Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal A MEE hatályos jogszabályai Országos szabályrendeletek 6/2013. (XI.29.) országos szabályrendelet a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2013. évi III. törvény végrehajtásáról
Bekezdések
Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

6/2013. (XI.29.) országos szabályrendelet a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2013. évi III. törvény végrehajtásáról

6_2013 (XI.29.) országos szabályrendelet a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2013. évi III. törvény végrehajtásáról.pdf — PDF document, 262Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
6/2013. (XI. 29.) országos szabályrendelet 
a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alaptól szóló 
2013. évi III. törvény végrehajtásáról 
 
Magyarországi 
Evangélikus 
Egyház 
országos 
presbitériuma  az  egyházi  jogszabályokról  szóló  2005.  évi 
VI.  törvény  4.  §  (1)  bekezdése  alapján  –  utalva  a  Zelenka 
Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alapról  szóló  2013.  évi  III. 
törvényben  (a  továbbiakban:  törvény)  meghatározott  célok 
megvalósulásához kapcsolódó rend kialakítása érdekben az 
alábbi szabályrendeletet alkotja: 
 
 
I. RÉSZ: A SZABÁLYRENDELET HATÁLYA 
 
1. § 
(1)  A  Zelenka  Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap 
(a  továbbiakban:  alap)  eljárása  során  a  2013.  évi  III.  tör-
vény hatálya alá tartozó  
a) nyugdíj-kiegészítéssel (8. §),  
b) özvegyi nyugdíj-kiegészítéssel (9. §),  
c) árvaellátással (12. §),  
d) gyermekáldási ellátással (13. §),  
e) keresetpótló járadékkal (14. §),  
f)  tartási  kötelezettség  megszűnésére  tekintettel  adott 
egyszeri nyugdíj-kiegészítéssel, lakhatási támogatásával 
(15. §)  
g) a betegszabadságra járó illetménnyel (16. §) 
kapcsolatos,  az  alap  tagjának  tagságát,  jogát  vagy  köteles-
ségét  létesítő,  módosító  vagy  szüntető,  valamint  adatot, 
tényt vagy jogosultságot igazoló ügyeiben e szabályrendel-
kezéseit kell alkalmazni. 
(2) E szabályrendelet alkalmazásában az utalt jogszabályhe-
lyekben írt, a lelkészekre vonatkozó rendelkezéseket a gyü-
lekezeti munkatársakra is alkalmazni kell. 
 
 
II. RÉSZ: AZ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI ELJÁRÁS 
 
I. fejezet 
Az eljárások megindítása 
 
2. § 
(1)  Az  alap  1.  §-ban  meghatározott  hatáskörébe 
tartozó eljárás a tag kérelmére indul meg. 
(2) A kérelmet írásban, kizárólag az e célra rendszeresített, 
e  szabályrendelet  1.  sz.  mellékletét  képező  adattartalmú 
nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) a püs-
pöki  hivatal  útján  kell  igényelni.  Az  igényt  visszamenőleg 
legfeljebb  hat  hónapra  lehet  érvényesíteni,  az  ellátást  a  jo-
gosultsági  feltételek  fennállása  esetén  legkorábban  az 
igénybejelentés  időpontját  megelőző  hatodik  hónap  első 
napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapí-
tásának  kezdő  időpontjában  hatályos  jogszabályok  alapján 
kell elbírálni. 
(3) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg közöl-
ni  kell  az  azonosításához  szükséges  adatokat,  valamint  - 
erre  vonatkozó  felhívás  esetén  -  csatolnia  kell  a  jogvi-
szonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat. 
 
3. § 
(1)  A  fenntartó  tag  kérelemre  indult  eljárásban  a 
rendes vagy járadékos tagot, illetve ezek törvényes képvise-
lőjét, valamint a szolgálati hely, ennek hiányában az utolsó 
szolgálati  hely  szerint  területileg  illetékes  püspököt  (a  to-
vábbiakban:  püspök)  a  kérelem  beérkezésétől  számított 
nyolc  napon  belül  értesíteni  kell  az  eljárás  megindításáról. 
Az  értesítésnek  tartalmaznia  kell:  az  ügy  tárgyát,  iktatási 
számát,  az  ügyintéző  nevét  és  hivatali  elérhetőségét,  vala-
mint az iratokba való betekintés, a kapcsolattartás módja és 
a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást. 
(2) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megin-
dítása után az alap nyolc napon belül érdemben dönt, vagy 
a  kérelmet  érdemi  vizsgálat  nélkül elutasítja, vagy az eljá-
rást megszünteti. 
 
4. § 
(1)  A  püspöki  hivatal  köteles  bejelenteni  az  alap-
nak  a  szolgálati  jogviszony  -  az  egyházi  szolgálatról  és  az 
egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III.  törvény 
(a  továbbiakban:  Sztv.)  44.  §  (1)  bekezdésében  írt  -  meg-
szűnését azzal, hogy a rendes tag járadékos taggá válás idő-
pontját megelőző legalább 6-8 hónapon belül az alap értesí-
ti a püspököt a rendes tag nyugdíjkorhatára eléréséről, illet-
ve  az  Sztv.  44.  §  (2)  bekezdésében  írt  lehetőségről.  Az  e 
szabályrendelet 2. sz. melléklete szerinti adattartalmú beje-
lentésnek  tartalmaznia  kell  az  alaptól  juttatásra  jogosult,  - 
ennek  hiányában  a  helyette  az  alappal  kapcsolatot  tartó 
személy - nevét és elérhetőségét is. 
(2) Az Sztv. 22. § (3) bekezdésében írt esetben a püspök is 
kezdeményezheti az eljárást. 
 
5. § 
(1) A kiskorú vagy nappali tagozaton tanuló gyer-
mekre  tekintettel  folyósított  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés, 
illetve árvaellátás esetén a tanulói vagy hallgatói jogviszony 
fennállását  minden  tanulmányi  félév  megkezdését  követő 
15 napon belül, az  intézmény által  kiállított igazolás  meg-
küldésével az alap felé igazolni kell.  
(2)  A  gyermekáldási  ellátásra  való  jogosultságot  igazolni 
szükséges  a  megszületett,  örökbe  fogadott  gyermek(ek) 
születési  anyakönyvi  kivonatával,  a  gyermekgondozás 
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó 
kérelemmel, amelyet a szolgálati jogviszonyba állító átvett, 
aláírásával  hitelesített.  A  gyermek  halála  esetén  15  napon 
belül  tájékoztatási  kötelezettsége  van  a  jogosultnak, 
amellyel egyidejűleg be kell nyújtania a halotti anyakönyvi 
kivonat másolatát.  
 
6. § 
Az alap hivatalból kizárólag akkor köteles megin-
dítani az eljárást, ha az eljárás a törvényben vagy országos 
presbitériumi határozatban meghatározott tagok ellátásának 
mérlegelés nélkül meghatározott mértékre történő emelésé-
re, illetve egyösszegű kifizetésre irányul. 
 
7. § 
Az  alap  a  kérelmet  érdemi  vizsgálat  nélkül,  nyolc 
napon belül elutasítja, ha 
a)  a  kérelem  tartalmából  megállapítható,  hogy  az  ügy 
nem az alap hatáskörébe tartozó ügy, 
b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, 
c)  a  kérelmet  érdemben  már  elbírálta,  és  változatlan 
tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog ér-
vényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,  
d)  a  kérelem  nyilvánvalóan  nem  az  előterjesztésére  jo-
gosulttól származik. 
 
8. § 
Az alap az eljárást megszünteti, ha 
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett 
volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megin-
dítását követően jutott a tudomására, 
b) az eljárás kérelemre indult és a tag a kérelmét vissza-
vonta,  kivéve  ha  az  eljárás  hivatalból  is  megindítható, 
vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem 
mindegyikük vonta vissza kérelmét, 
background image
c) a tag halála vagy  megszűnése következtében az eljá-
rás okafogyottá vált, és jogutódlás sem következett be, 
d)  az  eljárás  folytatására  okot  adó  körülmény  már  nem 
áll fenn, 
e) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a további-
akban már nem az alap hatáskörbe tartozik. 
 
II. fejezet 
Az eljárások lefolytatásának szabályai 
 
9. § 
(1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, 
valamint a másodfokú határozatot hozó országos gazdasági 
bizottságnak  (a  továbbiakban:  bizottság)  az  elsőfokú  dön-
tést  megsemmisítő  és  új  eljárásra  utasító  határozatát  az 
alaphoz történő megérkezését követő naptól, hivatalbóli el-
járás esetén  az annak alapjául szolgáló jogszabályi rendel-
kezés hatályba lépésének napjától számított harminc napon 
belül kell meghozni és gondoskodni a határozat közléséről.  
(2)  A  fellebbezés  elbírálására  jogosult  bizottság  eljárása 
esetén  az  ügyintézési  határidő  az  ügy  összes  iratának  a  bi-
zottsághoz érkezését követő napon kezdődik. A bizottság a 
fellebbezési  eljárásban  a  fenti  határidőn  belül,  vagy  ha  ez 
nem  lehetséges,  a  határidő  letelte  utáni  első  ülésen,  legké-
sőbb azonban két hónapon belül határoz. 
(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlás-
ra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlé-
sére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. 
(4)  Az  alap  vezetője  -  ha  azt  jogszabály  nem  zárja  ki  -  az 
ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt 
esetben  egy  alkalommal,  legfeljebb  harminc  nappal  meg-
hosszabbíthatja. A végzésben a határidő-hosszabbítás indo-
kait kifejezetten meg kell jelölni. 
 
10. § 
Az  alap  együttes  eldöntés  céljából  elrendelheti  az 
előtte  folyamatban  lévő  olyan  eljárások  egyesítését,  ame-
lyek  tárgya  egymással  összefügg.  Az  eljárások  egyesítése 
esetén  az  alap  a  legkorábban  indult  ügy  ügyintézési  határ-
idején belül jár el. 
 
11. § (1) A tag kérelmet az alaphoz írásban vagy szóban is 
előterjeszthet, melyet a határozat vagy az eljárást megszün-
tető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhat. 
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tagnak  - ha van, kép-
viselőjének is - a nevét, lakcímét vagy székhelyét, a dönté-
sére  való  kifejezett  kérelmet,  továbbá  meg  lehet  adni  az 
elektronikus  levélcímet  vagy  a  telefonos  elérhetőséget.  A 
kérelemhez csatolni kell az ügy elbírálását elősegítő, a ren-
delkezésére álló dokumentumokat is.  
(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az 
nem egyezik a tag által használt elnevezéssel. 
 
12.  §  (1)  Az  alap  a  kérelem  megérkezését  követően  hala-
déktalanul ellenőrzi, hogy 
a) van-e hatásköre az ügy elbírálására, 
b) a kérelem  megfelel-e a jogszabályban írt  követelmé-
nyeknek. 
(2) Ha a kérelem nem felel meg a szabályrendeletbe foglalt 
követelményeknek, az alap a kérelem beérkezésétől számí-
tott nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a 
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mel-
lett - hiánypótlásra hívja fel a tagot.  
 
13. § 
(1)  Az  alap  köteles  a  döntéshozatalhoz  szükséges 
tényállást  tisztázni.  Ha  ehhez  nem  elegendőek  a  rendelke-
zésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyíték 
különösen:  a  tag  nyilatkozata,  az  irat,  a  tanúvallomás.  Az 
alap a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, 
és  az  ezen  alapuló  meggyőződése  szerint  állapítja  meg  a 
tényállást. 
(4)  A  keresetpótló  járadék  folyósítása  iránti  kérelmet  -  a 
törvény 14. § (1) bekezdésben írt feltétel fennállása esetén - 
az alap vezetője terjeszti a Püspöki Tanács elé döntéshoza-
talra. 
 
14. § 
Az alap jegyzőkönyvet készít a szóbeli kérelemről, 
valamint - amennyiben erre sor kerül – a tag, tanú meghall-
gatásáról. 
(2)  A  jegyzőkönyv  tartalmazza  felvételének  helyét  és  idő-
pontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cse-
lekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra 
és  kötelezettségekre  való  figyelmeztetés  megtörténtét,  az 
eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását, 
az  eljáró  ügyintéző  nevét  és  aláírását,  valamint  az  eljárási 
cselekményben  érintett  személy  aláírását.  Az  eljárási  cse-
lekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkoza-
tát  vagy  azok  egyes  részét  a  jegyzőkönyv  szó  szerint  tar-
talmazza.  
(3)  Az  alap  az  ügy  megítélése  szempontjából  fontos  vagy 
egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden 
egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést vehet fel, 
vagy  az  eljárási  cselekményt  az  iratra  történő  rávezetéssel 
rögzítheti.  A  hivatalos  feljegyzés  az  eljárási  cselekmény 
rövid  összefoglalását,  a  készítés  dátumát,  valamint  a  fel-
jegyzést készítő nevét és aláírását tartalmazza. 
 
15. § 
(1) A tag helyett törvényes képviselője vagy az ál-
tala  vagy  törvényes  képviselője  által  meghatalmazott  sze-
mély, továbbá a tag és képviselője együtt is eljárhat. Az el-
lenérdekű  ügyfelek  képviseletét  nem  láthatja  el  ugyanaz  a 
személy.  
(2)  A  meghatalmazott  a  képviseleti  jogosultságát  köteles 
igazolni, melyet az iratokhoz kell csatolni. 
(3) Ha a tagnak képviselője van, az iratokat az alap a képvi-
selő részére küldi meg, de a tag kérheti, hogy az alap akkor 
is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselő-
je van. 
 
16. § 
(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás 
során szükséges, az alap határidő megjelölésével arra köte-
lezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az 
idézés szóban is közölhető. 
(2) Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem követ-
kezik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésé-
nek megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően 
legalább  nyolc  nappal  megkapja.  Az  idézésben  meg  kell 
jelölni, hogy az alap az idézett személyt milyen ügyben és 
milyen minőségben kívánja meghallgatni.  
(3) Ha az alap nem tartja szükségesnek a tag idézését, köte-
les  a  tanú  meghallgatásáról  értesíteni  azzal  a  tájékoztatás-
sal, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem 
kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem 
következik  -  úgy  kell  közölni,  hogy  azt  a  tag  legalább  öt 
nappal korábban megkapja. 
 
III. fejezet 
A határozathozatal szabályai 
 
17. § 
(1) Az alap az eljárás során felmerült minden kér-
désben határozatot hoz. 
(2) A határozatnak tartalmaznia kell: 
background image
a) az ügy számát és ügyintézőjének nevét, 
b)  a  tag  nevét,  lakcímét  vagy  székhelyét,  adóazonosító 
jelét vagy adószámát 
c) az ügy tárgyának megjelölését, 
d) a rendelkező részben az alap döntését, a kötelezettség 
teljesítésének határidejét és az önkéntes teljesítés elma-
radásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési köte-
lezettséget megállapító döntésben a késedelmi kamat fi-
zetési  kötelezettségről  és  annak  mértékéről  szóló  tájé-
koztatást, továbbá határozat esetén a jogorvoslat lehető-
ségéről,  benyújtásának  helyéről  és  határidejéről  szóló 
tájékoztatást,  
e) a határozat indokolásban a megállapított tényállást és 
az  annak  alapjául  elfogadott  bizonyítékokat,  a  tag  által 
felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indo-
kait,  a  mérlegelési  jogkörben  hozott  határozat  esetén  a 
mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, 
azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság 
a határozatot hozta, 
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányo-
zójának aláírását és az alap bélyegzőlenyomatát. 
(3)  A  határozatnak  az  indokolást  és  jogorvoslatról  való  tá-
jékoztatást nem  kell tartalmaznia, ha az alap a kérelemnek 
teljes egészében helyt ad, vagy ha kizárólag valamely eljá-
rási cselekmény időpontját határozza meg. 
 
18. § 
(1) A határozatban ellátás attól a naptól állapítható 
meg, amely napon - a 2. § (2) bekezdésének figyelembevé-
telével - a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkez-
tek. 
(2) Ha az ellátásra a jogosultság kétséget  kizáróan fennáll, 
azonban annak összege adatok hiánya vagy egyéb ok miatt 
az  igénybejelentéstől  számított  30  napon  belül  várhatóan 
nem  határozható  meg,  akkor  a  rendelkezésre  álló  adatok 
alapján az igénylő részére - legfeljebb 15.000,- Ft összegű - 
előleget kell megállapítani és folyósítani. Az ellátás megál-
lapításakor  annak  összegébe  a  folyósított  előleget  be  kell 
számítani.  
 
19.§ 
(1)  A  meghozott  határozatot  közölni  kell  a  taggal 
és  azzal,  akire  nézve  az  jogot  vagy  kötelezettséget  állapít 
meg, különösen is a fenntartó taggal és az illetékes püspök-
kel is.  
(2) A határozatot minden esetben írásban, hivatalos iratként 
kell kézbesíteni. 
 
20. § 
(1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás, 
illetve számítási hiba van, az alap a hibát - szükség esetén a 
tag meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy 
érdemére. A kijavítást az alap a hibás döntés bevonása mel-
lett a döntés kicserélésével teljesíti. 
(2) A kijavított határozatot közölni kell azzal, akivel a kija-
vítandó határozatot közölték. 
 
21. § 
(1)  Ha  az  ügy  érdeméhez  tartozó  kérdésben  nem 
született döntés, az alap a határozatot kiegészíti.  
(2)  A  kiegészítést  az  alap  a  hiányos  határozat  bevonása 
mellett  -  az  eredeti  és  a  kiegészítő  határozatot  egységes 
döntésbe foglalva - a határozat kicserélésével teljesíti.  
(3)  A  kiegészített  határozat  ellen  ugyanolyan  jogorvoslat-
nak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.  
(4)  A  kiegészített  határozatot  közölni  kell  azzal,  akivel  a 
kiegészítendő határozatot közölték. 
 
22. § 
(1) Az alap elsőfokú döntése jogerőssé válik, ha 
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő le-
telt, az elsőfokú döntés kézbesítése napján; 
b)  a  fellebbezésről  lemondtak  vagy  a  fellebbezést  visz-
szavonták, annak bejelentése napján; 
c) a fellebbezésnek nincs helye, az elsőfokú döntés kéz-
besítése napján; 
d)  a  fellebbezés  elbírálására  jogosult  bizottság  az  első-
fokú döntést helybenhagyta, annak közlése napján. 
 
IV. fejezet 
Jogorvoslati eljárás 
 
23. § 
(1)  Az  alap  határozata  ellen  fellebbezést  -  a  ren-
delkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire 
a  határozat  rendelkezést  tartalmaz.  A  fellebbezést  az  alap-
nál – a bizottsághoz címzetten – kell előterjeszteni. Felleb-
bezni  csak  a  megtámadott  határozatra  vonatkozóan,  tartal-
milag  közvetlenül  összefüggő  okból,  illetve  csak  a  határo-
zatból  közvetlenül  adódó  jog-  vagy  érdeksérelemre  hivat-
kozva lehet. 
(2)  Önálló  fellebbezésnek  van  helye  a  kérelmet  érdemi 
vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzés 
ellen. 
(3)  A  fellebbezést  a  határozat  közlésétől  számított  tizenöt 
napon belül lehet előterjeszteni.  A fellebbezésre jogosult a 
fellebbezési  határidőn  belül  a  fellebbezési  jogáról  szóban 
vagy  írásban  lemondhat,  a  szóban  történő  lemondást  jegy-
zőkönyvbe  kell  foglalni.  A  fellebbezési  jogról  történő  le-
mondó nyilatkozat nem vonható vissza. 
 
24. § 
A  fellebbezéssel  megtámadott  határozatba  foglalt 
jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés vég-
rehajtására halasztó hatálya van, kivéve,  ha az alap nyilvá-
nította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásá-
val végrehajthatónak. 
(2)  A  határozatban  foglaltakat  a  fellebbezésre  tekintet  nél-
kül teljesíteni kell, ha az a tag javára megállapított egyszeri 
vagy  rendszeres  pénzkifizetést,  pénzbeli  ellátást  tartalmaz, 
és  a  tag  fellebbezése  csak  a  megállapított  összegen  felüli 
többletigényre vonatkozik. 
(3) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozha-
tók. 
 
25. § 
(1)  Az  alap  érdemi  vizsgálat  nélkül  elutasítja  az 
elkésett és a fellebbezésre nem jogosulttól származó felleb-
bezést. 
(2) Ha a fellebbezés alapján az alap megállapítja, hogy dön-
tése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavon-
ja. Az alap a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő dön-
tést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglal-
taknak  megfelelően  módosíthatja,  ha  a  kérelemben  foglal-
takkal egyetért. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen 
ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visz-
szavont, illetve a módosított döntés ellen volt. 
(3)  Az  alap  a  fellebbezést  fellebbezési  határidő  leteltétől 
számított nyolc napon belül megküldi a bizottságnak, kivé-
ve az (1)-(2) bekezdésben ír eljárások esetében. A fellebbe-
zést  az  alap  az  ügy  összes  iratával  együtt  terjeszti  fel  és  a 
fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. 
 
26. § 
(1) A bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján 
határoz azzal, hogy nincs kötve a fellebbezésben foglaltak-
hoz. 
(2)  A  bizottság  a  fellebbezési  eljárást  megszünteti,  ha  va-
lamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. 
background image
(3) A bizottság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja 
vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú határozat meghozata-
lához nincs elég adat, vagy az elsőfokú határozat meghoza-
talát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás 
további  tisztázása  szükséges,  a  határozat  megsemmisítése 
mellett végzésben  az alapot  új eljárásra utasíthatja, vagy a 
kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és 
ennek alapján határoz. 
(4) A megismételt eljárásban az alapot a bizottság határoza-
tának rendelkező része és indokolása köti. 
(5)  A bizottság a fellebbezés  elbírálása érdekében  megkül-
dött iratokat  a  határozatának  meghozatalát követően, azzal 
együtt visszaküldi az alaphoz, amely intézkedik a másodfo-
kú  határozat  kézbesítése  iránt.  A  másodfokú  határozatot 
közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú ha-
tározatot közölték.  
 
27. § 
(1)  A bizottság jogerős döntése ellen, kézbesítését 
követő 15 napon belül – a törvényre és e szabályrendeletre 
hivatkozva  –  az  egyházi  bírósághoz  (a  továbbiakban:  bíró-
ság) lehet halasztó hatályú keresetet benyújtani. 
(2) Ha a kereseti kérelem elbírálása során a bíróság megál-
lapítja, hogy az alap az eljárása során jogszabályt sértett, és 
emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósí-
tották,  vagy  alacsonyabb  összegű  ellátást  állapítottak  meg, 
folyósítottak,  akkor  a  jogszabálysértés  megállapításától 
számított öt éven belül járó összeget, valamint a késedelmi 
kamatot ki kell fizetni. 
 
 
III. RÉSZ: AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS BEVAL-
LÁS SZABÁLYAI 
 
28. § 
(1)  A  törvény  2.  §  (2) bekezdés  a-b)  pontjában  írt 
egyházi személyek szolgálatba állítása esetén, ennek tényét 
mind a püspök, mind a szolgálatba állító fenntartó tag köte-
les  bejelenteni  az  e  szabályrendelet  2.  sz.  mellékletében 
rögzített adatokat az alap felé.  
(2) A bejelentést követő 30 napon belül az alap határozatá-
ban értesíti az alappal kapcsolatos bevallási szabályokról és 
azok elmulasztása jogkövetkezményeiről a tagokat. A hatá-
rozathoz  csatolni  kell  az  e  szabályrendelet  2.  sz.  melléklet 
szerinti, a változás bejelentésre szolgáló  adatokat tartalma-
zó nyomtatványt, illetve meg kell jelölni annak elektronikus 
letöltési helyét. 
 
29. § 
(1) A járulék alapjáról és összegéről a rendes tagot 
szolgálatba állító fenntartó tag  
a)  havonta,  a  tárgyhónapot  követő  hónap  12.  napjáig, 
elektronikus úton havi bevallást, 
b)  évente  a  tárgyévet  követő  hónap  20.  napjáig,  havi 
bontásban részletezett és éves szinten összesített, a szol-
gálatba  állító  elnöksége  és  egyházközségi,  egyházme-
gyei szolgálatba állító esetén a felettes egyházkormány-
zati  szint  lelkészi  elnöke  által  aláírt  összefoglaló  jelen-
tést 
köteles  benyújtani  az  alaphoz.  A  bevallás  adattartamát  e 
szabályrendelet 3. sz. melléklete határozza meg.  
(2) Amennyiben a fenntartó tag észleli, hogy a havi beval-
lásban hibás adatot szolgáltatott, akkor a hiba feltárását kö-
vető  15  napon  belül,  ugyanazon  adattartalmú  nyomtatvá-
nyon az önellenőrzés tényének feltűntetésével, elektronikus 
úton e szabályrendelet 3. sz. mellékletét képező új bevallást 
köteles előterjeszteni. Az önellenőrzés következtében fenn-
álló befizetési kötelezettség esetén, azt a bevallás teljesíté-
sével  egyidejűleg  kell  teljesíteni.  A  különbözet  kifizetése 
kérelmének  elmaradása  esetén  az  alap  köteles  a  túlfizetést 
beszámítására. 
 
30. § 
(1) Amennyiben a rendes tag saját jogon nyugdíjat 
szerez az államnál, akkor köteles értesíteni az alapot az er-
ről  szóló  határozat  megküldésével  legkésőbb  a  határozat 
kézhezvételétől számított 15 napon belül.  
(2)  Amennyiben  a  járulékos  tag  a  jogszabályi  rendelkezé-
sekben írt feltétel bekövetkezése  miatt a juttatásra nem jo-
gosult,  akkor  azt,  az  annak  alapjául  szolgáló  tényekkel  és 
azokat igazoló dokumentumokkal együtt köteles bejelenteni 
az alapnak legkésőbb 15 napon belül.  
(3) A bevallási kötelezettségét nem teljesítése esetén, annak 
pótlására az alap a tagot – legkésőbb a tudomásszerzést kö-
vető - 30 napon belül 15 napos határidővel felszólítja. 
(4) A pótlás  elmulasztása esetén az alap  tájékoztatja a ren-
des tagot a pótlás elmulasztásáról, és kezdeményezi az egy-
háznál a törvény 17. §-ban írt járulékfizetés megszüntetését. 
 
 
IV. RÉSZ: AZ ALAPBA TÖRTÉNŐ BEFIZETÉS 
SZABÁLYAI 
 
31. § 
(1) A rendes tag járulékát a szolgálatba állító fenn-
tartó tag a megállapított és alap felé bevallott jövedelemből 
levonja,  és  az  alap  számlájára  a  szolgálatba  állítót  terhelő 
saját  járulékrésszel  együttesen,  átutalás  útján  befizeti  a 
tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig történő utalással 
az alap által megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra.  
(2) Az alap a  fizetési határidőt követő 30 nap elteltével ér-
tesíti a rendes és a szolgálatba állító fenntartó tagot a befi-
zetés elmaradásáról, ezen túlmenően félévente  
a)  december  31.  fordulónappal  legkésőbb  január  31. 
napjáig és 
b)  június  30.  fordulónappal  legkésőbb  július  31.  napjá-
ig) egyenlegközlő tájékoztatást köteles a tagoknak nyúj-
tani.  A  tájékoztatásnak  ki  kell terjednie  a  29. § (2) be-
kezdésben írt önellenőrzés lehetőségére is. 
(3) Az (1) bekezdésben írtakon túlmenően az alap befizetést 
kizárólag  banki  átutalással,  illetve  bankszámlára  történő 
készpénzes befizetéssel fogadhat. 
 
 
V. RÉSZ: AZ ALAPBÓL TÖRTÉNŐ KIFIZETÉS 
SZABÁLYAI 
 
32. § 
(1)  Az alap a  megállapított ellátás  folyósítását  ha-
vonként, a tárgyhónap 15. napjáig készpénzkifizetés postai 
kézbesítésével vagy a jogosult által megjelölt bankszámlára 
történő utalással teljesíti. 
(2) Az ellátást attól a naptól kezdve, amelytől azt megálla-
pították,  a  jogosultság  megszűnésének  (megszüntetésének) 
napjáig, de legfeljebb a tag elhalálozásának napját magában 
foglaló naptári hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. Az ese-
dékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől 
számított öt éven belül lehet felvenni.  
(3) Az ellátást – e szabályrendelet eltérő rendelkezése hiá-
nyában – legkésőbb adott év december 31. napjáig kell kifi-
zetni. 
(4)  Az  alap  az  ellátás  folyósításának  igazolására  -  érintett 
kérelemére - igazolást ad ki. 
 
33. § 
(1)  A  törvény  8.  §  (6)-(7)  bekezdés  a)  pontjában 
meghatározott  egyösszegű  nyugdíj-kiegészítés  számításá-
background image
nak alapja az egyházi szolgálati idő fennállása alatt a rendes 
tagtól levont, a fenntartó tag által évenként bevallott és be-
fizetett nyugdíjjárulék összege. 
(2) Az egyösszegű nyugdíj-kiegészítés az (1) bekezdés sze-
rinti járulék évenkénti összege és az állami öregségi nyug-
díj számításánál az egyházi nyugdíjkorhatár elérésének évé-
re  vonatkozó,  a  szolgálati  időre  meghatározott  évenkénti 
valorizációs  szám  szorzatainak  összegeként  kell  meghatá-
rozni. 
(3)  Amennyiben  a  törvény  9.  §  szerint  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítés  a  törvény  erejénél  fogva  vagy  a  járadékos  tag 
választása  szerint  egyösszegű  nyugdíj-kiegészítés  formájá-
ban  illeti  meg  a  jogosultat,  az  egyösszegű  nyugdíj-
kiegészítés összege a (2) bekezdés alapján számított összeg 
nek a törvény 9. § (4) bekezdés b) pontja szerint számított 
része. 
(4) A törvény 8. § (6) bekezdésében rögzített feltételek tel-
jesülése esetén a (2)-(3) bekezdés alapján számított egyösz-
szegű nyugdíj-kiegészítés összegét, annak alapjául szolgáló 
adatokat az alap vezetője határozatban rögzíti. 
(5) A törvény 8. § (7) bekezdésében rögzített feltételek ese-
tén  az  alap  vezetője  a  (2)-(3)  bekezdés  alapján  számított 
egyösszegű  nyugdíj-kiegészítés  összegét  és  a  rendszeres 
csökkentett összegű nyugdíj-kiegészítés összegét is megál-
lapítja,  melyről  az  alap  egyházi  nyugdíjkorhatárt  elérő, 
vagy választási jogával élve nyugdíjba vonuló rendes tagját 
vagy járadékos tagját írásban tájékoztatja. 
(6)  Az  (5)  bekezdés  szerinti  tájékoztatást  követően  az  alap 
nyugdíjba vonuló rendes tagja vagy járadékos tagja a tájé-
koztatás kézhezvételét követően 15 napon belül köteles nyi-
latkozatot tenni a választott ellátási formáról. 
(7) A tag nyilatkozata végleges, vissza nem vonható. 
(8)  A  (6)  bekezdés  szerinti  nyilatkozattételi  kötelezettség 
elmulasztása  esetén az alap egy alkalommal, 15 napos  ha-
táridővel  hiánypótlásra  szólítja  fel  a  tagot.  A  hiánypótlás 
elmulasztása esetén az alap határozatban az ellátást egyösz-
szegű nyugdíj-kiegészítés formájában állapítja meg. 
 
34. § 
(1) A törvény 9. § (5) bekezdés c) pontjában írt, a 
kiskorú, vagy nappali tagozaton tanuló gyermekre tekintet-
tel  folyósított  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  esetén  tanulói 
vagy hallgatói jogviszony szünetelésekor csak akkor folyó-
sítható  az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés,  ha  a  szünetelés  be-
tegség vagy szülés következménye. A hallgatói jogviszony 
folytatásakor  –  ha  a  többi  feltétel  fennáll  –  az  özvegyi 
nyugdíj-kiegészítés ismét folyósítható. 
(2) A törvény 12. § (1) bekezdésben írt árvaellátás a tanulói 
vagy  hallgatói  jogviszony  szünetelése  esetén  csak  akkor 
folyósítható  az  árvaellátás,  ha  a  szünetelés  oka  a  jogosult 
betegsége vagy szülése. 
(3)  A  jogosult  halála  esetén  a  fel  nem  vett  nyugellátást  a 
vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek egy-
mást  követő  sorrendben  veheti  fel  a  halál  napjától  vagy  a 
hagyatéki  végzés  jogerőssé  válása  napjától  számított  egy 
éven belül.  
(4)  A  megállapított  ellátást,  -  mint  a  jogosult  személyéhez 
kötött ellátást - átruházni (engedményezni) nem lehet. 
 
 
VI. RÉSZ: AZ ALAP MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLA-
TOS EGYÉB SZABÁLYOK 
 
35. § 
A törvény hatálybalépése előtti időszakok esetében 
az egyház nyilvántartásaira  kell hagyatkozni.  Szükség ese-
tén a tag szolgálati helyeiről igazolás kérhető a szolgálatban 
eltöltött időszakról és a megfizetett járulékról.  
 
36. § 
(1) Az alap az eljárása során köteles költségkímélő 
módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, az eljá-
rás valamennyi résztvevője köteles eljárási cselekményeit a 
célszerűség figyelembevételével teljesíteni.  
(2)  Az  alap  írásban  (postai  úton,  elektronikus  úton  vagy 
személyesen  átadott  irat  útján)  vagy  szóban  (személyesen 
vagy telefonon) tart kapcsolatot a taggal. Több igénybe ve-
hető  kapcsolattartási  forma  közül  az  alap  a  költségtakaré-
kosság  és  a  hatékonyság  szempontjai  alapján  választ, 
előnyben részesítve az elektronikus utat. Az első kapcsolat-
felvétel  alkalmával  az  alap  felhívja  a  tag  figyelmét  a  kap-
csolattartás  lehetséges  formáira,  és  tájékoztatást  ad  a  kap-
csolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint az alap ál-
tal nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. 
 
37. § 
(1)  Az  alap  által  folyósított  ellátások  iránti  igény 
érvényesítésével kapcsolatos eljárások költségmentesek. 
(2) A tag és tanú  útiköltségeinek  megtérítése  az alap  költ-
ségvetését terheli. 
 
38. § 
(1) Amennyiben a tag 
a) jogosulatlanul vette igénybe az alap ellátását,  
b)  hitelt  érdemlően  bebizonyosodik,  hogy  az  ellátást 
megállapító  határozat  tartalmát  érdemben  befolyásoló 
szándékosan  valótlan,  hamis  adatot  szolgáltatott  vagy 
ilyen nyilatkozatot tett az igénylés benyújtásakor, vagy 
c) neki felróható okból megszegi az alappal kapcsolatos 
jogszabályokból folyó kötelezettségét,  
akkor  az  arról  való  tudomásszerzést  követően  a  folyósítást 
meg kell szüntetni és a már kifizetett, jogosulatlan ellátáso-
kat az alap a késedelmi kamattal növelt mértékben követel-
heti vissza. 
(2)  Amennyiben  a  30.  §  (1)  bekezdésben  írtak  elmaradása 
miatt,  az  egyház  az  állami  jogszabályokban  előírt  adót  és 
járulékot  az  alap  költségvetése  terhére  az  államnak  megfi-
zeti, akkor az a nyugdíj-kiegészítés terhére érvényesíthető.  
(3)  Amennyiben  a  30.  §  (2)  bekezdésben  írtak  elmaradása 
miatt  a  juttatások  továbbra  is  folyósításra  kerülnek,  akkor 
ennek hiányát, illetve az erről való tudomásszerzést követő-
en a folyósítást meg kell szüntetni és a már kifizetett jutta-
tásokat az alap az késedelmi kamattal növelt mértékben kö-
vetelheti vissza. 
(4) Az (1)-(3) bekezdésben írtakon túlmenően  az alap kez-
deményezheti az adós tag mindazon egyházi támogatásának 
felfüggesztését,  amelyekről  állami  jogszabály  másképpen 
nem rendelkezik mindaddig, amíg az alap felé fennálló tar-
tozását  az  meg  nem  fizeti.  A  támogatás  felfüggesztésének 
eredménytelensége vagy részleges eredményessége esetén - 
az  országos  presbitérium  döntését  követően  -  helye  van  a 
támogatás  lefoglalásának,  amelynek  során  az  érintett  egy-
házi testület, intézmény vezetője köteles a folyósítandó ösz-
szeget  közvetlenül  az  alap  bankszámlájára  megfizetni.  E 
rendelkezés be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül. 
 
 
VII. RÉSZ: ZÁRÓRENDELKEZÉS 
 
39. § 
(1)  E  szabályrendelet  2014.  január  1.  napján  lép 
hatályba. 
(2)  E  szabályrendelet  hatálybalépésével  egyidejűleg  a 
nyugdíjosztállyal,  nyugdíjalappal  kapcsolatos  -  e  szabály-
rendelettel  ellentétes  -  valamennyi  jogszabály,  rendelkezés 
background image
hatályát veszti azzal, hogy a törvény 10. §-ban írt rendelke-
zéseket a már e szabályrendelet hatályba lépését megelőző-
en meghozott határozat esetén is alkalmazni kell.  
(3) A törvény 2. §-ban meghatározott tagjainak erre irányu-
ló kérelme estén az tagsági jogosultságukat és kötelezettsé-
geikre  vonatkozóan,  az  igénylőlap  tartalmában  megegyező 
nyilatkozatot kell kiadni. 
(4) Az alap működésének e szabályrendeletben nem szabá-
lyozott, részletes szabályait működési szabályzatában hatá-
rozhatja  meg,  melynek elfogadásáról az országos presbité-
rium dönt. 
 
 
1. számú melléklet 
Igénybejelentő lap 
Rendes tag adatai: 
-
 
név 
-
 
adóazonosító jel 
-
 
cím 
-
 
anyja neve 
-
 
születési hely, idő 
Kedvezményezett járadékos tag(ok) adatai: 
-
 
név 
-
 
adóazonosító jel 
-
 
cím 
-
 
anyja neve 
-
 
születési hely, idő 
-
 
elérhetőség (telefon, email) 
Igénybejelentő adatai: 
-
 
név 
-
 
adóazonosító jel 
-
 
cím 
-
 
elérhetőség (telefon, email) 
Igényelt ellátás jogcíme: 
-
 
nyugdíj-kiegészítés 
-
 
özvegyi nyugdíj-kiegészítés 
-
 
árvaellátás 
-
 
gyermekáldási ellátás 
-
 
keresetpótló járadék 
-
 
tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott egy-
szeri nyugdíj-kiegészítés,  
-
 
lakhatási támogatás 
-
 
betegszabadságra járó illetmény 
Jogosultság kezdete: 
Jogosultság részletes leírása, indoklása: 
Jogosultságot igazoló csatolt dokumentumok: 
Igénybejelentés dátuma: 
Bejelentést tévő aláírása: 
 
2. számú melléklet 
Tagság bejelentése, változás bejelentés 
Magánszemély tag adatai: 
-
 
név 
-
 
adóazonosító jel 
-
 
TAJ szám 
-
 
cím 
-
 
anyja neve 
-
 
születési hely, idő 
-
 
elérhetőség (telefon, email) 
Egyházi jogi személy tag adatai 
-
 
név 
-
 
adószám 
-
 
nyilvántartási szám 
-
 
cím 
-
 
lelkész 
-
 
felügyelő 
-
 
elérhetőség (telefon, email) 
Tagság kezdete: 
Tagságban bekövetkezett változás időpontja: 
Tagságban bekövetkezett változás oka, leírása 
Tagságban  bekövetkezett  változást  igazoló  csatolt  doku-
mentumok 
Tagság megszűnésének időpontja: 
Tagság jellege:  
A bejelentéssel, változás bejelentéshez kapcsolódóan jutta-
tásra jogosult(ak) adatai: 
-
 
név 
-
 
adóazonosító jel 
-
 
TAJ szám 
-
 
cím 
-
 
anyja neve 
-
 
születési hely, idő 
-
 
elérhetőség (telefon, email) 
Kapcsolattartó adatai: 
-
 
név 
-
 
elérhetőség (telefon, email, cím 
Kiállítás dátuma 
Kiállító aláírása 
 
3. számú melléklet
1
 
Havi bevallás az alap egyházi személy tagjai számára 
teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő nyug-
díjjárulékról, azok önellenőrzéséről 
Lelkész/gyülekezeti munkatárs neve: 
Lelkész/gyülekezeti munkatárs adóazonosító száma: 
Lelkész/gyülekezeti munkatárs beosztása: 
Szolgálatba állító fenntartó tag neve: 
Szolgálatba állító fenntartó tag adószáma: 
Szolgálatba állító fenntartó tag címe: 
Szolgálatba állító fenntartó tag bankszámla száma: 
Bevallási időszak 
Önellenőrzés, javítás 
Önellenőrzés, javítás esedékessége 
1.
 
Egyházi szolgálatért járó illetmény összesen (1.1 +1.2 + 
1.3 + 1.4 + 1.5 + 1.6 + 1.7 + 1.8) 
1.1.
 
Gyülekezeti / intézményi javadalom 
1.2.
 
Társegyházi, leányegyházi, szórvány-javadalom 
1.3.
 
13. havi illetmény 
1.4.
 
Nagyünnepi persely adományokból 
1.5.
 
Egyházi funkciókért kapott adományok (stóla) 
1.6.
 
Szolgálati lakás használatának ellenértéke 
1.7.
 
Szolgálati lakás fűtésének ellenértéke 
1.8.
 
Szolgálati lakás világításának ellenértéke 
2.
 
Egyéb illetmény összesen (2.1 + 2.2 + 2.3 + 2.4 + 2.5 + 
2.6 + 2.7) 
2.1.
 
hitoktatási díj 
2.2.
 
Esperesi, espereshelyettesi illetmény 
2.3.
 
Intézményi lelkész illetménye 
2.4.
 
Intézményi lelkész: lakáshasználat ellenértéke 
2.5.
 
Intézményi lelkész: rezsi hozzájárulás ellenértéke  
2.6.
 
Egyházon  kívüli  pályázati  forrásból  fizetett  illet-
mény 
2.7.
 
Egyéb külső forrásból származó illetmény 
3.
 
Nyugdíjjárulék alap összesen (1. + 2.) 
4.
 
Egyházi  személyt  terhelő  nyugdíjjárulék  összege  (3.  * 
15%) 
5.
 
Szolgálatba  állító  fenntartó  tagot  terhelő  számított 
nyugdíjjárulék összesen (5.1 + 5.2) 
                                                 
1
Módosította a 80/1/2014. (V. 8.) országos presbitériumi határozat. Hatá-
lyos 2014. január 1. napjára visszamenő hatállyal. 
background image
5.1.
 
Egyházi  szolgálatért  járó  illetmény  alapján  (1.  * 
15%) 
5.2.
 
Egyéb illetmény alapján (2. * 15%) 
6.
 
Szolgálatba állító fenntartó tagot megillető támogatás 
6.1.
 
Mértéke (%) 
6.2.
 
Összege (5.1 * 6.1) 
7.
 
Szolgálatba  állító  fenntartó  tagot  terhelő  fizetendő 
nyugdíjjárulék összege (5. – 6.2) 
8.
 
Szolgálatba  állító  fenntartó  tag  által  befizetendő  nyug-
díjjárulék teljes összege (4. + 7.) 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. december »
december
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31