6/2013. (XI. 29.) országos szabályrendelet
a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alaptól szóló
2013. évi III. törvény végrehajtásáról
1
A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
országos
presbitériuma az egyházi jogszabályokról szóló 2005. évi
VI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján – utalva a Zelenka
Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2013. évi III.
törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott célok
megvalósulásához kapcsolódó rend kialakítása érdekben az
alábbi szabályrendeletet alkotja:
I. RÉSZ: A SZABÁLYRENDELET HATÁLYA
1. §
(1) A Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap
(a továbbiakban: alap) eljárása során a 2013. évi III. tör-
vény hatálya alá tartozó
a) nyugdíj-kiegészítéssel (8. §),
b) özvegyi nyugdíj-kiegészítéssel (9. §),
c) árvaellátással (12. §),
d) gyermekáldási ellátással (13. §),
e) keresetpótló járadékkal (14. §),
f) tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott
egyszeri nyugdíj-kiegészítéssel, lakhatási támogatásával
(15. §)
g) a betegszabadságra járó illetménnyel (16. §)
kapcsolatos, az alap tagjának tagságát, jogát vagy köteles-
ségét létesítő, módosító vagy szüntető, valamint adatot,
tényt vagy jogosultságot igazoló ügyeiben e szabályrendel-
kezéseit kell alkalmazni.
(2) E szabályrendelet alkalmazásában az utalt jogszabályhe-
lyekben írt, a lelkészekre vonatkozó rendelkezéseket a gyü-
lekezeti munkatársakra is alkalmazni kell.
II. RÉSZ: AZ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI ELJÁRÁS
I. fejezet
Az eljárások megindítása
2. §
(1) Az alap 1. §-ban meghatározott hatáskörébe
tartozó eljárás a tag kérelmére indul meg.
(2) A kérelmet írásban, kizárólag az e célra rendszeresített,
e szabályrendelet 1. sz. mellékletét képező adattartalmú
nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) az
Alaphoz benyújtva kell igényelni. Az országos iroda értesíti
a püspöki hivatalt a kérelem beérkezéséről és a döntésről a
határozat meghozatalával egyidőben. Az igényt visszame-
nőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást
a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az
igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első
napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapí-
tásának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján
kell elbírálni.
(3) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg közöl-
ni kell az azonosításához szükséges adatokat, valamint -
erre vonatkozó felhívás esetén - csatolnia kell a jogviszo-
nyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat.
3. §
(1) A fenntartó tag kérelemre indult eljárásban a
rendes vagy járadékos tagot, illetve ezek törvényes képvise-
1
Módosította a 177/2022. (XII. 15) országos presbitériumi
határozat. Hatályos: 2022. december 15-től.
lőjét, valamint a szolgálati hely, ennek hiányában az utolsó
szolgálati hely szerint területileg illetékes püspököt (a to-
vábbiakban: püspök) a kérelem beérkezésétől számított
nyolc napon belül értesíteni kell az eljárás megindításáról.
Az értesítésnek tartalmaznia kell: az ügy tárgyát, iktatási
számát, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, vala-
mint az iratokba való betekintés, a kapcsolattartás módja és
a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.
(2) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megin-
dítása után az alap nyolc napon belül érdemben dönt, vagy
a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljá-
rást megszünteti.
4. §
(1) A püspöki hivatal köteles bejelenteni az alap-
nak a szolgálati jogviszony - az egyházi szolgálatról és az
egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény
(a továbbiakban: Sztv.) 44. § (1) bekezdésében írt - meg-
szűnését azzal, hogy a rendes tag járadékos taggá válás idő-
pontját megelőző legalább 6-8 hónapon belül az alap értesí-
ti a püspököt a rendes tag nyugdíjkorhatára eléréséről, illet-
ve az Sztv. 44. § (2) bekezdésében írt lehetőségről. Az e
szabályrendelet 2. sz. melléklete szerinti adattartalmú beje-
lentésnek tartalmaznia kell az alaptól juttatásra jogosult, -
ennek hiányában a helyette az alappal kapcsolatot tartó
személy - nevét és elérhetőségét is.
(2) Az Sztv. 22. § (3) bekezdésében írt esetben a püspök is
kezdeményezheti az eljárást.
5. §
(1) A 16 évesnél idősebb nappali tagozaton tanuló
gyermekre
tekintettel
folyósított özvegyi nyugdíj-
kiegészítés, illetve árvaellátás esetén a tanulói vagy hallga-
tói jogviszony fennállását minden tanulmányi félév meg-
kezdését követő 15 napon belül, az intézmény által kiállított
igazolás megküldésével az alap felé igazolni kell.
(2) A gyermekáldási ellátásra való jogosultságot igazolni
szükséges a megszületett, örökbe fogadott gyermek(ek)
születési anyakönyvi kivonatával, a gyermekgondozás
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó
kérelemmel, amelyet a szolgálati jogviszonyba állító átvett,
aláírásával hitelesített. A gyermek halála esetén 15 napon
belül tájékoztatási kötelezettsége van a jogosultnak,
amellyel egyidejűleg be kell nyújtania a halotti anyakönyvi
kivonat másolatát.
6. §
Az alap hivatalból kizárólag akkor köteles megin-
dítani az eljárást, ha az eljárás a törvényben vagy országos
presbitériumi határozatban meghatározott tagok ellátásának
mérlegelés nélkül meghatározott mértékre történő emelésé-
re, illetve egyösszegű kifizetésre irányul.
7. §
Az alap a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc
napon belül elutasítja, ha
a) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy
nem az alap hatáskörébe tartozó ügy,
b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
c) a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan
tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog ér-
vényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,
d) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jo-
gosulttól származik.
8. §
Az alap az eljárást megszünteti, ha
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett
volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megin-
dítását követően jutott a tudomására,
b) az eljárás kérelemre indult és a tag a kérelmét vissza-
vonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható,
vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem
mindegyikük vonta vissza kérelmét,
c) a tag halála vagy megszűnése következtében az eljá-
rás okafogyottá vált, és jogutódlás sem következett be,
d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem
áll fenn,
e) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a további-
akban már nem az alap hatáskörbe tartozik.
II. fejezet
Az eljárások lefolytatásának szabályai
9. §
(1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést,
valamint a másodfokú határozatot hozó országos gazdasági
bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) az elsőfokú dön-
tést megsemmisítő és új eljárásra utasító határozatát az
alaphoz történő megérkezését követő naptól, hivatalbóli el-
járás esetén az annak alapjául szolgáló jogszabályi rendel-
kezés hatályba lépésének napjától számított harminc napon
belül kell meghozni és gondoskodni a határozat közléséről.
(2) A fellebbezés elbírálására jogosult bizottság eljárása
esetén az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a bi-
zottsághoz érkezését követő napon kezdődik. A bizottság a
fellebbezési eljárásban a fenti határidőn belül, vagy ha ez
nem lehetséges, a határidő letelte utáni első ülésen, legké-
sőbb azonban két hónapon belül határoz.
(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlás-
ra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlé-
sére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
(4) Az alap vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az
ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt
esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meg-
hosszabbíthatja. A végzésben a határidő-hosszabbítás indo-
kait kifejezetten meg kell jelölni.
10. §
Az alap együttes eldöntés céljából elrendelheti az
előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, ame-
lyek tárgya egymással összefügg. Az eljárások egyesítése
esetén az alap a legkorábban indult ügy ügyintézési határ-
idején belül jár el.
11. § (1) A tag kérelmet az alaphoz írásban vagy szóban is
előterjeszthet, melyet a határozat vagy az eljárást megszün-
tető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhat.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tagnak - ha van, kép-
viselőjének is - a nevét, lakcímét vagy székhelyét, a dönté-
sére való kifejezett kérelmet, továbbá meg lehet adni az
elektronikus levélcímet vagy a telefonos elérhetőséget. A
kérelemhez csatolni kell az ügy elbírálását elősegítő, a ren-
delkezésére álló dokumentumokat is.
(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az
nem egyezik a tag által használt elnevezéssel.
12. § (1) Az alap a kérelem megérkezését követően hala-
déktalanul ellenőrzi, hogy
a) van-e hatásköre az ügy elbírálására,
b) a kérelem megfelel-e a jogszabályban írt követelmé-
nyeknek.
(2) Ha a kérelem nem felel meg a szabályrendeletbe foglalt
követelményeknek, az alap a kérelem beérkezésétől számí-
tott nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mel-
lett - hiánypótlásra hívja fel a tagot.
13. §
(1) Az alap köteles a döntéshozatalhoz szükséges
tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelke-
zésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyíték
különösen: a tag nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás. Az
alap a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli,
és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a
tényállást.
(4) A keresetpótló járadék folyósítása iránti kérelmet - a
törvény 14. § (1) bekezdésben írt feltétel fennállása esetén -
az alap vezetője terjeszti a Püspöki Tanács elé döntéshoza-
talra.
14. §
Az alap jegyzőkönyvet készít a szóbeli kérelemről,
valamint - amennyiben erre sor kerül – a tag, tanú meghall-
gatásáról.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza felvételének helyét és idő-
pontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cse-
lekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra
és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét, az
eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását,
az eljáró ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljárási
cselekményben érintett személy aláírását. Az eljárási cse-
lekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkoza-
tát vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tar-
talmazza.
(3) Az alap az ügy megítélése szempontjából fontos vagy
egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden
egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést vehet fel,
vagy az eljárási cselekményt az iratra történő rávezetéssel
rögzítheti. A hivatalos feljegyzés az eljárási cselekmény
rövid összefoglalását, a készítés dátumát, valamint a fel-
jegyzést készítő nevét és aláírását tartalmazza.
15. §
(1) A tag helyett törvényes képviselője vagy az ál-
tala vagy törvényes képviselője által meghatalmazott sze-
mély, továbbá a tag és képviselője együtt is eljárhat. Az el-
lenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a
személy.
(2) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles
igazolni, melyet az iratokhoz kell csatolni.
(3) Ha a tagnak képviselője van, az iratokat az alap a képvi-
selő részére küldi meg, de a tag kérheti, hogy az alap akkor
is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselő-
je van.
16. §
(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás
során szükséges, az alap határidő megjelölésével arra köte-
lezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az
idézés szóban is közölhető.
(2) Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem követ-
kezik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésé-
nek megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően
legalább nyolc nappal megkapja. Az idézésben meg kell
jelölni, hogy az alap az idézett személyt milyen ügyben és
milyen minőségben kívánja meghallgatni.
(3) Ha az alap nem tartja szükségesnek a tag idézését, köte-
les a tanú meghallgatásáról értesíteni azzal a tájékoztatás-
sal, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem
kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem
következik - úgy kell közölni, hogy azt a tag legalább öt
nappal korábban megkapja.
III. fejezet
A határozathozatal szabályai
17. §
(1) Az alap az eljárás során felmerült minden kér-
désben határozatot hoz.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a tag nevét, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító
jelét vagy adószámát
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben az alap döntését, a kötelezettség
teljesítésének határidejét és az önkéntes teljesítés elma-
radásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési köte-
lezettséget megállapító döntésben a késedelmi kamat fi-
zetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájé-
koztatást, továbbá határozat esetén a jogorvoslat lehető-
ségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről szóló
tájékoztatást,
e) a határozat indokolásban a megállapított tényállást és
az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a tag által
felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indo-
kait, a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a
mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság
a határozatot hozta,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányo-
zójának aláírását és az alap bélyegzőlenyomatát.
(3) A határozatnak az indokolást és jogorvoslatról való tá-
jékoztatást nem kell tartalmaznia, ha az alap a kérelemnek
teljes egészében helyt ad, vagy ha kizárólag valamely eljá-
rási cselekmény időpontját határozza meg.
18. §
(1) A határozatban ellátás attól a naptól állapítható
meg, amely napon - a 2. § (2) bekezdésének figyelembevé-
telével - a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkez-
tek.
(2) Ha az ellátásra a jogosultság kétséget kizáróan fennáll,
azonban annak összege adatok hiánya vagy egyéb ok miatt
az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan
nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok
alapján az igénylő részére – a várható nyugdíjának 80%-
ával megegyező összegű - előleget kell megállapítani és fo-
lyósítani. Az ellátás megállapításakor annak összegébe a
folyósított előleget be kell számítani.
19.§
(1) A meghozott határozatot közölni kell a taggal
és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít
meg, különösen is a fenntartó taggal és az illetékes püspök-
kel is.
(2) A határozatot minden esetben írásban, hivatalos iratként
kell kézbesíteni.
20. §
(1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás,
illetve számítási hiba van, az alap a hibát - szükség esetén a
tag meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy
érdemére. A kijavítást az alap a hibás döntés bevonása mel-
lett a döntés kicserélésével teljesíti.
(2) A kijavított határozatot közölni kell azzal, akivel a kija-
vítandó határozatot közölték.
21. §
(1) Ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem
született döntés, az alap a határozatot kiegészíti.
(2) A kiegészítést az alap a hiányos határozat bevonása
mellett - az eredeti és a kiegészítő határozatot egységes
döntésbe foglalva - a határozat kicserélésével teljesíti.
(3) A kiegészített határozat ellen ugyanolyan jogorvoslat-
nak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.
(4) A kiegészített határozatot közölni kell azzal, akivel a
kiegészítendő határozatot közölték.
22. §
(1) Az alap elsőfokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő le-
telt, az elsőfokú döntés kézbesítése napján;
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visz-
szavonták, annak bejelentése napján;
c) a fellebbezésnek nincs helye, az elsőfokú döntés kéz-
besítése napján;
d) a fellebbezés elbírálására jogosult bizottság az első-
fokú döntést helybenhagyta, annak közlése napján.
IV. fejezet
Jogorvoslati eljárás
23. §
(1) Az alap határozata ellen fellebbezést - a ren-
delkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire
a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezést az alap-
nál – a bizottsághoz címzetten – kell előterjeszteni. Felleb-
bezni csak a megtámadott határozatra vonatkozóan, tartal-
milag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a határo-
zatból közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivat-
kozva lehet.
(2) Önálló fellebbezésnek van helye a kérelmet érdemi
vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzés
ellen.
(3) A fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt
napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a
fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban
vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegy-
zőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő le-
mondó nyilatkozat nem vonható vissza.
24. §
A fellebbezéssel megtámadott határozatba foglalt
jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés vég-
rehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha az alap nyilvá-
nította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásá-
val végrehajthatónak.
(2) A határozatban foglaltakat a fellebbezésre tekintet nél-
kül teljesíteni kell, ha az a tag javára megállapított egyszeri
vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást tartalmaz,
és a tag fellebbezése csak a megállapított összegen felüli
többletigényre vonatkozik.
(3) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozha-
tók.
25. §
(1) Az alap érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az
elkésett és a fellebbezésre nem jogosulttól származó felleb-
bezést.
(2) Ha a fellebbezés alapján az alap megállapítja, hogy dön-
tése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavon-
ja. Az alap a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő dön-
tést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglal-
taknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglal-
takkal egyetért. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen
ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visz-
szavont, illetve a módosított döntés ellen volt.
(3) Az alap a fellebbezést fellebbezési határidő leteltétől
számított nyolc napon belül megküldi a bizottságnak, kivé-
ve az (1)-(2) bekezdésben ír eljárások esetében. A fellebbe-
zést az alap az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a
fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.
26. §
(1) A bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján
határoz azzal, hogy nincs kötve a fellebbezésben foglaltak-
hoz.
(2) A bizottság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha va-
lamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.
(3) A bizottság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja
vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú határozat meghozata-
lához nincs elég adat, vagy az elsőfokú határozat meghoza-
talát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás
további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése
mellett végzésben az alapot új eljárásra utasíthatja, vagy a
kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és
ennek alapján határoz.
(4) A megismételt eljárásban az alapot a bizottság határoza-
tának rendelkező része és indokolása köti.
(5) A bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megkül-
dött iratokat a határozatának meghozatalát követően, azzal
együtt visszaküldi az alaphoz, amely intézkedik a másodfo-
kú határozat kézbesítése iránt. A másodfokú határozatot
közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú ha-
tározatot közölték.
27. §
(1) A bizottság jogerős döntése ellen, kézbesítését
követő 15 napon belül – a törvényre és e szabályrendeletre
hivatkozva – az egyházi bírósághoz (a továbbiakban: bíró-
ság) lehet halasztó hatályú keresetet benyújtani.
(2) Ha a kereseti kérelem elbírálása során a bíróság megál-
lapítja, hogy az alap az eljárása során jogszabályt sértett, és
emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósí-
tották, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg,
folyósítottak, akkor a jogszabálysértés megállapításától
számított öt éven belül járó összeget, valamint a késedelmi
kamatot ki kell fizetni.
III. RÉSZ: AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS BEVAL-
LÁS SZABÁLYAI
28. §
(1) A törvény 2. § (2) bekezdés a-b) pontjában írt
egyházi személyek szolgálatba állítása esetén, ennek tényét
mind a püspök, mind a szolgálatba állító fenntartó tag köte-
les bejelenteni az e szabályrendelet 2. sz. mellékletében
rögzített adatokat az alap felé.
(2) A bejelentést követő 30 napon belül az alap határozatá-
ban értesíti az alappal kapcsolatos bevallási szabályokról és
azok elmulasztása jogkövetkezményeiről a tagokat. A hatá-
rozathoz csatolni kell az e szabályrendelet 2. sz. melléklet
szerinti, a változás bejelentésre szolgáló adatokat tartalma-
zó nyomtatványt, illetve meg kell jelölni annak elektronikus
letöltési helyét.
29. §
(1) A járulék alapjáról és összegéről a rendes tagot
szolgálatba állító fenntartó tag
a) havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig,
elektronikus úton havi bevallást,
b) évente a tárgyévet követő hónap 20. napjáig, havi
bontásban részletezett és éves szinten összesített, a szol-
gálatba állító elnöksége és egyházközségi, egyházme-
gyei szolgálatba állító esetén a felettes egyházkormány-
zati szint lelkészi elnöke által aláírt összefoglaló jelen-
tést
köteles benyújtani az alaphoz. A bevallás adattartamát e
szabályrendelet 3. sz. melléklete határozza meg.
(2) Amennyiben a fenntartó tag észleli, hogy a havi beval-
lásban hibás adatot szolgáltatott, akkor a hiba feltárását kö-
vető 15 napon belül, ugyanazon adattartalmú nyomtatvá-
nyon az önellenőrzés tényének feltűntetésével, elektronikus
úton e szabályrendelet 3. sz. mellékletét képező új bevallást
köteles előterjeszteni. Az önellenőrzés következtében fenn-
álló befizetési kötelezettség esetén, azt a bevallás teljesíté-
sével egyidejűleg kell teljesíteni. A különbözet kifizetése
kérelmének elmaradása esetén az alap köteles a túlfizetést
beszámítására.
30. §
(1) Amennyiben a rendes tag saját jogon nyugdíjat
szerez az államnál, akkor köteles értesíteni az alapot az er-
ről szóló határozat megküldésével legkésőbb a határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(2) Amennyiben a járulékos tag a jogszabályi rendelkezé-
sekben írt feltétel bekövetkezése miatt a juttatásra nem jo-
gosult, akkor azt, az annak alapjául szolgáló tényekkel és
azokat igazoló dokumentumokkal együtt köteles bejelenteni
az alapnak legkésőbb 15 napon belül.
(3) A bevallási kötelezettségét nem teljesítése esetén, annak
pótlására az alap a tagot – legkésőbb a tudomásszerzést kö-
vető - 30 napon belül 15 napos határidővel felszólítja.
(4) A pótlás elmulasztása esetén az alap tájékoztatja a ren-
des tagot a pótlás elmulasztásáról, és kezdeményezi az egy-
háznál a törvény 17. §-ban írt járulékfizetés megszüntetését.
IV. RÉSZ: AZ ALAPBA TÖRTÉNŐ BEFIZETÉS
SZABÁLYAI
31. §
(1) A rendes tag járulékát a szolgálatba állító fenn-
tartó tag a megállapított és alap felé bevallott jövedelemből
levonja, és az alap számlájára a szolgálatba állítót terhelő
saját járulékrésszel együttesen, átutalás útján befizeti a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig történő utalással az
alap által megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra.
(2) Az alap a fizetési határidőt követő 30 nap elteltével ér-
tesíti a rendes és a szolgálatba állító fenntartó tagot a befi-
zetés elmaradásáról, ezen túlmenően félévente
a) december 31. fordulónappal legkésőbb január 31.
napjáig és
b) június 30. fordulónappal legkésőbb július 31. napjá-
ig) egyenlegközlő tájékoztatást köteles a tagoknak nyúj-
tani. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a 29. § (2) be-
kezdésben írt önellenőrzés lehetőségére is.
(3) Az (1) bekezdésben írtakon túlmenően az alap befizetést
kizárólag banki átutalással, illetve bankszámlára történő
készpénzes befizetéssel fogadhat.
V. RÉSZ: AZ ALAPBÓL TÖRTÉNŐ KIFIZETÉS
SZABÁLYAI
32. §
(1) Az alap a megállapított ellátás folyósítását ha-
vonként, a tárgyhónap 15. napjáig készpénzkifizetés postai
kézbesítésével vagy a jogosult által megjelölt bankszámlára
történő utalással teljesíti.
(2) Az ellátást attól a naptól kezdve, amelytől azt megálla-
pították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének)
napjáig, de legfeljebb a tag elhalálozásának napját magában
foglaló naptári hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. Az ese-
dékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől
számított öt éven belül lehet felvenni.
(3) Az ellátást – e szabályrendelet eltérő rendelkezése hiá-
nyában – legkésőbb adott év december 31. napjáig kell kifi-
zetni.
(4) Az alap az ellátás folyósításának igazolására - érintett
kérelemére - igazolást ad ki.
33. §
(1) A törvény 8. § (6)-(7) bekezdés a) pontjában
meghatározott egyösszegű nyugdíj-kiegészítés számításá-
nak alapja az egyházi szolgálati idő fennállása alatt a rendes
tagtól levont, a fenntartó tag által évenként bevallott és be-
fizetett nyugdíjjárulék összege.
(2) Az egyösszegű nyugdíj-kiegészítés az (1) bekezdés sze-
rinti járulék évenkénti összege és az állami öregségi nyug-
díj számításánál az egyházi nyugdíjkorhatár elérésének évé-
re vonatkozó, a szolgálati időre meghatározott évenkénti
valorizációs szám szorzatainak összegeként kell meghatá-
rozni.
(3) Amennyiben a törvény 9. § szerint özvegyi nyugdíj-
kiegészítés a törvény erejénél fogva vagy a járadékos tag
választása szerint egyösszegű nyugdíj-kiegészítés formájá-
ban illeti meg a jogosultat, az egyösszegű nyugdíj-
kiegészítés összege a (2) bekezdés alapján számított összeg
nek a törvény 9. § (4) bekezdés b) pontja szerint számított
része.
(4) A törvény 8. § (6) bekezdésében rögzített feltételek tel-
jesülése esetén a (2)-(3) bekezdés alapján számított egyösz-
szegű nyugdíj-kiegészítés összegét, annak alapjául szolgáló
adatokat az alap vezetője határozatban rögzíti.
(5) A törvény 8. § (7) bekezdésében rögzített feltételek ese-
tén az alap vezetője a (2)-(3) bekezdés alapján számított
egyösszegű nyugdíj-kiegészítés összegét és a rendszeres
csökkentett összegű nyugdíj-kiegészítés összegét is megál-
lapítja, melyről az alap egyházi nyugdíjkorhatárt elérő,
vagy választási jogával élve nyugdíjba vonuló rendes tagját
vagy járadékos tagját írásban tájékoztatja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően az alap
nyugdíjba vonuló rendes tagja vagy járadékos tagja a tájé-
koztatás kézhezvételét követően 15 napon belül köteles nyi-
latkozatot tenni a választott ellátási formáról.
(7) A tag nyilatkozata végleges, vissza nem vonható.
(8) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség
elmulasztása esetén az alap egy alkalommal, 15 napos ha-
táridővel hiánypótlásra szólítja fel a tagot. A hiánypótlás
elmulasztása esetén az alap határozatban az ellátást egyösz-
szegű nyugdíj-kiegészítés formájában állapítja meg.
34. §
(1) A törvény 9. § (5) bekezdés c) pontjában írt, a
kiskorú, vagy nappali tagozaton tanuló gyermekre tekintet-
tel folyósított özvegyi nyugdíj-kiegészítés esetén tanulói
vagy hallgatói jogviszony szünetelésekor csak akkor folyó-
sítható az özvegyi nyugdíj-kiegészítés, ha a szünetelés be-
tegség vagy szülés következménye. A hallgatói jogviszony
folytatásakor – ha a többi feltétel fennáll – az özvegyi
nyugdíj-kiegészítés ismét folyósítható.
(2) A törvény 12. § (1) bekezdésben írt árvaellátás a tanulói
vagy hallgatói jogviszony szünetelése esetén csak akkor
folyósítható az árvaellátás, ha a szünetelés oka a jogosult
betegsége vagy szülése.
(3) A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a
vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek egy-
mást követő sorrendben veheti fel a halál napjától vagy a
hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy
éven belül.
(4) A megállapított ellátást, - mint a jogosult személyéhez
kötött ellátást - átruházni (engedményezni) nem lehet.
VI. RÉSZ: AZ ALAP MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLA-
TOS EGYÉB SZABÁLYOK
35. §
A törvény hatálybalépése előtti időszakok esetében
az egyház nyilvántartásaira kell hagyatkozni. Szükség ese-
tén a tag szolgálati helyeiről igazolás kérhető a szolgálatban
eltöltött időszakról és a megfizetett járulékról.
36. §
(1) Az alap az eljárása során köteles költségkímélő
módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, az eljá-
rás valamennyi résztvevője köteles eljárási cselekményeit a
célszerűség figyelembevételével teljesíteni.
(2) Az alap írásban (postai úton, elektronikus úton vagy
személyesen átadott irat útján) vagy szóban (személyesen
vagy telefonon) tart kapcsolatot a taggal. Több igénybe ve-
hető kapcsolattartási forma közül az alap a költségtakaré-
kosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ,
előnyben részesítve az elektronikus utat. Az első kapcsolat-
felvétel alkalmával az alap felhívja a tag figyelmét a kap-
csolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kap-
csolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint az alap ál-
tal nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről.
37. §
(1) Az alap által folyósított ellátások iránti igény
érvényesítésével kapcsolatos eljárások költségmentesek.
(2) A tag és tanú útiköltségeinek megtérítése az alap költ-
ségvetését terheli.
38. §
(1) Amennyiben a tag
a) jogosulatlanul vette igénybe az alap ellátását,
b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy az ellátást
megállapító határozat tartalmát érdemben befolyásoló
szándékosan valótlan, hamis adatot szolgáltatott vagy
ilyen nyilatkozatot tett az igénylés benyújtásakor, vagy
c) neki felróható okból megszegi az alappal kapcsolatos
jogszabályokból folyó kötelezettségét,
akkor az arról való tudomásszerzést követően a folyósítást
meg kell szüntetni és a már kifizetett, jogosulatlan ellátáso-
kat az alap a késedelmi kamattal növelt mértékben követel-
heti vissza.
(2) Amennyiben a 30. § (1) bekezdésben írtak elmaradása
miatt, az egyház az állami jogszabályokban előírt adót és
járulékot az alap költségvetése terhére az államnak megfi-
zeti, akkor az a nyugdíj-kiegészítés terhére érvényesíthető.
(3) Amennyiben a 30. § (2) bekezdésben írtak elmaradása
miatt a juttatások továbbra is folyósításra kerülnek, akkor
ennek hiányát, illetve az erről való tudomásszerzést követő-
en a folyósítást meg kell szüntetni és a már kifizetett jutta-
tásokat az alap az késedelmi kamattal növelt mértékben kö-
vetelheti vissza.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben írtakon túlmenően az alap kez-
deményezheti az adós tag mindazon egyházi támogatásának
felfüggesztését, amelyekről állami jogszabály másképpen
nem rendelkezik mindaddig, amíg az alap felé fennálló tar-
tozását az meg nem fizeti. A támogatás felfüggesztésének
eredménytelensége vagy részleges eredményessége esetén -
az országos presbitérium döntését követően - helye van a
támogatás lefoglalásának, amelynek során az érintett egy-
házi testület, intézmény vezetője köteles a folyósítandó ösz-
szeget közvetlenül az alap bankszámlájára megfizetni. E
rendelkezés be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül.
VII. RÉSZ: ZÁRÓRENDELKEZÉS
39. §
(1) E szabályrendelet 2014. január 1. napján lép
hatályba.
(2) E szabályrendelet hatálybalépésével egyidejűleg a
nyugdíjosztállyal, nyugdíjalappal kapcsolatos - e szabály-
rendelettel ellentétes - valamennyi jogszabály, rendelkezés
hatályát veszti azzal, hogy a törvény 10. §-ban írt rendelke-
zéseket a már e szabályrendelet hatályba lépését megelőző-
en meghozott határozat esetén is alkalmazni kell.
(3) A törvény 2. §-ban meghatározott tagjainak erre irányu-
ló kérelme estén az tagsági jogosultságukat és kötelezettsé-
geikre vonatkozóan, az igénylőlap tartalmában megegyező
nyilatkozatot kell kiadni.
(4) Az alap működésének e szabályrendeletben nem szabá-
lyozott, részletes szabályait működési szabályzatában hatá-
rozhatja meg, melynek elfogadásáról az országos presbité-
rium dönt.
1. számú melléklet
Igénybejelentő lap
Rendes tag adatai:
- név
- adóazonosító jel
- cím
- anyja neve
- születési hely, idő
Kedvezményezett járadékos tag(ok) adatai:
- név
- adóazonosító jel
- cím
- anyja neve
- születési hely, idő
- elérhetőség (telefon, email)
Igénybejelentő adatai:
- név
- adóazonosító jel
- cím
- elérhetőség (telefon, email)
Igényelt ellátás jogcíme:
- nyugdíj-kiegészítés
- özvegyi nyugdíj-kiegészítés
- árvaellátás
- gyermekáldási ellátás
- keresetpótló járadék
- tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott egy-
szeri nyugdíj-kiegészítés,
- lakhatási támogatás
- betegszabadságra járó illetmény
Jogosultság kezdete:
Jogosultság részletes leírása, indoklása:
Jogosultságot igazoló csatolt dokumentumok:
Igénybejelentés dátuma:
Bejelentést tévő aláírása:
2. számú melléklet
Tagság bejelentése, változás bejelentés
Magánszemély tag adatai:
- név
- adóazonosító jel
- TAJ szám
- cím
- anyja neve
- születési hely, idő
- elérhetőség (telefon, email)
Egyházi jogi személy tag adatai
- név
- adószám
- nyilvántartási szám
- cím
- lelkész
- felügyelő
- elérhetőség (telefon, email)
Tagság kezdete:
Tagságban bekövetkezett változás időpontja:
Tagságban bekövetkezett változás oka, leírása
Tagságban bekövetkezett változást igazoló csatolt doku-
mentumok
Tagság megszűnésének időpontja:
Tagság jellege:
A bejelentéssel, változás bejelentéshez kapcsolódóan jutta-
tásra jogosult(ak) adatai:
- név
- adóazonosító jel
- TAJ szám
- cím
- anyja neve
- születési hely, idő
- elérhetőség (telefon, email)
Kapcsolattartó adatai:
- név
- elérhetőség (telefon, email, cím
Kiállítás dátuma
Kiállító aláírása
3. számú melléklet
Havi bevallás az alap egyházi személy tagjai számára
teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő nyug-
díjjárulékról, azok önellenőrzéséről
Lelkész/gyülekezeti munkatárs neve:
Lelkész/gyülekezeti munkatárs adóazonosító száma:
Lelkész/gyülekezeti munkatárs beosztása:
Szolgálatba állító fenntartó tag neve:
Szolgálatba állító fenntartó tag adószáma:
Szolgálatba állító fenntartó tag címe:
Szolgálatba állító fenntartó tag bankszámla száma:
Bevallási időszak
Önellenőrzés, javítás
Önellenőrzés, javítás esedékessége
1. Egyházközségi, egyházmegyei szolgálatért járó illet-
mény összesen (1.1 +1.2 + 1.3 + 1.4 + 1.5 + 1.6 + 1.7
+ 1.81+ 1.9 + 1.10)
1.1. Egyházközségi rendszeres pénzbeli illetmény
1.2. Igazgató lelkészi rendszeres pénzbeli illetmény
1.3. Társegyházi, leányegyházi, szórvány- illetmény
1.4. Esperesi, espereshelyettesi illetmény
1.5. 13. havi illetmény, jutalom, egyéb nem rendszeres
illetmény
1.6. Nagyünnepi persely adományokból
1.7. Egyházi funkciókért kapott adományok (stóla)
1.8. Szolgálati lakás közműdíjainak átvállalása
1.9. Egyházon kívüli pályázati forrásból fizetett illet-
mény
1.10. Egyéb külső forrásból származó illetmény
2. Intézményi szolgálatért járó illetmény összesen (2.1 +
2.2 + 2.3 + 2.4 + 2.5 + 2.6 + 2.7)
2.1. Intézményi rendszeres havi illetmény
2.2. 13. havi illetmény, jutalom, egyéb, nem rendszeres
illetmény
2.3. Hitoktatási díj
2.4. Intézményi lelkész lakáshasználat ellenértéke
2.5. Intézményi lelkész közműdíj hozzájárulás ellenér-
téke
2.6. Egyházon kívüli pályázati forrásból fizetett illet-
mény
2.7. Egyéb külső forrásból származó illetmény
3. Országos egyházi szolgálatért járó illetmény összesen
4. Nyugdíjjárulék alap összesen (1. + 2. + 3.)
5. Egyházi személyt terhelő nyugdíjjárulék összege (4. *
15%)
6. Szolgálatba állító fenntartó tagot terhelő számított
nyugdíjjárulék összesen (4. * 15%)
7. Szolgálatba állító fenntartó tag által befizetendő nyug-
díjjárulék teljes összege (5. + 6.)
Budapest, 2022. december 15.