7/2018. (XI. 8.) országos szabályrendelet a lelkészi életpályamodell részletes szabályairól

LÉM szabályrendelet módosítás_20200206.pdf — PDF document, 446Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

7/2018. (XI. 8.) országos szabályrendelet

a lelkészi életpályamodell részletes szabályairól

A Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: az
egyház) országos presbitériuma az egyházi jogszabályokról
szóló  2005  évi  VI.  törvény  4.  §  (3)  bekezdése  alapján  –
utalva  egyházi  szolgálat  külön  területeiről  szóló  2005.  évi
V.  törvény  17/A.  §  (6)  bekezdésre  –  a  lelkészi
életpályamodell  részletes  szabályait  az  alábbiak  szerint
állapítja meg:

I. fejezet

A szabályrendelet hatálya

1. § A lelkészi életpályamodell három fő részből áll:

a) a képzési és minősítési rendszer,
b) a jelzőrendszer és támogató szolgálat, és
c) az illetményrendszer.

2. § (1) A képzési és minősítési rendszer célja, hogy

a) összefogja azokat a továbbképzési formákat, amelyek
az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folytatott
képzésre építve biztosítják a lelkészek számára a
folyamatos

szakmai

megújulás

lehetőségét

és

kötelezettségét.

rendszer

működtetésének

tapasztalatai  visszajelzésként  szolgálnak az alapképzést
folytató egyházi felsőoktatási intézmény számára;
b)  meghatározza  azokat  a  képzési  formákat  és
kritériumokat,  amelyek  elvégzése,  teljesítése  feltétele
bizonyos speciális lelkészi munkakörök, tisztségek vagy
megbízatások betöltésének;
c)  biztosítsa  a  lelkészi  szolgálat  minőségbiztosításának
alapjait.

(2) A lelkészi életpályamodell képzési és minősítési
rendszere az alábbiakból áll:

a)  az  egyház  által  szervezett  valamennyi  lelkész
számára  kötelező  továbbképzések:  részvétel  a  lelkészi
munkaközösségek,  az  országos  lelkészkonferencia,  az
egyházkerületi

munkaévkezdő

lelkészkonferencia

munkájában és a Lelkészakadémia kurzusain;
b)  az  egyház  által  szervezett,  kötelező,  a  parókusi
alkalmassági vizsgához szükséges vezetőképzés;
c)  az  egyház  által  az  igazgató  lelkészek,  a  magasabb
egyházkormányzati szinten szolgáló lelkészek, valamint
az  intézményvezető  lelkészek  számára  szervezett,
kötelező,  a  vezetőképzésre  épülő  magasabb  szintű
vezetőképzés;
d)  kötelező  továbbképzések  meghatározása  a  speciális
lelkészi

szolgálati

feladatokhoz

(iskolalelkész,

kórházlelkész, börtönlelkész, tábori lelkész stb.);
e)
f) minősítési kollokvium.

3. §  (1) A jelzőrendszer és támogató szolgálat célja, hogy
támogassa  a  lelkészeket  életük  és  szolgálatuk  mindazon
területein,  amely  területeken  tapasztalható  elakadások
megnehezíthetik  a  hiteles  szolgálatot.  A  jelzőrendszer  és
támogató szolgálat részeit és vonatkozó rendelkezéseit jelen
szabályrendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(2)  Jelzőrendszerként  az  éves  kötelező  önértékelés  és
esperesi

konzultáció

szolgál,

mely

keretében

meghatározhatók  azok  az  igények  és  szükségletek,
amelyekhez  személyi  vagy  egyéb  segítségforrások
rendelhetők.
(3)  A  lelkészi  életpályamodell  jelzőrendszer  és  támogató

szolgálatának

rendszere

–

(2)

bekezdésben

meghatározottakon túlmenően – az alábbiakból áll:

a) a szakmai személyiség támogatása

aa)

ötévente

egyszer

részvétel

csoportos

szupervíziós folyamatban (kötelező);
ab) egyéb továbbképzések és támogatások
(önkéntes);
ac) sabbat idő (önkéntes)

b) a pszichés én fejlesztése

ba) az ordinációt, illetve a nem az Evangélikus
Hittudományi

Egyetemen

kiállított

teológiai

végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezők esetében
a lelkészképesítő vizsgát megelőző pszichológiai
állapotfelmérés (kötelező);
bb) professzionális segítő szakember igénybevétele
(önkéntes)

c) spirituális identitás ápolása

ca) kísérőlelkészi kapcsolat a beosztott lelkészi évek
végéig (kötelező);
cb)  kísérőlelkészi  kapcsolat  a  parókusi  vizsga  után
(önkéntes);
cc)  egyházkerületi  hivatásgondozói  napokon  való
részvétel (önkéntes)

d) interperszonális kapcsolatok

da) professzionális szakmai segítő szakember
igénybevétele (önkéntes);
da) rekreációs programok igénybevétele (önkéntes)

e) egészségügyi szűrővizsgálat (önkéntes).

(4) A lelkészi illetményrendszer célja, hogy meghatározza a
teljesállású  és  e  szabályrendeletben  meghatározott,  adott
szolgálati  hely  méretének  megfelelően  országos  egyházi
támogatásban  részesített  szolgálati  jogviszonyban  álló
lelkészek  rendszeres  havi  illetményének  minimális
mértékét. A lelkészi illetménytáblával előreláthatóvá  válik,
hogy  a  teljes  életúton  –  legalább  –  milyen  díjazásban
részesül egy lelkész.
(5) A lelkészi életpályamodell elemeit kreditrendszer fogja
össze.  Az  életpályamodell  meghatározó  elemei  együttesen
biztosítják a lelkészi életút kereteit, valamint a minőségbiz-
tosítás alapjait. Az illetménykategóriákba való továbblépést
az adott ciklusban elérendő kreditek megszerzése teszi lehe-
tővé.

4. §  A lelkészi életpályamodell kiterjed:

a)  valamennyi  lelkészre  –  ideérve  a  magasabb  szintű
egyházkormányzati  és  országos  egyházi  alkalmazásban
álló, valamint beosztott lelkészre  is  –, akik  kötelesek a
jogszabályokban  írt,  az  életpályamodell  kötelező
elemeinek

eleget

tenni,

valamint

jogosult

jogszabályokban  írt,  az  életpályamodell  jelzőrendszeri
és támogató szolgálatát, és illetményrendszerét igénybe
venni.
b)  az  illetményre  vonatkozó  szabályai  kiterjednek  –  e
szabályrendelet  meghatározottak  figyelembevételével  –
a  magasabb  szintű  egyházkormányzati  és  országos
egyházi  alkalmazásban  álló,  valamint  beosztott
lelkészekre is.

5. §  (1)  Minden  kötelező  képzés  munkaidőnek  számít,
amely  időtartama  alatt  a  helyettesítés  megszervezése  az
illetékes  esperes,  az  igazgató  lelkész,  illetve  a  lelkész
szolgálati helye szerint illetékes felettes feladata.
(2)  A  lelkészek  írásban  előterjesztett  kérelme  esetén  a
kötelező  képzési  kötelezettség  idejébe  nem  kerül
beszámításra:

a)  az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot
végzőkről szóló 2005. évi III. törvény (a továbbiakban:
Sztv.) 27 § (2) bekezdés f–i) pontjaiban, valamint a (3)
bekezdésben meghatározott szolgálat ideje,
b)  az  Sztv.  29.  §-ban  meghatározott  rendelkezési
állományban töltött idő,
c)  az  Sztv.  53.  §  (3)  bekezdésében  meghatározott
betegszabadság ideje,
d) az Sztv. 56. §-ban meghatározott szülési szabadság és
gyermekgondozási szabadság ideje,
e) a doktori tanulmányok időtartama,
f)  az  Sztv.  57.  §-ban  meghatározott  tartós  szabadságon
töltött idő, valamint
g) e szabályrendelet 3. § (3) bekezdés ac) pontjában írt
sabbat idő

azzal,  hogy  az  egyházi  szolgálatba  való  visszalépésük
esetén  rendszeres  havi  illetményük  minimális  mértéke  a
visszalépéskor  kezdődő  ciklus  szerinti  életkoruk  alapján
kerül meghatározásra.

6. §  (1)  A  Zelenka  Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap
rendes  tagjának  minősülő  gyülekezeti  munkatársak,  mint
egyházi  személyek  az  életpályamodell  alkalmazása  során
lelkésznek minősülnek.
(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói, a tábori
lelkészek,  valamint  a  börtönlelkészek  –  amennyiben  e
szabályrendelet  másképp  nem  rendelkezik  –  egyéb
jogszabályok  (állami  és  egyházi  törvények,  illetve  belső
szabályzatok)  alapján  teljesítik  a  minőségbiztosítási
követelményeket.

II. fejezet

A képzési és minősítési rendszer elemei

Részvétel a lelkészi munkaközösségek munkájában

7. §  (1)  A  lelkészi  munkaközösségek  a  lelkészi
életpályamodell képzési és minősítési részeként a lelkészek
kötelező továbbképzésének része.
(2)  A  lelkészi  munkaközösségek  évente  legalább  10  ülést
tartanak,  a  többnapos  alkalmak  naponként  egy  ülésnek
számítanak. A lelkészek és lelkészjelöltek az ötéves képzési
és  minősítési  ciklusban  az  ülések  legalább  60  %–án
kötelesek  részt  venni.  A  részvételről  szóló  nyilvántartást  a
lelkészi  munkaközösség  elnöke  végzi,  az  ülést  követő  8
napon  belül  megküldi  a  területileg  illetékes  püspöki
hivatalnak és az országos irodának.
(3)

lelkészi

munkaközösség

elsősorban

egyházmegyénként  végzi  munkáját.  Az  egyházmegyei
lelkészi  munkaközösség  tagjai  az  egyházmegye  területén
élő lelkészek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége
a  munkaközösség  alkalmain  való  részvétel.  Az  országos
egyházi szolgálatban álló lelkészek – választásuk szerint – a
lakóhelyük  vagy  a  szolgálati  helyük  szerinti  lelkészi
munkaközösség tagjai.

Részvétel az országos lelkészkonferencia munkájában

8. §  (1)  Az  országos  lelkészkonferencia  a  lelkészi
életpályamodell képzési és minősítési részeként a lelkészek
kötelező  továbbképzési  alkalma.  A  lelkészek  az  ötéves
képzési és minősítési ciklusban az ülések legalább 20 %–án
kötelesek  részt  venni.  A  többnapos  ülések  egy  ülésnek
számítanak.
(2)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége  a
püspöki  tanáccsal  egyetértésben  szervezi  az  országos
lelkészkonferenciákat.

(3)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége
minden  év  végén  meghatározza  a  következő  évi  országos
lelkészkonferenciák témájának fő irányelveit.
(4)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége
kijelöli azt a szakmai tanácsadó testületet, amely a lelkészi
munkaközösségek

országos

szövetsége

elnökének

irányításával végzi az országos lelkészkonferenciákkal
kapcsolatos szakmai, szervezési feladatokat. Az országos
lelkészkonferenciákról

lelkészi

munkaközösségek

országos  szövetségének  elnöke  a  szövetségnek  jelentést
tesz.
(5) A részvételről szóló  nyilvántartást az országos lelkészi
munkaközösség  elnöke  végzi,  és  a  lelkészkonferenciát
követő  8  napon  belül  megküldi  a  területileg  illetékes
püspöki hivatalnak és az országos irodának.

Részvétel az egyházkerületi munkaévkezdő

lelkészkonferencia munkájában

9. § (1) Az egyházkerületek által évente szervezett
munkaévkezdő

lelkészkonferencia

lelkészi

életpályamodell képzési és minősítési részeként a lelkészek
kötelező  továbbképzésnek  része,  melynek  valamennyi
meghirdetett  alkalmán  –  az  illetékes  püspök  által  adott
írásbeli felmentés hiányában – minden lelkész köteles részt
venni.
(2)  A  részvételről  szóló  nyilvántartást  az  illetékes  püspöki
hivatal végzi, és a lelkészkonferenciát követő 8 napon belül
az országos irodának is megküldi.

Részvétel a Lelkészakadémia kurzusain

10. §  (1)  A  Lelkészakadémia  kurzusain  való  részvétel  a
lelkészi  életpályamodell  képzési  és  minősítési  részeként  a
lelkészek kötelező továbbképzésének része.
(2)  A  továbbképzési  kötelezettséget  az  ötéves  képzési  és
minősítési  ciklusban  legalább  két  alkalommal  kell
teljesíteni.  Az  e  szabályrendelet  11–14.  §–ban  írt  lelkészi
szolgálati  feladatokat  ellátó  lelkészek  számára  –  szolgálati
feladatukhoz  kapcsolódó  –  a  LÉM  Bizottság  elrendelhet
kötelező

továbbképzést,

illetve

dönthet

más

továbbképzések elfogadásáról az e §-ban leírt kötelezettség
teljesítéseként.
(3)  A  részvételről  szóló  nyilvántartást  a  Lelkészakadémia
vezetője  végzi,  és  az  adott  kurzust  követő  8  napon  belül
megküldi  a  területileg  illetékes  püspöki  hivatalnak  és  az
országos irodának.

Részvétel a beosztott lelkészi képzésekben

11. §  (1)  A  beosztott  lelkészek  kötelesek  a  parókusi
alkalmassági  vizsgálatot  megelőzően  a  Lelkészakadémia
által  szervezett  vezetőképzésen,  valamint  a  részükre
meghirdetett  speciális  lelkészakadémiai  kurzuson  részt
venni.
(2) E szabályrendelet  hatályba lépese napján már érvényes
parókusi alkalmassági vizsgát tett lelkészek kötelesek a lel-
készi életpályamodell első ötéves ciklusában a Lelkészaka-
démia által szervezett vezetőképzést teljesíteni.
(3)  A  részvételről  szóló  nyilvántartást  a  Lelkészakadémia
végzi,  és  a  részvételt  követő  8  napon  belül  megküldi  a
területileg  illetékes  püspöki  hivatalnak  és  az  országos
irodának.

Részvétel a speciális lelkészi szolgálati feladatokhoz

szükséges képzésben

12. § (1) A speciális lelkészi szolgálatokhoz szükséges
képzettségeket és megszerzésük ütemezését a szabályrende-

let  2.  számú  melléklete  tartalmazza.  Az  ilyen  szolgálatot
végző  lelkészek  továbbképzését  az  országos  iroda  koordi-
nálja. A továbbképzések elfogadásáról – a 2. számú mellék-
let  előírásainak  figyelembe  vételével  –  a  LÉM  bizottság
dönt.
(2) Speciális lelkészi szolgálatot az alábbi lelkészek végez-
nek:

a) iskolalelkész,
b) egyetemi lelkész,
c) hitoktató lelkész,
d) diakóniai intézményi lelkész,
e) kórházlelkész,
f) börtönlelkész,
g) tábori lelkész.

Kísérőlelkészi feladatok ellátásához nyújtott segítség

13. § A kísérőlelkészi feladatok ellátásához az egyház
segítséget nyújt a kísérőlelkészek számára.

Részvétel az igazgató lelkészek, a magasabb

egyházkormányzati szinten szolgáló lelkészek, valamint

az intézményvezető lelkészek számára szervezett

vezetőképzésben

14. §  (1) Az e feladatokat ellátó lelkészek kötelesek legké-
sőbb a feladat elvállalását követően egy éven belül a lelké-
szi  életpályamodell  képzési  és  minősítési  részeként  a  Lel-
készakadémia által szervezett, magasabb szintű vezetőkép-
zésben részt venni.
(2)  E  szabályrendelet  hatályba  lépése  napján  már  ilyen
tisztséget  betöltő  lelkészek  kötelesek  a  lelkészi  életpálya-
modell  első  ötéves  ciklusában  a  Lelkészakadémia  által
szervezett vezetőképzést teljesíteni.
(3)  A  részvételről  szóló  nyilvántartást  a  Lelkészakadémia
végzi,  és  a  képzést  követő  8  napon  belül  megküldi  a
területileg  illetékes  püspöki  hivatalnak  és  az  országos
irodának.

Minősítési kollokvium

15. §  (1)  A  kizárólag  egyházközségi  szolgálatot  ellátó
lelkész  ötévente  vesz  részt  az  esperesi  vizitáció  keretében
lefolytatott  minősítési  kollokviumban,  melyet  a  minősítő
bizottság végez.
(2)  A  nem  kizárólag  egyházközségi  szolgálatot  végző
lelkészek  minősítését  ötévente  –  a  LÉM  bizottság  által
kijelölt – minősítő bizottság végzi.

III. fejezet

A jelzőrendszer és támogató szolgálat területei

16. § Jelzőrendszer és támogató szolgálat területei az
alábbiak:

a) Szakmai személyiség támogatása

aa)

Ötévente

egyszer

részvétel

csoportos

szupervíziós  folyamatban,  amely  lehetőséget  nyújt
szakmai önreflexióra és szakmai kérdések, esetleges
elakadások feldolgozására.
ab)  Az  egyéb  önkéntes  továbbképzésben  és
támogatásokban való részvétel a szakmai elakadások
megelőzésére,

szakmai

kohézió

további

elmélyülésére és közös erőforrások feltárására.
ac)  A  sabbat  idő,  amely  legalább  három  hónapot
biztosít  a  lelkészek  számára  a  pihenésre,
feltöltekezésre vagy elmélyült alkotói munkára.

b) Pszichés én fejlesztése

ba) Az ordinációt, illetve a nem az Evangélikus

Hittudományi

Egyetemen

kiállított

teológiai

végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezők esetében
a  lelkészképesítő  vizsgát  megelőző  pszichológiai
állapotfelmérés.
bb)  A  professzionális  szakmai  segítő  szakember
igénybevétele,  amelynek  az  egyházon  kívüli
szakemberek  bevonására  az  egyház  biztosít
lehetőséget a lelkészeknek igényeinek megfelelően.

c) Spirituális identitás ápolása

ca)  A  kísérőlelkész  aktívan  kíséri,  támogatja  a
hallgató/pályakezdő  képzését,  szakmai  fejlődését,
spirituális életének alakulását.
cb) Kísérőlelkészi kapcsolat parókusi vizsga után.
cc) Az egyházkerületi hivatásgondozói napokon való
részvétel lehetősége.

d) interperszonális kapcsolatok:

da) Professzionális segítő szakember igénybevétele.
db) A rekreációs programok igénybevétele

IV. fejezet

A Lelkészakadémiáról

16/A.  §  (1)  A  Lelkészakadémiát  az  igazgató  vezeti,  aki
legalább 5 éves lelkészi gyakorlattal – ebből legalább két év
egyházközségi szolgálattal - rendelkezik.
(2) A Lelkészakadémia munkáját a választmány irányítja és
felügyeli.  A  választmány  évente  legalább  kétszer  ülésezik.
A választmány tagjai:

a)  hivatalból:  a  püspökök,  az  országos  lelkészi
munkaközösség  elnöke,  az  Evangélikus  Hittudományi
Egyetem rektora, valamint a gyakorlati intézet vezetője,
illetve  az  Ordass  Lajos  Evangélikus  Oktatási  Központ
(Révfülöp) intézmény intézményvezetője;
b)  választás  alapján:  egyházkerületenként  1-1  lelkész,
valamint
c) a lelkészakadémia igazgatója.

(3)  A  választmány  elnökét  maga  választja  tagjai  közül,  az
igazgató nem választható meg elnöknek.
(4) A Lelkészakadémia kurzusainak részletes szabályairól a
Lelkészakadémia  által  meghatározott  –  és  az  országos
presbitérium  által  jóváhagyott  –  szervezeti  és  működési
szabályzat vonatkozó szabályai rendelkeznek.

V. fejezet

Illetményrendszer

17. §  (1) A lelkészi életpályamodellhez illetményrendszer
kapcsolódik. A lelkészi szolgálat havi bruttó rendszeres dí-
jazásának  minimális  mértékét  az  életkornak,  illetve  az  e
szabályrendelet 1. sz. mellékletben írt számítással meghatá-
rozott  álláshely  mértékének  (a  továbbiakban:  szolgálati
igény  mutató  –  szim-szám),  valamint  a  kreditrendszernek
figyelembevételével kell megállapítani,  melyet a szolgálat-
ba állító fizet meg.
(2)  Amennyiben  az  1.  sz.  melléklet  szerinti  számítással
meghatározott lelkészi álláshely(ek) száma és mértéke eltér
az  egyházközségben  ténylegesen  fenntartott  álláshely(ek)
számától,  az  országos  egyház  legfeljebb  a  számítás  által
meghatározott  mérték  alapján  nyújt  támogatást,  a
legalacsonyabb  díjazású  álláshelytől  kezdve.  Amennyiben
az  érintett  egyházközség  az  álláshely  mértékével  nem  ért
egyet,  akkor  konzultációt  kezdeményezhet  a  területileg
illetékes  esperessel  és  püspökkel  azzal,  hogy  ennek
megtörténte után az álláshely mértékéről a Püspöki Tanács
dönt.
(3)  A  lelkészi  szolgálat  díjazásában  együttesen  kell

figyelembe venni a lelkészi szolgálatért juttatott rendszeres
havi díjazás összegét, melybe beszámításra kerül:

a)  –  a  püspökök  és  esperesek  kivételével  –  az
egyházközségi szolgálatban álló lelkészek esetén  heti 4
hitoktatói óradíj,
b)  –  az  esperesi  tiszteletdíj  kivételével  –  egyházi  jogi
személy  és  egyházi  jogi  személy  által  alapított,
fenntartott  jogi  személytől  szolgálati  szerződés  alapján
kapott,  a  szolidaritásialap-bevallás  szerint  részletezett
juttatás,
c)  egyházi  jogi  személy  és  egyházi  jogi  személy  által
alapított,  fenntartott  jogi  személytől  munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony alapján kapott jövedelem,
d) az egyház tartási kötelezettségéről szóló 6/2014. (XII.
11.)  országos  szabályrendelet  1.  §  c)  pontjában  írt
közüzemi  szolgáltatás  fizetésének  a  szolgálatba  állító
által  történő  átvállalása.  E  juttatás  legfeljebb  40.000  Ft
összegig  kerül  beszámításra  –  amennyiben  egy
lakóingatlanon  belül  több  egyházi  személy  lakhatását
biztosítja  a  szolgálatba  állító,  az  egyházi  személyek
döntése  alapján  egyiküknél  teljes  összegben  vagy
közöttük egyenlő arányban megosztva.
e)  egyházközségi  szolgálatban  álló  lelkészek  esetén,
amennyiben  kórházlelkészi  szolgálatot  is  ellátnak,  a
kórházlelkészi szolgálatért járó díjazás 10%-a,
f) valamint a 2005. évi III. törvény 27. § (2) bekezdés i)
pontjára tekintettel kapott rendszeres díjazás.

18. §  (1)  a)  A  –  különböző  szolgálatok  együttes
figyelembevételével  –  a  lelkészi  havi  rendszeres  díjazás
minimális  mértéke  az  életkor  alapján  az  alábbi  kategóriák
alapján kerül meghatározásra:

Kate-

gória

Életkor (alap)

2020-ban meghatá-

rozott díjazás

parókusi alkalmassági

vizsga megszerzéséig

210 600 Ft

25–29

235 000 Ft

30–34

253 800 Ft

35–39

272 600 Ft

40–44

291 400 Ft

45–49

310 200 Ft

50–54

329 000 Ft

55–59

347 800 Ft

60–

366 600 Ft

b) A 2005. évi VIII. törvény 30. §-ban meghatározott in-
tézményi  lelkészek  e  szabályrendelet  hatályba  lépését
követően  történő  főállású  alkalmazása  esetén  az  a)
pontban meghatározott bértáblát kell alkalmazni.
c) A 2005. évi VIII. törvény 30. §-ban meghatározott in-
tézményi  lelkésznek  e  szabályrendelet  hatályba  lépése-
kor  fennálló  ezen  alkalmazása  tekintetében,  választása
szerint a 159/2015. (XII. 10.) országos presbitériumi ha-
tározatban  meghatározott  bértáblát  is  választhatja  évi
egyszeri írásbeli nyilatkozata alapján.
d) E szabályrendelet hatályba lépésekor hitoktatói állás-
helyet ellátó lelkész, ezen alkalmazása tekintetében, vá-
lasztása szerint az evangélikus hitoktatás tartalmi, mun-
kaügyi, jogi, valamint pénzügyi kereteiről szóló 3/2018.
(VI. 28.) országos szabályrendelet 2. sz. mellékletétben
meghatározott bértáblát is választhatja évi egyszeri írás-
beli nyilatkozata alapján.

(2) A lelkész a parókusi alkalmassági vizsga megszerzéséig
az illetményrendszer 1. kategóriájába kerül besorolásra. A

parókusi alkalmassági vizsga megállását követően a lelkész
az  adott  év  január  1-jén  betöltött  életkorának  megfelelő
kategóriába kerül. A következő kategóriához meghatározott
életkor  elérésekor  és  a  kreditrendszer  követelményeinek
teljesítése  után  lép  a  felsőbb  kategóriába,  díjazása
korrekciójának határnapja a következő év január 1-e.

(3)

19. §  A  lelkészi  életpályamodell  finanszírozását  az
egyházközségi és az intézményi,  valamint a lelkészek által
fizetendő szolidaritási hozzájárulás is biztosítja.

20. §  A bértábla kiegészülhet pótlékokkal.

21. §  (1) Amennyiben az egyházközség – e szabályrende-
letben  meghatározott  feltételek  figyelem-bevételével  –  a
lelkész kategóriája szerinti minimális illetményét, illetve az
egyházközséget terhelő szolidaritásialap-járulékot nem tud-
ja megfizetni, akkor e  szabályrendelet 4. sz. mellékletében
szabályozottak  szerint  jogosult  támogatást  igényelni.  Tá-
mogatás általában az MEE éves költségvetéséről szóló tör-
vényben  meghatározott  javasolt  illetményemelésen  felüli
összegre igényelhető.
(2)
(3)
(4)

22. §  E fejezetben meghatározott jogok és kötelezettségek
teljesítéséhez  szükséges  egyházközségi  szolgálatba  állítói
adatszolgáltatás  elmulasztása  esetén  az  országos  egyház
támogatást nem teljesít. Ebben az esetben a szolgálatba állí-
tót terheli a teljes díjazás megfizetése.

VI. fejezet

A kreditrendszer szabályai

23. §  (1)  A  lelkészi  életpályamodellt  kreditrendszer  fogja
össze,  amely  a  képzésekhez  kapcsolódó  pontszámokat
rögzíti,  mely  alapjául  szolgál  a  szolgálatban  eltöltött  idő
illetményrendszeri előmenetének.
(2)  Az  ötéves  ciklusban  legalább  100  pont  elérése
szükséges:

a) 20 pont a minősítési kollokviumban való részvétellel
szerezhető, ezen 20 pont mással nem pótolható;
b) a képzési és minősítési rendszer további elemeiből
elérendő összesen legalább 45 pont az alábbiak szerint

ba) részvétel a lelkészi munkaközösség munkájában:
egy ülés pontértéke 0,5, amely az ülés legalább felén
való  jelenlét  után  írható  jóvá;  az  ülésen  előadást,
igehirdetési előkészítőt tartó lelkész számára további
0,5 pont; az ötéves ciklus alatt elérendő legalább 15
pont;
bb)  részvétel  az  országos  lelkészkonferencia
munkájában:  egy  alkalom  pontértéke  5  –  amely  a
konferencia  teljes  időtartamán  való  részvétel  esetén
írható jóvá  –, a  konferencia  időtartamának legalább
kétharmadán  való  részvétel  esetén  2,5  pont;  az
ötéves ciklusban elérendő legalább 5 pont;
bc)  részvétel  az  egyházkerületi  munkaévkezdő
lelkészkonferencia  munkájában:  egy  alkalom
pontértéke  5  –  amely  a  konferencia  teljes
időtartamán  való  részvétel  esetén  írható  jóvá  –,  a
konferencia  időtartamának  legalább  kétharmadán
való  részvétel  esetén  2,5  pont;  az  ötéves  ciklusban

elérendő legalább 15 pont;
bd)  részvétel  a  Lelkészakadémia  kurzusain:  egy
kurzus  pontértéke  5  –  amely  a  kurzus  teljes
időtartamán  való  részvétel  esetén  írható  jóvá  –,  a
kurzus  időtartamának  legalább  kétharmadán  való
részvétel  esetén  2,5  pont;  az  ötéves  ciklusban
elérendő legalább 10 pont;

c) a jelzőrendszer és támogatószolgálat elemeiből
elérendő összesen 20 pont az alábbiak szerint:

ca)  éves  esperesi  beszélgetés:  egy  beszélgetés
pontértéke 2, az ötéves ciklus alatt elérendő 10 pont
úgy, hogy évente elérendő 2 pont;
cb)  csoportos  szupervízió:  egy  folyamat  pontértéke
10 pont,  az ötéves ciklus alatt elérendő legalább 10
pont, legfeljebb beszámítható 20 pont;

d) a fennmaradó 15 pont megszerzése a lelkész által

önként

vállalt

további

b–c)

pontokban

meghatározottokkal szerezhető meg.

(3)  Az  (2)  bekezdés  a–d)  pontjaiban  meghatározottakon
kívüli  egyéb  kurzusok,  folyamatok  (pl.  publikáció)
elfogadásáról  és  egyenértékű  pontértékéről  a  LÉM
bizottság dönt.
(4)  A  lelkészi  életpályamodell  elemeinek  teljesítését  –  a
szükséges igazolások beérkezte után – az országos iroda az
általa  fenntartott  adatbázisban  rögzíti  és  minden  tárgyévet
követő  január  31.  napjáig  azt  az  érintett  lelkésszel  írásban
közli.  Amennyiben  a  lelkész  további  életpályamodellel
összefüggő  képzést  –  igazoltan  bejelent,  akkor  azt  az
országos  iroda  március  31.  napjáig  jóváírja.  E  határidő
elmulasztása jogvesztő határidő.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

24. §  (1)  E  szabályrendelet  2019.  január  1.  napján  lép
hatályba.
(2)  E  szabályrendelet  19–20.  §–nak  részletes  szabályait
legkésőbb  2020.  december  31.  napja  határidőig  kell
meghatározni.
(3)  A  3.  §  (5)  bekezdésben  írt  kreditrendszer  és  ezek
vonatkozó  rendelkezései  ötéves  időtartamának  számítása
2020. január 1. napjától alkalmazandó azzal, hogy a 2019.
január  1.  napját  követően  elvégzett  képzések  és
továbbképzések beszámításra kerülnek.

25. §  E  szabályrendelet  hatályba  lépésével  egyidejűleg
hatályát  veszti  a  lelkészek  továbbképzéséről  és  a
Lelkészakadémiáról  szóló  2/2008.  (VII.  3.)  országos
szabályrendelet.

Budapest, 2019. december 12.

1.sz. melléklet

A gyülekezeti lelkészi állások méréséről

(szim-szám)

1. A LÉM jövedelem korrekciós számításához szükséges a
lelkészi állások mérése.

2. Az álláshely mérésének számítása az alábbi adatokon
alapul:

a)  választói  névjegyzék:  létszám,  adminisztráció  és  a
lelkigondozás  alapszáma  –  a  népmozgalmai  bevallás
tartalmazza
b) hitoktatás: mókus hittan adatok alapján
c) népmozgalmi adatok: szolgálat (igehirdetés, készülés,
csoportok), nemzetiségi jóváírás
d)  névtár:  presbitériumok  és  fenntartott  –  illetve  a
területen  lévő  -  intézmények  száma;  egyházközség
betöltöttsége
e) KSH adatok: vendégéjszakák: idegenforgalmi
jóváírás
f) PÜT döntésen alapszik a kulturális jóváhagyás,

3. Az álláshely számítás százalékpontokból áll. A számítás
két tizedesjegyig történik, a kerekítés a folyamat legvégén,
a matematika általános szabályai szerint történik.

4. A lelkészi munka heti mennyisége a fenti adatok alapján
kerül  kiszámításra,  egy  hónap  4  hétként  értékelve.  A  nem
minden héten megtartott alkalmak szorzószámai arányosan:

- havi 1: 0,25,
- havi 2: 0,5, és
- havi 3: 0,75.

5.  A  számításban  a  gyülekezeti  lelkészi  álláshely
betöltöttsége (B) szorzóként hat az adminisztráció (A) és a
készülés  (V)  elemekre.  B  =1  betöltött  állás  esetén,  B=  0
önállóan be nem töltött állás esetén

6. Az álláshely 4 részből tevődik össze:

a) létszám (L),
b) szolgálat (S),
c) adminisztráció (A) és
d) jóváírás (J).

7.  A  létszám  (L)  pontértéke  az  egyházközség  valamennyi
részében  a  választói  névjegyzékében  szereplő  összesített
létszámban (Q) megkezdett 24 főként 1 pont.
L= [(Q-1/24)+1]

8. Az adminisztráció (A) pontértéke- betöltött állás esetén -
4,  a  létszám  (Q)  megkezdett  300  fő  után  2  hivatalvezetési
pont  (H),  a  fenntartott  gyülekezeti  intézményekért  (F)  4-4
pont,  presbitériumokért  (P)  és  az  egyházközség  területén
lévő,  de  nem  egyházközségi  fenntartású  intézményért  (G)
2-2 pont.
A=4(B+F)+H+2(P+G),
H=2[(Q-1/300)+1]

9. A szolgálati pontszám a vasárnapi igehirdetésre készülés
(V),  az  igehirdetésszám  (U),  a  készülési  igény  szerint
súlyozott  csoport  alkalmak  (W  =  imaóra,  énekkar),  (X  =
bibliaóra,

hétköznapi

istentisztelet,

felnőtt

hittan,

szeretetvendégség), a lelkigondozás (D), a hitoktatás (Y) és
a táborok (Z), valamint egyéni vagy kiscsoportos
felnőttoktatás vagy felkészítés (keresztelés, konfirmáció,

jegyesoktatás (E) alapján számítódik ki.
S=10BV+6(U+X)+4W+Y+Z

10. A lelkigondozás pontszáma megegyezik a
hivatalvezetésével.
D=H

11.  A  hitoktatás  értéke  (Y)  az  egyes  lelkészek  által  a
gyülekezet területén megtartott órák alapján, személyenként
figyelembe véve:

Heti óraszám:

pontszám

15 és felette

12. a tábor, gyülekezeti nap és hétvége értékének (Z)
kiszámítása a rendezvények létszám alapú értéke (C) és a
megkezdett napok (I) szorzatainak végösszege.

létszám

érték

1-30

31-80

81-

Z=C

+ C

+ ……. +C

13.  A  kiscsoportos  vagy  egyéni  felnőttoktatás  (E)
pontértéke  a  ténylegesen  megtartott  alkalmak  számának
12,5 %-a.

14.  A  jóváírás  jár  nemzetiségi  nyelven  végzett  szolgálatra
(N=  a  nemzetiségi  nyelven  végzett  szolgálat  *0,25),  és  a
turizmus (T) és kulturális (K) feladatokra.
J=N+T+K

15.  Turizmus  a  fővárosi  gyülekezetek  esetén  nem
számítható, a balatonparti gyülekezeteknél 20 %, a Balaton-
környékieknél  10  %,  más  esetben  vendégéjszakák  alapján
10,  illetve  5.  Kulturális  feladatoknál  5,  10  vagy  15  pontot
adhat a PÜT.

16.  Revideált  adat  (R)  az  eddigi  részösszegek  (A,  J,  L,  S)
összegére  2  %  pótlék  kerül,  a  közegyházi  feladatok
ellentételezésére.
R=1,02(A+J+L+S)

17.  Állásszám  (O)  megállapítása:  a  revideált  adatok  (R)
pontszámának 1 százalékát a legközelebbi - féllel maradék
nélkül osztható - számra kell kerekíteni.

2. sz. melléklet

A lelkészi életpályamodell képzési és minősítési
rendszeréhez kapcsolódó képzések rendelkezései

1. Speciális lelkészakadémiai kurzus beosztott lelkészek
részére
Képzési forma:

lelkészakadémiai

kurzus

Lelkészakadémia legalább minden
második

évben

kötelezően

meghirdeti

Csoportlétszám:

igény szerint

Képzők:

Lelkészakadémia által megbízott
vezetők

Képzés időtartama:

3 nap – a képzés a teljes képzési
idő alatti részvétel esetén minősül
teljesítettnek

Képzendők köre:

beosztott lelkészek

Átmeneti

rendelkezés:

2019.

december

31-ig

parókusi

alkalmassági vizsgálatot megállt
lelkészek mentesülnek a képzési
kötelezettség alól.

2. Az egyház által szervezett, kötelező, a parókusi al-
kalmassági vizsgához szükséges vezetőképzés (alap veze-
tőképzés)
Képzési forma:

lelkészakadémiai kurzus – a
Lelkészakadémia legalább minden
második

évben

kötelezően

meghirdeti

Csoportlétszám:

12-18 fő között

Képzők:

az alapvezetőképzésre felkészített,
a Lelkészakadémia választmánya
által megbízott trénerek

Képzés időtartama:

30 óra (2-szer 15 óra) – a képzés a
teljes képzési idő alatti részvétel
esetén minősül teljesítettnek

Képzendők köre:

beosztott lelkészek

Átmeneti

rendelkezés:

2025.

december 31-ig kötelező minden
egyházközségi,

intézményi

szolgálatban  álló  lelkész  számára,
aki  2020.  január  1.  előtt  nem  tölti
be  55.  életévét.  A  képzési
kötelezettség  alól  mentesülnek  az
Evangélikus

Hittudományi

Egyetem oktatói, valamint a 2020.
január

1-jén

magasabb

egyházkormányzati

szinten

szolgáló

lelkészek

és

intézményvezetői lelkészek.

Költségtérítés:

10 000 Ft/fő/kurzus – a beosztott
lelkészek

mentesülnek

költségtérítés kötelezettsége alól

3. Az egyház által az igazgató lelkészek, a magasabb
egyházkormányzati szinten szolgáló lelkészek, valamint
intézményvezetői lelkészek számára szervezett, kötelező,
a vezetőképzésre épülő magasabb szintű vezetőképzés
Képzési forma:

lelkészakadémiai kurzus

Csoportlétszám:

12-18 fő között

Részvételi előfeltétel: az

egyház

által

szervezett,

kötelező,  a  parókusi  alkalmassági
vizsgához  szükséges  vezetőképzés
–  az előfeltétel  alól mentesülnek a
2020.  január  1-jén  magasabb
egyházkormányzati

szinten

szolgáló

lelkészek

és

intézményvezetői lelkészek

Képzők:

a Lelkészakadémia választmánya
által megbízott trénerek

Képzés időtartama:

30 óra (2-szer 15 óra)

Képzendők köre:

nyitott minden lelkész számára;
kötelező egyházközségi igazgató
lelkész,

magasabb

egyházkormányzati

szinten

szolgáló lelkész, intézményvezetői
lelkész

számára

úgy,

hogy

legalább

adott

tisztség

betöltését, illetve a megbízás
ellátását követő 1 éven belül a
lelkész

teljesíti

képzési

kötelezettségét

Átmeneti

rendelkezés:

2025.

december  31-ig  kötelező  minden
2020.  január  1-jén  egyházközségi
igazgató  lelkész,  a  magasabb
egyházkormányzati

szinten

szolgáló lelkész, intézményvezetői
lelkész számára, aki 2020. január
1. előtt nem tölti be 55. életévét. A
képzési

kötelezettség

alól

mentesülnek

Evangélikus

Hittudományi Egyetem oktatói.

Költségtérítés:

10 000 Ft/fő/kurzus

4. Kötelező továbbképzés speciális lelkészi szolgálati fel-
adatokhoz
a) Iskolalelkész
Bemeneti feltétel:

felsőfokú

szakirányú

képzés,

továbbképzés

(pedagógiai,

mentálhigiénés,  lelkigondozói)  –
úgy,  hogy  amennyiben  nem
rendelkezik  a  lelkész  szakirányú
diplomával,  vállalja,  hogy  az
iskolalelkészi

szolgálat

megkezdését követő 2 éven belül
megkezdi tanulmányait, és 4 éven
belül megszerzi diplomáját. Ennek
elmulasztása

szolgálati

jogviszony megszűntetését vonja
maga után.

Átmeneti rendelkezés: A 2020.
január

1-jén

iskolalelkészi

szolgálatban állók mentesülnek a
bemeneti feltétel teljesítésének
kötelezettsége alól.

Továbbképzési kötelezettségek:
E  szabályrendelet  általános  továbbképzési  elemei
teljesítendők az alábbi kiegészítésekkel:
Részvétel a lelkészi munkaközösségek munkájában: lelkészi
munkaközösségi  ülésnek  minősül  az  iskolalelkészek
számára  meghirdetett  lelkészi  munkaközösségi  ülés.
Ezekkel együtt teljesítendő a 60%-os részvétel.
Részvétel

országos

lelkészkonferencia

munkájában;

Részvétel a Lelkészakadémiai kurzusain: szakmai

konferenciákon,

továbbképzési

alkalmakon

való

részvétellel  részben  vagy  egészében  kiváltható  úgy,  hogy
ennek  tényéről  az  Oktatási  Osztály  véleményezése  után  a
LÉM-bizottság dönt.

b) Egyetemi lelkész
E  szabályrendelet  általános  továbbképzési  elemei
teljesítendők.

c) Hitoktató lelkész
Bemeneti feltétel:

más

jogszabályban

meghatározottak szerint (3/2018.
országos szabályrendelet)

Továbbképzési kötelezettségek:
E szabályrendelet általános továbbképzési elemei
teljesítendők az alábbi kiegészítésekkel:
Részvétel

országos

lelkészkonferencia

munkájában;

Részvétel a Lelkészakadémiai kurzusain: szakmai
konferenciákon,

továbbképzési

alkalmakon

való

részvétellel  részben  vagy  egészében  kiváltható  úgy,  hogy
ennek  tényéről  a  Hittan  Stratégiai  Munkacsoport
véleményezése után a LÉM-bizottság dönt.

d) Diakóniai intézményi lelkész
Továbbképzési kötelezettségek:
E  szabályrendelet  általános  továbbképzési  elemei
teljesítendők az alábbi kiegészítésekkel:
Részvétel a lelkészi munkaközösségek munkájában: lelkészi
munkaközösségi  ülésnek  minősül  a  diakóniai  intézményi
lelkészek  számára  meghirdetett  lelkészi  munkaközösségi
ülés. Ezekkel együtt teljesítendő a 60%-os részvétel.
Részvétel

országos

lelkészkonferencia

munkájában;

Részvétel a Lelkészakadémiai kurzusain: szakmai
konferenciákon,

továbbképzési

alkalmakon

való

részvétellel részben vagy egészében kiváltható úgy, hogy
ennek tényéről a Diakóniai Osztály véleményezése után a
LÉM-bizottság dönt.

e) Kórházlelkész
Bemeneti feltétel:

felsőfokú

szakirányú

képzés,

továbbképzés

(mentálhigiénés,

lelkigondozói)

–

úgy,

hogy

amennyiben  nem  rendelkezik  a
lelkész  szakirányú  diplomával,
vállalja,  hogy  a  kórházlelkészi
szolgálat  megkezdését  követő  2
éven belül megkezdi tanulmányait,
és  4  éven  belül  megszerzi
diplomáját.  Ennek  elmulasztása  a
szolgálati

jogviszony

megszűntetését vonja maga után.

Átmeneti rendelkezés: A 2020.
január

1-jén

kórházlelkészi

szolgálatban állók mentesülnek a
bemeneti feltétel teljesítésének
kötelezettsége alól.

Továbbképzési kötelezettségek:
E szabályrendelet általános továbbképzési elemei
teljesítendők az alábbi kiegészítésekkel:
Részvétel

országos

lelkészkonferencia

munkájában;

Részvétel a Lelkészakadémiai kurzusain: szakmai
konferenciákon,

továbbképzési

alkalmakon

való

részvétellel részben vagy egészében kiváltható úgy, hogy
ennek tényéről a LÉM-bizottság dönt.

f) Börtönlelkész
Bemeneti feltétel:

felsőfokú

szakirányú

képzés,

továbbképzés

(mentálhigiénés,

lelkigondozói)

–

úgy,

hogy

amennyiben  nem  rendelkezik  a
lelkész  szakirányú  diplomával,
vállalja,  hogy  a  börtönlelkészi
szolgálat  megkezdését  követő  2
éven belül megkezdi tanulmányait,
és  4  éven  belül  megszerzi
diplomáját.  Ennek  elmulasztása  a
szolgálatból

való

visszahívást

vonja maga után.

Átmeneti rendelkezés: A 2020.
január

1-jén

börtönlelkész

szolgálatban állók mentesülnek a
bemeneti feltétel teljesítésének
kötelezettsége alól.

Továbbképzési kötelezettségek:
A börtönlelkészek továbbképzése a Büntetés-végrehajtás
Országos

Parancsnoksága

és

Börtönlelkészek

Magyarországi  Szervezete  által  szervezett  továbbképzések
szerint történik az alábbi kiegészítéssel:
Részvétel  a  lelkészi  munkaközösség  munkájában:  E
szabályrendelet  rendelkezései  szerint  úgy,  hogy  a
börtönlelkész  (választása  szerint)  lakhelye  vagy  szolgálati
helye

szerint

tagja

egyházmegyei

lelkészi

munkaközösségnek.

g) Tábori lelkész
A  tábori  lelkészi  szolgálat  újraszabályozás  alatt  áll,
speciális  képzési  rendelkezések  az  újraszabályozás  után
hozhatók.
Továbbképzési kötelezettségek:
A  tábori  lelkészek  továbbképzése  a  Honvédelmi
Minisztérium  által  szervezett  továbbképzések  szerint
történik.

3. sz. melléklet
A jelzőrendszer és támogató szolgálat elemeinek
rendelkezései

1. ÉVES KÖTELEZŐ ÖNÉRTÉKELÉS

(ÖNREFLEXIÓ) ÉS ESPERESI KONZULTÁCIÓ

1.1. Érintettek köre:
A  2005.  évi  III.  törvény  27.  §  (2)–(3)  bekezdésében
felsoroltak szerint szolgálati jogviszonyban vagy szolgálati
jogviszonynak elismert szolgálatban álló lelkészek.
1.2. Általános leírás:
Az  éves  önreflexió  és  az  azt  követő  konzultáció  a
jelzőrendszer  és  támogató  szolgálat  kötelező  része,  amely
primér  szinten  segíti  a  lelkészek  szakmai,  mentális,
spirituális,  illetve  interperszonális  kapcsolataik  ápolását,
működését,  amely  során  a  lelkész  egy  önreflexiós  lap
segítségével  visszatekinthet  egy  éves  időszakra  szolgálata,
családi  helyzete,  lelki-spirituális  élete  alakulására.
Amennyiben  a  lelkész  az  önreflexiója  során  arra  a
következtetésre  jut,  hogy  külső  segítséget  szeretne  kérni
elakadásához, ezt jelezheti az önértékelést követő konzultá-
ción.  Az  éves  önreflexiós  lapot  a  LÉM  bizottság  által
felkért  lelkészek  munkacsoportja  állítja  össze,  melyet  a
LÉM bizottság minden év november 30-áig felülvizsgálhat.
Az  önreflexiós  lapot  minden  év  december  15-ig  a  LÉM
koordinátora  feltölti  a  lelkészek  számára  elérhető,  erre
rendszeresített  online  felületre.  A  lelkészek  egyéni
munkában (offline) dolgozzák fel az önreflexiós lap témáit.
A  kitöltött  önreflexiós  lap  a  lelkésznél  marad,  azt
megosztania  senkivel  nem  kell.  Ezt  követően  kerül  sor  a
lelkész  kezdeményezésére  a  konzultációra  legkésőbb  a
tárgyév június 30-áig. A beszélgetést, annak tartalmát teljes
titoktartási  kötelezettség  védi,  arról  harmadik  félnek
bármilyen  információt  (kivéve  a  konzultáció  megtörténtét)
a  konzulens  kizárólag  a  lelkész  beleegyezésével  oszthat
meg.
1.3. Konzulensek:
‒  gyülekezeti szolgálatban álló lelkész esetében a területi-

leg illetékes esperes vagy az általa ezzel megbízott lel-
kész,

‒ esperes esetében a területileg illetékes püspök,
‒ püspök esetében a LÉM bizottság által erre felkért lel-

kész,

‒ az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója eseté-

ben a LÉM bizottság által erre felkért lelkész,

‒ iskolalelkész esetében az iskolalelkészek számára meg-

hirdetett lelkészi munkaközösséget vezető lelkész (vagy
az általa ezzel megbízott lelkész) vagy a területileg ille-
tékes esperes,

‒ hitoktató lelkész esetében a területileg illetékes esperes

vagy az általa ezzel megbízott lelkész,

‒ diakóniai intézményi lelkész esetében a területileg ille-

tékes esperes vagy az általa ezzel megbízott lelkész,

‒ kórházlelkész, börtönlelkész, tábori lelkész, országos

alkalmazásban álló lelkész esetében a LÉM bizottság ál-
tal erre felkért lelkész.

Amennyiben  egy  lelkész  több,  egymástól  eltérő  területen
végzett  szolgálatban  áll,  maga  dönti  el,  hogy  kit  választ
konzulesnek.
1.4. Adminisztrációs kötelezettségek:
Az  önreflexiós  lap  kitöltését  és  a  beszélgetés  tényét  a
lelkész  az  erre  rendszeresített  online  felületen  rögzíti,  a

konzulens a konzultáció dátumának rögzítésével hagyja
jóvá.

2. ÖT ÉVENKÉNT EGYSZER KÖTELEZŐ

CSOPORTOS SZUPERVÍZIÓ

2.1. Érintettek köre:
A  2005.  évi  III.  törvény  27.  §  (2)–(3)  bekezdésében
felsoroltak szerint  szolgálati jogviszonyban  vagy szolgálati
jogviszonynak elismert szolgálatban álló lelkészek.
2.2. Általános leírás:
A  szupervízió  segít,  hogy  a  lelkészek  hatékonyabban,
megelégedettebben, céltudatosabban végezzék munkájukat,
gyakorolják  hivatásunkat  egyházon  belül  és  kívül.  Segít
felismerni  és  leküzdeni  a  hivatásgyakorlás,  a  hatékony
munkavégzés  útjában  álló  akadályokat  a  résztvevők  aktív
közreműködésével.  A  szupervízió  felhasználja  többek
között  a  lélektan,  a  lelkigondozás,  a  kommunikáció  és
szervezetfejlesztés  elméleti,  gyakorlati  tapasztalatait.  Az  öt
éves  ciklusokban  kötelező  legalább  egy  csoportos
szupervíziós  folyamatban  részt  venni,  mely  során  a
lelkészek  kiscsoportos  keretek  között  egymást  támogatva
fogalmazhatják  meg  szakmai  kérdéseiket,  esetleges
elakadásaikat.  A szupervíziót  a LÉM bizottság által  felkért
szupervízorok  tartják.  Az  alkalmakat  a  helyszín,  az
időpontok,  a  szupervízor  megjelölésével  a  LÉM  bizottság
hirdeti  meg  a  tárgyévet  megelőző  év  november  30-áig  az
erre  rendszeresített  online  felületen.  Évente  legalább  12
csoport  kerül  meghirdetésre  úgy,  hogy  azok  helyszíne  az
egyházközségek, intézmények elhelyezkedésével arányosan
kerül meghatározásra. A csoportok létszáma legalább 5 fő,
legfeljebb  8  fő.  A  részvételi  szándékot  a  jelentkezők  a
tárgyévet  megelőző  december  30-áig  jelezhetik  az  erre
rendszeresített online felületen. A jelentkezések elfogadása
a jelentkezések sorrendjében történik.
2.3. Költségtérítés:
A szupervízió költségét legalább fele arányban az MEE az
Országos  Iroda  útján,  a  fennmaradó  részt  a  lelkész  téríti
meg.
2.4. Adminisztrációs kötelezettségek:
A csoportos szupervízióban való részvételt a lelkész az erre
rendszeresített online felületen rögzíti. A szupervízión való
részvételt a szupervízor igazolja. A részvételi kötelezettség
teljesítettnek minősül, ha a lelkész az ülések legalább 80%-
án  részt  vett.  Amennyiben  a  lelkész  jelentkezik  egy
csoportba,  de  a  részvételi  kötelezettségét  nem  teljesíti  –  a
tartós egészségügyi akadályoztatás esetén kívüli ok miatt –,
köteles  a  részvétel  teljes  költéségét  –  beleértve  az  MEE
által vállalt részt is – megtéríteni.
2.5. Egyéb:
Amennyiben  egy  lelkész  egyéni  szupervíziós  folyamatban
vesz  részt,  az  adott  ciklusban  mentesül  a  csoportos
szupervízióban való részvétel kötelezettsége alól. Az egyéni
szupervízióban  való  részvételről  szóló  igazolást  a  LÉM
bizottságnak kell megküldeni.

3. AZ EGYÉB TOVÁBBKÉPZÉSEK ÉS

TÁMOGATÁSOK

3.1. Érintettek köre:
A Magyarországi Evangélikus Egyház minden szolgálati
jogviszonyban álló lelkésze számára elérhetővé kívánja

tenni,  hogy  szükség  esetén  szakember  segítségét  vehesse
igénybe szakmai elakadása esetén.
3.2. Általános leírás:
Önismereti jellegű folyamatok (mint például pszichodráma,
bibliodráma),  egyéni  szupervízió,  a  lelkész  szolgálatával
összefüggő  mediáció  a  lelkész  kezdeményezésére
regisztrálásra  kerül  a  LÉM  rendszerében.  A  folyamat
kreditértékéről,  a  LÉM  kötelező elemeinek teljesítése alóli
esetleges  mentességről  –  elsősorban  a  folyamat
időintervalluma  alapján  –  a  LÉM  bizottság  dönt.  A
folyamatokban való részvétel költségeit az MEE 50%-ban –
az éves keretösszeg mértékéig – támogatja.
3.2. Adminisztrációs kötelezettségek:
A  LÉM  rendszerében  regisztrálható  egyéb  támogatások
igénybevételét  a  lelkész  az  erre  rendszeresített  online
felületen rögzíti megjelölve azt is, hogy esetlegesen milyen
kötelező  elem  kiváltását  igényli.  A  kiváltásról  a  LÉM
bizottság dönt.

4. A SABBATIDŐ

4.1. Érintettek köre:
Azon  lelkészek,  akik  a  Magyarországi  Evangélikus
Egyházzal  (annak  egyházközségeivel,  intézményeivel,
szervezeti egységeivel) szolgálati jogviszonyban vannak.
4.2. Általános leírás:
A  sabbatidő  a  lelkészek  számára  pályázat  útján  biztosított
legalább  három  hónapos,  megszakítás  nélküli  rekreációs
időszak, amely alatt a szolgálatba állító folyósítja számára a
havi  rendszeres  javadalmát,  de  szolgálata  ellátásának,
valamint  képviseleti  jogából  fakadó  kötelezettségeinek
teljesítése alól mentesül.
4.3. A pályázat feltételei:
A pályázat kiírója:
‒  a Déli és az Északi Evangélikus Egyházkerületben min-

den évben legalább három, a Nyugati (Dunántúli) Evan-
gélikus Egyházkerületben minden évben legalább négy
sabbatidőre az egyházkerületek,

‒ speciális lelkészi szolgálatot ellátó lelkészek számára

minden évben legalább egy sabbatidőre a LÉM bizott-
ság.

A  pályázat  folyamatos,  a  tárgyévben  megvalósuló
sabbatidőre  az  azt  megelőző  év  szeptember  15-ig
jelentkezhetnek  a  lelkészek  az  erre  rendszeresített  online
felületen.  Gyülekezeti  lelkészek,  hitoktató  lelkészek,
egyetemi  lelkészek  a  területileg  illetékes  egyházkerület
helyeire jelentkezhetnek.
A pályázatnak tartalmaznia kell
‒  a jelentkező nevét
‒  szolgálati helyének/helyeinek megnevezését
‒  a sabbatidő tervezett idejét
‒  a sabbatidő alatt tervezett tevékenység rövid leírását.
Gyülekezetben szolgáló lelkészek esetében a pályázatokról
az  egyházkerület  elnöksége  –  a  pályázókkal,  valamint  a
pályázók  szolgálati  helye  szerint  illetékes  esperesekkel
történő  konzultáció  után  –  dönt  a  tárgyévet  megelőző  év
november 15-éig.
Speciális  lelkészi  szolgálatot  ellátó  lelkészek  (kivéve
hitoktató  lelkész  és  egyetemi  lelkészek)  esetében  a  LÉM
bizottság  –  a  pályázókkal,  valamint  a  pályázók  szolgálati
területét  felügyelő  püspökkel  történő  konzultáció  után  –
dönt a tárgyévet megelőző év november 15-éig.

4.4. Helyettesítés a sabbatidő alatt
Gyülekezeti

lelkészek

esetében

helyettesítés

megszervezése  a  területileg  illetékes  esperes  és  püspök
együttes  feladata.  A  helyettesítés  költségeit  (díjazás,
útiköltség,  lakhatás)  pályázatonként  havonta  legfeljebb
250.000,-  Ft-ig  az  MEE  költségvetésében  biztosított  keret
terhére az egyház viseli – abban az esetben, ha gyülekezeti
tagoktól  származó  bevétel  összege  meghaladja  a  lelkészi
illetmény(ek)re  fordított  összeget  a  gyülekezetnek  nyújtott
támogatás  útján,  más  esetben  a  helyettesítést  ellátóval
kötött szolgálati szerződés keretében. A helyettesítés alatt a
lelkész képviseleti jogát a területileg illetékes esperes vagy
több  lelkészi  állást  fenntartó  egyházközség  esetén  az
egyházközség

presbitériuma

által

kijelölt

lelkész

gyakorolja.
Speciális  lelkészi  szolgálatot  ellátó  lelkészek  esetében  a
helyettesítés  megszervezése  az  adott  szolgálati  területet
felügyelő  püspök  feladata.  A  helyettesítés  költségeit
(díjazás,  útiköltség,  lakhatás)  pályázatonként  havonta
legfeljebb 250.000,- Ft-ig az MEE az Országos Iroda útján
viseli.
4.5. Egyéb rendelkezések
A  sabbatidő  időtartama  alatt  a  lelkész  egyéb,  a  lelkészi
életpályamodellről

szóló

jogszabályokban

előírt

kötelezettségei teljesítése alól mentesül, az adott évre
vonatkozó kötelező elemek teljesítési kötelezettsége
időarányosan csökken.

5. ORDINÁCIÓ ELŐTTI PSZICHOLÓGIAI

ÁLLAPOTFELMÉRÉS

5.1. Érintettek köre:
‒ az ordinációjukra készülő lelkészjelöltek
‒ a nem az Evangélikus Hittudományi Egyetemen kiállí-

tott teológiai végzettséget igazoló oklevéllel rendelke-
zők.

5.2. Általános leírás:
‒ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói az or-

dináció tervezett időpontját megelőző év szeptemberé-
ben,

‒ a nem az Evangélikus Hittudományi Egyetemen kiállí-

tott  teológiai  végzettséget  igazoló  oklevéllel  rendelke-
zők  a  lelkészképesítő  vizsga  tervezett  időpontját  leg-
alább egy hónappal megelőzően

a  területileg  illetékes  egyházkerület  által  felkért
pszichológussal  a  szakmai  sztenderdeknek  megfelelően
pszichológiai  állapotfelmérésben  vesznek  részt.  Az
állapotfelmérés  elsődleges  célja,  hogy  a  pályaalkalmasság
esetleges  pszichés  akadályait,  illetve  a  pályakezdést
megnehezítő  körülményeket  feltárja  és  azok  kezelésére
tanácsot adjon.
Az  állapotfelmérés  kiértékelését  a  jelölt  és  a  pszichológus
együttesen  végzik,  annak  a  pályakezdés  körülményeit
befolyásoló tényezőiről az illetékes püspököt írásos, a jelölt
és a pszichológus által aláírt feljegyzésben tájékoztatják. Az
állapotfelmérést,  annak  tartalmát  teljes  titoktartási
kötelezettség  védi,  arról  harmadik  félnek  bármilyen
információt  (kivéve  az  állapotfelmérés  megtörténtét)  a
pszichológus  kizárólag  a  jelölt  írásbeli  beleegyezésével
oszthat meg.
5.3. Adminisztratív kötelezettségek:
Az  egyházkerületek  az  érintettek  számára  közzéteszik  a
pszichológiai

alkalmassági

vizsgálatot

végző

szakember(ek) elérhetőségét, a vizsgálatra való jelentkezés

– az erre rendszeresített online felületen – a jelölt
felelőssége.
A vizsgálaton való részvételt – az erre rendszeresített online
felületen – a jelölt rögzíti, amit az egyházkerület hagy jóvá.
5.4. Egyéb
A pszichológiai állapotfelmérésről készült feljegyzésben
foglaltakkal kapcsolatban a püspök személyes konzultációt
kezdeményezhet a jelölttel és a pszichológussal.
A pszichológiai állapotfelmérés költségeit az MEE viseli.

6. SEGÍTŐ SZAKEMBER IGÉNYBEVÉTELE

6.1. Érintettek köre:
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  minden  szolgálati
jogviszonyban  álló  lelkésze  számára  elérhetővé  kívánja
tenni,  hogy  szükség  esetén  szakember  segítségét  vehesse
igénybe magánéleti, mentális elakadása esetén.
6.2. Általános leírás:
Az  igénybe  vett  terápiás  (mint  például  pszichoterápia,
család-párterápia),  segítő  folyamatok  (mint  például  segítő
beszélgetés, nem szakmai területet érintő mediáció) – azok
védettsége és az anonimitás biztosítása érdekében – a LÉM
rendszerében  nem  kerülnek  rögzítésre  (kreditpont  sem
írható  jóvá).  Ezek  igénybevételét  az  MEE  az  éves
önértékelési

beszélgetést

követő

konzultációval,

szakemberek

elérhetőségeit

tartalmazó

adatbázis

közzétételével és gondozásával segíti – elsősorban az
Antropos

Mentálhigiénés

Módszertani

Központtal

(AMMK)  kötött  keretszerződés  keretében.  A  terápiás
folyamatokban  való  részvétel  költségeit  az  MEE  50%-ban
támogatja  úgy,  hogy  a  támogatott  személy  anonimitása
biztosítva legyen.

7. KÍSÉRŐLELKÉSZI KAPCSOLAT

7.1. Érintettek köre:
Kötelezően: az Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali
osztatlan teológus-lelkész szakon, valamint mesterképzésen
lelkészi

specializációval

tanulmányaikat

megkezdő

hallgatók.
Önkéntesen:  A  2005.  évi  III.  törvény  27.  §  (2)–(3)
bekezdésében  felsoroltak  szerint  szolgálati  jogviszonyban
vagy  szolgálati  jogviszonynak  elismert  szolgálatban  álló
lelkészek.
7.2. Általános leírás:
A  kísérőlelkészi  kapcsolat  a  lelkészi  szolgálatra  készülők,
illetve  azon  lelkészek  spirituális  életét  hivatott  támogatni,
akik  a  parókusi  vizsga  előtt  állnak.  A  kísérőlelkészi
kapcsolat  célja,  hogy  az  érintett  személyek  egy  kísérő
lelkésszel rendszeresen reflektáljanak istenkapcsolatukra és
személyes  hitéletükre.  A  személyes  találkozások  havi
rendszerességgel

ajánlottak,

évente

legalább

alkalommal.  Egy  kísérőlelkész  –  kivéve  az  Evangélikus
Hittudományi  Egyetem  lelkészét  –  évente  legfeljebb  5
kísérőlelkészi  kapcsolatot  vállalhat.  A  kísérőlelkészi
kapcsolat  a  parókusi  vizsga  után  önkéntesen,  közös
megegyezéssel folytatható.
Kísérő  lelkészt  a  kísért  választ.  Kísérő  lelkész  lehet  a
teológus  hallgató  saját  gyülekezeti  lelkésze,  egyházunk
bármely  lelkésze.  A  választást  a  Püspöki  Tanács  által
jóváhagyott  személyi  lista  segíti.  A  kísérőlelkészeket  az
MEE szakmai támogatással segíti (szakkönyv, igény szerint
speciális lelkészakadémiai kurzus).

A kísérőlelkészi kapcsolatot teljes titoktartás védi.
7.3. Adminisztratív kötelezettségek:
A  kísérőlelkészi  kapcsolat  nyilvántartásáért  a  kísért
személy felel. A kísérést igazoló, a kísérő lelkész által aláírt
formanyomtatványt  minden  félév  végén  a  LÉM
koordinátornak kell megküldeni.
7.4. Egyéb
A kísérőlelkészek – az Evangélikus Hittudományi Egyetem
lelkészét  kivéve  –  javadalmazásra  jogosultak,  melyet
szerződés  alapján  az  MEE  fizet  meg  a  teljesítésigazolás
megküldését  követő  10  munkanapon  belül.  A  díjazás
mértéke:  50.000,-  Ft/év/kísért.  Teljesítési  igazolásnak
minősül  a  LÉM  koordinátorának  megküldött,  kísérést
igazoló nyomtatvány.
A  parókusi  alkalmassági  vizsga  utáni  kísérő  lelkészi
kapcsolatért  a  kísérő  lelkésznek  az  MEE  nem  folyósít
díjazást.

8. HIVATÁSGONDOZÓ NAPOK

8.1. Érintettek köre:
A  2005.  évi  III.  törvény  27.  §  (2)–(3)  bekezdésében
felsoroltak szerint szolgálati jogviszonyban vagy szolgálati
jogviszonynak elismert szolgálatban álló lelkészek.
8.2. Általános leírás:
A  hivatásgondozó  napok  az  egyházkerületek  által
szervezett  alkalom  az  egyházkerületben  szolgáló  lelkészek
számára,  akik  esetében  az  ordináció  óta  eltelt  évek  száma
öttel  osztható.  A  hivatásgondozó  napokon  való  részvétel
önkéntes, de a LÉM kreditrendszerében rögzítésre kerül. Az
egyházkerület  kezdeményezésére  a  hivatásgondozó  napok
kreditértékéről – elsősorban az alkalom időintervallumának
figyelembevételével  –  a  LÉM  bizottság  az  adott  program
kiírása előtt dönt.
8.3. Adminisztratív kötelezettségek:
Az  egyházkerületek  az  érintettek  személyes  megszólítása
mellett  a  programot  meghirdetik  az  erre  rendszeresített
online  felületen  az  időpont,  helyszín,  program,  az  elérhető
kreditpont  megjelölésével,  valamint  a  részvétel  költségeire
vonatkozó

tájékoztatással. A jelentkezés az erre

rendszeresített online felületen történik. A részvételt az
egyházkerületek igazolják le.

9. EGYÉB REKREÁCIÓS, MEGÚJULÁST SEGÍTŐ

PROGRAMOK

9.1. Érintettek köre:
A  2005.  évi  III.  törvény  27.  §  (2)–(3)  bekezdésében
felsoroltak szerint szolgálati jogviszonyban vagy szolgálati
jogviszonynak elismert szolgálatban álló lelkészek.
9.2. Általános leírás:
Az MEE és belső egyházi jogi személyei egyéb rekreációs
programokat  hirdethetnek  meg,  melyek  elősegítik  a
lelkészek  szakmai,  mentális,  spirituális,  magánéleti
egészségmegőrzését.  A  programokon  való  részvétel
önkéntes.

Az egyéb programok

LÉM-ben való

elismertetéséről, kreditpont-értékéről a LÉM bizottság dönt.
9.3. Adminisztratív kötelezettségek:
Az elismertetés, a kreditpont-érték meghatározásának
kezdeményezése,

valamint

regisztrálhatóság

kezdeményezése a programot meghirdető felelőssége.

10. EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLAT

10.1. Érintettek köre:
‒ A 2005. évi III. törvény 27. § (2)–(3) bekezdésében fel-

soroltak szerint szolgálati jogviszonyban vagy szolgálati
jogviszonynak elismert szolgálatban álló lelkészek.

‒ Nyugdíjas lelkészek.
10.2. Általános leírás:
Az MEE egészségügyi szolgáltatóval kötött keretszerződés
keretében évente egyszer lehetőséget biztosít egészségügyi
állapotfelmérésre. A vizsgálatokon való részvétel önkéntes,
költségeit az MEE viseli. A lelkészek az erre rendszeresített
online felületen jelentkezhetnek a vizsgálatra. A vizsgálatra
vonatkozó egyéb információkat a jelentkezési felületen lévő
tájékoztató tartalmazza.

4. sz. melléklet

A lelkészi illetmények és a szolidaritásialap-járulék

fizetési kötelezettségéhez igényelhető támogatás

szabályai a 2020. évben

1.  Az  egyházközség  akkor  igényelhet  támogatást,  ha  a
lelkészi  jövedelmekben  és  a  kapcsolódó  szolidaritásialap-
befizetéseiben  megvalósuló  kötelezettségei  2020-ban
összességében  meghaladják  az  ezen  célokra  –  a  lelkészi
illetmények  kiegészítésére  kapott  támogatás  figyelembe
vétele nélkül – 2019-ben kifizetett összeget.
2. A 2019. évi juttatási és járulék-kötelezettségeket a 2019.
évi  adatokra  vonatkozó  bevallások  alapján  átlagolva  kell
számolni, havi átlagot képezve belőlük. Ha változás történt
a  szolgálattevők  (lelkészek)  személyében,  a  számításnál
csak a változás és 2019. december 31. közötti időszakot kell
figyelembe  venni.  Ugyanezt  az  eljárást  kell  követni,  ha  a
2020. év folyamán történik lelkészváltás, ebben az esetben
a  2020.  január  1.  és  a  váltás  közötti  időszakot  kell  alapul
venni az új támogatási igény számításánál.
3. A 2. pont szerinti számítástól eltérően a 17.§ (3) d) pont
szerinti  juttatás  esetén  a  számítás  során  a  2020.  januárra
vonatkozó szolidaritásialap-bevallást kell figyelembe venni,
ahol a szolgálatba állító a 2020-ra várható éves juttatás havi
átlagát köteles beírni.
4.  A  lelkészi  illetmény  kiegészítéséhez  igényelt  támogatás
legmagasabb  mértéke  a  17. § (1) bekezdés szerint számolt
bruttó  díjazásnak  és  a  17.  §  (3)  bekezdésében  írt
díjazásoknak  e  melléklet  1.,  2.,  3.  pontjaiban
meghatározottak szerint számolt havi átlagának különbsége
lehet.  Az  egyházközség  szolgálatba  állítót  terhelő
szolidaritásijárulék-fizetési  kötelezettségének  növekedése
miatt  is  igényelhet  támogatást  –  abban  az  esetben  is,  ha  a
lelkészi illetmény kiegészítéséhez nem jogosult támogatásra
–,  melynek  maximális  mértéke  az  érintett  lelkész(ek)
besorolási bére alapján számított szolidaritásialap-járulék és
az egyházközség által 2019-ben befizetett szolidaritásialap-
járulék különbözete.
5. A támogatás igénylésének ütemezése:
5.1.  Az egyházközségek 2020. január 31-ig elektronikusan

kitöltik a 2019-re vonatkozó népmozgalmi adatok táb-
lát (lásd 5. sz. melléklet).

5.2. A szolgálatba állítók 2020. február 12-ig benyújtják a

2020. januárra vonatkozó szolidaritásialap-bevallást.

5.3. Az egyházközségek 2020. február 28-ig tájékoztatást

kapnak az igényelhető támogatás mértékéről.

5.4. Az egyházközségek 2020. március 31-ig az erre létre-

hozott online felületen jelzik támogatási igényüket, és
kinyomtatva, lelkész és felügyelő által aláírva feltöltik
az erről szóló presbitériumi határozatot (jegyzőkönyvi
kivonatot). A később beadott igénylések esetében
visszamenőleg legfeljebb három hónapra nyújtható
támogatás.

5.5. 2020. április 15-ig az illetékes egyházkerület elnöksé-

ge jóváhagyja a támogatási igényt vagy egyeztetést
kezdeményez az egyházközséggel annak mértékéről.

5.6. A támogatási igény jóváhagyását követően a támoga-

tási összeget az országos iroda a negyedév első hónap-
jának utolsó napjáig, az első negyedévre jutó összeget
április 30-ig utalja át.

5.7. A támogatás korrekciójára abban az esetben van lehe-

tőség, amennyiben év közben a lelkész(ek) személyé-
ben és/vagy megbízásában/megbízásaiban változás

történik. Az egyházközség a változás tényéről 15 na-
pon belül tájékoztatja az országos irodát.

5. sz. melléklet

Gyülekezeti szolgálati adatok (népmozgalmi adatok)

adatszerkezete

1. Az egyházközség területi tagolódása

1.1. Gyülekezetrész neve

1.2. Gyülekezetrész jellege

2. Az egyházközség lélekszámadatai a naptári év végén,
az egyházközség területi tagolódásának megfelelően

2.1. Egyházközségi tagok száma

2.2. Választói névjegyzékben szereplők száma

3. Keresztelések és konfirmációk száma
korosztályonként

3.1. Gyermek keresztelése (0–5 éves)

3.2. Fiatal keresztelése (6–18 éves)

3.3. Felnőtt keresztelése (>18 éves)

3.4. Fiatal konfirmáció (<18 éves)

3.5. Felnőtt konfirmáció (>18 éves)

4. Esketések és temetések száma

4.1. Tiszta evangélikus párok esketése

4.2. Vegyes párok esketése

4.3. Esketések, ahol egyik fél sem evangélikus

4.4. Eltemetett férfiak száma

4.5. Eltemetett nők száma

5. Az egyházközségben rendszeresen szolgáló lelkészek
(ha az év folyamán változás történt, akkor a változás
jelzésével)
6. Az egyházközségben rendszeresen szolgáló nem
lelkészi munkatársak száma

6.1. Levelező tanfolyamot végzett gyülekezeti munkás

6.2. Hitoktató (a nem képesítettek is)

6.3. Egyéb önkéntes munkatársak

7. Az év folyamán az egyházközségben szolgáló vendég
igehirdetők neve, az általuk tartott igehirdetések,
evangélizációk és ökumenikus alkalmak számával
8. Istentiszteletek száma és a résztvevők közelítő
pontossággal megadott átlagos száma

8.1. Vasárnapi és ünnepi istentiszteletek száma

8.2. Hétközi (reggeli, esti) istentiszteletek száma

8.3. Családi, gyermek, ifjúsági istentiszteletek száma

8.4. Zenés áhítatok száma

8.5. Egyéb (pl. ökumenikus) istentiszteletek száma

8.6. Egyházi intézményben tartott istentiszteletek száma

8.7. Résztvevők átlagos száma vasárnapi

istentiszteleteken

8.7. Résztvevők átlagos száma hétköznapi

istentiszteleteken
9. A nem magyar istentiszteletek nyelve és száma

9.1. Német nyelvű istentiszteletek száma

9.2. Angol nyelvű istentiszteletek száma

9.3. Szlovák nyelvű istentiszteletek száma

9.4. Más istentiszteleti nyelv megnevezése

9.5. Más nyelvű istentiszteletek száma

10. Az úrvacsorai alkalmak és az év folyamán
kiszolgáltatott úrvacsorák teljes száma, a lelkipásztori
beszélgetésre felkereső hívekkel folytatott lelkipásztori
beszélgetések száma

10.1. Templomi úrvacsorai alkalmak száma

10.2. Egyéb úrvacsorai alkalmak száma

10.3. Úrvacsorázók teljes száma

10.4. Látogatások száma

10.5. Lelkipásztori beszélgetések száma

11. A tárgyév őszén indult hittanórai csoportok és az
oda beiratkozottak (résztvevők) száma, a naptári évben

megadott hittanórák és konfirmációi oktatási órák
száma

11.1. Iskolai hitoktatási csoportok száma

11.2. Gyülekezeti hitoktatási csoportok száma

11.3. Hittanórák száma

11.4. Hitoktatásban részesülők száma

11.5. Konfirmációi előkészítő órák száma

11.6. Felnőtt keresztelésre előkészítő órák száma

11.7. Jegyesoktatási alkalmak száma

11.8. Egyéb egyéni vagy kiscsoportos felnőtt hitoktatási

alkalmak száma
12. Hittanból érettségizettek száma

12.1. Hittanból érettségizők állami iskolában

12.2. Hittanból érettségizők más egyházi iskolában

12.3. Hittanból érettségizők saját iskolában

13. A bibliaórai csoportok és a naptári évben megtartott
bibliaórák száma, valamint a bibliaórákon résztvevők
közelítő pontossággal megadott átlagos száma

13.1. Felnőtt bibliaórai csoportok száma

13.2. Felnőtt bibliaórák száma

13.3. Felnőtt résztvevők átlagos száma

13.4. Gyermek, ifjúsági bibliaórai csoportok száma

13.5. Gyermek, ifjúsági bibliaórák száma

13.6. Gyermek, ifjúsági résztvevők átlagos száma

13.7. Egyéb bibliaórai csoportok száma

13.8. Egyéb bibliaórák száma

13.9. Egyéb résztvevők átlagos száma

14. A naptári évben megtartott egyéb gyülekezeti
alkalmak, táborok száma, valamint a résztvevők
közelítő pontossággal megadott átlagos száma

14.1. Szeretetvendégségek száma

14.2. Szeretetvendégségen résztvevők átlagos száma

14.3. Gyülekezeti napok, kirándulások száma*

14.3.1. 30 fő résztvevő alatti gyülekezeti

nap/kirándulás száma

14.3.2. Napok száma*

14.3.3. 31-80 fő résztvevő közötti gyülekezeti

nap/kirándulás száma

14.3.4. Napok száma*

14.3.5. 80 fő résztvevő feletti gyülekezeti

nap/kirándulás száma

14.3.6. Napok száma*

14.4. Táborok, az azokon résztvevők és a táborok

napjainak száma

14.4.1. 30 fő résztvevő alatti táborok száma

14.4.2. Napok száma*

14.4.3. 31-80 fő résztvevő közötti táborok száma

14.4.4. Napok száma*

14.4.5. 80 fő résztvevő feletti táborok száma

14.4.6. Napok száma*

14.5. Imaórák száma

14.6. Énekkari próbák száma

15. Egyházközségi közgyűlések, képviselőtestületi és
presbiteri ülések száma

15.1. Közgyűlések száma

15.2. Képviselőtestületi ülések száma

15.3. Presbiteri ülések száma

16. Az egyházközség területén lévő egyházi intézmények
száma

16.1. Az egyházközség fenntartásában lévő

intézmények száma

16.2. Nem egyházközségi fenntartású intézmények

száma
17. Az év folyamán az iktatókönyvbe iktatott tételek
száma

17.1. Az iktatókönyvbe iktatott tételek száma

18. Megjegyzés

* minden megkezdett nap száma

Az egyházközség az adatokat a tárgyévet követő év január
31-ig az erre rendszeresített online felületen rögzíti.

Személyes eszközök

Bekezdések

7/2018. (XI. 8.) országos szabályrendelet a lelkészi életpályamodell részletes szabályairól

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek