3/2010. (XII. 9.) országos szabályrendelet
a Gusztáv Adolf Segélyszolgálatról
A szabályrendelet alapvető célja, hogy meghatározza a
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
zsinata
által
meghozott, az egyházi szolgálat külön területeiről szóló
2005. évi V. törvény 48. §-ban adott felhatalmazás szerint –
utalva a az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló
2005. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezéseire - a
Gusztáv Adolf Szeretetszolgálat (a továbbiakban: GAS)
feladatának
és
működésének
részletes
szabályait,
gazdálkodásának és pályázati rendszerének elveit, módját
és feltételeit.
I. fejezet
A GAS célja
1. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban (a
továbbiakban: egyház) az egyházközségek egymást
kölcsönösen segítő szeretetmunkáját a Gusztáv Adolf
Segélyszolgálat végzi, ezzel is kifejezve az egyházközségek
és intézmények egységét és összetartozását.
(2) A GAS a németországi Gustav Adolf Werk mintájára
alakulva, annak célkitűzéseivel összhangban végzi
tevékenységét az egyház keretei között.
(3) A GAS a munkáját az egyházközségekben, az
egyházmegyékben, az egyházkerületekben és az országos
egyház önkormányzati szintjén végzi. Az egyes
önkormányzati
szintek
a
kölcsönösség
jegyében
átjárhatóak.
II. fejezet
A GAS feladata
2. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladata az
egyházközségek meghatározott célú támogatása.
a) segíti és támogatja az egyházközségek építési
beruházásait,
b) segíti és támogatja az egyházközségek felújítási
beruházásait,
c) támogatja az újonnan alakult egyházközségeket,
különösen
is
egyházi
szolgálatok
végzéséhez
kapcsolódó infrastrukturális fejlesztést, beruházásokat,
d) támogatja a szórványegyházközségeket, különösen is
az
egyházi
szolgálatok
személyi
feltételeinek
biztosítását, munkatársak képzését.
III. Fejezet
A GAS szervezeti felépítése és működése
3. §
(1) A GAS ügyeinek intézésére az egyházmegyék és
az egyházkerületek közgyűlései felelőst választanak.
(2) A felelősök feladatait hívány, a feladatkörükkel
kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás rögzíti.
(3) A felelősök minden évben az őket megválasztó
közgyűlésnek számolnak be, jelentésüket az egyházmegyei,
illetve egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.
4. § (1) Az egyházmegyék és az egyházkerületek által
megválasztott felelősök alkotják a Gusztáv Adolf
Segélyszolgálat Tanácsát.
(2) A Tanács saját tagjai közül országos elnököt választ, aki
a zsinatnak számol be.
Egyházmegyei GAS felelős
5. §
Az egyházmegyei GAS felelős:
a) szervezi és koordinálja az egyházmegyei illetékességi
területéhez tartozó egyházközségekben végzendő GAS
munkát;
b) szervezi az egyházmegyei illetékességi területéhez
tartozó
egyházközségekben
tartandó
évenkénti
rendszeres gyűjtést, ellenőrzi és összesíti a felajánlott
adományokat;
c) szervezi és koordinálja az egyházmegyei illetékességi
területéhez tartozó egyházközségekben a gyűjtéshez
kapcsolódó szószékcserét;
d) összegyűjti és véleményezi a GAS segélyre
benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt;
e) összegyűjti és véleményezi a GAS segély
felhasználására vonatkozóan benyújtott elszámolásokat.
Egyházkerületi GAS felelős
6. § Az egyházkerületi GAS felelős:
a) szervezi és koordinálja az egyházkerület illetékességi
területéhez egyházmegyékben végzendő GAS munkát;
b) szervezi egyházkerület illetékességi területéhez
tartozó egyházmegyékben tartandó évenkénti rendszeres
gyűjtést,
ellenőrzi
és
összesíti
a
felajánlott
adományokat;
c) összegyűjti és véleményezi a GAS segélyre
benyújtott egyházmegyei kérvényeket az elbírálás előtt
és véleményét felterjeszti a GAS Tanácsnak;
d) összegyűjti és véleményezi az országos GAS segély
felhasználására vonatkozóan benyújtott elszámolásokat;
e) véleményezi a Gustav Adolf Werk-hez intézett
egyházkerületi megkereséseket, kéréseket, valamint
ellenőrzi azok teljesülését.
Országos elnök
7. § Az országos elnök:
a) szervezi és irányítja a GAS Tanács munkáját;
b) összehívja és levezeti a GAS Tanács ülését,
meghatározza az ülés napirendjét és előkészíti a
megtárgyalandó ügyeket;
e) kapcsolatot tart az országos egyház testületeivel és
tisztségviselőivel;
b) kapcsolatot tart a külföldi testvér- és
partnerszervezetekkel;
c) ellátja az egyház költségvetésről szóló mindenkori
törvény szerinti szakmai ellenjegyzői feladatát.
IV. Fejezet
A GAS Tanács
8. § A GAS Tanács hatáskörébe tartozik a GAS
munkájának tervezése, szervezése és irányítása, a segélyek
iránti kérvények elbírálása és elszámolásuk ellenőrzése.
(2) A GAS Tanács munkáját a tagok közül választott titkár
segíti, aki ellátja az ülések jegyzőkönyvvezetői feladatait is.
(3) A GAS Tanács ülései nem nyilvánosak, azon a tagok,
illetőleg az országos elnök által meghívottak lehetnek jelen.
9. §
(1) A GAS Tanácsát szükség szerint, de évente
legalább egyszer össze kell hívni. A GAS Tanács éves
ülésén (rendes ülés) éves munkatervet fogad el, és ezzel
egyidejűleg meghatározza a következő ülés időpontját.
(2) A szükséghez képest – a rendes ülésre vonatkozó
szabályok megtartásával – a GAS Tanács bármikor
összehívható. (rendkívüli ülés)
(3) A GAS Tanács tagjai legalább felének azonos napirendi
téma megjelölésével kezdeményezett írásbeli indítványára
legkésőbb 8 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni.
10. § (1) Az ülést az országos elnök - az ülést megelőző
legalább 5 nappal korábban kiküldött - meghívóban, az
időpont és napirend közlésével hívja össze.
(2) Az ülés napirendjét elsősorban az előző ülés végén
meghozott napirendre vonatkozó határozat, valamint a
benyújtott írásos előterjesztések alapján állítja össze az
országos elnök. A napirend összeállítása során meg kell
jelölni azokat az előterjesztéseket is, amelyeket az országos
elnök nem javasolt tárgyalandó napirendi pontként.
(3) Napirendi pontra vonatkozó előterjesztés benyújtására
bármely tag jogosult. Az előterjesztéseket legkésőbb az
ülést megelőző 8. napig, rendkívüli ülés esetén legkésőbb
az ülést megelőző 3. napig kell az országos elnökhöz
eljuttatni.
(4) Amennyiben bármely tag legkésőbb az ülés
napirendjének megszavazásáig - a meghívóban szereplőkön
túlmenően - szóban indítványozza valamely kérdés
napirendre tűzését, annak napirendre vételéhez a jelenlévő
tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
11. § (1) Az ülés akkor határozatképes, ha szabályszerűen
hívták össze és a tagok több mint a fele jelen van. A
jelenlétet jelenléti ívvel kell dokumentálni.
(2) A határozatképtelen ülés tárgyalhat, de döntést nem
hozhat.
12. § (1) Az ülést az országos elnök vezeti.
(2) A ülés egyes napirendi pontjainak vitájára az adott
napirendi pontra vonatkozó előterjesztés, valamint az ahhoz
kapcsolódó hozzászólások alapján kerül sor.
13. § (1) A vita lezárását követően a GAS Tanács
határozatot hoz. A határozatok meghozatalára szavazás
útján kerülhet sor.
(2) Szavazáskor a kérdést az országos elnök úgy teszi fel,
hogy arra egyértelmű „igen”-nel, „nem”-mel vagy
„tartózkodom”-mal lehessen válaszolni.
(3) Titkos vagy név szerinti szavazást kell tartani,
amennyiben legalább 2 tag javasolja.
(4) A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen
jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le.
A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az érvényes
szavazatok több mint fele egyetértő.
(5) Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata
dönt.
(6) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kez-
dődően dátummal és folyamatos sorszámmal és kell ellátni.
Jelölése a következőképpen történik: „A GAS Tanács/(év).
(hó, nap) határozata”.
14. § (1) Az országos elnök rendkívüli és sürgős esetben
elrendelhet távolléti ülést, amennyiben a következő ülésig
beálló késedelem a GAS, illetve az egyház számára
hátrányos következményekkel járna. A távolléti ülés e-mail
kapcsolaton keresztül tartható meg. Távolléti ülés keretében
az éves rendes ülés nem tartható meg.
(2) Távolléti ülés esetén az azt elrendelő határozatnak tar-
talmaznia kell az összehívás indokát és a hátrányos követ-
kezmény megjelölését. Az ülés elrendelésével egyidejűleg
az írásos előterjesztést és a megszövegezett határozati ja-
vaslatot is közölni kell.
(3) Távolléti ülés esetén az országos elnök – az írásba
foglalt határozati javaslat, annak indokolása megküldésével
egyidejűleg – legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével
írásban felhívja a tagokat, hogy szavazataikat e-mailben
adják meg.
(4) Távolléti ülés esetén a tagoknak a határozatról a javaslat
eredeti tartalma szerint kell dönteniük, vita lefolytatásának,
a határozat kiegészítésének vagy módosításának nincs
helye.
(5) Távolléti ülés esetén az utolsó szavazat beérkezését
követő napon a határozatot meghozottnak kell tekinteni. A
szavazás eredményéről az országos elnök legfeljebb 3
napon belül értesíti a tagokat.
15. § (1) Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a
jegyzőkönyvvezető az ülés követő 5 napon belül készít el és
az erre a feladatra felkért 2 bizottsági tag hitelesíti.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirenden
szereplő
ügyek
fontosabb
információit,
érdemi
hozzászólásokat, a szavazás eredményét, valamint a
meghozott határozatokat.
(3) A hitelesített jegyzőkönyv eredeti példányát az országos
iroda irattárában kell elhelyezni, ahol az országos elnök
írásbeli és indokolt engedélyével tekintheti meg bármely
érdeklődő. Az engedélyt és ennek alapján a megtekintés
tényét dokumentálni kell.
V. Fejezet
A GAS gazdálkodása
A GAS bevételei
16. § (1) A GAS bevételi forrásai:
a) a templomokban és istentiszteleti helyiségekben e
célra kötelezően kitett perselyek,
b) minden egyházközségben és részeiben évenként
megtartandó offertóriumok és gyűjtések,
c) magánszemélyek és testületek adományai, valamint
d) az a-c) pontokban felsoroltak kamatai.
(2) Az offertóriumot a szószékcsere alkalmával az adott év
első félévében az egyházmegye által meghatározott
vasárnapon kell meghirdetni.
(3) A szabályrendelet (1) bekezdés a-c) pontjában írt
forrásokból származó összeg egyharmada az érintett
egyházmegyében kerül felhasználásra, a fennmaradó
részről a GAS Tanács dönt.
(4) A fel nem osztott pénzösszegek a következő évi
támogatási összeget növelik amennyiben a GAS Tanács
nem él azon jogával, hogy ezen összeggel olyan
egyházközségnek nyújtson meghatározott célú támogatást,
ahol a szórványban élő evangélikusok gondozása ezt
különösen szükségessé teszi.
17. § A perselyek és offertórium, valamint az adományok
nagyságának
bejelentésére,
illetőleg
annak
az
egyházmegyei
pénztárba
történő
befizetésére
az
egyházközségek minden év június 15. napjáig, az
egyházmegyék június 30. napjáig kötelesek ennek eleget
tenni a GAS Tanács pénztárába fizetés útján.
A GAS támogatás rendszere
18. § (1) A GAS a 2. §-ban meghatározott célokra adhat
támogatást
az
egyházközségeknek,
illetve
egyházmegyéknek, mely támogatást egyházmegyei, illetve
egyházkerületi egyházkormányzati szinten lehet igényelni.
(2) A szabályrendelet 16. § (1) bekezdés a-c) pontban
meghatározott
összeg
egyharmadából
képződő
egyházmegyei támogatásról az egyházmegyei GAS előadó
javaslata alapján az egyházmegye presbitériuma dönt. Az
egyházkerületi támogatásról az egyházkerületi előadó
javaslatára a GAS Tanács dönt.
(3) A támogatás iránti kérelmet az egyházmegyei GAS
előadóhoz kell benyújtani, melyhez kötelező mellékletként
csatolni kell legalább két árajánlatot, illetve egyházkerületi
támogatás esetén az egyházmegye esperesének, valamint
GAS előadójának támogató nyilatkozatát. A kérelem
beküldési határideje minden év október 31. napja.
19. § A GAS Tanács a kérelmek támogatásáról való
döntéssel egyidejűleg meghatározza a következő évben
támogatandó egyházközséget, egyházmegyét, valamint azt
a célt, amelyet a „szószékcsere”, valamint a gyűjtés
alkalmával meg kell nevezni az egyházközségekben.
20. § Az egyházmegyékben maradó rész cél szerinti
felhasználásáról az egyházmegyei GAS előadó köteles
beszámolni jelentésében az egyházmegyei közgyűlés és a
GAS Tanácsa előtt.
Elszámolás, ellenőrzés
21. § (1) A támogatás felhasználásáról az egyházközségek,
egyházmegyék kötelesek elszámolni az egyházmegyei,
illetve egyházkerületi GAS előadó felé. Az elszámoláshoz
mellékelni kell az egyházközség, egyházmegye nevére
kiállított és záradékolt számlák hitelesített másolatát,
amelyből megállapítható a támogatás rendeltetés szerinti
felhasználása.
(2) Az elszámolást a GAS Tanács fogadja el az
egyházmegyei, egyházkerületi GAS előadó javaslata
alapján. A GAS Tanács az elfogadott elszámolást köteles
megküldeni az országos iroda gazdasági osztályára.
22. § (1) Amennyiben a támogatott egyházközség, egy-
házmegye nem alkalmazza, vagy nem tartja be a jelen sza-
bályrendeletben meghatározott rendelkezéseket, és az egy-
házmegyei, egyházkerületi GAS előadó erre vonatkozó fel-
hívásának sem tesz eleget, az alábbi határozatok hozhatók:
a) a támogatási igényt az egyházmegyei presbitérium, il-
letve a GAS Tanács elutasítja és a támogatást kérelmező
a soron következő két évben nem jogosult további tá-
mogatási igény benyújtására;
b) a már megítélt támogatás kifizetését az egyházme-
gyei presbitérium, illetve a GAS Tanács felfüggesztheti;
c) a támogatást kérelmezőt a már kifizetett támogatás
visszafizetésére, - a Ptk-ban meghatározott késedelmi
kamatnak megfelelő - kamattal növelt összegben köte-
lezheti;
d) a támogatást kérelmező képviselőjével szemben fe-
gyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt határozatok együttesen is
alkalmazhatók.
23. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat pénzkezelését az
országos számvevőszék ellenőrizheti.
VI. fejezet
Egyéb rendelkezések
24. § (1) A GAS Tanács bevételeit-kiadásait az egyház
költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.
(2) A GAS Tanács tagjainak, valamint a meghívottnak az
ülésekkel kapcsolatos utazási költségeit az egyház megtérí-
ti.
25. § (1) A GAS Tanács működésének az egyház
törvényeiben és e szabályrendeletben nem szabályozott
kérdéseit az ügyrendjében szabályozza.
(2)
Amennyiben
az
ügyrendje
sem
tartalmaz
rendelkezéseket, az adott ügy tárgyalása során meghozott
határozat rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy e
rendelkezések a további határozatok meghozatala során
nem irányadóak.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
26. § (1) E szabályrendelet elfogadása napján lép
hatályba.
(2) E szabályrendelet hatálybalépésével egyidejűleg
hatályát veszti a GAS-ra vonatkozó valamennyi korábbi
szabályzat.
Budapest, 2020. szeptember 24.