Adószám:
…………………..
Bejegyző szerv:
EMMI
Regisztrációs szám: 00003/2012.
………………………..egyházi gazdálkodó szervezet megnevezése
………………………..cím
MINTA SZABÁLYZAT
Számviteli politika
Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
Hatályos: ………………-től
Kelt: ……………., 2017………
Az egyházi gazdálkodó
szervezet képviselője
P.h.
-1-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
Tartalomjegyzék:
1.
Leltárkészítés közös szabályai
1.01.
Leltárral szembeni követelmények
1.01.01.
Leltár-összeállítás gyakorisága
1.01.02.
Leltár tartalma
1.01.03.
Leltározás módja általában
1.01.04.
Leltár értékelése
1.01.05.
Leltár hitelesítése
1.01.06.
Leltár ellenőrzése
1.02.
Leltárkészítés egyeztetéssel (mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzése
leltárral)
1.02.01.
Egyeztetések gyakorisága
1.02.02.
Egyeztetések időpontja
1.02.03.
Egyeztetések módja mennyiségi felvétel esetén
1.02.04.
Egyeztetések iránya
1.02.05.
Egyeztetések dokumentációja
1.02.06.
Adminisztratív eltérések kezelése
1.02.07.
Leltárfelelősség
1.03.
Leltárkészítés leltárfelvétellel (leltározás folyamatos mennyiségi nyilvántartás
nélkül)
1.03.01.
Leltárfelvétel gyakorisága
1.03.02.
Leltárfelvétel módja
1.03.03.
Leltárfelvétel dokumentációja
1.03.04.
Leltárfelelősség nyilvántartás hiányában
1.04.
Leltárkészítés bonyolítása
1.04.01.
Leltározási ütemterv
1.04.02.
Leltározás bonyolítása
1.05.
Leltárkülönbözetek
1.05.01.
Leltártöbblet
1.05.02.
Leltárhiány
1.06.
A selejtezés szabályai
1.06.01.
Selejtezésre kijelölés
1.06.02.
Hasznosítási eljárás
1.06.03.
Selejtezés bonyolítása
2.
Eszközök leltározási szabályai
2.01.
Immateriális javak leltározási szabályai
2.01.01.
Leltározás módja
2.01.02.
Leltározás dokumentációja
2.01.03.
Immateriális javak egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó sajátosságok
2.02.
Tárgyi eszközök leltározási szabályai
2.02.01.
Leltározás módja
2.02.02.
Leltározás dokumentációja
2.02.03.
Tárgyi eszközök egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
2.03.
Befektetett pénzügyi eszközök leltározási szabályai
2.03.01.
Leltározás módja
2.03.02.
Leltározás dokumentációja
2.03.03.
Befektetett pénzügyi eszközök egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó
sajátosságok
2.04.
Készletek leltározási szabályai
2.04.01.
Leltározás módja
2.04.02.
Leltározás dokumentációja
2.04.03.
Készletek egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
2.05.
Követelések leltározási szabályai
-2-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
2.05.01.
Leltározás módja
2.05.02.
Leltározás dokumentációja
2.05.03.
Követelések egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó sajátosságok
2.06.
Értékpapírok (forgatási céllal) leltározási szabályai
2.06.01.
Leltározás módja
2.06.02.
Leltározás dokumentációja
2.06.03.
Forgatási célú értékpapírok egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
2.07.
Pénzeszközök leltározási szabályai
2.07.01.
Leltározás módja
2.07.02.
Leltározás dokumentációja
2.07.03.
Pénzeszközök egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
3.
Források leltározási szabályai
3.01.
Saját tőke leltározási szabályai
3.01.01.
Leltározás módja
3.02.
Kötelezettségek leltározási szabályai
3.02.01.
Leltározás módja
3.02.02.
Leltározás dokumentációja
3.02.03.
Kötelezettségek egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó sajátosságok
4.
További leltárkészítési és leltározási rendelkezések és számvitelpolitikai
döntések
4.01.
A leltározás szabályozása
4.02.
Speciális leltározási eljárások
4.02.01.
Speciális leltárkészítési és leltározási szabályok
4.03.
A leltárkészítés és leltározás rendjének megsértése
4.04.
Itt nem szabályozott kérdések
5.
Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatának változásai
5.01.
A leltározási szabályzat módosítása
5.02.
A szabályzat változásai, a változások okai és hatásai
6.
Megismerési záradék
6.01.
Igazolás
-3-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
1. Leltárkészítés közös szabályai
1.01. Leltárral szembeni követelmények
1.01.01. Leltár-összeállítás gyakorisága
Az egyházi gazdálkodó szervezet minden fordulónapra, melyre az állami és egyházi jogszabályok
előírása értelmében beszámolót kell készíteni, az eszközöket és forrásokat tételesen tartalmazó leltárt
állít össze. Leltárral kell alátámasztani a gazdasági évről szóló mérleget és a vagyonmérleget.
1.01.02. Leltár tartalma
A leltár tételesen, teljes körűen, a valóságnak megfelelően, ellenőrizhető módon tartalmazza minden
eszköz és forrás - ellenőrzött, vagy leltározással megállapított - mennyiségét és értékét, az értékelés
során alkalmazott korrekciókat, valamint az eszközök forgalomképességét érintő esetleges
korlátozásokat.
1.01.03. Leltározás módja általában
A leltár összeállítását megelőző leltározás az eszközök mennyiségi felvételét foglalja magába
(leltárfelvétel). Azon eszközök és források esetében, melyekről az egyházi gazdálkodó szervezet a
számviteli alapelveknek megfelelő, folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást vezet, és a
mennyiségi nyilvántartás értékben a könyvelés adataival megegyezik - ha a jelen szabályzat másképp
nem rendelkezik - négyévente az ingatlan vagyont, évente az ingó vagyont szükséges mennyiségi
felvétellel meggyőződni a leltárba kerülő adatok valódiságáról, egyebekben elegendő a mennyiségi
nyilvántartás adatainak egyeztetése (leltárkészítés egyeztetéssel).
A források, a csak értékben nyilvántartott eszközök, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett,
portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem
tartozó - eszközök, valamint az értékpapírok esetében a leltározást (leltárfelvételt) minden gazdasági év
fordulónapjára vonatkozóan egyeztetéssel kell elvégezni.
A leltár alátámasztásának módját az egyes eszközök és források leltározási szabályai határozzák meg. A
leltár összeállítása keretében a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyeztetését a
gazdasági év fordulónapjára vonatkozóan úgyszintén el kell végezni.
1.01.04. Leltár értékelése
A mennyiségi nyilvántartás vagy a leltározás alapján összeállított leltár tételei a jelen számviteli politika
részét képező értékelési szabályzat előírásai szerint kerülnek értékelése.
1.01.05. Leltár hitelesítése
Az összeállított leltár hitelesítésére - a leltárban, nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán
történő igazolással - a mennyiségi nyilvántartások ellenőrzését, illetőleg a leltárfelvételt végző személy
köteles.
1.01.06. Leltár ellenőrzése
A leltári ellenőr feladata az eszközöket és forrásokat tételesen tartalmazó leltár ellenőrzése az egyes
tételek egyeztetési, illetőleg leltárfelvételi kockázataihoz - így különösen a létezés, a jogok és
kötelezettségek, az előfordulás, a teljesség, az értékelés, a mérés és a bemutatás kockázataihoz -
igazodóan.
Az egyházi gazdálkodó szervezet leltárellenőrzési feladatait a mindenkori vezető (több vezető esetén az
arra illetékes) által írásban kijelölt személy, ennek hiányában maga a vezető látja el. A leltári
ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokra a szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő
(felkészült, független, személyi- vagy gazdasági érdek-összefonódásokkal nem érintett) személy
jelölhető ki.
-4-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
1.02. Leltárkészítés egyeztetéssel (mennyiségi nyilvántartások valódiságának
ellenőrzése leltárral)
1.02.01. Egyeztetések gyakorisága
Azon eszközök és források esetében, melyekről az egyházi gazdálkodó szervezet a számviteli
alapelveknek megfelelő, folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást vezet, és a mennyiségi
nyilvántartás értékben a könyvelés adataival megegyezik - ha a jelen szabályzat másképp nem
rendelkezik - elegendő a nyilvántartás valódiságát a mérlegkészítés alkalmával ellenőrizni.
1.02.02. Egyeztetések időpontja
A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzését a beszámolókészítés időszakában (de a leltár
összeállítása előtt), lehetőleg a fordulónaphoz minél közelebbi időpontban, a fordulónapra vonatkozóan
kell elvégezni és dokumentálni. Az ellenőrzés és a fordulónap közötti állományváltozásokat a
nyilvántartás szerint kell figyelembe venni.
1.02.03. Egyeztetések módja mennyiségi felvétel esetén
A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzését elsősorban mennyiségi felvétellel kell
ellenőrizni. Az ellenőrzés során általában arról kell meggyőződni, hogy a nyilvántartás szerinti
mennyiségek a valóságban tételesen fellelhetők.
1.02.04. Egyeztetések iránya
A csak értékben nyilvántartott eszközök és források, valamint az idegen helyen tárolt
eszközök esetében az ellenőrzést egyeztetéssel kell elvégezni. Az egyeztetés során vagy
a nyilvántartás adatait ki kell közölni, és az ellenőrzést a visszaigazolások alapján kell elvégezni, vagy
az egyeztetés alapjául szolgáltató adatokat be kell kérni, és a nyilvántartás ellenőrzését a közölt adatok
alapján kell elvégezni.
1.02.05. Egyeztetések dokumentációja
A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzését az egyes mérlegtételeknél meghatározott
módon, illetőleg a számviteli alapelveknek megfelelően a leltárban, nyilvántartásban, vagy a leltározás
más dokumentumán történő igazolással kell dokumentálni. A belső egyeztetésről külön dokumentáció
készítése nem szükséges.
1.02.06. Adminisztratív eltérések kezelése
A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzése során feltárt eltérések közül az adminisztratív
okra visszavezethető eltérésekkel a nyilvántartást korrigálni kell. A javítás tényét a nyilvántartásokban
fel kell tüntetni. Az adminisztratív eltérések okát minden esetben ki kell vizsgálni, a vizsgálat
eredményeit dokumentálni kell.
1.02.07. Leltárfelelősség
Amennyiben az ellenőrzött mennyiségi nyilvántartáshoz képest a felvett vagy egyeztetett mennyiségben
- az eszköz természetes mennyiségi csökkenéséből, annak belső tulajdonságai folytán előálló, vagy a
kezelésből és tárolásból eredő (normalizált) hiányon felül - eltérés mutatkozik, úgy annak okát fel kell
tárni. A felelősséget a polgári jog és a munkajog szabályai szerint kell megállapítani.
1.03. Leltárkészítés leltárfelvétellel (leltározás folyamatos mennyiségi
nyilvántartás nélkül)
1.03.01. Leltárfelvétel gyakorisága
Azon eszközök és források esetében, melyekről az egyházi gazdálkodó szervezet a számviteli
alapelveknek megfelelő, folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a
mennyiségi nyilvántartás értékben a könyvelés adataitól eltér, az eszköz vagy forrás mennyiségét és
-5-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
értékét a fordulónapon elvégzett leltározással kell megállapítani. A leltározást ezen eszközök és
források esetében - ha a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik - minden fordulónap kapcsán az azt
megelőző utolsó munkanapon el kell végezni, amelyre vonatkozóan az egyházi gazdálkodó szervezet
mérleget állít össze.
1.03.02. Leltárfelvétel módja
A leltározást mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, ...), a csak értékben nyilvántartott eszközök
és források, valamint az idegen helyen tárolt eszközök esetében egyeztetéssel kell elvégezni.
1.03.03. Leltárfelvétel dokumentációja
A leltárfelvétel tényét, módját és körülményeit az egyes mérlegtételeknél meghatározott módon - a
leltárban, nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán történő igazolással - kell
dokumentálni. Eltérő szabályozás hiányában a leltárfelvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, a felvett
adatokat leltárfelvételi íveken kell rögzíteni, melyet a leltározást végzők kötelesek hitelesíteni.
1.03.04. Leltárfelelősség nyilvántartás hiányában
Amennyiben a leltárfelvétel kapcsán hiányosságokra, visszaélésekre derül fény, úgy annak okát fel kell
tárni. A felelősséget a polgári jog és a munkajog szabályai szerint kell megállapítani.
1.04. Leltárkészítés bonyolítása
1.04.01. Leltározási ütemterv
Az egyházi gazdálkodó szervezet a leltárkészítést jelen szabályzat szerint végzi, figyelembe véve a
körülmények, a tevékenység, valamint a jellemzően előforduló eszközök és források sajátosságait.
1.04.02. Leltározás bonyolítása
Az eszközök és források tételes számbavétele az egyes tételekhez rendelt szabályok szerint történik. A
leltározás előkészítése során a mennyiségi nyilvántartások egyeztetését és a mennyiségi felvételt úgy
kell megtervezni, hogy azok a tételes számbavételt lehetővé tegyék, szükség szerint a teljes leltárt
részleltárak felvételével (leltározási egységek kijelölésével) összeállítva. Az úton lévő vagy idegen
helyen tárolt eszközöket, illetőleg az idegen tulajdonú eszközöket egyeztetéssel kell leltárba venni.
1.05. Leltárkülönbözetek
1.05.01. Leltártöbblet
A leltárfelvétel során fellelt többlet esetén - az adminisztrációs hibára visszavezethető tételek rendezése
után - az érintett eszközök piaci értékét (jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti
értékét) az egyéb bevételekkel szemben a könyvekbe fel kell venni, egyben halasztott bevételként
időbelileg el kell határolni az eszközök felhasználásáig, kivezetéséig, a megszüntetéskor figyelmen
kívül hagyva a használatbavételt követő érték- vagy hasznos élettartam növekedést. A kereskedelmi
áruk leltárértékeléséből eredő nyereségjellegű különbözeteket szintén egyéb bevételként kell
elszámolni.
1.05.02. Leltárhiány
A leltárfelvétel során feltárt hiányt - az adminisztrációs hibára visszavezethető tételek rendezése után, a
leltárfelelősség megfelelő érvényesítése mellett - egyéb ráfordításként kell elszámolni. A kereskedelmi
áruk leltárértékeléséből eredő veszteségjellegű különbözeteket ugyancsak egyéb ráfordításként kell
elszámolni.
1.06. A selejtezés szabályai
1.06.01. Selejtezésre kijelölés
Azon eszközök, amelyek:
-6-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
- a vonatkozó előírásoknak vagy rendeltetésüknek már nem felelnek meg, vagy
- rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak, vagy
- felhasználásuk, hasznosításuk, értékesítésük kétségessé vált, vagy
- a tevékenység változása miatt feleslegessé váltak, vagy
- megrongálódtak, visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek, részben vagy egészben megsemmisültek
az ezt előidéző esemény időpontjában vagy az értékelés időpontjában (leltár alkalmával,
mérlegkészítéskor, ...) - az esetleges felelősség egyidejű megállapítása mellett - selejtezésre kijelölésre
kerülnek.
1.06.02. Hasznosítási eljárás
A selejtezésre kijelölt eszközöket - a tulajdon védelme érdekében - lehetőség szerint hasznosítani kell.
A hasznosítás lehet értékesítés, csere, beszámítás, térítés nélküli átadás, hulladékként történő
hasznosítás, vagy bármely más, a lehető legnagyobb megtérülést biztosító eljárás. Azon eszközök
esetében, melyek nyilvánvalóan nem hasznosíthatók, vagy hasznosításuk aránytalan ráfordításokkal
járna, a hasznosítási eljárás mellőzhető.
1.06.03. Selejtezés bonyolítása
A selejtezésre kijelölt, nem hasznosítható eszközöket - melyek tulajdonjogától döntése alapján az
egyházi gazdálkodó szervezet véglegesen megválik - selejtezési eljárás keretében a könyvekből ki kell
vezetni. A selejtezési eljárásról jegyzőkönyv készül, amely a selejtezés körülményein (helye, ideje,
jelenlévők, hatáskörök és felelősségek, az egyes eszközök esetében azok azonosító adatai,
hasznosíthatatlanságának és selejtezésének oka, ...) túl az egyes eszközök további sorsát, annak
felelőseit és szükséges dokumentálását is rögzíti. A selejtezésre kijelölt, de kivezetésre nem kerülő
eszközöket szükség esetén át kell sorolni, a könyvekben maradó értéküket az előírásoknak megfelelően
- terven felüli értékcsökkenés, értévesztés elszámolásával vagy visszaírásával - módosítani kell.
2. Eszközök leltározási szabályai
2.01. Immateriális javak leltározási szabályai
2.01.01. Leltározás módja
A leltárkészítés során az immateriális javakról vezetett, a főkönyvi könyveléssel értékben egyező
egyedi nyilvántartás valódiságáról a nyilvántartás alapján, a tételek egyedi azonosításával, a kapcsolódó
dokumentációk (szerződések, jogszabályok, számviteli becslések, ...) vizsgálatával kell meggyőződni.
2.01.02. Leltározás dokumentációja
Az immateriális javakról vezetett, a főkönyvi könyveléssel értékben egyező egyedi nyilvántartás
valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját (ezek feltüntetésével) a leltárban,
nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán az ellenőrzést (leltározást) végző személy
aláírásával igazolja. Az immateriális javak a mérleg alátámasztására összeállított leltárban teljes körűen,
tételesen, legalább az alábbi tulajdonságok feltüntetésével jelennek meg: azonosító szám, bekerülés
időpontja, bekerülési érték, értékmódosítások (ráaktiválások, értékcsökkenési leírások, értékelési
különbözetek, ...), nettó érték, nyilvántartási érték, egyéb jellemzők.
2.01.03. Immateriális javak egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó sajátosságok
Az immateriális javak egyes jogcímeinek leltározása az immateriális javakra vonatkozó általános
szabályok szerint, az adott jogcím sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények
figyelembevételével történik.
-7-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
2.02. Tárgyi eszközök leltározási szabályai
2.02.01. Leltározás módja
A tárgyi eszközökről vezetett, a könyveléssel értékben egyező egyedi nyilvántartás valódiságáról úgy
kell meggyőződni, hogy az eszközöket tételes azonosításukat követően a nyilvántartással egyező
azonosító alapján kell számba venni, külön feltüntetve a nyilvántartásban nem szereplő, de az eszköz
számviteli megítélése szempontjából lényeges jellemzőket. Az ily módon felvett adatokat a
nyilvántartás adataival össze kell vetni.
2.02.02. Leltározás dokumentációja
A tárgyi eszközök esetében a leltározás tényét és időpontját (ezek feltüntetésével) a leltárban,
nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán az ellenőrzést (leltározást) végző személy
aláírásával igazolja. A tárgyi eszközök a beszámoló alátámasztására összeállított leltárban teljes körűen,
tételesen, legalább az alábbi tulajdonságok feltüntetésével jelennek meg: azonosító szám, bekerülés
időpontja, bekerülési érték, értékmódosítások (ráaktiválások, értékcsökkenési leírások, értékelési
különbözetek, ...), nettó érték, nyilvántartási érték, egyéb jellemzők.
2.02.03. Tárgyi eszközök egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
A tárgyi eszközök egyes típusainak leltározása a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok
szerint, az adott típus sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények figyelembevételével történik.
2.03. Befektetett pénzügyi eszközök leltározási szabályai
2.03.01. Leltározás módja
A csak értékben nyilvántartott befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, adott kölcsönök,
értékpapírok) esetében a leltározás egyeztetéssel, illetőleg a kapcsolódó dokumentáció
felülvizsgálatával történik. A materializált tartós értékpapírok esetében a nyilvántartás valódiságáról
mennyiségi felvétellel kell meggyőződni.
2.03.02. Leltározás dokumentációja
A befektetett pénzügyi eszközökről vezetett, a könyveléssel értékben egyező nyilvántartás
valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját (ezek feltüntetésével) a leltárban,
nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán az ellenőrzést (leltározást) végző személy
aláírásával igazolja. Az egyes befektetett pénzügyi eszközök a beszámoló alátámasztására összeállított
leltárban fajtánként és típusonként elkülönítve, tételesen, a beazonosításhoz és az értékelés
ellenőrzéséhez szükséges tulajdonságok feltüntetésével jelennek meg.
2.03.03. Befektetett pénzügyi eszközök egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó
sajátosságok
A befektetett pénzügyi eszközök egyes jogcímeinek leltározása a befektetett pénzügyi eszközökre
vonatkozó általános szabályok szerint, az adott jogcím sajátosságainak, a leltárral szembeni
követelmények figyelembevételével történik.
2.04. Készletek leltározási szabályai
2.04.01. Leltározás módja
A vásárolt és saját termelésű készletek leltározása mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, ...)
történik. A nem anyagi készletek (közvetített szolgáltatások, készletekre adott előlegek, ...), valamint az
idegen helyen tárolt készletek, illetőleg a felleltározott, de idegen tulajdonú készletek esetében a
leltározás egyeztetést foglal magába. Azon készletek esetében, amelyekről a mennyiségi nyilvántartás
folyamatos, és az a könyvelés adataival értékben megegyezik, a készletek állománya a mennyiségi
felvétellel vagy egyeztetéssel alátámasztott nyilvántartás alapján, a további készletek esetében a
-8-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
leltárfelvétellel megállapított mennyiségi adatok alapján, az eszközök és források értékelési
szabályzatának előírásai alapján kerül meghatározásra.
2.04.02. Leltározás dokumentációja
A készletek leltározásának - a mennyiségi felvétel és egyeztetések - tényét és időpontját (ezek
feltüntetésével) a leltárban, nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán az ellenőrzést
(leltározást) végző személy aláírásával igazolja. A mennyiségi felvétel dokumentumai (jegyzőkönyvek,
leltárfelvételi ívek, ...), valamint az egyeztetések (visszaigazolások, tárolási nyilatkozatok, ...) a
készletleltár részét képezik. A beszámoló alátámasztására összeállított leltárban a vásárolt és saját
termelésű készletek, a készletekre adott előlegek tételesen, a beazonosításhoz és az értékelés
ellenőrzéséhez szükséges jellemzők, valamint a leltározás módjának feltüntetésével jelennek meg.
2.04.03. Készletek egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
A készletek egyes típusainak leltározása a készletekre vonatkozó általános szabályok szerint, az adott
típus sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények figyelembevételével történik.
2.05. Követelések leltározási szabályai
2.05.01. Leltározás módja
A követelések leltározása a folyamatosan vezetett, a könyveléssel értékben egyező nyilvántartás
egyeztetésével történik. Az egyeztetés - a követelés jellegétől függően - történhet a kapcsolódó
dokumentumok (szerződések, jogszabályok, folyószámla-kivonatok, ...) ellenőrzésével (különös
tekintettel a megfelelő jogcímre), vagy az adóssal történő közvetlen egyeztetéssel.
2.05.02. Leltározás dokumentációja
A követelések egyeztetése az adósokkal írásban, egyeztető levél kiküldésével és bekérésével történik
(pozitív megerősítés), ha a követelés jogcíme, a kiegyenlítés bizonytalansága (követelés lejárata, adós
múltja, helyzete, ...), vagy bármely körülmény azt indokolja. A belső egyeztetésekről külön
dokumentáció készítése nem szükséges. A követelések a mérleg alátámasztására összeállított leltárban
tételesen, az azonosító adatok, a jogcím, a partner, az összeg és lejárat feltüntetésével jelennek meg,
feltüntetve az esetleges értékelési különbözeteket (értékveszéseket), és a számviteli megítéléshez
szükséges további jellemzőket is.
2.05.03. Követelések egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó sajátosságok
A követelések egyes jogcímeinek leltározása a követelésekre vonatkozó általános szabályok szerint, az
adott jogcím sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények figyelembevételével történik.
2.06. Értékpapírok (forgatási céllal) leltározási szabályai
2.06.01. Leltározás módja
A nem befektetési célú értékpapírokról vezetett, a könyvelés adataival értékben egyező nyilvántartások
valódiságának ellenőrzését, illetőleg a leltárfelvételt mennyiségi felvétellel (megszámlálással), és a
kapcsolódó dokumentumok felülvizsgálatával kell elvégezni. A az idegen helyen tárolt (letétbe
helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő, ...), valamint az idegen tulajdonú
értékpapírokat egyeztetéssel kell leltározni.
2.06.02. Leltározás dokumentációja
A nem befektetési célú értékpapírokról vezetett nyilvántartás valódiságáról való meggyőződés tényét és
időpontját (ezek feltüntetésével) a leltárban, nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán az
ellenőrzést (leltározást) végző személy aláírásával igazolja. A mennyiségi nyilvántartással nem érintett
értékpapírok esetében a leltárfelvételt leltárfelvételi jegyzőkönyvvel kell dokumentálni. A mérleg
alátámasztására összeállított leltárban a nem befektetési célú értékpapírok tételesen kerülnek
feltüntetésre a beazonosításhoz, az értékelés ellenőrzéséhez, és a számviteli megítéléshez szükséges
további jellemzők feltüntetésével.
-9-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
2.06.03. Forgatási célú értékpapírok egyes típusainak leltározására vonatkozó
sajátosságok
A forgatási célú értékpapírok egyes típusainak leltározása az értékpapírokra vonatkozó általános
szabályok szerint, az adott típus sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények
figyelembevételével történik.
2.07. Pénzeszközök leltározási szabályai
2.07.01. Leltározás módja
A pénzeszközök esetében a főkönyvi könyvelés adataival értékben egyező nyilvántartások
valódiságának ellenőrzését készpénz és csekkek esetében megszámlálással (rovanccsal), bankbetétek
esetében a pénzintézet kimutatásainak egyeztetésével, idegen helyen tárolt vagy idegen tulajdonú
pénzeszközök esetében írásos egyeztetéssel kell elvégezni.
2.07.02. Leltározás dokumentációja
A pénzeszközökről vezetett nyilvántartás valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját (ezek
feltüntetésével) a leltárban, nyilvántartásban, vagy a leltározás más dokumentumán az ellenőrzést
(leltározást) végző személy aláírásával igazolja. A pénzeszközöket a mérleg alátámasztására
összeállított leltárban tételesen, deviza- és valutanemenként elkülönítetten, az eredeti pénzértékben és a
beszámoló pénznemében is fel kell feltüntetni.
2.07.03. Pénzeszközök egyes típusainak leltározására vonatkozó sajátosságok
A pénzeszközök egyes típusainak leltározása a pénzeszközökre vonatkozó általános szabályok szerint,
az adott típus sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények figyelembevételével történik.
3. Források leltározási szabályai
3.01. Saját tőke leltározási szabályai
3.01.01. Leltározás módja
A saját tőke elemeinek leltározása a kapcsolódó dokumentációk (számviteli nyilvántartások, tulajdonosi
határozatok, jogi szabályozók...) felülvizsgálatával, a nyilvántartások és dokumentumok egyeztetésével
történik.
3.02. Kötelezettségek leltározási szabályai
3.02.01. Leltározás módja
A kötelezettségek leltározása a folyamatosan vezetett, a könyveléssel értékben egyező nyilvántartás
egyeztetésével történik. Az egyeztetés - a kötelezettség jellegétől függően - történhet a kapcsolódó
dokumentumok (szerződések, jogszabályok, folyószámla-kivonatok, ...) ellenőrzésével (különös
tekintettel a teljességre), vagy a hitelezővel történő közvetlen egyeztetéssel.
3.02.02. Leltározás dokumentációja
A kötelezettségek egyeztetése a hitelezőkkel írásban, egyeztető levél kiküldésével és bekérésével
történik (pozitív megerősítés), ha a kötelezettség jogcíme, esedékessége, vagy más körülmény azt
indokolja. A belső egyeztetésekről külön dokumentáció készítése nem szükséges. A kötelezettségek a
mérleg alátámasztására összeállított leltárban mérlegsoronként tételesen, az azonosító adatok, a jogcím,
a partner, az összeg és lejárat feltüntetésével jelennek meg, feltüntetve a számviteli megítéléshez
szükséges további jellemzőket is.
-10-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
3.02.03. Kötelezettségek egyes jogcímeinek leltározására vonatkozó sajátosságok
A kötelezettségek egyes jogcímeinek leltározása a kötelezettségekre vonatkozó általános szabályok
szerint, az adott jogcím sajátosságainak, a leltárral szembeni követelmények figyelembevételével
történik.
4. További leltárkészítési és leltározási rendelkezések és számvitelpolitikai
döntések
4.01. A leltározás szabályozása
Az egyházi gazdálkodó szervezet jelen leltárkészítési és leltározási szabályzata a számviteli törvény
számviteli politikára, azon belül a leltározási szabályzatra vonatkozó rendelkezéseivel és egyéb
előírásaival összhangban, a MEE 2016. évi VI. törvény, a vonatkozó országos szabályrendelet szakmai
koncepciójának, az egyházi gazdálkodó szervezet gazdálkodása, így különösen eszközgazdálkodása
körülményeinek figyelembe vételével került összeállításra, megtartása a vagyoni helyzet áttekintését és
ellenőrzését lehetővé teszi.
Amennyiben a jogszabályi előírások oly módon változnak, hogy a jelen szabályzat egyes rendelkezései
a megváltozott szabályozással összeegyeztethetetlenek, úgy értelemszerűen a jogszabály rendelkezéseit
kell alkalmazni. Ebben az esetben a jogszabályi előírásoknak ellentmondó rendelkezéseket az előírások
szerint, azok hiányában a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a szabályzat következő
módosításának alkalmával a megváltozott előírásokkal összhangban módosítani kell.
Amennyiben valamely korlátozás vagy lehetőség értékhatára a jogszabályi előírásokban megváltozik,
úgy a módosított értékhatár alkalmazható akkor is, ha annak változása a szabályzaton nem került
átvezetésre, de a korábbi szabályozás az értékhatár szélső értékére irányult.
4.02. Speciális leltározási eljárások
4.02.01. Speciális leltárkészítési és leltározási szabályok
Az egyházi gazdálkodó szervezet gazdálkodásának további olyan sajátosságai nincsenek, melyek a
leltárkészítés és leltározás belső szabályozására jelentős hatással bírnának, vagy a jogszabályi
előírásokon túl további szabályozást igényelnének.
4.03. A leltárkészítés és leltározás rendjének megsértése
A leltárkészítés és leltározás e szabályzatban meghatározott rendjének megsértése esetén az előírást
megsértő személy a polgári jog szabályai szerint - figyelemmel a kapcsolódó munkajogi és egyéb
rendelkezésekre - visel felelősséget.
4.04. Itt nem szabályozott kérdések
Az e szabályzatban nem szabályozott, az egyházi gazdálkodó szervezet leltárkészítése és leltározása
során felmerülő kérdések esetében az e szabályzatban említett, az adott kérdéssel analóg, annak
megfeleltethető előírásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a szabályzat elveiből levezetve, a hatályos
jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
5. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatának változásai
5.01. A leltározási szabályzat módosítása
Az egyházi gazdálkodó szervezet jelen leltározási szabályzatának rendelkezései érvényesen csak
írásban, a módosítást követő hatállyal - célszerűen az üzleti év első napjával - módosíthatók.
Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépésével kell alkalmazni, azokat szükség
-11-
egyházi gazdálkodó szervezet
Leltározási szabályzat
szerint a hatálybalépést követő 90 napon belül kell a számviteli politikán - így e szabályzaton -
átvezetni.
5.02. A szabályzat változásai, a változások okai és hatásai
Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatának változásai oly módon követhetők
nyomon, hogy változás esetén - a korábbi változat egyidejű hatályon kívül helyezésével - a szabályzat
új változata kerül alkalmazásra, melyen annak hatályossága is feltüntetésre kerül.
6. Megismerési záradék
6.01. Igazolás
Alulírott aláírásommal igazolom, hogy az egyházi gazdálkodó szervezet jelen leltározási szabályzatát
megismertem, az abba foglaltakat tudomásul vettem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el.
Tudomásul veszem, hogy a jogszabályi előírásoktól, vagy a szabályzat előírásaitól eltérő magatartással
vagy mulasztással okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelek.