz köznevelési intézmény alapítására, meglévők átszervezésére, szükség
esetén megszüntetésére, valamint – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 4. §
(2) bekezdésére - jóváhagyja köznevelési intézmény alapítását és az alapító okiratok módosítását;
e) a nevelési- és oktatási osztály előterjesztése alapján figyelemmel kíséri az oktatási intézmények tár-
gyi és személyi feltételeit;
f) ellátja a törvényben meghatározott feladatát az intézményvezetők és intézményi lelkészek megvá-
lasztása során, illetve közreműködik a teljesítményértékelés folyamatában;
g) a nevelési- és oktatási osztály előterjesztése alapján figyelemmel kíséri az oktatási intézményekben
folyó takarékos gazdálkodást, korrekció esetén javaslatot tesz az országos presbitériumnak,
h) javaslatot tesz az országos presbitériumnak az egyházi kiegészítő normatíva, a felújítási-, és beruhá-
zási támogatás elosztására, költségvetések kiegészítésére, az oktatási tartalékalap képzésének mértéké-
re és felhasználására;
i) közreműködik az intézményeket érintő fenntartói pályázatok kiírásában, elbírálásában,
j) sajátos eszközeivel segíti az intézményekben folyó szakmai munkát, több intézményt érintő tanul-
mányi-, kulturális-, hitéleti- és sportversenyeket,
n) javaslatot tesz kiemelkedő közoktatási feladatellátásban megnyilvánuló teljesítmények elismerésére.
(8) A sajtóbizottság:
a) figyelemmel kíséri az egyház médiamunkáját;
b) javaslatot tesz az egyházi nyomtatott és elektronikus sajtóval, valamint az internet munkával kap-
csolatos intézkedések megtételére, illetve a költségvetésben biztosított kereteken belül döntéseket hoz;
c) megtárgyalja a Luther Kiadó, az Evangélikus Rádiómisszió, a Zákeus Média Centrum éves beszá-
molóit. A bizottság más evangélikus szerkesztőségektől és médiaműhelyektől is kérhet beszámolót;
d) megválasztja az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor és a Credo Evangélikus Műhely szerkesztőjét, il-
letve főszerkesztőjét valamint a szerkesztőbizottság tagjait, valamint megbízza az evangélikus rádió és
televízió műsorok szerkesztőit;
e) szakértői testület nyomán javaslatot tesz a Luther Kiadó igazgatójának személyére;
f) előkészíti és felügyeli a rádió - és televízió egyházi műsorait az egyházzenei bizottsággal együttmű-
ködve;
g) szükség szerint ad hoc bizottságot választhat az evangélikus rádió – és televízió műsorok értékelésé-
re;
h) szakmailag illetékes bizottságként véleményezi és – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005.
évi VIII. törvény 4. § (2) bekezdésére - jóváhagyja az egyházban létrehozandó tömegkommunikációs
intézmény alapítását, az alapító okiratok módosítását..
(9) A gyermek- és ifjúsági bizottság:
a) részt vesz az egyház gyermek- és ifjúsági stratégiájának kidolgozásában;
b) javaslatot tesz a gyermek és ifjúsági munka országos szintű súlypontjainak meghatározására;
c) elősegíti a jelentősebb gyermek- és ifjúsági- programok megvalósulását, továbbá javaslatot tesz az
ifjúsági vezetőképzésre, segíti az ifjúsági vezetők konferenciáinak megvalósulását;
d) javaslatot tesz új gyermek- és ifjúsági kiadványok megjelentetésére, illetve szakmailag előkészíti
azokat;
e) figyelemmel kíséri az egyház ifjúsági szinten zajló médiamunkáját – szükség esetén - a sajtóbizott-
sággal együttműködve;
f) figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúsági osztály személyi és tárgyi feltételeit;
g) a költségvetésben biztosított kereteken belül pályázatot ír ki az egyházban folyó gyermek és ifjúsági
élet segítésére, támogatására, a beérkezett pályázatokat elbírálja és nyilvánosságra hozza;
h) javaslatot tesz a gyermek- és ifjúsági szolgálatot érintő törvények és szabályrendeletek meghozata-
lára, szükség esetén módosítására;
i) együttműködik az országos irodában működő gyermek- és ifjúsági osztállyal, valamint a gyermek-
és ifjúsági munkát érintően kapcsolatot tart a többi munkaági bizottsággal;
h) kapcsolatot tart más egyházak és egyéb szervezetek gyermek- és ifjúsági szolgálataival.
(10) Az (1)-(9) bekezdésekben írt feladatok ellátásához szükséges részletes szabályokat a bizottságok ál-
tal feladat és hatáskörükben elfogadott, az országos presbitérium által jóváhagyott bizottsági ügyrend
szabályozza.
II. fejezet
A bizottságok tagjai
4. § (1) A bizottságok tagjairól a törvény 139. § rendelkezik. Amennyiben a bizottság szavazati jogú
tagja esetén, a megválasztását követően az országos munkaági bizottságok tagjainak megválasztásáról
szóló 2/2012. (VI. 28.) országos szabályrendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség
áll fenn, akkor az országos presbitérium határozatában dönt az érintett bizottsági tagságáról.
(2) A bizottsági elnök akadályoztatása esetén a bizottsági elnökhelyettes jár el, akit a bizottság tagjai egy-
szerű szavazással választanak meg.
(3) A bizottság jegyzőkönyvvezetőjét a bizottság tagjai egyszerű szavazással választják meg.
5. § (1) A bizottságok elnökeinek feladata:
a) a bizottság munkájának irányítása, összehangolása,
b) a bizottsági ülések összehívása, technikai előkészítése és lebonyolítása az országos iroda illetékes
osztálya, ennek hiányában a testületi iroda útján,
c) a bizottsági ülések napirendjének meghatározása, a megtárgyalandó ügyek előkészítése,
d) a bizottsági ülések levezetése,
e) kapcsolattartás az országos egyház testületeivel és tisztségviselőivel, valamint az országos iroda ille-
tékes osztályaival.
(2) A bizottságok jegyzőkönyvvezetőjének feladata:
a) a bizottsági események dokumentálása,
b) a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek, illetve emlékeztetőinek elkészítése,
c) bizottsági határozatok megszerkesztése.
III. fejezet
A bizottságok ülései
6. § (1) Az országos bizottság minden év elején, első ülésén éves munkatervet fogad el, és ezzel egyide-
jűleg meghatározza az évi legalább két rendes ülés időpontját.
(2) Az országos bizottság szükséghez képest – a rendes ülésre vonatkozó szabályok megtartásával - bár-
mikor összehívható.(rendkívüli ülés) Rendkívüli ülést kell összehívni zsinat és országos presbitérium, il-
letve az országos elnökség összehívásakor - annak napirendje szerinti - érintett bizottság esetében.
(3) A bizottsági tagok legalább felének azonos napirendi téma megjelölésével kezdeményezett írásbeli
indítványára legkésőbb 8 napon belül rendkívüli, illetve a bizottság elnökének kezdeményezésre jelen
szabályrendelet 13. § szerinti távolléti ülést kell összehívni.
(4) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, melynek összehívására, határozatképességének megállapí-
tására, a tanácskozása és szavazása rendjére az e szabályrendeletben meghatározott általános szabályokat
kell alkalmazni.
(5) Az elnök elrendelheti a rendes és rendkívüli ülés megtartását személyes részvétel helyett elektronikus
hírközlő eszközök igénybevételével (távolléti ülés). A (3) bekezdésben meghatározottak kezdeményezésére
a rendes, illetve rendkívüli ülést távolléti ülésként kell elrendelni és megtartani. A távolléti ülés meghívó-
ját, napirendjét és az írásos előterjesztéseket az ülést megelőző legalább 24 órával korábban kell közzé-
tenni. A távolléti ülés döntéshozatali rendje megegyezik a rendes ülés határozathozatali rendjével. A tá-
volléti ülés érdemi nyilatkozatait és a meghozott határozatokat dokumentálhatóan alkalmas módon rögzí-
teni kell azzal, hogy a távolléti ülésre a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
7. § A bizottsági ülések nem nyilvánosak, azon kizárólag a bizottság tagjai, a 2005. évi IV. törvény 139.
§ (1) bekezdésében megjelölt tanácskozási jogú személyek, illetőleg az elnök által meghívottak lehetnek
jelen.
8.§ (1) Az országos bizottságot az elnök – jelen szabályzat 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatáro-
zott rend szerinti, az ülést megelőző legalább 5 nappal - meghívóban, az időpont és napirend közlésével,
valamint az előterjesztések megküldésével hívja össze.
(2) A bizottsági tag legkésőbb az ülést megelőző 2 nappal köteles kimentését igazolható módon és formá-
ban bejelenteni, e határidő elmulasztása kimentés nélküli távolmaradásnak minősül.
(3) Azt az országos bizottsági tagot, aki a bizottság 3 üléséről kimentés nélkül távol marad, tagságáról
lemondottnak kell tekinteni, erről őt és a küldő testületet írásban értesíteni kell.
9. § (1) Az országos bizottság ülésének napirendjét elsősorban az előző ülés végén meghozott napirend-
re vonatkozó határozat, valamint a benyújtott írásos előterjesztések, valamint az országos egyház testüle-
tei megkeresés alapján állítja össze az elnök. A napirend összeállítása során meg kell jelölni azokat az elő-
terjesztéseket is, amelyeket az elnök nem javasolt tárgyalandó napirendi pontként.
(2) Napirendi pontra vonatkozó előterjesztés benyújtására bármely bizottsági tag jogosult. Az előterjesz-
téseket legkésőbb az ülést megelőző 8. napig, rendkívüli ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 3. napig
kell az elnökhöz eljuttatni, aki szükség esetén az illetékes országos irodai osztály közreműködését, tájé-
koztatását és előterjesztés kiegészítését is kérheti.
(3) Amennyiben bármely bizottsági tag legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig - a meghívóban
szereplőkön túlmenően - szóban indítványozza valamely kérdés napirendre tűzését, annak napirendre vé-
teléhez a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
10. § (1) Az országos bizottság akkor határozatképes, ha szabályszerűen hívták össze és a bizottsági ta-
gok több mint a fele jelen van. A jelenlétet jelenléti ívvel kell dokumentálni.
(2) A határozatképtelen ülés tárgyalhat, de döntéseit az országos egyház testületei nem kötelesek figye-
lembe venni.
11. § (1) Az országos bizottság üléseit elnök vezeti.
(2) A bizottsági ülés egyes napirendi pontjainak vitája az adott napirendi pontra vonatkozó előterjesztés,
valamint az ahhoz kapcsolódó hozzászólások alapján folyik.
12. § (1) A vita lezárását követően a bizottság határozatot hoz. A határozatok meghozatalára szavazás út-
ján kerülhet sor.
(2) Szavazáskor a kérdést az elnök úgy teszi fel, hogy arra egyértelmű „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tar-
tózkodom”-mal lehessen válaszolni.
(3) Titkos vagy név szerinti szavazást kell tartani, amennyiben legalább 2 tag javasolja.
(4) A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot
adott le. A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az érvényes szavazatok több mint fele egyetértő.
(5) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal
kell ellátni. Jelölése a következőképpen történik: „Az ……….. országos bizottság .../(év), (hó, nap) hatá-
rozata”.
(7) Az országos bizottság megszövegezett határozatát, kiküldését megelőzően – annak tartalmi megegye-
zőségére vonatkozatóan - az elnök hagyja jóvá. Amennyiben a határozat kézhezvételét követő 3 napon
belül nem nyilatkozik, akkor jóváhagyását megadottnak kell tekintetni, és intézkedni kell a határozatok 5
munkanapon belüli kiküldéséről.
(8) Az országos bizottság határozatát – az elnök jóváhagyását követően – az országos iroda illetékes osz-
tálya küldi meg az érintetteknek.
13. § (1) Rendkívüli és sürgős esetben, amennyiben a következő ülésig beálló késedelem az egyház szá-
mára hátrányos következményekkel járna az elnök ülés tartása nélkül, e-mail igénybevételével távolléti
szavazást rendelhet el.
(2) A távolléti szavazás során írásos előterjesztés kiküldésére sincs szükség, amennyiben egy már megtár-
gyalt napirend ügyében kér utólagos döntést az elnök, vagy különösebb megfontolást és előkészítést, illet-
ve tárgyalást nem igénylő aktuális határozat meghozatalára van szükség.
(3) Az e-mailes szavazatok leadására legalább 2 munkanapot kell biztosítani. A szavazatot le nem adók
úgy minősülnek, mint akik tartózkodnak.
(4) Távolléti szavazás esetén a bizottság tagjainak a határozatról a javaslat eredeti tartalma szerint kell
dönteniük, vita lefolytatásának, a határozat kiegészítésének vagy módosításának nincs helye.
(5) Távolléti szavazás esetén az utolsó szavazat beérkezésével a határozatot meghozottnak kell tekinteni.
A szavazás eredményéről az elnök legkésőbb 3 napon belül értesíti a bizottság tagjait.
14. § (1) A bizottság üléséről hangfelvétel útján jegyzőkönyv, illetve – a választásokról és a szavazásról
szóló 2005. évi VII. törvény 50. §-nak megfelelő tartalmú, különösen is az előterjesztett határozatokra
vonatkozó, a testületi iroda kijelölt munkatársa közreműködésével emlékeztető készül.
(2) Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a meghozott határozatok fontosabb információit, érdemi hozzá-
szólások személyét és hozzászólásuk tartalmát, a szavazás eredményét, valamint a meghozott határozato-
kat.
(3) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi:
a) az ülés meghívója, annak valamennyi mellékletével együtt,
b) a jelenléti ív,
c) a távolmaradásukat előzetesen írásban kimentő presbiterek ilyen tartalmú írásbeli bejelentése,
d) határozatok kivonatát, és
e) szavazólapok eredeti példánya.
(4) Amennyiben bármely bizottsági tag a jegyzőkönyv meghatározott napirendhez kapcsolódó részének
indokolt leírását kéri, az elnök jóváhagyását követően, 3 munkanapon belül kell elkészítenie a testületi
iroda kijelölt referensének. A kérelmet és a leírt tárgyalási anyagot el kell juttatni a bizottság tagjaihoz,
akik a soron következő bizottsági ülésig elektronikusan, illetve – a tag előterjesztése alapján - a soron kö-
vetkező ülésen közölhetik a meghozott határozatot illető kifogásaikat, melyről a bizottsági ülés határoz a
határozat módosításával egyidejűleg.
(5) Az emlékeztető és a jegyzőkönyv eredeti példányát az országos iroda irattárában kell elhelyezni, ahol
az elnök írásbeli engedélyével tekintheti meg bármely érdeklődő. Az engedélyt és ennek alapján a megte-
kintés tényét dokumentálni kell.
IV. fejezet
Egyéb rendelkezések
15. § (1) A bizottságok működésének az egyház törvényeiben és e szabályrendeletben nem szabályozott
kérdéseit a bizottságok ügyrendjükben szabályozzák.
(2) Amennyiben a bizottság ügyrendje sem tartalmaz rendelkezéseket, az adott ügy tárgyalása során meg-
hozott bizottsági határozat rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy e rendelkezések a további határo-
zatok meghozatala során nem irányadóak.
16. § A bizottság tagjainak, valamint a 7. §-ban írt meghívottnak a bizottsági ülésekkel kapcsolatos utazá-
si költségeit az egyház megtéríti.
V. fejezet
Záró rendelkezések
17. § (1) E szabályrendelet elfogadása napján lép hatályba.
(2) E szabályrendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az országos egyház bizottságainak
működéséről szóló 5/2001. (XI. 24.) országos szabályrendelet.
Budapest, 2020. 03. 26.
Elfelejtett jelszó?
orbiz szabályrendelet_20200323.pdf
—
PDF document,
364Kb
