Adószám:
………………..
Bejegyző szerv:
EMMI
Regisztrációs szám: 00003/2012.
…………………………………..egyházi gazdálkodó szervezet megnevezése
……………………….cím
MINTA SZABÁLYZAT
Számviteli politika
Eszközök és források értékelési szabályzata
Hatályos: ……………………..-től
Kelt: ……………., 2017………
Az egyházi gazdálkodó
szervezet képviselője
P.h.
-1-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
Tartalomjegyzék:
1.
Fogalmak meghatározása
1.01.
'Tartós' értelmezése
1.02.
'Jelentős összeg' értelmezése
1.03.
'Tartós és jelentős' együttes értelmezése
1.04.
'Lényeges' értelmezése
1.05.
Bekerülési (előállítási) érték
1.05.01.
Bekerülési érték meghatározása
1.05.02.
Bekerülési (előállítási) érték utólagos módosítása
1.05.03.
Bekerülési érték - ingyenesen kapott eszközöknél
1.05.04.
Bekerülési érték - használt eszközök visszavételénél
1.06.
Piaci érték
1.06.01.
Piaci érték meghatározása
1.06.02.
Piaci érték - választás több értékből
1.07.
Számviteli becslés
1.07.01.
Számviteli becslés alkalmazása
1.07.02.
Számviteli becslésre jogosultak
1.08.
További fogalmak értelmezése
2.
Értékelési eljárások közös szabályai
2.01.
Devizás tételek értékelése
2.01.01.
Alkalmazott árfolyam
2.01.02.
Valutában kiegyenlített (készpénzes) beszerzéseknél alkalmazott árfolyam
2.01.03.
ÁFA törvény szerinti árfolyam alkalmazása
2.01.04.
Mérlegfordulónapi átértékelés
2.01.05.
Devizában meghatározott összegek átszámítása
2.02.
Értékcsökkenési leírás
2.02.01.
Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
2.02.02.
Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása
2.02.03.
Nem amortizálható eszközök
2.02.04.
Maradványérték tervezése és figyelembevétele
2.02.05.
Nem jelentős maradványérték
2.02.06.
Értékcsökkenési leírás módosítása (újbóli megállapítása)
2.02.07.
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
2.02.08.
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
2.03.
Értékvesztések
2.03.01.
Értékvesztések elszámolása
2.03.02.
Értékvesztések visszaírása
2.04.
Értékhelyesbítések
2.04.01.
Értékhelyesbítés alkalmazása
2.05.
Valós értéken történő értékelés
2.05.01.
Valós értékelés alkalmazása
3.
Eszközök értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések
3.01.
Immateriális javak
3.01.01.
Szoftverek nyilvántartása
3.01.02.
Használatbavétel dokumentálása
3.01.03.
Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja
3.01.04.
Későbbi ráfordítások figyelembe vétele az immateriális javak értékcsökkenése
tervezésénél
3.01.05.
Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
3.01.06.
Immateriális javak értékelési különbözetei
3.02.
Tárgyi eszközök
3.02.01.
Összetett eszközök minősítése
3.02.02.
Értéknövelő beruházások
-2-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
3.02.03.
Üzembe helyezés dokumentálása
3.02.04.
Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja
3.02.05.
Későbbi ráfordítások figyelembe vétele a tárgyi eszközök értékcsökkenése
tervezésénél
3.02.06.
Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
3.02.07.
Tárgyi eszközök értékelési különbözetei
3.03.
Befektetett pénzügyi eszközök
3.03.01.
Befektetési célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja
3.03.02.
Kockázatmentes értékpapírok
3.03.03.
Kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó időbeli elhatárolások
3.03.04.
Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetei
3.04.
Készletek
3.04.01.
Vásárolt anyagok nyilvántartása
3.04.02.
Vásárolt anyagok felhasználása értékelésének módja
3.04.03.
Árukészletek nyilvántartása
3.04.04.
Árukészletek felhasználása értékelésének módja
3.04.05.
Saját termelésű készletek nyilvántartása
3.04.06.
Saját termelésű készletek felhasználása értékelésének módja
3.04.07.
Saját termelésű készletek egyszerűsített értékelése
3.04.08.
Befejezetlen szerelési munkák értékelése
3.04.09.
Készletek értékelési különbözetei
3.05.
Követelések
3.05.01.
Behajthatatlan követelések minősítése
3.05.02.
Követelések értékelési különbözetei
3.06.
Értékpapírok (forgóeszközök között)
3.06.01.
Forgatási célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja
3.06.02.
Kapcsolódó díjak a forgatási célú értékpapírok bekerülési értékében
3.06.03.
Forgatási célú értékpapírok értékelési különbözetei
3.07.
Pénzeszközök
3.07.01.
Valuta- és devizakészletek felhasználása értékelésének módja
3.07.02.
Pénzeszközök értékelési különbözetei
3.08.
Aktív időbeli elhatárolások
3.08.01.
Bevételek aktív időbeli elhatárolása
3.08.02.
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3.08.03.
Halasztott ráfordításként kimutatott aktív időbeli elhatárolások
3.08.04.
Halasztott ráfordítások elszámolása: üzemeltetőnek átadott eszköz
3.08.05.
Aktív időbeli elhatárolások értékelési különbözetei
4.
Források értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések
4.01.
Saját tőke
4.01.01.
A saját tőke védelmének biztosítása
4.02.
Kötelezettségek
4.02.01.
Kötelezettségek kivezetésének feltételei
4.02.02.
Kötelezettségek értékelési különbözetei
5.
További értékelési rendelkezések és számvitelpolitikai döntések
5.01.
Az eszközök és források értékelésének szabályozása
5.02.
Itt nem szabályozott kérdések
6.
Az eszközök és források értékelési szabályzatának változásai
6.01.
Az értékelési szabályzat módosítása
6.02.
A szabályzat változásai, a változások okai és hatásai
7.
Megismerési záradék
7.01.
Igazolás
-3-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
1. Fogalmak meghatározása
1.01. 'Tartós' értelmezése
Amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy tartósnak
minősül a múltbeli tények és a jövőbeni várakozások alapján egy éven (365 naptári napon) túli
időintervallum, valamint - időtartamtól függetlenül - ha a körülmény véglegesnek tekinthető.
1.02. 'Jelentős összeg' értelmezése
Amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy -
figyelembe véve az egyházi önkormányzat gazdálkodásának körülményeit - a számviteli elszámolás, az
értékelés szempontjából az egyes tételek esetében jelentős összegnek az 100 EFt-ot (vagy ennek
megfelelő devizaösszeget) meghaladó összeg minősül. A fenti értékhatárt meg nem haladó összeg a
számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából nem minősül jelentős összegnek.
1.03. 'Tartós és jelentős' együttes értelmezése
Ahol az előírások a 'tartós' és 'jelentős' fogalmak együttes alkalmazását írják elő, ott - amennyiben
jogszabály vagy a számviteli politika más része ettől eltérően nem rendelkezik - a jelen szabályzat
szerinti definíciók, és a beszámolókészítéskor rendelkezésre álló összes piaci, egyházi és egyéb
információk figyelembevételével kell a szükséges számviteli döntéseket meghozni.
1.04. 'Lényeges' értelmezése
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy
téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók
döntéseit (a lényegesség elve). A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek
minősül az a mérték, melynek valós vagy lehetséges hatása jelentős mértékű. Az ezen hatást el nem érő
mérték nem lényegesnek tekinthető.
1.05. Bekerülési (előállítási) érték
1.05.01. Bekerülési érték meghatározása
Amennyiben jogszabály, vagy az értékelési szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik, úgy
bekerülési értékként a számviteli előírások szerint meghatározott bekerülési érték jelenik meg. Az
eszközhöz közvetlenül kapcsolódó további költségek a bekerülési ár részét képezik, amennyiben azok
az eszköz aktiválásáig, de legkésőbb a felhasználásáig (kivezetéséig) ismertté válnak.
1.05.02. Bekerülési (előállítási) érték utólagos módosítása
A megfelelő dokumentumok hiányában becsült értékkel számításba vett tételek utólagos módosítására
csak akkor kerül sor, ha a különbözet az adott bekerülés esetében e szabályzat értelmében jelentős
mértékűnek minősül (ld. Fogalmak meghatározása). Az értékhatár alatti utólagos módosítások egyéb
bevételként vagy egyéb ráfordításként kerülnek elszámolásra.
1.05.03. Bekerülési érték - ingyenesen kapott eszközöknél
A térítés nélkül átvett, ajándékként vagy hagyatékként kapott, és a többletként fellelt eszközök esetében
bekerülési értéknek az állománybavétel időpontjában ismert piaci érték minősül.
1.05.04. Bekerülési érték - használt eszközök visszavételénél
A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés
szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által
használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által
-4-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe
venni.
1.06. Piaci érték
1.06.01. Piaci érték meghatározása
Szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén
egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének, így különösen az összehasonlító ár, a
viszonteladási árak a költség és jövedelem módszerrel, az ügyleti nyereség módszerével, a nyereség-
megosztásos módszerrel, vagy más módszerrel meghatározott ár. Piaci értékként - amennyiben
jogszabály, vagy e számviteli politika ettől eltérően nem rendelkezik - elsősorban az összehasonlító ár
fogadható el. Összehasonlító ár az a szokásos piaci ár, amelyet független felek alkalmaznak az
összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon,
ideértve különösen a fordulónap és az értékelés (mérlegkészítés) időpontja közötti időszakban
megvalósult ügyleteknél alkalmazott árakat . Amennyiben az összehasonlító ár kellő bizonyossággal és
dokumentáltan nem állapítható meg, úgy a piaci ár megállapítása más módszerrel, vagy számviteli
becslés (szokásos haszonnal korrigált eladási ár vagy közvetlen önköltség, jövedelemtermelő képesség,
kínálati árak, várható eladási ár, hulladékérték, ...) alkalmazásával történik. A piaci érték
meghatározásnál a vonatkozó számviteli előírásokra tekintettel kell lenni.
1.06.02. Piaci érték - választás több értékből
Amennyiben egy eszköz piaci értékének megállapítására több érték is rendelkezésre áll, úgy - az
óvatosság elvét értelemszerűen alkalmazva - az értékek közül a legalacsonyabb minősül piaci értéknek.
1.07. Számviteli becslés
1.07.01. Számviteli becslés alkalmazása
A számviteli besorolások, értékelési és elszámolási döntési lehetőségek során elsősorban a számviteli
alapelveket és a MEE 2016. évi VI. törvény, valamint a vonatkozó országos szabályrendelet
előírásokat kell alkalmazni. A jogszabályban nem meghatározott esetekben, vagy választási lehetőség
esetén e szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni. Az itt sem szabályozott esetekben a megbízható és
valós kép biztosítása az elsődleges szempont, így a számviteli becslések (jövőre vonatkozó tervek,
várakozások, kockázatok megítélése, ...) során azt kell szem előtt tartani.
1.07.02. Számviteli becslésre jogosultak
A számviteli becslések (jövőre vonatkozó tervek, várakozások, kockázatok megítélése, ...) -
amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más rész ettől eltérően nem rendelkezik - az egyházi
önkormányzat vezetése, a meghatározott területen megfelelő hatáskörrel és felelősséggel bíró testület,
és személyek kompetenciája. A becslések során a rendelkezésre álló információkat és a döntés
alátámasztását súlyának megfelelően dokumentálni kell.
1.08. További fogalmak értelmezése
A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából az alábbi fogalmak a következő tartalommal
kerülnek meghatározásra:
2. Értékelési eljárások közös szabályai
2.01. Devizás tételek értékelése
2.01.01. Alkalmazott árfolyam
A külföldi (a beszámoló devizanemétől eltérő) pénzértékre szóló, vagy devizaalapú eszközök és
kötelezettségek - kivéve a forintért (a beszámoló devizaneméért) vásárolt (idegen) valutát, devizát -
-5-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
könyv szerinti értékének meghatározásakor a valutát, devizát - az egyházi önkormányzat döntése
alapján - egységesen a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra
(a beszámoló devizanemére) átszámítani.
2.01.02. Valutában kiegyenlített (készpénzes) beszerzéseknél alkalmazott árfolyam
Az egyházi önkormányzat döntése alapján, amennyiben a beszerzés kiegyenlítése valutában történik,
akkor a termék vagy szolgáltatás értéke - a teljesítéskor érvényes, fentiekben meghatározott árfolyam
helyett - mindig az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti értékén (árfolyamán) kerül
meghatározásra.
2.01.03. ÁFA törvény szerinti árfolyam alkalmazása
A beszámoló pénznemétől eltérő pénzértékben meghatározott ellenérték átszámítása során az egyházi
önkormányzat az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő
megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam alkalmazásának lehetőségével nem kíván élni.
2.01.04. Mérlegfordulónapi átértékelés
A külföldi (a beszámoló devizanemétől eltérő) pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek, ideértve
a követelés vagy kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat is, a beszámolóban a fordulónapi
árfolyamon kerülnek bemutatásra. Az egyéb minősítéseket (értékeléseket) követően meghatározott
összevont különbözet előjelétől függően összevontan, pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy
ráfordításaként kerül elszámolásra.
2.01.05. Devizában meghatározott összegek átszámítása
Az idegen (a beszámoló pénznemétől eltérő) devizában meghatározott érték (értékhatár, adatközlés, ...)
átszámítása során a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos
devizaárfolyamot kell felhasználni.
2.02. Értékcsökkenési leírás
2.02.01. Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolására - mind a könyvelésben, mind a kapcsolódó analitikákban - a
számviteli politika általános részében (ld. Kiemelt számviteli teendők ütemezése) meghatározott
időszakonként kerül sor.
2.02.02. Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint (vagy ennek megfelelő devizaösszeg) alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni
értékű jogok, szellemi termékek, és tárgyi eszközök bekerülési értéke - az egyházi önkormányzat
döntése szerint - egységesen értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül.
2.02.03. Nem amortizálható eszközök
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület és telek (kivéve a bányaművelésre vagy
veszélyes hulladék tárolására használt területek), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet,
rendeltetésszerűen már nem használt, teljesen vagy - amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során
figyelembevételre került - a tervezett maradványértékig leírt eszközök, vagy még üzembe nem helyezett
beruházások bekerülési értéke után. Általában nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az
olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, vagy amelynek értéke - különleges
helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
2.02.04. Maradványérték tervezése és figyelembevétele
Az eszközök maradványértékét az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk
alapján, a várható hasznos élettartam függvényében a számviteli becslésre feljogosított személy
határozza meg. Az így meghatározott maradványérték az értékcsökkenés tervezése során kerül
figyelembevételre.
-6-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
2.02.05. Nem jelentős maradványérték
A maradványérték - amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre kerül - nulla
összeggel vehető figyelembe az értékcsökkenési leírás tervezése során, ha az eszköz hasznos
élettartama végén várható realizálható értéke valószínűsíthetően nem haladja meg az e szabályzat
szerinti jelentős összeg (ld. Fogalmak meghatározása) mértékét.
2.02.06. Értékcsökkenési leírás módosítása (újbóli megállapítása)
Az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (az
adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és - amennyiben az az
értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre került - a várható maradványértékben) bekövetkezett
lényeges változás esetén, vagy terven felüli értékcsökkenés elszámolása illetve visszaírása esetén -
amennyiben az azt indokolja, a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, a
várható élettartam vagy a maradványérték újból megállapítható. A változásról a mindenkori vezetés,
vagy a vezetés által erre felhatalmazott szervezeti egység vagy személy dönt, a változás eredményre
gyakorolt számszerűsített hatását - amennyiben annak elkészítése előírás - a kiegészítő mellékletben be
kell mutatni.
2.02.07. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha
- az eszköz piaci értéke e szabályzat értelmében egyszerre tartósan és jelentősen (ld. Fogalmak
meghatározása) alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke,
- az eszköz piaci értéke e szabályzat értelmében tartósan (ld. Fogalmak meghatározása) lecsökken, mert
a) a vállalkozási tevékenység változása miatt az eszköz feleslegessé vált, vagy b) rendeltetésének
megfelelően nem használható, mert megrongálódott, megsemmisült vagy hiányzik,
- egyes immateriális javak esetében:
a) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem
érvényesíthető,
2.02.08. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Amennyiben a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már
nem vagy csak részben állnak fenn, úgy a fordulónapi értékelés keretében az elszámolt terven felüli
értékcsökkenést - az gazdasági vagy cégérték kivételével - meg kell szüntetni, az eszközt a piaci
értékére (legfeljebb nettó értékére) vissza kell értékelni, kivéve azon gazdasági éveket, melyekre
vonatkozóan az egyházi önkormányzat egyszerűsített éves beszámolót készít.
2.03. Értékvesztések
2.03.01. Értékvesztések elszámolása
Értékvesztést kell elszámolni, ha az alábbi eszközök esetében a piaci érték tartósan és jelentősen
alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték:
- a gazdasági társaságban tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél,
- egy évnél hosszabb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál,
- követelésekre, melyek a fordulónapon fennálltak, és azok az a számviteli politikában meghatározott
mérlegkészítés időpontjáig nem kerültek pénzügyileg rendezésre,
- követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokra,
- vásárolt készletekre, saját termelésű készletekre (a mérlegkészítéskor ismert várható eladási árat és
használhatóságának megfelelő piaci értékét alapul véve),
- minden más esetben, ha azt a megbízható és valós összkép biztosítása megkívánja.
-7-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
Az értékvesztések elszámolása során követendő eljárás az egyes mérlegtételek sajátosságai között kerül
meghatározásra.
2.03.02. Értékvesztések visszaírása
Amennyiben az értékvesztés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, úgy a
fordulónapi értékelés keretében az elszámolt értékvesztést meg kell szüntetni, az eszközt a piaci
értékére (legfeljebb a bekerülési értékére) vissza kell értékelni, kivéve - amennyiben e szabályzat más
része ettől eltérően nem rendelkezik - azon gazdasági éveket, melyekre vonatkozóan az egyházi
önkormányzat egyszerűsített éves beszámolót készít.
2.04. Értékhelyesbítések
2.04.01. Értékhelyesbítés alkalmazása
Az egyházi önkormányzat a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, a tárgyi eszközök (beruházások
és beruházásokra adott előleg kivételével) és tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetései esetében -
amennyiben annak piaci értéke e szabályzat értelmében jelentősen (ld. Fogalmak meghatározása)
meghaladja azok visszaírások utáni, a már nyilvántartott értékhelyesbítéssel növelt könyv szerinti
értékét, úgy a különbözet értékhelyesbítésként történő kimutatására vonatkozóan a vezetés, vagy az
általa erre kijelölt szervezeti egység vagy személy az értékeléskor a rendelkezésére álló információk
alapján döntést hoz.
2.05. Valós értéken történő értékelés
2.05.01. Valós értékelés alkalmazása
A valós értéken történő értékelés lehetőségével az egyházi önkormányzat egyetlen pénzügyi
instrumentum esetében sem kíván élni, így sem az eredménykimutatásban, sem a mérlegben valós
értékelés értékelési különbözete nem jelenik meg.
3. Eszközök értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések
3.01. Immateriális javak
3.01.01. Szoftverek nyilvántartása
A beszerzett, előállított aktivált szoftverek közül azok, amelyeknek kizárólag a korlátozott felhasználási
joga illeti meg a gazdálkodót, a vagyoni értékű jogok között kerülnek elszámolásra, míg azon
szoftverek, ahol a birtoklás és tulajdonlás joga vagyoni korlátozás nélkül a gazdálkodót illeti meg,
szellemi termékként kerülnek aktiválásra. A szoftverek frissítései, új változatok beszerzése az eredeti
termék bekerülési értékét növeli. Ebben az esetben a várható használati idő - így a terv szerinti
értékcsökkenési leírás - a ráaktiváláskor felülbírálható.
3.01.02. Használatbavétel dokumentálása
Az immateriális javak rendeltetésszerű használatbavételének dokumentuma jellemzően a kapcsolódó
számviteli elszámoláshoz szükséges adatokat is tartalmazó szerződés, megállapodás, aktiválási lap,
vagy bármely okmány, mely a használatbavétel során annak tényét megfelelően igazolja, illetőleg ilyen
okmány hiányában a használatbavételről készített hiteles feljegyzés.
3.01.03. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése az immateriális javak esetében - az egyedi
eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a
tervezett maradványérték (amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre került)
figyelembevételével - az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési
leírás elszámolása időarányosan, lineáris leírási módszerrel történik, kivéve ha az adott eszköz és
használatának körülményei kifejezetten ettől eltérő leírást indokolnak.
-8-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
3.01.04. Későbbi ráfordítások figyelembe vétele az immateriális javak értékcsökkenése
tervezésénél
Az immateriális javak évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének évek közötti felosztásánál
az üzembe helyezést követően várhatóan felmerülő, az eszköz használatával elért bevételt terhelő
ráfordítások (kamatok, árfolyamveszteségek, karbantartási költségek, ...) nem kerülnek figyelembe
vételre, kivéve ha azt az adott eszköz és használatának körülményei és az összemérés elve azt
kifejezetten indokolják.
3.01.05. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
A nem kisértékű immateriális javak értékcsökkenési leírása várható hasznos élettartama, valamint az
értékcsökkenési leírás választott módja alapján, egyedileg, az adott jószág sajátosságainak, a használat
körülményeinek figyelembevételével történik.
3.01.06. Immateriális javak értékelési különbözetei
Az immateriális javak fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak,
valamint e szabályzat előírásainak megfelelően - terven felüli értékcsökkenési leírás, előírás vagy e
választás esetén annak visszaírása, továbbá a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetében e
választás és lehetőség esetén értékhelyesbítés, az immateriális javakra adott előlegek esetében
értékvesztés, előírás vagy e választás esetén annak visszaírása, valamint devizás átértékelés különbözete
kerül elszámolásra.
3.02. Tárgyi eszközök
3.02.01. Összetett eszközök minősítése
A tárgyi eszközök összeszerelése útján kialakított eszköz csak akkor minősíthető egyedi tárgyi
eszköznek, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el és a továbbiakban a beépített
(összeszerelt) alkotórészek külön-külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tárgyi eszköz jellegüket
elvesztik). A több tárgyi eszköz összekapcsolásával kialakított (komplex berendezés, gépsor) nem
minősíthető egyedi gépnek, ha az összeszerelt eszközök a technológiai folyamatban önálló funkciót,
feladatot (tevékenységet) látnak el. Külön-külön kell viszont minősíteni egyedileg azokat az
eszközöket, amelyek ugyan egymással szoros kapcsolatban vannak (rendszert alkotnak), amelyek
használata egymástól elválaszthatatlan (például a számítógép központi egysége és a tárolók, a
perifériák), de amelyek között ez a kapcsolat bármikor megszakítható, és az adott eszközök más
eszközökkel helyettesíthetők. A több tárgyi eszközre felszerelhető (felhasználható, cserélhető)
tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell - várható használati idejük
alapján - tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek minősíteni.
3.02.02. Értéknövelő beruházások
A tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő
tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának
növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása,
pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt
megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), megkülönböztetve azokat a költségként
elszámolandó, az eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási
munkáktól.
3.02.03. Üzembe helyezés dokumentálása
A tárgyi eszközök üzembe helyezését az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő
rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontjában hitelt érdemlően dokumentálni kell. A
rendeltetésszerű használatbavétel dokumentuma jellemzően a kapcsolódó számviteli elszámoláshoz
szükséges adatokat is tartalmazó üzembehelyezési jegyzőkönyv, használatbavételi engedély, aktiválási
lap, vagy bármely okmány, mely a használatbavétel során annak tényét megfelelően igazolja, illetőleg
ilyen okmány hiányában a használatbavételről készített hiteles feljegyzés.
-9-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
3.02.04. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése a tárgyi eszközök esetében - az egyedi eszköz
várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a
tervezett maradványérték (amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre került)
figyelembevételével - az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési
leírás elszámolása időarányosan, lineáris leírási módszerrel történik, kivéve ha az adott eszköz és
használatának körülményei kifejezetten ettől eltérő leírást indokolnak.
3.02.05. Későbbi ráfordítások figyelembe vétele a tárgyi eszközök értékcsökkenése
tervezésénél
A tárgyi eszközök évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének évek közötti felosztásánál az
üzembe helyezést követően várhatóan felmerülő, az eszköz használatával elért bevételt terhelő
ráfordítások (kamatok, árfolyamveszteségek, karbantartási költségek, ...) nem kerülnek figyelembe
vételre, kivéve ha azt az adott eszköz és használatának körülményei, valamint az összemérés elve azt
kifejezetten indokolják.
3.02.06. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
A nem kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása várható hasznos élettartama, valamint az
értékcsökkenési leírás választott módja alapján, egyedileg, az adott eszköz sajátosságainak, a használat
körülményeinek figyelembevételével történik.
3.02.07. Tárgyi eszközök értékelési különbözetei
A tárgyi eszközök fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak,
valamint e szabályzat előírásainak megfelelően - terven felüli értékcsökkenési leírás, előírás vagy e
választás esetén annak visszaírása, továbbá a beruházások és beruházásokra adott előlegek kivételével e
választás esetén értékhelyesbítés, a beruházásokra adott előlegek esetében értékvesztés, előírás vagy e
választás esetén annak visszaírása, valamint devizás átértékelés különbözete kerül elszámolásra.
3.03. Befektetett pénzügyi eszközök
3.03.01. Befektetési célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja
A befektetési célú értékpapírok értékelésének alapja az egyedi bekerülési ár. A különböző
időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező
tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése során
bekerülési értéknek a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) bekerülési ár minősül. Ez
azt jelenti, hogy az átlagos bekerülési árfolyam minden bekerülés alkalmával újraszámításra kerül - a
rendelkezésre álló értékpapír-állomány vonatkozásában, a korábbi készletre a korábbi átlagárfolyamot
alapul véve -, melynek eredménye az ezt követően értékelt kivezetéseknél - a következő bekerülésig -
alapul szolgál. A folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem érintett értékpapírok
esetében a súlyozott átlagár a tárgyévi beszerzések mennyiségei és egységárai alkalmazásával kerül
meghatározásra.
3.03.02. Kockázatmentes értékpapírok
Kockázatmentes értékpapírnak tekinthető - így az értékvesztés elszámolása a lejáratkor megtérülő
összeg erejéig mellőzhető - azon lejáratig tartott kamatozó vagy diszkont értékpapír esetében, amely
tőke- és hozamgarantált, vagy olyan ország kormánya, jegybankja bocsátotta ki, amely jogszabály
szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető, feltéve, hogy az értékpapírral
kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.
3.03.03. Kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó időbeli elhatárolások
A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, valós értékelés alá nem vont, hitelviszonyt megtestesítő
kamatozó értékpapírok névértéke és beszerzési értéke között elszámolt különbözetből a beszerzéstől a
gazdasági év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg az egyházi
-10-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
önkormányzat döntése alapján az elszámolt pénzügyi műveletek bevételei, illetőleg ráfordításai közül
nem kerül időbeli elhatárolásra.
3.03.04. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetei
A befektetett pénzügyi eszközök fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli
előírásoknak, valamint e szabályzat előírásainak megfelelően - értékvesztés, előírás vagy e választás
esetén annak visszaírása, a részesedések esetében e választás és lehetőség esetén értékhelyesbítés,
valamint devizás átértékelés, és e választás esetén valós értékelés értékelési különbözete kerül
elszámolásra.
3.04. Készletek
3.04.01. Vásárolt anyagok nyilvántartása
Az egyházi önkormányzat a vásárolt anyagokról - amennyiben a valós és megbízható összkép
biztosítása, forgalmuk volumene, az üzletpolitika, vagy a gazdálkodás körülményei azt indokolják -
folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, ennek megfelelően azok beszerzései a
készletek között kerülnek elszámolásra, felhasználásuk (kivezetésük) költségkénti (ráfordításkénti)
könyvelései pedig a nyilvántartás adatai szerint történnek. Ezen készletek esetében a fordulónapi -
mennyiségi felvételen vagy egyeztetésen alapuló - leltár, valamint a nyilvántartás adatai közötti
esetleges eltérés leltári különbözetként kerül elszámolásra.
A nyilvántartással nem érintett (vagy ahol a nyilvántartás csak mennyiségi, csak értékbeni, vagy nem
folyamatos) vásárolt anyagok beszerzései költségként (ráfordításként) kerülnek elszámolásra, a fel nem
használt készlet fordulónapi leltár alapján - mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel, e szabályzat
szerinti értékelési eljárások alkalmazásával - megállapított értéke a költségek (ráfordítások) közül kerül
kiemelésre.
3.04.02. Vásárolt anyagok felhasználása értékelésének módja
A vásárolt anyagok nem csoportosan kerülnek nyilvántartásra, egyedileg azonosíthatók, így azok a
mérlegben a tényleges bekerülési értékükben jelennek meg.
3.04.03. Árukészletek nyilvántartása
Az egyházi önkormányzat árukészleteiről - amennyiben a valós és megbízható összkép biztosítása,
forgalmuk volumene, az üzletpolitika, vagy a gazdálkodás körülményei azt indokolják - folyamatos
mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, ennek megfelelően azok beszerzései a készletek között
kerülnek elszámolásra, felhasználásuk (kivezetésük) költségkénti (ráfordításkénti) könyvelései pedig a
nyilvántartás adatai szerint történnek. Ezen készletek esetében a fordulónapi - mennyiségi felvételen
vagy egyeztetésen alapuló - leltár, valamint a nyilvántartás adatai közötti esetleges eltérés leltári
különbözetként kerül elszámolásra.
A nyilvántartással nem érintett (vagy ahol a nyilvántartás csak mennyiségi, csak értékbeni, vagy nem
folyamatos) árukészletek beszerzései költségként (ráfordításként) kerülnek elszámolásra, a fel nem
használt készlet fordulónapi leltár alapján - mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel, e szabályzat
szerinti értékelési eljárások alkalmazásával - megállapított értéke a költségek (ráfordítások) közül kerül
kiemelésre.
3.04.04. Árukészletek felhasználása értékelésének módja
Az árukészletek nem csoportosan kerülnek nyilvántartásra, egyedileg azonosíthatók, így azok a
mérlegben a tényleges bekerülési értékükben jelennek meg.
3.04.05. Saját termelésű készletek nyilvántartása
Az egyházi önkormányzat saját termelésű készleteiről - amennyiben a valós és megbízható összkép
biztosítása, forgalmuk volumene, az üzletpolitika, vagy a gazdálkodás körülményei azt indokolják -
folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, ennek megfelelően azok aktiválásai a
készletek között kerülnek elszámolásra, felhasználásuk (kivezetésük) költségkénti (ráfordításkénti)
-11-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
könyvelései pedig a nyilvántartás adatai szerint történnek. Ezen készletek esetében a fordulónapi -
mennyiségi felvételen vagy egyeztetésen alapuló - leltár, valamint a nyilvántartás adatai közötti
esetleges eltérés leltári különbözetként kerül elszámolásra.
A nyilvántartással nem érintett (vagy ahol a nyilvántartás csak mennyiségi, csak értékbeni, vagy nem
folyamatos) saját termelésű készletek ráfordításai költségként (ráfordításként) kerülnek elszámolásra, a
fel nem használt készlet fordulónapi leltár alapján - mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel, e
szabályzat szerinti értékelési eljárások alkalmazásával - megállapított értéke a költségek (ráfordítások)
közül kerül kiemelésre.
3.04.06. Saját termelésű készletek felhasználása értékelésének módja
A saját termelésű készletek értékelésének alapja a norma szerinti közvetlen önköltség. A saját termelésű
készletek nem csoportosan kerülnek értékelésre és nyilvántartásra, egyedileg azonosíthatók, így azok a
mérlegben az egyedi közvetlen önköltségükön jelennek meg. A befejezetlen termelés norma szerinti
közvetlen önköltsége - a jogszabály által lehetővé tett egyszerűsítéssel élve - a félkész termék, a
késztermék norma szerinti önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással kerül meghatározásra.
3.04.07. Saját termelésű készletek egyszerűsített értékelése
Egyszerűsített éves beszámoló készítése során a saját termelésű készletek a még várhatóan felmerülő
költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron, a teljesítési fok alapján arányosítással
kerülnek értékelésre.
3.04.08. Befejezetlen szerelési munkák értékelése
A befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka előállítási értéke (közvetlen
önköltsége) a megrendelő által igazolt teljesítési fok alapján arányosítással kerül meghatározásra. A
kalkulációs egység az értékelés során legfeljebb egy szerződés szerinti munka (egy létesítmény) lehet.
3.04.09. Készletek értékelési különbözetei
A készletek fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak, valamint e
szabályzat előírásainak megfelelően - értékvesztés, előírás vagy e választás esetén annak visszaírása, a
készletekre adott előlegek esetében továbbá devizás átértékelés különbözete kerül elszámolásra.
3.05. Követelések
3.05.01. Behajthatatlan követelések minősítése
A hatályos előírások szerint behajthatatlannak minősül - így a nyilvántartásokból a feltétel
teljesülésekor kivezetésre kerül - az elismert teljesítésen alapuló, vásárolt, átvett, bíróság által megítélt
vagy egyéb követelés, ha az bizonyítottan:
- nem megalapozott (bíróságon nem érvényesíthető), vagy
- nem érvényesíthető gazdaságosan (végrehajtása veszteséget okozna, vagy az adós igazoltan
fellelhetetlen), vagy
- fedezetlen (igazoltan: végrehajtás, felszámolás vagy adósságrendezési eljárás dokumentumai alapján),
vagy
- idejétmúlt (elévült, vagy meghatározott eljárások keretében elengedésre került).
3.05.02. Követelések értékelési különbözetei
A követelések fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak, valamint e
szabályzat előírásainak megfelelően - értékvesztés, előírás vagy e választás esetén annak visszaírása,
devizás átértékelés, és e választás esetén valós értékelés értékelési különbözete kerül elszámolásra.
-12-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
3.06. Értékpapírok (forgóeszközök között)
3.06.01. Forgatási célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja
A forgatási célú értékpapírok értékelésének alapja az egyedi bekerülési ár. A különböző időpontokban
beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező tulajdoni részesedést
jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése során bekerülési értéknek a
beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) bekerülési ár minősül. Ez azt jelenti, hogy az
átlagos bekerülési árfolyam minden bekerülés alkalmával újraszámításra kerül - a rendelkezésre álló
értékpapír-állomány vonatkozásában, a korábbi készletre a korábbi átlagárfolyamot alapul véve -,
melynek eredménye az ezt követően értékelt kivezetéseknél - a következő bekerülésig - alapul szolgál.
A folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem érintett értékpapírok esetében a súlyozott
átlagár a tárgyévi beszerzések mennyiségei és egységárai alkalmazásával kerül meghatározásra.
3.06.02. Kapcsolódó díjak a forgatási célú értékpapírok bekerülési értékében
A forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke az egyházi önkormányzat döntése alapján minden esetben
tartalmazza a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját
is.
3.06.03. Forgatási célú értékpapírok értékelési különbözetei
A forgatási célú értékpapírok fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli
előírásoknak, valamint e szabályzat előírásainak megfelelően - értékvesztés, előírás vagy e választás
esetén annak visszaírása, devizás átértékelés, és e választás esetén valós értékelés értékelési
különbözete kerül elszámolásra.
3.07. Pénzeszközök
3.07.01. Valuta- és devizakészletek felhasználása értékelésének módja
Az idegen (a beszámoló devizanemétől eltérő) devizában megtestesülő pénzeszközök értékelése során
bekerülési értéknek a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) bekerülési ár minősül. Ez
azt jelenti, hogy az átlagos bekerülési árfolyam minden bekerülés alkalmával újraszámításra kerül - a
rendelkezésre álló állomány vonatkozásában, a korábbi készletre a korábbi átlagárfolyamot alapul véve
-, melynek eredménye az ezt követően értékelt felhasználásoknál - a következő bekerülésig - alapul
szolgál. A folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem érintett pénzeszközök esetében a
súlyozott átlagár a tárgyévi bekerülések mennyiségei és egységárai alkalmazásával kerül
meghatározásra.
3.07.02. Pénzeszközök értékelési különbözetei
A pénzeszközök fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak, valamint
e szabályzat előírásainak megfelelően - devizás átértékelés, és e választás esetén valós értékelés
értékelési különbözete kerül elszámolásra.
3.08. Aktív időbeli elhatárolások
Az egyházi önkormányzat az aktív időbeli elhatárolás lehetőségét nem alkalmazza.
-13-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
4. Források értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések
4.01. Saját tőke
4.01.01. A saját tőke védelmének biztosítása
Amennyiben a saját tőke értékelése során a tőkemegfelelésre vonatkozó előírások (jegyzett tőke
fedezetlenné válik, vagy a saját tőke jelentős mértékben lecsökken) sérülése észlelhető, úgy azzal
kapcsolatban az egyházi önkormányzat vezetése a szükséges intézkedéseket köteles megtenni.
4.02. Kötelezettségek
4.02.01. Kötelezettségek kivezetésének feltételei
A nyilvántartásokból a kötelezettség akkor kerül kivezetésre, ha az bármilyen módon kiegyenlítésre
kerül, a hitelező szempontjából a hatályos előírások szerint behajthatatlannak minősül, vagy arra a
jogosult a továbbiakban igazoltan nem tart igényt.
4.02.02. Kötelezettségek értékelési különbözetei
A kötelezettségek fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak,
valamint e szabályzat előírásainak megfelelően - devizás átértékelés és e választás esetén valós
értékelés értékelési különbözete kerül elszámolásra.
5. További értékelési rendelkezések és számvitelpolitikai döntések
5.01. Az eszközök és források értékelésének szabályozása
Az egyházi önkormányzat jelen értékelési szabályzata a számviteli törvény, valamint a vonatkozó
állami és egyházi jogszabályok számviteli politikára, azon belül az értékelési szabályzatra vonatkozó
rendelkezéseivel és egyéb előírásaival összhangban, vagy attól a megbízható és valós összkép
biztosítása érdekében a szabályozott módon eltérve, továbbá a 'Számviteli politika' magyar számviteli
standard általános- és részletes szakmai koncepciójának, különösen a 'Követelmények az értékelési
szabályzathoz kapcsolódóan' függelékének felhasználásával, az egyházi önkormányzat gazdálkodása
körülményeinek figyelembe vételével került összeállításra, megtartása a vagyoni helyzet áttekintését és
ellenőrzését lehetővé teszi.
Amennyiben a jogszabályi előírások oly módon változnak, hogy a jelen szabályzat egyes rendelkezései
a megváltozott szabályozással összeegyeztethetetlenek, úgy értelemszerűen a jogszabály rendelkezéseit
kell alkalmazni. Ebben az esetben a jogszabályi előírásoknak ellentmondó rendelkezéseket az előírások
szerint, azok hiányában a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a szabályzat következő
módosításának alkalmával a megváltozott előírásokkal összhangban módosítani kell.
Amennyiben valamely korlátozás vagy lehetőség értékhatára a jogszabályi előírásokban megváltozik,
úgy a módosított értékhatár alkalmazható akkor is, ha annak változása a szabályzaton nem került
átvezetésre, de a korábbi szabályozás az értékhatár szélső értékére irányult.
5.02. Itt nem szabályozott kérdések
Az e szabályzatban nem szabályozott, az egyházi önkormányzat eszközeinek és forrásainak értékelése
során felmerülő kérdések esetében az e szabályzatban említett, az adott kérdéssel analóg, annak
megfeleltethető előírásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a szabályzat elveiből levezetve, a hatályos
jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
-14-
egyházi önkormányzat
Értékelési szabályzat
6. Az eszközök és források értékelési szabályzatának változásai
6.01. Az értékelési szabályzat módosítása
Az egyházi önkormányzat jelen értékelési szabályzatának rendelkezései érvényesen csak írásban, a
módosítást követő hatállyal - célszerűen az gazdasági év első napjával - módosíthatók.
Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépésével kell alkalmazni, azokat szükség
szerint a hatálybalépést követő 90 napon belül kell a számviteli politikán - így e szabályzaton -
átvezetni.
6.02. A szabályzat változásai, a változások okai és hatásai
Az eszközök és források értékelési szabályzatának változásai oly módon követhetők nyomon, hogy
változás esetén - a korábbi változat egyidejű hatályon kívül helyezésével - a szabályzat új változata
kerül alkalmazásra, melyen annak hatályossága is feltüntetésre kerül.
7. Megismerési záradék
7.01. Igazolás
Alulírott, mint az egyházi önkormányzat arra felhatalmazott képviselője, a jelen értékelési szabályzat
érintettekkel történő megismertetéséről gondoskodom, a szabályzat alkalmazását a jelzett hatállyal
elrendelem.